Boros János (1912–1991)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Források: átfogalmazás)
a (Külső hivatkozások: átfogalmazás)
32. sor: 32. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* Boros János rövid életrajza In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=boros]  (Látogatva: 2017.11. 02.)
* Boros János rövid életrajza In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=boros]  (Látogatva: 2017.11. 02.)
-
* Hartmann Ervin: Boros János. [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9103/he9103.html] (Látogatva: 2017.10.31.)
 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2017. november 13., 20:09-kori változata

kísérleti fizikus

Tartalomjegyzék

Élete

1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.

1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től díjas gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.

1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.

Munkássága

Első pályadíj-nyertes dolgozatát még, mint egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérletetek végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.

1946-47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadását tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában meg is jelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága alapján. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.

Egészen haláláig részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.

Művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök