http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Rakosz&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FRakosz 2026-04-04T03:21:32Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T22:45:22Z

<p>Rakosz: </p> <hr /> <div>'''a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I-II., Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T22:43:45Z

<p>Rakosz: /* Könyvkiadói munkássága */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I-II., Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T22:42:29Z

<p>Rakosz: /* Könyvkiadói munkássága */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I-II., Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T21:54:56Z

<p>Rakosz: /* Könyvtárosi munkássága */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Az 1960-bn létesített, majd 1962-ben és 1964-ben kibővített és átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekkönyvtára volt. Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T21:52:53Z

<p>Rakosz: /* Könyvtárosi munkássága */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (Artotéka). <br /> <br /> Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T21:51:52Z

<p>Rakosz: /* Könyvtárosi munkássága */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1952-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (artotéka). <br /> <br /> Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T21:50:53Z

<p>Rakosz: /* Életútja */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' hozta létre a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1950-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (artotéka). <br /> <br /> Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T21:49:37Z

<p>Rakosz: /* Életútja */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1952]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' rajzgyűjteményt hozott létre, a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1950-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (artotéka). <br /> <br /> Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T17:56:51Z

<p>Rakosz: /* Könyvtárosi munkássága */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1950]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' rajzgyűjteményt hozott létre, a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1950-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (artotéka). <br /> <br /> Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.<br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007) 2015-08-26T17:55:16Z

<p>Rakosz: /* Életútja */</p> <hr /> <div>'''könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész'''<br /> <br /> == Életútja ==<br /> <br /> [[Fájl:Liptak Pal 1999.jpg|bélyegkép|Lipták Pál (1999)]]'''Lipták Pál [[1922]]. április 14-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A békéscsabai evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban érettségizett, majd festészeti tanulmányokat folytatott a helyi képzőművészeti szabadiskolákban Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett.<br /> <br /> A békéscsabai körzeti könyvtár ([[1949]]), majd a '''[[Békés Megyei Könyvtár]]''' igazgatója ([[1950]]-[[1985]]). <br /> A '''[[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatójaként''' rajzgyűjteményt hozott létre, a megyei könyvtár jelentős 20. századi rajzgyűjteményét. Könyvtárosként Kossuth-díjat kapott '''1954'''-ben. <br /> <br /> Népművészeti (textil, kerámia, bútor), kézirat- és könyvgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciója volt.<br /> <br /> Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott. [[1952]]-től kiállító művész. Csoportos tárlaton vett részt a Műcsarnokban (1952, 1955), az Ernst Múzeumban (1954), a Nemzeti Szalonban ([[1955]]), valamint a vásárhelyi Őszi Tárlatokon. [[1961]]-ben Munkácsy-plakettet kapott. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg munkái.<br /> A [[Békés Megyei Hírlap]] [[2007]]. február 16-i számában adott hírt arról, hogy elhunyt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros, festőművész, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> ===Könyvtárosi munkássága===<br /> <br /> Polgári foglalkozása szerint könyvtáros, a békéscsabai körzeti könyvtár (1949), majd a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója (1950-1985), '''[[1954]]-ben Kossuth-díjjal tüntették ki'''. <br /> <br /> '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása ([[1958]]), az ország első zenei könyvtári részlege ([[1964]])''', számos, Békés megyei települési könyvtár ([[Doboz]], [[Mezőhegyes]]) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel ([[1970]]-[[1985]]), szem előtt tartva az olvasók érdekeit: minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. <br /> Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése, grafikák, rajzok olvasók részére történő kölcsönzése (artotéka). <br /> <br /> Könyvtárosi pályafutásának megkoronázása az [[1985]]-ben átadott [[Békés Megyei Könyvtár]] épülete. Jelentős szerepe volt az épület terveinek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában. <br /> <br /> ===Festői munkássága===<br /> <br /> Festészeti tanulmányokat a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban végzett, Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József irányítása, szellemi hatása mellett. Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. <br /> <br /> Az [[1950]]-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi, a mártélyi művésztelepen. A vásárhelyi iskolához és festői szemléletmódhoz személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. <br /> <br /> Művészete az Alföld igézetében, a körösi táj inspiráló közegében fogant, a kisváros poézisét, jellemző élet-szilánkjait is megragadni tudó expresszív hangoltságú festészetében táj-, és városkép, csendélet és figurális kompozíciók egyaránt előfordulnak. Rajzok, illusztrációk (rajzos olvasónapló) mellett használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szobor-féleségeket, kvázi-szobrokat, szellemes jel-együtteseket hoz létre. <br /> <br /> [[1952]] óta volt kiállító művész. <br /> <br /> ===Könyvkiadói munkássága===<br /> <br /> Könyvkiadóként jelentős sorozatokat tett közzé (Poesis Hungarica I., II. Hasonmás kiadványok, Grafica Hungarica I-X., 1979–1987).<br /> <br /> '''A Poesis Hungarica sorozat'''<br /> <br /> A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betűtípusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.<br /> <br /> A kiadványokról a [http://bmkbibliofil.blogspot.hu bmkbibliofil.blogspot.hu] címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;Gallery&gt;<br /> Fájl:BMK-1985.jpg|A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben<br /> Fájl:Konyvtar.jpg|A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Békés Megyei Könyvtár]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A legendás könyvtárigazgató : látogatás Békéscsabán. Olvasó nép, 2.évf. (1980) szeptember 92-105.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lipták Pál (1922-2007). In: Békés Megyei Hírlap 62. évf. 40. sz. (2007. febr. 16.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Szabó Ervin emlékérem első kitüntetettjei : Lipták Pál. Könyvtáros, 22.évf. (1972) 10.sz. 603-604. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Személyi változások : a békéscsabai Megyei Könyvtár ... igazgatója, Lipták Pál az év végén nyugalomba vonul. In: Könyvtáros, 35.évf. (1985) 9.sz. 541.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tamás Ernő: Az első Kossuth-díjas könyvtáros. In: Könyvtáros, 4. évf. (1954) 4.sz. 21-22.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Rajzok, versek és egyéb írások. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1992. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Egyszerre európai és lokálpatrióta : Lipták Pál festőművész. In: Békés Megyei Nap, (1995.márc.22.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Väzby = Kötődések. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1982. Lelőhely: békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://konyvtar.bmk.hu Békés Megyei Könyvtár honlapja] {Látogatva: 2015.08.25.]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-03-24T00:22:10Z

<p>Rakosz: </p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' ([[1844]]-[[1900]]) Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra. A németországi '''Endenichben [[1900]]. [[Május 1.|május 1]]-jén hunyt el'''.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nem sokkal ezután - nagybátyjával - egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt a Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédaikat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot, s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találta Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondta a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az akkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, a Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait, s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetők meg. A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán<br /> Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-03-24T00:21:36Z

<p>Rakosz: </p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' ([[1844]]-[[1900]]) Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra. A németországi '''Endenichben [[1900]]. [[Május 1.|május 1]]-én hunyt el'''.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nem sokkal ezután - nagybátyjával - egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt a Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédaikat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot, s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találta Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondta a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az akkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, a Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait, s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetők meg. A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán<br /> Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-03-24T00:08:20Z

<p>Rakosz: </p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' ([[1844]]-[[1900]]) Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra. A németországi '''Endenichben [[1900]]. [[Május 1.|május 1]]-én hunyt el'''.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán<br /> Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-03-24T00:06:58Z

<p>Rakosz: </p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' ([[1844]]-[[1900]]) Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra. A németországi '''Endenichben [[1900]]. [[Május 1.|május 1]]-én hunyt el'''.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán<br /> Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Rakosz http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-03-24T00:05:23Z

<p>Rakosz: </p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' ([[1844]]-[[1900]]) Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra. A németországi '''Endenichben [[1900]]. [[Május 1.|május 1]]-én hunyt el'''.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán<br /> Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Rakosz