http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Szabo.csanad97&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FSzabo.csanad97 2026-07-16T00:16:45Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(1893%E2%80%931970) 2017-08-14T18:11:08Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>[[1893]]. [[április 5]]-én született, Biharugrán. Író, politikus.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll [[1909]]-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. [[1922]]-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] lapban. Emberek című regénye [[1930]]-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a [[Kelet Népe]], ahol [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. [[1945]] után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. [[1970]]. [[október 31]]-én hal meg.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> <br /> <br /> Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét. Szülőfalujában, Biharugrán Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek 1].<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Emberek (1930)<br /> * Csodavárás (1936)<br /> * Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld<br /> * Nagy temető (1947)<br /> * Új föld (1953)<br /> * Nyugtalan élet (1958, 1971)<br /> <br /> <br /> == Fontosabb díjai ===<br /> <br /> <br /> * Baumgarten-díj (1949)<br /> * Kossuth-díj (1951, 1954)<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékház]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író)] In: wikipédia (Látogatva: 2017.08.09.)<br /> * [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író]<br /> * [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága (MEK)]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A9ja_G%C3%A9za_(1900%E2%80%931978) 2017-08-14T18:09:58Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>író, publicista, szociográfus<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Feja szalatnyay jozsef.jpg|bélyegkép|Szalatnyay József: Féja Géza]]<br /> '''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.''' <br /> Édesapja korán meghalt. Négy gyermek maradt utána árván, köztük Géza - a legidősebb -, aki tíz éves volt ekkor. A család egy évvel a születése után egy felvidéki város, '''Léva''' lakója lett. Féja itt töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot. '''Az iskolai szünidőket mindig parasztok között töltötte, megismerte életkörülményeiket, érzéseiket, gondjaikat.''' Ez az élmény döntötte el írói sorsát. [[1920]]-tól a '''budapesti tudományegyetem''' 27 bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.<br /> <br /> [[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A 20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''Előőrs''', majd [[1932]]-től '''Szabadság''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''Válasz''' című folyóiratnak.<br /> [[Fájl:Feja bcs konyvtar 1.jpg|bélyegkép|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]] <br /> Szenvedélytől fűtött egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''Forrás''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]-[[1937|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]-[[1944]] között a '''Magyarország című lap''' belső munkatársa volt. A 30-as években egyike volt a kor meghatározó publicistáinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.|március 15-én]] ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát.<br /> <br /> Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pált]] és [[Sinka István (1897-1969)|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait Jóslások Magyarországról címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája, a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] -az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.<br /> <br /> '''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését 1945. május 2-án kezdte meg, amely ekkor a múzeum épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a &quot;Békési Gyűjtemény&quot;-t.''' [[1952]]. [[Január 1.|január l-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a Megyei Könyvtár alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)|Békés megyei Szabadság rádióban]].<br /> <br /> '''[[1956]]-[[1960|60]] között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs.''' [[1960]]-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával, az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.<br /> <br /> '''Munkája elismeréséül [[1966]]-ban József Attila-díjat kapott. [[1978]]. [[Augusztus 14.|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján ([[1988]]) teret neveztek el róla.'''<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Művei ==<br /> * [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok.]] Az Alsó Tiszavidék földje és népe. Bp. 1937. Athenaeum. 275 p.<br /> * Dózsa György. Történelmi tanulmány. Bp. 1939. MEFHOSZ. 243 p.<br /> * Móricz Zsigmond. Bp. 1939. Athenaeum. 188 p.<br /> * A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Bp. 1942. Magyar Élet. 287 p.<br /> * Bölcsődal. Életregény. Bp. 1956. Magvető K. 305 p.<br /> * Bresztováczy és az ördög. (Novellák.) Bp. 1957. Magvető K. 273 p.<br /> * Szabadcsapat. Életregény. Bp. 1965. Szépirodalmi K. 387 p.<br /> * Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1967. Szépirodalmi K. 183 p.<br /> * Lázadó alkonyat. (Tanulmányok.) Bp. 1970. Szépirodalmi K. 470 p.<br /> * Kráterarc. (Versek.) Bp. 1975. Szépirodalmi K. 66 p.<br /> * Törzsek, hajtások. (Esszék.) Bp. 1978. Szépirodalmi K. 441 p.<br /> * Hazatérés. Novellák. Bcs. 1990. Békés Megyei Könyvtár. 57 p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Balogh Ferentz Féja Géza, a népkönyvtárőr. Bcs. 1991. Békés Megyei Könyvtár. 120 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Könyvtári Jegyzések különszáma. Bibliogr. 27-28. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Darabos Pál Emlékezés Féja Gézára, Békéscsabára és az ifjúságra In: Új Aurora. 7. évf. 1979. 1. sz. 27-33. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Féja Géza Pálya vagy sors? = Új Írás. 16. évf. 1976. 8. sz. 119-128. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 196. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1963. Akadémiai K. 339-340. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pomogáts Béla Megbékélt lázadó - Féja Gézáról. In: Forrás. 10. évf. 1978. 11. sz. 42-46. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Simon István Írószobám. Beszélgetés Féja Gézával. In: Kortárs. 19. évf. 1975. 12. sz. 1975-1985. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Zimonyi Zoltán Kráterarc, vulkános élet. Beszélgetés a 75 éves Féja Gézával In: Napjaink. 15. évf. 1976. 1. sz. 6-7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Darvas_J%C3%B3zsef_(1912%E2%80%931973) 2017-08-14T18:09:13Z

<p>Szabo.csanad97: /* 1912-1945 */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>[[1912]]. [[február 10]]-én született [[Orosháza|Orosházá]]n. Író, politikus.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> === 1912-1945 ===<br /> <br /> Dumitrás József néven anyakönyvezték. Román eredetű vezetéknevét a 1932-ben Darvasra változtatta. Béres édesapja korán meghalt, anyja cselédkedésből próbálta eltartani őt és három testvérét. [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]]hoz hasonlóan már gyerekkorában megtapasztalta a mélyszegénységet, Darvasnak azonban lehetősége volt elvégezni a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, habár utána nem tudott elhelyezkedni tanítói oklevelével, így alkalmi munkákból kereste megélhetését Budapesten. A fővárosban felfigyelt rá Móricz Zsigmond, aki a Nyugatban rendszeresen közölte írásait, barátságot kötött a kibontakozóban lévő népi mozgalom tagjaival, [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]]lal, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val és Veres Péterrel, valamint közel került az illegális kommunista pár diákmozgalmi tevékenységéhez. Kommunista nézetei miatt [[1933]]-ban letartóztatták, Orosházára toloncolták vissza, ahol rendőri felügyelet alá került. 1936-tól egy évig szerkesztette a szintén kommunista Gondolat folyóiratot. Az [[1937]]-ben alapított, a népi mozgalomhoz közel álló Márciusi Front tagja lett. A második világháború alatt tovább folytatta újságírói, író és politikai tevékenységeit, a német megszállás után értelemszerűen menekülnie kellett.<br /> <br /> === 1945-1973 ===<br /> <br /> A szovjet „felszabadítást” üdvözölte. Ekkor kezdődött meg támogatott közszerepvállalása: számos tárcát vezetett, parlamenti képviselő az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. A Sztálin halála utáni Nagy Imre vezette kommunizmust újragondoló, a diktatúrát enyhítő és leépítő irányváltást ellenezte és támadta. 1956-ban kis híján életét veszti egy utcai lincselésben. 1957-ben csatlakozott az MSZMP-hez, Kádár támogatását élvezve. 1963-ban jelent meg a német megszállás és ötvenhat közötti időszak változásait tematizáló Részeg eső című regénye, amelyet az akkori kultúrpolitika az évtized egyik legjobb regényének tartott számon. Az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] békéscsabai folyóirat alapítója, azonban a lap megjelenését nem érhette meg [[1973]]-as halála miatt.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Szépirodalmi és publicisztikai írásaiban egyaránt a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] azon törekvését követte, hogy a falvak, peremvidékek nyomorát ábrázolva sürgesse az elnyomott paraszti társadalom segítését, felemelését. Továbbá a kommunizmus eszméjéhez való hűsége határozta meg műveinek világát. Ma elsősorban a népi mozgalom egyik fontos szervező alakjaként tisztelik, munkásságának a kommunista diktatúra előtti hányadát emelve ki.<br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> Kétszeres Kossuth-díjas ([[1956]], 1960).<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Darvas_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3) Darvas József (író)] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.08.)<br /> * [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/darvas.htm Életrajza a MEK-ben]<br /> * [http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/darvas.htm Darvas József]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9pi_mozgalom 2017-08-14T18:08:49Z

<p>Szabo.csanad97: /* Békés megyéhez köthető tagok */ belső hvatkozás</p> <hr /> <div>== Történet ==<br /> <br /> <br /> A két világháború között alakult mozgalom, amely a gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan lemaradt vidékek és a nyomorban élő nép mindennapjainak feltárását, érdekeinek képviselését és felzárkóztatását tűzte ki céljául. Tagjai nem csak hírből ismerték a mélyszegénységet, a nagybirtokos elnyomást: legtöbbjük maga is a nincstelen réteg közül került ki. Elsősorban a nagybirtok térnyerésének, a nagybirtokosok elnyomó apparátusának visszaszorításában és a földosztásban látták politikai programjukat a paraszti öntudat felélesztésének és a kisgazdák támogatásának javára. Országjáró körutakat hirdettek, melyek során szociográfiákhoz, a nép életét bemutató írásokhoz gyűjtöttek anyagot. Az írástudatlan paraszti réteg nem tudta magát reprezentálni az irodalmi nyilvánosságban, ezért ezt a népi mozgalom tagjai tették meg a nevükben felfedve ezzel egy súlyos társadalmi problémákat. Azonban a mozgalom koránt sem volt politikailag egységes: a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt tevékenységén túl többen rokonszenveztek, vagy csatlakoztak szélsőséges irányzatokhoz mindkét oldalon, amely a mozgalom megítélésében is sokáig közrejátszott. A világnézeti megosztottság mögött viszont az alapvető cél, a szegényparasztság életszínvonalának javítása sosem képezte vita tárgyát. Jó példa a csoporton belüli különbségekre, hogy amíg [[Darvas József]], vagy [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] integrálódni tudott a pártállami közéletbe, addig [[Hegyesi János]] önkéntes száműzetésbe vonult, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] egy időre kiszorult az irodalmi életből (ez jelentette könyvtárosi tevékenységének kezdetét Békéscsabán). Számos tag rendelkezett Viharsarki, Békés megyei kötődéssel, identitással.<br /> <br /> == Békés megyéhez köthető tagok ==<br /> <br /> <br /> [[Darvas József]], [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], [[Hegyesi János]], [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]], [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pi_%C3%ADr%C3%B3k Népi Írók] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.08.)<br /> * [http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/157.html A magyar irodalom története - &quot;Népi&quot; írók mozgalma]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [https://zanza.tv/fogalom/nepi-falukutato-mozgalom Zanza TV]<br /> * [http://mandiner.blog.hu/2012/12/13/kik_azok_a_nepiek_es_mit_akartak Kik azok a népiek és mit akartak?]<br /> * [http://kotvefuzve.reblog.hu/papp-istvan-a-magyar-nepi-mozgalom-tortenete Kommunistáktól a fajvédőkig: a magyar népi mozgalom története]<br /> * [http://www.jaffa.hu/konyvek-reszletek.php?konyv_id=2707 Papp István: A magyar népi mozgalom története]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2017-08-14T18:07:49Z

<p>Szabo.csanad97: /* Irodalmi élet */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎ |bélyegkép|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” '''[[1913]]'''. '''[[Február 20.|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. A kör irodalmi élete elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei élete dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> <br /> A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> <br /> '''A plakettet [[Tevan Andor (1889-1955)|Tevan Andor]] készítette Guido Reni Aurora című festménye után.''' (Az auróra szó jelentése magyarul hajnal.) Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.''' A kör alapelve ez volt: a kultúrával az embert kell felemelni, nem a kultúrát az emberhez lezülleszteni.''' A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért.<br /> <br /> Második szakasza [[1918]]. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör &quot;Kis Auróra&quot; néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> <br /> '''Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. &quot;NIL&quot; álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]], Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]]. [[Február 7.|február 07-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra Kör könyvtárat alapított. A könyvtár állománya főként kortárs szerzők műveit tartalmazta. A könyvtár hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000 kötetet. Az Auróra Kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az [[Erzsébethelyi Daloskör|Erzsébethelyi Daloskörnek]], ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]], Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették &quot;Mokos József Kör és Kulturális Egyesület&quot; néven. <br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216. p. Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum<br /> * Kovács György: Az Auróra Kör nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: Békés Megyei Népújság 22.évf., 112.szám (1967.15.12.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár. Eleketronikus változat: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=südy%20ernő&amp;pg=88&amp;layout=s| Hungaricana] (Látogatva: 2017.07.06.)<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397 Lelőhely: Békés Megyei Köynvtár<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabai &quot;Auróra&quot; zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00024/pdf/bmmk_2003_213-233.pdf Az auróra kör élete régen]. In: OSZK.hu<br /> * [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Az Auróra kör szerepe a múzeum életében] In: Egykor.hu<br /> * Dr. Révész Sándor:[http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Emléktábla avatás]. In: Beol.hu</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6r%C3%B6s_Irodalmi_T%C3%A1rsas%C3%A1g 2017-08-14T17:27:19Z

<p>Szabo.csanad97: /* Elnökség */</p> <hr /> <div>Békés megyei irodalombarátokat magába tömörítő civil társaság. [[1999]]-ben alapították.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> Elődje a rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság, amely hasonló célokat tűzött ki, és próbált megvalósítani lapjában, a [[Bárka]] elődjének tekinthető, két számot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] folyóiratban. A Körös Irodalmi Társaság együttműködve tevékenykedik a Bárkával, a [[Békés Megyei Könyvtár]]ral és a [[Békéscsabai Jókai Színház]]zal.<br /> <br /> Így ír a [[Bárkaonline]] a KIT-ről: <br /> <br /> „[[1999]]-es megalakulása óta sokat tett a kortárs magyar irodalom Békés megyei népszerűsítése érdekében, rendezvényei, pályázatai, irodalmi estjei révén az elmúlt években megélénkült az irodalmi élet az ország délkeleti régiójában is.<br /> <br /> Célja az értéket hordozó kortárs magyar irodalom iránti igény felkeltése és megtartása, a regionális irodalmi élet szervezése, az itt megalkotott művek népszerűsítése, bekapcsolása a magyar irodalom vérkeringésébe, alkotó eszmecserét lehetővé tevő fórumok szervezése, működtetése. Ennek érdekében többek között tanácskozásokat, író-olvasó találkozókat, irodalmi és vitaesteket, könyvpremiereket, előadásokat, szakmai tábort rendez, könyvsorozatot ad ki, pályázatokat ír ki.”[1]<br /> <br /> === KörKörös ===<br /> <br /> 2009-ben a Körös Irodalmi Társaság tíz éves fennállásának évfordulóját ünnepelve adta ki a KörKörös című antológiát, amely harminchárom ismert és kevésbé ismert társaságtag írásait tartalmazza (pl.: [[Darvasi Ferenc (író)|Darvasi Ferenc]], [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]], [[Hartay Csaba (költő)|Hartay Csaba]], [[Kiss László (író)|Kiss László]]…).<br /> <br /> Az antológia előszavában [[Elek Tibor]] a következőképpen fogalmaz:<br /> <br /> „A 2008. évi novemberi közgyűlésen a tagság úgy döntött, hogy a jubileumi év alkalmából mutassuk be egy reprezentatív antológiában a társaság alkotóinak munkásságát. Tagjaink között fiatal, még kevésbé ismert, de tehetséges pályakezdők, idősebb, inkább csak megyénkben ismert tollforgatók, s ugyanakkor országosan, sőt határainkon túl is elismert, professzionális alkotók egyaránt megtalálhatók (s lehetne még bővíteni az ezúttal nem mérvadó besorolásokat). A többség itt is él a megyében, néhányan, bár máshova sodorta őket az élet, idetartozónak is érzik magukat. (…) Az antológia 33 szerző verseit, novelláit, esszéit tartalmazza, de emellett a portréfotójukat, rövid életrajzukat és fontosabb publikációik jegyzékét is.”[2]<br /> <br /> === Körösök Gyöngye ===<br /> <br /> A KIT minden évben kiosztja a Körösök Gyöngye-díjat a legszínvonalasabb írást publikáló alkotónak. A díjat a Könyvhét zárónapján adják át a [[Szlovák Tájház]]ban.<br /> <br /> === Elnökség ===<br /> <br /> Az elnökség tagjai: Elek Tibor (elnök), [[Banner Zoltán|Banner Zoltán]] (alelnök), [[Farkas Wellmann Éva (költő)|Farkas Wellmann Éva]], Kiss László, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]].<br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]:[http://www.barkaonline.hu/oesszes-hir/4020-1-a-koeroes-irodalmi-tarsasagnak Körös Irodalmi Társaság] In: Bárkaonline (Látogatva: 2017.08.03)<br /> * [2]: KörKörös - A tízéves Körös Irodalmi Társaság antológiája. Békéscsaba : Körös Irodalmi Társaság - Békés Megyei Jókai Színház, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/jubileumot-unnepelt-a-tizeves-koros-irodalmi-tarsasag Jubileum]<br /> * [http://behir.hu/alkoto-tarsak-a-jokai-szinhaz-es-a-koros-irodalmi-tarsasag-uj-soroza/ Alkotó társak]<br /> * [http://hir6.hu/cikk/83371/ritka_madar_repked_bekesben_a_bekesen_uszo_barka_felett Körösök Gyöngye]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%9Aj_Aurora 2017-08-14T17:27:02Z

<p>Szabo.csanad97: /* 1988-1990 */</p> <hr /> <div>== Története ==<br /> <br /> === Célkitűzések ===<br /> <br /> Az Új Aurora folyóiratot [[1973]]-ban alapították azon célból, hogy [[Békés megye]] kulturális és művészeti fóruma legyen. A névválasztás összefügg az [[1913]]-ban alakult, békéscsabai művész-értelmiségi [[Auróra Kör|Auróra-kör]]rel, mely 60. évfordulóját ünnepelte az alapítás évében. Félreértések tárgya volt, hogy a köztudatban megragadt Balti Flotta Aurora cirkálójához kötötték az irodalmi lapot, noha valójában nem játszott szerepet e tényező a névválasztásban.[1] [[Darvas József]] alapító, aki nem érte meg a lap megjelenését [[1973]]-as halála miatt, így ír az Új Aurora Útnak indító című előszavában: „Irodalmi, művészeti élet nem létezik műhelyek és fórumok nélkül. (…) Ilyen kulturális fórumot és műhelyt kíván teremteni Békéscsaba, amikor most elindítja az Új Aurora antológiasorozatot. Régóta szükség lett volna már erre, de mostanra értek csak meg – mind szellemileg, mind anyagilag – annak a feltételei, hogy az álmok tervekké érjenek, a tervekből pedig megszülessenek a tettek.” Darvas antológiaként említi az Új Aurorát, mivel kezdetben annak indult, s majd csak [[1976]]-tól határozta meg magát a lap „irodalmi és művészeti folyóiratként”. <br /> <br /> === Kritika ===<br /> <br /> A meghatározás problémája azonban nem szűnt meg: az Új Aurora továbbra is inkább időszaki kiadványnak számított évente három lapszámos megjelenésével, mely nem tudott egy tudatosan kivitelezett szerkesztési irányt szabni.[2] Filadelfi Mihály főszerkesztősége alatt ([[1978]]-[[1987]]) hol színvonalas – például az 1978/1.-es Öten fiatalok című válogatás, ahol olyan, később országszerte ismertté váló alkotók szerepeltek, mint [[Krasznahorkai László (író)|Krasznahorkai László]] vagy Fodor Ákos –, hol mélyen színvonalon alul teljesítő szövegek kerültek be, és e minőségbeli ingadozásnak köszönhetően érte sok támadás az Új Aurorát. A legismertebb ezek közül Zelei Mihály [[1984]]-es, Magyar Hírlapban publikált Szerkesztődik, mint a postaláda című írása, melyben a kritika tárgya a fent említett szerkesztési következetlenség volt, nagy felháborodást keltve a szerkesztőségben.[3] Filadelfi Mihály [[1987]]-ben mondta le a főszerkesztőséget betegségre hivatkozva. <br /> <br /> === 1988-1990 ===<br /> <br /> A váltás jót tett a lapnak: Bodnár György és Tomka Mihály szerkesztőpáros munkája megújulást hozott. Az Új Aurora szellemisége nyitottabb lett, a formálódó társadalmi változásoknak megfelelően tudott releváns témákról nyilatkozni, illetve nagyobb figyelmet fordított a kortárs irodalom aktuális alakulására, főleg a fiatal szerzők műveire. A már hivatkozásként felhasznált Volt egyszer egy folyóirat tanulmányban így ír erről [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]]: „A lap a helyben élő fiatal alkotókat is bevonva – az 1988/1-es számban például kilenc fiatal költő és három fiatal csabai képzőművész mutatkozott be – az ezt követő két évben nagy lépésekben próbálta behozni az ország jelentősebb folyóirataitól való lemaradását, s az igyekezet a korábbi lapszámokhoz mérten minőségi javulást eredményezett. Az 1988/2-es számtól a szerkesztő bizottság tagja lett Szokolay Zoltán és Elek Tibor is. Ekkor még a korábbi másfél évtizedhez hasonlóan három lapszám jelent meg, ám a következő évben, [[1989]]-ben már hat – jelentősen megváltozott borítóval és belső szerkezettel: megszűntek a korábbi években sokszor változó rovatok, és az egyes lapszámok terjedelme folyóirat méretűre apadt. Az 1989/-es számtól [[Banner Zoltán|Banner Zoltán]] is a szerkesztőség tagja lett, megszűnt a szerkesztői bizottság, s ami alapvetően meghatározta a lap jövőjét: Hatvani Dániel a kecskeméti Forrástól az Új Aurorához jött főszerkesztőnek (...)”[4]<br /> <br /> Hatvani Dániel, aki a [[Peremvidéken|Peremvidéken antológia]] szerkesztője, kiadója is volt [[1981]]-ben, vezetése alatt az Új Aurora ezen a néven egy évfolyamot ért meg. A rendszerváltás után a folyóirat Napóra néven próbált érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak, mivel Hatvani számos jelentős, befolyásoló tényezőt figyelmem kívül hagyott (terjesztés, belső szerkezet…). <br /> <br /> Az Új Aurora hivatalosan [[1973]]-tól [[1990]]-ig tizenhét évig állt fenn (ha nem számítjuk a Napóra plusz egy évfolyamát), így az első olyan Békés megyei folyóirat lett, amely képes volt majdnem két évtizeden keresztül meghatározó szellemi műhelyként működni a régióban.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 60. p.<br /> <br /> * Új Aurora. 1978/1. 141. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * [http://www.mek.oszk.hu/00000/00003/html/ Új Auróra Repertórium]<br /> <br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aur%C3%B3ra_K%C3%B6r Aurora-kör]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 10-13. p.<br /> <br /> * [2]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 23-18. p.<br /> <br /> * [3]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 35-19. p.; valamint: Zelei Mihály: Szerkesztődik, mint a postaláda, Magyar Hírlap, 1984. február 3., 6. p.<br /> <br /> * [4]: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A1rka 2017-08-14T17:26:43Z

<p>Szabo.csanad97: /* Bárka-díj */</p> <hr /> <div>A Bárka egy [[1993]]-ban indult, [[2000]]-től kéthavonta megjelenő békéscsabai folyóirat, szellemi műhely.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> === 1993-1999 ===<br /> <br /> [[Fájl:barka.jpg‎|bélyegkép|A Bárka folyóirat különböző borítói]]<br /> A Bárka[[ 1993]]-ban indult Cs. Tóth János felelős kiadó és [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]] főszerkesztő vezetésével, a [[Tevan Kiadó]] terjesztésében. Elődjének tekinthető a mindössze két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] folyóirat. Habár a Bárka természetesen nem a Sodrás más néven és kiadóval történő konkrét folytatása, azonban tematikailag rokonság mutatható ki a Sodrás azon célkitűzésével, hogy egy olyan Békés megyei irodalmi lapot hozzon létre, amely „egyszerre funkcionál szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként.”[1] Már a Sodrás főszerkesztője, [[Erdész Ádám]] (aki szintén szerkesztője, munkatársa volt később a Bárkának is) így írt az 1992/1-es Sodrás beköszöntőjében: „Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, [[1993]]-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[2]. Ez csak [[2000]]-től valósulhatott meg [[Elek Tibor]] főszerkesztése alatt, a Bárkával, de az egyéb vidéki irodalmi lapok ( Alföld, Tiszatáj, Jelenkor stb..) nyújtotta nívóra való törekvés, amelynek teljesítése mindvégig jellemezte a folyóiratot.<br /> <br /> Kántor Zsolt így emlékszik vissza a Bárkára, mely [[1993]]-tól az 1999/4-es lapszámig az ő főszerkesztősége alatt működött:<br /> <br /> „Bárka [[1993]]-ban indult a békéscsabai Tevan Kiadó gondozásában, aminek főszerkesztője Kántor Zsolt, szerkesztője pedig Cs. Tóth János volt. [[1995]]-ben nem jelent meg lapszám, [[1997]]-ig rendszertelenül jelent meg. [[1997]]-től a Békés Megyei Könyvtárral együtt adják ki a lapot: [[1997]]-től [[1998]]-ig negyedéves időközönként, 1998-tól kezdve pedig kéthavonta jelenik meg. 1999-től a szerkesztőség a könyvtárban található. 1999-ben Elek Tibor lett a főszerkesztő, [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]] pedig a szerkesztő. [[2000]]-től társadalomtudomány írások is megjelennek a Bárkában. A Bárka folyóirat megjelenését Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.[3]<br /> <br /> A fentieket a Wikipédia írja a Bárka folyóiratról. Ezt szeretném kiegészíteni a saját impresszióimmal, emlékeimmel. 23 éve a Tevan Kiadó főszerkesztőjeként elkapott a lapalapítási láz, mint minden fiatal írót. S először nem is én akartam, hanem Cs. Tóth János, az akkori direktor. Én tartottam attól, hogy ezzel is csak az én teendőim fognak szaporodni. Úgy is lett. Beadtunk egy pályázatot új periodika alapítására. Csináltunk egy makettet, Petőcz Károly nyomdásszal, aki kitűnő KNER- tipográfus volt. És csodák csodája. Kaptunk pénzt az első számra a Nemzeti Kulturális Alaptól. Meggyőzte a grémiumot az igényes terv. Az exkluzív, impozáns könyvtest, amit Petőcz tervezett. <br /> <br /> A koncepció egyszerűen megfogalmazható cél volt, bár szinte megvalósíthatatlan. Hogy minden irányzatot és szemléletmódot egyforma súllyal igyekezzünk bemutatni. (A későbbi főszerkesztő, Elek Tibor, folytatta ezt a plurális törekvést.)<br /> <br /> S a szellemi háttér is biztosítva volt, hiszen a folyóirat első két száma már készen állt. (A Tevan Kiadó kiadásra váró kéziratai.) Somlyó György, Tandori Dezső, Lakatos István, Határ Győző, Marno János, Szepesi Attila, Tornai József, Tatár Sándor, Gergely Ágnes, Horgas Béla, Szilágyi Ákos, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Lackfi János, Szentmártoni János, Kovács Sándor Iván és Németh G. Béla írásai.<br /> <br /> Ezen kívül nagyban hozzájárult a támogatás megszerzéséhez az a tény, hogy fölvállaltuk a határainkon túli irodalom közlését is. Első sorban a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar íróknak csináltunk rögtön a második évben egy különszámot. De folyamatosan volt kéziratunk Egyed Emesétől, Kovács András Ferenctől (Marosvásárhely) Beszédes Istvántól (Zenta) egészen Tőzsér Árpádig (Pozsony). Karol Wlachowsky neve feltétlenül megemlítést érdemel. Ő koordinálta a kéziratokat nem egy esetben. Az aradi román íróknak is teret adtunk néhány számunkban. (Ott működött az Arca folyóirat, ami románul Bárka.) Közép-Európai szellemi műhellyé váltunk hamar.<br /> <br /> A Bárka estek, a Tevan könyvbemutatók a Pezsgőbár elnevezésű kocsmában voltak eleinte, de kinőttük a helyet. Itt tartottuk Cs. Tóth Jánossal a szerkesztőségi fogadóórákat is. A felolvasások később a megyei könyvtárban folytatódtak.”<br /> <br /> Valamint a névválasztásról:<br /> <br /> „Azért választottuk Cs. Tóth Janival a Bárka nevet, mert Noé bárkáját tekintettük mintaadó allegóriának. Köztudott, hogy Noé minden állatfajtából kettőt legalább bevitt a túlélés hajójára. És egyébként is a bárkában való elhelyezés egy új aión (korszak) kezdete a világtörténelemben is. S a magyar irodalomtörténetben is, szerintünk egy új kor kezdete volt a Bárka feltűnése, vízre bocsátása. Nem feltétlenül azért, mert annyira új dolgok kerülnének bele, hanem mert a szintézis-elv mutatkozott meg általa, ilyen módon első alkalommal.”[4]<br /> <br /> [[1997]]-ben a szerkesztőség kibővült: Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Ambrus Zoltán, Köteles Lajos csatlakozott. Kisebb belső változtatások is történtek: például az 1997/1-es lapszámban a szerzői névsor előre került, míg a következőben ezt már hátul olvashatjuk életrajzi adatokkal kiegészítve, majd az ez évi negyedik lapszámban pedig megint csak névsor van – a folyóirat végén.<br /> <br /> === 1999- ===<br /> <br /> Nagymértékű külső átalakulásra az ezredforduló után került sor. 1999/4-es lapszámtól az addig főszerkesztő-helyettes Elek Tibor vette át a Bárka vezetését Kántor Zsolttól, aki még pár évig szerkesztője, illetve munkatársa volt a lapnak.<br /> <br /> Így ír erről Elek Tibor:<br /> <br /> „Kedves Olvasó, bizonyára feltűnt Önnek, amennyiben nem először vette kezébe lapunkat, hogy a Bárka formátumban, tipográfiában megújulva hajózott a 2000. esztendőbe. S jóllehet a bordázat, a külcsín, részben anyagi okok, részben korkövetelményeknek való megfelelés miatt változott, (…) belül, tartalmi szerkezeti szempontból a legutóbbi számokhoz (főként az 1999/4. számhoz képest) nincs különösebb változás (…).<br /> <br /> Mi, a szerkesztők az egyetemes magyar kultúrában gondolkozunk, és arra, törekszünk, továbbra is, hogy a Bárka nyitott, befogadókész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és a háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra. Hangzatosnak tűnhet, pedig szerényen szeretném bejelenteni, hogy tudatos kánontörés a célunk (...)”[5]<br /> <br /> A szerkesztői, munkatársi gárda összetétele is cserélődött: [[Kiss László (író)|Kiss László,]] Szabó Tibor, Erdész Ádám, Gyarmati Gabriella, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]], majd [[Darvasi Ferenc (író)|Darvasi Ferenc]], [[Farkas Wellmann Éva (költő)|Farkas Wellmann Éva]] csatlakozott. Jelenlegi szerkesztősége a következő: Elek Tibor – főszerkesztő, Kiss László – szerkesztő, Farkas Wellmann Éva – szerkesztő (online).[6]<br /> <br /> 2007/6. számtól olvasható a folyóirat utolsó oldalán az ún. fedélzeti napló, mely a két lapszám közötti Békés megyei irodalmi, kulturális eseményeket foglalja össze röviden.<br /> <br /> [[2008]]-tól újabb külalaki változtatás történt. A borító és a hátlap egy-egy színes képpel egészült ki, illetve a szerzők versei mellett a szerzőkről készült fotók is fel vannak tüntetve.<br /> <br /> A Bárka honlapja a [[Bárkaonline]], ahol a nyomtatásban megjelenő anyagok mellett csak az interneten elérhető szövegek is olvashatók.<br /> <br /> Számos irodalmi rendezvénnyel gazdagította fennállása óta a folyóirat Békés megye, Békéscsaba kulturális életét. Csak az elmúlt évek rendezvényei, író-olvasó találkozói közül említve párat: gyulai [[Irodalmi Humor Fesztivál]], mely [[2017]]-ben nyolcadjára került megrendezésre, [[Kortárs magyar írók sorozat]] irodalmi estjei a Jókai Szalonban, vagy a [[Körös Irodalmi Társaság]]gal közös karácsonyi felolvasóestek.<br /> <br /> Jelenlegi szerkesztőségének helye a [[Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]] épületében található.<br /> <br /> == Bárka-díj ==<br /> <br /> <br /> 2000-ben alapította a Bárka-díjat a Bárka folyóirat, „Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. A Bárka-díj minden év végén kerül kiosztásra a szerkesztőség javaslatai alapján azon a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.”[7] A díjat eddig olyan neves alkotók kapták meg, mint Markó Béla, [[Banner Zoltán|Banner Zoltán]], Nagy Gáspár, [[Zalán Tibor (költő)|Zalán Tibor]], Varró Dániel, Vámos Miklós, Tandori Dezső.[8]<br /> <br /> == Hivatkozások, jegyzetek ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [bekeswiki.bmk.hu Sodrás (folyóirat)]<br /> <br /> * [2]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.<br /> <br /> * [3]: Ahogy Kántor Zsolt is feltünteti, az (egyébként pontatlan adatokat tartalmazó) idézet forrása a wikipédia:<br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka_(foly%C3%B3irat) Bárka]<br /> <br /> * [4]: mindkét idézet innen származik: Kántor Zsolt: A Bárka vízre bocsátása – Napló részletek egy könyvből, amely az Evangélium-Öböl címmel jelenik meg 2017-ben.<br /> <br /> * [5]: Elek Tibor: Olvasóköszöntő zárszó, Bárka 2000/1. p. 114.<br /> <br /> * [6]: a 2015/6-os lapszám alapján<br /> <br /> * [7]: a szó szerinti idézet innen származik:<br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka-d%C3%ADj Bárka]<br /> <br /> * [8]: a díjazottak teljes listája itt tekinthető meg: <br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka-d%C3%ADj Bárka]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * Elek Tibor: Irodalmi osztály a Békés Megyei Könyvtárban. In: A 20 év könyve, Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2005. 172-178. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=288 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka_(foly%C3%B3irat)Bárka (folyóirat)]. In: Wikipédia (látogatva: 2016.08.12.)<br /> <br /> * [http://www.barkaonline.hu/ Bárkaonline] (látogatva: 2016.08.12.)<br /> <br /> * Kántor Zsolt: (A Bárka vízre bocsátása – Napló részletek egy könyvből, amely az Evangélium-Öböl címmel jelenik meg 2017-ben)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.kortarsonline.hu/aktual/irodaom-kilatas-a-barkarol.html Kilátás a bárkáról]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11378 Interjú Elek Tiborral]<br /> <br /> <br /> == Lelőhelyek ==<br /> <br /> <br /> * Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=5141 Békés Megyei Elektronikus Könyvtára] (Látogatva: 2015.12.28.)<br /> <br /> [[Kategória:Folyóiratok]]<br /> [[Kategória:Békéscsaba]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Peremvid%C3%A9ken 2017-08-14T17:25:55Z

<p>Szabo.csanad97: /* Története */</p> <hr /> <div>Békés megyei fiatalok írásait tartalmazó antológia 1981-ből.<br /> <br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> [[Fájl:peremvideken.jpg‎|bélyegkép|A kötet borítója]]<br /> <br /> A Peremvidéken antológia [[1981]]-ban jelent meg Békés megyei fiatalok írásai alcímen. Szerkesztője Hatvani Dániel, aki egyben a kötet előszavát is írta. Tizenegy Békés megyei író, költő alkotásai szerepelnek benne. Név szerint ( a szövegek sorrendjében, versek és próza kategóriára különítve): Hunya Márta, Varsa Zoltán, Ménesi György, Varga Dávid, Újházy László, Korin Géza, Szabó Ernő – versek; Kőváry E. Péter, [[Sarusi Mihály|Sarusi Mihály]], Bresztenyszky Jenő, Varga Dániel – próza. Az antológia létrejötte nagyban összefügg az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] folyóirattal, melyben szinte mindegyik szerzője publikált, illetve erős kötődése volt az első hosszabb ideig fennálló békéscsabai folyóirathoz. 1982-ben Peremvidék néven próbáltak Békés megyei fiatalok irodalmi lapot létrehozni, azonban a folyóiratot még a nyomdában betiltotta az akkori kultúrpolitikai vezetés.<br /> <br /> === Peremvidéken ===<br /> <br /> Hatvani Dániel a kötet előszavában tesz kísérletet a „peremvidék” kifejezés társadalmi-művészeti meghatározására: „Kétségtelen, hogy a periféria földrajzi tartalma valamelyest meghalványult, ugyanakkor hangsúlyosabbá vált a társadalmiság irányába kialakult jelentése. Az így értelmezett perifériának azonban legalább annyira rossz a csengése, mint a földrajzinak. A perifériáról drámai jelentés ugyan nem egyszer születik – leginkább a rossz lelkiismeret sugallatára –, ám az ott élők alig-alig jutnak szóhoz. Holott a periféria, feloldandó a demokratizmus még működőképes zárójeleit, a legkívánatosabbnak épp önmaga felszámolását tartaná.”[1]<br /> <br /> Főleg az utolsó mondat az, ami megfogalmazza a peremvidéken létezés kettősségének természetét: az itt élők mind távolság (habár ez egyre inkább áthidalhatóvá vált az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően), mind társadalompolitikai érdekképviselet terén, mint a Kádár-korszakban élt értelmiségiek legtöbbje, elszigeteltek. Tehát egy olyan lehetőség, mint a Peremvidéken kiadvány, kiugrási lehetőséget biztosít számukra. Azonban a „peremvidék” szerzőinek megszólalása diskurzust biztosít az identitásukról, már amennyiben a hatalmi struktúrának való alárendeltség ezt engedni, ugyanakkor a megjelenés tétje egyben identitásuk bizonyos fokú felszámolását is magába foglalja, mivel az elszigeteltség megszüntetésére egyaránt törekszik egy ilyen antológia.<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * Peremvidéken, Békés megyei fiatalok írásai, 1981. 147 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]]: Volt egyszer egy folyóirat, 2001, kiadta: Békés Megyei Könyvtár.<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: Peremvidéken, Hatvani Dániel előszava, 5. p.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sodr%C3%A1s_(foly%C3%B3irat) 2017-08-14T17:25:22Z

<p>Szabo.csanad97: /* Története */</p> <hr /> <div>Békéscsabai szépirodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Mindössze két lapszámot ért meg ([[1992]]).<br /> <br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner Zoltán|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.<br /> <br /> A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).<br /> <br /> Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról: <br /> <br /> „A társaság, összetételét tekintve, igen sokszínű, írók, kritikusok mellett történészek és muzeológusok vannak a tagok között, az azonos területhez tartozók között is megtalálhatóak a legkülönbözőbb irányzatok képviselői. Ennek megfelelően széles érdeklődésű, nyitott folyóirat kialakítására törekszünk, a szépirodalmi és a művészetek mellett bő teret kívánunk szentelni az átalakuló társadalmunk jelenségeit vizsgáló munkáknak. Nem feledkezve meg arról, hogy a jelen eseményei igazán csak a múlt ismeretében érthetőek meg. Fontosnak ítéljük a helyi társadalomban zajló folyamatok figyelemmel kísérését is.<br /> <br /> Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]<br /> <br /> Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kiss Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.<br /> <br /> == A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==<br /> <br /> <br /> Banner Zoltán, Bod Tamás, Cs. Tóth János, Csiki László, Dánielisz Endre, Dusnoki József, Egyed Emese, Elek Tibor, Géczi János, Gyenge Enikő, Kiss Ottó, Laurinyecz Mihály, Polgár Julianna, Reményi József Tamás, Sarusi Mihály, Schlett István, Sümegi György, Szabó Gyula, Tarján Tamás, Tornai József<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * Sodrás 1992/1. 111. p., Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, ISSN 1216-4453. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> *[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, 3. p.<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Folyóiratok]]<br /> [[Kategória: Békéscsaba]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2017-08-14T17:25:04Z

<p>Szabo.csanad97: /* Könyvkiadói munkássága */</p> <hr /> <div>'''a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben [http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1954_03/?query=SZO%3D(Lipt%C3%A1k%20P%C3%A1l)&amp;pg=69&amp;layout=s Kossuth-díjjal] tüntették ki''' a megye területén levő könyvtárak munkájának eredményes fejlesztéséért. <br /> . <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I-II., Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, [[Banner Zoltán|Banner Zoltán]]t, Csorba Győzőt, [[Sarusi Mihály|Sarusi Mihály]]t, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> Fodor János [http://inaplo.hu/poesishungarica saját oldalán] publikálta a kötetek listáját képekkel illusztrálva. A 3K hasábjain egy esszé keretében írt elemzést róluk.<br /> (Fodor János: Poesis Hungarica - digitális kontextusban . - In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2015. (24. évf.), 6. sz., 23-26. p.)<br /> <br /> A Grafica Hungarica sorozatról és más kötetekről az [http://bmkart.blogspot.hu/ Grafica Hungarica blogon] találhatnak további információkat.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ünnepélyesen kiosztották az 1954. évi Kossuth-díjakat. In: Népszava 1954. március 16.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Könyvtárosok]]<br /> [[Kategória: Képzőművészek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Peremvid%C3%A9ken 2017-08-14T17:21:44Z

<p>Szabo.csanad97: /* Története */ belső hiv. jav.</p> <hr /> <div>Békés megyei fiatalok írásait tartalmazó antológia 1981-ből.<br /> <br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> [[Fájl:peremvideken.jpg‎|bélyegkép|A kötet borítója]]<br /> <br /> A Peremvidéken antológia [[1981]]-ban jelent meg Békés megyei fiatalok írásai alcímen. Szerkesztője Hatvani Dániel, aki egyben a kötet előszavát is írta. Tizenegy Békés megyei író, költő alkotásai szerepelnek benne. Név szerint ( a szövegek sorrendjében, versek és próza kategóriára különítve): Hunya Márta, Varsa Zoltán, Ménesi György, Varga Dávid, Újházy László, Korin Géza, Szabó Ernő – versek; Kőváry E. Péter, [[Sarusi Mihály (író, költő)|Sarusi Mihály]], Bresztenyszky Jenő, Varga Dániel – próza. Az antológia létrejötte nagyban összefügg az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] folyóirattal, melyben szinte mindegyik szerzője publikált, illetve erős kötődése volt az első hosszabb ideig fennálló békéscsabai folyóirathoz. 1982-ben Peremvidék néven próbáltak Békés megyei fiatalok irodalmi lapot létrehozni, azonban a folyóiratot még a nyomdában betiltotta az akkori kultúrpolitikai vezetés.<br /> <br /> === Peremvidéken ===<br /> <br /> Hatvani Dániel a kötet előszavában tesz kísérletet a „peremvidék” kifejezés társadalmi-művészeti meghatározására: „Kétségtelen, hogy a periféria földrajzi tartalma valamelyest meghalványult, ugyanakkor hangsúlyosabbá vált a társadalmiság irányába kialakult jelentése. Az így értelmezett perifériának azonban legalább annyira rossz a csengése, mint a földrajzinak. A perifériáról drámai jelentés ugyan nem egyszer születik – leginkább a rossz lelkiismeret sugallatára –, ám az ott élők alig-alig jutnak szóhoz. Holott a periféria, feloldandó a demokratizmus még működőképes zárójeleit, a legkívánatosabbnak épp önmaga felszámolását tartaná.”[1]<br /> <br /> Főleg az utolsó mondat az, ami megfogalmazza a peremvidéken létezés kettősségének természetét: az itt élők mind távolság (habár ez egyre inkább áthidalhatóvá vált az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően), mind társadalompolitikai érdekképviselet terén, mint a Kádár-korszakban élt értelmiségiek legtöbbje, elszigeteltek. Tehát egy olyan lehetőség, mint a Peremvidéken kiadvány, kiugrási lehetőséget biztosít számukra. Azonban a „peremvidék” szerzőinek megszólalása diskurzust biztosít az identitásukról, már amennyiben a hatalmi struktúrának való alárendeltség ezt engedni, ugyanakkor a megjelenés tétje egyben identitásuk bizonyos fokú felszámolását is magába foglalja, mivel az elszigeteltség megszüntetésére egyaránt törekszik egy ilyen antológia.<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * Peremvidéken, Békés megyei fiatalok írásai, 1981. 147 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]]: Volt egyszer egy folyóirat, 2001, kiadta: Békés Megyei Könyvtár.<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: Peremvidéken, Hatvani Dániel előszava, 5. p.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6r%C3%B6s_Irodalmi_T%C3%A1rsas%C3%A1g 2017-08-14T17:20:51Z

<p>Szabo.csanad97: /* Elnökség */</p> <hr /> <div>Békés megyei irodalombarátokat magába tömörítő civil társaság. [[1999]]-ben alapították.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> Elődje a rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság, amely hasonló célokat tűzött ki, és próbált megvalósítani lapjában, a [[Bárka]] elődjének tekinthető, két számot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] folyóiratban. A Körös Irodalmi Társaság együttműködve tevékenykedik a Bárkával, a [[Békés Megyei Könyvtár]]ral és a [[Békéscsabai Jókai Színház]]zal.<br /> <br /> Így ír a [[Bárkaonline]] a KIT-ről: <br /> <br /> „[[1999]]-es megalakulása óta sokat tett a kortárs magyar irodalom Békés megyei népszerűsítése érdekében, rendezvényei, pályázatai, irodalmi estjei révén az elmúlt években megélénkült az irodalmi élet az ország délkeleti régiójában is.<br /> <br /> Célja az értéket hordozó kortárs magyar irodalom iránti igény felkeltése és megtartása, a regionális irodalmi élet szervezése, az itt megalkotott művek népszerűsítése, bekapcsolása a magyar irodalom vérkeringésébe, alkotó eszmecserét lehetővé tevő fórumok szervezése, működtetése. Ennek érdekében többek között tanácskozásokat, író-olvasó találkozókat, irodalmi és vitaesteket, könyvpremiereket, előadásokat, szakmai tábort rendez, könyvsorozatot ad ki, pályázatokat ír ki.”[1]<br /> <br /> === KörKörös ===<br /> <br /> 2009-ben a Körös Irodalmi Társaság tíz éves fennállásának évfordulóját ünnepelve adta ki a KörKörös című antológiát, amely harminchárom ismert és kevésbé ismert társaságtag írásait tartalmazza (pl.: [[Darvasi Ferenc (író)|Darvasi Ferenc]], [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]], [[Hartay Csaba (költő)|Hartay Csaba]], [[Kiss László (író)|Kiss László]]…).<br /> <br /> Az antológia előszavában [[Elek Tibor]] a következőképpen fogalmaz:<br /> <br /> „A 2008. évi novemberi közgyűlésen a tagság úgy döntött, hogy a jubileumi év alkalmából mutassuk be egy reprezentatív antológiában a társaság alkotóinak munkásságát. Tagjaink között fiatal, még kevésbé ismert, de tehetséges pályakezdők, idősebb, inkább csak megyénkben ismert tollforgatók, s ugyanakkor országosan, sőt határainkon túl is elismert, professzionális alkotók egyaránt megtalálhatók (s lehetne még bővíteni az ezúttal nem mérvadó besorolásokat). A többség itt is él a megyében, néhányan, bár máshova sodorta őket az élet, idetartozónak is érzik magukat. (…) Az antológia 33 szerző verseit, novelláit, esszéit tartalmazza, de emellett a portréfotójukat, rövid életrajzukat és fontosabb publikációik jegyzékét is.”[2]<br /> <br /> === Körösök Gyöngye ===<br /> <br /> A KIT minden évben kiosztja a Körösök Gyöngye-díjat a legszínvonalasabb írást publikáló alkotónak. A díjat a Könyvhét zárónapján adják át a [[Szlovák Tájház]]ban.<br /> <br /> === Elnökség ===<br /> <br /> Az elnökség tagjai: Elek Tibor (elnök), [[Banner Zoltán (költő)|Banner Zoltán]] (alelnök), [[Farkas Wellmann Éva (költő)|Farkas Wellmann Éva]], Kiss László, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]].<br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]:[http://www.barkaonline.hu/oesszes-hir/4020-1-a-koeroes-irodalmi-tarsasagnak Körös Irodalmi Társaság] In: Bárkaonline (Látogatva: 2017.08.03)<br /> * [2]: KörKörös - A tízéves Körös Irodalmi Társaság antológiája. Békéscsaba : Körös Irodalmi Társaság - Békés Megyei Jókai Színház, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/jubileumot-unnepelt-a-tizeves-koros-irodalmi-tarsasag Jubileum]<br /> * [http://behir.hu/alkoto-tarsak-a-jokai-szinhaz-es-a-koros-irodalmi-tarsasag-uj-soroza/ Alkotó társak]<br /> * [http://hir6.hu/cikk/83371/ritka_madar_repked_bekesben_a_bekesen_uszo_barka_felett Körösök Gyöngye]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sodr%C3%A1s_(foly%C3%B3irat) 2017-08-14T17:20:18Z

<p>Szabo.csanad97: /* Története */ belső hiv. jav.</p> <hr /> <div>Békéscsabai szépirodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Mindössze két lapszámot ért meg ([[1992]]).<br /> <br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner Zoltán (költő)|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály (író, költő)|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.<br /> <br /> A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).<br /> <br /> Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról: <br /> <br /> „A társaság, összetételét tekintve, igen sokszínű, írók, kritikusok mellett történészek és muzeológusok vannak a tagok között, az azonos területhez tartozók között is megtalálhatóak a legkülönbözőbb irányzatok képviselői. Ennek megfelelően széles érdeklődésű, nyitott folyóirat kialakítására törekszünk, a szépirodalmi és a művészetek mellett bő teret kívánunk szentelni az átalakuló társadalmunk jelenségeit vizsgáló munkáknak. Nem feledkezve meg arról, hogy a jelen eseményei igazán csak a múlt ismeretében érthetőek meg. Fontosnak ítéljük a helyi társadalomban zajló folyamatok figyelemmel kísérését is.<br /> <br /> Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]<br /> <br /> Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kiss Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.<br /> <br /> == A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==<br /> <br /> <br /> Banner Zoltán, Bod Tamás, Cs. Tóth János, Csiki László, Dánielisz Endre, Dusnoki József, Egyed Emese, Elek Tibor, Géczi János, Gyenge Enikő, Kiss Ottó, Laurinyecz Mihály, Polgár Julianna, Reményi József Tamás, Sarusi Mihály, Schlett István, Sümegi György, Szabó Gyula, Tarján Tamás, Tornai József<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * Sodrás 1992/1. 111. p., Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, ISSN 1216-4453. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> *[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, 3. p.<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Folyóiratok]]<br /> [[Kategória: Békéscsaba]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%9Aj_Aurora 2017-08-14T17:19:52Z

<p>Szabo.csanad97: /* 1988-1990 */ belső hiv. jav.</p> <hr /> <div>== Története ==<br /> <br /> === Célkitűzések ===<br /> <br /> Az Új Aurora folyóiratot [[1973]]-ban alapították azon célból, hogy [[Békés megye]] kulturális és művészeti fóruma legyen. A névválasztás összefügg az [[1913]]-ban alakult, békéscsabai művész-értelmiségi [[Auróra Kör|Auróra-kör]]rel, mely 60. évfordulóját ünnepelte az alapítás évében. Félreértések tárgya volt, hogy a köztudatban megragadt Balti Flotta Aurora cirkálójához kötötték az irodalmi lapot, noha valójában nem játszott szerepet e tényező a névválasztásban.[1] [[Darvas József]] alapító, aki nem érte meg a lap megjelenését [[1973]]-as halála miatt, így ír az Új Aurora Útnak indító című előszavában: „Irodalmi, művészeti élet nem létezik műhelyek és fórumok nélkül. (…) Ilyen kulturális fórumot és műhelyt kíván teremteni Békéscsaba, amikor most elindítja az Új Aurora antológiasorozatot. Régóta szükség lett volna már erre, de mostanra értek csak meg – mind szellemileg, mind anyagilag – annak a feltételei, hogy az álmok tervekké érjenek, a tervekből pedig megszülessenek a tettek.” Darvas antológiaként említi az Új Aurorát, mivel kezdetben annak indult, s majd csak [[1976]]-tól határozta meg magát a lap „irodalmi és művészeti folyóiratként”. <br /> <br /> === Kritika ===<br /> <br /> A meghatározás problémája azonban nem szűnt meg: az Új Aurora továbbra is inkább időszaki kiadványnak számított évente három lapszámos megjelenésével, mely nem tudott egy tudatosan kivitelezett szerkesztési irányt szabni.[2] Filadelfi Mihály főszerkesztősége alatt ([[1978]]-[[1987]]) hol színvonalas – például az 1978/1.-es Öten fiatalok című válogatás, ahol olyan, később országszerte ismertté váló alkotók szerepeltek, mint [[Krasznahorkai László (író)|Krasznahorkai László]] vagy Fodor Ákos –, hol mélyen színvonalon alul teljesítő szövegek kerültek be, és e minőségbeli ingadozásnak köszönhetően érte sok támadás az Új Aurorát. A legismertebb ezek közül Zelei Mihály [[1984]]-es, Magyar Hírlapban publikált Szerkesztődik, mint a postaláda című írása, melyben a kritika tárgya a fent említett szerkesztési következetlenség volt, nagy felháborodást keltve a szerkesztőségben.[3] Filadelfi Mihály [[1987]]-ben mondta le a főszerkesztőséget betegségre hivatkozva. <br /> <br /> === 1988-1990 ===<br /> <br /> A váltás jót tett a lapnak: Bodnár György és Tomka Mihály szerkesztőpáros munkája megújulást hozott. Az Új Aurora szellemisége nyitottabb lett, a formálódó társadalmi változásoknak megfelelően tudott releváns témákról nyilatkozni, illetve nagyobb figyelmet fordított a kortárs irodalom aktuális alakulására, főleg a fiatal szerzők műveire. A már hivatkozásként felhasznált Volt egyszer egy folyóirat tanulmányban így ír erről [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]]: „A lap a helyben élő fiatal alkotókat is bevonva – az 1988/1-es számban például kilenc fiatal költő és három fiatal csabai képzőművész mutatkozott be – az ezt követő két évben nagy lépésekben próbálta behozni az ország jelentősebb folyóirataitól való lemaradását, s az igyekezet a korábbi lapszámokhoz mérten minőségi javulást eredményezett. Az 1988/2-es számtól a szerkesztő bizottság tagja lett Szokolay Zoltán és Elek Tibor is. Ekkor még a korábbi másfél évtizedhez hasonlóan három lapszám jelent meg, ám a következő évben, [[1989]]-ben már hat – jelentősen megváltozott borítóval és belső szerkezettel: megszűntek a korábbi években sokszor változó rovatok, és az egyes lapszámok terjedelme folyóirat méretűre apadt. Az 1989/-es számtól [[Banner Zoltán (költő)|Banner Zoltán]] is a szerkesztőség tagja lett, megszűnt a szerkesztői bizottság, s ami alapvetően meghatározta a lap jövőjét: Hatvani Dániel a kecskeméti Forrástól az Új Aurorához jött főszerkesztőnek (...)”[4]<br /> <br /> Hatvani Dániel, aki a [[Peremvidéken|Peremvidéken antológia]] szerkesztője, kiadója is volt [[1981]]-ben, vezetése alatt az Új Aurora ezen a néven egy évfolyamot ért meg. A rendszerváltás után a folyóirat Napóra néven próbált érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak, mivel Hatvani számos jelentős, befolyásoló tényezőt figyelmem kívül hagyott (terjesztés, belső szerkezet…). <br /> <br /> Az Új Aurora hivatalosan [[1973]]-tól [[1990]]-ig tizenhét évig állt fenn (ha nem számítjuk a Napóra plusz egy évfolyamát), így az első olyan Békés megyei folyóirat lett, amely képes volt majdnem két évtizeden keresztül meghatározó szellemi műhelyként működni a régióban.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 60. p.<br /> <br /> * Új Aurora. 1978/1. 141. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * [http://www.mek.oszk.hu/00000/00003/html/ Új Auróra Repertórium]<br /> <br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aur%C3%B3ra_K%C3%B6r Aurora-kör]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 10-13. p.<br /> <br /> * [2]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 23-18. p.<br /> <br /> * [3]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 35-19. p.; valamint: Zelei Mihály: Szerkesztődik, mint a postaláda, Magyar Hírlap, 1984. február 3., 6. p.<br /> <br /> * [4]: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A1rka 2017-08-14T17:19:16Z

<p>Szabo.csanad97: /* Bárka-díj */ belső hiv. javítása</p> <hr /> <div>A Bárka egy [[1993]]-ban indult, [[2000]]-től kéthavonta megjelenő békéscsabai folyóirat, szellemi műhely.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> === 1993-1999 ===<br /> <br /> [[Fájl:barka.jpg‎|bélyegkép|A Bárka folyóirat különböző borítói]]<br /> A Bárka[[ 1993]]-ban indult Cs. Tóth János felelős kiadó és [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]] főszerkesztő vezetésével, a [[Tevan Kiadó]] terjesztésében. Elődjének tekinthető a mindössze két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] folyóirat. Habár a Bárka természetesen nem a Sodrás más néven és kiadóval történő konkrét folytatása, azonban tematikailag rokonság mutatható ki a Sodrás azon célkitűzésével, hogy egy olyan Békés megyei irodalmi lapot hozzon létre, amely „egyszerre funkcionál szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként.”[1] Már a Sodrás főszerkesztője, [[Erdész Ádám]] (aki szintén szerkesztője, munkatársa volt később a Bárkának is) így írt az 1992/1-es Sodrás beköszöntőjében: „Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, [[1993]]-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[2]. Ez csak [[2000]]-től valósulhatott meg [[Elek Tibor]] főszerkesztése alatt, a Bárkával, de az egyéb vidéki irodalmi lapok ( Alföld, Tiszatáj, Jelenkor stb..) nyújtotta nívóra való törekvés, amelynek teljesítése mindvégig jellemezte a folyóiratot.<br /> <br /> Kántor Zsolt így emlékszik vissza a Bárkára, mely [[1993]]-tól az 1999/4-es lapszámig az ő főszerkesztősége alatt működött:<br /> <br /> „Bárka [[1993]]-ban indult a békéscsabai Tevan Kiadó gondozásában, aminek főszerkesztője Kántor Zsolt, szerkesztője pedig Cs. Tóth János volt. [[1995]]-ben nem jelent meg lapszám, [[1997]]-ig rendszertelenül jelent meg. [[1997]]-től a Békés Megyei Könyvtárral együtt adják ki a lapot: [[1997]]-től [[1998]]-ig negyedéves időközönként, 1998-tól kezdve pedig kéthavonta jelenik meg. 1999-től a szerkesztőség a könyvtárban található. 1999-ben Elek Tibor lett a főszerkesztő, [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]] pedig a szerkesztő. [[2000]]-től társadalomtudomány írások is megjelennek a Bárkában. A Bárka folyóirat megjelenését Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.[3]<br /> <br /> A fentieket a Wikipédia írja a Bárka folyóiratról. Ezt szeretném kiegészíteni a saját impresszióimmal, emlékeimmel. 23 éve a Tevan Kiadó főszerkesztőjeként elkapott a lapalapítási láz, mint minden fiatal írót. S először nem is én akartam, hanem Cs. Tóth János, az akkori direktor. Én tartottam attól, hogy ezzel is csak az én teendőim fognak szaporodni. Úgy is lett. Beadtunk egy pályázatot új periodika alapítására. Csináltunk egy makettet, Petőcz Károly nyomdásszal, aki kitűnő KNER- tipográfus volt. És csodák csodája. Kaptunk pénzt az első számra a Nemzeti Kulturális Alaptól. Meggyőzte a grémiumot az igényes terv. Az exkluzív, impozáns könyvtest, amit Petőcz tervezett. <br /> <br /> A koncepció egyszerűen megfogalmazható cél volt, bár szinte megvalósíthatatlan. Hogy minden irányzatot és szemléletmódot egyforma súllyal igyekezzünk bemutatni. (A későbbi főszerkesztő, Elek Tibor, folytatta ezt a plurális törekvést.)<br /> <br /> S a szellemi háttér is biztosítva volt, hiszen a folyóirat első két száma már készen állt. (A Tevan Kiadó kiadásra váró kéziratai.) Somlyó György, Tandori Dezső, Lakatos István, Határ Győző, Marno János, Szepesi Attila, Tornai József, Tatár Sándor, Gergely Ágnes, Horgas Béla, Szilágyi Ákos, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Lackfi János, Szentmártoni János, Kovács Sándor Iván és Németh G. Béla írásai.<br /> <br /> Ezen kívül nagyban hozzájárult a támogatás megszerzéséhez az a tény, hogy fölvállaltuk a határainkon túli irodalom közlését is. Első sorban a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar íróknak csináltunk rögtön a második évben egy különszámot. De folyamatosan volt kéziratunk Egyed Emesétől, Kovács András Ferenctől (Marosvásárhely) Beszédes Istvántól (Zenta) egészen Tőzsér Árpádig (Pozsony). Karol Wlachowsky neve feltétlenül megemlítést érdemel. Ő koordinálta a kéziratokat nem egy esetben. Az aradi román íróknak is teret adtunk néhány számunkban. (Ott működött az Arca folyóirat, ami románul Bárka.) Közép-Európai szellemi műhellyé váltunk hamar.<br /> <br /> A Bárka estek, a Tevan könyvbemutatók a Pezsgőbár elnevezésű kocsmában voltak eleinte, de kinőttük a helyet. Itt tartottuk Cs. Tóth Jánossal a szerkesztőségi fogadóórákat is. A felolvasások később a megyei könyvtárban folytatódtak.”<br /> <br /> Valamint a névválasztásról:<br /> <br /> „Azért választottuk Cs. Tóth Janival a Bárka nevet, mert Noé bárkáját tekintettük mintaadó allegóriának. Köztudott, hogy Noé minden állatfajtából kettőt legalább bevitt a túlélés hajójára. És egyébként is a bárkában való elhelyezés egy új aión (korszak) kezdete a világtörténelemben is. S a magyar irodalomtörténetben is, szerintünk egy új kor kezdete volt a Bárka feltűnése, vízre bocsátása. Nem feltétlenül azért, mert annyira új dolgok kerülnének bele, hanem mert a szintézis-elv mutatkozott meg általa, ilyen módon első alkalommal.”[4]<br /> <br /> [[1997]]-ben a szerkesztőség kibővült: Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Ambrus Zoltán, Köteles Lajos csatlakozott. Kisebb belső változtatások is történtek: például az 1997/1-es lapszámban a szerzői névsor előre került, míg a következőben ezt már hátul olvashatjuk életrajzi adatokkal kiegészítve, majd az ez évi negyedik lapszámban pedig megint csak névsor van – a folyóirat végén.<br /> <br /> === 1999- ===<br /> <br /> Nagymértékű külső átalakulásra az ezredforduló után került sor. 1999/4-es lapszámtól az addig főszerkesztő-helyettes Elek Tibor vette át a Bárka vezetését Kántor Zsolttól, aki még pár évig szerkesztője, illetve munkatársa volt a lapnak.<br /> <br /> Így ír erről Elek Tibor:<br /> <br /> „Kedves Olvasó, bizonyára feltűnt Önnek, amennyiben nem először vette kezébe lapunkat, hogy a Bárka formátumban, tipográfiában megújulva hajózott a 2000. esztendőbe. S jóllehet a bordázat, a külcsín, részben anyagi okok, részben korkövetelményeknek való megfelelés miatt változott, (…) belül, tartalmi szerkezeti szempontból a legutóbbi számokhoz (főként az 1999/4. számhoz képest) nincs különösebb változás (…).<br /> <br /> Mi, a szerkesztők az egyetemes magyar kultúrában gondolkozunk, és arra, törekszünk, továbbra is, hogy a Bárka nyitott, befogadókész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és a háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra. Hangzatosnak tűnhet, pedig szerényen szeretném bejelenteni, hogy tudatos kánontörés a célunk (...)”[5]<br /> <br /> A szerkesztői, munkatársi gárda összetétele is cserélődött: [[Kiss László (író)|Kiss László,]] Szabó Tibor, Erdész Ádám, Gyarmati Gabriella, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]], majd [[Darvasi Ferenc (író)|Darvasi Ferenc]], [[Farkas Wellmann Éva (költő)|Farkas Wellmann Éva]] csatlakozott. Jelenlegi szerkesztősége a következő: Elek Tibor – főszerkesztő, Kiss László – szerkesztő, Farkas Wellmann Éva – szerkesztő (online).[6]<br /> <br /> 2007/6. számtól olvasható a folyóirat utolsó oldalán az ún. fedélzeti napló, mely a két lapszám közötti Békés megyei irodalmi, kulturális eseményeket foglalja össze röviden.<br /> <br /> [[2008]]-tól újabb külalaki változtatás történt. A borító és a hátlap egy-egy színes képpel egészült ki, illetve a szerzők versei mellett a szerzőkről készült fotók is fel vannak tüntetve.<br /> <br /> A Bárka honlapja a [[Bárkaonline]], ahol a nyomtatásban megjelenő anyagok mellett csak az interneten elérhető szövegek is olvashatók.<br /> <br /> Számos irodalmi rendezvénnyel gazdagította fennállása óta a folyóirat Békés megye, Békéscsaba kulturális életét. Csak az elmúlt évek rendezvényei, író-olvasó találkozói közül említve párat: gyulai [[Irodalmi Humor Fesztivál]], mely [[2017]]-ben nyolcadjára került megrendezésre, [[Kortárs magyar írók sorozat]] irodalmi estjei a Jókai Szalonban, vagy a [[Körös Irodalmi Társaság]]gal közös karácsonyi felolvasóestek.<br /> <br /> Jelenlegi szerkesztőségének helye a [[Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]] épületében található.<br /> <br /> == Bárka-díj ==<br /> <br /> <br /> 2000-ben alapította a Bárka-díjat a Bárka folyóirat, „Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. A Bárka-díj minden év végén kerül kiosztásra a szerkesztőség javaslatai alapján azon a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.”[7] A díjat eddig olyan neves alkotók kapták meg, mint Markó Béla, [[Banner Zoltán (költő)|Banner Zoltán]], Nagy Gáspár, [[Zalán Tibor (költő)|Zalán Tibor]], Varró Dániel, Vámos Miklós, Tandori Dezső.[8]<br /> <br /> == Hivatkozások, jegyzetek ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [bekeswiki.bmk.hu Sodrás (folyóirat)]<br /> <br /> * [2]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.<br /> <br /> * [3]: Ahogy Kántor Zsolt is feltünteti, az (egyébként pontatlan adatokat tartalmazó) idézet forrása a wikipédia:<br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka_(foly%C3%B3irat) Bárka]<br /> <br /> * [4]: mindkét idézet innen származik: Kántor Zsolt: A Bárka vízre bocsátása – Napló részletek egy könyvből, amely az Evangélium-Öböl címmel jelenik meg 2017-ben.<br /> <br /> * [5]: Elek Tibor: Olvasóköszöntő zárszó, Bárka 2000/1. p. 114.<br /> <br /> * [6]: a 2015/6-os lapszám alapján<br /> <br /> * [7]: a szó szerinti idézet innen származik:<br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka-d%C3%ADj Bárka]<br /> <br /> * [8]: a díjazottak teljes listája itt tekinthető meg: <br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka-d%C3%ADj Bárka]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * Elek Tibor: Irodalmi osztály a Békés Megyei Könyvtárban. In: A 20 év könyve, Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2005. 172-178. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=288 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka_(foly%C3%B3irat)Bárka (folyóirat)]. In: Wikipédia (látogatva: 2016.08.12.)<br /> <br /> * [http://www.barkaonline.hu/ Bárkaonline] (látogatva: 2016.08.12.)<br /> <br /> * Kántor Zsolt: (A Bárka vízre bocsátása – Napló részletek egy könyvből, amely az Evangélium-Öböl címmel jelenik meg 2017-ben)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.kortarsonline.hu/aktual/irodaom-kilatas-a-barkarol.html Kilátás a bárkáról]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11378 Interjú Elek Tiborral]<br /> <br /> <br /> == Lelőhelyek ==<br /> <br /> <br /> * Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=5141 Békés Megyei Elektronikus Könyvtára] (Látogatva: 2015.12.28.)<br /> <br /> [[Kategória:Folyóiratok]]<br /> [[Kategória:Békéscsaba]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2017-08-14T17:18:30Z

<p>Szabo.csanad97: belső hivatkozás</p> <hr /> <div>'''a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben [http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1954_03/?query=SZO%3D(Lipt%C3%A1k%20P%C3%A1l)&amp;pg=69&amp;layout=s Kossuth-díjjal] tüntették ki''' a megye területén levő könyvtárak munkájának eredményes fejlesztéséért. <br /> . <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I-II., Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, [[Banner Zoltán (költő)|Banner Zoltán]]t, Csorba Győzőt, [[Sarusi Mihály (költő, író)|Sarusi Mihály]]t, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> Fodor János [http://inaplo.hu/poesishungarica saját oldalán] publikálta a kötetek listáját képekkel illusztrálva. A 3K hasábjain egy esszé keretében írt elemzést róluk.<br /> (Fodor János: Poesis Hungarica - digitális kontextusban . - In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2015. (24. évf.), 6. sz., 23-26. p.)<br /> <br /> A Grafica Hungarica sorozatról és más kötetekről az [http://bmkart.blogspot.hu/ Grafica Hungarica blogon] találhatnak további információkat.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ünnepélyesen kiosztották az 1954. évi Kossuth-díjakat. In: Népszava 1954. március 16.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Könyvtárosok]]<br /> [[Kategória: Képzőművészek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hartay_Csaba_(k%C3%B6lt%C5%91) 2017-08-14T17:17:46Z

<p>Szabo.csanad97: /* Munkássága */</p> <hr /> <div>Hartay Csaba [[1977]]. [[június 16]]-án született Gyulán. Költő, író.<br /> <br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> Hartay Csaba Szarvashoz köthető. Kisebb-nagyobb megszakításokkal élt itt. Szeghalmon érettségizett [[1996]]-ban. Később újságírást tanult. A [[Békés Megyei Hírlap]]nál dolgozott két évig. Jelenleg Szarvason él, egy szarvasmarha-telep cégvezetője. Legutóbbi, Fényképavar című verseskötete a Kalligramnál jelent meg.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Összesen nyolc verseskötet szerzője. Mindamellett prózában is alkot: első regényét, a Lerepül a hülye fejetek-et [[2013]]-ban adta ki a Podmaniczky Művészeti Alapítvány. Második kötete inkább mondható tárcák laza láncolatának, mint hagyományos regénynek [http://konyves.blog.hu/2015/04/22/hartay]. Szerepelt a 2011, 2013, 2014 és 2016-os Szép Versek antológiában. Továbbá ismert Viharsarki kattintós nevű blogja is. A [[Körös Irodalmi Társaság]] tagja, versei megjelentek a 2009-es jubileumi KörKörös antológiában.<br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hartay_Csaba#M.C5.B1vei Hartay Csaba művei]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [http://konyves.blog.hu/2015/04/22/hartay Elférek a költővel egy istállóban]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hartay_Csaba Hartay Csaba] In: Wikipédia (látogatva: 2016.08.06.)<br /> * [http://drot.eu/article/hartay-csaba-versei Hartay Csaba versei]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Zal%C3%A1n_Tibor_(k%C3%B6lt%C5%91) 2017-08-14T17:10:53Z

<p>Szabo.csanad97: </p> <hr /> <div>== Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954.]] [[augusztus 27]]-én született Szolnokon, Lipták Tibor néven. Abonyban nőtt fel. Tanulmányait itt, Nagykőrösön és Szegeden végezte. Magyar-orosz tanári szakon diplomázott, azonban sokáig nem tudott elhelyezkedni. Végül tanárként talált munkát, majd a Kortárs folyóirat munkatársa, szerkesztője lett. Jelenleg a [[Békéscsabai Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]]nál dramaturg. Újbudán él.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Zalán Tibor irodalmi munkássága szerteágazó. Versei szinte az összes nagyobb folyóiratban megjelentek (Élet és Irodalom, Jelenkor, Kortárs...) és szerepelt antológiákban is (Gazdátlan Hajók, Fasírt, Szép Versek...). Drámaírói, dramaturgiai tevékenysége szintén jelentős. A [[Békéscsabai Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]], illetve az Ibsen Studió színpadán az elmúlt években látható volt számos darabja, átirata, melyek közül a Janus Pannonius utolsó óráiról szóló Midőn halni készül jelenthette az egyik legemlékezetesebb élményt. Zalán Tibor ugyancsak a Jókai Színház és az [[Ibsen Ház|Ibsen Ház]] falain belül foglalkozásokat tart Békés megyei középiskolásoknak, színházi, kritika, irodalom, dramaturgia iránt érdeklődő fiataloknak. A [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]ban is többször olvasott fel, illetve vett részt irodalmi rendezvényeken. A [[Bárka]] gyakori szerzője. 2003-ban Bárka-díjjal jutalmazták.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.naputonline.hu/szerzo/zalan-tibor/ Zalán Tibor művei]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.naputonline.hu/szerzo/zalan-tibor/ Zalán Tibor (Napút)]<br /> <br /> * [http://www.zalan.deltabroker.at/ikreator/zal/cms_pub/content_1-hu.html Zalán Tibor]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Zal%C3%A1n_Tibor Zalán Tibor] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.10.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://montazsmagazin.hu/interju-zalan-tiborral/ Interjú Zalán Tiborral]<br /> * [http://www.litera.hu/hirek/zalan-tibor-lazas-idoszak-volt Lázas időszak volt - beszélgetés Zalán Tiborral]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Zal%C3%A1n_Tibor_(k%C3%B6lt%C5%91) 2017-08-14T17:10:20Z

<p>Szabo.csanad97: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>== Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954.]] [[augusztus 27]]-én született Szolnokon, Lipták Tibor néven. Abonyban nőtt fel. Tanulmányait itt, Nagykőrösön és Szegeden végezte. Magyar-orosz tanári szakon diplomázott, azonban sokáig nem tudott elhelyezkedni. Végül tanárként talált munkát, majd a Kortárs folyóirat munkatársa, szerkesztője lett. Jelenleg a [[Békéscsabai Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]]nál dramaturg. Újbudán él.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Zalán Tibor irodalmi munkássága szerteágazó. Versei szinte az összes nagyobb folyóiratban megjelentek (Élet és Irodalom, Jelenkor, Kortárs...) és szerepelt antológiákban is (Gazdátlan Hajók, Fasírt, Szép Versek...). Drámaírói, dramaturgiai tevékenysége szintén jelentős. A [[Békéscsabai Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]], illetve az Ibsen Studió színpadán az elmúlt években látható volt számos darabja, átirata, melyek közül a Janus Pannonius utolsó óráiról szóló Midőn halni készül jelenthette az egyik legemlékezetesebb élményt. Zalán Tibor ugyancsak a Jókai Színház és az [[Ibsen Ház|Ibsen Ház]] falain belül foglalkozásokat tart Békés megyei középiskolásoknak, színházi, kritika, irodalom, dramaturgia iránt érdeklődő fiataloknak. A [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]ban is többször olvasott fel, illetve vett részt irodalmi rendezvényeken. A [[Bárka]] gyakori szerzője. 2003-ban Bárka-díjjal jutalmazták.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.naputonline.hu/szerzo/zalan-tibor/ Zalán Tibor művei]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.naputonline.hu/szerzo/zalan-tibor/ Zalán Tibor (Napút)]<br /> <br /> * [http://www.zalan.deltabroker.at/ikreator/zal/cms_pub/content_1-hu.html Zalán Tibor]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Zal%C3%A1n_Tibor Zalán Tibor] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.10.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://montazsmagazin.hu/interju-zalan-tiborral/ Interjú Zalán Tiborral]<br /> * [http://www.litera.hu/hirek/zalan-tibor-lazas-idoszak-volt Lázas időszak volt - beszélgetés Zalán Tiborral]<br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Zal%C3%A1n_Tibor_(k%C3%B6lt%C5%91) 2017-08-14T17:10:07Z

<p>Szabo.csanad97: új alfejezet</p> <hr /> <div>== Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954.]] [[augusztus 27]]-én született Szolnokon, Lipták Tibor néven. Abonyban nőtt fel. Tanulmányait itt, Nagykőrösön és Szegeden végezte. Magyar-orosz tanári szakon diplomázott, azonban sokáig nem tudott elhelyezkedni. Végül tanárként talált munkát, majd a Kortárs folyóirat munkatársa, szerkesztője lett. Jelenleg a [[Békéscsabai Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]]nál dramaturg. Újbudán él.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Zalán Tibor irodalmi munkássága szerteágazó. Versei szinte az összes nagyobb folyóiratban megjelentek (Élet és Irodalom, Jelenkor, Kortárs...) és szerepelt antológiákban is (Gazdátlan Hajók, Fasírt, Szép Versek...). Drámaírói, dramaturgiai tevékenysége szintén jelentős. A [[Békéscsabai Jókai Színház|Békéscsabai Jókai Színház]], illetve az Ibsen Studió színpadán az elmúlt években látható volt számos darabja, átirata, melyek közül a Janus Pannonius utolsó óráiról szóló Midőn halni készül jelenthette az egyik legemlékezetesebb élményt. Zalán Tibor ugyancsak a Jókai Színház és az [[Ibsen Ház|Ibsen Ház]] falain belül foglalkozásokat tart Békés megyei középiskolásoknak, színházi, kritika, irodalom, dramaturgia iránt érdeklődő fiataloknak. A [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]ban is többször olvasott fel, illetve vett részt irodalmi rendezvényeken. A [[Bárka]] gyakori szerzője. 2003-ban Bárka-díjjal jutalmazták.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.naputonline.hu/szerzo/zalan-tibor/ Zalán Tibor művei]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.naputonline.hu/szerzo/zalan-tibor/ Zalán Tibor (Napút)]<br /> <br /> * [http://www.zalan.deltabroker.at/ikreator/zal/cms_pub/content_1-hu.html Zalán Tibor]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Zal%C3%A1n_Tibor Zalán Tibor] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.10.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://montazsmagazin.hu/interju-zalan-tiborral/ Interjú Zalán Tiborral]<br /> * [http://www.litera.hu/hirek/zalan-tibor-lazas-idoszak-volt Lázas időszak vol - beszélgetés Zalán Tiborral]<br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sarusi_Mih%C3%A1ly_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T16:56:47Z

<p>Szabo.csanad97: formázás</p> <hr /> <div>== Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Tematika ==<br /> <br /> <br /> Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:<br /> <br /> „ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!<br /> <br /> A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.<br /> <br /> – Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!<br /> <br /> S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.<br /> <br /> – A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]<br /> <br /> Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.<br /> <br /> <br /> == Főbb művei ==<br /> <br /> * A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)<br /> * Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)<br /> * Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]) <br /> * Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)<br /> <br /> <br /> == Legfontosabb díjai ==<br /> <br /> <br /> * Füst Milán-díj 1987<br /> <br /> * József Attila-díj 1999<br /> <br /> * Arany János-díj 2009<br /> <br /> * Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2014<br /> <br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://sarusi.hu/eletrajz.html Sarusi Mihály életrajza]<br /> <br /> * [http://sarusi.hu/dij.html Sarusi Mihály díjai]<br /> <br /> * [http://sarusi.hu/mu.html Sarusi Mihály művei]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarusi_Mih%C3%A1ly Sarusi Mihály] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.07.)<br /> <br /> * Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai. Békéscsaba : KISZ Békés megyei Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]:Sarusi Mihály: A csabai Szajnán, II., javított, bővített kiadás. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2011., 7. p.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sarusi_Mih%C3%A1ly_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T16:56:01Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ új alfejezet</p> <hr /> <div>== Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője. <br /> <br /> <br /> == Főbb művei ==<br /> <br /> * A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)<br /> * Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)<br /> * Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]) <br /> * Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)<br /> <br /> == Tematika ==<br /> <br /> <br /> Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:<br /> <br /> „ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!<br /> <br /> A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.<br /> <br /> – Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!<br /> <br /> S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.<br /> <br /> – A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]<br /> <br /> Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.<br /> <br /> <br /> == Legfontosabb díjai ==<br /> <br /> <br /> * Füst Milán-díj 1987<br /> <br /> * József Attila-díj 1999<br /> <br /> * Arany János-díj 2009<br /> <br /> * Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2014<br /> <br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://sarusi.hu/eletrajz.html Sarusi Mihály életrajza]<br /> <br /> * [http://sarusi.hu/dij.html Sarusi Mihály díjai]<br /> <br /> * [http://sarusi.hu/mu.html Sarusi Mihály művei]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarusi_Mih%C3%A1ly Sarusi Mihály] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.07.)<br /> <br /> * Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai. Békéscsaba : KISZ Békés megyei Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> <br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]:Sarusi Mihály: A csabai Szajnán, II., javított, bővített kiadás. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2011., 7. p.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sarusi_Mih%C3%A1ly_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T16:54:32Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>== Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője. Főbb művei: A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető); Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó), Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]), Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan).<br /> <br /> == Tematika ==<br /> <br /> <br /> Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:<br /> <br /> „ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!<br /> <br /> A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.<br /> <br /> – Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!<br /> <br /> S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.<br /> <br /> – A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]<br /> <br /> Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.<br /> <br /> <br /> == Legfontosabb díjai ==<br /> <br /> <br /> * Füst Milán-díj 1987<br /> <br /> * József Attila-díj 1999<br /> <br /> * Arany János-díj 2009<br /> <br /> * Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2014<br /> <br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://sarusi.hu/eletrajz.html Sarusi Mihály életrajza]<br /> <br /> * [http://sarusi.hu/dij.html Sarusi Mihály díjai]<br /> <br /> * [http://sarusi.hu/mu.html Sarusi Mihály művei]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarusi_Mih%C3%A1ly Sarusi Mihály] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.07.)<br /> <br /> * Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai. Békéscsaba : KISZ Békés megyei Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> <br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]:Sarusi Mihály: A csabai Szajnán, II., javított, bővített kiadás. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2011., 7. p.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tink%C3%B3_M%C3%A1t%C3%A9_(k%C3%B6lt%C5%91) 2017-08-14T16:53:48Z

<p>Szabo.csanad97: /* Művei */</p> <hr /> <div>Tinkó Máté [[1988]]. [[október 17]]-én született Békéscsabán. Költő, kritikus, szerkesztő.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> Általános iskolába Békésre, középiskolába a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumba járt. [[2008]]-tól ELTE BTK magyar szakos hallgató. Jelenleg doktori tanulmányokat folytat Galgóczi Erzsébet munkásságáról. Budapesten él.<br /> <br /> Országos folyóiratokban [[2011]] óta publikál. Versei megjelentek többek közt a Műút, Alföld, Kortárs, Apokrif, Forrás lapokban, valamint a Spanyolnátha, Szifonline irodalmi portálokon. [[2012]]-től a FÉLonline.hu prózarovatának szerkesztője.<br /> <br /> Első verseskötete a Fiatal Írók Szövetsége kiadó gondozásában jelent meg, Amíg a dolgok rendeződnek címmel a [[2014]]-es Ünnepi könyvhétre. Azóta második kötetén dolgozik.<br /> <br /> Verseinek egyik alaptémája az identitás megtalálása, az otthon felépítése, függési, ragaszkodási viszonyok feltárása.<br /> <br /> Többször volt moderátor felolvasóesteken, kötetbemutatókon a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]ban.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * Amíg a dolgok rendeződnek (2014)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://tinkomate.wordpress.com/about/ Tinkó Máté]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://kulter.hu/2014/07/harmoniaba-oltott-kaosz/ Harmóniába oltott káosz - interjú Tinkó Mátéval]<br /> * [http://www.kultura.hu/szabad-zona-beszelgetes Szabad zóna - beszélgetés Tinkó Máté költővel]<br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tink%C3%B3_M%C3%A1t%C3%A9_(k%C3%B6lt%C5%91) 2017-08-14T16:53:24Z

<p>Szabo.csanad97: új alfejezet</p> <hr /> <div>Tinkó Máté [[1988]]. [[október 17]]-én született Békéscsabán. Költő, kritikus, szerkesztő.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> Általános iskolába Békésre, középiskolába a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumba járt. [[2008]]-tól ELTE BTK magyar szakos hallgató. Jelenleg doktori tanulmányokat folytat Galgóczi Erzsébet munkásságáról. Budapesten él.<br /> <br /> Országos folyóiratokban [[2011]] óta publikál. Versei megjelentek többek közt a Műút, Alföld, Kortárs, Apokrif, Forrás lapokban, valamint a Spanyolnátha, Szifonline irodalmi portálokon. [[2012]]-től a FÉLonline.hu prózarovatának szerkesztője.<br /> <br /> Első verseskötete a Fiatal Írók Szövetsége kiadó gondozásában jelent meg, Amíg a dolgok rendeződnek címmel a [[2014]]-es Ünnepi könyvhétre. Azóta második kötetén dolgozik.<br /> <br /> Verseinek egyik alaptémája az identitás megtalálása, az otthon felépítése, függési, ragaszkodási viszonyok feltárása.<br /> <br /> Többször volt moderátor felolvasóesteken, kötetbemutatókon a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]ban.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> Amíg a dolgok rendeződnek, 2014, FISZ<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://tinkomate.wordpress.com/about/ Tinkó Máté]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://kulter.hu/2014/07/harmoniaba-oltott-kaosz/ Harmóniába oltott káosz - interjú Tinkó Mátéval]<br /> * [http://www.kultura.hu/szabad-zona-beszelgetes Szabad zóna - beszélgetés Tinkó Máté költővel]<br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Banner_Zolt%C3%A1n_(k%C3%B6lt%C5%91,_m%C5%B1v%C3%A9szeti_%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T16:13:16Z

<p>Szabo.csanad97: </p> <hr /> <div>Banner Zoltán [[1932]]. [[július 12]]-én született Szatmárnémetiben. Költő, író, művészeti író.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1951]]-ben érettségizett. [[1955]]-ben szerzett diplomát a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán. [[1988]]-tól él Magyarországon, a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] főmuzeológusa [[1999]]-ig. Számos monográfia, tanulmánykötet, verseskötet szerzője. Az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]], a [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] volt szerkesztője.<br /> <br /> [[2008]]-ban elnyerte a Bárka-díjat. [[2011]]-ben megkapta a Békéscsaba Kultúrájáért díjat. [[2012]]-ben Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elismerésben részesült. A Békés megyei [[Körös Irodalmi Társaság]] tagja. Önálló irodalmi estjei gyakran kerülnek megrendezésre az [[Ibsen Ház|Ibsen Ház]]ban. Versei, tanulmányai sok egyéb folyóirat mellett a békéscsabai [[Bárka|Bárká]]ban is rendszeresen jelennek meg.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * [http://artportal.hu/lexikon/muveszettorteneszek/banner-zoltan Banner Zoltán művei]<br /> <br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.bannerzoltan.hu/?page=about Banner Zoltán díjai]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.bannerzoltan.hu/?page=about Banner Zoltán weboldala]<br /> <br /> * [http://artportal.hu/lexikon/muveszettorteneszek/banner-zoltan Banner Zoltán (artportál)]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Banner_Zolt%C3%A1n Banner Zoltán] In: Wikipédia (Látogatva: 2016.08.09)<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Darvas_J%C3%B3zsef_(1912%E2%80%931973) 2017-08-14T16:11:58Z

<p>Szabo.csanad97: </p> <hr /> <div>[[1912]]. [[február 10]]-én született [[Orosháza|Orosházá]]n. Író, politikus.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> === 1912-1945 ===<br /> <br /> Dumitrás József néven anyakönyvezték. Román eredetű vezetéknevét a 1932-ben Darvasra változtatta. Béres édesapja korán meghalt, anyja cselédkedésből próbálta eltartani őt és három testvérét. [[Sinka István]]hoz hasonlóan már gyerekkorában megtapasztalta a mélyszegénységet, Darvasnak azonban lehetősége volt elvégezni a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, habár utána nem tudott elhelyezkedni tanítói oklevelével, így alkalmi munkákból kereste megélhetését Budapesten. A fővárosban felfigyelt rá Móricz Zsigmond, aki a Nyugatban rendszeresen közölte írásait, barátságot kötött a kibontakozóban lévő népi mozgalom tagjaival, [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]]lal, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val és Veres Péterrel, valamint közel került az illegális kommunista pár diákmozgalmi tevékenységéhez. Kommunista nézetei miatt [[1933]]-ban letartóztatták, Orosházára toloncolták vissza, ahol rendőri felügyelet alá került. 1936-tól egy évig szerkesztette a szintén kommunista Gondolat folyóiratot. Az [[1937]]-ben alapított, a népi mozgalomhoz közel álló Márciusi Front tagja lett. A második világháború alatt tovább folytatta újságírói, író és politikai tevékenységeit, a német megszállás után értelemszerűen menekülnie kellett. <br /> <br /> === 1945-1973 ===<br /> <br /> A szovjet „felszabadítást” üdvözölte. Ekkor kezdődött meg támogatott közszerepvállalása: számos tárcát vezetett, parlamenti képviselő az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. A Sztálin halála utáni Nagy Imre vezette kommunizmust újragondoló, a diktatúrát enyhítő és leépítő irányváltást ellenezte és támadta. 1956-ban kis híján életét veszti egy utcai lincselésben. 1957-ben csatlakozott az MSZMP-hez, Kádár támogatását élvezve. 1963-ban jelent meg a német megszállás és ötvenhat közötti időszak változásait tematizáló Részeg eső című regénye, amelyet az akkori kultúrpolitika az évtized egyik legjobb regényének tartott számon. Az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] békéscsabai folyóirat alapítója, azonban a lap megjelenését nem érhette meg [[1973]]-as halála miatt.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Szépirodalmi és publicisztikai írásaiban egyaránt a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] azon törekvését követte, hogy a falvak, peremvidékek nyomorát ábrázolva sürgesse az elnyomott paraszti társadalom segítését, felemelését. Továbbá a kommunizmus eszméjéhez való hűsége határozta meg műveinek világát. Ma elsősorban a népi mozgalom egyik fontos szervező alakjaként tisztelik, munkásságának a kommunista diktatúra előtti hányadát emelve ki.<br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> Kétszeres Kossuth-díjas ([[1956]], 1960).<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Darvas_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3) Darvas József (író)] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.08.)<br /> * [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/darvas.htm Életrajza a MEK-ben]<br /> * [http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/darvas.htm Darvas József]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sinka_Istv%C3%A1n_(1897%E2%80%931969) 2017-08-14T15:57:46Z

<p>Szabo.csanad97: </p> <hr /> <div>[[1897]]. [[szeptember 24]]-én született Nagyszalontán. Költő, író.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> === A fekete bojtár ===<br /> <br /> Bihar megyei parasztcsaládba született. Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon. [[1919]]-ben feleségül vette Pap Katalin kospásztorlányt, akivel Bélmegyeren telepedtek le. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem éri meg a gyerekkort. A Vésztő és Szeghalom közötti Mágoron juhászkodik, azonban felesége szívbetegsége miatt Vésztőre költöznek, ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálja eltartani családját. Az 1930-as évek elején megismerkedik és barátságot köt [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjt anyagot a régió három vármegyéjében. Féja fontos szerepet játszik Sinka költői pályájának elindításában, ő mutatja be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ír dicsérő szavakat az 1933-ban megjelent Himnuszok kelet kapujában című első kötetéhez. Szintén meghatározó kapcsolatnak számít [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] íróval való ismertsége, akinek újságában, a [[Kelet Népe|Kelet Népé]]ben rendszeresen publikál. 1935-ben felesége meghal. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyong az országban. <br /> <br /> === Budapesten ===<br /> <br /> [[1937]]-ben összeházasodik Péczely Katalinnal, és Budapestre költöznek, ahol bekerül a fénykorát élő [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. 1939 és 1944 között nyolc kötete jelenik meg. Gyakori szerzője a Szabad Szó, Híd, Magyar Élet, Válasz folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kap földet. 1949-ben visszaköltözik Budapestre, de az irodalmi életből kiszorul: 1961-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelenik meg kötete. [[1956]] nyarán felveszik az írószövetségbe – kérése nélkül. A forradalmat Üdv néked Ifjúság című versével köszönti. Második feleségével 1957-ben válnak el, a békésszentandrási Szin Magdával házasodik össze, akihez az Éna-ciklus darabjait írja. 1961 és 1972 között négy kötetét adja ki a Magvető, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelenik meg. Hosszú betegeskedés után [[1969]]. [[június 17]]-én hal meg.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Habár mindössze öt elemit végzett, felettébb érdekelte az olvasás, az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amíg a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyer a Magyar Falu folyóirat 1930. novemberi számában. Ezután zsengéi jelennek meg ugyanebben a lapban, majd 1933-ban megjelenik első kötete, a még nem kiforrott, de tehetségről tanúskodó Himnuszok kelet kapujában. Ezt követi két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott Pásztorének kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, amely már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. [[1939]]-től tud igazán kiteljesedni Budapesten. Tizenhét évnyi hallgatás után 1961-ben kezdik újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.<br /> <br /> [[Elek Tibor]], a [[Bárka]] főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze: <br /> <br /> „(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”[http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv]<br /> <br /> == Elmékezete ==<br /> <br /> <br /> 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntetik ki. [[Vésztő]]n Sinka István Emlékházzal, szoborral, kulturális intézmények nevével emlékeznek meg a város egykori parasztköltőjéről. [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71]<br /> <br /> [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla: <br /> <br /> „Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)<br /> <br /> (…) A hiba csak az, hogy ez a költő (Sinka) éppen felülről nem kapott segítőkezet. Elhagyatva építette fel a föld, a kenyér, a munka, a termés himnuszait magában. Túllépte egyénisége határait, a parasztközösség szólalt meg benne. Újabban pedig múltját, a nomád, vad magyar mezei életet fejezi ki nem mindennapos lírai-epikai erővel. (…) A mélyek fia csak véletlenül bír kapcsolatba kerülni a »magas« kultúrával. S ha különös csodaként mégis megnő, akkor vagy belefúl a városi életbe, vagy pedig tovább éhezik a maga talaján. Hiába nő meg ott az eredeti rögökön, vérei, osztálya nem nőhetnek meg véle együtt. Előre rohan, egyedül marad s naponta a halál kopogtat az ajtaján. A magyar népsors tragikuma ezekben az emberekben csap magasra. Társadalmi berendezkedésük minden kórja az ő megnőtt életükben rendez vészes csatákat.”[3]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv 110 éve született Sinka István]<br /> * [2]: [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71 Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum]<br /> * [3]: [http://mek.oszk.hu/05000/05017/pdf/05017.pdf Féja Géza: Viharsarok - Népi tehetségek]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n Sinka István] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.07.)<br /> * Sinka István: Megzendül az erdő. Vésztő : Vésztő Nagyközségi Tanács, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/309.html A magyar irodalom története]<br /> * [http://magyarnarancs.hu/konyv/sinka_istvan_allambiztonsagi_visszacsabitasa_-_a_karamba_terelt_fekete_bojtar-77198 A karámba terelt feketebojtár]<br /> * [https://moly.hu/konyvek/sinka-istvan-fekete-bojtar-vallomasai Fekete bojtár vallomásai]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sinka_Istv%C3%A1n_(1897%E2%80%931969) 2017-08-14T15:56:53Z

<p>Szabo.csanad97: /* Munkássága */</p> <hr /> <div>[[1897]]. [[szeptember 24]]-én született Nagyszalontán. Költő, író.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> === A fekete bojtár ===<br /> <br /> Bihar megyei parasztcsaládba született. Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon. [[1919]]-ben feleségül vette Pap Katalin kospásztorlányt, akivel Bélmegyeren telepedtek le. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem éri meg a gyerekkort. A Vésztő és Szeghalom közötti Mágoron juhászkodik, azonban felesége szívbetegsége miatt Vésztőre költöznek, ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálja eltartani családját. Az 1930-as évek elején megismerkedik és barátságot köt [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjt anyagot a régió három vármegyéjében. Féja fontos szerepet játszik Sinka költői pályájának elindításában, ő mutatja be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ír dicsérő szavakat az 1933-ban megjelent Himnuszok kelet kapujában című első kötetéhez. Szintén meghatározó kapcsolatnak számít [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] íróval való ismertsége, akinek újságában, a [[Kelet Népe|Kelet Népé]]ben rendszeresen publikál. 1935-ben felesége meghal. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyong az országban. <br /> <br /> === Budapesten ===<br /> <br /> [[1937]]-ben összeházasodik Péczely Katalinnal, és Budapestre költöznek, ahol bekerül a fénykorát élő [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. 1939 és 1944 között nyolc kötete jelenik meg. Gyakori szerzője a Szabad Szó, Híd, Magyar Élet, Válasz folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kap földet. 1949-ben visszaköltözik Budapestre, de az irodalmi életből kiszorul: 1961-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelenik meg kötete. [[1956]] nyarán felveszik az írószövetségbe – kérése nélkül. A forradalmat Üdv néked Ifjúság című versével köszönti. Második feleségével 1957-ben válnak el, a békésszentandrási Szin Magdával házasodik össze, akihez az Éna-ciklus darabjait írja. 1961 és 1972 között négy kötetét adja ki a Magvető, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelenik meg. Hosszú betegeskedés után [[1969]]. [[június 17]]-én hal meg.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> Habár mindössze öt elemit végzett, felettébb érdekelte az olvasás, az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amíg a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyer a Magyar Falu folyóirat 1930. novemberi számában. Ezután zsengéi jelennek meg ugyanebben a lapban, majd 1933-ban megjelenik első kötete, a még nem kiforrott, de tehetségről tanúskodó Himnuszok kelet kapujában. Ezt követi két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott Pásztorének kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, amely már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. [[1939]]-től tud igazán kiteljesedni Budapesten. Tizenhét évnyi hallgatás után 1961-ben kezdik újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.<br /> <br /> [[Elek Tibor]], a [[Bárka]] főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze: <br /> <br /> „(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”[http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv 1]<br /> <br /> == Elmékezete ==<br /> <br /> <br /> 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntetik ki. [[Vésztő]]n Sinka István Emlékházzal, szoborral, kulturális intézmények nevével emlékeznek meg a város egykori parasztköltőjéről. [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71 2]<br /> <br /> [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla: <br /> <br /> „Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)<br /> <br /> (…) A hiba csak az, hogy ez a költő (Sinka) éppen felülről nem kapott segítőkezet. Elhagyatva építette fel a föld, a kenyér, a munka, a termés himnuszait magában. Túllépte egyénisége határait, a parasztközösség szólalt meg benne. Újabban pedig múltját, a nomád, vad magyar mezei életet fejezi ki nem mindennapos lírai-epikai erővel. (…) A mélyek fia csak véletlenül bír kapcsolatba kerülni a »magas« kultúrával. S ha különös csodaként mégis megnő, akkor vagy belefúl a városi életbe, vagy pedig tovább éhezik a maga talaján. Hiába nő meg ott az eredeti rögökön, vérei, osztálya nem nőhetnek meg véle együtt. Előre rohan, egyedül marad s naponta a halál kopogtat az ajtaján. A magyar népsors tragikuma ezekben az emberekben csap magasra. Társadalmi berendezkedésük minden kórja az ő megnőtt életükben rendez vészes csatákat.”[3]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [http://www.barkaonline.hu/tarca/325-110--szett-sinka-istv 110 éve született Sinka István]<br /> * [2]: [http://www.veszto.hu/hirek.fcgi?type=71 Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum]<br /> * [3]: [http://mek.oszk.hu/05000/05017/pdf/05017.pdf Féja Géza: Viharsarok - Népi tehetségek]<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sinka_Istv%C3%A1n Sinka István] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.07.)<br /> * Sinka István: Megzendül az erdő. Vésztő : Vésztő Nagyközségi Tanács, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/309.html A magyar irodalom története]<br /> * [http://magyarnarancs.hu/konyv/sinka_istvan_allambiztonsagi_visszacsabitasa_-_a_karamba_terelt_fekete_bojtar-77198 A karámba terelt feketebojtár]<br /> * [https://moly.hu/konyvek/sinka-istvan-fekete-bojtar-vallomasai Fekete bojtár vallomásai]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1993 2017-08-14T15:49:58Z

<p>Szabo.csanad97: /* Események */</p> <hr /> <div><br /> == Események ==<br /> <br /> * Megjelenik a [[Bárka]] első száma.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Elek_Tibor_(irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz,_kritikus) 2017-08-14T15:47:56Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>[[1962]]-ben született Nyíregyházán. Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> 1986-ban diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-történelem szakon, majd [[Gyula|Gyulá]]ra költözött, ahol huszonöt évig vette ki részét a város, illetve Békés megye kulturális életének szervezéséből. Számos megyei kötődésű folyóiratnak volt szerkesztője, munkatársa, publicistája ([[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]], [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]], [[Gyulai Hírlap]]), jelenleg az országos terjesztésű [[Bárka]] főszerkesztője. 2011-től Békéscsabán él. 2017. november 1-től a [[Gyulai Várszínház]] igazgatói posztját tölti be. A Békés megyei irodalmi és színházi élet fontos alakja: antológiák szerkesztője (KörKörös), előadássorozatok, kulturális fesztiválok irányítója ([[Kortárs magyar írók sorozat]], a gyulai [[Irodalmi Humor Fesztivál]]), a [[Körös Irodalmi Társaság]] elnökségének tagja, helyi tehetségek felfedezője, Markó Béla monográfiájának írója.<br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.barkaonline.hu/munkatarsaink/27-elek-tibor Elek Tibor] In: Bárkaonline (Látogatva: 2017.08.03)<br /> <br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> * Pro literatura (2006) <br /> * Ratkó József-díj (2008) <br /> * Irodalmi Jelen kritikadíj (2008) <br /> * Sík Ferenc Nívódíj (2009) <br /> * Hídverő-díj (2010) <br /> * József Attila-díj (2011)<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.barkaonline.hu/munkatarsaink/27-elek-tibor Elek Tibor] In: Bárkaonline (Látogatva: 2017.08.03)<br /> * [https://www.gyulaihirlap.hu/5100-dr-elek-tibor-kezjegye Elek Tibor] In: Gyulai Hírlap (Látogatva: 2017.08.03)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/marciusi-dijak-beszedes-istvan-es-elek-tibor Márciusi díjak: Beszédes István és Elek Tibor]<br /> * [http://tiszatajonline.hu/?p=104715 Ritkán vannak kizárólagos igazságok]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9pi_mozgalom 2017-08-14T15:46:06Z

<p>Szabo.csanad97: /* Történet */</p> <hr /> <div>== Történet ==<br /> <br /> <br /> A két világháború között alakult mozgalom, amely a gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan lemaradt vidékek és a nyomorban élő nép mindennapjainak feltárását, érdekeinek képviselését és felzárkóztatását tűzte ki céljául. Tagjai nem csak hírből ismerték a mélyszegénységet, a nagybirtokos elnyomást: legtöbbjük maga is a nincstelen réteg közül került ki. Elsősorban a nagybirtok térnyerésének, a nagybirtokosok elnyomó apparátusának visszaszorításában és a földosztásban látták politikai programjukat a paraszti öntudat felélesztésének és a kisgazdák támogatásának javára. Országjáró körutakat hirdettek, melyek során szociográfiákhoz, a nép életét bemutató írásokhoz gyűjtöttek anyagot. Az írástudatlan paraszti réteg nem tudta magát reprezentálni az irodalmi nyilvánosságban, ezért ezt a népi mozgalom tagjai tették meg a nevükben felfedve ezzel egy súlyos társadalmi problémákat. Azonban a mozgalom koránt sem volt politikailag egységes: a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt tevékenységén túl többen rokonszenveztek, vagy csatlakoztak szélsőséges irányzatokhoz mindkét oldalon, amely a mozgalom megítélésében is sokáig közrejátszott. A világnézeti megosztottság mögött viszont az alapvető cél, a szegényparasztság életszínvonalának javítása sosem képezte vita tárgyát. Jó példa a csoporton belüli különbségekre, hogy amíg [[Darvas József]], vagy [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]] integrálódni tudott a pártállami közéletbe, addig [[Hegyesi János]] önkéntes száműzetésbe vonult, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] egy időre kiszorult az irodalmi életből (ez jelentette könyvtárosi tevékenységének kezdetét Békéscsabán). Számos tag rendelkezett Viharsarki, Békés megyei kötődéssel, identitással.<br /> <br /> == Békés megyéhez köthető tagok ==<br /> <br /> <br /> [[Darvas József]], [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]], [[Hegyesi János]], [[Sinka István]], [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pál]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pi_%C3%ADr%C3%B3k Népi Írók] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.08.)<br /> * [http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/157.html A magyar irodalom története - &quot;Népi&quot; írók mozgalma]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [https://zanza.tv/fogalom/nepi-falukutato-mozgalom Zanza TV]<br /> * [http://mandiner.blog.hu/2012/12/13/kik_azok_a_nepiek_es_mit_akartak Kik azok a népiek és mit akartak?]<br /> * [http://kotvefuzve.reblog.hu/papp-istvan-a-magyar-nepi-mozgalom-tortenete Kommunistáktól a fajvédőkig: a magyar népi mozgalom története]<br /> * [http://www.jaffa.hu/konyvek-reszletek.php?konyv_id=2707 Papp István: A magyar népi mozgalom története]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kiss_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T15:42:53Z

<p>Szabo.csanad97: formázás</p> <hr /> <div> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:kiss_laszlo.jpg‎|bélyegkép|Kiss László]]<br /> Kiss László [[1976]]. [[július 21]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Első könyve [[2003]]-ban jelent meg Szindbád nem haza megy címmel a Tiszatáj Alapítvány gondozásában. A [[Bárka]] folyóirat szerkesztője. Jelenleg szülővárosában, Gyulán él, az Erkel Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Széppróza mellett megjelent egy irodalmi kritikákat tartalmazó kötete és egy életrajzi regénye Farkas Zoltánról, a mezőkovácsházi Ektomorf metál zenekar énekeséről. A [[Körös Irodalmi Társaság]] tagja, szerepelt a [[2009]]-es KörKörös antológiában.<br /> <br /> == Könyvei ==<br /> <br /> <br /> * Szindbád nem haza megy (2003, Tiszatáj Alapítvány)<br /> <br /> * Árnyas utcai szép napok (2008, Tiszatáj Alapítvány)<br /> <br /> * A térképnek, háttal (2010, Gyulai Hírlap könyvek)<br /> <br /> * Kis és egyéb világok (2011, FISZ Könyvek)<br /> <br /> * Ki mondta, hogy jó volt (2015, FISZ Könyvek)<br /> <br /> * Outcast (2015, Athenaeum)<br /> <br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> * Bárka-díj, 2004<br /> <br /> * Móricz Zsigmond ösztöndíj, 2007<br /> <br /> * Tiszatáj-jutalom, 2008<br /> <br /> <br /> == Források == <br /> <br /> <br /> * [http://szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/Kiss_L%C3%A1szl%C3%B3 Kiss László]<br /> * [http://www.barkaonline.hu/kritika/1797-a-barka-mhely-prozairoirol A Bárka műhely prózaíróiról]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://fiatalirok.blog.hu/2011/06/09/mindenki_csak_szoveg_interju_kiss_laszloval Mindenki csak szöveg]<br /> * [http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1408/vihar-sarokban-kiss-laszlo-terkepnek-hattal-cimu-tarcakoteterol Viharsarokban]<br /> * [http://kulter.hu/2015/12/az-emberfeletti-emberek-orszaga-ez/ Az emberfeletti emberek országa ez - interjú Kiss Lászlóval]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kiss_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T15:40:37Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */</p> <hr /> <div> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:kiss_laszlo.jpg‎|bélyegkép|Kiss László]]<br /> Kiss László [[1976]]. [[július 21]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Első könyve [[2003]]-ban jelent meg Szindbád nem haza megy címmel a Tiszatáj Alapítvány gondozásában. A [[Bárka]] folyóirat szerkesztője. Jelenleg szülővárosában, Gyulán él, az Erkel Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Széppróza mellett megjelent egy irodalmi kritikákat tartalmazó kötete és egy életrajzi regénye Farkas Zoltánról, a mezőkovácsházi Ektomorf metál zenekar énekeséről. A [[Körös Irodalmi Társaság]] tagja, szerepelt a [[2009]]-es KörKörös antológiában.<br /> <br /> == Könyvei ==<br /> <br /> <br /> * Szindbád nem haza megy (2003, Tiszatáj Alapítvány)<br /> <br /> * Árnyas utcai szép napok (2008, Tiszatáj Alapítvány)<br /> <br /> * A térképnek, háttal (2010, Gyulai Hírlap könyvek)<br /> <br /> * Kis és egyéb világok (2011, FISZ Könyvek)<br /> <br /> * Ki mondta, hogy jó volt (2015, FISZ Könyvek)<br /> <br /> * Outcast (2015, Athenaeum)<br /> <br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> * Bárka-díj, 2004<br /> <br /> * Móricz Zsigmond ösztöndíj, 2007<br /> <br /> * Tiszatáj-jutalom, 2008<br /> <br /> <br /> == Források, kapcsolódó linkek ==<br /> <br /> <br /> * [http://szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/Kiss_L%C3%A1szl%C3%B3 Kiss László]<br /> <br /> * [http://fiatalirok.blog.hu/2011/06/09/mindenki_csak_szoveg_interju_kiss_laszloval Mindenki csak szöveg]<br /> <br /> * [http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1408/vihar-sarokban-kiss-laszlo-terkepnek-hattal-cimu-tarcakoteterol Viharsarokban]<br /> <br /> * [http://www.barkaonline.hu/kritika/1797-a-barka-mhely-prozairoirol A Bárka műhely prózaíróiról]<br /> <br /> * [http://kulter.hu/2015/12/az-emberfeletti-emberek-orszaga-ez/ Az emberfeletti emberek országa ez - interjú Kiss Lászlóval]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Grecs%C3%B3_Kriszti%C3%A1n_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T15:37:42Z

<p>Szabo.csanad97: /* Hivatkozások */</p> <hr /> <div>Grecsó Krisztián [[1976]]. [[május 18]]-án született Szegváron. József Attila-díjas író, költő, szerkesztő. <br /> <br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:Grecsó_kicsi.jpg|bélyegkép|Grecsó Krisztián]] Grecsó Krisztián [[1976]]. [[május 18]]-án született a Csongrád megyei Szegváron. [[1994]]-ben a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. [[Békés megye]]i kötődése sokrétű. Egyrészt a Viharsarki identitás kapcsán, mely inkább kulturális, szociális közösséget jelent, másrészt a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola tanári szak, a [[Bárka]] folyóirat szerkesztése (egykori szerkesztőségi helye a könyvtár épületében volt), valamint az öt, Békéscsabán töltött év miatt sorolhatjuk a megyei kötődésű írók közé. Továbbá első, Vízjelek a honvágyról című kötetét a [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]] vezette [[Tevan könykiadó]] adta ki [[1996]]-ban, melynek fülszövegében szintén felmerül az identitás meghatározásának problémája[https://moly.hu/konyvek/grecso-krisztian-vizjelek-a-honvagyrol].<br /> <br /> [[2001]]-es megjelenésű Pletykaanyu novelláskötetének sikere jelentette prózaírói karrierjének kezdetét. Ezt követték a Magvető kiadónál megjelent regényei (Isten hozott, [[2004]]; Tánciskola, [[2008]]), melyek több nyelven is olvashatóak. Talán a [[2011]]-es Mellettem elférsz mondható legolvasottabb művének: tíz kiadást és több mint huszonötezer eladott példányt ért meg a regény[http://www.grecso.hu/bio], amelyben családi történetek kutatásán, titkok feltárásán keresztül kerül közelebb önmaga megismeréséhez az elbeszélő. Újabb munkái: Megyek utánad ([[2014]]), Jelmezbál ([[2016]]). Próza és líra mellett a harmadik műnemben is alkot: Cigányok ([[2010]]) drámáját a budapesti Katona József Színház játszotta.<br /> <br /> Grecsó egyik központi témája a család mint az identitás meghatározója és az a viszony, melyben az egyén kapcsolata a saját múltjával kialakul. Így a múlt elbeszélhetősége kihat az önmegismerésre, a mindenkori énkép fejlődésére. Grecsó stílusát gyakran hasonlítják a mágikus realistákéhoz, főként Gabriel Garcia Márquez regényvilágához.<br /> Jelenleg Budapesten él, az Élet és Irodalom prózarovatának szerkesztője. [[2012]]-ben elnyerte az AEGON művészeti díjat.<br /> <br /> == Legismertebb munkái ==<br /> <br /> <br /> * Pletykaanyu ([[2001]], Jelenkor), <br /> <br /> * Melletem elférsz ([[2011]], Magvető), <br /> <br /> * Jelmezbál ([[2016]], Magvető).<br /> <br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> * Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1999)<br /> * Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja (2001, 2003)<br /> * Bródy Sándor-díj (2002, az év legjobb szépprózai elsőkötetéért)<br /> * Déry Tibor-díj (2004)<br /> * Darvas-díj (2006)<br /> * József Attila-díj (2006)<br /> * AEGON művészeti díj (2012)<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://moly.hu/konyvek/grecso-krisztian-vizjelek-a-honvagyrol Vízjelek a honvágyról]<br /> <br /> * [2]: [http://www.grecso.hu/bio Grecsó Krisztián életrajza]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Grecs%C3%B3_Kriszti%C3%A1n Grecsó Krisztián] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://www.grecso.hu/bio Grecsó Krisztián]<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=49 Magvető]<br /> <br /> * [https://moly.hu/konyvek/grecso-krisztian-vizjelek-a-honvagyrol Vízjelek a honvágyról]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/iroi-es-olvasoi-elvarasok Írói és olvasói elvárások] <br /> * [https://librarius.hu/2014/06/12/irokent-lenyemet-arulom-grecso-krisztian-interju/ Íróként a lényemet árulom]<br /> * [http://magyarnarancs.hu/konyv/akkor-eljottem-a-semmibe-89952 Akkor eljöttem a semmibe]<br /> * [http://kotvefuzve.reblog.hu/20110220-a-nagymama-receptes-fuzeten-keresztul-lehet-a-hazat-szeretni- A nagymama receptesfüzetén keresztül lehet a házat szeretni]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Grecs%C3%B3_Kriszti%C3%A1n_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T15:36:49Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */</p> <hr /> <div>Grecsó Krisztián [[1976]]. [[május 18]]-án született Szegváron. József Attila-díjas író, költő, szerkesztő. <br /> <br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> [[Fájl:Grecsó_kicsi.jpg|bélyegkép|Grecsó Krisztián]] Grecsó Krisztián [[1976]]. [[május 18]]-án született a Csongrád megyei Szegváron. [[1994]]-ben a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. [[Békés megye]]i kötődése sokrétű. Egyrészt a Viharsarki identitás kapcsán, mely inkább kulturális, szociális közösséget jelent, másrészt a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola tanári szak, a [[Bárka]] folyóirat szerkesztése (egykori szerkesztőségi helye a könyvtár épületében volt), valamint az öt, Békéscsabán töltött év miatt sorolhatjuk a megyei kötődésű írók közé. Továbbá első, Vízjelek a honvágyról című kötetét a [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]] vezette [[Tevan könykiadó]] adta ki [[1996]]-ban, melynek fülszövegében szintén felmerül az identitás meghatározásának problémája[https://moly.hu/konyvek/grecso-krisztian-vizjelek-a-honvagyrol].<br /> <br /> [[2001]]-es megjelenésű Pletykaanyu novelláskötetének sikere jelentette prózaírói karrierjének kezdetét. Ezt követték a Magvető kiadónál megjelent regényei (Isten hozott, [[2004]]; Tánciskola, [[2008]]), melyek több nyelven is olvashatóak. Talán a [[2011]]-es Mellettem elférsz mondható legolvasottabb művének: tíz kiadást és több mint huszonötezer eladott példányt ért meg a regény[http://www.grecso.hu/bio], amelyben családi történetek kutatásán, titkok feltárásán keresztül kerül közelebb önmaga megismeréséhez az elbeszélő. Újabb munkái: Megyek utánad ([[2014]]), Jelmezbál ([[2016]]). Próza és líra mellett a harmadik műnemben is alkot: Cigányok ([[2010]]) drámáját a budapesti Katona József Színház játszotta.<br /> <br /> Grecsó egyik központi témája a család mint az identitás meghatározója és az a viszony, melyben az egyén kapcsolata a saját múltjával kialakul. Így a múlt elbeszélhetősége kihat az önmegismerésre, a mindenkori énkép fejlődésére. Grecsó stílusát gyakran hasonlítják a mágikus realistákéhoz, főként Gabriel Garcia Márquez regényvilágához.<br /> Jelenleg Budapesten él, az Élet és Irodalom prózarovatának szerkesztője. [[2012]]-ben elnyerte az AEGON művészeti díjat.<br /> <br /> == Legismertebb munkái ==<br /> <br /> <br /> * Pletykaanyu ([[2001]], Jelenkor), <br /> <br /> * Melletem elférsz ([[2011]], Magvető), <br /> <br /> * Jelmezbál ([[2016]], Magvető).<br /> <br /> <br /> == Díjai ==<br /> <br /> <br /> * Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1999)<br /> * Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja (2001, 2003)<br /> * Bródy Sándor-díj (2002, az év legjobb szépprózai elsőkötetéért)<br /> * Déry Tibor-díj (2004)<br /> * Darvas-díj (2006)<br /> * József Attila-díj (2006)<br /> * AEGON művészeti díj (2012)<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: https://moly.hu/konyvek/grecso-krisztian-vizjelek-a-honvagyrol<br /> <br /> * [2]: http://www.grecso.hu/bio<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Grecs%C3%B3_Kriszti%C3%A1n Grecsó Krisztián] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://www.grecso.hu/bio Grecsó Krisztián]<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=49 Magvető]<br /> <br /> * [https://moly.hu/konyvek/grecso-krisztian-vizjelek-a-honvagyrol Vízjelek a honvágyról]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/iroi-es-olvasoi-elvarasok Írói és olvasói elvárások] <br /> * [https://librarius.hu/2014/06/12/irokent-lenyemet-arulom-grecso-krisztian-interju/ Íróként a lényemet árulom]<br /> * [http://magyarnarancs.hu/konyv/akkor-eljottem-a-semmibe-89952 Akkor eljöttem a semmibe]<br /> * [http://kotvefuzve.reblog.hu/20110220-a-nagymama-receptes-fuzeten-keresztul-lehet-a-hazat-szeretni- A nagymama receptesfüzetén keresztül lehet a házat szeretni]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T15:34:48Z

<p>Szabo.csanad97: új alfejezet</p> <hr /> <div>[[1954]]. [[december 14]]-én született [[Tótkomlós]]on. Író, szociológus.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> A jelentős szlovák kisebbségű Tótkomlóson nőtt fel, maga is szlovák felmenőkkel rendelkezik. Szegeden gimnazista. Egyetemi tanulmányait Pécsett (közgazdaságtudomány) és Budapesten (szociológia) végzi. 1986-ban jelenik meg első könyve, a Kulákprés című szociográfia, amely az 1945 és 1956 között kuláknak minősített tótkomlósi parasztcsaládok életét dolgozza fel. 1996-tól adják ki szépirodalmi írásait. Első regénye, a Jadviga párnája rögtön sikert arat. A sok kiadást megért könyv az 1915-ben összeházasodott Osztatní András és Palkovits Mária Jadviga napló formájában megírt szerelmi története. 2002-es Milota című nagyregénye szintén elnyeri a kritikusok és az olvasók tetszését: Závadát a kortárs irodalom egyik meghatározó alakjaként tartják számon, művei a nemzetközi piacon is az eladási listák élén szerepelnek. Fia, Závada Péter szintén irodalmár: két verseskötete jelent meg eddig, valamint Akkezdet Phiai nevű rapegyüttes tagjaként és slammerként is népszerű alkotó. Závada Pál 1990-től a Holmi szerkesztője, egészen a lap megszűnéséig (2014). Többször olvasott fel a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Kulákprés (szociológia) - 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Jadviga párnája (regény) - 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Milota (regény) - 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Idegen testünk (regény) - 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Természetes fény (regény) - 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> <br /> == Fontosabb díjai ==<br /> <br /> <br /> * József Attila-díj (1998)<br /> * Kossuth-díj (2005)<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/zavada-pal#eletrajz Závada Pál életrajza]<br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l Závada Pál] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.10.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://kotvefuzve.reblog.hu/folyamatosan-kudarcot-vallottunk--interju-zavada-pallal Folyamatosan kudarcot vallottunk - interjú závada Pállal]<br /> * [http://www.origo.hu/kultura/20080605-zavada-pal-interju-megjelent-az-idegen-testunk-zsidokerdes-antiszemitizmus.html A szépirodalom ma már nem tud kedélyeket borzolni - interjú Závada Pállal]<br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T15:27:53Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */</p> <hr /> <div>[[1954]]. [[december 14]]-én született [[Tótkomlós]]on. Író, szociológus.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> A jelentős szlovák kisebbségű Tótkomlóson nőtt fel, maga is szlovák felmenőkkel rendelkezik. Szegeden gimnazista. Egyetemi tanulmányait Pécsett (közgazdaságtudomány) és Budapesten (szociológia) végzi. 1986-ban jelenik meg első könyve, a Kulákprés című szociográfia, amely az 1945 és 1956 között kuláknak minősített tótkomlósi parasztcsaládok életét dolgozza fel. 1996-tól adják ki szépirodalmi írásait. Első regénye, a Jadviga párnája rögtön sikert arat. A sok kiadást megért könyv az 1915-ben összeházasodott Osztatní András és Palkovits Mária Jadviga napló formájában megírt szerelmi története. 2002-es Milota című nagyregénye szintén elnyeri a kritikusok és az olvasók tetszését: Závadát a kortárs irodalom egyik meghatározó alakjaként tartják számon, művei a nemzetközi piacon is az eladási listák élén szerepelnek. Fia, Závada Péter szintén irodalmár: két verseskötete jelent meg eddig, valamint Akkezdet Phiai nevű rapegyüttes tagjaként és slammerként is népszerű alkotó. Závada Pál 1990-től a Holmi szerkesztője, egészen a lap megszűnéséig (2014). Többször olvasott fel a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Kulákprés (szociológia) - 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Jadviga párnája (regény) - 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Milota (regény) - 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Idegen testünk (regény) - 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Természetes fény (regény) - 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> <br /> == Fontosabb díjai ==<br /> <br /> <br /> * József Attila-díj (1998)<br /> * Kossuth-díj (2005)<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/zavada-pal#eletrajz Závada Pál életrajza]<br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l Závada Pál] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.10.)<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T13:51:18Z

<p>Szabo.csanad97: hivatkozás</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban, amelynek békéscsabai bemutatójáról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet]. A könyv 2017 márciusában elnyerte a rangos Aegon-díjat [http://www.litera.hu/hirek/krasznahorkkai-laszlo-aegon-dijas] (a díjnak szintén van egy másik Békés megyei kötődéssel rendelkező birtokosa [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]] személyében, akinek Mellettem elférsz című műve kapta meg az elsimerést 2012-ben). A Magyar Művészeti Akadémia tagja.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * ÁllatVanBent - Max Neumann képeivel (2010)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> * [5]: [http://www.litera.hu/hirek/krasznahorkkai-laszlo-aegon-dijas Krasznahorkai László Aegon-díjas]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/beszelgetes-krasznahorkai-laszloval Én nagyon megváltoztam - interjú Krasznahorkai Lászlóval]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11385 Emberek nélkül a rossz nincs sehol - kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal]<br /> * [https://mno.hu/grund/o-ha-mind-az-elso-csokhoz-mernenk-mindent-1369561 Ó, ha mind az első csókhoz mérnénk mindent!]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2017-08-14T13:45:36Z

<p>Szabo.csanad97: /* Könyvkiadói munkássága */ belső hivatkozás</p> <hr /> <div>'''a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben [http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1954_03/?query=SZO%3D(Lipt%C3%A1k%20P%C3%A1l)&amp;pg=69&amp;layout=s Kossuth-díjjal] tüntették ki''' a megye területén levő könyvtárak munkájának eredményes fejlesztéséért. <br /> . <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I-II., Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, [[Banner zoltán (költő)|Banner Zoltán]]t, Csorba Győzőt, [[Sarusi Mihály(költő, író)|Sarusi Mihály]]t, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> Fodor János [http://inaplo.hu/poesishungarica saját oldalán] publikálta a kötetek listáját képekkel illusztrálva. A 3K hasábjain egy esszé keretében írt elemzést róluk.<br /> (Fodor János: Poesis Hungarica - digitális kontextusban . - In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2015. (24. évf.), 6. sz., 23-26. p.)<br /> <br /> A Grafica Hungarica sorozatról és más kötetekről az [http://bmkart.blogspot.hu/ Grafica Hungarica blogon] találhatnak további információkat.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ünnepélyesen kiosztották az 1954. évi Kossuth-díjakat. In: Népszava 1954. március 16.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Könyvtárosok]]<br /> [[Kategória: Képzőművészek]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1989 2017-08-14T13:38:43Z

<p>Szabo.csanad97: /* Események */</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> * Megjelenik [[Krasznahorkai László (író)|Krasznahorkai László]] második, Az ellenállás melankóliája című regénye.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1989 2017-08-14T13:38:21Z

<p>Szabo.csanad97: új szócikk létrehozása</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> * Megjelenik Krasznahorkai László második, Az ellenállás melankóliája című regénye.</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T13:36:22Z

<p>Szabo.csanad97: belső hivatkozás létrehozása</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban, amelynek békéscsabai bemutatójáról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet]. A könyv 2017 márciusában elnyerte a rangos AEGON-díjat (a díjnak szintén van egy másik Békés megyei kötődéssel rendelkező birtokosa [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]] személyében, akinek Mellettem elférsz című műve kapta meg az elsimerést 2012-ben). A Magyar Művészeti Akadémia tagja.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * ÁllatVanBent - Max Neumann képeivel (2010)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/beszelgetes-krasznahorkai-laszloval Én nagyon megváltoztam - interjú Krasznahorkai Lászlóval]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11385 Emberek nélkül a rossz nincs sehol - kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal]<br /> * [https://mno.hu/grund/o-ha-mind-az-elso-csokhoz-mernenk-mindent-1369561 Ó, ha mind az első csókhoz mérnénk mindent!]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T13:35:37Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ belső hivatkozás, bővítés</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban, amelynek békéscsabai bemutatójáról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet]. A könyv 2017 márciusában elnyerte a rangos AEGON-díjat (a díjnak szintén van egy másik Békés megyei kötődéssel rendelkező birtokosa [[Grecsó Krisztián (író)|Grecsó Krisztián]] személyében, akinek Mellettem elférsz című műve kapta meg az elsimerést 2012-ben). A Magyar Művészeti Akadémia tagja.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * ÁllatVanBent - Max Neumann képeivel (2010)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/beszelgetes-krasznahorkai-laszloval Én nagyon megváltoztam - interjú Krasznahorkai Lászlóval]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11385 Emberek nélkül a rossz nincs sehol - kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal]<br /> * [https://mno.hu/grund/o-ha-mind-az-elso-csokhoz-mernenk-mindent-1369561 Ó, ha mind az első csókhoz mérnénk mindent!]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T13:18:43Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban, amelynek békéscsabai bemutatójáról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet]. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * ÁllatVanBent - Max Neumann képeivel (2010)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/beszelgetes-krasznahorkai-laszloval Én nagyon megváltoztam - interjú Krasznahorkai Lászlóval]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11385 Emberek nélkül a rossz nincs sehol - kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal]<br /> * [https://mno.hu/grund/o-ha-mind-az-elso-csokhoz-mernenk-mindent-1369561 Ó, ha mind az első csókhoz mérnénk mindent!]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T13:15:35Z

<p>Szabo.csanad97: /* Legfontosabb művei */</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Itt fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban. A Békéscsabai bemutatóról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet]. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.<br /> <br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * ÁllatVanBent - Max Neumann képeivel (2010)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/beszelgetes-krasznahorkai-laszloval Én nagyon megváltoztam - interjú Krasznahorkai Lászlóval]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11385 Emberek nélkül a rossz nincs sehol - kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal]<br /> * [https://mno.hu/grund/o-ha-mind-az-elso-csokhoz-mernenk-mindent-1369561 Ó, ha mind az első csókhoz mérnénk mindent!]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T13:07:57Z

<p>Szabo.csanad97: új alfejezet</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Itt fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban. A Békéscsabai bemutatóról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet]. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.<br /> <br /> <br /> == Legfontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.litera.hu/hirek/beszelgetes-krasznahorkai-laszloval Én nagyon megváltoztam - interjú Krasznahorkai Lászlóval]<br /> * [http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=11385 Emberek nélkül a rossz nincs sehol - kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal]<br /> * [https://mno.hu/grund/o-ha-mind-az-elso-csokhoz-mernenk-mindent-1369561 Ó, ha mind az első csókhoz mérnénk mindent!]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T12:17:28Z

<p>Szabo.csanad97: apró formázások</p> <hr /> <div>Krasznahorkai László [[1954]]. [[január 5.|január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Egyik legjelentősebb kortárs magyar író, regényei a nemzetközi olvasóközönség körein belül is népszerűek. Kossuth- és Man Booker díjás[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj]. Híres regényei: Sátántangó ([[1985]]), Az ellenállás melankóliája ([[1989]]), Háború és háború ([[1999]]).<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> [[1954]]. [[január 5]]-én született [[Gyula|Gyulán]]. Szülei: Krasznahorkai György, Pálinkás Júlia. [[1968]]-tól [[1972]]-ig az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakos tanuló. Később jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten ([[1973]]-[[1978]]). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója [[1978]]-tól [[1983]]-ig. Doktori disszertációját Márai Sándorról írta.<br /> Publikált az [[Új Aurora (folyóirat)|Új Aurora]] fiatal megyei szerzőket felvonultató 1978-as évfolyam első számában. Az országos (majd nemzetközi) elismerést jelentő Sátántangó című regénye [[1985]]-ben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, amelyből Tarr Béla készített egy 421 perces filmet [[1994]]-ben[http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86]. Szintén Tarr Béla adaptálta a krasznahorkai-életműben következő mérföldkőnek számító Az ellenállás melankóliáját (megjelent: [[1989]], Magvető) Werckmeister harmóniák[http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232] címmel [[2000]]-ben. A rendszerváltás után hivatalos világjáró lett. Utazásai Mongóliától kezdve az Egyesült Államokig számtalan országot, kultúrát érintettek. Itt fontos megemlíteni barátságát Allen Ginsberg amerikai beatköltővel, aki a Háború és háború megírásában segédkezett. Digitális Irodalmi Akadémia tagja, külföldi egyetemeken vendégprofesszor, Tarr Béla rendező számos filmjének forgatókönyvírója, három gyermek édesapja. Neve akár felmerülhet a leendő irodalmi Nobel-díjasok között is. Legújabb regénye Báró Wenckheim hazatér címen jelent meg 2016-ban. A Békéscsabai bemutatóról készült rövid videó itt tekinthető meg [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet].<br /> <br /> <br /> == Legfontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Sátántangó (1985)<br /> * Az ellenállás melankóliája (1989)<br /> * Háború és háború (1999)<br /> * Báró Wenckheim hazatér (2016)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/krasznahorkai-laszlo PIM]<br /> <br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3 Krasznahorkai László] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=szerzo&amp;id=26 Magvető]<br /> <br /> * [http://www.krasznahorkai.hu/ Krasznahorkai László weboldala]<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [1]: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Man_Booker-d%C3%ADj Man Booker-díj] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.04)<br /> <br /> * [2]: [http://www.filmkatalogus.hu/Satantango--f86 Sátántangó]<br /> <br /> * [3]: [http://www.filmkatalogus.hu/Werckmeister-harmoniak--f10232 Werckmesiter harmóniák]<br /> <br /> * [4]: [http://www.barkaonline.hu/roevid-videointerjuk-oesszes/5466-krasznahorkai-laszlo-bekescsaban-reszlet Krasznahorkai László Békéscsabán]<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) 2017-08-14T12:14:51Z

<p>Szabo.csanad97: /* Élete */ apró változtatások</p> <hr /> <div>[[1954]]. [[december 14]]-én született [[Tótkomlós]]on. Író, szociológus.<br /> <br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> <br /> A jelentős szlovák kisebbségű Tótkomlóson nőtt fel, maga is szlovák felmenőkkel rendelkezik. Szegeden gimnazista. Egyetemi tanulmányait Pécsett (közgazdaságtudomány) és Budapesten (szociológia) végzi. 1986-ban jelenik meg első könyve, a Kulákprés című szociográfia, amely az 1945 és 1956 közötti kuláknak minősített tótkomlósi parasztcsaládok életét dolgozza fel. 1996-tól adják ki szépirodalmi írásait. Első regénye, a Jadviga párnája rögtön sikert arat. A sok kiadást megért könyv az 1915-ben összeházasodott Osztatní András és Palkovits Mária Jadviga napló formájában megírt szerelmi története. 2002-es Milota című nagyregénye szintén elnyeri a kritikusok és az olvasók tetszését: Závadát a kortárs irodalom egyik meghatározó alakjaként tartják számon, művei a nemzetközi piacon is az eladási listák élén szerepelnek. Fia, Závada Péter szintén irodalmár: két verseskötete jelent meg eddig, valamint Akkezdet Phiai nevű rapegyüttes tagjaként és slammerként is népszerű alkotó. Závada Pál 1990-től a Holmi szerkesztője, egészen a lap megszűnéséig (2014). Többször olvasott fel a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> <br /> <br /> * Kulákprés (szociológia) - 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Jadviga párnája (regény) - 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Milota (regény) - 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Idegen testünk (regény) - 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Természetes fény (regény) - 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> <br /> == Fontosabb díjai ==<br /> <br /> <br /> * József Attila-díj (1998)<br /> * Kossuth-díj (2005)<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> <br /> * [https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/zavada-pal#eletrajz Závada Pál életrajza]<br /> * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l Závada Pál] In: Wikipédia (Látogatva: 2017.08.10.)<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Irodalmárok]]</div>

Szabo.csanad97 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sodr%C3%A1s_(foly%C3%B3irat) 2017-08-14T11:48:28Z

<p>Szabo.csanad97: /* Hivatkozások */</p> <hr /> <div>Békéscsabai szépirodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Mindössze két lapszámot ért meg ([[1992]]).<br /> <br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> <br /> A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.<br /> <br /> A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).<br /> <br /> Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról: <br /> <br /> „A társaság, összetételét tekintve, igen sokszínű, írók, kritikusok mellett történészek és muzeológusok vannak a tagok között, az azonos területhez tartozók között is megtalálhatóak a legkülönbözőbb irányzatok képviselői. Ennek megfelelően széles érdeklődésű, nyitott folyóirat kialakítására törekszünk, a szépirodalmi és a művészetek mellett bő teret kívánunk szentelni az átalakuló társadalmunk jelenségeit vizsgáló munkáknak. Nem feledkezve meg arról, hogy a jelen eseményei igazán csak a múlt ismeretében érthetőek meg. Fontosnak ítéljük a helyi társadalomban zajló folyamatok figyelemmel kísérését is.<br /> <br /> Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]<br /> <br /> Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kiss Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.<br /> <br /> <br /> == A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==<br /> <br /> <br /> Banner Zoltán, Bod Tamás, Cs. Tóth János, Csiki László, Dánielisz Endre, Dusnoki József, Egyed Emese, Elek Tibor, Géczi János, Gyenge Enikő, Kiss Ottó, Laurinyecz Mihály, Polgár Julianna, Reményi József Tamás, Sarusi Mihály, Schlett István, Sümegi György, Szabó Gyula, Tarján Tamás, Tornai József<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> * Sodrás 1992/1. 111. p., Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, ISSN 1216-4453. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> *[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, 3. p.<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Folyóiratok]]<br /> [[Kategória: Békéscsaba]]</div>

Szabo.csanad97