Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.)
18. sor: 18. sor:
===Átalakulások===
===Átalakulások===
[[Fájl:2012.jpg|bélyegkép|Az épület 2012-ben]]
[[Fájl:2012.jpg|bélyegkép|Az épület 2012-ben]]
-
A fenntartó döntésére, '''2007'''-ben a változó igények okán átszervezések indultak meg. Alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény '''2008'''-ban ismét új nevet is kapott: '''[[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]'''. '''A könyvtár 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli.''' Az intézmény új fenntartója [[Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata]].
+
Fenntartói döntésre, '''2007'''-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény '''2008'''-ban ismét új nevet kapott: '''[[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]'''. '''A könyvtár 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli.''' Az intézmény új fenntartója [[Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata]].
==Galéria==
==Galéria==

A lap 2013. április 24., 10:53-kori változata

Tartalomjegyzék

Története

Előzmények és alapítás

Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben

A Békés Megyei Könyvtár alapjai a 19. század végén keletkeztek, mivel ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára, mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.

A két világháború között az ún. Aurora kör üzemeltetett könyvtárat, a háborút követően Féja Géza író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását. Ezzel párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az ország első megyei könyvtára, ahol 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert. 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott és még abban az évben külön gyermekkönyvtár is nyílt. 1964-től kezdték el a zenei részleg kialakítását, mely főként klasszikus zeneművek gyűjtésével foglalkozott. A lemezek katalogizálását az itt dolgozó könyvtárosok fejlesztették Pethes Iván könyve alapján.

Új épület

Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben

A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.

Fejlődés

Számítógépes tanfolyam 2002-ben

1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.

Átalakulások

Az épület 2012-ben

Fenntartói döntésre, 2007-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008-ban ismét új nevet kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. A könyvtár 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli. Az intézmény új fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Galéria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Lásd még

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök