http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Spal&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FSpal 2026-07-18T22:06:32Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-05T19:12:59Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Történet ==<br /> <br /> [[Fájl:Horgásztó3.jpg]]Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> == Film ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata]kisfilmünk linkje... (Valamennyi képet Sellei Pál készítette) és a kisfilm beillesztve:<br /> {{#ev:youtube|EpO9ZPTB6Ms}}<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozás: ==<br /> <br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó honlapja<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó22.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó20.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó21.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |1.<br /> |2.<br /> |3.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 1. Horgásztó&lt;br&gt;<br /> 2. Csendes táj a tóparton&lt;br&gt;<br /> 3. Horgászok<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó18.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó14.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó12.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |4.<br /> |5.<br /> |6.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 4. Várakozás&lt;br&gt;<br /> 5. Csendes táj a tóparton 2&lt;br&gt;<br /> 6. Változatos táj<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó9.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó8.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó5.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |7.<br /> |8.<br /> |9.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 7. Fogás...&lt;br&gt;<br /> 8. Pihenés&lt;br&gt;<br /> 9. Változatos táj 2<br /> |}</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-05T19:03:39Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Történet ==<br /> <br /> [[Fájl:Horgásztó3.jpg]]Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> == Film ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata]kisfilmünk... (Valamennyi képet Sellei Pál készítette)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozás: ==<br /> <br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó honlapja<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó22.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó20.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó21.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |1.<br /> |2.<br /> |3.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 1. Horgásztó&lt;br&gt;<br /> 2. Csendes táj a tóparton&lt;br&gt;<br /> 3. Horgászok<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó18.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó14.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó12.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |4.<br /> |5.<br /> |6.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 4. Várakozás&lt;br&gt;<br /> 5. Csendes táj a tóparton 2&lt;br&gt;<br /> 6. Változatos táj<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó9.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó8.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó5.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |7.<br /> |8.<br /> |9.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 7. Fogás...&lt;br&gt;<br /> 8. Pihenés&lt;br&gt;<br /> 9. Változatos táj 2<br /> |}</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-05T19:02:25Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Történet ==<br /> <br /> Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> == Film ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata]kisfilmünk... (Valamennyi képet Sellei Pál készítette)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozás: ==<br /> <br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó honlapja<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó22.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó20.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó21.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |1.<br /> |2.<br /> |3.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 1. Horgásztó&lt;br&gt;<br /> 2. Csendes táj a tóparton&lt;br&gt;<br /> 3. Horgászok<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó18.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó14.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó12.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |4.<br /> |5.<br /> |6.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 4. Várakozás&lt;br&gt;<br /> 5. Csendes táj a tóparton 2&lt;br&gt;<br /> 6. Változatos táj<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Horgásztó9.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó8.jpg|200px]]<br /> |[[Fájl:Horgásztó5.jpg|200px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |7.<br /> |8.<br /> |9.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 7. Fogás...&lt;br&gt;<br /> 8. Pihenés&lt;br&gt;<br /> 9. Változatos táj 2<br /> |}</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-05T18:50:32Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div><br /> == Történet ==<br /> <br /> Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> == Film ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata]kisfilmünk... (Valamennyi képet Sellei Pál készítette)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozás: ==<br /> <br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó honlapja<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Wikipedesketch1.png|120px]]<br /> |[[Fájl:Wikipedesketch1.png|120px]]<br /> |[[Fájl:Wikipedesketch1.png|120px]]<br /> |- align=&quot;center&quot;<br /> |1.<br /> |2.<br /> |3.<br /> |-<br /> |colspan=&quot;3&quot; |<br /> 1. blabla&lt;br&gt;<br /> 2. blabla&lt;br&gt;<br /> 3. blabla<br /> |}</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-05T18:48:28Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div><br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> == Film ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata]kisfilmünk... (Valamennyi képet Sellei Pál készítette)<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozás: ==<br /> <br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó honlapja<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-03T13:22:14Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> == Film ==<br /> {{#ev:yuotube|watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata}}<br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=EpO9ZPTB6Ms&amp;feature=youtube_gdata]<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozás: ==<br /> <br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-02T14:54:57Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> Külső hivatkozás:<br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893] battonyai horgásztó</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Battonyai_Horg%C3%A1szt%C3%B3 2012-04-02T14:50:38Z

<p>Spal: Új oldal, tartalma: „Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki …”</p> <hr /> <div>Először honiként kezdték. Azért kezdték el hogy bebizonyítsák hogy van olyan horgásztó ahol szép eredményeket is lehet elérni.Régen az agyagot termelték ki ezért kapta ki a Gödrösök nevét. A 80 évekbe elejétől a közepéig működött. 2001-ben először bérelték majd 2002-ben a terület tulajdonosai lettek Tóth Lajos Elnök és Lukács László Elnök helyettes.Sok versenyt bonyolítottak le de mindig előtte telepítettek bele. Telepítettek bele például 2005-ben 1500 db kétnyaras pontyot. A területe ahol el terül 5 hektár amit víz borít 2.5 hektár ez 3 tóból áll. Átlag víz mélység 4 éter még vannak mélyebb részek a tónak.Amilyen halak fog hatók ponty, amur, kárász, nyáron afrikai harcsa, csukára.2007-ben meg nagyobb bióták a horgásztót<br /> <br /> <br /> Külső hivatkozás:<br /> [http://horgaszto-battonya.gportal.hu/gindex.php?pg=16946893]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T17:43:40Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> Haan Lajos a következőket írja a várról: &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.&quot;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> *Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> *A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> *Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870. [http://books.google.hu/books?id=hDUBAAAAQAAJ&amp;printsec=frontcover&amp;hl=hu#v=onepage&amp;q&amp;f=false]<br /> <br /> *Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a<br /> középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T17:41:14Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> Haan Lajos a következőket írja a várról: &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.&quot;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870. [http://books.google.hu/books?id=hDUBAAAAQAAJ&amp;printsec=frontcover&amp;hl=hu#v=onepage&amp;q&amp;f=false]<br /> <br /> Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a<br /> középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T17:28:22Z

<p>Spal: /* Monda */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> Haan Lajos a következőket írja a várról: &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.&quot;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870. [http://books.google.hu/books?id=hDUBAAAAQAAJ&amp;printsec=frontcover&amp;hl=hu#v=onepage&amp;q&amp;f=false]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T17:24:24Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870. [http://books.google.hu/books?id=hDUBAAAAQAAJ&amp;printsec=frontcover&amp;hl=hu#v=onepage&amp;q&amp;f=false]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T17:17:44Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T17:17:28Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:56:11Z

<p>Spal: /* Kategória */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> <br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:55:19Z

<p>Spal: /* Kategória */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> [[Kategória BékésWiki szócikkíró verseny(2012)]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:52:10Z

<p>Spal: /* Kategória */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> Kategória [[BékésWiki vetélkedő (2012)<br /> ]][[Belső hivatkozás]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:50:07Z

<p>Spal: /* Kategória */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> [[Kategória Helytörténet]]<br /> [[Kategória BékésWiki vetélkedő (2012)<br /> ]]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:47:57Z

<p>Spal: /* Kategória */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> /*Helytörténet*/<br /> BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:47:19Z

<p>Spal: /* Kategória */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet<br /> BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:41:17Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet, BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:35:43Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet, BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:35:16Z

<p>Spal: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133 (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet, BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:27:35Z

<p>Spal: szerkesztés</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *[Sámson várának kaputornya, Doboz] [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet, BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:18:10Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz[Sámson várának kaputornya, Doboz] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet, BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:08:16Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz[Sámson várának kaputornya, Doboz] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet, BékésWiki vetélkedő (2012)</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:04:36Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> *http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz[Sámson várának kaputornya, Doboz] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T16:02:38Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> [Sámson várának kaputornya, Doboz] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:58:03Z

<p>Spal: szerkesztés</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]<br /> <br /> == Kategória ==<br /> Helytörténet</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:40:38Z

<p>Spal: szerkesztés</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm]</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:38:50Z

<p>Spal: szerkestés</p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:35:08Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:33:48Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:33:07Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *Doboz <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:30:09Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:21:53Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:18:13Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>A Békés megyei [[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:07:57Z

<p>Spal: Szócikk létrehozása</p> <hr /> <div><br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T15:00:36Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; <br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban.<br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2012-04-01T14:48:59Z

<p>Spal: Új oldal, tartalma: „ A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paul…”</p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; 2<br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 <br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi. 6</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vita:B%C3%A9k%C3%A9sWiki 2012-04-01T14:42:28Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Sámson vár (Doboz) ==<br /> <br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; 2<br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 <br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá. Befészkeli magát az ősrégi falak közé, bosszút esküszik. Rablónak áll, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ássa el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen, az emberek a Szanazugból siratták a szemük láttára elpusztult Dobozt. a falu nyoma ott van, ahol a Körös Kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok az falut lejjebb építették fel. Sámson tovább ölte a törököt, egy vén , csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a Sámson-vár őrzi. 6</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vita:B%C3%A9k%C3%A9sWiki 2012-04-01T14:28:40Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Sámson vár (Doboz) ==<br /> <br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; 2<br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 <br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghal. A törökök a lányt a vízpartra viszik, s fogyó holdkor a mély örvénybe vetik. Sámson a vízen holtan úszva látja viszont szerelmét, eltemeti a várba a földsánc alá.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vita:B%C3%A9k%C3%A9sWiki 2012-04-01T14:24:07Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Sámson vár (Doboz) ==<br /> <br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; 2<br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 <br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották, folyamatosan harcban állt a török basával.A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vita:B%C3%A9k%C3%A9sWiki 2012-04-01T13:59:44Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div>== Sámson vár (Doboz) ==<br /> <br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; 2<br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5 <br /> A területet a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. <br /> Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. a szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vita:B%C3%A9k%C3%A9sWiki 2012-04-01T12:32:49Z

<p>Spal: Sámson vár (Doboz)</p> <hr /> <div>== Sámson vár (Doboz) ==<br /> <br /> <br /> <br /> A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített. 1 A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használván.&quot; 2<br /> Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. 3 Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Leírásában megemlíti, hogy a sánc vonala jól követhető, és az eke gyakran nagyméretű, vörös rögöket fordít ki a földből a területen. Az átégett agyagrögökből néhányat bevitt a gyulai múzeumba. 4 Lükő megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot régészetileg védetté nyilvánították 1953-ban. 5</div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Horg%C3%A1szt%C3%B322.jpg 2012-03-27T11:11:01Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div></div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Horg%C3%A1szt%C3%B320.jpg 2012-03-27T11:10:21Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div></div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Horg%C3%A1szt%C3%B321.jpg 2012-03-27T11:08:28Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div></div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Horg%C3%A1szt%C3%B319.jpg 2012-03-27T11:07:41Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div></div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Horg%C3%A1szt%C3%B318.jpg 2012-03-27T11:07:22Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div></div>

Spal http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Horg%C3%A1szt%C3%B317.jpg 2012-03-27T11:06:57Z

<p>Spal: </p> <hr /> <div></div>

Spal