Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban: +1 emléktábla)
a (Az Evangélikus Gimnáziumban: +1 emléktábla)
109. sor: 109. sor:
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)]]
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)]]
* [[Bukovszky János-emléktábla (Békéscsaba)]]
* [[Bukovszky János-emléktábla (Békéscsaba)]]
 +
* [[Csaba Gyula-emléktábla (Békéscsaba)]]
* [[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)]]
* [[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)]]
* [[Kincses Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)]]
* [[Kincses Gusztáv-emléktábla (Békéscsaba)]]

A lap 2019. július 25., 13:47-kori változata

Az iskola fenntartója 1855 és 1948 között az evangélikus egyház volt, 1948-tól állami intézmény. A Rudolf Főgimnázium egykori épületében a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium működik; jogutódja az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium.

Rudolf Főgimnázium

Tartalomjegyzék

Története

A 19. század elején az evangélikus egyház is iskolákat alapított Békéscsabán. Az 1850-es években 9 iskolát működtettek, 6–12 éves gyermekek számára.

Békéscsabai Evangélikus Algimnázium

1855-ben Breznyik János, egykori felsőmagyarországi tanár a gyermekeiket taníttatni kívánó szülők támogatásával magángimnáziumot alapított. Az intézet az evangélikus egyház presbitériuma felügyelete alá került. 1858-ban Breznyik János Selmecbányán kapott tanári állást, az utódja Mokry Sámuel orosházi segédlelkész lett. Ugyanebben az évben Styaszny Soma tanító nyitott – a presbitérium hatásköre alá tartozó – magániskolát, ami egyesült a már meglevővel.

1857-ben Békéscsaba községe 55 ezer forint kötvényt kapott az államtól, amelyből 43 ezret egy négyosztályos reálgimnázium felállítására kellett fordítania. A presbitérium elfogadta az összeget, az alapítvány 1858. november 10-én kelt. Az iskola algimnáziumként működött, az alapítással Rudolf herceg születésének kívántak emléket állítani. A három osztályosra kibővített intézményt az Iskolai Bizottmány vezette. A tanítás a káplánlakban folyt.

Az 1860/61-es tanévben elindult a negyedik osztály is. 1863-ban a kötvények az egyházhoz kerültek, 1864-ben az egykori orvosi lakást bérelték ki (a mai Baross utcában). 1864-től a gimnáziumban tanított Horváth János, akit a következő évben megválasztottak igazgatónak. Volt időszak, hogy az intézmény gimnáziumként, reáliskolaként, alreálgimnáziumként vagy polgári iskolaként működött. Az 1886/87-es tanévkezdetre egy kisebb szárnnyal bővítették a meglevő épületet. 1892-reSztraka Ernő városi mérnök tervei alapján – elkészült a teljes, új létesítmény. 1895-ben Bukovszky János igazgatóval megindult a főgimnáziummá alakítás.

Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium

Rudolf reálgimnázium

Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. Az 1899/1900-as tanévet az – Evangélikus Nagytemplom melletti – Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték, immár 7 osztállyal. Az építkezést Wagner József és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet 1900. október 18-án avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. Az első érettségi vizsgát 1901-ben tartották. 1914 és 1920 között katonai kórházként használták az épületet, a gimnázium az Ipariskola és a Közművelődés házában (mai Munkácsy Mihály Múzeum), majd az Irányi utcában működött. 1916-ban Rell Lajost nevezték ki az iskola igazgatójának.

A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami 1917-től Gyóni Géza nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet 1924-ben reálgimnáziummá alakították, fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény 1934-től a gimnázium nevet viseli. 1936-tól Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.

A második világháború idején, 1940-ben és 1941-ben az épület katonai célokat szolgált. 1941-ben internátust hoztak létre a vidéki tanulók számára. 1945-ben bevezették a nyolcosztályos általános iskolai oktatást, ezt követően nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok nem indultak. Még ebben az évben dr. Szeberényi Lajos lett az intézmény vezetője.

Állami Általános Fiúgimnázium

1948. június 18-án államosították az iskolát, amit Állami Általános Fiúgimnáziumra neveztek át. Az állami tulajdonba került gimnázium igazgatója Dr. Szeberényi Lajos maradt. 1949 augusztusában Mengyán György vette át az igazgatói teendőket.

Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Az intézet később Állami Általános Gimnázium, 1950-től pedig Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium néven működött. Az 1950-es években politechnikai képzést is biztosítottak. 1957-ben a fiúgimnázium egyesült a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziummal. Az 1959/60-as tanévtől a hagyományos humán és reál mellett, ipari és mezőgazdasági osztályok is indultak. Az 1960-as években több kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is szerveztek. Neve 19631964-ben Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola, 1964-től pedig Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola volt. 1964 és 1992 között Kruchió Gábor volt az iskola igazgatója. 1971-től a Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában a gimnáziumi mellett nyomdaipari oktatás is volt, kereskedelmi szakközépiskolai osztály nem indult. Az 1981/82-es tanévtől már csak gimnáziumként működik. A „speciális” tantárgyi képzés után az 1990-es években megjelentek az „emelt szintű” csoportok. Tornatermet, biológiai előadót, ebédlőt és szolgálati lakást alakítottak ki, továbbá bővítették a tantermeket.

1992-ben Komáromi István lett a gimnázium igazgatója. A rendszerváltást követően az evangélikus egyház visszakapta az épületet, melyben az 1993/94-es tanév során a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium is működött.

1994 augusztusában a Rózsa Ferenc Gimnázium az Andrássy út 56. szám alatt található egykori Nagysándor József laktanya területére költözött. A két épületet függőfolyosókkal kötötték össze. Emellett aulát, kollégiumokat, ebédlőt és tornatermet is kialakítottak. Dr. Kovács János igazgatósága idején (19972007) bevezették a humán, a reál, a nyelvi előkészítő, illetve az euro-osztályokat. A gimnáziumot 2007-ben összevonták a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiummal (Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium). 2008 júliusától az iskola az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nevet viseli.

Békéscsabai Evangélikus Gimnázium

A gimnázium 2006-tól kollégium tulajdonosa. 2011-ben általános iskolát, 2013-ban pedig óvodát is létrehoztak. 2013 szeptemberétől az intézmény Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli. 2017-ben átadták a gimnázium sportcsarnokát az Evangélikus Kistemplom mögött.

Neves tanárai

Neves tanulói

Műemlékek

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban

Az Evangélikus Gimnáziumban

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök