BékésWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]

Almásy család

2020-02-18T12:56:13Z

Vandi: Belső hivatkozások beillesztése

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.

== Almásy Márton ==

Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.

Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.

== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''

I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)|Kétegyházán kastélyt]] építtetett. Kétegyháza pedig az Almásy család új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.

== gróf Almásy Lajos ==

'''([[1786]] - [[1836]]. május)'''

II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.

== gróf Almásy Alajos (I.) ==

'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''

I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ahonnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre.
Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békés megyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyílt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.

== gróf Almásy Dénes ==

'''([[1817]]. október 5. - [[1871]])'''

[[1851]]-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.

== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

'''([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])'''

Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
[[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.

== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.

== Almásy Imre ==

'''([[1896]] - [[1973]])'''

[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|Pósteleken]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született.

== Almásy Mária ==

[[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.

== Almásy László Ede ==

'''([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]]. március 22.)'''

Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.

== Lásd még ==

* [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)]]

== Forrás ==

* [http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.] (Látogatva: 2020. február 18.)
* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/ Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család] (Látogatva: 2020. február 18.)
* [https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken] (Látogatva: 2020. február 18.)]

== Külső hivatkozások ==

* [https://drive.google.com/file/d/1e69UEGXWsOkWPdMvyfNoJoE3AfO-Yrp1/view?usp=sharing Almásy család caaládfája (Látogatva: 2020. február 18.)]
* [https://gyulaikastely.hu/ Gyulai Almásy-kastély (Látogatva: 2020. február 18.)]

[[:Kategória:Családok]]

Almásy család

2020-02-18T12:49:51Z

Vandi: Belső hivatkozások beillesztése

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.

== Almásy Márton ==

Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.

Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.

== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

'''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)'''

I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz Kétegyházán kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.

== gróf Almásy Lajos ==

'''([[1786]] - [[1836]]. május)'''

II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.

== gróf Almásy Alajos (I.) ==

'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''

I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ahonnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre.
Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békés megyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyílt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.

== gróf Almásy Dénes ==

'''([[1817]]. október 5. - [[1871]])'''

[[1851]]-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.

== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

'''([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])'''

Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
[[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.

== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.

== Almásy Imre ==

'''([[1896]] - [[1973]])'''

[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.

== Almásy Mária ==

[[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.

== Almásy László Ede ==

'''([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]]. március 22.)'''

Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született.

== Lásd még ==

* [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)]]

== Forrás ==

* [http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.] (Látogatva: 2020. február 18.)
* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/ Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család] (Látogatva: 2020. február 18.)
* [https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken] (Látogatva: 2020. február 18.)]

== Külső hivatkozások ==

* [https://drive.google.com/file/d/1e69UEGXWsOkWPdMvyfNoJoE3AfO-Yrp1/view?usp=sharing Almásy család caaládfája (Látogatva: 2020. február 18.)]
* [https://gyulaikastely.hu/ Gyulai Almásy-kastély (Látogatva: 2020. február 18.)]

[[:Kategória:Családok]]

Almásy család

2020-02-18T12:25:22Z

Vandi: Külső hivatkozások beillesztése

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.

== Almásy Márton ==

Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.

Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.

== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

'''([[1751]] - 1840. szeptember 24.)'''

I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta neki II. Almásy Ignácznak, ahol II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.

== gróf Almásy Lajos ==

'''([[1786]] - [[1836]]. május)'''

II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.

== gróf Almásy Alajos (I.) ==

'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''

I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, a honnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .
Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békésmegyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban. Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyilt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.

== gróf Almásy Dénes ==

'''([[1817]]. október 5. - [[1871]])'''

[[1851]]-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.

== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

'''([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])'''

Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
[[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.

== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavárii uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.

== Almásy Imre ==

'''([[1896]] - [[1973]])'''

[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.

== Almásy Mária ==

[[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.

== Almásy László Ede ==

'''([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]]. március 22.)'''

Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.

== Lásd még ==

* [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)]]

== Forrás ==

* [http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.] (Látogatva: 2020. február 18.)
* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/ Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család] (Látogatva: 2020. február 18.)
* [https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken] (Látogatva: 2020. február 18.)]

== Külső hivatkozások ==

* [https://drive.google.com/file/d/1e69UEGXWsOkWPdMvyfNoJoE3AfO-Yrp1/view?usp=sharing Almásy család caaládfája (Látogatva: 2020. február 18.)]
* [https://gyulaikastely.hu/ Gyulai Almásy-kastély (Látogatva: 2020. február 18.)]

[[:Kategória:Családok]]

Almásy család

2020-02-18T12:14:45Z

Vandi: Formázás

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.

== Almásy Márton ==

Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.

Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.

== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

'''([[1751]] - 1840. szeptember 24.)'''

I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta neki II. Almásy Ignácznak, ahol II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.

== gróf Almásy Lajos ==

'''([[1786]] - [[1836]]. május)'''

II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.

== gróf Almásy Alajos (I.) ==

'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)'''

I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, a honnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .
Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békésmegyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban. Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyilt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.

== gróf Almásy Dénes ==

'''([[1817]]. október 5. - [[1871]])'''

[[1851]]-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.

== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

'''([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])'''

Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
[[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.

== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)'''

Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavárii uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.

== Almásy Imre ==

'''([[1896]] - [[1973]])'''

[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.

== Almásy Mária ==

[[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.

== Almásy László Ede ==

'''([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]]. március 22.)'''

Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.

Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.

== Lásd még ==

* [[Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)]]

== Forrás ==

* [http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.] (Látogatva: 2020. február 18.)
* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/ Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család] (Látogatva: 2020. február 18.)
* [https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken] (Látogatva: 2020. február 18.)]

== Külső hivatkozások ==

* Almásy család caaládfája (látogatva: 2020. február 18.)

[[:Kategória:Családok]]

Almásy család

2020-02-18T11:46:19Z

Vandi: Szócikk létrehozása

Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.

== Almásy Márton ==

Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.

Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.

== gróf Almásy Ignácz (II.) ==

('''1751 - 1840. szeptember 24.''')

I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta neki II. Almásy Ignácznak, ahol II. Ignácz kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.

== gróf Almásy Lajos ==

([[1786]]-[[1836]]. május)

II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.

== gróf Almásy Alajos (I.) ==

([[1784]] - [[1850]].október 30.)

I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, a honnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. .
Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békésmegyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban. Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyilt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.

== gróf Almásy Dénes ==

([[1817]]. október 5. - [[1871]])
1851-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.

== gróf Almásy Kálmán (I.) ==

([[1815]] szeptember 2. - [[1898]])

Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett.
[[1855]]. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.

== Gróf Almásy Dénes (II.) ==

(1863. március 23. - 1940.augusztus 12.)

Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavárii uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.

== Almásy Imre ==

([[1896]]-[[1973]])
[[1920]]-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt [[Pósteleken|Póstelek]]. Leányuk Almásy Orsolya ([[1921]]) is a kastélyban született meg.

== Almásy Mária ==

[[1924]]-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.

== Almásy László Ede ==

([[1895]]. augusztus 22. - [[1951]].március 22.)
Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.
Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született.

== Forrás ==

* Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903.
http://real-eod.mtak.hu/5408/1/000905370.pdf
* Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó 2016
https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken
* Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/elso-kotet-2/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szentmiklosi-grof-es-nemes-B7/
* A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken
https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken

Kategória Családok

Wagner Dániel (1897–1933)

2019-05-02T20:26:13Z

Vandi: /* Képgaléria */ képaláírás helyesbítése

orvos

== Élete ==
[[Fájl:Ifj Wagner Daniel.jpg|bélyegkép|300px|Wagner Dániel]]
'''[[1897]]. [[március 27.|március 27-én]] Tápiószelén született'''. Édesapja [[Wagner Dániel (1868-1919)|dr. Wagner Dániel]] orvos, a [[Wetol sebolaj]] szabadalmaztatója; édesanyja Gross Irén (1875–1932). Testvérei Gabriella és Béla (1901–1909).

Wagner Dániel '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] az evangélikus gimnáziumban tanult'''. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte.

Az első világháború kitörésekor '''angliai tanulmányúton vett részt'''. [[1915]] márciusáig Angliában tartózkodott. Később az orosz harctéren teljesített frontszolgálatot, ahol több kitüntetést is szerzett: I. és II. osztályú osztrák ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Az oláh megszállás idején ([[1919]]. [[április 28]].–[[1920]]. [[március 2.]]) hazafias magatartása miatt internálták.

Orvostanhallgatóként a '''Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre''' '''ellenőrének, majd''' '''alelnökének választotta'''. [[1922|1922-től]] a kör választmányi tagjaként szerepelt.

'''[[1925]]. [[október 3.|október 3-án]]''' a Pázmány Péter Tudományegyetemen '''doktorrá avatták'''.

Szabadidejében szívesen bridzsezett és sakkozott. Tagja volt a Békéscsabai Sakk-körnek.

Egy műtétet követően fertőzést kapott, majd '''[[1933]]. [[január 7.|január 7-én]] elhunyt'''. [[1933]]. [[január 9-én]] Békéscsabán, a Felvégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

== Munkássága ==
Tanulmányai végeztével budapesti kórházakban dolgozott. [[1927]] elején '''Békéscsabán, a Kossuth tér 10. szám alatt nyitotta meg rendelőjét'''. [[1927]] májusában dr. Halász Samu, a békéssámsoni községi orvos helyettesítésével bízták meg. Wagner Dániel ez év szeptemberében megpályázta a megüresedett '''békéssámsoni orvosi állást'''. Ezt a tisztséget '''[[1928]] novemberétől [[1929]] januárjáig töltötte be'''.

[[1929|1929-től]] '''az Országos Társadalombiztosító Intézet pénztári orvosaként praktizált''' Békéscsabán. Abban az évben a Csabai Atlétikai Klub tisztújításakor beválasztották az egyesület orvosai közé. A Békésmegyei Orvosszövetség tisztikarában szavazat nélküli jegyzőként szerepelt.

Laboratóriumában készült az édesapja által szabadalmaztatott Wetol sebolaj.

== Emlékezete ==
* Dr. Wagner Dániel tiszteletére a Békéscsabai Kaszinó Egyesület bridzsemlékversenyt szervezett.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Wagner_csalad.jpg|Wagner Dániel szüleivel és testvérével
Fájl:Ifj_wagner_daniel_testverevel.jpg|Wagner Dániel testvérével
</Gallery>

== Lásd még ==
* [[Wagner Dániel (1868-1919)]]
* [[Wetol sebolaj]]

== Források ==
* A „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre” ujra megkezdi müködését. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1920_06-08/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=41&layout=s Körösvidék, 1. évf. 60. szám (1920. június 13.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgimnázium XLIX-dik értesitője az [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2170_1913/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=0&layout=s 1913–1914. iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1914.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1930/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=243&layout=s Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A Csabai Atletikai Klub tisztujitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=233&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 35. szám (1929. február 12.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A Dr. Wagner Dániel féle Wetol olaj használata. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1924_11-12/?pg=114&layout=s Körösvidék, 5. évf. 273. szám (1924. november 28.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951. szerk.: Molnár László. Budapest, 2006. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SE_Lk_03_Promk_03/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=71&layout=s 70. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A sámsoni orvosi állás ügye. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_3/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=340&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 212. szám (1927. szeptember 20.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* A Társadalmbiztositói orvosok kerületi beosztása Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22wagner%20d%C3%A1niel%22%20T%C3%A1rsadalombiztos%C3%ADt%C3%B3%20Int%C3%A9zet%20&pg=22&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 118. szám (1929. július 14.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 193. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bridzs emlékverseny a Kaszinóban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=106&layout=s Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 24.szám (1935. január 29.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Doktorráavatás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_09-10/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=142&layout=s Körösvidék, 6. évf. 225. szám (1925. október 6.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Dr. Wágner-emlékverseny. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1933_01/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22%2BB%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=573&layout=s Pesti Napló, 84. évf. 24. szám (1933. január 29.) 46. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Egy csabai orvos tragikus halála. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OroshaziFrissUjsag_1933_01/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22%2BB%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=30&layout=s Orosházi Friss Újság, 22. évf. 8. szám (1933. január 11.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?pg=372&layout=s&query=wagner Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 99. szám (1909. december 12.) 5. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1920_09-12/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=163&layout=s Körösvidék, 1. évf. 177. szám (1920. október 31.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=189&layout=s Körösvidék, 3. évf. 267. szám (1922. november 22.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Lemondott a sámsoni községi orvos. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_1/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=49&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55 évf. 10. szám (1928. január 13.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Orvos választás Békéssámsonban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_11-12/?pg=18&layout=s Körösvidék, 8. évf. 250. szám (1927. november 5.) 5. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Orvosi hir. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 26. szám (1927. február 2.) 5. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Orvoshelyettesités. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=156&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 99. szám (1927. május 3.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Sakk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1932_3/?query=%22Wagner%20D%C3%A1niel%22&pg=181&layout=s Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 177. szám (1932. augusztus 14.) 6. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
* Temetők Békéscsabán : temetkezési szokások, temetők, sirfeliratok, siremlékek. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Munkácsy Emlékház, 2001. 111. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Dr. Wagner Dániel† In: Körösvidék, 14. évf. 7. szám (1933. január 10.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:egészségügyi szakemberek]] [[Kategória:Wagner család]] [[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Wagner család]]
[[Kategória:Orvosok]]

Mladonyiczky Béla (1936–1995)

2018-06-14T12:38:11Z

Vandi:

szobrász- és éremművész, tanár
[[Fájl:Mladonyiczky_bela_2.jpg|bélyegkép|jobbra|Mladonyiczky Béla]]
[[Fájl:Mladonyiczky_bela_1.jpg|bélyegkép|jobbra|Mladonyiczky Béla fiatalon]]

== Élete ==
'''[[Békésszentandrás|Békésszentandráson]] született [[1936]]. [[Május 20.|május 20]]-án.''' Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár, édesanyja, Majos Erzsébet háztartásbeli. Egy húga volt, Irén. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért hányatott élet várt az egész családra. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Aztán apját letartóztatták [[1944|1944-ben]], majd [[1945]]. [[január 15.|január 15-én]] Buchenwaldban megölték. A családfő halála után anyja - hogy eltartsa magát és két gyermekét - alkalmi munkából élt.

Mladonyiczky rövid ideig a [[Gyoma|gyomai]] Gyermekotthonban tanult. Ezt követően '''Sárospatakon folytatta tanulmányait''', ahol tanárai felfedezték művészi adottságait. Középiskolai tanulmányait már a '''Budapesti Művészeti Gimnáziumban''' végezhette. Tanárai itt is felkarolták a hátrányos helyzetből indult tehetséget: meghívták otthonukba, színház- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki.
Erős akarattal, küzdeni tudással igyekezett pótolni a hiányosságait. [[1956|1956-ban]] sikeres érettségi vizsgát tett.

A fiatalember lassan leküzdötte hátrányait, bár [[1956]] eseményei benne is mély nyomokat hagytak.
[[1956]] és [[1961]] között,''' a Magyar Képzőművészeti Főiskolán''' előtérbe került pedagógia iránti érdeklődése, így '''a szobrászat mellett a tanárképzést is felvette''' fakultatív tárgyként.
'''Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós. Eszményképe Medgyessy Ferenc.'''

'''Fördös Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla ([[1963]]) és Edit ([[1966]]). Feleségétől [[1977|1977-ben]] elvált. '''Másodjára is megnősült, Sík Sárát vett el.'''

Saját kézzel végzett anyagfaragásai miatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, '''[[1995]]. [[október 17.|október 17-én]] Budapesten elhunyt.''' [[október 27|Október 27-én]] a [[Békéscsaba|békéscsabai]] Ligeti temetőben temették el.

== Munkássága ==
'''[[1961]]-ben szerzett szobrász, művészettörténész, rajzszakos tanári diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzése után - szülőföldjéhez közel - Békéscsabán telepedett le.'''

Pályakezdőként '''a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban lett tanár és nevelő.'''

[[1963]]-ban felkérték a békéscsabai [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] rajz- művészettörténet- szakrajz oktatására. Első műtermét ez az iskola biztosította egy 25 m2-es raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor kezdődött. [[1971|1971-től]] újra a Rózsa Ferenc Gimnázium művésztanára lett, valamint szakkört vezetett. Képzőművészeti szabadiskolában irányította tanítványai pályáját. A diákok körében nagy népszerűségnek örvendett, pedagógiai képességei vitathatatlanok voltak.

A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan egyéb feladatot vállalt. [[1971]]-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. Az MMK megbízta őt a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. '''Két művésztársával - Koszta Rozáliával és Takács Győzővel - megszervezte a Kohán Műhelyt. [[1978|1978-ban]] Mladonyiczky műtermének udvarán a Kohán Műhely baráti találkozót szervezett, a szakács [[Gaburek Károly (1936-1986)|Gaburek Károly]] volt, részt vett az eseményen [[Koszta Rozália]], [[Tóth Ernő]], [[Trombitás Tamás]] és [[Molnár Antal]] is.

'''Mecénások és alkotók részvételével később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért Egyesületet.''' Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak.

Miután voltak kellő számban megbízásai, így koncentrálhatott az alkotói munkájára. Műveit '''15 egyéni kiállítás'''on tekinthette meg a nézőközönség, ezek közül 4 Békéscsabán is látható volt. '''Külföldi kiállításokon''' (Ausztria, Berlin, Lisszabon, Jugoszlávia) '''is szerepelt''' munkáival. '''Emlékműveket, szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket, emléktáblákat, érmeket, plaketteket készített''', de az ő munkáját dicséri a jaminai Jézus Szíve Római Katolikus Templom faragott kapuja is. '''Békés megyében 30 általa készített szobor áll, de világszerte is megtalálható 26 alkotása.'''

Valamennyi kis- és nagyméretű szobrát, műemlékét saját kezűleg faragta. Saját udvarán kívánt művészi galériát kialakítani, halála azonban megakadályozta ebben. Hagyatéka Sárospatakra került. Alkotásai közgyűjteményekben is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint a Békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]].

Békéscsabán MDF önkormányzati egyéni jelöltséget is vállalt.

== Hitvallása ==
''"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."''

== Díjak, kitüntetések ==
* Munkácsy-plakett (1977)
* Székely Bertalan-díj (1984)
* Dante Biennálé különdíj (1986)
* Művészi Nívódíj (1986)
* Békés Megye Művészeti-díj (1986)
* Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
* Békéscsabáért kitüntetés (1998)

== Emlékezete ==
* '''Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban [[Mladonyiczky Béla-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy Gyula Gimnázium)|emléktábla]] és [[Mladonyiczky Béla-emlékszoba (Békéscsaba)|emlékszoba]]''' állít emléket munkásságának.
* [[1996|1996-ban]] '''Mladonyiczky-emlékkiállítás'''t rendeztek a Szlovák Kultúra Házában.
* A Csaba TV '''portréfilm'''et készített a szobrászművész életéről.
* Utolsó lakóhelyén 1995-ben emléktáblát helyeztek el a tiszteletére

== Köztéri szobrai ==
*Szegedi Kiss István (mészkő, portré relief, 1965, Békés, gimnázium)
*Boszorkány (fehér márvány, 1966, Szeghalom)
*Alföld (mészkő szobor, 1969, Békéscsaba)
*Munkácsy Mihály (bronz dombormű, 1978, Békéscsaba)
*Munkácsy Mihály (mészkő szobor, 1980, Gyula)
*Mag (fehér márványszobor, 1981, Békéscsaba, Gabona Múzeum)
*Vita (mészkő szobor, 1982, Câşeiu, RO)
*Kígyóölő (mészkő szobor, 1983, Újkígyós)
*Zene (márványszobor, 1984, Békéscsaba)
*Györffy István (mellszobor, 1988, Vésztő)
*13 aradi vértanú (bronz emlékmű, 1988, Sarkad)
*Comenius (bronz emléktábla, 1990, Sárospatak)
*II. világháború áldozatainak emlékhelye (bronzszobrok, 1990-94 között: Endrőd, Csorvás, Elek, Mezőmegyer, Köröstarcsa, Körösladány)
*Rózsafüzér titkai (körtefa, 1993, Békéscsaba, Erzsébethelyi római katolikus templom faragott kapuja).

== Galéria ==
<gallery>
Fájl:2 (2).jpg|Zene
Fájl:3 (2).jpg|Napimádó
Fájl:7 (2).jpg|Szabó Pál
Fájl:4 (2).jpg|Mag
Fájl:5 (2).jpg|Szabó Pál
Fájl:6 (2).jpg|Kemény Gábor
Fájl:Plakett01.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
Fájl:Plakett02.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
Fájl:Plakett03.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
Fájl:Plakett04.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
</gallery>

== Források ==
* Aki az útját végig járta (Beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel). In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 248. sz. (1995. okt. 21.), 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_08/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=189&layout=s B. Sajti Emese: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám, 1978. augusztus 24. 6. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [http://epa.oszk.hu/02900/02940/00047/pdf/EPA00000_zmimuzsa_2012_3_039-050.pdf Fazekas Balogh István: „Vállalnom kell, hogy kifogjak a sorson…” : Mladonyiczky Béla szobrászművész pályája. In: Zempléni Múzsa. 12. évf. 3. szám. 2013. ősz. 39-50. p.] (Látogatva: 2018. 01. 07.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=305&layout=s Gyászhír. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 250. szám, 1995. október 25. 14. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Emlékeztető alkotás. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. okt. 12., 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Napimádó. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évfolyam, nov. 30., 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_03/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=196&layout=s Méltó tiszteletadás megyeszerte. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 63. szám, 1998. március 16. 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* Mladonyiczky Béla - Pogány Ö. Gábor - Hédi Vera: Mladonyiczky Béla. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_09/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=90&layout=s Mladonyiczky Béla, az MDF egyéni jelöltje. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 214. szám, 1990. szeptember 12. 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=176&layout=s Mladonyiczky filmen is üzen. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 244. szám, 1992. október 15. 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=345&layout=s Niedzielsky Katalin: Arckép, torzó : szobraival elragadta a jelent… In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 253. szám, 1995. október 28-29. 8. p.] (Látogatva: 2018. 01. 07.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_12/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=18&layout=s Niedzielsky Katalin: Mladonyiczky Béla emlékére : kiállítás a Szlovák Kultúra Házában. In: Békés Megye Hírlap, 51. évf. 282. szám, 1996. december 3. 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_05/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=276&layout=s Szabó B. Gábor: A művészet nemesítő erejében hitt. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 117. szám, 2006. május 20. 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_06/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=157&layout=s Andódy Tibor: Minden fában az élet üzenete : Mladonyiczky Béla szobrászművész a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 136. szám, 1994. június 11-12. 6. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=203&layout=s B. Sajti Emese: Gondolatok a művészeti szocialista szerződésről. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 252. szám, 1980. október 26. 6. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_07/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=183&layout=s Berecz Miklós: Egy szobrász arcéle. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 172. szám, 1978. július 23. 8. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=208&layout=s Dömötör János: Mladonyiczky Béla szobrászművész Műhely-kiállítása Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 252. szám, 1985. október 26. 9. p.]
* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Numizmatika_Erem_1975/?pg=93&layout=s Héri Vera: Mladonyiczky Béla éremművész. In: Az Érem, 31. évf. 2. szám, 40-42. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_12/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=51&layout=s Kőváry E. Péter: Kell-e nekünk testvérmegyei kapcsolat? In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 292. szám, 1988. december 8. 4. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOME_KEPMUV_TanacsulesiJegy_1960-61/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=57&layout=s Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1961. június 22.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_11/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=313&layout=s Mladonyiczky Béla hazaérkezett. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 279. szám, 2000. november 29. 10. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1986_05/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=107&layout=s Moldvay Győző: Csohány Kálmán és Mladonyiczky Béla hatvani tárlatáról. In: Népújság, 37. évf. 113. szám, 1986. május 15. 4. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=220&layout=s Niedzielsky Katalin: Közszolgálat és hűség : Mladonyiczky Béla szobrászművész elragadta a jelent. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 243. szám, 2005. október 17. 5. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_11/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=19&layout=s Niedzielsky Katalin: Nem kell az örökség? : a szobrász végakaratát a város visszautasította. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 256. szám, 1996. november 2-3. 8. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_11/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=147&layout=s Pénzes Ferenc: Egy gyűjteményes kiállítás után : beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 273. szám, 1987. november 19. 4. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=69&layout=s Ungár Tamás: Mladonyiczky Béla kiállítása Kondoroson. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 238. szám, 1984. október 10. 6. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_03/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=209&layout=s V. Kiss Margit: Kiállításról kiállításra : Mladonyiczky Béla és Takács Győző tárlata Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 75. szám, 1976. március 28.]

== Külső hivatkozások ==
* [https://www.youtube.com/watch?v=1MKMOG7g4A4 Levéltári barangoló - Mladonyiczky Béla (Youtube)]
* [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/mladonyiczky_bela Mladonyiczky Béla. In: Artportál] (Látogatva: 2012.04.01.)
* [http://www.szoborlap.hu/alkoto/1165_Mladonyiczky%20B%C3%A9la Mladonyiczky Béla az alkotótárban. In: Szoborlap.] (Látogatva: 2012.04.01.)
* [http://andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=4&Itemid=9 Mladonyiczky Béla életrajza. In: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium] (Látogatva: 2012.04.01.)
* [http://www.bekesszentandras.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=66:koezteri-szobraink&catid=38:latnivalok&Itemid=79 Mladonyiczky Béla szobra. In: Békésszentandrás] (Látogatva: 2012.04.01.)

[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]
[[Kategória: Képzőművészek]]
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Szobrászok]]
[[Kategória: Éremművészek]]
[[Kategória: Pedagógusok]]

Fájl:Mladonyiczky bela 2.jpg

2018-06-14T12:28:39Z

Vandi: Mladonyiczky Béla (1936-1995) idősebb korában. A kép eredetije a család tulajdonában van. Közzétéve a leszármazottak engedélyével.

Mladonyiczky Béla (1936-1995) idősebb korában.
A kép eredetije a család tulajdonában van. Közzétéve a leszármazottak engedélyével.

Mladonyiczky Béla (1936–1995)

2018-06-14T12:26:20Z

Vandi:

szobrász- és éremművész, tanár
[[Fájl:Mladonyiczky_bela_1.jpg|200px|bélyegkép|300px|jobbra|Mladonyiczky Béla fiatalkorában]]
== Élete ==
'''[[Békésszentandrás|Békésszentandráson]] született [[1936]]. [[Május 20.|május 20]]-án.''' Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár, édesanyja, Majos Erzsébet háztartásbeli. Egy húga volt, Irén. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért hányatott élet várt az egész családra. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Aztán apját letartóztatták [[1944|1944-ben]], majd [[1945]]. [[január 15.|január 15-én]] Buchenwaldban megölték. A családfő halála után anyja - hogy eltartsa magát és két gyermekét - alkalmi munkából élt.

Mladonyiczky rövid ideig a [[Gyoma|gyomai]] Gyermekotthonban tanult. Ezt követően '''Sárospatakon folytatta tanulmányait''', ahol tanárai felfedezték művészi adottságait. Középiskolai tanulmányait már a '''Budapesti Művészeti Gimnáziumban''' végezhette. Tanárai itt is felkarolták a hátrányos helyzetből indult tehetséget: meghívták otthonukba, színház- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki.
Erős akarattal, küzdeni tudással igyekezett pótolni a hiányosságait. [[1956|1956-ban]] sikeres érettségi vizsgát tett.

A fiatalember lassan leküzdötte hátrányait, bár [[1956]] eseményei benne is mély nyomokat hagytak.
[[1956]] és [[1961]] között,''' a Magyar Képzőművészeti Főiskolán''' előtérbe került pedagógia iránti érdeklődése, így '''a szobrászat mellett a tanárképzést is felvette''' fakultatív tárgyként.
'''Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós. Eszményképe Medgyessy Ferenc.'''

'''Fördös Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla ([[1963]]) és Edit ([[1966]]). Feleségétől [[1977|1977-ben]] elvált. '''Másodjára is megnősült, Sík Sárát vett el.'''

Saját kézzel végzett anyagfaragásai miatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, '''[[1995]]. [[október 17.|október 17-én]] Budapesten elhunyt.''' [[október 27|Október 27-én]] a [[Békéscsaba|békéscsabai]] Ligeti temetőben temették el.

== Munkássága ==
'''[[1961]]-ben szerzett szobrász, művészettörténész, rajzszakos tanári diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzése után - szülőföldjéhez közel - Békéscsabán telepedett le.'''

Pályakezdőként '''a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban lett tanár és nevelő.'''

[[1963]]-ban felkérték a békéscsabai [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] rajz- művészettörténet- szakrajz oktatására. Első műtermét ez az iskola biztosította egy 25 m2-es raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor kezdődött. [[1971|1971-től]] újra a Rózsa Ferenc Gimnázium művésztanára lett, valamint szakkört vezetett. Képzőművészeti szabadiskolában irányította tanítványai pályáját. A diákok körében nagy népszerűségnek örvendett, pedagógiai képességei vitathatatlanok voltak.

A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan egyéb feladatot vállalt. [[1971]]-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. Az MMK megbízta őt a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. '''Két művésztársával - Koszta Rozáliával és Takács Győzővel - megszervezte a Kohán Műhelyt. [[1978|1978-ban]] Mladonyiczky műtermének udvarán a Kohán Műhely baráti találkozót szervezett, a szakács [[Gaburek Károly (1936-1986)|Gaburek Károly]] volt, részt vett az eseményen [[Koszta Rozália]], [[Tóth Ernő]], [[Trombitás Tamás]] és [[Molnár Antal]] is.

'''Mecénások és alkotók részvételével később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért Egyesületet.''' Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak.

Miután voltak kellő számban megbízásai, így koncentrálhatott az alkotói munkájára. Műveit '''15 egyéni kiállítás'''on tekinthette meg a nézőközönség, ezek közül 4 Békéscsabán is látható volt. '''Külföldi kiállításokon''' (Ausztria, Berlin, Lisszabon, Jugoszlávia) '''is szerepelt''' munkáival. '''Emlékműveket, szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket, emléktáblákat, érmeket, plaketteket készített''', de az ő munkáját dicséri a jaminai Jézus Szíve Római Katolikus Templom faragott kapuja is. '''Békés megyében 30 általa készített szobor áll, de világszerte is megtalálható 26 alkotása.'''

Valamennyi kis- és nagyméretű szobrát, műemlékét saját kezűleg faragta. Saját udvarán kívánt művészi galériát kialakítani, halála azonban megakadályozta ebben. Hagyatéka Sárospatakra került. Alkotásai közgyűjteményekben is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint a Békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]].

Békéscsabán MDF önkormányzati egyéni jelöltséget is vállalt.

== Hitvallása ==
''"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."''

== Díjak, kitüntetések ==
* Munkácsy-plakett (1977)
* Székely Bertalan-díj (1984)
* Dante Biennálé különdíj (1986)
* Művészi Nívódíj (1986)
* Békés Megye Művészeti-díj (1986)
* Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
* Békéscsabáért kitüntetés (1998)

== Emlékezete ==
* '''Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban [[Mladonyiczky Béla-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy Gyula Gimnázium)|emléktábla]] és [[Mladonyiczky Béla-emlékszoba (Békéscsaba)|emlékszoba]]''' állít emléket munkásságának.
* [[1996|1996-ban]] '''Mladonyiczky-emlékkiállítás'''t rendeztek a Szlovák Kultúra Házában.
* A Csaba TV '''portréfilm'''et készített a szobrászművész életéről.
* Utolsó lakóhelyén 1995-ben emléktáblát helyeztek el a tiszteletére

== Köztéri szobrai ==
*Szegedi Kiss István (mészkő, portré relief, 1965, Békés, gimnázium)
*Boszorkány (fehér márvány, 1966, Szeghalom)
*Alföld (mészkő szobor, 1969, Békéscsaba)
*Munkácsy Mihály (bronz dombormű, 1978, Békéscsaba)
*Munkácsy Mihály (mészkő szobor, 1980, Gyula)
*Mag (fehér márványszobor, 1981, Békéscsaba, Gabona Múzeum)
*Vita (mészkő szobor, 1982, Câşeiu, RO)
*Kígyóölő (mészkő szobor, 1983, Újkígyós)
*Zene (márványszobor, 1984, Békéscsaba)
*Györffy István (mellszobor, 1988, Vésztő)
*13 aradi vértanú (bronz emlékmű, 1988, Sarkad)
*Comenius (bronz emléktábla, 1990, Sárospatak)
*II. világháború áldozatainak emlékhelye (bronzszobrok, 1990-94 között: Endrőd, Csorvás, Elek, Mezőmegyer, Köröstarcsa, Körösladány)
*Rózsafüzér titkai (körtefa, 1993, Békéscsaba, Erzsébethelyi római katolikus templom faragott kapuja).

== Galéria ==
<gallery>
Fájl:2 (2).jpg|Zene
Fájl:3 (2).jpg|Napimádó
Fájl:7 (2).jpg|Szabó Pál
Fájl:4 (2).jpg|Mag
Fájl:5 (2).jpg|Szabó Pál
Fájl:6 (2).jpg|Kemény Gábor
Fájl:Plakett01.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
Fájl:Plakett02.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
Fájl:Plakett03.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
Fájl:Plakett04.jpg|A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
</gallery>

== Források ==
* Aki az útját végig járta (Beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel). In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 248. sz. (1995. okt. 21.), 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_08/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=189&layout=s B. Sajti Emese: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám, 1978. augusztus 24. 6. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [http://epa.oszk.hu/02900/02940/00047/pdf/EPA00000_zmimuzsa_2012_3_039-050.pdf Fazekas Balogh István: „Vállalnom kell, hogy kifogjak a sorson…” : Mladonyiczky Béla szobrászművész pályája. In: Zempléni Múzsa. 12. évf. 3. szám. 2013. ősz. 39-50. p.] (Látogatva: 2018. 01. 07.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=305&layout=s Gyászhír. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 250. szám, 1995. október 25. 14. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Emlékeztető alkotás. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. okt. 12., 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Napimádó. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évfolyam, nov. 30., 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_03/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=196&layout=s Méltó tiszteletadás megyeszerte. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 63. szám, 1998. március 16. 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* Mladonyiczky Béla - Pogány Ö. Gábor - Hédi Vera: Mladonyiczky Béla. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_09/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=90&layout=s Mladonyiczky Béla, az MDF egyéni jelöltje. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 214. szám, 1990. szeptember 12. 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=176&layout=s Mladonyiczky filmen is üzen. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 244. szám, 1992. október 15. 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=345&layout=s Niedzielsky Katalin: Arckép, torzó : szobraival elragadta a jelent… In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 253. szám, 1995. október 28-29. 8. p.] (Látogatva: 2018. 01. 07.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_12/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=18&layout=s Niedzielsky Katalin: Mladonyiczky Béla emlékére : kiállítás a Szlovák Kultúra Házában. In: Békés Megye Hírlap, 51. évf. 282. szám, 1996. december 3. 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_05/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=276&layout=s Szabó B. Gábor: A művészet nemesítő erejében hitt. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 117. szám, 2006. május 20. 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 09.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_06/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=157&layout=s Andódy Tibor: Minden fában az élet üzenete : Mladonyiczky Béla szobrászművész a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 136. szám, 1994. június 11-12. 6. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=203&layout=s B. Sajti Emese: Gondolatok a művészeti szocialista szerződésről. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 252. szám, 1980. október 26. 6. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_07/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=183&layout=s Berecz Miklós: Egy szobrász arcéle. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 172. szám, 1978. július 23. 8. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=208&layout=s Dömötör János: Mladonyiczky Béla szobrászművész Műhely-kiállítása Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 252. szám, 1985. október 26. 9. p.]
* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Numizmatika_Erem_1975/?pg=93&layout=s Héri Vera: Mladonyiczky Béla éremművész. In: Az Érem, 31. évf. 2. szám, 40-42. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_12/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=51&layout=s Kőváry E. Péter: Kell-e nekünk testvérmegyei kapcsolat? In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 292. szám, 1988. december 8. 4. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOME_KEPMUV_TanacsulesiJegy_1960-61/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=57&layout=s Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1961. június 22.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_11/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=313&layout=s Mladonyiczky Béla hazaérkezett. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 279. szám, 2000. november 29. 10. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1986_05/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=107&layout=s Moldvay Győző: Csohány Kálmán és Mladonyiczky Béla hatvani tárlatáról. In: Népújság, 37. évf. 113. szám, 1986. május 15. 4. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=220&layout=s Niedzielsky Katalin: Közszolgálat és hűség : Mladonyiczky Béla szobrászművész elragadta a jelent. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 243. szám, 2005. október 17. 5. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_11/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=19&layout=s Niedzielsky Katalin: Nem kell az örökség? : a szobrász végakaratát a város visszautasította. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 256. szám, 1996. november 2-3. 8. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_11/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=147&layout=s Pénzes Ferenc: Egy gyűjteményes kiállítás után : beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 273. szám, 1987. november 19. 4. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_10/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=69&layout=s Ungár Tamás: Mladonyiczky Béla kiállítása Kondoroson. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 238. szám, 1984. október 10. 6. p.]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_03/?query=%22Mladonyiczky%20B%C3%A9la%22&pg=209&layout=s V. Kiss Margit: Kiállításról kiállításra : Mladonyiczky Béla és Takács Győző tárlata Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 75. szám, 1976. március 28.]

== Külső hivatkozások ==
* [https://www.youtube.com/watch?v=1MKMOG7g4A4 Levéltári barangoló - Mladonyiczky Béla (Youtube)]
* [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/mladonyiczky_bela Mladonyiczky Béla. In: Artportál] (Látogatva: 2012.04.01.)
* [http://www.szoborlap.hu/alkoto/1165_Mladonyiczky%20B%C3%A9la Mladonyiczky Béla az alkotótárban. In: Szoborlap.] (Látogatva: 2012.04.01.)
* [http://andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=4&Itemid=9 Mladonyiczky Béla életrajza. In: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium] (Látogatva: 2012.04.01.)
* [http://www.bekesszentandras.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=66:koezteri-szobraink&catid=38:latnivalok&Itemid=79 Mladonyiczky Béla szobra. In: Békésszentandrás] (Látogatva: 2012.04.01.)

[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]
[[Kategória: Képzőművészek]]
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Szobrászok]]
[[Kategória: Éremművészek]]
[[Kategória: Pedagógusok]]

Fájl:Mladonyiczky bela 1.jpg

2018-06-14T12:24:41Z

Vandi: Mladonyiczky Béla fiatalkorában A kép eredetije a család tulajdonában van. Közzé téve a leszármazottak engedélyével.

Mladonyiczky Béla fiatalkorában
A kép eredetije a család tulajdonában van. Közzé téve a leszármazottak engedélyével.

Kardoskúti antológia

2018-01-06T22:59:25Z

Vandi: Kataegória módosítása

[[Fájl:Kardoskuti antologia 2017.jpg|bélyegkép|A Kardoskúti Antológia 2017. évi számának borítója]]

Megjelenés: Kardoskút : Móra Ferenc Művelődési Ház, 2003-

Megjelenés gyakorisága: évente

Terjedelem: ill. ; 21 cm

ISSN: 2498-7859

Megjegyzések: Kiad. a Móra Ferenc Művelődési Ház 1993., 1993. - 1993. - 111 p. 1996., 1996 - 1996. - 121 p. 1999., 1999. - 1999. - 141 p. 2000., 2000. - 2000. - 189 p. 2001., 2001. - 2001. - 207 p. 2002., 2002. - 2002. - 237 p. 2003., 2003. - 2003. - 151 p. 2004., 2004. - 2004. - 240 p. 2005., 2005. - 2005. - 252 p. 2006., 2006. - 2006. - 225 p. 2007., 2007. - 2007. - 190 p. 2008., 2008. - 2009. - 199 p. 2009., 2009. - 2010. - 173 p. 2010., 2010. - 2011. - 181 p. 2011., 2011. - 2012. - 162 p. 2012., 2012. - 2013. - 152 p. 2013., 2013. - 2014. - 181 p. 2014., 2014. - 2015. - 135 p. 2016., Válogatás a 2015. évi Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat anyagából. - 2016. - 230 p. 2017., Válogatás a 2016. évi Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat anyagából. - 2017. - 168 p.

[[Kategória:Folyóiratok]]

Kardoskúti antológia

2018-01-06T22:58:58Z

Vandi: Szócikk létrehozása

Fájl:Kardoskuti antologia 2017.jpg

2018-01-06T22:48:46Z

Vandi: Kardoskúti antológia című kötet borítója

Kardoskúti antológia című kötet borítója

Emlékek muzsikája

2018-01-06T22:37:15Z

Vandi: Kategória beilleszetése

'''Békéscsabai évek'''

'''Szerző:''' Féja Géza

'''Kiadó:''' [[Békés Megyei Könyvtár]]

'''Megjelenés:''' Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2016

'''Lelőhely:''' [[Békés Megyei Könyvtár]]

[[Fájl:Feja_geza_emlekek_muzsikaja.jpg|bélyegkép|Féja Géza: Emlékek muzsikája - A kötet borítója]]

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Emlékek muzsikája

2018-01-06T22:36:05Z

Vandi: Szócikk létrehozása

Fájl:Feja geza emlekek muzsikaja.jpg

2018-01-06T22:31:38Z

Vandi: Féja Géza: Emlékek muzsikája kötet borítója

Féja Géza: Emlékek muzsikája kötet borítója

Város, uradalom, vár

2018-01-06T22:09:58Z

Vandi: Kiegészítés: kiadói és lelőhely adatok

'''Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből'''

'''Szerkesztők:''' Héjja Jukianna Erika, [[Erdész Ádám]]

'''Kiadó:''' Gyula Város Önkormányzata

'''Megjelenés:''' Gyula : Önkormányzat, 2017

'''Lelőhely:''' Békés Megyei Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

== Ismertető ==

[[Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg|bélyegkép|Város, urdalom, vár kötet borítója]]Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár [[1566]]. évi ostromáról szóltak.

Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát '''Blazovich László''' írása nyitja. A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori [[Gyula|Gyulát]]. '''Kenyeres István''' sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. [[Csepregi Zoltán]] a gyulai uradalom [[1500]]-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy [[Branderburgi György őrgróf]] gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. '''Őze Sándor''' Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. '''Dusnoki-Draskovich József''' tanulmánya [[Gyula]] [[1566]]-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. '''Bai Zoltán Péter''' [[Gyula]] visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. '''Oross András''' pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával [[Gyula]] és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat '''Liska Andrásnak''' a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában [[Gyula]] városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat.

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Az Értől az Oceánig

2018-01-06T22:05:44Z

Vandi: Szócikk létrehozása

'''Ruzsicskay György (1896-1993) pályafutása'''

'''Kiadó:''' Ruzicskay György Közalapítvány, "Szarvasért" Közalapítvány

'''Megjelenés:''' Szarvas : Digitális Kalamáris, 2009

'''Lelőhely:''' Békés Megyei Könyvtár

== Tartalom ==
[[Fájl:Az ertol az oceanig.jpg|bélyegkép|Az Értől az Oceánig című kötet borítója]]
* Szoboravató Szarvas és Nagyvárad vonzásában
* Tasnádi Attila: Ruzsicskay György nagyváradi évei
* Lévay Ferenc: A falu szélétől a Grand Prix-ig
** Előszó
** Münchenben
** Nagyváradon
** Itáliában
** Párizsban
** Szarvason
* Ruzsicskay György festőművész mellszobrának alkotója: Mihály Bernadett
*A Ruzsicskay Szobor támogatóinak névsora

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Fájl:Az ertol az oceanig.jpg

2018-01-06T22:04:07Z

Vandi: Az Értől az Oceánig című kötet borítója

Az Értől az Oceánig című kötet borítója

Viharsarok (szociográfia)

2018-01-06T21:33:55Z

Vandi: Kategória beillesztése

[[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] első műve, híres szociográfiája. [[1937]]-ben jelent meg.

== Története ==

A Viharsarok című szociográfia ötévnyi anyaggyűjtés, vidékre járás után készült el Sárközi György, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai rt. cégvezetője megbízásából. Féja Gézára addig publikált cikkeiben mutatott alapos megfigyelőképessége és kritikus hangvétele miatt esett a választás. A szociográfia egy tízrészes könyvsorozat első részét képezte, amelynek tematikája a magyar falvak, a perifériára került, gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan leszakadt területek, illetve a mélyszegénységben tengődő parasztság életét szándékozta bemutatni. A könyvsorozat az ún. [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] íróinak közreműködésével készült volna el, azonban nem jelenthetett meg, mivel már a Viharsarok heves felháborodást váltott ki a kormányhatalomból és a jelentős politikai befolyással rendelkező nagybirtokos osztályból. 1937. [[szeptember 24]]-én Féja Gézát nemzetrágalmazás és osztályelleni uszítás vádjában bűnösnek találta a királyi törvényszék.

== Tartalom ==

A könyv három vármegye, Békés, Csanád és Csongrád gazdasági, szociális és kulturális helyzetét térképezi fel. Ez a három vármegye alkotja a trianoni békeszerződés után létrejött, ún. Viharsarok régiót, amelynek fő jellemzője a Berettyó, a Körösök, a Maros és a Tisza alkotta földrajzilag nehezen megközelíthetőség mellett az infrastruktúra hiányából és az alacsony népsűrűségből adódó elszigeteltség. A fentiek és a nagybirtokosok gyakori kizsákmányoló elnyomása, illetve a közigazgatási és mezőgazdasági szervezetlenség miatt a térség súlyos gazdasági és szociális lemaradással küzdött. Az ennek eredményeként a kialakuló mélyszegénység reprezentálását, érdekeinek képviselését és nyilvánosságra hozását vállalta feladataként a népi mozgalom, majd a Márciusi Front tagja és egyik alapítója, az alig harmincéves Féja Géza.

=== Szerkezet és módszer ===

A Viharsarok két szerkezeti egységre, azon belül három-három nagyobb fejezetre osztható. Az első három (A táj múltja, A táj mai társadalma, A népsors) az egész térség gazdasági és társadalmi történetét, szociokulturális helyzet vizsgálja, amit a következő három fejezet folytat lebontva a konkrét vármegyék településeinek bemutatására (Békés, a békétlen vármegye, Csanád vármegye, az új Magyarország, Csongrád az eszmei vármegye). Féja Géza így ír tényfeltáró módszeréről: „(…) Talán nem érdektelen, ha vizsgáló módszeremre is rátérek. Midőn egy faluval meg kívántam ismerkedni, mindig a szélén kezdtem, a legnyomorultabb viskóban. Úgy mentem egyre beljebb, legvégül tértem be a hatóságokhoz. Akkor már a hatósági emberek minden szavát ellenőrizhettem, az ellenőrzés mértékét pedig maga a nép adta meg. Ha működött a községben népkör vagy olvasókör, feltétlenül fölkerestem, mert ezek voltak a népi közvélemény fórumai. Az ország intézéséből kiszorított itt találkozott, és forrott közösséggé.”[1] Féja módszerét a sajtóorgánum a médiától elzárt területekre való kiszélesítése tette alkalmassá a téma minél pontosabb és hitelesebb ismertetésére.

== Idézetek ==

=== Gyula ===

"Gyula maga a vármegye: dióhéjban. A megye székhelye mintegy 25.000 lélek lakóhelye, a dzsentri gyülekezőhelye, tisztviselőváros, feudális végvár, parasztváros és kisiparos központ. Tiszántúl egész társadalmi végzetét összesűrítve szemlélhetjük itten. Az új határ elvágta egész környékétől, zsúfolt nyomottságban telnek tehát napjai s feltűnő »elváltozásaiban« megmutatkoznak társadalmunk minden kórjai. Főuccáját sín szeli át, azonban ne ijedjünk meg, nem a villamosítás ördöge kísért, hanem az uradalmi »lórév« kocog végig a városon. Ormótlan kocsi s előtte a sín két oldalán egymástól messzire fogott uradalmi lovak lépdelnek. A feudalizmus jelképe. De a feudalizmus nem csupán jelkép itten. A város közepén mindmáig gőgösen ott terpeszkedik az Almássy-grófok hatalmas vadaskertje, benne a gyulai vár, az Alföld egyetlen műemléke, elképesztő elhanyagoltságban. A város egész fejlődését ez a vadaskert torzítja el, melynek ura ma is legfőbb hatalom a vármegyében. (...)

Pedig a gyulai településben annyira benne szunnyad, benne rejlik a város víziója, mint talán egyetlen déli-tiszavidéki településben sem. A török időkben az őslakosság elszéledt s elpusztult,de maga a vár s a település megmaradt és a török időkben is lakott terület volt. Gyulától Sarkadig nagy tó terült el, vizek védték a várost, s belső magva szabálytalan települési vonalaival magas életkorról beszél. Gyula átmenet a síksági és a hegyvidéki város között, van bizonyos történelmi levegője, a város nem szívta fel a falut, s nagy falunegyedei ellenére megszerezte a városi jelleget és arcot. De ez a nagy test béna. (...)"[2]

=== Békéscsaba ===

"[[Békéscsaba]] a vármegye legvárosiasabb városa. Mindenképpen meglátszik rajta, hogy mai arcát elsősorban Áchim. L. András forradalmi magatartása teremtette. Csabán nem hatalmasodott el a restaurált áldzsentri, s a bürokrácia. A város egész arca, társadalmi szerkezete, életüteme ellent mond neki. De annak is élénk példája Békéscsaba, hogy az adott társadalmi viszonyok között milyen a forradalmi hajlamú városnak, a kis »Nagyváradnak« sorsa honunkban. Békéscsaba olyan zavaros képlet, amilyent keresve se lehet találni a mai Magyarországban. Sokkal inkább agrárváros, mint például Szeged s agrárlakossága szívósabban őrzi paraszthagyományait. A nagyipar viszont olyan lüktetést olt életébe, amilyent egyetlen alföldi városunkban sem tapasztalhatunk. Egészen sajátságos ízt ád neki a megmaradt parasztkultúra s a modern nagyipari élet összefonódása. Az ősiségét megőriző parasztház s a gyártelep, a mintaszerű mezőgazdasági termelés és a déli Tiszántúlt magához kapcsoló ipari erőfeszítés, a népviselet megmaradt emlékei s a szaporodó ipari proletariátus ereje, haladó polgárság, mezőgazdasági kultúrintézmények és lüktető esti élet - mindez mégis némi reménység annak, ki [[Újkígyós]] felől s az újkígyósi jegyzővel lefolyt párbeszéd után jön Csabára."[3]

=== Békés ===

"Vasút hiánya miatt nincs gyár és nincsen komolyabb piac. Gyógyforrása van, de kihasználatlan. A 43°-os víz metángázzal együtt tör elő, fűtésre s világításra egyaránt felhasználhatnák. Néhány parasztember bevezettette a lakásába s egyik szobáját fürdőszobává alakította át. Ide járnak fürödni. Földgáz is van, de kihasználatlan. Kertészetei fejlődnének, de piac hiányában nincs jövőjük. A határszéli magyarság kellő gazdaságpolitika nélkül teljesen elsorvad. Ezt tapasztalhatjuk az egész tájon. Békést csak a Kőrös mentheti meg: nagyszabású öntözés s a hajózhatóvá teendő Kőrös olcsó vízi útja. A kertészet katasztrális holdankint márciustól
szeptember derekáig átlag 3-4 embert foglalkoztat, s ez a foglalkoztatás egyelőre Békés mezei munkássága számára az egyetlen menekvés. A békési burgonya s zöldpaprika máris igen keresett cikk, káposztája, uborkája s paradicsoma szintén versenyképes. Jelenleg azonban a békési munkásság nem keres többet 3-4 hónapra való élelmiszernél. Aszályos esztendőkben különösen mélyre hull a mezei munkásság keresete. 1934-35-ben a cséplőgépnél az egész részesek reggel 3-tól este 8-ig dolgoztak s mégsem kerestek többet napi 15-20 kg búzánál. Ezekben az esztendőkben azután egészen feltűnő volt a visszaesés úgy a házasságkötések, mint pedig a születések számában.

A hatalmas községnek egyetlen állami iskolája sincsen. Van egy gimnáziuma, mely 300 holdas alapítványi birtokkal rendelkezik. Arra volna hivatva, hogy mezőgazdasági szakiskolát szervezzenek belőle, mert mai alakjában agrárellenes hatású. Különben az iskolákat a község s az egyházak tartják fenn államsegély igénybevételével. Tanyavidéke igen kiterjedt s így 18 a külterületi iskolák száma. Ezek az iskolák egészen elképesztően zsúfoltak, a kamutkerti iskolában s a Rosszerdőn száznál több gyerek szorong egy-egy osztályban. A zsúfoltság s megoldatlanság itten rendszeresített dolog. A mezei munkások városában hiába keresünk napközi otthont s az óvodák száma csupán négy. Nagy baj, hogy a községi iskolaszék elnöke egyúttal az uralkodó párt elnöke is. Politikai nyomással irányítja a tanítókat, aminek az az eredménye, hogy a tanító a külterületen saját hibáján kívül általános útálatnak örvend s
iskolánkívüli népnevelő munkát a legjobb akarattal sem teljesíthet."[4]

== Hivatkozások ==

* [1]: Féja Géza: Viharsarok. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 8-9. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* [2]: Féja Géza: Viharsarok. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 121-122. p.
* [3]: Féja Géza: Viharsarok. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 136. p.
* [4]: Féja Géza: Viharsarok. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 140-141. p.

== Források ==

* Féja Géza: Viharsarok. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 345 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://mek.oszk.hu/05000/05017/pdf/05017.pdf Viharsarok]

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Helytörténeti kutatások

2018-01-06T21:32:11Z

Vandi: Alfejezet cím módosítása "Forráskiadványok" "Kiadványok"

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* [[Erdész Ádám|Dr. Erdész Ádám]] (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva (Gábortelep, Elek)
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* dr. Jároli József (Békéscsaba)
* Kalhammer Mátyásné (Kondoros)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1472560766338865/ Békés Megyei Honismereti Kör]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Kiadványok ==

* [[:Kategória:Békés megyei kiadványok|Békés megyében, Békés megyéről megjelent kiadványok (könyvek, ismertetők) listája]] (kategóriája)
* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [[:Kategória:Folyóiratok|Békés megyében megjelent folyóiratok listája]] (kategóriája)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Harruckernek és Wenckheimek]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Város, uradalom, vár

2018-01-06T21:28:59Z

Vandi: Formázás

'''Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből'''

'''Szerkesztők:''' Héjja Jukianna Erika, [[Erdész Ádám]]

'''Kiadás:''' Gyula : Önkormányzat, 2017

== Ismertető ==

[[Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg|bélyegkép|Város, urdalom, vár kötet borítója]]Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár [[1566]]. évi ostromáról szóltak.

Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát '''Blazovich László''' írása nyitja. A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori [[Gyula|Gyulát]]. '''Kenyeres István''' sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. [[Csepregi Zoltán]] a gyulai uradalom [[1500]]-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy [[Branderburgi György őrgróf]] gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. '''Őze Sándor''' Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. '''Dusnoki-Draskovich József''' tanulmánya [[Gyula]] [[1566]]-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. '''Bai Zoltán Péter''' [[Gyula]] visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. '''Oross András''' pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával [[Gyula]] és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat '''Liska Andrásnak''' a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában [[Gyula]] városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat.

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Város, uradalom, vár

2018-01-06T21:27:39Z

Vandi: Formázás

Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből

Szerkesztők: Héjja Jukianna Erika, [[Erdész Ádám]]

Kiadás: Gyula : Önkormányzat, 2017

== Ismertető ==

[[Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg|bélyegkép|Város, urdalom, vár kötet borítója]]Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár [[1566]]. évi ostromáról szóltak.

Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát '''Blazovich László''' írása nyitja. A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori [[Gyula|Gyulát]]. '''Kenyeres István''' sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. [[Csepregi Zoltán]] a gyulai uradalom [[1500]]-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy [[Branderburgi György őrgróf]] gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. '''Őze Sándor''' Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. '''Dusnoki-Draskovich József''' tanulmánya [[Gyula]] [[1566]]-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. '''Bai Zoltán Péter''' [[Gyula]] visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. '''Oross András''' pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával [[Gyula]] és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat '''Liska Andrásnak''' a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában [[Gyula]] városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat.

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Város, uradalom, vár

2018-01-06T21:12:40Z

Vandi: Szócikk létrehozása

Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből

Szerkesztők: Héjja Jukianna Erika, Erdész Ádám

Kiadás: Gyula : Önkormányzat, 2017

== Ismertető ==

[[Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg|bélyegkép|Város, urdalom, vár kötet borítója]]Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár 1566. évi ostromáról szóltak.

Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát Blazovich László írása nyitja A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori Gyulát. Kenyeres István sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. Csepregi Zoltán a gyulai uradalom 1500-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy Branderburgi György őrgróf gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. Őze Sándor Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. Dusnoki-Draskovich József tanulmánya Gyula 1566-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. Bai Zoltán Péter Gyula visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. Oross András pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával Gyula és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat Liska Andrásnak a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában Gyula városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat.

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Fájl:Varos uradalom var gyula.jpg

2018-01-06T21:10:20Z

Vandi: Város, vár, uradalom című kötet borítója

Város, vár, uradalom című kötet borítója

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T22:49:43Z

Vandi: /* Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek */ Belső hivatkozás létrehozása - Dr. Erdész Ádám

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* [[Erdész Ádám|Dr. Erdész Ádám]] (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva (Gábortelep, Elek)
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* dr. Jároli József (Békéscsaba)
* Kalhammer Mátyásné (Kondoros)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1472560766338865/ Békés Megyei Honismereti Kör]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [[:Kategória:Békés megyei kiadványok|Békés Megyében megjelent egyéb kiadványok (könyvek, ismertetők) listája]] (kategóriája)
* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [[:Kategória:Folyóiratok|Békés megyében megjelent folyóiratok listája]] (kategóriája)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Harruckernek és Wenckheimek]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T22:45:43Z

Vandi: /*Forráskiadványok*/ alfejezet kiegészítése

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva (Gábortelep, Elek)
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* dr. Jároli József (Békéscsaba)
* Kalhammer Mátyásné (Kondoros)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1472560766338865/ Békés Megyei Honismereti Kör]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [[:Kategória:Békés megyei kiadványok|Békés Megyében megjelent egyéb kiadványok (könyvek, ismertetők) listája]] (kategóriája)
* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [[:Kategória:Folyóiratok|Békés megyében megjelent folyóiratok listája]] (kategóriája)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Harruckernek és Wenckheimek]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Kategória:Békés megyei kiadványok

2018-01-05T22:22:46Z

Vandi: Kategória létrehozása

Békés megyében kiadott Békés megye településeinek történetével, életével, lakosaival stb. kapcsolatos kiadványok kategóriája.

Peremvidéken

2018-01-05T22:22:02Z

Vandi: Kategória módosítása

Békés megyei fiatalok írásait tartalmazó antológia

'''Megjelenés:''' Békéscsaba : KISZ Békés Megyei Biz., 1981

== Története ==
[[Fájl:peremvideken.jpg‎|bélyegkép|A kötet borítója]]

A Peremvidéken antológia [[1981]]-ban jelent meg Békés megyei fiatalok írásai alcímen. Szerkesztője Hatvani Dániel, aki egyben a kötet előszavát is írta. Tizenegy Békés megyei író, költő alkotásai szerepelnek benne. Név szerint ( a szövegek sorrendjében, versek és próza kategóriára különítve): Hunya Márta, Varsa Zoltán, Ménesi György, Varga Dávid, Újházy László, Korin Géza, Szabó Ernő – versek; [[Kőváry E. Péter (1947-2015)|Kőváry E. Péter]], [[Sarusi Mihály|Sarusi Mihály]], Bresztenyszky Jenő, Varga Dániel – próza. Az antológia létrejötte nagyban összefügg az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] folyóirattal, melyben szinte mindegyik szerzője publikált, illetve erős kötődése volt az első hosszabb ideig fennálló békéscsabai folyóirathoz. 1982-ben Peremvidék néven próbáltak Békés megyei fiatalok irodalmi lapot létrehozni, azonban a folyóiratot még a nyomdában betiltotta az akkori kultúrpolitikai vezetés.

=== Peremvidéken ===

Hatvani Dániel a kötet előszavában tesz kísérletet a „peremvidék” kifejezés társadalmi-művészeti meghatározására: „Kétségtelen, hogy a periféria földrajzi tartalma valamelyest meghalványult, ugyanakkor hangsúlyosabbá vált a társadalmiság irányába kialakult jelentése. Az így értelmezett perifériának azonban legalább annyira rossz a csengése, mint a földrajzinak. A perifériáról drámai jelentés ugyan nem egyszer születik – leginkább a rossz lelkiismeret sugallatára –, ám az ott élők alig-alig jutnak szóhoz. Holott a periféria, feloldandó a demokratizmus még működőképes zárójeleit, a legkívánatosabbnak épp önmaga felszámolását tartaná.”[1]

Főleg az utolsó mondat az, ami megfogalmazza a peremvidéken létezés kettősségének természetét: az itt élők mind távolság (habár ez egyre inkább áthidalhatóvá vált az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően), mind társadalompolitikai érdekképviselet terén, mint a Kádár-korszakban élt értelmiségiek legtöbbje, elszigeteltek. Tehát egy olyan lehetőség, mint a Peremvidéken kiadvány, kiugrási lehetőséget biztosít számukra. Azonban a „peremvidék” szerzőinek megszólalása diskurzust biztosít az identitásukról, már amennyiben a hatalmi struktúrának való alárendeltség ezt engedni, ugyanakkor a megjelenés tétje egyben identitásuk bizonyos fokú felszámolását is magába foglalja, mivel az elszigeteltség megszüntetésére egyaránt törekszik egy ilyen antológia.

== Források ==

* Peremvidéken, Békés megyei fiatalok írásai, 1981. 147 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

* [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]]: Volt egyszer egy folyóirat, 2001, kiadta: Békés Megyei Könyvtár.

== Hivatkozások ==

* [1]: Peremvidéken, Hatvani Dániel előszava, 5. p.

[[Kategória:Békés megyei kiadványok]]

Peremvidéken

2018-01-05T22:13:22Z

Vandi: Megjelenés + kategória

Vita:Helytörténeti kutatások

2018-01-05T21:33:52Z

Vandi: Új oldal, tartalma: „* Szoboszlai Zoltán Biharugra * Mezőhegyesen a történelem tanár, aki tagja is a csoportnak Tarkó Gábor * Kuti Sándor Békéscsaba, Téglagyár * Fabulya Éva - Tel…”

* Szoboszlai Zoltán Biharugra
* Mezőhegyesen a történelem tanár, aki tagja is a csoportnak Tarkó Gábor
* Kuti Sándor Békéscsaba, Téglagyár
* Fabulya Éva - Telekgerendás

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T21:19:16Z

Vandi: Formázás

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva (Gábortelep, Elek)
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* dr. Jároli József (Békéscsaba)
* Kalhammer Mátyásné (Kondoros)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1472560766338865/ Békés Megyei Honismereti Kör]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Harruckernek és Wenckheimek]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T21:15:43Z

Vandi: /* Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek */ Javítás: dr. Jároli József

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva (Gábortelep, Elek)
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* dr. Jároli József (Békéscsaba)
* Kalhammer Mátyásné (Kondoros)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1472560766338865/ Békés Megyei Honismereti Kör]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T21:07:45Z

Vandi: Kutatói névsor kiegészítése

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva (Gábortelep, Elek)
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* Jároli József (Békéscsaba)
* Kalhammer Mátyásné (Kondoros)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1472560766338865/ Békés Megyei Honismereti Kör]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T21:02:18Z

Vandi: /* Szervezetek */ Formázás javítása

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház+)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T20:58:58Z

Vandi: /* Szervezetek */ Kiegészítés

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [https://hu-hu.facebook.com/bekessyjanos/ Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület, Békésszentandrás]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]
* KEHOFA Egyesület, Kevermes
* [[https://www.facebook.com/bekesinefelejcs Nefelejts Békési Kulturális és Hagyományörző Közhasznú Egyesület]]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház+)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-05T20:45:55Z

Vandi: Formázás, rendezés

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [http://www.fuzesgyarmat.hu/civil-szervezetek/csanki-dezso-helytorteneti-egyesulet Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület Füzesgyarmat]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dénes Attila (Békéscsaba épületei, Csabai házak blog)
* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár, Kner család)
* Fabulya Éva
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla (Békéscsaba, Békés megye, Békés megye nyomdái)
* Ogrincs Pálné (Postatörténet, Magyardombegyház+)

== Családfakutatók ==

* Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Adatbázisok ==

* [http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/ Békési helyismereti adatbázis]
* [http://hgyvk.hu/index.php/adatbazis/digitalizalt-dokumentumok HGYVK digitalizált dokumentumok (Gyomaendrőd)]
* [http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso Mezőberényi helyismereti adatbázis]
* [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid MúzeumDigitár (Békéscsaba)]
* [http://muemlekem.hu/muemlek Műemlékem.hu adatbárzisa]
* [http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/ Szarvasi digitális könyvtár]

== Blogok ==

* [http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ 100 éve történt]
* [http://csabaihazak.blog.hu/ Csabai Házak Blog]
* [http://korosvidek.blog.hu/ Körösvidék]
* [http://multidezo.tumblr.com/ Orosházi múltidéző]

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]

== Facebook oldalak ==

* [https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts Békés Megyei Tér-kép]
* [https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts Orosháza retró]

== Forráskiadványok ==

* [http://bekes-archiv.hu/id-95-forraskiadvanyok.html Békés Megyei Levéltár kiadványai]
* [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ Helyi lapok a Hungaricanaban]

== Fórumok ==

* [https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf Családfakutató és Múltidéző Fórum]

== Helytörténeti Gyűjtemények ==

* [http://amkkorosladany.hu/helytorteneti-gyujtemeny/ Körösladányi ÁMK Helytörténeti Gyűjtemények Háza]

== Videocsatornák ==

* [https://www.youtube.com/user/2008nator/videos Újkígyós filmmúzeum]

== Weboldalak ==

* [http://antikfoto.hu/ Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye]
* [http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm Békéscsaba képekben]
* [http://csaladfakutatas.esy.es/ Családfakutatás]
* [https://elekfoto.com/ Elekfoto]
* [http://gyulaanno.hu/ Gyula anno]
* [http://www.gyulaievszazadok.hu/ Gyulai évszázadok]
* [http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php Ki kicsoda (Szarvas)]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/pages/001_kondoros_tortenete.htm Kondoros története]
* [http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala]
* [http://muemlekem.hu/ Műemlékem.hu]
* [https://goo.gl/2cCtGT A régi Gyula képeslapokon]
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim]

== Wikik ==

* [http://bekewsiki.bmk.hu BékésWiki]
* [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki Gyula Wiki]

Helytörténeti kutatások

2018-01-04T22:59:59Z

Vandi: Szócikk létrehozása

== Szervezetek ==

* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület]
* [http://www.bekesivarosvedok.hu/ Békési Városvédő és Szépítő Egyesület]
* [http://www.varosbaratok.hu/ Gyulai Városbarátok Köre]

== Helytörténészek, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó személyek ==

* Dr. Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár)
* Fabulya Éva
* Gellért Mária (Békéscsaba, Kazinczy lakótelep)
* Gécs Béla
* Ogrincs Pálné (Postatörténet)

== Családfakutatók ==

# Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár - Békés)

== Facebook csoportok ==

* [https://www.facebook.com/groups/365462120236379/ Régi Képek Értéktára, Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/343095855740157/?fref=nf Békéscsaba a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1452834401687053/?hc_ref=NEWSFEED Csabai Élet]
* [https://www.facebook.com/groups/167644460063317/?fref=ts Békéscsaba napjainkban]
* [https://www.facebook.com/groups/1649103965302683/?fref=ts Békés anno]
* [https://www.facebook.com/groups/490059424359483/ Békés megye a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/525021060863835/?fref=ts Mezőberény a múltban]
* [https://www.facebook.com/groups/1426546297355998/?fref=ts Mezőberény anno]
* [https://www.facebook.com/Orosh%C3%A1za-r%C3%A9gen-365534436838816/?fref=ts Orosháza régen]
* [https://www.facebook.com/groups/1091315630980665/ Újkígyósi Kiadványok Értéktára]
* [https://www.facebook.com/groups/1632027447064153/ Békéscsaba Retró]
* [https://www.facebook.com/groups/1700177153587218/ Újkígyós település értékei...]
* [https://www.facebook.com/groups/877325899022885/ Iskolai Tablók Értéktára - Újkígyós]
* [https://www.facebook.com/groups/117378015087091/ Fényképek Újkígyósról]
* [https://www.facebook.com/groups/320188578033217/ Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkígyós)]

== Facebook oldalak ==

Orosháza retró https://www.facebook.com/orosretro/?ref=ts&fref=ts
Békés Megyei Tér-kép https://www.facebook.com/B%C3%A9k%C3%A9s-Megyei-T%C3%A9r-k%C3%A9p-906490022740178/?fref=ts

== Weboldalak ==

[Munkácsy Mihály Múzeum Virtuális kiállítási oldala http://www.munkacsy.hu/tengertanc/koszonto.htm]
A régi Gyula képeslapokon http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=148969&fb_action_ids=10203330538205374&fb_action_types=og.likes&fb_source=other_multiline&action_object_map=[10150378908651147]&action_type_map=[%22og.likes%22]&action_ref_map=[]
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye http://antikfoto.hu/
Ki kicsoda (Szarvas) http://phoenix.szarvas.hu/kikicsoda/index.php
Wenckheim http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm
GYULA ANNO http://gyulaanno.hu/
http://www.bekescsaba.hu/bekescsaba-kepekben.htm
http://www.gyulaievszazadok.hu/
Mezőberényi helyismereti adatbázis http://konyvtar.mezobereny.hu/hea-kereso
http://muemlekem.hu/
https://elekfoto.com/
http://csaladfakutatas.esy.es/

== Blogok ==

Csabai Házak Blog http://csabaihazak.blog.hu/
Orosházi múltidéző http://multidezo.tumblr.com/
100 éve történt http://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/
Körösvidék http://korosvidek.blog.hu/

== Adatbázisok ==

Békési helyismereti adatbázis http://www.bekesikonyvtar.hu/onlinedb/helyismeret/
Szarvasi digitális könyvtár http://jadox.szarvas.monguz.hu/jadox/portal/
HGYVK Digitalizált dokumentumok http://hgyvk.hu/index.php?option=com_docman&Itemid=73&lang=hu
MúzeumDigitár https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&ort=5548&ftext=3&style=grid
http://muemlekem.hu/muemlek

== Wikik ==

BékésWiki http://bekewsiki.bmk.hu
Gyula Wiki http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki

== Videocsatornák ==

Újkígyós filmmúzeum https://www.youtube.com/user/2008nator/videos

== Fórumok ==

Családfakutató és Múltidéző Fórum https://www.facebook.com/groups/577179502362325/?fref=nf

Új Aurora

2017-10-04T12:51:33Z

Vandi: Új Aurora (folyóirat) lapot átneveztem Új Aurora névre: (folyóirat) törlendő a címből

Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia.

== Adatlap ==

'''Megjelent''' Békéscsabán [[1973]]. 1. számtól, rendszertelenül. [[1973]]-ban egy szám jelent meg.

'''Felelős szerkesztő:''' Filadelfi Mihály.

'''Szerkesztő:''' a szerkesztő bizottság: Darvas József † (elnök), Becsei József, Csende Béla, Papp János, Sass Ervin, Vollmuth Frigyes.

'''Társszerkesztő:''' Tóth Lajos.

'''Főmunkatárs:''' Fábián Zoltán.

'''Kiadó:''' a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága.

'''Felelős kiadó:''' Babák György.

'''Nyomda:''' Kner, gyomai üzeme. – 8 r.

== Története ==
=== Célkitűzések ===
Az Új Aurora folyóiratot [[1973]]-ban alapították azon célból, hogy [[Békés megye]] kulturális és művészeti fóruma legyen. A névválasztás összefügg az [[1913]]-ban alakult, békéscsabai művész-értelmiségi [[Auróra Kör|Auróra-kör]]rel, mely 60. évfordulóját ünnepelte az alapítás évében. Félreértések tárgya volt, hogy a köztudatban megragadt Balti Flotta Aurora cirkálójához kötötték az irodalmi lapot, noha valójában nem játszott szerepet e tényező a névválasztásban.[1] [[Darvas József]] alapító, aki nem érte meg a lap megjelenését [[1973]]-as halála miatt, így ír az Új Aurora Útnak indító című előszavában: „Irodalmi, művészeti élet nem létezik műhelyek és fórumok nélkül. (…) Ilyen kulturális fórumot és műhelyt kíván teremteni Békéscsaba, amikor most elindítja az Új Aurora antológiasorozatot. Régóta szükség lett volna már erre, de mostanra értek csak meg – mind szellemileg, mind anyagilag – annak a feltételei, hogy az álmok tervekké érjenek, a tervekből pedig megszülessenek a tettek.” Darvas antológiaként említi az Új Aurorát, mivel kezdetben annak indult, s majd csak [[1976]]-tól határozta meg magát a lap „irodalmi és művészeti folyóiratként”.

=== Kritika ===
A meghatározás problémája azonban nem szűnt meg: az Új Aurora továbbra is inkább időszaki kiadványnak számított évente három lapszámos megjelenésével, mely nem tudott egy tudatosan kivitelezett szerkesztési irányt szabni.[2] Filadelfi Mihály főszerkesztősége alatt ([[1978]]-[[1987]]) hol színvonalas – például az 1978/1.-es Öten fiatalok című válogatás, ahol olyan, később országszerte ismertté váló alkotók szerepeltek, mint [[Krasznahorkai László (író)|Krasznahorkai László]] vagy Fodor Ákos –, hol mélyen színvonalon alul teljesítő szövegek kerültek be, és e minőségbeli ingadozásnak köszönhetően érte sok támadás az Új Aurorát. A legismertebb ezek közül Zelei Mihály [[1984]]-es, Magyar Hírlapban publikált Szerkesztődik, mint a postaláda című írása, melyben a kritika tárgya a fent említett szerkesztési következetlenség volt, nagy felháborodást keltve a szerkesztőségben.[3] Filadelfi Mihály [[1987]]-ben mondta le a főszerkesztőséget betegségre hivatkozva.

=== 1988-1990 ===
A váltás jót tett a lapnak: Bodnár György és Tomka Mihály szerkesztőpáros munkája megújulást hozott. Az Új Aurora szellemisége nyitottabb lett, a formálódó társadalmi változásoknak megfelelően tudott releváns témákról nyilatkozni, illetve nagyobb figyelmet fordított a kortárs irodalom aktuális alakulására, főleg a fiatal szerzők műveire. A már hivatkozásként felhasznált Volt egyszer egy folyóirat tanulmányban így ír erről [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]]: „A lap a helyben élő fiatal alkotókat is bevonva – az 1988/1-es számban például kilenc fiatal költő és három fiatal csabai képzőművész mutatkozott be – az ezt követő két évben nagy lépésekben próbálta behozni az ország jelentősebb folyóirataitól való lemaradását, s az igyekezet a korábbi lapszámokhoz mérten minőségi javulást eredményezett. Az 1988/2-es számtól a szerkesztő bizottság tagja lett Szokolay Zoltán és Elek Tibor is. Ekkor még a korábbi másfél évtizedhez hasonlóan három lapszám jelent meg, ám a következő évben, [[1989]]-ben már hat – jelentősen megváltozott borítóval és belső szerkezettel: megszűntek a korábbi években sokszor változó rovatok, és az egyes lapszámok terjedelme folyóirat méretűre apadt. Az 1989/-es számtól [[Banner Zoltán|Banner Zoltán]] is a szerkesztőség tagja lett, megszűnt a szerkesztői bizottság, s ami alapvetően meghatározta a lap jövőjét: Hatvani Dániel a kecskeméti Forrástól az Új Aurorához jött főszerkesztőnek (...)”[4]

Hatvani Dániel, aki a [[Peremvidéken|Peremvidéken antológia]] szerkesztője, kiadója is volt [[1981]]-ben, vezetése alatt az Új Aurora ezen a néven egy évfolyamot ért meg. A rendszerváltás után a folyóirat Napóra néven próbált érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak, mivel Hatvani számos jelentős, befolyásoló tényezőt figyelmem kívül hagyott (terjesztés, belső szerkezet…).

Az Új Aurora hivatalosan [[1973]]-tól [[1990]]-ig tizenhét évig állt fenn (ha nem számítjuk a Napóra plusz egy évfolyamát), így az első olyan Békés megyei folyóirat lett, amely képes volt majdnem két évtizeden keresztül meghatározó szellemi műhelyként működni a régióban.

== Lelőhelyek ==
* Békés Megyei Könyvtár: [[1973]].

== Forrás ==
* Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 60. p.
* Új Aurora. 1978/1. 141. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://www.mek.oszk.hu/00000/00003/html/ Új Auróra Repertórium]
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aur%C3%B3ra_K%C3%B6r Aurora-kör]

== Hivatkozások ==
* [1]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 10-13. p.
* [2]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 23-18. p.
* [3]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 35-19. p.; valamint: Zelei Mihály: Szerkesztődik, mint a postaláda, Magyar Hírlap, 1984. február 3., 6. p.
* [4]: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.

[[Kategória:Folyóiratok]] [[Kategória:Békéscsaba]]

Sarusi Mihály

2017-10-04T12:47:34Z

Vandi: Sarusi Mihály lapot átneveztem Sarusi Mihály (író) névre

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Sarusi Mihály (író)]]

Sarusi Mihály (író)

2017-10-04T12:47:34Z

Vandi: Sarusi Mihály lapot átneveztem Sarusi Mihály (író) névre

== Élete ==

[[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető Kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője.

== Tematika ==

Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:

„ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!

A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.

– Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!

S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.

– A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]

Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.

== Főbb művei ==

* A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)
* Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)
* Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]])
* Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)

== Legfontosabb díjai ==

* Füst Milán-díj 1987

* József Attila-díj 1999

* Arany János-díj 2009

* Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2014

== Források ==

* [http://sarusi.hu/eletrajz.html Sarusi Mihály életrajza]

* [http://sarusi.hu/dij.html Sarusi Mihály díjai]

* [http://sarusi.hu/mu.html Sarusi Mihály művei]

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarusi_Mih%C3%A1ly Sarusi Mihály] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.07.)

* Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai. Békéscsaba : KISZ Békés megyei Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Hivatkozások ==

* [1]:Sarusi Mihály: A csabai Szajnán, II., javított, bővített kiadás. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2011., 7. p.

[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]

Omazta János Tóbiás (1742–1805)

2017-08-16T16:21:24Z

Vandi: Névváltozatai alfejezet áthelyezése

jegyző, postamester

== Névváltozatai ==
Masnitius János Tóbiás személye '''különböző névalakok formájában kerül elő''' a forrásdokumentumokban:

* Masnicius János Tóbiás
* Masznyik János Tóbiás
* Masnitius János Tóbiás
* Omazta János Tóbiás
* Omaszta János Tóbiás
* Ornazta János Tóbiás
* Joamen Tóbiam Masznitium

== Élete ==

Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként. Dédapja a vallását az [[1675|1675-ös]] pozsonyi vértörvényszék ítélete (gályarabság, majd börtönbüntetés) ellenére sem megtagadó későbbi zayugróci lelkész, Masnitius Tóbiás volt.

János Tóbiás korai, szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''' (a szlovákok telepítésének következtében) felvidéki evangélikus társaival együtt '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] érkezett'''. Itt hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768|1768]] és [[1788|1788]] között viselte Békéscsaba jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb szakmai cselekedete '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma, de szerepet játszott például '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület északi kapuja feletti feliraton látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''' (Povázsai Máté csizmadia lányával), aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet. A családfő legjelentősebb feladata az anyagi háttér biztosítása volt, János Tóbiás mindent megtett a héttagú család jólétének fenntartásáért.

'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' (a török megszállás alatti elnéptelenedés, illetve a gyakori árvizek eredményeképp kocsis közlekedésre alkalmatlan vizes, mocsaras területek miatt) '''nem volt postaútvonal'''. [[1786|1786-ban]] - az országjáró körút tapasztalatait és a Német-római Birodalom korszerűsítését figyelembe véve - II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777|1777-es]] kialakításánál, ami pozitív hatással volt a vármegyei életre: a vízmentesített területekből szántókat, legelőket alakítottak ki, a learatott gabonát a vízimalmokban őrölték meg, a térségben termelt cikkeket a fellendülő hajózás segítségével könnyebben szállították el, és az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. Ez a beruházás rendkívüli fontossággal bírt a leendő posták kialakításának ügyében, ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét''' hamarosan '''feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást''' (a postamesteri tisztség megváltásához szükséges 200 helyett 260 forintot fizetett nagylelkű segítőjének). Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).

'''Az első csabai postaállomás a minden szempontból kedvező helyen fekvő Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Habár lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza (ahová napi rendszerességgel kellett eljutniuk az alkalmazottaknak) is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Természetesen tartott attól, hogy egy ellenőrzés során fény derülhet a birtokpapírokon szereplő helytelen névre, ami végzetes következményekkel is járhatott volna, de mesterségbeli precizitásával sikeresen elkerülte a kellemetlenségeket. Korán felismerte, hogy a jól végzett munkának gyümölcse van; esetében megmentheti fiait a katonai szolgálattól (3 gyermekét sikeresen szabadítja fel a hadkötelezettség alól). Köztudott volt róla, hogy talpraesett, sok mindenhez értő ember, ezért nem meglepő, hogy a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.

A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra. A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omaszta-családot illette, felesége halála (1822) után azonban jogi vita támadt a fivérek között''', mely során felfedték az apjuk által oly gondosan őrzött titkot.

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 116. szám 1993. 05. 20. 13. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21-22. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 45. szám, 1909. 06. 06. 5. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békésmegyei Közlöny, 9.évf. 22. szám, 1882. 02. 19. 1. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából : 1738-1803. Békéscsaba, Körösvidék Ny., 1923. 9-11. p, 84.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 30-31. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : 1787-1850. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács, 1972 104-113. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://www.oslovma.hu/XXX/HaanBekC.pdf Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991 40-41. p, 86. p, 102. p, 149-150. p] (Látogatva: 2017.08.15.)
* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. 56. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán 1788-2013. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum megyei hatókörű városi múzeum, 2013. 12.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://church.lutheran.hu/oroshaza/egyeb/harangszo/pdf/OH_2003_03.pdf Orosházi Harangszó, 10. évf. 3. szám, 2003 ősze 10. p] (Látogatva: 2017.08.15.)
* [http://www.psze.info/wp-content/uploads/2015/02/Posta-2011-1.pdf Posta, 13. évf. 1. szám, 2011. 03. 67. p] (Látogatva: 2017.08.15.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/fuggelek-181F6/omazta-rozwaci-18247/ Omazta (rozwáci)- függelék -] In. Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Arcanum Kézikönyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Masnicius Tóbiás gályarab lelkész feljegyzései [http://reformacio.mnl.gov.hu/galeria/masnicius_tobias_galyarab_lelkesz_feljegyzesei a reformacio.mnl.gov.hu weboldalon]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Postamesterek]]

Omazta János Tóbiás (1742–1805)

2017-08-16T16:19:31Z

Vandi: Masnitius János Tóbiás (1742-1805) lapot átneveztem Omazta János Tóbiás (1742-1805) névre: Több néven említi az irodalom

jegyző, postamester

== Élete ==

Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként. Dédapja a vallását az [[1675|1675-ös]] pozsonyi vértörvényszék ítélete (gályarabság, majd börtönbüntetés) ellenére sem megtagadó későbbi zayugróci lelkész, Masnitius Tóbiás volt.

János Tóbiás korai, szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''' (a szlovákok telepítésének következtében) felvidéki evangélikus társaival együtt '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] érkezett'''. Itt hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768|1768]] és [[1788|1788]] között viselte Békéscsaba jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb szakmai cselekedete '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma, de szerepet játszott például '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület északi kapuja feletti feliraton látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''' (Povázsai Máté csizmadia lányával), aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet. A családfő legjelentősebb feladata az anyagi háttér biztosítása volt, János Tóbiás mindent megtett a héttagú család jólétének fenntartásáért.

'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' (a török megszállás alatti elnéptelenedés, illetve a gyakori árvizek eredményeképp kocsis közlekedésre alkalmatlan vizes, mocsaras területek miatt) '''nem volt postaútvonal'''. [[1786|1786-ban]] - az országjáró körút tapasztalatait és a Német-római Birodalom korszerűsítését figyelembe véve - II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777|1777-es]] kialakításánál, ami pozitív hatással volt a vármegyei életre: a vízmentesített területekből szántókat, legelőket alakítottak ki, a learatott gabonát a vízimalmokban őrölték meg, a térségben termelt cikkeket a fellendülő hajózás segítségével könnyebben szállították el, és az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. Ez a beruházás rendkívüli fontossággal bírt a leendő posták kialakításának ügyében, ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét''' hamarosan '''feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást''' (a postamesteri tisztség megváltásához szükséges 200 helyett 260 forintot fizetett nagylelkű segítőjének). Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).

'''Az első csabai postaállomás a minden szempontból kedvező helyen fekvő Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Habár lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza (ahová napi rendszerességgel kellett eljutniuk az alkalmazottaknak) is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Természetesen tartott attól, hogy egy ellenőrzés során fény derülhet a birtokpapírokon szereplő helytelen névre, ami végzetes következményekkel is járhatott volna, de mesterségbeli precizitásával sikeresen elkerülte a kellemetlenségeket. Korán felismerte, hogy a jól végzett munkának gyümölcse van; esetében megmentheti fiait a katonai szolgálattól (3 gyermekét sikeresen szabadítja fel a hadkötelezettség alól). Köztudott volt róla, hogy talpraesett, sok mindenhez értő ember, ezért nem meglepő, hogy a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.

A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra. A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omaszta-családot illette, felesége halála (1822) után azonban jogi vita támadt a fivérek között''', mely során felfedték az apjuk által oly gondosan őrzött titkot.

== Névváltozatai ==
Masnitius János Tóbiás személye '''különböző névalakok formájában kerül elő''' a forrásdokumentumokban:

* Masnicius János Tóbiás
* Masznyik János Tóbiás
* Masnitius János Tóbiás
* Omazta János Tóbiás
* Omaszta János Tóbiás
* Ornazta János Tóbiás
* Joamen Tóbiam Masznitium

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 116. szám 1993. 05. 20. 13. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21-22. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 45. szám, 1909. 06. 06. 5. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békésmegyei Közlöny, 9.évf. 22. szám, 1882. 02. 19. 1. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából : 1738-1803. Békéscsaba, Körösvidék Ny., 1923. 9-11. p, 84.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 30-31. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : 1787-1850. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács, 1972 104-113. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://www.oslovma.hu/XXX/HaanBekC.pdf Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991 40-41. p, 86. p, 102. p, 149-150. p] (Látogatva: 2017.08.15.)
* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. 56. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán 1788-2013. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum megyei hatókörű városi múzeum, 2013. 12.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://church.lutheran.hu/oroshaza/egyeb/harangszo/pdf/OH_2003_03.pdf Orosházi Harangszó, 10. évf. 3. szám, 2003 ősze 10. p] (Látogatva: 2017.08.15.)
* [http://www.psze.info/wp-content/uploads/2015/02/Posta-2011-1.pdf Posta, 13. évf. 1. szám, 2011. 03. 67. p] (Látogatva: 2017.08.15.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/fuggelek-181F6/omazta-rozwaci-18247/ Omazta (rozwáci)- függelék -] In. Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Arcanum Kézikönyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Masnicius Tóbiás gályarab lelkész feljegyzései [http://reformacio.mnl.gov.hu/galeria/masnicius_tobias_galyarab_lelkesz_feljegyzesei a reformacio.mnl.gov.hu weboldalon]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Postamesterek]]

Sinka István (1897–1969)

2017-08-14T21:11:01Z

Vandi: Születési dátum áthelyezés alfejezetbe + belső hivatkások beillesztése

költő, író

== Élete ==

=== A fekete bojtár ===

'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24]]-én Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon. [[1919]]-ben feleségül vette Pap Katalin kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem éri meg a gyerekkort. A [[[[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodik]], azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő|Vésztőre]] költöznek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálja eltartani családját. Az [[1930]]-as évek elején megismerkedik és barátságot köt [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjt anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszik Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatja be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ír dicsérő szavakat az '''1933'''-ban megjelent Himnuszok kelet kapujában című első kötetéhez. Szintén meghatározó kapcsolatnak számít [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] íróval való ismertsége, akinek újságában, a [[Kelet Népe|Kelet Népé]]ben rendszeresen publikál. [[1935]]-ben felesége meghal. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyong az országban.

=== Budapesten ===

[[1937]]-ben összeházasodik Péczely Katalinnal, és Budapestre költöznek, ahol bekerül a fénykorát élő [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelenik meg. Gyakori szerzője a Szabad Szó, Híd, Magyar Élet, Válasz folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kap földet. 1949-ben visszaköltözik Budapestre, de az irodalmi életből kiszorul: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelenik meg kötete. [[1956]] nyarán felveszik az írószövetségbe – kérése nélkül. A forradalmat Üdv néked Ifjúság című versével köszönti. Második feleségével 1957-ben válnak el, a békésszentandrási Szin Magdával házasodik össze, akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adja ki a Magvető, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelenik meg. Hosszú betegeskedés után [[1969]]. [[Június 17.|június 17]]-én halt meg.

== Munkássága ==

Habár mindössze öt elemit végzett, felettébb érdekelte az olvasás, az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amíg a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyer a Magyar Falu folyóirat [[1930]]. novemberi számában. Ezután zsengéi jelennek meg ugyanebben a lapban, majd [[1933]]-ban megjelenik első kötete, a még nem kiforrott, de tehetségről tanúskodó Himnuszok kelet kapujában. Ezt követi két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott Pásztorének kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, amely már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. [[1939]]-től tud igazán kiteljesedni Budapesten. Tizenhét évnyi hallgatás után [[1961]]-ben kezdik újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.

[[Elek Tibor]], a [[Bárka]] főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze:

„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”[http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv]

== Elmékezete ==

[[1990]]-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntetik ki. [[Vésztő]]n Sinka István Emlékházzal, szoborral, kulturális intézmények nevével emlékeznek meg a város egykori parasztköltőjéről. [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71]

[[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla:

„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)

(…) A hiba csak az, hogy ez a költő (Sinka) éppen felülről nem kapott segítőkezet. Elhagyatva építette fel a föld, a kenyér, a munka, a termés himnuszait magában. Túllépte egyénisége határait, a parasztközösség szólalt meg benne. Újabban pedig múltját, a nomád, vad magyar mezei életet fejezi ki nem mindennapos lírai-epikai erővel. (…) A mélyek fia csak véletlenül bír kapcsolatba kerülni a »magas« kultúrával. S ha különös csodaként mégis megnő, akkor vagy belefúl a városi életbe, vagy pedig tovább éhezik a maga talaján. Hiába nő meg ott az eredeti rögökön, vérei, osztálya nem nőhetnek meg véle együtt. Előre rohan, egyedül marad s naponta a halál kopogtat az ajtaján. A magyar népsors tragikuma ezekben az emberekben csap magasra. Társadalmi berendezkedésük minden kórja az ő megnőtt életükben rendez vészes csatákat.”[3]

== Hivatkozások ==

* [1]: [http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv 110 éve született Sinka István]
* [2]: [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71 Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum]
* [3]: [http://mek.oszk.hu/05000/05017/pdf/05017.pdf Féja Géza: Viharsarok - Népi tehetségek]

== Források ==

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n Sinka István] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.07.)
* Sinka István: Megzendül az erdő. Vésztő : Vésztő Nagyközségi Tanács, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

* [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/309.html A magyar irodalom története]
* [http://magyarnarancs.hu/konyv/sinka_istvan_allambiztonsagi_visszacsabitasa_-_a_karamba_terelt_fekete_bojtar-77198 A karámba terelt feketebojtár]
* [https://moly.hu/konyvek/sinka-istvan-fekete-bojtar-vallomasai Fekete bojtár vallomásai]

[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]
[[Kategória: Bélmegyer]]
[[Kategória: Vésztő]]

Bartóky József (1865–1928)

2017-08-14T19:51:31Z

Vandi: /* Élete */ "." beillesztési évszám után

író, államtitkár

== Élete ==

'''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27-én]] Békéscsabán született.''' Édesapja - jómódú földbirtokos - korai halála után a gimnázium utolsó négy osztályát [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''Az érettségi után Pesten jogot tanult''', közben az irodalom iránti vonzalma a fiatal írónemzedék közelébe sodorta. Maga is próbálkozott az írással, versekkel, prózával. '''Első elbeszélését az Ország-világ című lap közölte.''' A kezdeti sikerek ellenére a család nem nézte jó szemmel az írói pálya felé történő orientálódását. "Komoly pályára" szánták, ezért a fővárosból '''Nagyváradra "száműzték"'''. Bartóky így az írói álmait hosszú időre kénytelen volt eltemetni. A jogakadémián tanult tovább, majd Pesten megszerezte a jogi diplomát. Ügyvédnek készült, de rájött, hogy ez nem neki való mesterség. Végül közigazgatási pályán helyezkedett el. '''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, főjegyzőként tevékenykedett.''' Szociális érzületét több komoly eredmény jelzi: pl. a '''falusi népkönyvtárak berendezése és fejlesztése, gazdasági szakelőadások szervezése'''. A '''Békésmegyei Közlönyben [[1887]] és [[1891]] között még megjelent néhány novellája'''. '''[[1893]]. [[január 24.|január 24-én]] feleségül vette Székács Juliannát (1872-1949), akitől két gyermeke született Magdolna és Melinda. [[1896]]. [[május 30.|május 30]]-án a békéscsabai [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetben]] bemutatták "Prológ" című színdarabját''', de ekkora már elkapta az államgépezet körforgása, és félretette írói ábrándjait. Hihetetlen energiáját, kiváló képességeit az egyre magasabbra ívelő köztisztviselői pályának áldozta, akkor már a földművelésügy terén. [[1897]]-ben a Földművelésügyi Minisztériumba hívták, ahol '''[[1904]]-től miniszteri tanácsossá nevezték ki, majd [[1910]]-től [[1918]]-ig államtitkárként tevékenykedett. E minőségében reformot reform után terjesztett elő a mezőgazdasági kultúra jobb megszervezése és a mezőgazdasági munkásságról való szociális gondoskodás érdekében.''' Értékes munkásságot fejtett ki mint a minisztérium szociális jellegű törvényjavaslatainak tervezője.''' Bartóky kezdte el a munkásház-építési akciót, megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté a nevét.''' Munkássága elismeréséül megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot.

'''Bartóky [[1905]]-ben nyaralónak vásárolta meg, azt a kis zebegényi parasztházat, amely leánya Melinda [[1924]]-ben kötött házassága révén Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész otthona és alkotóháza lett.''' Ez a ház nyújtott menedéket elsőszülött lánya Magdolna (Jékey Lászlóné) kitelepített családjának is. Bartóky azzal, hogy meghívta a fiatal Kós Károlyt a zebegényi katolikus templom tervezésére elévülhetetlen érdemeket szerzett annak építésében.

A szépirodalommal nyugalomba vonulása után ([[1918]]) kezdett foglalkozni közel 30 évi hallgatás után. Először '''Senki Pál álnév alatt írt''', majd Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására a saját nevén. Életének utolsó nyolc évében jelentek meg jelentős írásai könyv alakban is. '''Több mint 20 kötete jelent meg.'''
Írói nevét oktató célzatú meséi alapozták meg. Bár fabuláival tűnt fel, igazi területe mégis a novella volt. '''Többnyire a megyei élet, a vidék, a falu egyszerű alakjait ábrázolta Mikszáthra emlékeztető stílussal és jellemző erővel.''' Az Őszi esték című elbeszéléskötetét az Akadémia díjazta; az írót a Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé. '''Több mint 20 kötete jelent meg.''' [[1927]]. [[május 7.|május 7-én]] a színház fennállásának 50. évfordulóján előadták Bartőky '''Zsuzsi című egyfelvonásos színművét'''. '''[[1928]]. [[július 4.|július 4]]-én hunyt el Budapesten.''' Békéscsabán halála után [[1929]]-ben utcát neveztek el az íróról, államtitkárról, melyet [[1949]] óta Hajnóczy utcaként ismernek a csabaiak. Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán a szarvasi öregdiákok emléktáblái között megtaláljuk az övét is.

== Művei ==

* A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Bp. : Grill Károly, 1902. 396 p.
* Magyar fabulák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1921. 257 p.
* Őszi esték. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1922. 257 p.
* Mécsvilág. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 202 p.
* Télben. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 204 p.
* Szivárvány. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1924. 227 p.
* Piros rózsák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1925. 278 p.
* Forgács. (Elbeszélések). Budapest : Sysvester, 1926. 186 p.
* Semper Idem. (Elbeszélések). Budapest : Frankin, 1926. 278 p.
* Egyedül. (Novellák) . Budapest : Frankin, 1927. 278 p.
* Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1929. 160. p.

== Emléke ==

* [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|Bartóky utca Békéscsabán (1929-1949)]]
* [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537| Bartóky József út Zebegényben]
* [https://www.kozterkep.hu/~/14792/Bartoky_Jozsef_emlektabla_Szarvas_1929.html Emléktábla Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán]

== Forrás ==

* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91-94. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A csabai új nyári színkör. In: Békes. 15. évf. (1896.05.24.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1940. Argumentum K. 631-634. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 76. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 9. sz. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960). Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 32.p. Lelőhely: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Katalogus_06_Levelek/?query=Bart%C3%B3ky%20J%C3%B3zsef&pg=33&layout=s| Hungaricana]
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 13 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 116. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 32-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Syposs Zoltán: Bartóky József emlékezete. In: Békés Megyei Népújság. 23. évf. 1968. november 17. 270. sz. 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kép ==

* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Bp. 1928. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 67. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

== Külső hivatkozások ==

* [https://docs.google.com/spreadsheets/d/1SidWyyuMf0TKlq7t0coGYAMmYu8jryZP-uJWW4i159s/edit?usp=sharing| Cikkek, írások Bartóky Józsefről] (Információk táblázatban) (Látogatva: 2017.07.14.)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Szarvas]]

Bartóky József (1865–1928)

2017-08-14T19:50:41Z

Vandi: Születési és halálozási adatok áthelyezése az életrejzi részbe

író, államtitkár

== Élete ==

'''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27-én]] Békéscsabán született.''' Édesapja - jómódú földbirtokos - korai halála után a gimnázium utolsó négy osztályát [[Szarvas|Szarvason]] végezte. '''Az érettségi után Pesten jogot tanult''', közben az irodalom iránti vonzalma a fiatal írónemzedék közelébe sodorta. Maga is próbálkozott az írással, versekkel, prózával. '''Első elbeszélését az Ország-világ című lap közölte.''' A kezdeti sikerek ellenére a család nem nézte jó szemmel az írói pálya felé történő orientálódását. "Komoly pályára" szánták, ezért a fővárosból '''Nagyváradra "száműzték"'''. Bartóky így az írói álmait hosszú időre kénytelen volt eltemetni. A jogakadémián tanult tovább, majd Pesten megszerezte a jogi diplomát. Ügyvédnek készült, de rájött, hogy ez nem neki való mesterség. Végül közigazgatási pályán helyezkedett el. '''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, főjegyzőként tevékenykedett.''' Szociális érzületét több komoly eredmény jelzi: pl. a '''falusi népkönyvtárak berendezése és fejlesztése, gazdasági szakelőadások szervezése'''. A '''Békésmegyei Közlönyben [[1887]] és [[1891]] között még megjelent néhány novellája'''. '''[[1893]]. [[január 24.|január 24-én]] feleségül vette Székács Juliannát (1872-1949), akitől két gyermeke született Magdolna és Melinda. [[1896]]. [[május 30.|május 30]]-án a békéscsabai [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetben]] bemutatták "Prológ" című színdarabját''', de ekkora már elkapta az államgépezet körforgása, és félretette írói ábrándjait. Hihetetlen energiáját, kiváló képességeit az egyre magasabbra ívelő köztisztviselői pályának áldozta, akkor már a földművelésügy terén. [[1897]]-ben a Földművelésügyi Minisztériumba hívták, ahol '''[[1904]]-től miniszteri tanácsossá nevezték ki, majd [[1910]]-től [[1918]]-ig államtitkárként tevékenykedett. E minőségében reformot reform után terjesztett elő a mezőgazdasági kultúra jobb megszervezése és a mezőgazdasági munkásságról való szociális gondoskodás érdekében.''' Értékes munkásságot fejtett ki mint a minisztérium szociális jellegű törvényjavaslatainak tervezője.''' Bartóky kezdte el a munkásház-építési akciót, megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté a nevét.''' Munkássága elismeréséül megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot.

'''Bartóky [[1905]]-ben nyaralónak vásárolta meg, azt a kis zebegényi parasztházat, amely leánya Melinda [[1924]]-ben kötött házassága révén Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész otthona és alkotóháza lett.''' Ez a ház nyújtott menedéket elsőszülött lánya Magdolna (Jékey Lászlóné) kitelepített családjának is. Bartóky azzal, hogy meghívta a fiatal Kós Károlyt a zebegényi katolikus templom tervezésére elévülhetetlen érdemeket szerzett annak építésében.

A szépirodalommal nyugalomba vonulása után ([[1918]]) kezdett foglalkozni közel 30 évi hallgatás után. Először '''Senki Pál álnév alatt írt''', majd Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására a saját nevén. Életének utolsó nyolc évében jelentek meg jelentős írásai könyv alakban is. '''Több mint 20 kötete jelent meg.'''
Írói nevét oktató célzatú meséi alapozták meg. Bár fabuláival tűnt fel, igazi területe mégis a novella volt. '''Többnyire a megyei élet, a vidék, a falu egyszerű alakjait ábrázolta Mikszáthra emlékeztető stílussal és jellemző erővel.''' Az Őszi esték című elbeszéléskötetét az Akadémia díjazta; az írót a Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé. '''Több mint 20 kötete jelent meg.''' [[1927]]. [[május 7.|május 7-én]] a színház fennállásának 50. évfordulóján előadták Bartőky '''Zsuzsi című egyfelvonásos színművét'''. '''[[1928]] [[július 4.|július 4]]-én hunyt el Budapesten.''' Békéscsabán halála után [[1929]]-ben utcát neveztek el az íróról, államtitkárról, melyet [[1949]] óta Hajnóczy utcaként ismernek a csabaiak. Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán a szarvasi öregdiákok emléktáblái között megtaláljuk az övét is.

== Művei ==

* A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Bp. : Grill Károly, 1902. 396 p.
* Magyar fabulák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1921. 257 p.
* Őszi esték. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1922. 257 p.
* Mécsvilág. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 202 p.
* Télben. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1923. 204 p.
* Szivárvány. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1924. 227 p.
* Piros rózsák. (Elbeszélések). Bp. : Franklin, 1925. 278 p.
* Forgács. (Elbeszélések). Budapest : Sysvester, 1926. 186 p.
* Semper Idem. (Elbeszélések). Budapest : Frankin, 1926. 278 p.
* Egyedül. (Novellák) . Budapest : Frankin, 1927. 278 p.
* Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1929. 160. p.

== Emléke ==

* [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|Bartóky utca Békéscsabán (1929-1949)]]
* [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537| Bartóky József út Zebegényben]
* [https://www.kozterkep.hu/~/14792/Bartoky_Jozsef_emlektabla_Szarvas_1929.html Emléktábla Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán]

== Forrás ==

* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91-94. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat, lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A csabai új nyári színkör. In: Békes. 15. évf. (1896.05.24.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1940. Argumentum K. 631-634. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 76. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 9. sz. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960). Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 32.p. Lelőhely: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Katalogus_06_Levelek/?query=Bart%C3%B3ky%20J%C3%B3zsef&pg=33&layout=s| Hungaricana]
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 13 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 116. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 32-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Syposs Zoltán: Bartóky József emlékezete. In: Békés Megyei Népújság. 23. évf. 1968. november 17. 270. sz. 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kép ==

* Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 91. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Bp. 1928. Szarvasi Öregdiákok Szöv. 67. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

== Külső hivatkozások ==

* [https://docs.google.com/spreadsheets/d/1SidWyyuMf0TKlq7t0coGYAMmYu8jryZP-uJWW4i159s/edit?usp=sharing| Cikkek, írások Bartóky Józsefről] (Információk táblázatban) (Látogatva: 2017.07.14.)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Szarvas]]

Sinka István (1897–1969)

2017-08-14T18:00:28Z

Vandi: /* Budapesten */ Belső hivatkozás helyesbítése

[[1897]]. [[szeptember 24]]-én született Nagyszalontán. Költő, író.

== Élete ==

=== A fekete bojtár ===

Bihar megyei parasztcsaládba született. Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon. [[1919]]-ben feleségül vette Pap Katalin kospásztorlányt, akivel Bélmegyeren telepedtek le. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem éri meg a gyerekkort. A Vésztő és Szeghalom közötti Mágoron juhászkodik, azonban felesége szívbetegsége miatt Vésztőre költöznek, ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálja eltartani családját. Az 1930-as évek elején megismerkedik és barátságot köt [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjt anyagot a régió három vármegyéjében. Féja fontos szerepet játszik Sinka költői pályájának elindításában, ő mutatja be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ír dicsérő szavakat az 1933-ban megjelent Himnuszok kelet kapujában című első kötetéhez. Szintén meghatározó kapcsolatnak számít [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] íróval való ismertsége, akinek újságában, a [[Kelet Népe|Kelet Népé]]ben rendszeresen publikál. 1935-ben felesége meghal. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyong az országban.

=== Budapesten ===

[[1937]]-ben összeházasodik Péczely Katalinnal, és Budapestre költöznek, ahol bekerül a fénykorát élő [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. 1939 és 1944 között nyolc kötete jelenik meg. Gyakori szerzője a Szabad Szó, Híd, Magyar Élet, Válasz folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kap földet. 1949-ben visszaköltözik Budapestre, de az irodalmi életből kiszorul: 1961-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelenik meg kötete. [[1956]] nyarán felveszik az írószövetségbe – kérése nélkül. A forradalmat Üdv néked Ifjúság című versével köszönti. Második feleségével 1957-ben válnak el, a békésszentandrási Szin Magdával házasodik össze, akihez az Éna-ciklus darabjait írja. 1961 és 1972 között négy kötetét adja ki a Magvető, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelenik meg. Hosszú betegeskedés után [[1969]]. [[Június 17.|június 17]]-én hal meg.

== Munkássága ==

Habár mindössze öt elemit végzett, felettébb érdekelte az olvasás, az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amíg a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyer a Magyar Falu folyóirat 1930. novemberi számában. Ezután zsengéi jelennek meg ugyanebben a lapban, majd 1933-ban megjelenik első kötete, a még nem kiforrott, de tehetségről tanúskodó Himnuszok kelet kapujában. Ezt követi két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott Pásztorének kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, amely már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. [[1939]]-től tud igazán kiteljesedni Budapesten. Tizenhét évnyi hallgatás után 1961-ben kezdik újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.

[[Elek Tibor]], a [[Bárka]] főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze:

„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”[http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv]

== Elmékezete ==

1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntetik ki. [[Vésztő]]n Sinka István Emlékházzal, szoborral, kulturális intézmények nevével emlékeznek meg a város egykori parasztköltőjéről. [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71]

[[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla:

„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)

(…) A hiba csak az, hogy ez a költő (Sinka) éppen felülről nem kapott segítőkezet. Elhagyatva építette fel a föld, a kenyér, a munka, a termés himnuszait magában. Túllépte egyénisége határait, a parasztközösség szólalt meg benne. Újabban pedig múltját, a nomád, vad magyar mezei életet fejezi ki nem mindennapos lírai-epikai erővel. (…) A mélyek fia csak véletlenül bír kapcsolatba kerülni a »magas« kultúrával. S ha különös csodaként mégis megnő, akkor vagy belefúl a városi életbe, vagy pedig tovább éhezik a maga talaján. Hiába nő meg ott az eredeti rögökön, vérei, osztálya nem nőhetnek meg véle együtt. Előre rohan, egyedül marad s naponta a halál kopogtat az ajtaján. A magyar népsors tragikuma ezekben az emberekben csap magasra. Társadalmi berendezkedésük minden kórja az ő megnőtt életükben rendez vészes csatákat.”[3]

== Hivatkozások ==

* [1]: [http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv 110 éve született Sinka István]
* [2]: [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71 Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum]
* [3]: [http://mek.oszk.hu/05000/05017/pdf/05017.pdf Féja Géza: Viharsarok - Népi tehetségek]

== Források ==

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n Sinka István] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.07.)
* Sinka István: Megzendül az erdő. Vésztő : Vésztő Nagyközségi Tanács, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

* [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/309.html A magyar irodalom története]
* [http://magyarnarancs.hu/konyv/sinka_istvan_allambiztonsagi_visszacsabitasa_-_a_karamba_terelt_fekete_bojtar-77198 A karámba terelt feketebojtár]
* [https://moly.hu/konyvek/sinka-istvan-fekete-bojtar-vallomasai Fekete bojtár vallomásai]

[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]

Sinka István (1897–1969)

2017-08-14T17:57:54Z

Vandi: Sinka István lapot átneveztem Sinka István (1897-1969) névre: Dátum beillesztése a névhez

[[1897]]. [[szeptember 24]]-én született Nagyszalontán. Költő, író.

== Élete ==

=== A fekete bojtár ===

Bihar megyei parasztcsaládba született. Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon. [[1919]]-ben feleségül vette Pap Katalin kospásztorlányt, akivel Bélmegyeren telepedtek le. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem éri meg a gyerekkort. A Vésztő és Szeghalom közötti Mágoron juhászkodik, azonban felesége szívbetegsége miatt Vésztőre költöznek, ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálja eltartani családját. Az 1930-as évek elején megismerkedik és barátságot köt [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjt anyagot a régió három vármegyéjében. Féja fontos szerepet játszik Sinka költői pályájának elindításában, ő mutatja be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ír dicsérő szavakat az 1933-ban megjelent Himnuszok kelet kapujában című első kötetéhez. Szintén meghatározó kapcsolatnak számít [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] íróval való ismertsége, akinek újságában, a [[Kelet Népe|Kelet Népé]]ben rendszeresen publikál. 1935-ben felesége meghal. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyong az országban.

=== Budapesten ===

[[1937]]-ben összeházasodik Péczely Katalinnal, és Budapestre költöznek, ahol bekerül a fénykorát élő [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. 1939 és 1944 között nyolc kötete jelenik meg. Gyakori szerzője a Szabad Szó, Híd, Magyar Élet, Válasz folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kap földet. 1949-ben visszaköltözik Budapestre, de az irodalmi életből kiszorul: 1961-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelenik meg kötete. [[1956]] nyarán felveszik az írószövetségbe – kérése nélkül. A forradalmat Üdv néked Ifjúság című versével köszönti. Második feleségével 1957-ben válnak el, a békésszentandrási Szin Magdával házasodik össze, akihez az Éna-ciklus darabjait írja. 1961 és 1972 között négy kötetét adja ki a Magvető, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelenik meg. Hosszú betegeskedés után [[1969]]. [[június 17]]-én hal meg.

== Munkássága ==

Habár mindössze öt elemit végzett, felettébb érdekelte az olvasás, az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amíg a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyer a Magyar Falu folyóirat 1930. novemberi számában. Ezután zsengéi jelennek meg ugyanebben a lapban, majd 1933-ban megjelenik első kötete, a még nem kiforrott, de tehetségről tanúskodó Himnuszok kelet kapujában. Ezt követi két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott Pásztorének kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, amely már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. [[1939]]-től tud igazán kiteljesedni Budapesten. Tizenhét évnyi hallgatás után 1961-ben kezdik újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.

[[Elek Tibor]], a [[Bárka]] főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze:

„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”[http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv]

== Elmékezete ==

1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntetik ki. [[Vésztő]]n Sinka István Emlékházzal, szoborral, kulturális intézmények nevével emlékeznek meg a város egykori parasztköltőjéről. [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71]

[[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla:

„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)

(…) A hiba csak az, hogy ez a költő (Sinka) éppen felülről nem kapott segítőkezet. Elhagyatva építette fel a föld, a kenyér, a munka, a termés himnuszait magában. Túllépte egyénisége határait, a parasztközösség szólalt meg benne. Újabban pedig múltját, a nomád, vad magyar mezei életet fejezi ki nem mindennapos lírai-epikai erővel. (…) A mélyek fia csak véletlenül bír kapcsolatba kerülni a »magas« kultúrával. S ha különös csodaként mégis megnő, akkor vagy belefúl a városi életbe, vagy pedig tovább éhezik a maga talaján. Hiába nő meg ott az eredeti rögökön, vérei, osztálya nem nőhetnek meg véle együtt. Előre rohan, egyedül marad s naponta a halál kopogtat az ajtaján. A magyar népsors tragikuma ezekben az emberekben csap magasra. Társadalmi berendezkedésük minden kórja az ő megnőtt életükben rendez vészes csatákat.”[3]

== Hivatkozások ==

* [1]: [http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv 110 éve született Sinka István]
* [2]: [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71 Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum]
* [3]: [http://mek.oszk.hu/05000/05017/pdf/05017.pdf Féja Géza: Viharsarok - Népi tehetségek]

== Források ==

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n Sinka István] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.07.)
* Sinka István: Megzendül az erdő. Vésztő : Vésztő Nagyközségi Tanács, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

* [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/309.html A magyar irodalom története]
* [http://magyarnarancs.hu/konyv/sinka_istvan_allambiztonsagi_visszacsabitasa_-_a_karamba_terelt_fekete_bojtar-77198 A karámba terelt feketebojtár]
* [https://moly.hu/konyvek/sinka-istvan-fekete-bojtar-vallomasai Fekete bojtár vallomásai]

[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]

Június 17.

2017-08-14T17:55:54Z

Vandi: Halálozások - Sinka István

== Események ==

== Születések ==

== Halálozások ==

* [[1891]] - [[Wenckheim Károly (1811-1891)|Wenckheim Károly]] (*[[1811]])
* [[1969]] - elhunyt [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]] (*[[1897]])

[[Kategória: Június napjai]]

December 14.

2017-08-14T17:49:29Z

Vandi: December 14 lapot átneveztem December 14. névre: mert hiányzott a "." a végéről, létezik "December 14." nevű lap

== Születések ==

* [[1954]] - megszületik [[Závada Pál (író)|Závada Pál]] író, szociológus.

Május 18.

2017-08-14T17:45:51Z

Vandi: Május 18 lapot átneveztem Május 18. névre: mert hiányzott a "." a végéről

== Születések ==

* [[1976]] - Megszületik [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]] író, költő, szerkesztő.