Békéscsaba

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képgaléria létrehozása)
a (Belső hivatkozás javítása)
(21 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas. [[Fájl:Bekescsaba cimer.jpg|bélyegkép|150px|Békéscsaba címere]]
+
Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] két partján helyezkedik el. Az 58 996 lakosú város (2019. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas. [[Fájl:Bekescsaba cimer.jpg|bélyegkép|150px|Békéscsaba címere]]
== Történet ==
== Történet ==
[[Fájl:HaanL Bcs terkep.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba térképe (Haan Lajos)]]
[[Fájl:HaanL Bcs terkep.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba térképe (Haan Lajos)]]
[[Fájl:HaanL Bcs latkepe.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba látképe (Haan Lajos)]]
[[Fájl:HaanL Bcs latkepe.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba látképe (Haan Lajos)]]
 +
[[Fájl:Bekes-Csaba HazankSAKulfold 1867.jpg|bélyegkép|300px|Békés-Csaba a Körös-partjáról tekintve (Zombory G. rajza)]]
[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]
[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]
-
A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan_Lajos_(1818-1891)|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban [[1556|1556-ban]], hatalmi harcok során leromboltak.
 
-
A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''[[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]]''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy családokat, benépesítve az elértéktelenedett, elszegényedett települést.
+
A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.
 +
[[1566|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.
-
A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba [[1720|1720-ban]]''' községi minősítésében hivatalosan is '''a megye részévé vált'''.
+
Csaba '''benépesülése [[1715|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|evangélikus téglatemploma]]. [[1748|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
-
'''[[1769|1769-ben]] létrejött Erzsébethely''', ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, [[1840|1840-re]] azonban külön, lakott településegységgé vált. [[1810|1810-ben]] Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például [[Telekgerendás]], [[Gerendás]] és [[Fürjes]]. '''A 18. század végére csaknem 10 000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''[[1840|1840-ben]] pedig mezővárosi rangot kapott'''.
+
A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.
-
Békéscsaba '''[[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá''' emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban '''ismét községi közigazgatást kapott'''. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.
+
'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.
-
A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte.
+
A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]] lett. [[1919|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.
-
Az I. világháborúban Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város '''a háború után egy évig román megszállás alatt állt'''. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar).
+
-
'''A település [[1919|1919-ben]] városi rangot kapott.'''
+
-
 
+
-
'''A II. világháború során''', [[1944]]. [[június 25.|június 25-én]] '''megkezdődött''' a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2 500 főt) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították.  
+
-
'''[[1944]]. [[szeptember|szeptember 21-én]] délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, [[október 6.|október 6-án]] pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.
+
-
A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.
+
-
 
+
-
'''[[1950|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe.  
+
-
 
+
-
Az '''[http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os események]''' Csabát is érintették. Megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően [[november 4.|november 4-én]] 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát.
+
-
Az '''1960–70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.
+
-
Békéscsaba '''[[1991|1991-től]] megyei jogú város.'''
+
== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
 +
A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.
-
A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be.
+
[[1853|1853-ban]] megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.
-
[[1777|1777-ben]] Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, ami a későbbiekben kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez. A vízi kereskedelem fellendüléséhez is vezetett.
+
-
 
+
-
A város vezetése, nagy küzdelmek árán de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat [[1858|1858-ban]] adták át. Említésre méltó újítás a város életében a '''Pain Antal-féle gőzmalom''' [[1853|1853-as]] megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''[[István malom (Békéscsaba)|István malom]]'''  150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.
+
-
A 19. század végén sorra épültek a nyomdák. A nyomdászat terén az igazi sikert az [[1903|1903-ben]] létesült [[Tevan-nyomda (Békéscsaba)|Tevan-nyomda]] hozta. A nyomda folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.
+
A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az [[1903|1903-ben]] létesült [[Tevan-nyomda (Békéscsaba)|Tevan-nyomda]] hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.
-
A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak ([[Békéscsabai Barnevál]]), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak ([[Békéscsabai Hűtőház]], [[Békéscsabai Konzervgyár]]) is. Országos jelentőségű cserép- és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.
+
A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.
== Kultúra ==
== Kultúra ==
 +
Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718|1718-ban]] evangélikus, [[1756|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986|1986-ban]] főiskolai képzés indult.
-
Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] [[1913|1913-as]] megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház|Munkácsy Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]).  
+
A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar|Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.
-
 
+
-
A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, [[2013]]. [[január 22.|január 22-én]] megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.
+
== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==
-
 
=== Látnivalók ===
=== Látnivalók ===
-
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
+
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
-
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]]
+
* [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Békéscsabai Jókai Színház]]
-
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]]
-
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]]
-
* [[Hotel Fiume]]
+
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]
-
* [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]
+
* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Hotel Fiume]]
-
* [[Katolikus nagytemplom]]
+
* [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]
* [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]
* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
-
* [[Munkácsy Mihály Emlékház]]
+
* [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]]
-
* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]
+
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]
+
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)|Ortodox zsinagóga]]
-
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
+
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|Neológ zsinagóga]]
 +
* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
* [[Póstelek]]
* [[Póstelek]]
* [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]
* [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
-
* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
+
* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim kastély]]
* Szoborsétány
* Szoborsétány
* [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]
* [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]
-
* [[Wenckheim kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]
+
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]
=== Rendezvények ===
=== Rendezvények ===
73. sor: 58. sor:
* [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&op=list&indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]
* [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&op=list&indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]
* [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]
* [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]
 +
 +
== Békéscsabához tartozó településrészek ==
 +
* Fényes
 +
* [[Gerla]]
 +
* Mezőmegyer
 +
 +
== Díszpolgárok ==
 +
* 1889 – Kossuth Lajos, Magyarország kormányzó elnöke
 +
* 1894 – Jókai Mór író
 +
* 1894 – Wekerle Sándor pénzügyminiszter, miniszterelnök
 +
* 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter
 +
* 1902 – [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]], a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár
 +
* 1917 – [[Hazay-Sternschuss János (1870–?)|Hazay-Sternschuss János]] főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka
 +
* 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon
 +
* 1925 – [[Bud János (1880–1950)|Bud János]] gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter
 +
* 1940 – Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterelnöke
 +
* 1940 – Csáky István gróf, külügyminiszter
 +
* 1942 – [[Beliczey Miklós (1901–1977)|Beliczey Miklós]], a város szülötte, Békés vármegye főispánja
 +
* 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke
 +
* 1992 – Fekete Pál, 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
 +
* 1998 – [[Schéner Mihály (1923–2009)|Schéner Mihály]] képzőművész
 +
* 2007 – [[Ónodi Henrietta (tornász)|Ónodi Henrietta]] olimpiai bajnok tornász
 +
* 2014 – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] festőművész
 +
* 2014 – [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] szőlész-borász, szőlőnemesítő
 +
 +
== Testvérvárosok ==
 +
* Nagybecskerek (Zrenjanin), Szerbia ([[1966]])
 +
* Mikkeli, Finnország ([[1981]])
 +
* Székelyudvarhely, Románia ([[1991]])
 +
* Trencsén, Szlovákia ([[1992]])
 +
* Tarnowskie Góry, Lengyelország ([[1994]])
 +
* Ungvár, Ukrajna ([[1998]])
 +
* Lutherstadt Wittenberg, Németország ([[1999]])
 +
* Belényes, Románia ([[1999]])
 +
* Korompa, Szlovákia ([[2013]])
 +
* Turócszentmárton, Szlovákia ([[2013]])
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Bekescsaba fopiaca VasarnapiUjsag1866.jpg|Békés-Csaba főpiaca (1866)
 +
Fájl:Bcs foter AlfoldiKepesEmlekkonyv.jpg|Békés-Csaba főtere (1887)
 +
Fájl:Bekescsaba arviz VasarnapiUjsag1888.jpg|A Körös medre Békés-Csabán (1888)
 +
Fájl:Bekescsaba fotere VasarnapiUjsag1888.jpg|Békés-Csaba főtere. Goró Lajos rajza (1888)
Fájl:Arpad furdo Bcsaba.jpg|Árpád Gyógy- és Strandfürdő
Fájl:Arpad furdo Bcsaba.jpg|Árpád Gyógy- és Strandfürdő
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG|Élővíz-csatorna
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG|Élővíz-csatorna
85. sor: 110. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
 +
* [[:Kategória:Békéscsabai emléktáblák|Békéscsabai emléktáblák szócikkei]]
 +
* [[:Kategória:Békéscsabai Százak|Békéscsabai Százak ‒ A város híres személyeinek életrajzai]]
 +
* [[:Kategória:Békéscsabai személyek|Békéscsabai vonatkozású személyek életrajzai]]
 +
* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]
* [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
* [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
 +
* [[Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)|Kazinczy-lakótelep]]
== Források ==
== Források ==
-
 
-
* Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
* Békés megye 1956-ban I. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye 1956-ban I. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösök Nyomdája, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. ékéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megvalósíthatósági tanulmány Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési feladatainak támogatására. 2015. [https://adoc.tips/bekescsaba-megyei-jogu-varos-nkormanyzata576c611d5a8c88162ed9798e734860bd43217.html 5–6. p.] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
 +
* Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának [https://bekescsaba.hu/ honlapja] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
 +
* Békéscsaba története. Szerk.: Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba. In: [http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=15200 Helységnévtár] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
 +
* Czeglédi Imre: Békés megyei utak. Békéscsaba : Szolnoki Közúti Ig., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944‒1948. udapest : Osiris Kiadó : MTA Kisebbségkutató Műhely, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944‒1948. udapest : Osiris Kiadó : MTA Kisebbségkutató Műhely, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Randolph L. Braham: A népirtás politikája. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Randolph L. Braham: A népirtás politikája. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tanévnyitó ünnepség a békéscsabai tanítóképző főiskolai tagozaton. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_09/?pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 212. szám (1986. szeptember 9.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 06. 08.)
 +
* Területi adatok – Békés megye. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_04 KSH.hu] (Látogatva: 2020. 06. 02.)
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?pg=74&layout=s Békés, 1. évf. 18. szám (1872. augusztus 4.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
* Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Várostörténeti írások. In: [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Békéscsaba Megyei Jogú Város hivatalos honlapja] (Látogatva: 2014. 01. 10.)
+
* Várostörténeti írások. In: [http://web.archive.org/web/20170109043135/https://bekescsaba.hu/varostortenet.htm Internet Archive] (Látogatva: 2020. 06. 15.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A csabai : táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál. Szerk.: Ambrus Zoltán. Békéscsaba : Csabai Rendezvényszervező, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Araczki Magdolna: Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Araczki Magdolna: Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Az árvíz Békés-Csabán. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1888/?pg=234&layout=s Vasárnapi Ujság, 35. évf. 14. szám (1888. április 1.) 231–232. p.]
 +
* Az első 50 csabai érték : Békéscsabai érték. Békéscsaba : Önkor., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Az újratelepítés 300. évfordulója. Szerk.: Ando György, Jároli József. Békéscsaba : Önkorm., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Bakonyi Dezső: Békéscsaba, Gyula, Békés : háromváros. Budapest : VÁTI, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest : s. n., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző és Sass Ervin. Békéscsaba : Békés M. Lapk. Váll., 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba a festők szemével. Szerk.: Baji Miklós Zoltán. Békéscsaba : Vár. Önkorm., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991-2005 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné és Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba multja a honfoglalásig. s. l. : s. n., 195? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba néprajza. Szerk.: Grin Igor, Krupa András. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba rend. tanácsú város szervezési szabályrendelete. Békéscsaba : Corvina ny., 1920 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba, Gerla, Mezőmegyer, Fényes információs térképei. Gyula : Hiszi-Map Kiadó, 201? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba. Fotó: Martin Gábor. Békéscsaba : Vár. Tanács, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba. Fotóit kész.: Veress Erzsi. Békéscsaba : VEKO Bt., 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés-Csaba. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1866/?pg=341&layout=s Vasárnapi Ujság, 13. évf. 29. szám (1866. július 22.) 348. p.]
 +
* Békésvármegye tiz éve, 1918–1928. Összeáll. és szerk.: Oroszlány Gábor. Gyula : Orosházi Friss Újság ny., 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Born Miklós: Békéscsaba a családok tükrében : első füzet, 1716–1720. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : Békés Megyei Művelődési Közp., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Békéscsaba, 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabensis : Békéscsaba 300. Szerk.: Ando György, Kutyej Pál Gábor. 2. kiad. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Cseres Tibor: A kétszázötven éves Békéscsaba. Békéscsaba : Városi. Tcs., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Darabos Pál: Békéscsaba bibliográfiája, 1945–1952. Budapest : Darabos P., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Munkácsy Mihály Múzeum : Békéscsaba, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Munkácsy Mihály Múzeum : Békéscsaba, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Összeáll. és a bev. írta: Jároli József. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715–1730. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Európa legnagyobb "falu"-ja. Békéscsaba : s. n., 1952 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Facts about Békéscsaba. Assistant in charge: Szilvia Sándor. 2. ed. Békéscsaba : Bcs-i Vállalk. Centrum Kft, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fügedi Erik: Békéscsaba újratelepítése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1969/?pg=57&layout=s Békési Élet, 4. évf. 1. szám (1969) 56-65. p.]
 +
* Galbicsek Mária: Adatok Békéscsaba fejlődéstörténetéhez : az utcák elnevezésének eredete. Békéscsaba : Galbicsek M., 195? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gazdák, iparosok, kereskedők a XX. századi Békéscsabán. Szerk.: Ambrus Zoltán. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Haán Lajos naplója : részletek. Békéscsaba : RFG : Vár. Tcs., 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. 2. kiad. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kertész László: A Tanácsköztársaság története és előzményei Békéscsabán. Békéscsaba : Kertész L., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Korniss Géza: Békéscsaba ünneplő ruhában, 1928–1935. Békéscsaba : Corvina Ny., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Látnivalók Békés megyében. Főszerk.: Klinkovics Márta. Miskolc : Well-PRess, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Lipták Pál: Békéscsaba földrajza. Békéscsaba : Petőfi ny., 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Majláthné Dénesi Andrea: A nagyvárosok belső tagozódása : Békéscsaba. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815–2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Miroslav Kmet', Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet et al.: Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár Endre: Békéscsaba népességének fejlődése és összetétele. Budapest : Molnár E., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Szerk.: Szuromi Tímea és Jenei Éva. 2. kiad. - Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Palatinus József: Békésvármegyei nemes családok története. Hasonmás kiad. Miskolc : Nemzeti Örökség Kiadó, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Reisz Miksa: Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Rónai András: Békéscsaba. Budapest : MÁFI, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. Összegyűjt.: Szabad Olga. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szekeres Béla: Békéscsaba 36 napja a Tanácsköztársaság alatt a román intervencióig. Szekeres Béla. s. l. : Szekeres B., 197? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen : Tibori J., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba : s. n., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth József: Békéscsabai útikalauz. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai. Budapest : Magyar Mezőgazdasági Múz., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Veress Erzsi: Békéscsaba az ezredfordulón. Békéscsaba : Veress E., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vitaszek Zoltán: A legelső Békés megyei legek könyve. Békéscsaba : V+V Rt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vitaszek Zoltán: Békés megyei legek könyve. Békéscsaba : Vitaszek Z., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
+
* 100 éve történt - [https://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ A Békés Megyei Könyvtár helyismereti blogja]
 +
* Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak [http://antikfoto.hu/ gyűjteménye]
* Békéscsaba Megyei Jogú Város [http://www.bekescsaba.hu/ hivatalos honlapja]  
* Békéscsaba Megyei Jogú Város [http://www.bekescsaba.hu/ hivatalos honlapja]  
-
* Békéscsaba. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Wikipédia]  
+
* Békéscsaba. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Wikipédia]
 +
* Békéscsaba [http://csabaikepek.hu/ képekben]
* Békés megye az 1956-os forradalomban. [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html Online kiállítás]
* Békés megye az 1956-os forradalomban. [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html Online kiállítás]
-
* Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Wikipédia]  
+
* Csabai házak [https://csabaihazak.blog.hu/ blog]
 +
* Csabai szemelvények - [https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/ A Békés Megyei Könyvtár helyismereti oldala]
* Jókai Színház. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Wikipédia]
* Jókai Színház. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Wikipédia]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2021. április 1., 11:18-kori változata

Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. Az 58 996 lakosú város (2019. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.
Békéscsaba címere

Tartalomjegyzék

Történet

Békéscsaba térképe (Haan Lajos)
Békéscsaba látképe (Haan Lajos)
Békés-Csaba a Körös-partjáról tekintve (Zombory G. rajza)
Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér

A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek 1332-ben említik először, Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát 1383-tól a 16. század végéig a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta. Ők 1520 körül kastélyt építtettek, melyet 1556-ban a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak. 1566-ban Petraf basa elfoglalta a gyulai várat, Csaba 129 évre török uralom alá került. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. 1703-ban a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

Csaba benépesülése 1715-ben vette kezdetét három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. 1717-ben 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. 1718-ban nagyszámú betelepülés történt – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. 1718 a település újratelepülésének éve. A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. 1720 októberében Harruckern János György lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak, megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további telepítések szervezését ispánjára, Thuróczy Miklósra bízta. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. 1745-ben felépült az Alföld első evangélikus téglatemploma. 1748-ban Csaba járásszékhely lett. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket 1765-ben, a gödrön túli, jaminai szőlőket 1769-ben, a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig 1810-ben osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok 1777-re megásták a Körös-csatornát, 1788-ban postaállomás épült. Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.

A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult Telekgerendás, Gerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi. Csabát „Európa legnagyobb falujaként” emlegették. 1824-ben felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom. 1831-ben kolera pusztított Csabán, a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település 1840-ben mezővárosi rangot kapott. 1844-ben megkötötték a legelőelkülönítési, 1845. december 31-én pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. 1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt. Megépült a Szolnok–Arad (1858), a Nagyvárad–Fiume (1871), a Mezőkovácsháza–Békéscsaba (1899) és a Békéscsaba–Vésztő (1904) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. Sztraka Ernő vezetésével városi rendezési terv készült, emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. Szeberényi Gusztáv Adolf püspöksége idején (18721890) Békéscsaba püspöki székhely volt.

A békéscsabaiak az I. világháborúban az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. 963-an estek el csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. 1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott. Az első polgármester dr. Berthóty István lett. 1919-ben közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az 1933-as pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. 1944 júniusában megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását. 1944. szeptember 21-én angolszász bombatámadás érte a MÁV-állomást és környékét. 1944. október 6-án megérkeztek a szovjet csapatok és kezdetét vették a megszállás évtizedei. Az 1940-es évek második felében a város lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere). 1941 és 1949 között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. 1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé vált, ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az 1956-os forradalom békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja Fekete Pál, a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba 1991-től megyei jogú város. 1996-ban létrejött a Békéscsabai kistérség. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

Gazdaság

A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.

1853-ban megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett István malom 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.

A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan-nyomda hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.

A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.

Kultúra

Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. 1718-ban evangélikus, 1756-ban katolikus iskola nyílt. 1855-ben megalapították az első csabai gimnáziumot, ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. 1986-ban főiskolai képzés indult.

A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából 1913-ban megalakult az Aurora-kör. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Békéscsabai Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar, különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai művelődési házak és könyvtárak (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött Csabagyöngye Kulturális Központ is.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Békéscsabához tartozó településrészek

Díszpolgárok

Testvérvárosok

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök