http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Torokp&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei 2026-07-18T17:53:32Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T17:11:59Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083 ]] <br /> <br /> A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. A <br /> <br /> <br /> == Megközelítése ==<br /> <br /> <br /> A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, onnan a Körösladány felé vezető úton. Vasúton a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon található. '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A '''túzok''' a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a '''Körös-Maros Nemzeti Park''' része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít '''védett állatnak''' a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A '''Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja''' április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület(Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-09T17:09:17Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T17:05:33Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083 ]] <br /> <br /> A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. A <br /> <br /> <br /> == Megközelítése ==<br /> <br /> <br /> A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, onnan a Körösladány felé vezető úton. Vasúton a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon található. '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A '''túzok''' a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a '''Körös-Maros Nemzeti Park''' része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít '''védett állatnak''' a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A '''Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja''' április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-09T16:19:07Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T16:18:01Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]] <br /> <br /> A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T16:16:50Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]] <br /> <br /> A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T16:11:28Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]] <br /> <br /> A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T16:10:27Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]] <br /> <br /> A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-09T15:58:18Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]] <br /> <br /> A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága) <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága ) <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> * [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-07T13:22:26Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg 2012-04-07T13:21:13Z

<p>Torokp: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom) <br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-07T13:19:33Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Mostmar_konyvtar.JPG 2012-04-07T13:19:02Z

<p>Torokp: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom) <br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-07T13:17:17Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Kistemplom.jpg 2012-04-07T13:16:44Z

<p>Torokp: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom) <br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-07T13:15:34Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:D%27orsay_kastely.jpg 2012-04-07T13:14:37Z

<p>Torokp: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom) <br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-07T13:09:44Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:D2.jpg 2012-04-07T12:56:20Z

<p>Torokp: feltöltötte a(z) „Fájl:D2.jpg” fájl új változatát: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom)<br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-07T12:26:10Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:55:47Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:54:46Z

<p>Torokp: Besorolás kategóriákba</p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Dévaványa]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T21:52:25Z

<p>Torokp: Besorolás kategóriákba</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:51:42Z

<p>Torokp: Besorolás kategóriákba</p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T21:49:08Z

<p>Torokp: Besorolás kategóriákba</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:48:39Z

<p>Torokp: Besorolás kategóriákba</p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)<br /> [[Kategória:Madarak]]</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:29:10Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:26:17Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság <br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. <br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd <br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. <br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 <br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T21:19:04Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Látogatva: 2012.03.29.)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg 2012-04-06T20:50:44Z

<p>Torokp: feltöltötte a(z) „Fájl:Jadoxdocument 19136 37135.jpg” fájl új változatát: A túzok madára A felvételt készítette: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeum A képet letöltöttem: 2012.04.06.-án az Europeana</p> <hr /> <div>A túzok madára<br /> <br /> A felvételt készítette: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeum<br /> <br /> A képet letöltöttem: 2012.04.06.-án az EuropeanaLocal honlapjáról.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg 2012-04-06T20:47:14Z

<p>Torokp: A túzok madára A felvételt készítette: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeum A képet letöltöttem: 2012.04.06.-án az EuropeanaLocal honlapjáról. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A túzok madára<br /> <br /> A felvételt készítette: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeum<br /> <br /> A képet letöltöttem: 2012.04.06.-án az EuropeanaLocal honlapjáról.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T13:54:10Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastélyt bemutató kisfilm ==<br /> * [http://www.youtube.com/watch?v=OjeFx4jWeRY&amp;feature=youtu.be A D'Orsay-kastély története]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T13:14:31Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastélyt bemutató kisfilm ==<br /> * [http://www.youtube.com/watch?v=OjeFx4jWeRY&amp;feature=youtu.be A D'Orsay-kastély története]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T13:02:40Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban Heves megyéhez csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a török hódoltság megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Látogatva: 2012.03.29.)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%BAzokrezerv%C3%A1tum_(D%C3%A9vav%C3%A1nya) 2012-04-06T12:54:34Z

<p>Torokp: Szócikk létrehozása</p> <hr /> <div>== A település ==<br /> <br /> A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor Dévaványa még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király azonban Heves megyéhez csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a török hódoltság megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. <br /> <br /> == A túzok ==<br /> <br /> === Jellemzői ===<br /> <br /> A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.<br /> <br /> === Élőhelye ===<br /> <br /> A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.<br /> <br /> === Védettsége Magyarországon ===<br /> <br /> Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.<br /> <br /> === Az egyedek száma ===<br /> <br /> A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál. <br /> <br /> == A Dévaványai Túzokrezervátum ==<br /> <br /> === Elhelyezkedése, területe ===<br /> <br /> A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.<br /> A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.<br /> <br /> === Feladata ===<br /> <br /> A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.<br /> <br /> === Túzok-mentőállomás ===<br /> <br /> 1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.<br /> <br /> == Más élőlények a területen ==<br /> <br /> A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. <br /> Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> * Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> * Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai: <br /> -Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására<br /> -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Látogatva: 2012.03.17.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Váczi Olivér &amp; Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Látogatva: 2012.03.28.)<br /> * Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Látogatva: 2012.03.29.)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)<br /> * [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T12:21:12Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastélyt bemutató kisfilm ==<br /> * [http://www.youtube.com/watch?v=OjeFx4jWeRY&amp;feature=youtu.be A D'Orsay-kastély története]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T01:11:25Z

<p>Torokp: /* A D'Orsay-kastélyt bemutató kisfilm */</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastélyt bemutató kisfilm ==<br /> * [http://www.youtube.com/watch?v=OjeFx4jWeRY&amp;feature=youtu.be A D'Orsay-kastély története]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T01:10:07Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastélyt bemutató kisfilm ==<br /> * http://www.youtube.com/watch?v=OjeFx4jWeRY&amp;feature=youtu.be<br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T00:53:52Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Dt2.jpg 2012-04-06T00:51:03Z

<p>Torokp: D'Orsay-kastély melletti templom (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.)</p> <hr /> <div>D'Orsay-kastély melletti templom (Szeghalom) <br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely <br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. <br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:P1010141.JPG 2012-04-06T00:47:55Z

<p>Torokp: D'Orsay-kastély melletti templom (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.)</p> <hr /> <div>D'Orsay-kastély melletti templom (Szeghalom) <br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely <br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. <br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T00:45:16Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T00:40:03Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T00:38:30Z

<p>Torokp: Kép beillesztése</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:D2.jpg 2012-04-06T00:36:54Z

<p>Torokp: feltöltötte a(z) „Fájl:D2.jpg” fájl új változatát: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom)<br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:D2.jpg 2012-04-06T00:34:17Z

<p>Torokp: A D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>A D'Orsay-kastély (Szeghalom)<br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23.<br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:P1010139.JPG 2012-04-06T00:24:59Z

<p>Torokp: feltöltötte a(z) „Fájl:P1010139.JPG” fájl új változatát: D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div></div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:P1010139.JPG 2012-04-06T00:17:15Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div></div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:P1010430.JPG 2012-04-06T00:09:08Z

<p>Torokp: D'Orsay-kastély (Szeghalom) A felvételt készítette: Bartók Gergely A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</p> <hr /> <div>D'Orsay-kastély (Szeghalom)<br /> <br /> A felvételt készítette: Bartók Gergely<br /> <br /> A felvétel készítésének időpontja: 2012.03.23. <br /> <br /> Feltöltve a készítő hozzájárulásával.</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-05T23:48:16Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> 1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Látogatva: 2012.03.22.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Torokp http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-05T23:35:12Z

<p>Torokp: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a Wenckheim-család volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> 1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik <br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja]<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák]</div>

Torokp