Böszörményi Róza (1860–1944)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. október 26., 17:09-kor történt szerkesztése után volt.

tanár, igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Böszörményi Róza 1860-ban született Böszörményi Pál és Szálkay Mária gyermekeként. Nevéhez fűződik az első nyilvános magánjellegű polgári leányiskola megalapítása Békéscsabán, melynek tizenhárom évig volt az igazgatója. Férje, dr. Osváth János (1865‒1929) Gyomán folytatott ügyvédi gyakorlatot; ezt megelőzően elemi és polgári iskolai igazgató volt.

Böszörményi Róza, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a békéscsabai leányiskola alapításával, 1944-ben Debrecenben hunyt el.

Munkássága

A község első polgári leányiskoláját a Békéscsabai Nőképző Társulat alapította 1875-ben. Az építkezéshez szükséges telket a város ingyen ajánlotta fel a mai József Attila utcában. A terveket Sztraka Ernő városi főmérnök készítette, az épület 1874 és 1875 között készült. A társulat tizennégy éven át működtette a leányiskolát, mely 1889-ben a község kezelésébe került mint polgári leányiskola. 1893-ban és 1898-ban újabb tanteremmel és tornateremmel bővítették. 1884-ben Apponyi Györgyről nevezték el, és 1903 őszétől Apponyi utcának hívták az utcát, ahol az iskola állt. 1903-ban az állam átvette az intézményt, és felsőbb leányiskolává tette, ezzel Csaba polgári leányiskola nélkül maradt.

Böszörményi Róza okleveles polgári iskolai tanár ismerte fel, hogy a polgárság ezt az iskolatípust nem nélkülözheti, és 1908 szeptemberében megalapította nyilvános jellegű magán polgári leányiskoláját. (Előtte 1906-ban Gyomán indított a község által segélyezett, magánjellegű nyilvános polgári leányiskolát, ám a tanintézetnek csak egynéhány tanulója volt, így be kellett zárni.)

Az iskola Böszörményi igazgatása alatt 200 növendékkel és három osztállyal nyílt meg a mai OTP-épület első emeletén (Szent István tér 3.). A polgári leányiskola a szegényebb sorsú, iparos családokra tekintettel létesült, akik leánygyermekeiket az általános műveltség megszerzése céljából akarták iskolába járatni. Az iskola 1917 szeptemberében 253 növendékkel és négy osztállyal a város kezelésébe került, és az iparostanonc-iskola Baross utcai épületében helyezték el. A polgári leányiskola 1920-ban hatosztályos, 1921-ben már nyolcosztályos lett.

1922-ben Böszörményi Róza egy év szabadságot kért, és Wathier Lujza tanárnőnek adta át az igazgatói teendőket. 1921-ben és 1923-ban az Országos Polgáriskolai Tanáregyesület Arad–Békés megyei körének alelnökévé választották. Ugyanebben az évben betegsége miatt – saját kérésére – nyugdíjazták. 1923. december 1-jén, hosszú pedagógiai munkássága után vonult vissza. Ez alkalomból a polgári leányiskola tantestülete, a társintézetek tanárai és tanárnői, továbbá Böszörményi volt növendékei megható ünnep keretében búcsúztak az érdemes igazgatónőtől, akinek a magyar lányok középfokú népoktatása oly sokat köszönhet. 1924-ben a békéscsabai községi polgári leányiskola, valamint a Böszörményi-féle magániskola növendékei – az igazgatónő nyugdíjazása alkalmából – nevének megörökítésére alapítványt hoztak létre, mely a kulturális és jótékony intézmények támogatását tűzte ki célul. Ez méltó elismerése volt egy önfeláldozó élet munkásságának, mely a város kulturális fejlődését éveken át előmozdította. Az 1932-ben alakult Békéscsabai Polgári Leányiskola Barátainak Egyesülete tiszteletbeli elnökévé választotta Böszörményi Rózát.

Források

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök