Bolza-kastély (Szarvas)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ker0 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 9., 15:19-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A Bolza-kastély Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.

Tartalomjegyzék

A kastély története

A Bolza-kastély 1911-ben
A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József (1780-1862), miután feleségül vette Batthyány Annát, 1810 körül építette klasszicista stílusban.

Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.

A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.

Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.

A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát Bolza Pál (1864-1946) - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A Bolza család ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.

Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a páfrányfenyő, amit sokan Ginkgo bilobaként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves vadgesztenye vagy más néven bokrétafa.

Bolza-kastély
A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.
A család nyughelye a szarvasi Ótemetőben.

Források


Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök