Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Szócikkcímek egységesítése)
26. sor: 26. sor:
Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az '''utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be'''. Egyik legjelentősebb eredménye '''a Vigadó korábbi fényének helyreállítása''' volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A '''színházterem nézőtere''' is átalakításra került, így '''ma 420 férőhelyes'''.
Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az '''utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be'''. Egyik legjelentősebb eredménye '''a Vigadó korábbi fényének helyreállítása''' volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A '''színházterem nézőtere''' is átalakításra került, így '''ma 420 férőhelyes'''.
-
A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, '''[[Ibsen Ház]]''' nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a '''[[Sík Ferenc (1931‒1995)|Sík Ferenc]] Kamaraszínház''' (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.
+
A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, '''[[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Ház]]''' nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a '''[[Sík Ferenc (1931‒1995)|Sík Ferenc]] Kamaraszínház''' (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.
'''A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.'''
'''A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.'''
56. sor: 56. sor:
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
-
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
63. sor: 63. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Vigadó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_09/?pg=54&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 206. szám (1993. szeptember 4–5.) 7. p.]
* A Vigadó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_09/?pg=54&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 206. szám (1993. szeptember 4–5.) 7. p.]
* Gécs Béla: 125 éves a színjátszás temploma. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/23/csabai-merleg-2004-23.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 23. szám (2004. december 23.) 12. p.]
* Gécs Béla: 125 éves a színjátszás temploma. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/23/csabai-merleg-2004-23.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 23. szám (2004. december 23.) 12. p.]
-
* Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba : Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Papp János, Dr.: Kilencvenéves a békéscsabai színház. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_03/?pg=72&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 57. szám (1969. március 9.) 9. p.]
* Papp János, Dr.: Kilencvenéves a békéscsabai színház. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_03/?pg=72&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 57. szám (1969. március 9.) 9. p.]
* Prolog a b.-csabai állandó magyar szinház megnyitására. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?pg=74&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 20. szám (1879. március 9.) 1. p.]
* Prolog a b.-csabai állandó magyar szinház megnyitására. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?pg=74&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 20. szám (1879. március 9.) 1. p.]
79. sor: 79. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház Facebook-oldala]
+
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház Facebook-oldal]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2021. április 1., 11:54-kori változata

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsabán, az Andrássy út 1–3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik. Műemléki védelem alatt áll.

Tartalomjegyzék

Története

Képeslap a városi színházról (1918)
Békéscsabai Jókai Színház (2018)

Előzmények

A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a Fiume vendéglő nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

A színházépület

Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő mérnök vezetésével 1879-re épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel. Az épület dísztermét 1879. február 12-én nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

1890-ben a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként 1904-ben az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után 1912 szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján Wagner József építész vezetésével. 1913. november 8-án adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium 1954-ben Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, 1953-ban viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely 1913-ban készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely 1989-ben épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás 1994-re fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával 2008 és 2010 között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, Ibsen Ház nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

A színház 2012-ben újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.

Működése

Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

Emléktáblák

Színészek

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök