Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Wagner József belső hivatkozása)
a (Belső hivatkozások javítása)
6. sor: 6. sor:
=== Békéscsabai Evangélikus Algimnázium ===
=== Békéscsabai Evangélikus Algimnázium ===
-
'''[[1855|1855-ben]] Breznyik János''', egykori felsőmagyarországi tanár a gyermekeiket taníttatni kívánó szülők támogatásával '''magángimnáziumot alapított'''. Az intézet az evangélikus egyház presbitériuma felügyelete alá került. [[1858|1858-ban]] Breznyik János Selmecbányán kapott tanári állást, az utódja [[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuel]] orosházi segédlelkész lett. Ugyanebben az évben Styaszny Soma tanító nyitott – a presbitérium hatásköre alá tartozó – magániskolát, ami egyesült a már meglévővel.
+
'''[[1855|1855-ben]] Breznyik János''', egykori felsőmagyarországi tanár a gyermekeiket taníttatni kívánó szülők támogatásával '''magángimnáziumot alapított'''. Az intézet az evangélikus egyház presbitériuma felügyelete alá került. [[1858|1858-ban]] Breznyik János Selmecbányán kapott tanári állást, az utódja [[Mokry Sámuel (1832–1909)|Mokry Sámuel]] orosházi segédlelkész lett. Ugyanebben az évben Styaszny Soma tanító nyitott – a presbitérium hatásköre alá tartozó – magániskolát, ami egyesült a már meglévővel.
[[1857|1857-ben]] Békéscsaba községe 55 ezer forint kötvényt kapott az államtól, amelyből 43 ezret egy négyosztályos reálgimnázium felállítására kellett fordítania. A presbitérium elfogadta az összeget, az alapítvány [[1858]]. [[november 10.|november 10-én]] kelt. Az iskola '''algimnáziumként működött''', az alapítással '''Rudolf herceg születésének kívántak emléket állítani'''. A három osztályosra kibővített intézményt az Iskolai Bizottmány vezette. A tanítás a káplánlakban folyt.
[[1857|1857-ben]] Békéscsaba községe 55 ezer forint kötvényt kapott az államtól, amelyből 43 ezret egy négyosztályos reálgimnázium felállítására kellett fordítania. A presbitérium elfogadta az összeget, az alapítvány [[1858]]. [[november 10.|november 10-én]] kelt. Az iskola '''algimnáziumként működött''', az alapítással '''Rudolf herceg születésének kívántak emléket állítani'''. A három osztályosra kibővített intézményt az Iskolai Bizottmány vezette. A tanítás a káplánlakban folyt.
-
Az 1860/61-es tanévben elindult a negyedik osztály is. [[1863|1863-ban]] a kötvények az egyházhoz kerültek, [[1864|1864-ben]] az egykori orvosi lakást bérelték ki (a mai Baross utcában). [[1864|1864-től]] a gimnáziumban tanított [[Horváth János (1823-1901)|Horváth János]], akit a következő évben megválasztottak igazgatónak. Volt időszak, hogy az intézmény gimnáziumként, reáliskolaként, alreálgimnáziumként vagy polgári iskolaként működött. Az 1886/87-es tanévkezdetre egy kisebb szárnnyal bővítették a meglevő épületet. [[1892|1892-re]] – [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök tervei alapján – elkészült a teljes, új létesítmény. [[1895|1895-ben]] [[Bukovszky János (1859-1917)|Bukovszky János]] igazgatóval '''megindult a főgimnáziummá alakítás'''.
+
Az 1860/61-es tanévben elindult a negyedik osztály is. [[1863|1863-ban]] a kötvények az egyházhoz kerültek, [[1864|1864-ben]] az egykori orvosi lakást bérelték ki (a mai Baross utcában). [[1864|1864-től]] a gimnáziumban tanított [[Horváth János (1823–1901)|Horváth János]], akit a következő évben megválasztottak igazgatónak. Volt időszak, hogy az intézmény gimnáziumként, reáliskolaként, alreálgimnáziumként vagy polgári iskolaként működött. Az 1886/87-es tanévkezdetre egy kisebb szárnnyal bővítették a meglevő épületet. [[1892|1892-re]] – [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök tervei alapján – elkészült a teljes, új létesítmény. [[1895|1895-ben]] [[Bukovszky János (1859–1917)|Bukovszky János]] igazgatóval '''megindult a főgimnáziummá alakítás'''.
=== Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium ===
=== Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium ===
[[Fájl:Rudolf realgimnazium 1930.jpg|bélyegkép|400px|Rudolf reálgimnázium]]
[[Fájl:Rudolf realgimnazium 1930.jpg|bélyegkép|400px|Rudolf reálgimnázium]]
-
Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. '''Az 1899/1900-as tanévet az''' – [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] melletti – '''Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték''', immár 7 osztállyal. Az építkezést [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet [[1900]]. [[október 18.|október 18-án]] avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. '''Az első érettségi vizsgát [[1901|1901-ben]] tartották.''' [[1914]] és [[1920]] között katonai kórházként használták az épületet. A gimnázium az Ipariskolában és a Közművelődés Házában (mai [[Munkácsy Mihály Múzeum]]), majd az Irányi utcában működött. [[1916|1916-ban]] [[Rell Lajos (1874-1952)|Rell Lajost]] nevezték ki az iskola igazgatójának.
+
Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. '''Az 1899/1900-as tanévet az''' – [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] melletti – '''Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték''', immár 7 osztállyal. Az építkezést [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet [[1900]]. [[október 18.|október 18-án]] avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. '''Az első érettségi vizsgát [[1901|1901-ben]] tartották.''' [[1914]] és [[1920]] között katonai kórházként használták az épületet. A gimnázium az Ipariskolában és a Közművelődés Házában (mai [[Munkácsy Mihály Múzeum]]), majd az Irányi utcában működött. [[1916|1916-ban]] [[Rell Lajos (1874–1952)|Rell Lajost]] nevezték ki az iskola igazgatójának.
-
A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami [[1917|1917-től]] [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet '''[[1924|1924-ben]] reálgimnáziummá alakították''', fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény [[1934|1934-től]] a gimnázium nevet viseli. [[1936|1936-tól]] Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.
+
A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami [[1917|1917-től]] [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni Géza]] nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet '''[[1924|1924-ben]] reálgimnáziummá alakították''', fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény [[1934|1934-től]] a gimnázium nevet viseli. [[1936|1936-tól]] Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.
A második világháború idején, [[1940|1940-ben]] és [[1941|1941-ben]] az épület katonai célokat szolgált. [[1941|1941-ben]] internátust hoztak létre a vidéki tanulók számára. [[1945|1945-ben]] bevezették a nyolcosztályos általános iskolai oktatást, ezt követően nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok nem indultak. Még ebben az évben dr. Szeberényi Lajos lett az intézmény vezetője.
A második világháború idején, [[1940|1940-ben]] és [[1941|1941-ben]] az épület katonai célokat szolgált. [[1941|1941-ben]] internátust hoztak létre a vidéki tanulók számára. [[1945|1945-ben]] bevezették a nyolcosztályos általános iskolai oktatást, ezt követően nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok nem indultak. Még ebben az évben dr. Szeberényi Lajos lett az intézmény vezetője.
35. sor: 35. sor:
== Neves tanárai ==
== Neves tanárai ==
-
* [[Balás Ádám (1872-?)]]
+
* [[Balás Ádám (1872–?)]]
-
* [[Bukovszky János (1859-1917)]]
+
* [[Bukovszky János (1859–1917)]]
-
* [[Horváth János (1823-1901)]]
+
* [[Horváth János (1823–1901)]]
-
* [[Mazán László (1899-1949)]]
+
* [[Mazán László (1899–1949)]]
-
* [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)]]
+
* [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)]]
-
* [[Mokry Sámuel (1832-1909)]]
+
* [[Mokry Sámuel (1832–1909)]]
-
* [[Papp János (1933‒2007)]]
+
* [[Papp János (1933–2007)]]
-
* [[Rell Lajos (1874-1952)]]
+
* [[Rell Lajos (1874–1952)]]
-
* [[Vidovszky Kálmán (1888-1932)]]
+
* [[Vidovszky Kálmán (1888–1932)]]
== Neves tanulói ==
== Neves tanulói ==
-
* [[Áchim L(iker) András (1871-1911)]] parasztpolitikus, képviselő  
+
* [[Áchim L(iker) András (1871–1911)]] parasztpolitikus, képviselő  
* [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)]] mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos  
* [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)]] mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos  
-
* [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)]] politikus
+
* [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)]] politikus
* [[Baji Balázs (atléta)]] gátfutó, állatorvos  
* [[Baji Balázs (atléta)]] gátfutó, állatorvos  
* Balázs Samu színművész
* Balázs Samu színművész
-
* [[Banner Benedek (1884-1968)]] régész, néprajzkutató, tanár  
+
* [[Banner Benedek (1884–1968)]] régész, néprajzkutató, tanár  
-
* [[Bartóky József (1865-1928)]] író, államtitkár
+
* [[Bartóky József (1865–1928)]] író, államtitkár
* [[Bohus Zoltán (1941–2017)]] szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár  
* [[Bohus Zoltán (1941–2017)]] szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár  
-
* [[Boros János (1912-1991)]] kísérleti fizikus  
+
* [[Boros János (1912–1991)]] kísérleti fizikus  
* Csány Béla festőművész
* Csány Béla festőművész
-
* [[Dedinszky Gyula (1905-1994)]] lelkész, helytörténész, néprajzkutató  
+
* [[Dedinszky Gyula (1905–1994)]] lelkész, helytörténész, néprajzkutató  
-
* [[Dér (Drienyovszky) Endre (1922‒2004)]] író, evangélikus lelkész  
+
* [[Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)]] író, evangélikus lelkész  
* Ezüst György festőművész
* Ezüst György festőművész
-
* [[Fajó János (1937-2018)]] festőművész
+
* [[Fajó János (1937–2018)]] festőművész
* Fehér Dezső állatorvos
* Fehér Dezső állatorvos
-
* [[Fényes Imre (1917-1977)]] fizikus
+
* [[Fényes Imre (1917–1977)]] fizikus
-
* [[Gajdács Mátyás (1886-1967)]] vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor
+
* [[Gajdács Mátyás (1886–1967)]] vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor
* Garai Attila zongoraművész
* Garai Attila zongoraművész
-
* [[Gyóni Géza (1884-1917)]] költő
+
* [[Gyóni Géza (1884–1917)]] költő
-
* [[Gyöngyösi János (1893-1951)]] könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter  
+
* [[Gyöngyösi János (1893–1951)]] könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter  
-
* [[Haan Albert (1891-?)]] városi aljegyző, kihágási bíró, könyvtáros  
+
* [[Haan Albert (1891–?)]] városi aljegyző, kihágási bíró, könyvtáros  
-
* [[Janáky Viktor (1933‒1999)]] keramikus
+
* [[Janáky Viktor (1933–1999)]] keramikus
-
* [[Kállay Kornél (1907‒1973)]] mezőgazdasági mérnök  
+
* [[Kállay Kornél (1907–1973)]] mezőgazdasági mérnök  
* Kiss István vegyész
* Kiss István vegyész
-
* [[Kőváry E. Péter (1947-2015)]] novella- és regényíró, újságíró, közgazdász
+
* [[Kőváry E. Péter (1947–2015)]] novella- és regényíró, újságíró, közgazdász
-
* [[Lipták Pál (1922-2007)]], a [[Békés Megyei Könyvtár]] alapító igazgatója, festőművész, könyvkiadó, műgyűjtő
+
* [[Lipták Pál (1922–2007)]], a [[Békés Megyei Könyvtár]] alapító igazgatója, festőművész, könyvkiadó, műgyűjtő
-
* [[Liska Tibor (1925-1994)]] közgazdász, egyetemi tanár  
+
* [[Liska Tibor (1925–1994)]] közgazdász, egyetemi tanár  
-
* [[Lőcsei Pál (1922-2007)]] újságíró, szociológus  
+
* [[Lőcsei Pál (1922–2007)]] újságíró, szociológus  
-
* [[Mazán László (1899-1949)]] festőművész, gimnáziumi tanár  
+
* [[Mazán László (1899–1949)]] festőművész, gimnáziumi tanár  
-
* [[Mohácsy Mátyás (1881-1970)]] gyümölcskertész, egyetemi tanár  
+
* [[Mohácsy Mátyás (1881–1970)]] gyümölcskertész, egyetemi tanár  
-
* [[Mokos József (1892-1972)]] festőművész, tanár
+
* [[Mokos József (1892–1972)]] festőművész, tanár
* [[Molcsányi Rita (röplabdázó)]]
* [[Molcsányi Rita (röplabdázó)]]
* Orosz János zongoraművész
* Orosz János zongoraművész
* Párkány Mihály vegyészmérnök
* Párkány Mihály vegyészmérnök
* Patai Mihály festőművész
* Patai Mihály festőművész
-
* [[Pátkai Ervin (1936-1985)]] szobrász, grafikus
+
* [[Pátkai Ervin (1936–1985)]] szobrász, grafikus
* Pátkai Róbert, a Nyugat-Európai Evangélikus Egyházak püspöke
* Pátkai Róbert, a Nyugat-Európai Evangélikus Egyházak püspöke
-
* [[Petényi (Donner) László (1887-1971)]] orvos
+
* [[Petényi (Donner) László (1887–1971)]] orvos
-
* [[Rábai Miklós (1921-1974)]] koreográfus
+
* [[Rábai Miklós (1921–1974)]] koreográfus
-
* [[Révész Margit (1885‒1956)]] orvos, gyermekpszichológus, a gimnázium első leánytanulója
+
* [[Révész Margit (1885–1956)]] orvos, gyermekpszichológus, a gimnázium első leánytanulója
-
* [[Révész Sándor (1889-1944)]] fogorvos
+
* [[Révész Sándor (1889–1944)]] fogorvos
* [[Rosenthal Adolf (1863–1941)]] földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos  
* [[Rosenthal Adolf (1863–1941)]] földbirtokos, kereskedő, gőzmalom-tulajdonos  
* Sajben Miklós, a NASA mérnöke
* Sajben Miklós, a NASA mérnöke
* [[Schéner Mihály (1923–2009)]] képzőművész, festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábkészítő  
* [[Schéner Mihály (1923–2009)]] képzőművész, festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábkészítő  
-
* [[Sík Ferenc (1931‒1995)]] színházi rendező
+
* [[Sík Ferenc (1931–1995)]] színházi rendező
* [[Skaliczki László (kézilabdaedző)]]
* [[Skaliczki László (kézilabdaedző)]]
-
* [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)]] lelkész  
+
* [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)]] lelkész  
-
* [[Szeberényi János (1896-1961)]] kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos  
+
* [[Szeberényi János (1896–1961)]] kerületi, majd városi orvos, belgyógyász szakorvos  
-
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)]], evangélikus főesperes, egyházi író  
+
* [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)]], evangélikus főesperes, egyházi író  
* [[Széchy Tamás (1931–2004)]] úszóedző
* [[Széchy Tamás (1931–2004)]] úszóedző
-
* [[Tevan Andor (1889-1955)]] nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő
+
* [[Tevan Andor (1889–1955)]] nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő
* Tomor János olajmérnök
* Tomor János olajmérnök
-
* [[Vidovszky Béla (1883-1973)]] festőművész
+
* [[Vidovszky Béla (1883–1973)]] festőművész
== Műemlékek ==
== Műemlékek ==

A lap 2021. február 23., 12:11-kori változata

Az iskola fenntartója 1855 és 1948 között az evangélikus egyház volt, 1948-tól állami intézmény. A Rudolf Főgimnázium egykori épületében a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium működik; jogutódja az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium.

Rudolf Főgimnázium

Tartalomjegyzék

Története

A 19. század elején az evangélikus egyház is iskolákat alapított Békéscsabán. Az 1850-es években 9 iskolát működtettek 6–12 éves gyermekek számára.

Békéscsabai Evangélikus Algimnázium

1855-ben Breznyik János, egykori felsőmagyarországi tanár a gyermekeiket taníttatni kívánó szülők támogatásával magángimnáziumot alapított. Az intézet az evangélikus egyház presbitériuma felügyelete alá került. 1858-ban Breznyik János Selmecbányán kapott tanári állást, az utódja Mokry Sámuel orosházi segédlelkész lett. Ugyanebben az évben Styaszny Soma tanító nyitott – a presbitérium hatásköre alá tartozó – magániskolát, ami egyesült a már meglévővel.

1857-ben Békéscsaba községe 55 ezer forint kötvényt kapott az államtól, amelyből 43 ezret egy négyosztályos reálgimnázium felállítására kellett fordítania. A presbitérium elfogadta az összeget, az alapítvány 1858. november 10-én kelt. Az iskola algimnáziumként működött, az alapítással Rudolf herceg születésének kívántak emléket állítani. A három osztályosra kibővített intézményt az Iskolai Bizottmány vezette. A tanítás a káplánlakban folyt.

Az 1860/61-es tanévben elindult a negyedik osztály is. 1863-ban a kötvények az egyházhoz kerültek, 1864-ben az egykori orvosi lakást bérelték ki (a mai Baross utcában). 1864-től a gimnáziumban tanított Horváth János, akit a következő évben megválasztottak igazgatónak. Volt időszak, hogy az intézmény gimnáziumként, reáliskolaként, alreálgimnáziumként vagy polgári iskolaként működött. Az 1886/87-es tanévkezdetre egy kisebb szárnnyal bővítették a meglevő épületet. 1892-reSztraka Ernő városi mérnök tervei alapján – elkészült a teljes, új létesítmény. 1895-ben Bukovszky János igazgatóval megindult a főgimnáziummá alakítás.

Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium

Rudolf reálgimnázium

Az 1897/98-as tanévben elindították az ötödik osztályt is, az intézmény pedig felvette Rudolf herceg nevét. Az 1899/1900-as tanévet azEvangélikus Nagytemplom melletti – Alpár Ignác tervezte új épületben kezdték, immár 7 osztállyal. Az építkezést Wagner József és társai végezték. A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú új épületet 1900. október 18-án avatták fel. Nyolc osztály először az 1900/1901-es tanévben indult. Az első érettségi vizsgát 1901-ben tartották. 1914 és 1920 között katonai kórházként használták az épületet. A gimnázium az Ipariskolában és a Közművelődés Házában (mai Munkácsy Mihály Múzeum), majd az Irányi utcában működött. 1916-ban Rell Lajost nevezték ki az iskola igazgatójának.

A diákoknak művelődési lehetőséget biztosított az önképzőkör, ami 1917-től Gyóni Géza nevét viselte. A 20. század elején tornakör és cserkészcsapat szerveződött. Az intézetet 1924-ben reálgimnáziummá alakították, fejlődött a fizika, a kémia és a biológia tárgyak oktatása, továbbá bevezették az angol nyelvet. Az 1930-as években munkatermeket, valamint botanikus kertet hoztak létre. Az intézmény 1934-től a gimnázium nevet viseli. 1936-tól Pataki Sámuel látta el az igazgatói feladatokat.

A második világháború idején, 1940-ben és 1941-ben az épület katonai célokat szolgált. 1941-ben internátust hoztak létre a vidéki tanulók számára. 1945-ben bevezették a nyolcosztályos általános iskolai oktatást, ezt követően nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok nem indultak. Még ebben az évben dr. Szeberényi Lajos lett az intézmény vezetője.

Állami Általános Fiúgimnázium

1948. június 18-án államosították az iskolát, amit Állami Általános Fiúgimnáziumra neveztek át. Az állami tulajdonba került gimnázium igazgatója Dr. Szeberényi Lajos maradt. 1949 augusztusában Mengyán György vette át az igazgatói teendőket.

Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Az intézet később Állami Általános Gimnázium, 1950-től pedig Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium néven működött. Az 1950-es években politechnikai képzést is biztosítottak. 1957-ben a fiúgimnázium egyesült a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziummal. Az 1959/60-as tanévtől a hagyományos humán és reál mellett, ipari és mezőgazdasági osztályok is indultak. Az 1960-as években több kereskedelmi szakközépiskolai osztályt is szerveztek. Neve 19631964-ben Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola, 1964-től pedig Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola volt. 1964 és 1992 között Kruchió Gábor volt az iskola igazgatója. 1971-től a Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában a gimnáziumi mellett nyomdaipari oktatás is volt, kereskedelmi szakközépiskolai osztály nem indult. Az 1981/82-es tanévtől már csak gimnáziumként működött. A „speciális” tantárgyi képzés után az 1990-es években megjelentek az „emelt szintű” csoportok. Tornatermet, biológiai előadót, ebédlőt és szolgálati lakást alakítottak ki, továbbá bővítették a tantermeket.

1992-ben Komáromi István lett a gimnázium igazgatója. A rendszerváltást követően az evangélikus egyház visszakapta az épületet, melyben az 1993/94-es tanév során a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium is működött.

1994 augusztusában a Rózsa Ferenc Gimnázium az Andrássy út 56. szám alatt található egykori Nagysándor József laktanya területére költözött. A két épületet függőfolyosókkal kötötték össze. Emellett aulát, kollégiumokat, ebédlőt és tornatermet is kialakítottak. Dr. Kovács János igazgatósága idején (19972007) bevezették a humán, a reál, a nyelvi előkészítő, illetve az euro-osztályokat. A gimnáziumot 2007-ben összevonták a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiummal (Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium). 2008 júliusától az iskola az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nevet viseli.

Békéscsabai Evangélikus Gimnázium

A gimnázium 2006-tól kollégium tulajdonosa. 2011-ben általános iskolát, 2013-ban pedig óvodát is létrehoztak. 2013 szeptemberétől az intézmény Szeberényi Gusztáv Adolf nevét viseli. 2017-ben átadták a gimnázium sportcsarnokát az Evangélikus Kistemplom mögött.

Neves tanárai

Neves tanulói

Műemlékek

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban

Az Evangélikus Gimnáziumban

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök