http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Zsotyo14&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FZsotyo14 2026-07-19T07:53:26Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-10T06:36:20Z

<p>Zsotyo14: /* Kapcsolódó irodalom */ 1 kapcsolódó irodalom beillesztése</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, kántor, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Csoportkép a Wenckheim kastély udvarán<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4536 A gerlai urdalmi róm. kath. tanító fizetési jegyzéke]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4543 Bizonyítvány tanítói tanfolyam elvégzéséről]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4535 Elemi népiskolai tanítói oklevél]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4540 Engedélyokirat rádió-vevőberendezés létesítésére és üzembentartására]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-10T06:22:57Z

<p>Zsotyo14: /* Külső hivatkozások */ formázás</p> <hr /> <div>A '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> *A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-10T06:22:05Z

<p>Zsotyo14: /* Kapcsolódó irodalom */ formázás</p> <hr /> <div>A '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> *A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-09T17:49:51Z

<p>Zsotyo14: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> &quot;* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)&quot;<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T12:13:30Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>A '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> &quot;*Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)&quot;<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T12:12:59Z

<p>Zsotyo14: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> &quot;*Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)&quot;<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T12:11:11Z

<p>Zsotyo14: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> &quot;*Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)&quot;<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T11:34:18Z

<p>Zsotyo14: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T11:33:53Z

<p>Zsotyo14: Új kapcsolódó irodalom</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T11:24:19Z

<p>Zsotyo14: Térköz</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-06T11:21:01Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, kántor, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Csoportkép a Wenckheim kastély udvarán<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4536 A gerlai urdalmi róm. kath. tanító fizetési jegyzéke]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4543 Bizonyítvány tanítói tanfolyam elvégzéséről]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4535 Elemi népiskolai tanítói oklevél]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4540 Engedélyokirat rádió-vevőberendezés létesítésére és üzembentartására]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-06T11:18:38Z

<p>Zsotyo14: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Csoportkép a Wenckheim kastély udvarán<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4536 A gerlai urdalmi róm. kath. tanító fizetési jegyzéke]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4543 Bizonyítvány tanítói tanfolyam elvégzéséről]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4535 Elemi népiskolai tanítói oklevél]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4540 Engedélyokirat rádió-vevőberendezés létesítésére és üzembentartására]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről]<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-06T11:16:57Z

<p>Zsotyo14: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Csoportkép a Wenckheim kastély udvarán<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]<br /> [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4536 A gerlai urdalmi róm. kath. tanító fizetési jegyzéke]<br /> [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4543 Bizonyítvány tanítói tanfolyam elvégzéséről]<br /> [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4535 Elemi népiskolai tanítói oklevél]<br /> [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4540 Engedélyokirat rádió-vevőberendezés létesítésére és üzembentartására]<br /> [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről]<br /> [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-06T11:15:47Z

<p>Zsotyo14: /* Képgaléria */</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Csoportkép a Wenckheim kastély udvarán<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4536 A gerlai urdalmi róm. kath. tanító fizetési jegyzéke]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4543 Bizonyítvány tanítói tanfolyam elvégzéséről]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4535 Elemi népiskolai tanítói oklevél]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4540 Engedélyokirat rádió-vevőberendezés létesítésére és üzembentartására]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-06T11:11:45Z

<p>Zsotyo14: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Kép a Wenckheim kastélynál<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4536 A gerlai urdalmi róm. kath. tanító fizetési jegyzéke]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4543 Bizonyítvány tanítói tanfolyam elvégzéséről]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4535 Elemi népiskolai tanítói oklevél]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4540 Engedélyokirat rádió-vevőberendezés létesítésére és üzembentartására]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4544 Igazolvány világnézeti tanfolyam elvégzéséről]]<br /> [[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4542 Tanítói és kántori működési bizonyítvány]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-06T10:59:16Z

<p>Zsotyo14: Új alfejezet cím</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]] [[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2592 Bolza-kastély és parkja]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-05T15:59:29Z

<p>Zsotyo14: Kép galléria</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg|Cséplés Gerlán<br /> Fájl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg|Szebeny Imre családja<br /> Fájl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg‎|Kép a Wenckheim kastélynál<br /> Fájl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg‎|Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:19280527_csoportkep_szebeny_imre_eskuvojen.jpg 2012-04-05T15:54:55Z

<p>Zsotyo14: Szebeny Imre esküvője Tulajdonos:Fehér Miklósné Forrás:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4524</p> <hr /> <div>Szebeny Imre esküvője<br /> <br /> Tulajdonos:Fehér Miklósné<br /> <br /> Forrás:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4524</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:1943_csoportkep_a_gerlai_wenckheim_kastely_udvaran.jpg 2012-04-05T15:51:55Z

<p>Zsotyo14: Weinckheim kastély udvarán Tulajdonos:Fehér Miklósné Forrás:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4523</p> <hr /> <div>Weinckheim kastély udvarán<br /> <br /> Tulajdonos:Fehér Miklósné<br /> <br /> Forrás:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4523</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:1931_szebeny_imre_csaladja_koreben.jpg 2012-04-05T15:50:03Z

<p>Zsotyo14: Szebeny Imre családja Tulajdonos:Fehér Miklósné Forráshttp://ek.bmk.hu:80/?docId=4522</p> <hr /> <div>Szebeny Imre családja<br /> <br /> Tulajdonos:Fehér Miklósné<br /> <br /> Forráshttp://ek.bmk.hu:80/?docId=4522</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:1930_as_evek_cseples_a_gerlai_wenckheim_uradalomban_szebeny_imre.jpg 2012-04-05T15:47:55Z

<p>Zsotyo14: Cséplés Tulajdonos:Fehér Miklósné Forrás:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4521</p> <hr /> <div>Cséplés<br /> <br /> Tulajdonos:Fehér Miklósné<br /> <br /> Forrás:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4521</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-05T15:36:14Z

<p>Zsotyo14: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:Szebeny_imre_arckep.jpg|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Szebeny_imre_arckep.jpg 2012-04-04T19:08:11Z

<p>Zsotyo14: feltöltötte a(z) „Fájl:Szebeny imre arckep.jpg” fájl új változatát: szebeny_imre_arckep.jpg (800 × 535 képpont, fájlméret: 72 KB, MIME-típus: image/jpeg) Szebeny Imre arckép A kép tulajdonos: Fehér Miklósné Forrás: http://ek.b</p> <hr /> <div>Arckép<br /> <br /> A kép tulajdonosa: Fehér Miklósné<br /> <br /> Forrás: http://ek.bmk.hu:80/?docId=4526</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-04T19:04:48Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> [[Fájl:|bélyegkép|Arckép]]<br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Szebeny_imre_arckep.jpg 2012-04-04T18:51:32Z

<p>Zsotyo14: Arckép A kép tulajdonosa: Fehér Miklósné Forrás: http://ek.bmk.hu:80/?docId=4526</p> <hr /> <div>Arckép<br /> <br /> A kép tulajdonosa: Fehér Miklósné<br /> <br /> Forrás: http://ek.bmk.hu:80/?docId=4526</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-04T18:33:49Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Tanítóként és a település egyedüli rádió tulajdonosaként jelentős szerepet töltött be a település szellemi életében.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-04T18:32:01Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Engedélyt kért és kapott egy rádiókészülék birtoklására. Szívesen látott minden lakost, aki kíváncsi volt a rádióadásokra.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt a grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-04T18:26:43Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-04T18:23:19Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-04T18:22:17Z

<p>Zsotyo14: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-04T18:16:02Z

<p>Zsotyo14: </p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-03T18:50:50Z

<p>Zsotyo14: formázás</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Rendkívül tevékeny és széles körű tudással rendelkezett. Egyedül ő rendelkezett ebben az időben rádióval, és szívesen látott minden lakost, aki kíváncsi volt a rádióadásokra.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat], látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-03T18:30:33Z

<p>Zsotyo14: /* Lásd még */ Formázás</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Rendkívül tevékeny és széles körű tudással rendelkezett. Egyedül ő rendelkezett ebben az időben rádióval, és szívesen látott minden lakost, aki kíváncsi volt a rádióadásokra.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gerla]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat, látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szebeny_Imre_(1899%E2%80%931976) 2012-04-03T18:29:47Z

<p>Zsotyo14: Szócikk létrehozása</p> <hr /> <div>'''Szebeny Imre''' tanító, amatőr fényképész <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> 1899. szeptember 15-én született Endrődön Szebeny László és Venczák Mária negyedik gyermekeként.<br /> <br /> Az elemi iskolai tanulmányai befejezése után, a Nagyváradi Királyi Katolikus Elemi Népiskolai Tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói végzettségét 1919. június 23-án. Pályáját '''Gyulavarsányban''' kezdte tanítóként. A Trianoni Békeszerződés a települést Romániához csatolta. Szebeny Imre azonban Magyarországon kívánt élni. A határőrök segítségével jutott át a magyar oldalra. A '''gerlai Weinckheim uradalomban''' működő katolikus iskola megüresedett tanítói állását kapta meg 1921. október 1-jén. Az osztatlan iskolában több osztályt tanított egyszerre. <br /> <br /> Az évek során folyamatosan képezte magát. Tanítói feladatai mellett a felnőtteknek színdarabokat, karácsonyi életképeket rendezett, karénekeket tanított be. A grófi kastély kápolnájában a kántori teendőket is ellátta. Rendkívül tevékeny és széles körű tudással rendelkezett. Egyedül ő rendelkezett ebben az időben rádióval, és szívesen látott minden lakost, aki kíváncsi volt a rádióadásokra.<br /> <br /> 1928. május 27-én házasságot kötött '''Ondrus Katalinnal''', aki a grófi család gyermekeinek nevelőnője volt. Házasságukból négy gyermek született: '''Erzsébet, Katalin, Éva és Imre.''' <br /> <br /> A II. világháború befejezése előtt grófi család elmenekült. 1946-tól nem dolgozhatott tovább kántorként. <br /> <br /> Amatőr fényképészként maga hívta elő képeit. '''A természetről és környezetéről üvegnegatívokat készített, amelyeket kifestett és felhasznált a tanításhoz is. Így maradtak fenn fényképeken a gerlai uradalmi épületek és események fotói, melyek a gerlai helytörténeti kutatások forrásául szolgálnak.'''<br /> <br /> Nyugdíjazásáig, 1964-ig tanított. '''1976. március 27-én hunyt el Gerlán.'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[Gerla]]<br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 digitalizált változat, látogatva: 2012. március 12.)<br /> * Interjú Fehér Miklósnéval (Szebeny Évával)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Gerla]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-03T17:52:25Z

<p>Zsotyo14: Formázás</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A '''Bolza család''' ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-03T17:47:08Z

<p>Zsotyo14: Képek beillesztése</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> [[Fájl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|A Bolza-kastély 1911-ben]]A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A [[''Bolza család'']] ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> [[Fájl:Ek_bolza_kastely.jpg‎|bélyegkép|Bolza-kastély]]A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Europeanalocal_bolza_kastely.jpg 2012-04-03T17:43:30Z

<p>Zsotyo14: Szarvas, Bolza-kastély Képeslap 1911-ből A képeslap tulajdonosa: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeum Forrás: http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=19498</p> <hr /> <div>Szarvas, Bolza-kastély<br /> <br /> Képeslap 1911-ből<br /> <br /> A képeslap tulajdonosa: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeum<br /> <br /> Forrás: http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=19498</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Ek_bolza_kastely.jpg 2012-04-03T17:33:16Z

<p>Zsotyo14: Bolza kastély A felvételt készítette: Pap István A felvétel készítésének időpontja: 2006 Forrás: http://ek.bmk.hu:80/?docId=1493</p> <hr /> <div>Bolza kastély<br /> <br /> A felvételt készítette: Pap István<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2006<br /> <br /> Forrás: http://ek.bmk.hu:80/?docId=1493</div>

Zsotyo14 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bolza-kast%C3%A9ly_(Szarvas) 2012-04-03T17:28:59Z

<p>Zsotyo14: Szócikk létrehozása</p> <hr /> <div>A volt '''Bolza-kastély''' Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.<br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő '''Bolza József (1780-1862)''', miután feleségül vette ''Batthyány Annát'', 1810 körül építette klasszicista stílusban.<br /> Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.<br /> <br /> A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.<br /> <br /> Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.<br /> <br /> A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát '''Bolza Pál (1864-1946)''' - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A [[''Bolza család'']] ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.<br /> <br /> Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a ''páfrányfenyő'', amit sokan ''Ginkgo bilobaként'' ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves ''vadgesztenye'' vagy más néven ''bokrétafa''.<br /> <br /> A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.<br /> * Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ<br /> * Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Szarvas]]</div>

Zsotyo14