http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Svengol&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FSvengol 2026-04-10T11:03:55Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-22T13:25:41Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, [[Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> <br /> == Felhasznált irodalom: ==<br /> <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások: ==<br /> <br /> * [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00024/pdf/bmmk_2003_213-233.pdf] Az auróra kör élete régen <br /> * [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913] Az Auróra kör szerepe a múzeum életében<br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713] Emléktábla avatás Dr. Révész Sándor</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-22T13:24:29Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> <br /> == Felhasznált irodalom: ==<br /> <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások: ==<br /> <br /> * [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00024/pdf/bmmk_2003_213-233.pdf] Az auróra kör élete régen <br /> * [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913] Az Auróra kör szerepe a múzeum életében<br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713] Emléktábla avatás Dr. Révész Sándor</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-22T13:22:48Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> <br /> == Felhasznált irodalom: ==<br /> <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások: ==<br /> <br /> * [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00024/pdf/bmmk_2003_213-233.pdf]<br /> * [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913]<br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713]</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:16:10Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>[[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. Az Erzsébethelyi Daloskör 1944-ig folytatta tevékenységét és jogutód nélkül szünt meg.<br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA] Szócikk író versenyre elkészített videó</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:15:44Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. Az Erzsébethelyi Daloskör 1944-ig folytatta tevékenységét és jogutód nélkül szünt meg.<br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA] Szócikk író versenyre elkészített videó</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:14:01Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA] Szócikk író versenyre elkészített videó</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:12:13Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA]</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:11:16Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> &lt;iframe width=&quot;420&quot; height=&quot;315&quot; src=&quot;http://www.youtube.com/embed/1iyWdT4ThPA&quot; frameborder=&quot;0&quot; allowfullscreen&gt;&lt;/iframe&gt;</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:10:35Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [&lt;iframe width=&quot;420&quot; height=&quot;315&quot; src=&quot;http://www.youtube.com/embed/1iyWdT4ThPA&quot; frameborder=&quot;0&quot; allowfullscreen&gt;&lt;/iframe&gt;]</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-22T13:08:48Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [[Média:&lt;iframe width=&quot;420&quot; height=&quot;315&quot; src=&quot;http://www.youtube.com/embed/1iyWdT4ThPA&quot; frameborder=&quot;0&quot; allowfullscreen&gt;&lt;/iframe&gt;]]</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-21T18:29:23Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div><br /> Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> Felhasznált irodalom: <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-21T18:28:32Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Auróra Kör'''<br /> <br /> Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> Felhasznált irodalom: <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-21T18:27:56Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Auróra Kör'''<br /> <br /> Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg]]<br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> [[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg]]<br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> Felhasznált irodalom: <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:2013-04-09_09.26.43.jpg 2013-04-21T18:25:33Z

<p>Svengol: Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum engedélyével</p> <hr /> <div>Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum engedélyével</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:2013-04-09_09.27.06.jpg 2013-04-21T18:24:55Z

<p>Svengol: Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum engedélyével</p> <hr /> <div>Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum engedélyével</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-19T18:51:08Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Auróra Kör'''<br /> <br /> Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.<br /> <br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> Felhasznált irodalom: <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-18T19:07:13Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Auróra Kör'''<br /> <br /> Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.<br /> <br /> <br /> == '''Irodalmi élet''' ==<br /> <br /> == Alfejezet címe ==<br /> <br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Zenei élet''' ==<br /> <br /> == Alfejezet címe ==<br /> <br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> <br /> == '''Képzőművészeti élet''' ==<br /> <br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> <br /> == '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==<br /> <br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> Felhasznált irodalom: <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:18:28Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:17:09Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' == [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:DSC01941.JPG 2013-04-17T19:15:01Z

<p>Svengol: Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum engedélyével</p> <hr /> <div>Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum engedélyével</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:13:13Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:12:07Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:11:31Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>== '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG]]|bélyegkép|<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:04:14Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div><br /> == '''Kezdeti évek''' == <br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:02:00Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div><br /> <br /> == '''Kezdeti évek''' == [[Fájl:DSC01914.JPG]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T19:00:04Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> == '''Kezdeti évek''' ==<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T18:58:07Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Kezdeti évek'''<br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> '''Vezetőség'''<br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> '''1920-as évek'''<br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> '''1930-as évek'''<br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> '''Kodály Zoltán és a Dalegylet'''<br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> '''Forrás:''' <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-17T18:57:21Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Kezdeti évek'''<br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> '''Vezetőség'''<br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> '''1920-as évek'''<br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> '''Forrás:''' <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> <br /> '''1930-as évek'''<br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> '''Kodály Zoltán és a Dalegylet'''<br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-16T19:29:50Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Kezdeti évek'''<br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> '''Vezetőség'''<br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> '''1920-as évek'''<br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> '''1930-as évek'''<br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> '''Kodály Zoltán és a Dalegylet'''<br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-16T13:56:00Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Kezdeti évek'''<br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> '''Vezetőség'''<br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> '''1920-as évek'''<br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> '''1930-as évek'''<br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> '''Kodály Zoltán és a Dalegylet'''<br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Szerintem ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-16T13:55:37Z

<p>Svengol: </p> <hr /> <div>'''Kezdeti évek'''<br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. <br /> <br /> '''Vezetőség'''<br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> '''1920-as évek'''<br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> '''1930-as évek'''<br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''''''Félkövér szöveg'''<br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Szerintem ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aurora-k%C3%B6r 2013-04-16T13:14:57Z

<p>Svengol: Új oldal, tartalma: „'''Auróra Kör''' Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményez…”</p> <hr /> <div>'''Auróra Kör'''<br /> <br /> Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.<br /> Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.<br /> A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.<br /> Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.<br /> <br /> Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.<br /> Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.<br /> <br /> '''Irodalmi élet'''<br /> <br /> A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”<br /> 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.<br /> <br /> '''Zenei élet'''<br /> <br /> A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.<br /> <br /> '''Képzőművészeti élet'''<br /> <br /> Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.<br /> 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.<br /> <br /> '''Az Auróra Kör újraéledése'''<br /> <br /> 1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett. <br /> <br /> <br /> Felhasznált irodalom: <br /> * A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából<br /> * Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.<br /> * Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397<br /> * Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.<br /> * Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.<br /> * A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-233.<br /> <br /> Ábrák:</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szerkeszt%C5%91:Svengol 2013-03-14T17:55:49Z

<p>Svengol: Kategória</p> <hr /> <div>A [[:Kategória:Dalospacsirta|Dalospacsirta csapat]] tagja a [[BékésWiki szócikkíró verseny 2013|2013. évi BékésWiki szócikkíró versenyen]].<br /> <br /> A csapat által szerkesztett szócikkek:<br /> * [[Erzsébethelyi Daloskör]] (szabadon választott)<br /> * [[Auróra Kör]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Dalospacsirta]]</div>

Svengol http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szerkeszt%C5%91:Svengol 2013-03-14T16:03:08Z

<p>Svengol: Szerkesztő lapjának létrehozása</p> <hr /> <div>A [[Dalospacsirta csapat]] tagja a [[BékésWiki szócikkíró verseny 2013|2013. évi BékésWiki szócikkíró versenyen]].<br /> <br /> A csapat által szerkesztett szócikkek:<br /> * [[Erzsébethelyi Daloskör]] (szabadon választott)<br /> * [[Auróra Kör]]</div>

Svengol