Újkígyós

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Forrás)
a (+ Újkígyós Youtube-videó)
(15 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Újkígyós a Körösök és a Maros között, Békés megyében található. A közel 5400 lakosú település [[Békéscsaba | Békéscsabá]]tól délnyugatra 17, [[Gyula | Gyulá]]tól nyugatra 26 km-re található.  Autóval Békéscsaba és Gyula felől [[Szabadkígyós]]on át, nyugatról [[Gerendás]] irányából is megközelíthető. Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba – Szabadkígyós – Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.
+
[[Fájl:Ujkigyos Cimer.png|bélyegkép|150px|Újkígyós címere]]
 +
Újkígyós a Körösök és a Maros között található.  
 +
A '''közel 5400 lakosú település''' [[Békéscsaba|Békéscsabá]]tól délnyugatra 17, [[Gyula|Gyulá]]tól nyugatra 26 km-re helyezkedik el.   
 +
Autóval Békéscsaba és Gyula felől [[Szabadkígyós]]on át, nyugatról [[Gerendás]] irányából is megközelíthető.  
 +
Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.
== Történet ==  
== Történet ==  
-
A település neve először egy 1398-as oklevélben szerepelt, majd a 15 -16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta
+
A település '''neve először egy [[1398|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.
-
A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető.  Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként [[Harruckern János György]], aki nem telepített be új lakosokat, hanem állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, [[Wenckheim Józsefné Grueber Terézia]] kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal]] tulajdonába került.  A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. Az 1814. szeptember 1-én kelt [[árendás szerződés]] értelmében száz dohánykertész települt le Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története. A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19-20. század fordulójáig nem is jelentek meg. 1845-ben [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet ([[Nép-Vének Tanácsa]]). A Tanács kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848-49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc]]. Bár a letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált, 1858-ban épült a település új temploma, melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott, szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket az Alföldön.  1884-ben a község megvásárolta a területének földjét és egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt 1905-re fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló kollektív gazdaságokat hoztak létre: 1948-ban a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1950-ben az „Új Élet” tszcs-t.  1950-ben megalakult a Községi Tanács, Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. 1960-ra Újkígyós termelőszövetkezeti községgé vált, a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami 1992-től több kisebb szövetkezetre esett szét. A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat.  Újkígyós 2009. július 1-én kapta meg a városi rangot.
+
    
    
 +
A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''. 
 +
 +
A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819-1902)|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.
 +
 +
'''[[1884|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.
 +
 +
A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat. Újkígyós '''[[2009]]. [[július 1.|július 1-én]] megkapta a városi rangot'''.
 +
== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
-
Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés mellett a legeltető állattartás jellemezte, melyeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, valamint különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.
+
Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés és a legeltető állattartás jellemezte. Ezeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.
== Kultúra ==
== Kultúra ==
-
Kultúraszervező tevékenységet a [[Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár]] mellett az oktatási-nevelési intézmények ([[Széchenyi István Általános Iskola]], bölcsöde-óvoda), az önkormányzat és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.
+
Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.
-
== Forrás ==  
+
== Lásd még==
-
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* [[:Kategória:Újkígyós|Újkígyósi vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
-
* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814-2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8.p  Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
== Külső hivatkozások ==  
+
== Források ==  
-
KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség  (Látogatva: 2016.09.07.)
+
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Újkígyós In.: Wikipédia (Látogatva: 2016.09.07.)
+
* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012-2020 (Látogatva: 2016.09.07.)
+
* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==  
== Kapcsolódó irodalom ==  
-
Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815-1965. szerk.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26., szerk.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26., szerk.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. szerk.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014.
+
* Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Medgyesi Pál: Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet. In: [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00023/pdf/bmmk_2002_145-217.pdf A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 23. szám (2002) 145–217. p.]
 +
* Takács Béláné: Új városaink : Újkígyós. In: [http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2010/01/takacs.pdf Területi Statisztika, 13. (50.) évf. 1. szám (2010. január) 100–104. p.]
 +
 
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_1_1_1.xls KSH.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
 +
* Újkígyós In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Újkígyós Wikipedia] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
 +
* Újkígyós – 200 éve Békés megye szívében. In: [https://youtu.be/E4AhjxryXlA Youtube]
 +
* Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: [http://ujkigyos.hu/wp-content/uploads/2008/09/Újkígyós-Város-Integrált-Városfejlesztési-Stratégiája-2012-2020..pdf Ujkigyos.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.)
 +
 
 +
[[Kategória:Települések]]

A lap 2020. január 14., 17:24-kori változata

Újkígyós címere

Újkígyós a Körösök és a Maros között található. A közel 5400 lakosú település Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nyugatra 26 km-re helyezkedik el. Autóval Békéscsaba és Gyula felől Szabadkígyóson át, nyugatról Gerendás irányából is megközelíthető. Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.

Tartalomjegyzék

Történet

A település neve először egy 1398-as oklevélben szerepelt, majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként Harruckern János György, aki nem telepített be új lakosokat, hanem állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, a kígyósi puszta Wenckheim József Antal tulajdonába került.

A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. Az 1814. szeptember 1-én kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története. A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. 1845-ben Wenckheim József Antal elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A Nép-Vének Tanácsa kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró Meszéna Ferenc volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. 1858-ban épült a település új temploma, melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott, szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.

1884-ben a község megvásárolta a területének földjét, továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt 1905-re fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló kollektív gazdaságokat hoztak létre: 1948-ban a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1950-ben az „Új Élet” tszcs-t. 1950-ben megalakult a Községi Tanács, Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött Szabadkígyós. 1960-ban Újkígyós termelőszövetkezeti községgé vált, a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami 1992-től több kisebb szövetkezetre esett szét.

A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat. Újkígyós 2009. július 1-én megkapta a városi rangot.

Gazdaság

Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés és a legeltető állattartás jellemezte. Ezeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.

Kultúra

Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök