http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Zsombit4&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FZsombit4 2026-07-16T01:23:12Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T10:32:28Z

<p>Zsombit4: </p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> *Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig.Szeged 1979.IV.22.57.p.(szakdolgozat)Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Rózsa György: Magyar Elsők 2.Budapest,Kossuth Kiadó 2009.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> *Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974.Kiadja:A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-06T10:31:13Z

<p>Zsombit4: Forrás és irodalom szerkesztése</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> *[[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal.Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Révai Nagy Lexikon XIX. kötet.Kiegészítette:Aachen-Beöthy.Révai Testvérek Részvénytársaság,Révai Nyomda,Budapest.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> *D.Nagy András-Varga Árpád:A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft.,Bp.,2006.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja:Békésvármegye Községe,1896 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T10:29:13Z

<p>Zsombit4: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> *Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig.Szeged 1979.IV.22.57.p.(szakdolgozat)Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Rózsa György: Magyar Elsők 2.Budapest,Kossuth Kiadó 2009.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> *Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974.Kiadja:A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T10:28:35Z

<p>Zsombit4: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> *Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig.Szeged 1979.IV.22.57.p.(szakdolgozat)Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Rózsa György: Magyar Elsők 2.Budapest,Kossuth Kiadó 2009.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> *Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974.Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T10:27:40Z

<p>Zsombit4: Irodalom szerkesztése</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> *Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig.Szeged 1979.IV.22.57.p.(szakdolgozat)Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Rózsa György: Magyar Elsők 2.Budapest,Kossuth Kiadó 2009.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> *Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T10:25:56Z

<p>Zsombit4: Forrás szerkesztése</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> *Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig.Szeged 1979.IV.22.57.p.(szakdolgozat)Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> *Rózsa György: Magyar Elsők 2.Budapest,Kossuth Kiadó 2009.Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-06T10:21:17Z

<p>Zsombit4: Lásd még alfejezet</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> *[[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja:Békésvármegye Községe,1896 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-06T09:50:44Z

<p>Zsombit4: Formázás</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> *[[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja:Békésvármegye Községe,1896 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T09:46:33Z

<p>Zsombit4: Alakítás</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T09:43:24Z

<p>Zsombit4: Félkövér betű</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> '''Zeneóvoda:''' <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> '''A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:'''<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> '''A Cigány Klub:'''<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> '''Alkotók Klubja:'''<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> '''A citera szakkör:'''<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T09:41:01Z

<p>Zsombit4: Helyesírás</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T09:39:41Z

<p>Zsombit4: Közösségek alakítása</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> A kisebb-nagyobb csoportok az 1970-es években jöttek létre a szórakoztatás, tanulás céljából. Mára a csoportok neve megváltozott az emberek érdeklődési körének megfelelően szerveződtek újjá és alakultak újak, de legfontosabb feladatuk a szórakoztatás megmaradt. <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-06T09:23:39Z

<p>Zsombit4: Formázás</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt ránk. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-05T17:04:57Z

<p>Zsombit4: Bélyegkép feltöltése</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> [[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:017.JPG 2012-04-05T17:02:09Z

<p>Zsombit4: Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ épülete Készítette: Zsombok Tünde Emese Készítés dátuma: 2012.04.04. A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</p> <hr /> <div>Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ épülete<br /> <br /> Készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> Készítés dátuma: 2012.04.04.<br /> <br /> A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-05T16:46:47Z

<p>Zsombit4: </p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:012.JPG 2012-04-05T16:45:23Z

<p>Zsombit4: feltöltötte a(z) „Fájl:012.JPG” fájl új változatát: A Központ neve Készítette: Zsombok Tünde Emese Készítés dátuma: 2012.04.04. A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</p> <hr /> <div>A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ <br /> <br /> A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04.<br /> <br /> Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-05T16:42:37Z

<p>Zsombit4: </p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:003.JPG 2012-04-05T16:41:20Z

<p>Zsombit4: A Művelődési Központ beltere Készítette: Zsombok Tünde Emese Készítés dátuma: 2012.04.04. A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</p> <hr /> <div>A Művelődési Központ beltere<br /> <br /> Készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> Készítés dátuma: 2012.04.04.<br /> <br /> A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:019.JPG 2012-04-05T16:38:58Z

<p>Zsombit4: Művelődés Központ (Békés) Készítette: Zsombok Tünde Emese Készítés dátuma: 2012.04.04. A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</p> <hr /> <div>Művelődés Központ (Békés)<br /> <br /> Készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> Készítés dátuma: 2012.04.04.<br /> <br /> A kép felhasználásához a jogot engedélyezem</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-05T16:36:37Z

<p>Zsombit4: pontosítás</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> *[[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja:Békésvármegye Községe,1896 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-05T16:35:08Z

<p>Zsombit4: Forrás és kapcsolódó irodalom pontosítás</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990 Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-05T16:31:14Z

<p>Zsombit4: Félkövér</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-05T16:29:02Z

<p>Zsombit4: </p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> *[[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000 Lelőhely: Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest Lelőhely: Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006 Lelőhely: Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896 Lelőhely: Békés Városi Püski Sándor Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-05T16:26:11Z

<p>Zsombit4: Felsorolás</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> *[[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> *[[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-05T15:45:14Z

<p>Zsombit4: Félkövér szöveg szerkesztése</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal voltak. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-04T14:56:39Z

<p>Zsombit4: Képfeltöltés</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:001.JPG 2012-04-04T14:50:33Z

<p>Zsombit4: feltöltötte a(z) „Fájl:001.JPG” fájl új változatát: Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés)galéria épülete A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese A felvétel készítésének időpontja: 2012.0</p> <hr /> <div> A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ galéria terme<br /> <br /> A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04.<br /> <br /> Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:001.JPG 2012-04-04T14:41:15Z

<p>Zsombit4: A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ galéria terme A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04. Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div> A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ galéria terme<br /> <br /> A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04.<br /> <br /> Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:014.JPG 2012-04-04T14:38:01Z

<p>Zsombit4: Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ épülete A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04. Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ épülete<br /> <br /> A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04.<br /> <br /> Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:018.JPG 2012-04-04T14:36:13Z

<p>Zsombit4: A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ épülete A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04. Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ épülete<br /> <br /> A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04.<br /> <br /> Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:012.JPG 2012-04-04T14:34:21Z

<p>Zsombit4: A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04. Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A békési Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ <br /> <br /> A felvételt készítette: Zsombok Tünde Emese<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.04.04.<br /> <br /> Feltöltve a felvételkészítő hozzájárulásával.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:48:50Z

<p>Zsombit4: Külső hivatkozás beillesztése</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (térkép) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:45:33Z

<p>Zsombit4: Kategóriába sorolás</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:43:19Z

<p>Zsombit4: Külső hivatkozás beillesztése</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:40:56Z

<p>Zsombit4: Kapcsolódó irodalom</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990<br /> <br /> Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba<br /> <br /> <br /> <br /> ==Külső hivatkozások==</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:34:58Z

<p>Zsombit4: Forrás</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.<br /> <br /> Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> ==Külső hivatkozások==</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:20:21Z

<p>Zsombit4: Alfejezetek létrehozása 2</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> ==Lásd még==<br /> <br /> ==Forrás==<br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> ==Külső hivatkozások==</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:17:14Z

<p>Zsombit4: Alfejezetek létrehozása</p> <hr /> <div>==Története== <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> ==Célja==<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> ==Közösségek==<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.<br /> <br /> ==Galéria==</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:11:48Z

<p>Zsombit4: Belső hivatkozás2</p> <hr /> <div>Története <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> Célja<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> Klubok<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:11:00Z

<p>Zsombit4: Belső hivatkozás</p> <hr /> <div>Története <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [['''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ''']]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> Célja<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> Klubok<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:09:20Z

<p>Zsombit4: Félkövér szöveg</p> <hr /> <div>Története <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [['''Békés''']]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [['''Békés-Tarhosi Zenei Napok''']]. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [['''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ''']]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> Célja<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> Klubok<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T17:02:14Z

<p>Zsombit4: Formázás</p> <hr /> <div>Története <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült Békésen. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a Békés-Tarhosi Zenei Napok. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas Bodonyi Csaba tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> Célja<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében. <br /> <br /> <br /> Klubok<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot Domokos István könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> <br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük Szegedi Imre volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője Kökéndy József zeneiskolai tanár lett.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kecskem%C3%A9ti_G%C3%A1bor_Kultur%C3%A1lis,_Sport_%C3%A9s_Turisztikai_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9s) 2012-04-03T16:52:19Z

<p>Zsombit4: Szöveg beillesztése</p> <hr /> <div>Története <br /> <br /> Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült Békésen. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. <br /> A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is komoly nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a Békés-Tarhosi Zenei Napok. <br /> A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt valamint veszélyessé vált az épület, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas Bodonyi Csaba tervei alapján. ?Működését 1992-ben kezdte meg. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élőviz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok közben kevesebb támogatást kapott a város. <br /> <br /> Célja<br /> <br /> Célja a lakosok kultúréletének összefogása, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. ?A ház élete rendkívül változatos, szakkörök, klubok tucatja működik, művészeti csoportok. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb a megyében. <br /> <br /> <br /> Klubok<br /> <br /> <br /> Zeneóvoda: <br /> Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt. <br /> <br /> A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:<br /> A klubbot Domokos István könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak. <br /> A Cigány Klub:<br /> Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.<br /> Alkotók Klubja:<br /> Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. <br /> A citera szakkör:<br /> Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük Szegedi Imre volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője Kökéndy József zeneiskolai tanár lett.</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-03T13:33:28Z

<p>Zsombit4: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> - [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok](honlap)<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-03T13:22:26Z

<p>Zsombit4: Külső hivatkozás5</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> - [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok]<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-03T13:18:40Z

<p>Zsombit4: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> - [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok]<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-03T13:06:47Z

<p>Zsombit4: Lásd még szerkesztése4</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> - [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok]<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-03T12:58:46Z

<p>Zsombit4: Külső hivatkozás4</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> - [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Széchenyi-Wenckheim kastély]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok]<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849%E2%80%931924) 2012-04-03T12:56:54Z

<p>Zsombit4: Képfeltöltés2</p> <hr /> <div>'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. <br /> Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. <br /> A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson. <br /> <br /> Hét gyermekük született: <br /> <br /> - [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim József (1877-1952)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim László (1880-1956)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]<br /> <br /> - [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]<br /> <br /> Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt. <br /> <br /> == Fontosabb adományok ==<br /> <br /> Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. <br /> Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott. <br /> <br /> == Nőegylet ==<br /> <br /> A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.<br /> <br /> == Árvaház ==<br /> <br /> Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély<br /> Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[Wenckheim család]]<br /> <br /> [[Széchenyi-Wenckheim kastély]]<br /> <br /> [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000<br /> <br /> Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006<br /> <br /> Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok]<br /> <br /> [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenkheim-kastélyok](térkép)<br /> <br /> [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)<br /> <br /> <br /> <br /> [[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]</div>

Zsombit4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jadoxdocument_969_4747.jpg 2012-04-03T12:54:50Z

<p>Zsombit4: Wenckheim kastély park Készítette: Békés Megyei Tudástár és Könyvtár gyűjteményének darabja Kiadás dátuma: 1960 Feltöltéséhez a jogot megkaptam</p> <hr /> <div><br /> Wenckheim kastély park<br /> <br /> Készítette: Békés Megyei Tudástár és Könyvtár gyűjteményének darabja<br /> <br /> Kiadás dátuma: 1960<br /> <br /> Feltöltéséhez a jogot megkaptam</div>

Zsombit4