Könyvtár (Battonya)

2012-04-03T13:07:24Z

Rdorka:

== ''' Történet''' ==

A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott.
Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött.
Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.
1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn.
A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.

== '''A könyvtár feladata''' ==

Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára.

== '''Nyitva tartás''' ==

Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)

== '''Képgaléria''' ==

== '''Kisfilm''' ==

{{#ev:youtube|}}

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)

== '''Külső hivatkozás''' ==
http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&o=Thl3qlOzSB

A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-04-02T14:13:53Z

Rdorka:

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==

[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Képgaléria]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]
[[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

Könyvtár (Battonya)

2012-04-02T14:09:49Z

Rdorka:

== ''' Történet''' ==

A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott.
Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött.
Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.
1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn.
A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.

== '''A könyvtár feladata''' ==

Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára.

== '''Nyitva tartás''' ==

Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)

== '''Képgaléria''' ==

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)

== '''Külső hivatkozás''' ==
http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&o=Thl3qlOzSB

A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:28:48Z

Rdorka: /* Tartalomjegyzék */

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==

[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]
[[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:27:36Z

Rdorka: /* Tartalomjegyzék */

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==
[[Története] [[Kisfilm]] [[Lásd még]] [[Kapcsolodó irodalom]] [[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:26:26Z

Rdorka: /* Tartalomjegyzék */

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==
[[Története]]

[[Kisfilm]]

[[Lásd még]]

[[Kapcsolodó irodalom]]

[[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:25:12Z

Rdorka: /* Története */

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==
[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]
[[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:24:57Z

Rdorka: /* Története */

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==
[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]
[[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==

A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:20:33Z

Rdorka:

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

== '''Tartalomjegyzék''' ==
[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]
[[Külső hivatkozás]]

== '''Története''' ==
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

== '''Kisfilm''' ==

== '''Lásd még''' ==

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

== '''Külső hivatkozás''' == ==

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:17:16Z

Rdorka:

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

'''Tartalomjegyzék'''
[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]
[[Külső hivatkozás]]

'''Története''' A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

'''Kisfilm'''

'''Lásd még'''

'''Kapcsolódó irodalom'''

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

'''Külső hivatkozás'''

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T15:10:48Z

Rdorka:

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''

'''Tartalomjegyzék'''
[[Története]]
[[Kisfilm]]
[[Lásd még]]
[[Kapcsolodó irodalom]]

'''
Története'''A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

'''Kisfilm'''

'''Lásd még'''

'''Kapcsolódó irodalom'''

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak

'''Külső hivatkozás'''

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T14:57:37Z

Rdorka:

''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében'''
Története
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

Kisfilm

Lásd még

Kapcsolódó irodalom

A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak
Külső hivatkozás
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

1831. évi kolerajárvány Békés megyében

2012-03-30T14:40:27Z

Rdorka:

.
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.
A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták.
Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm

http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html

http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf

Fájl:Bent15.jpg

2012-03-27T11:10:33Z

Rdorka: bent15

bent15

Fájl:Bent14.jpg

2012-03-27T11:09:50Z

Rdorka: bent14

bent14

Fájl:Bent13.jpg

2012-03-27T11:09:24Z

Rdorka: bent13

bent13

Fájl:Bent12.jpg

2012-03-27T11:08:31Z

Rdorka: bent12

bent12

Fájl:Bent10.jpg

2012-03-27T11:06:30Z

Rdorka: bent10

bent10

Fájl:Bent8.jpg

2012-03-27T11:05:16Z

Rdorka: bent8

bent8

Fájl:Bent7.jpg

2012-03-27T11:04:39Z

Rdorka: bent7

bent7

Fájl:Bent6.jpg

2012-03-27T11:03:48Z

Rdorka: bent6

bent6

Fájl:Bent5.jpg

2012-03-27T11:03:00Z

Rdorka: bent5

bent5

Fájl:Bent4.jpg

2012-03-27T11:02:13Z

Rdorka: bent4

bent4

Fájl:Bent3.jpg

2012-03-27T11:01:31Z

Rdorka: bent3

bent3

Fájl:Bent2.jpg

2012-03-27T10:58:49Z

Rdorka: bent2

bent2

Fájl:Bent1.jpg

2012-03-27T10:58:12Z

Rdorka: bent1

bent1

Fájl:Bejárat6.jpg

2012-03-27T10:57:17Z

Rdorka: bejárat6

bejárat6

Fájl:Bejárat5.jpg

2012-03-27T10:56:22Z

Rdorka: bejárat5

bejárat5

Fájl:Bejárat.jpg

2012-03-27T10:55:16Z

Rdorka: bejárat

bejárat

Fájl:Bejárat 4.jpg

2012-03-27T10:54:26Z

Rdorka: bejárat4

bejárat4

Fájl:Bejárat 2.jpg

2012-03-27T10:52:26Z

Rdorka: bejárat2

bejárat2

Fájl:Bejárat 3.jpg

2012-03-23T16:15:53Z

Rdorka: Bejárat

Bejárat

Fájl:PICT0062.JPG

2012-03-23T15:33:35Z

Rdorka: Könyvtári polcrendszer

Könyvtári polcrendszer