Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. október 21., 12:19-kor történt szerkesztése után volt.

A Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT) a Rokka, a Hubertus és több kisebb textilüzem összevonásával jött létre. A gyár épületei az Andrássy út és a Kazinczy utca sarkán, az egykori Nagysándor József laktanyával szemben álltak a 2012-es lebontásukig.

Tartalomjegyzék

Története

Az 1899-es és az 1907-es ipartörvények az ipar és a gyárak fejlődését eredményezték. Békéscsabán adottak voltak a textilipar meghonosodásához szükséges feltételek (elhelyezkedés, munkaerő), az első textilgyárat helyi tőkések alapították Hubertus Kötszövőgyár Rt. néven. Az üzemnek indulásakor harminc dolgozója és tizenhat kézi gépe volt, a világháború idején olcsó tömegárukat és katonai ruházatot gyártottak.

Rokka Kötszövő Rt.

A Rokka-gyár az 1930-as években
A Békéscsabai Kötöttárugyár 1974-ben

Az első világháborút követően, a trianoni szerződés eredményeként a nagy textilgyárak az országhatáron kívülre kerültek. A megmaradt üzemek területét megnövelték, gépparkjaikat bővítették. Az ország legfontosabb iparágává a textilipar vált. Békéscsabán 1920. július 23-án új textilgyár alakult Rokka Kötszövő Rt. néven. A gyár alapításában a Magyar Állami Hitel Bank (M. Á. H. B.), a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Pamutipar Rt., Réthy Béla gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők vettek részt. A cégalapítás ötlete Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar elnök-vezérigazgatója nevéhez fűződik.

A gyár az Andrássy út és a Kazinczy utca sarkán álló épületekben kapott helyet. A korábban Porjesz Mihály és Reisz Miksa műbútorgyáraként működő létesítmény átalakítási terveit Quittner Ervin építész készítette. Az üzem gépeit egy szegedi ócskavas-kereskedőtől hozták, a beüzemelésüket osztrák szakemberek végezték. A Rokkának az alapításakor 230 alkalmazottja volt. A vállalat tizennyolc hónap után, 40 síkkötővel, 4 körkötővel, 50 körhurkolóval és 25 lánckötő géppel kezdte meg működését. A magyar dolgozók külföldi mérnököktől és szerelőktől sajátították el a szükséges szakmai ismereteket. A vállalat szakmai irányítását fokozatosan átvették a magyar mesterek.

A Hubertus elsősorban jó minőségű divatárukat, míg a Rokka kelendő, olcsó tömegcikkeket (kabátokat, mellényeket, berlinger kendőket, műselyem sálakat) gyártott. 1926-ban Budapestre helyezték át a Rokka központi irodáját. Az 1930-as években a gazdasági válság hatására a Rokka is nehéz helyzetbe került (tüntetések, tiltakozások). A vállalat emelte gépei számát és a termelés hatékonyságát. A részvénytársaság 1939-ben megvásárolta a szintén békéscsabai Excelsior üzemet és annak gépeit. Helyhiány miatt 1939-ben kétemeletes épületet emeltek, 1940-ben pedig a szomszédos Werner-féle épület megvásárlásával bővítették az üzemet. A dolgozóik számára napközi otthont és kultúrtermet alakítottak ki. A vállalat kapacitása folyamatosan emelkedett, 1943-ban felépült a kétemeletes irodaház, a vezetőség a tőkéjéből budapesti bérházakat is vásárolt.

A kötszövőgyár 1944. november 1-jén hét bombatalálatot kapott, a gépparkban jelentős károk keletkeztek. 1948 márciusában államosították a békéscsabai textilgyárakat, a Rokka első munkásigazgatójának Leitmann Istvánné varrónőt nevezték ki.

Békéscsabai Kötöttárugyár

Az államosítás után a Rokka központja a fővárosból Békéscsabára került. A Hubertus, a Rokka, valamint a kisebb, Molnár Béla-féle és a szegedi Zwiekl-féle üzemek egyesítése után 1949-ben létrejött a Békéscsabai Kötöttárugyár (BÉKÖT). A vállalat első igazgatója Kovács Pál, a Hubertus párttitkára lett. A kötöttárugyár termelékenysége megnőtt, az alkalmazottak létszáma meghaladta a 800 főt. 1965-ben a Sztálin úton kétemeletes konfekcióépület létesült. Az üzem területén bölcsőde, orvosi rendelő, könyvtár, étterem és mintabolt működött. A kötöttárugyár a korszerűsített gépparkjával modern szocialista nagyüzemmé vált. A megye több településén helyi üzemeket nyitottak. Az 1970-es években a Békéscsabai Kötöttárugyárban több mint 2500 munkavállaló dolgozott. A plüssanyagból készült árucikkek külföldön is népszerűvé váltak. A BÉKÖT főként csecsemőruházatot, fehérnemű- és szabadidő-ruházati cikkeket gyártott. Az üzem a tevékenységével több kitüntetést kiérdemelt (BNV-díj, Kiváló Vállalat cím, Könnyűipari Miniszter dicsérete).

A BÉKÖT kézilabda-, röplabda-, sakk-, biliárd-, pingpong- és úszócsapattal, zenekarral és tánccsoporttal is rendelkezett. A Rokka futballcsapata 1926-tól kerületi és városi bajnokságokban szerepelt. 1973-ban megalakult a Békéscsabai Kötöttárugyár Sporthorgász Egyesülete, 1987-ben pedig a BÉKÖT nyugdíjasok klubja.

Az 1980-as évek nehézségeit követően a kötöttárugyárat 1994-ben privatizálták, 1995-től a BCB Egyesült Textilművek Rt. nevet viselte. A cég ellen 2000 októberében felszámolási eljárás indult, a gyárat felszámolták. A telek magántulajdonba került, a kötöttárugyár épületét 2012-ben lebontották. 2021-ben bejelentették, hogy élelmiszeripari üzlet nyílik a területen.

A kötöttárugyár megmaradt épületében a felújítást követően megnyílt a Rokka Rendezvényház.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök