1831. évi kolerajárvány Békés megyében

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
5. sor: 5. sor:
[[Története]]
[[Története]]
 +
[[Kisfilm]]  
[[Kisfilm]]  
 +
[[Képgaléria]]
[[Képgaléria]]
 +
[[Lásd még]]  
[[Lásd még]]  
 +
[[Kapcsolodó irodalom]]  
[[Kapcsolodó irodalom]]  
 +
[[Külső hivatkozás]]
[[Külső hivatkozás]]

A lap 2012. április 3., 19:17-kori változata

                                    1831. évi kolerajárvány Békés megyében 

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Története

Kisfilm

Képgaléria

Lásd még

Kapcsolodó irodalom

Külső hivatkozás

Története

A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el. A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

Kisfilm

EmbedVideo received the bad id "" for the service "youtube".

Képgaléria

Lásd még

Kapcsolódó irodalom


A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak


Külső hivatkozás ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök