1831. évi kolerajárvány Békés megyében

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
1. sor: 1. sor:
-
                                   
+
''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''  
-
                                    ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''  
+
20. sor: 19. sor:
-
[[Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| emlékmű környezete]]
+
<gallery>
-
[[Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép| emlékmű távolról]]
+
Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép|
-
[[Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről]]
+
emlékmű környezete
 +
Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép|
 +
emlékmű távolról
 +
Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről
 +
</gallery>
 +
 
 +
 
 +
 
== '''Lásd még''' ==
== '''Lásd még''' ==

A lap 2012. április 6., 14:37-kori változata

1831. évi kolerajárvány Békés megyében


Tartalomjegyzék

Története

A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el. A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

Kisfilm

Képgaléria

Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.




Lásd még

Kapcsolódó irodalom

[1] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról

[2]

[3] Szórólap a kolerajárvány emlékére


[[4]] Orvostörténeti könyvek


A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak


Külső hivatkozás ==

[5] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök