BékésWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]

Szeberényi Lajos (1820–1875)

2023-04-27T07:23:16Z

Pbrigi: Helytelen évszámot javítottam ki.

egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár

[[Fájl:Szeberenyi Lajos.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos]]

== Élete ==
Szeberényi Lajos '''Maglódon (Pest megye) született [[1820]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]]''' Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824–1895), békéscsabai káplán.

Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7–8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. '''A gimnáziumot Selmecbányán végezte''' ([[1830]]‒[[1839]]), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola '''önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral'''. Barátságuknak [[1845|1845-ben]] egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. '''A teológiát [[1841|1841-ben]] Pozsonyban végezte el''', ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően '''[[1844|1844-től]] jogi tanulmányokat folytatott Pápán. [[1847|1847-ben]] sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.'''

[[1852]]. [[május 4.|május 4-én]] megházasodott, '''Fekete Ninát vette feleségül'''. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.

Hosszú betegség után '''Pozsonyban halt meg [[1875]]. [[június 4.|június 4-én]]'''. A kecskeutcai temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
[[Fájl:Neptanitok konyve 1855 1 jan.jpg|bélyegkép|300px|Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)]]

'''A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt''' a Trencsén megyei Vieszkán.

'''[[1846|1846-ban]] Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott.''' [[1848|1848-ban]] a ''Pesti Hírlap'' munkatársa lett, majd a ''Prjat el ludu'' (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.

A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen álnéven (Szelepcsényi Gábor) bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. '''[[1851]] őszén a [[Békéscsaba|békéscsabai]] magyar tannyelvű reáliskola tanára lett.''' Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára.

'''A tanítók részére indította [[1855|1855-ben]] megyénk első szaklapját, a ''[[Néptanítók Könyve|Néptanítók Könyvét]]'', melyet [[1861|1861-ben]] ''Iskolai Lap'' címmel folytatott.''' Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a ''Néptanítók Könyve'', mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz [[1856|1856-ban]] ''[[Kis Kert]]'' címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4-én]] a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az [[1855|1855-ös]] évfolyamot elkobozták, [[1856|1856-tól]] pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt '''Szeberényi elköltözött Békés megyéből'''.

'''[[1857]] őszén Makón lelkésznek választották.''' A ''Néptanítók Könyvét'' innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap [[1861|1861-es]] megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a '''''Protestáns Népkönyvtár'' című folyóirat szerkesztése'''. [[1860]] és [[1864]] között '''a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora'''. [[1864|1864-ben]] '''Pozsonyba került, ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított'''. [[1865|1865-ben]] a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.

== Kapcsolata Petőfivel ==

[[1838]]-ban, amikor a '''Magyar Társaság diákelnökeként''' dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az [[1845]]-ben megjelent '''Tavasz zsebkönyv''' pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. '''Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.'''

== Emlékezete ==
* [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.
* [https://www.facebook.com/profile.php?id=100069334932852 Szeberényi Lajos Facebook oldal]

== Lásd még ==
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9ptan%C3%ADt%C3%B3k_K%C3%B6nyve Néptanítók Könyve]
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kis_Kert Kis kert]
* [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csal%C3%A1d_%C3%A9s_Iskola Család és iskola]

== Művei ==
* Búzavirágok. Pest : Heckenast, 1848
* Forradalmi szikrák. Pest: 1848
* Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest : Heckenast, 1848. 121 p.
* Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest : Heckenast, 1849
* Tanítók és anyák könyve, 1854
* Légköri változásokról, 1855
* „Kis olvasó”. „Az első iskolai könyvecske az evangélikus gyerekek részére”, 1858
* Néhány év Petőfi életéből. Szeged : Burger Zs., 1861. 35 p.
* Népszerű imakönyv, 1861
* „Kis Magyar”. Arad, 1862
* Tót népdalok. ford.: Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest: Kisfaludy-Társaság, 1866. 263 p.
* „Kiniginhofi kézirat”. Budapest, 1874
* Protestáns egyházi írók életrajza

== Források ==
* A Móra Ferenc Múzeum évkönyve : történelmi tanulmányok 4. Szerk.: Zombori István. Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 2001. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_SHST_04/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=50&layout=s 49–50. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1965. 160–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 97–98. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 717. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovács Endréné: Néptanítók könyve : repertórium. Békéscsaba : Kovács E.-né, 1988. 7–12. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lenthár Márta: Az evangélikus iskolaügyért. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=185&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 61. szám (1993. március 13–15.) 18. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Markusowszky Sámuel: A Pozsonyi Ág. Hitv. Evang. Lyceum története. Pozsony : Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1896. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_067/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=676&layout=s 662–663. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Németh Mihály, Varga Zoltán: „Isten én bizodalmam” – Felavatták Szeberényi Lajos emléktábláját Maglódon. In: [https://www.evangelikus.hu/isten-en-bizodalmam-felavattak-szeberenyi-lajos-emlektablajat-maglodon/ Evangelikus.hu] (Látogatva: 2020. 09. 12.)
* Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gyusztáv – Freuszmuth Frigyes: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. II. rész. Pozsony : Ág. Hitv. Evang. Egyházközség, 1906. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_009/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=114&layout=s 105–106. p.] (Látogatva: 2018. 06. 21.)
* Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&pg=211&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)
* Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147–205., Bibliogr. 359–360. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. 487–490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeberényi Lajos In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/adatlap/103750?search=Szeber%C3%A9nyi%20Lajos&term=eyJxIjoiU3plYmVyXHUwMGU5bnlpIExham9zIiwiZnEiOnsiZGJfaWQiOnsiYWQ5NzJmMTBlMDgwMGI0OWQ3NmZlZDMzYTIxZjY2OTgiOiIzNzQifX0sInNvcnQiOiJzY29yZSIsImFxIjoiIiwiYXFUeXBlIjoiIn0=&curr=1 Petőfi közössége] Nemzeti Levéltár (Látogatva: 2023. 02. 06.)
* Elek László: Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_147-205.pdf Békés megyei múzeumok közleményei.] Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 1988.

== Kapcsolódó irodalom ==
* Asztalos István: Petőfi és Selmecbánya. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Sk_Kenyes_urfi_rongyos_baka/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22&pg=64&layout=s A kényes úrfi s a rongyos baka. szerk.: Mezei Zsolt. Pápa : Köntös László, 2001. 63–81. p.]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Szeberényi család]]
[[Kategória:Petőfi 200]]

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-13T08:32:10Z

Pbrigi:

== Magyarországi háttere ==
[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg|bélyegkép|300px|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg|bélyegkép|300px|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg|bélyegkép|300px|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-13T08:30:23Z

Pbrigi:

== Magyarországi háttere ==
[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg|bélyegkép|400px|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg|bélyegkép|400px|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
[[Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg|bélyegkép|400px|1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból.]]
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg

2021-08-13T08:25:43Z

Pbrigi:

1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból. Forrás: Bermann, Moriz: Alt- und Neu-Wien. Geschichte der Kaiserstadt und ihrer Umgebungen, etc. Bécs, 1880. Copyright - [https://www.flickr.com/photos/britishlibrary/11138120486 Public Domain, from the British Library's collections, 2013]

Fájl:Elisabeth Plainacher 1880.jpg

2021-08-13T08:25:08Z

Pbrigi: 1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból. Forrás: Bermann, Moriz: Alt- und Neu-Wien. Geschichte der Kaiserstadt und ihrer Umgebungen, etc. Bécs, 1880. Copyright - Public Domain, from the British Library's collections, 2013

1583-as bécsi boszorkányégetés ábrázolása 1880-ból. Forrás: Bermann, Moriz: Alt- und Neu-Wien. Geschichte der Kaiserstadt und ihrer Umgebungen, etc. Bécs, 1880. Copyright - Public Domain, from the British Library's collections, 2013

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-13T07:49:28Z

Pbrigi: képek szerkesztése

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
[[Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg|bélyegkép|400px|Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból.]]
[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg|bélyegkép|400px|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg

2021-08-13T07:26:29Z

Pbrigi:

Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból. Forrás/Credit: The history of witches and wizards: giving a true account of all their tryals in England, Scotland, Swedeland, France, and New England; with their confession and condemnation / Collected from Bishop Hall, Bishop Morton, Sir Matthew Hale, etc. By W.P. [https://wellcomecollection.org/works/abkab8tq Wellcome Collection.] [https://creativecommons.org/share-your-work/public-domain/pdm/ Public Domain Mark]

Fájl:Witches dancing with devils 1720.jpg

2021-08-13T07:25:15Z

Pbrigi: Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból. Forrás/Credit: The history of witches and wizards: giving a true account of all their tryals in England, Scotland, Swedeland, France, and New England; with their confession and

Ördögökkel körtáncot járó boszorkányok angol ábrázolása 1720-ból. Forrás/Credit: The history of witches and wizards: giving a true account of all their tryals in England, Scotland, Swedeland, France, and New England; with their confession and condemnation / Collected from Bishop Hall, Bishop Morton, Sir Matthew Hale, etc. By W.P. Wellcome Collection. In: https://wellcomecollection.org/works/abkab8tq Public Domain Mark

Fájl:Witches apprehended 1613.jpg

2021-08-13T06:34:52Z

Pbrigi:

Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból. Forrás/Credit: Witches apprehended..., 1613. [https://wellcomecollection.org/works/ejamevpq Wellcome Collection.]
[https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/ Attribution 4.0 International (CC BY 4.0)] Cropped in./Körbevágva.

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-13T06:27:30Z

Pbrigi:

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg|bélyegkép|400px|Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból.]]
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Fájl:Witches apprehended 1613.jpg

2021-08-13T06:24:54Z

Pbrigi: feltöltötte a(z) „Fájl:Witches apprehended 1613.jpg” fájl új változatát: Vízpróba angol ábrázolása 1613-ból. Forrás: Witches apprehended..., 1613. Wellcome Collection. In: https://wellcomecollection.org/works/ejamevpq Attribution 4.0

Vízpróba. Forrás: Witches apprehended..., 1613. Wellcome Collection. In: https://wellcomecollection.org/works/ejamevpq
Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) Cropped in./Körbevágva.

Fájl:Witches apprehended 1613.jpg

2021-08-11T13:28:05Z

Pbrigi:

Vízpróba. Forrás: Witches apprehended..., 1613. Wellcome Collection. In: https://wellcomecollection.org/works/ejamevpq
Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) Cropped in./Körbevágva.

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-11T13:19:51Z

Pbrigi:

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
[[Fájl:Witches apprehended 1613.jpg|bélyegkép|300px|Vízpróba.]]
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Fájl:Witches apprehended 1613.jpg

2021-08-11T13:16:49Z

Pbrigi: Vízpróba. Forrás: Witches apprehended..., 1613. Wellcome Collection. In: https://wellcomecollection.org/works/ejamevpq Attribution 4.0 International (CC BY 4.0)

Vízpróba. Forrás: Witches apprehended..., 1613. Wellcome Collection. In: https://wellcomecollection.org/works/ejamevpq
Attribution 4.0 International (CC BY 4.0)

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-11T12:25:17Z

Pbrigi:

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések – másnéven boszorkányszombat vagy sabbat –, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-11T11:03:06Z

Pbrigi: Kategóriák hozzáadása

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték, majd száműzték a megyéből.''' A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

[[Kategória:18. század]] [[Kategória:Békés]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békésszentandrás]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Gyomaendrőd]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Körösladány]] [[Kategória:Köröstarcsa]] [[Kategória:Öcsöd]] [[Kategória:Szeghalom]]

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-11T10:47:39Z

Pbrigi: hivatkozások szerkesztése

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték''', majd száműzték a megyéből. A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
== Kapcsolódó irodalom ==
*Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Szerk. Klaniczay Gábor és Pócs Éva. Budapest : Balassi, cop. 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök. Budapest : Gondolat, 1968
*Magyarországi boszorkányperek : kisebb forráskiadványok gyűjteménye. Budapest : MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html Népszokások, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest : Akadémia, 1990] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[http://mek.oszk.hu/12700/12701/pdf/ Vajna Károly: Hazai régi büntetések, I-II. Budapest, 1896-97] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

== Külső hivatkozások ==
*Licska Balázs: Boszorkányok babonázták meg a szeghalmiakat. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/boszorkanyok-babonaztak-meg-a-szeghalmiakat-1420122/ BEOL]
*Sántáné már a sátáné. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/santane-mar-a-satane-698695 BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Egyesek szerint Kis Istvánné Sántánénál is nagyobb boszorkány volt. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egyesek-szerint-kis-istvanne-santanenal-nagyobb-boszorkany-volt-1136937/ BEOL]
*Tóth-Varga Fanni: Sánta János, a dobozi boszorkányok zászlóhordozója. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/santa-janos-dobozi-boszorkany-1202093/ BEOL]

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-11T10:00:45Z

Pbrigi: forrásmegjelölés

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.
== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' [[1758|1758-ban]] a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték''', majd száműzték a megyéből. A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.
== Források ==
*[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Beli_Gabor_Magyar_jogtortenet/ch01s02.html Béli Gábor: Magyar jogtörténet : a tradicionális jog. 2014] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Gyefmk_17/?pg=0&layout=s Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet). Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1960] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Gecsei Lajos: Tanúk és vádlottak vallomásai : a Békés vármegyében lefolytatott XVIII. századbeli boszorkányperek iratai a Békés megyei Levéltár "Varia ex Comitatu Békés" című gyűjteményéből. Békéscsaba, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*[https://library.hungaricana.hu/en/view/BEKM_Fbml_04_bekes_olvaso/?pg=0&layout=s Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. : 1695–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Koncz Ibolya Katalin: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkány-perekben. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00101/2005honap5cikk978.htm epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768., I-III. Közreadja: Schram Ferenc. Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk.: Komáromy Andor. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Oláh György: A boszorkány perek Békésvármegyében : művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Gyula : Dobay Ny., 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Pócs Éva: Samanizmus vagy boszorkányság? : táltosok a boszorkánybíróságok előtt. In: [http://eastwest.btk.mta.hu/images/pdf/pocs_e_samanizmus_vagy_boszorkanysag.pdf btk.mta.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)
*Polonkai Éva: A magyarországi boszorkányperek története : a magyar néphit boszorkányai. In: [https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polonkai_eva__a_magyarorszagi_boszorkanyperek_tortenete%5bjogi_forum%5d.pdf jogiforum.hu] (Látogatva: 2021. 08. 05.)

Boszorkányperek Békés megyében

2021-08-11T09:44:56Z

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „== Magyarországi háttere == A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. …”

== Magyarországi háttere ==
A boszorkányhit, korszakonként változó formában ugyan, de mindig szerves részét képezte a magyar népi hiedelemvilágnak. '''Már I. István törvényei kitértek a boszorkányok szankcionálására, a boszorkányüldözés valódi hulláma azonban csak a [[16. század|16. századra]] érte el hazánkat.''' Ekkor Európa-szerte a boszorkányt már, mint az ördög hadseregének tagját képzelték el. Alakjában keveredett egyebek mellett a néphagyomány pogány bűbájosa, a nyugatról átvett éjjel repkedő boszorkány és a démonokkal paktáló eretnek. Az ördöggel kötött szövetség mellett többek között visszatérő vádak, motívumok voltak a boszorkánygyűlések, a boszorkányjegy a testen, gonosz varázslatok alkalmazása és az alakváltás képessége.

'''A pereket világi hatóságok előtt tárgyalták.''' A vádlottak nagyobb számban voltak nők, mint férfiak, és habár nem kizárólag, de főleg a nép szegényebb rétegeiből kerültek ki. A Békés megyei pereknél is jól látható, hogy a népi gyógymódokkal kísérletező kuruzslóasszonyok és a bábák gyakran váltak célpontjává az üldözésnek. '''Széles körben alkalmazott és idézett forrás volt – az Ószövetség és az Árpádházi királyok törvényei mellett – az ausztriai'' Praxis criminalis'' büntetőtörvénykönyv''', melynek boszorkányokra vonatkozó artikulusán erősen érezhető volt az európai boszorkányüldözés kézikönyveként elhíresült ''Malleus malleficarum'' hatása. '''A vizsgálatot tanúkihallgatásokkal kezdték. A perbe fogott személyből legtöbbször tortúrával kényszerítették ki a beismerő vallomást.''' A kínzások alkalmával igyekeztek minél több boszorkánytárs nevét is megtudni. '''Amennyiben valakit boszorkánynak mondtak ki,''' a vélt tettei súlyosságától és vallomásától függően '''általában vagy fejvesztésre és testének elégetésére vagy máglyahalálra ítélték.'''

'''Mária Terézia [[1768|1768.]] [[Május 28.|május 28-án]] kiadott rendeletében megfogalmazta, hogy boszorkányság ügyében kizárólag kétségtelen bizonyíték és kapcsolódó más bűntett fennállása esetén kezdeményezhetnek vizsgálatot.''' Ezzel elérte, hogy lassan ugyan, de lezárult a boszorkányüldözés időszaka az országban.

== A Békés megyei perek ==
A törökök [[1695|1695-ös]] kivonulásakor Békés vármegye egy szinte elnéptelenedett vidék volt. Az újratelepítést és fejlődést akadályozó, lassító tényezők voltak többek között a gyulai rácok falufeldúlásai, az árvizek és a pestisjárványok. '''A boszorkányperek a [[18. század]] első felében kezdődtek meg ezen a csapásoktól súlytotta területen.'''

'''[[1715|1715.]] [[október 15|október 15-én]] indult vizsgálat Sánta Mátyásné dobozi lakos ellen boszorkányság ügyében.''' Harminchét tanút hallgattak meg. Többen vallották, hogy szerencsétlenségük Sántáné megkötésének vagy megvesztésének volt a következménye. Két tanú a fejére tette a kezét, úgy esküdött, hogy nyilvánvaló boszorkány. A bíróság megszavazta, hogy sütögettessék meg, és ha vall, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a vármegyéből. '''[[1716|1716-ban]] megégették Füzesgyarmaton.'''

'''A dobozi Kis Istvánnéra Sántáné tett terhelő vallomást''' kínvallatása közben. Az 1716-ban kezdődő perben két alkalommal összesen huszonkét tanút hallgattak ki. A tanúvallomásokban gyógyító és vélt rontó tevékenysége is felmerült, előbbi népi gyógymódok, míg utóbbi gyakran mérgezett ételek formájában. '''Kisnét tortúra alá vetették, majd [[1718]] januárjában megégették.'''

'''[[1717|1717-ben]] vizsgálatot folytattak''' Kis Istvánné vallomása alapján '''a dobozi Sánta János és''' Sántáné pere nyomán '''a békési javasasszony hírében álló Barnáné ügyében''' is. '''Felmentették őket.'''

'''[[1716|1716.]] [[Május 2.|május 2-án]] boszorkányper kezdődött Harcsás Istvánné Alafi Erzsébet, egy jómódú gerlai lakos felesége ellen''', akit szintén Sántáné vallott bűntársának. Korábban Bihar vármegyéből már száműzték. A vádak között szerepelt például, hogy Róka Andrásnéval pénzt zsaroltak ki egy személytől, az embereket megvesztéssel fenyegették, éjszaka meglátogatták, félelemben tartották. '''Kétszer fogták perbe, de mind a két alkalommal elkerülte a súlyos büntetést.''' Több későbbi ügynél került elő a neve tanúként. A szintén '''gerlai Lovas (más forrásban Lovász) Mihályné Túrós Piroska és Róka Andrásné ellen 1717. [[Május 8.|május 8-án]] indult eljárás.''' 1718. [[Január 27.|január 27-én]] '''Lovasné''', akit a megégetett Kis Istvánné vádolt meg, '''két tanú esküjével tisztázta magát.''' '''Rókáné sorsa nem ismert.'''

'''A békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát''' szintén Sántáné keverte gyanúba. '''1716-ban fogták először perbe.''' Több mint kétszáz tanút idéztek meg az ügyben, a legtöbben azonban csak hallomásból ismertek történeteket Nagyné vélt varázslatairól, főként egyszerű gyógyító tevékenységéről tudtak. Nyilvánvaló boszorkányságát pedig senki sem vallotta, sőt, felmentésére jelentkeztek tanúk. '''Mindezeknek, és Kövér Péter ügyvédnek köszönhetően''' – többek között indítványozta, hogy a Sántáné kínzás alatt tett vallomását ne vegyék figyelembe ennél az ügynél – '''a törvényszék felmentette''', azonban '''Tolnay István megyei ügyész továbbra sem fogadta el az asszony ártatlanságát.''' Miután Kisné is boszorkánynak vallotta, és beszámolt a Nagyné testén fellelhető boszorkányjegyről, elfogták. A jegyet – általában anyajegy vagy más bőrhiba – megtalálták rajta, így '''újra perbe fogták'''. Az ügyész indítványozta, hogy égessék meg, ennek ellenére '''1718. január 27-én a gyulai törvényszék száműzte Nagynét a vármegyéből.''' Perének tanúvallomásaiban említés esett egy bizonyos '''Borusné''' ügyéről is, akiről nem áll rendelkezésre több információ.

Sántáné vallomása nyomán '''a gyulai Deák Ambrusné ügyében is vizsgálódtak 1717 áprilisában'''. '''Saját esküje által tisztázhatta magát, így felmentették.''' '''[[1720|1720-ban]] a gyulai Német Mártonné szintén saját esküjével tisztázta magát.'''

'''A szeghalmi Kovács Máténé Nagy Annát''' a megégetett Kisné kínzásakor boszorkánytársának vallotta; a tanúkihallgatások azonban nem hoztak fel elég gyanúokot, így '''1718. május 8-án felmentették.'''

'''[[1724|1724-ben]] Koós Andrásné Török Mária szeghalmi lakost az uradalom egyhangúan tűzhalálra ítélte.''' A vádak között többek között szerepelt, hogy ördögi mesterségével betegséget és halált okozott, illetve hogy kutyává tudott változni. Koósné '''gyanúba keverte Kerekes Petinét, Fejesnét és Szeghalminét''', akiknek vizsgálatáról nem maradt fenn forrás.

'''A szentandrási Suppuny Andrást, másnéven Harangöntőt [[1721|1721-ben]] állítólagos rontásai és megnyargalásai nyomán fogták perbe.''' Boszorkánymesterként és táltosként is hivatkoztak rá, aki „[…] erdők sűrűiben sötét éjjel maga körül gyűjté társait s felgyujtatta a babona hit tüzeit, s pogány módra énekelt, imádkozott velök[…].” Korábban Vezsenyben táltossága miatt már vizsgálták, vízpróba alá is vetették. Békés vármegyében ítélete úgy szólt, hogy '''ha a tortúra során a bűnét bevallja, égessék meg, ha nem vall, űzzék ki a megyéből. Sorsát nem ismerjük.'''

'''[[1722|1722-ben]] egy békéscsabai módos asszonyt, Szűcs Erzsébetet többek között azzal vádolták, hogy volt férje, a gyulai Kovács István halálát okozta mérgező füves – vélhetőleg mercoriumos és csomorikás – fürdővel.''' A fennmaradt tanúvallomások ellene szóltak, mégis '''felmentette a bíróság.''' '''Bűntársa, a gyulai Grecz Jánosné Győry Zsófia ellen is eljárás folyt.''' Tárgyalása előtt a lakosság már vízpróba alá vetette a Dugógát hídjánál, hogy megbizonyosodjanak boszorkányságáról. '''Megvesszőzésre ítélték.'''

'''[[1748|1748-ban]] Gyulán a vésztői Szabó Ferencné Csülök Borbála és a békési Horváth Mihályné Seregély Judit ellen folyt eljárás. Ítéletük nem ismert.''' Horváthné ügyénél '''említés esik egy Vácziné nevű boszorkánynak vélt személyről''' is.

'''Az öcsödi Szász Katalin nevű bába ügyében [[1755|1755.]] [[December 16.|december 16-án]] hallgattak ki négy tanút. Felmentették.'''

'''1755-ben a köröstarcsai Boros Jánosné Nagy Anna''' kínvallatása eredményeként '''bevallotta egyebek mellett, hogy boszorkányságával betegségeket szórt a településre.''' '''Boszorkánynak mondta a helyi Jenei Istvánnét, Jancsóné nevű bábát, Tóth Imrénét''' és a tárgyaláskor már elhunyt Pap Ferencnét. '''Borosnét fővesztésre, majd holtestének elégetésére ítélte a gyulai uradalom úriszéke.''' '''Ugyanabban az évben a köröstarcsai Jenei Istvánné Matócsi Sárát kínvallattásra és fővétel utáni megégetésre ítélték.''' Vallomásában többek között szerepelt, hogy szövetségre lépett ördögökkel és macska képében társaival halálra gyötörtek egy lányt. Szó esett közös zászlóról és könyvről is, és kiosztott tisztségekről a boszorkánykörben. '''Boszorkánynak vallotta a helyi Puskás Istvánnét, Horváth Andrásnét, Toth Imrénét, Kis Györgynét, Jancsóné bábát, Nagy Istvánnét és Bodinét.''' '''[[1756|1756-ban]] tanúkat hallgattak ki Kis Györgyné, Puskás Istvánné, Horvát Andrásné, Varga Boldizsárné és két korábbi lakos, Jantsó (Jancsó) Lászlóné és az akkor már körösladányi Nagy Istvánné boszorkánysága ügyében. Az év tavaszán tortúra után végrehajtandó fővételre és holtestének elégetésére ítélték Varga Boldizsárné Szabó Magdát és Nagy Istvánné Szabó Erzsébetet.'''

Ugyanabban az időben '''vizsgálat folyt a gyomai Pogács Judit és Nagy Mártonné ügyében''', akikről az a hír járta többek között, hogy farkas képében tudtak járni. '''Nagy Mártonnét fővesztésre és testének elégetésére ítélték. Pogács Judit sorsa nem ismert''', de tudjuk, hogy beismerő vallomást tett. '''Társának vallotta többek között a gyomai Domián Jánosnét és Czigany Miklóst.'''

'''1756 márciusában bíróság elé került egy békéscsabai testvérpár, Verajka Judit és Verajka Dorottya''' is, továbbá '''kihallgatták Vraika Orsolyát'''. '''Juditot tortúrára, míg Dorottyát halálra ítélték.'''

'''1756 szeptemberében a gyulai uradalom úriszéke harminc korbácsütésre és szülőföldjére való visszautasítására ítélte Balás Ilonát.''' '''A következő év májusában a szeghalmi Dudás Ferencné és lánya ellen hallgattak ki tanúkat, júliusban pedig a békési Tehenes Nagy Istvánnét tortúrára ítélték, mely halállal végződött.''' 1758-ban a megyei börtönökben raboskodók jegyzéke szerint két nő boszorkányság vádjával került be.

'''[[1761|1761-ben]] a békési Fessető Istvánné ügyében tanúkat hallgatott meg a békési elöljáróság.'''

'''Sarkadi Jánosné Kis Erzsébetet szerelmi bájital készítése miatt nyilvános megvesszőzésre ítélték''', majd száműzték a megyéből. A forrás nem közölte az évszámot és a település nevét.

Albrecht Dürer (1471–1528)

2021-05-06T06:51:22Z

Pbrigi: Képek feltöltése

Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója.

== Élete és művészete ==
[[Fájl:Albrecht Durer VasarnapiUjsag 1871.jpg|bélyegkép|300px|Albrecht Dürer]]
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.

Ifjabb '''Albrecht Dürer [[1471|1471.]] [[Május 21.|május 21-én]] Nürnbergben, harmadik gyermekként látta meg a napvilágot'''. Édesapja korán felismerte a fiúban rejlő lehetőségeket, így előbb iskolába járatta, majd műhelyében megkezdte kitanítását az ötvösmesterségre. Tizenhárom éves korában készült önarcképén már megmutatkozott kiemelkedő grafikai tehetsége és készsége. A festészet jobban vonzotta, mint az aranyművesség, így '''apja [[1486|1486-ban]] inasnak adta Michael Wolgemut helyi festő és fametszőmester műhelyébe'''. [[1490|1490-ben]] inaséveit maga mögött hagyva, elkészítette '''legkorábbi ismert festményét''' – édesapjának portréját –, melynek '''''A művész apjának portréja''''' címet adta. Majd még ez év tavaszán tanulmányútra indult.

'''Első vándorútja során feltehetőleg bejárta a Rajna középső vidékét, továbbá Németalföldön is megfordult.''' Colmarba (Franciaország elzászi régiója) azzal a céllal érkezett, hogy megismerje Martin Schongauer festő és grafikust, azonban Schongauer elhunyt, mielőtt ez megtörténhetett volna. Colmar után Bázelbe ment, ahol Martin Amerbach kiadónak készített metszeteket. Ebből az időből származik első hitelesített fametszete is, amely Szent Jeromost ábrázolja. [[1493|1493-ban]] a franciaországi Strassburgban tartózkodott, majd visszatért Bázelbe, ebből az évből két jelentős festménye maradt fenn az utókor számára: az ''Önarckép eryngiummal'' és a ''Fájdalmas Krisztus''. Előbbit egyesek a nyugati festészet első igazi önarcképeként tartják számon.

'''[[1494]] tavaszán''' visszatért Nürnbergbe, nyáron pedig édesapja megállapodása alapján '''feleségül vette Agnes Freyt'''. Dürer haláláig jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, gyermekük azonban nem született. Agnesről több rajzot is készített férje az évek során.

'''1494 őszén''' – csupán pár hónappal a házasságkötést követően – '''újabb vándorútra indult, most Velencébe'''. Itáliában behatóan megismerhette többek között Lorenzo de Credi, Antonio Pollaiuolo, Mantegna és da Vinci munkásságát. '''Az antik kultúra és a humanista alkotások nagy hatást gyakoroltak művészetére, alkotásai pedig a reneszánsz új korszaka felé mutattak.'''

[[1495]] tavaszán indult vissza Nürnbergbe. '''Számos gyönyörű vízfestékkel készült tájképe – melynek műfaját ő maga kezdeményezte – maradt fenn a hazaútról.''' Egyik kiemelkedő akvarellje a ''Malmok folyóparton''. Ekkor kezdte az állatokat is élethűen ábrázolni, mint azt 1495-ös ''Tengeri rák'' és [[1502|1502-es]] a ''Nyúl'' című akvarelljei is jól példázzák.

Hazatérése után nem sokkal kezdett el '''első fametszet-sorozatán, az ''Apokalipszisen''''' dolgozni, melyben a ''Jelenések könyvének'' jeleneteit dolgozta fel. Ez a vállalkozás jelentős anyagi nyereség mellett nagy hírnevet és szakmai elismerést is hozott neki. Később készült sorozatai közül a legnagyobb sikert a ''Mária élete'' és a ''Nagy passió'' művekkel érte el.

1500 körül egyre többet kezdett foglalkozni az emberi anatómiával, arányokkal, a kiszámítható szépséggel. Kereste a tökéletes formaábrázolás törvényszerűségeit. Számos tanulmányt készített vizsgálatairól, melyeknek egyik eredménye 1504-ben készült ''Ádám és Éva'' című rézmetszete volt. Ezen a pontján művészetének már teljesen '''szakított a gótikus ábrázolásmód formai nyelvével'''.
Nehéz időszaka volt ez a művész életének, 1502-ben elhunyt édesapja, [[1505|1505-ben]] pedig pestis kezdte tizedelni Nürnberg lakosságát.

'''1505-ben főleg a járvány elől menekülve, második itáliai útjára indult''', melyről Willibald Pirckheimer barátjával való levelezésének köszönhetően bőséges információ áll rendelkezésünkre. Már elismert művészként érkezett Velencébe, ahol többek között egy nagyszabású megrendelés is várta: '''a németek velencei temploma, a S. Bartolommeo számára kellett oltárképet készítenie'''. Az [[1506|1506-ban]] elkészült festmény a '''''Rózsafüzérünnep''''' címet viseli. Dürer leveleiben nagy tisztelettel beszélt Giovanni Bellini festőről, a legjobbnak tartotta kortársai között, és ezt az is alátámasztja, hogy munkáiban később fellelhető Bellini hatása.

[[1507|1507-ben]] hazatért. [[1508|1508-ban]] Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendelésére megfestette a ''Tízezer keresztény vértanúsága'' című oltárképet. Mindeközben már várt rá egy újabb munka, Jacob Heller gazdag kereskedő a frankfurti dominikánus templom oltárképének megfestésével bízta meg. '''[[1509|1509-ben]] impozáns házat vásárolt Nürnbergben, amely még ma is áll.'''

'''[[1512]] és [[1519]] között főleg I. Miksa német-római császár szolgálatában munkálkodott''', réz- és fametszeteket készített a császár családtörténeti krónikájához, továbbá részt vett monumentális ''Diadalkapujának'' elkészítésében is. A festés ebben az időszakban háttérbe szorult. '''[[1518]] nyarán találkozott Luther Mártonnal''', és az ezt követő években lelkes követője lett tanainak.

'''[[1520]] júniusában Németalföldön járt feleségével''', hogy Antwerpenben V. Károllyal megerősíttesse a korábban I. Miksa által folyósított életjáradékát. Útjáról naplójában írt, továbbá számos tájkép és arckép is őrzi az élményeit. [[1521|1521-ben]] festett ''Szent Jeromos'' című képén felismerhető a németalföldi művészet hatása.

Hazatérésük után egészsége hanyatlani kezdett. '''Élete utolsó éveit főleg elméleti művek kiadásával töltötte.''' [[1525|1525-ben]] jelentette meg ''A mérés tankönyve'' című munkáját, ezt két évvel később az ''Erődítéstan'', majd [[1528|1528-ban]] az ''Arányelmélet'' négy kötete követte, habár utóbbinak megjelenését már nem élte meg.

'''[[1526|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.'''

'''[[1528]]. [[Április 6.|április 6-án]] halt meg''', a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Származása ==
Dürer maga számolt be a ''Családi krónikában'' magyarországi származásáról, és ebben nagyrészt atyja jegyzeteire hagyatkozott.

'''„Az idősebb Albrecht Dürer a Magyar Királyságban született az ő nemzetségéből, a nyolc mérföldnyire Várad alatt lévő Jula nevű városka közelében, egy közvetlenül mellette fekvő Eytas nevű kis faluban, nemzetsége pedig ökrökből és lovakból élt.”'''

Jula [[Gyula]] városára, Eytas pedig a határában fekvő [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtós]] falura utal. Tudjuk még, hogy apai nagyapját Anthoni [Antal] Dürernek hívták, és Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget, de nem telepedett le a városban. Ajtóson valószínűleg egy paraszti telken élt, itt gazdálkodással is foglalkozhatott. Idősebb Albrecht Dürer [[1427|1427-ben]] született Ajtóson. Két testvére volt, Laßlen [László], aki szíjgyártó volt, és Johannes [János], aki plébános lett Váradon. Laßlen fia Niclas Dürer ötvös volt, aki Kölnben élt, és az Unger [Magyar] megkülönböztető nevet használta.

A Dürer (Türer) családnév az Ajtós német fordítása, idősebb Albrecht Dürer saját magának tervezett címerében pedig egy fakapu szerepel nyitott szárnyakkal egy hármas halmon. Olyan forrás azonban nem maradt fenn, amelyben a családtagok neve magyar formában szerepelne. A család nemzetiségét pedig nem említi a krónika. Tehát azt '''nem tudhatjuk biztosan, hogy Magyarországra betelepült német, vagy magyar nemzetiségű felmenőkkel rendelkezett-e a festő'''.

== Gyulai emlékezete ==
*[[1878|1878-ban]] jelent meg Haan Lajos ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kötete.
*[[1896|1896-ban]] Gyula egyik utcája az Ajtós, egy másik pedig a Dürer nevet kapta.
*[[1928|1928-ban]], Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek. Gyulára látogatott Herman Luppe, Nürnberg főpolgármestere is, akit a város díszpolgárává avattak. '''Két Dürer-emléktábla átadására is sor került, az egyikre a [http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaponthely.php?kerulet=01&cim=hodi-ut&cimtxt=Gyula,%20H%C3%B3di%20%C3%BAt&scrwidth=1920 Hódi utcában], a másikra pedig az Apor Vilmos téren.''' Továbbá az Ajtós utcát Ajtóssy Albert, a Dürer utcát pedig Dürer Albert utca névre keresztelték át.
*[[1929|1929-ben]] Nürnberg főpolgármestere egy Técsy László gyulai szobrász által készített Dürer-plakettet kapott ajándékba.
*[[1935|1935-ben]] Nagy P. István megalapította a Dürer Nyomdát, akkori nevén a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalatot.
*[[1963|1963-ban]] felavatták '''[https://www.kozterkep.hu/2782/albrecht-durer Kocsis András bronzból készült Dürer-mellszobrát] a szoborsétányon'''.
*[[1971|1971-ben]], születésének 500. évfordulója alkalmából Gyula delegációja Nürnbergbe látogatott. '''Ugyanebben az évben történt a Dürer Terem névadása is, továbbá [https://www.kozterkep.hu/42415/durer-dombormu Kis Nagy András Dürert ábrázoló domborművét] is ekkor avatták fel, amely a terem falán került elhelyezésre. A termet 2017-ben lebontották.'''
*[[1972|1972-ben]] helyezték el a terem délnyugati homlokzatán''' [https://www.kozterkep.hu/7032/tiszta-forrasbol Kiss Sándor Bartókot, Dürert és Munkácsyt ábrázoló ''Tiszta forrásból'' című domborművét]'''.
*[[1990|1990-ben]] 53 alapító taggal megalakult Gyulán a Dürer Társaság. (1998-ig működött.)
*[[1992|1992-ben]] a Dürer Teremben a ''Dürer az ex librisen'' című kiállítás volt látható.
*[[1993|1993-ban]] a Dürer Társaság katalógust jelentetett meg az 1992-es kiállítás anyagából.
*[[1995|1995-ben]] egy helyi általános iskola vette fel a nevét. A névadó ünnepségen emléktáblát is avattak.
*[[2006|2006-ban]] elkészült '''a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja'''.
*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Durer onarckepe VasarnapiUjsag 1912.jpg|Dürer önarcképe.
Fájl:Nagy Karoly VasarnapiUjsag 1912.jpg|Nagy Károly képmása Albrecht Dürer metszete után.
Fájl:Krisztus bucsuja anyjatol VasarnapiUjsag 1912.jpg|Albrecht Dürer Krisztus búcsúja anyjától című rézkarca.
Fájl:A szent csalad VasarnapiUjsag 1912.jpg|Albrecht Dürer A szent család című rézkarca.
Fájl:Durer apja VasarnapiUjsag 1912.jpg|Albrecht Dürer rajza édesapjáról, id. Albrecht Dürerről.
Fájl:Durer haz VasarnapiUjsag 1912.jpg|A nürnbergi Dürer-ház.
Fájl:Durer haz ebedlo VasarnapiUjsag 1912.jpg|A nürnbergi Dürer-ház ebédlője.
</Gallery>

== Források ==
*Dusnoki-Draskovich József: Gyula város és a Dürer család. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 43–62. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Fenyő Iván: Dürer. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013. 34–39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gyulai séta Albrecht Dürer /1471–1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben… In: [http://www.rijo.homepage.t-online.de/pdf/UN_EU_ZE_gyula_duerer.pdf?fbclid=IwAR19geHKT4R86sN_auXOyy82UzJJ1ksJYRExkTLrJuh0VhHItQmFF48h4Q4 rijo.homepage.t-online.de](Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Matthias Mende: Egy magyarországi aranyműves. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 63–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A művészet története : az érett reneszánsz. Szerk.: Aradi Nóra. Budapest : Corvina, 1986. 281–302. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Nyomdák. In: [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=3228 typographia.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Eberhard Ruhmer: Albrecht Dürer. In: [https://www.britannica.com/biography/Albrecht-Durer-German-artist britannica.com] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Végh János: Dürer Apokalipszis-sorozatáról. Tempevölgy, 8. évf. 2. sz. (2016) 17–23. p. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03099/00030/pdf/EPA03099_tempevolgy_2016_2_017-023.pdf epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Dürer Nyomda története. In: [https://durer.hu/nyomda/ durer.hu]
*Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Heinz Lüdecke: Albrecht Dürer. Budapest : Corvina, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kuno Mittelstädt: Dürer. Budapest : Corvina ; Berlin : Henschelverl. ; Varsó : Arkady, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Tevelyné Kulcsár Andrea: Albrecht Dürer és a könyvművészet. Budapest : Remek-Mű Kiadó, 2008. In: [http://toldyferenc.elte.hu/Tevelyne_Kulcsar_Andrea.pdf toldyferenc.elte.hu]

== Külső hivatkozások ==
*Albrecht Dürer alkotásai a [https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/?per_page=20&offset=0&current_page=1&orderby=author&order=asc&artwork_author=durer-albrecht Szépművészeti Múzeum weboldalán]
*Dürerről a [https://www.metmuseum.org/toah/hd/durr/hd_durr.htm Metropolitan Művészeti Múzeum oldalán]
*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]
*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]

[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]

Fájl:Durer haz ebedlo VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T13:09:57Z

Pbrigi: A nürnbergi Dürer-ház ebédlője. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 657. p.

A nürnbergi Dürer-ház ebédlője. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 657. p.

Fájl:Nagy Karoly VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T13:07:18Z

Pbrigi: Nagy Károly képmása Albrecht Dürer metszete után. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 15. szám (1912. április 14.) 300. p.

Nagy Károly képmása Albrecht Dürer metszete után. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 15. szám (1912. április 14.) 300. p.

Fájl:Durer onarckepe VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T12:56:35Z

Pbrigi: Dürer önarcképe. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 661. p.

Dürer önarcképe. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 661. p.

Fájl:Durer haz VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T12:55:53Z

Pbrigi: A nürnbergi Dürer-ház. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 661. p.

A nürnbergi Dürer-ház. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 661. p.

Fájl:Krisztus bucsuja anyjatol VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T12:53:02Z

Pbrigi: Albrecht Dürer Krisztus búcsúja anyjától című rézkarca. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 660. p.

Albrecht Dürer Krisztus búcsúja anyjától című rézkarca. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 660. p.

Fájl:Durer apja VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T12:49:04Z

Pbrigi: Albrecht Dürer rajza édesapjáról, id. Albrecht Dürerről. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 660. p.

Albrecht Dürer rajza édesapjáról, id. Albrecht Dürerről. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 660. p.

Fájl:A szent csalad VasarnapiUjsag 1912.jpg

2021-05-05T12:45:34Z

Pbrigi: Albrecht Dürer A szent család című rézkarca. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 660. p.

Albrecht Dürer A szent család című rézkarca. Forrás: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 33. szám (1912. augusztus 18.) 660. p.

Albrecht Dürer (1471–1528)

2021-05-05T07:28:56Z

Pbrigi: kiemelések

Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója.

== Élete és művészete ==
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.

Ifjabb '''Albrecht Dürer [[1471|1471.]] [[Május 21.|május 21-én]] Nürnbergben, harmadik gyermekként látta meg a napvilágot'''. Édesapja korán felismerte a fiúban rejlő lehetőségeket, így előbb iskolába járatta, majd műhelyében megkezdte kitanítását az ötvösmesterségre. Tizenhárom éves korában készült önarcképén már megmutatkozott kiemelkedő grafikai tehetsége és készsége. A festészet jobban vonzotta, mint az aranyművesség, így '''apja [[1486|1486-ban]] inasnak adta Michael Wolgemut helyi festő és fametszőmester műhelyébe'''. [[1490|1490-ben]] inaséveit maga mögött hagyva, elkészítette '''legkorábbi ismert festményét''' – édesapjának portréját –, melynek '''''A művész apjának portréja''''' címet adta. Majd még ez év tavaszán tanulmányútra indult.

'''Első vándorútja során feltehetőleg bejárta a Rajna középső vidékét, továbbá Németalföldön is megfordult.''' Colmarba (Franciaország elzászi régiója) azzal a céllal érkezett, hogy megismerje Martin Schongauer festő és grafikust, azonban Schongauer elhunyt, mielőtt ez megtörténhetett volna. Colmar után Bázelbe ment, ahol Martin Amerbach kiadónak készített metszeteket. Ebből az időből származik első hitelesített fametszete is, amely Szent Jeromost ábrázolja. [[1493|1493-ban]] a franciaországi Strassburgban tartózkodott, majd visszatért Bázelbe, ebből az évből két jelentős festménye maradt fenn az utókor számára: az ''Önarckép eryngiummal'' és a ''Fájdalmas Krisztus''. Előbbit egyesek a nyugati festészet első igazi önarcképeként tartják számon.

'''[[1494]] tavaszán''' visszatért Nürnbergbe, nyáron pedig édesapja megállapodása alapján '''feleségül vette Agnes Freyt'''. Dürer haláláig jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, gyermekük azonban nem született. Agnesről több rajzot is készített férje az évek során.

'''1494 őszén''' – csupán pár hónappal a házasságkötést követően – '''újabb vándorútra indult, most Velencébe'''. Itáliában behatóan megismerhette többek között Lorenzo de Credi, Antonio Pollaiuolo, Mantegna és da Vinci munkásságát. '''Az antik kultúra és a humanista alkotások nagy hatást gyakoroltak művészetére, alkotásai pedig a reneszánsz új korszaka felé mutattak.'''

[[1495]] tavaszán indult vissza Nürnbergbe. '''Számos gyönyörű vízfestékkel készült tájképe – melynek műfaját ő maga kezdeményezte – maradt fenn a hazaútról.''' Egyik kiemelkedő akvarellje a ''Malmok folyóparton''. Ekkor kezdte az állatokat is élethűen ábrázolni, mint azt 1495-ös ''Tengeri rák'' és [[1502|1502-es]] a ''Nyúl'' című akvarelljei is jól példázzák.

Hazatérése után nem sokkal kezdett el '''első fametszet-sorozatán, az ''Apokalipszisen''''' dolgozni, melyben a ''Jelenések könyvének'' jeleneteit dolgozta fel. Ez a vállalkozás jelentős anyagi nyereség mellett nagy hírnevet és szakmai elismerést is hozott neki. Később készült sorozatai közül a legnagyobb sikert a ''Mária élete'' és a ''Nagy passió'' művekkel érte el.

1500 körül egyre többet kezdett foglalkozni az emberi anatómiával, arányokkal, a kiszámítható szépséggel. Kereste a tökéletes formaábrázolás törvényszerűségeit. Számos tanulmányt készített vizsgálatairól, melyeknek egyik eredménye 1504-ben készült ''Ádám és Éva'' című rézmetszete volt. Ezen a pontján művészetének már teljesen '''szakított a gótikus ábrázolásmód formai nyelvével'''.
Nehéz időszaka volt ez a művész életének, 1502-ben elhunyt édesapja, [[1505|1505-ben]] pedig pestis kezdte tizedelni Nürnberg lakosságát.

'''1505-ben főleg a járvány elől menekülve, második itáliai útjára indult''', melyről Willibald Pirckheimer barátjával való levelezésének köszönhetően bőséges információ áll rendelkezésünkre. Már elismert művészként érkezett Velencébe, ahol többek között egy nagyszabású megrendelés is várta: '''a németek velencei temploma, a S. Bartolommeo számára kellett oltárképet készítenie'''. Az [[1506|1506-ban]] elkészült festmény a '''''Rózsafüzérünnep''''' címet viseli. Dürer leveleiben nagy tisztelettel beszélt Giovanni Bellini festőről, a legjobbnak tartotta kortársai között, és ezt az is alátámasztja, hogy munkáiban később fellelhető Bellini hatása.

[[1507|1507-ben]] hazatért. [[1508|1508-ban]] Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendelésére megfestette a ''Tízezer keresztény vértanúsága'' című oltárképet. Mindeközben már várt rá egy újabb munka, Jacob Heller gazdag kereskedő a frankfurti dominikánus templom oltárképének megfestésével bízta meg. '''[[1509|1509-ben]] impozáns házat vásárolt Nürnbergben, amely még ma is áll.'''

'''[[1512]] és [[1519]] között főleg I. Miksa német-római császár szolgálatában munkálkodott''', réz- és fametszeteket készített a császár családtörténeti krónikájához, továbbá részt vett monumentális ''Diadalkapujának'' elkészítésében is. A festés ebben az időszakban háttérbe szorult. '''[[1518]] nyarán találkozott Luther Mártonnal''', és az ezt követő években lelkes követője lett tanainak.

'''[[1520]] júniusában Németalföldön járt feleségével''', hogy Antwerpenben V. Károllyal megerősíttesse a korábban I. Miksa által folyósított életjáradékát. Útjáról naplójában írt, továbbá számos tájkép és arckép is őrzi az élményeit. [[1521|1521-ben]] festett ''Szent Jeromos'' című képén felismerhető a németalföldi művészet hatása.

Hazatérésük után egészsége hanyatlani kezdett. '''Élete utolsó éveit főleg elméleti művek kiadásával töltötte.''' [[1525|1525-ben]] jelentette meg ''A mérés tankönyve'' című munkáját, ezt két évvel később az ''Erődítéstan'', majd [[1528|1528-ban]] az ''Arányelmélet'' négy kötete követte, habár utóbbinak megjelenését már nem élte meg.

'''[[1526|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.'''

'''1528. [[Április 6.|április 6-án]] halt meg''', a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Származása ==
Dürer maga számolt be a ''Családi krónikában'' magyarországi származásáról, és ebben nagyrészt atyja jegyzeteire hagyatkozott.

'''„Az idősebb Albrecht Dürer a Magyar Királyságban született az ő nemzetségéből, a nyolc mérföldnyire Várad alatt lévő Jula nevű városka közelében, egy közvetlenül mellette fekvő Eytas nevű kis faluban, nemzetsége pedig ökrökből és lovakból élt.”'''

Jula [[Gyula]] városára, Eytas pedig a határában fekvő [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtós]] falura utal. Tudjuk még, hogy apai nagyapját Anthoni [Antal] Dürernek hívták, és Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget, de nem telepedett le a városban. Ajtóson valószínűleg egy paraszti telken élt, itt gazdálkodással is foglalkozhatott. Idősebb Albrecht Dürer [[1427|1427-ben]] született Ajtóson. Két testvére volt, Laßlen [László], aki szíjgyártó volt, és Johannes [János], aki plébános lett Váradon. Laßlen fia Niclas Dürer ötvös volt, aki Kölnben élt, és az Unger [Magyar] megkülönböztető nevet használta.

A Dürer (Türer) családnév az Ajtós német fordítása, idősebb Albrecht Dürer saját magának tervezett címerében pedig egy fakapu szerepel nyitott szárnyakkal egy hármas halmon. Olyan forrás azonban nem maradt fenn, amelyben a családtagok neve magyar formában szerepelne. A család nemzetiségét pedig nem említi a krónika. Tehát azt '''nem tudhatjuk biztosan, hogy Magyarországra betelepült német, vagy magyar nemzetiségű felmenőkkel rendelkezett-e a festő'''.

== Gyulai emlékezete ==
*[[1878|1878-ban]] jelent meg Haan Lajos ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kötete.
*[[1896|1896-ban]] Gyula egyik utcája az Ajtós, egy másik pedig a Dürer nevet kapta.
*[[1928|1928-ban]], Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek. Gyulára látogatott Herman Luppe, Nürnberg főpolgármestere is, akit a város díszpolgárává avattak. '''Két Dürer-emléktábla átadására is sor került, az egyikre a [http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaponthely.php?kerulet=01&cim=hodi-ut&cimtxt=Gyula,%20H%C3%B3di%20%C3%BAt&scrwidth=1920 Hódi utcában], a másikra pedig az Apor Vilmos téren.''' Továbbá az Ajtós utcát Ajtóssy Albert, a Dürer utcát pedig Dürer Albert utca névre keresztelték át.
*[[1929|1929-ben]] Nürnberg főpolgármestere egy Técsy László gyulai szobrász által készített Dürer-plakettet kapott ajándékba.
*[[1935|1935-ben]] Nagy P. István megalapította a Dürer Nyomdát, akkori nevén a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalatot.
*[[1963|1963-ban]] felavatták '''[https://www.kozterkep.hu/2782/albrecht-durer Kocsis András bronzból készült Dürer-mellszobrát] a szoborsétányon'''.
*[[1971|1971-ben]], születésének 500. évfordulója alkalmából Gyula delegációja Nürnbergbe látogatott. '''Ugyanebben az évben történt a Dürer Terem névadása is, továbbá [https://www.kozterkep.hu/42415/durer-dombormu Kis Nagy András Dürert ábrázoló domborművét] is ekkor avatták fel, amely a terem falán került elhelyezésre. A termet 2017-ben lebontották.'''
*[[1972|1972-ben]] helyezték el a terem délnyugati homlokzatán''' [https://www.kozterkep.hu/7032/tiszta-forrasbol Kiss Sándor Bartókot, Dürert és Munkácsyt ábrázoló ''Tiszta forrásból'' című domborművét]'''.
*[[1990|1990-ben]] 53 alapító taggal megalakult Gyulán a Dürer Társaság. (1998-ig működött.)
*[[1992|1992-ben]] a Dürer Teremben a ''Dürer az ex librisen'' című kiállítás volt látható.
*[[1993|1993-ban]] a Dürer Társaság katalógust jelentetett meg az 1992-es kiállítás anyagából.
*[[1995|1995-ben]] egy helyi általános iskola vette fel a nevét. A névadó ünnepségen emléktáblát is avattak.
*[[2006|2006-ban]] elkészült '''a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja'''.
*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.

== Források ==
*Dusnoki-Draskovich József: Gyula város és a Dürer család. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 43–62. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Fenyő Iván: Dürer. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013. 34–39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gyulai séta Albrecht Dürer /1471–1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben… In: [http://www.rijo.homepage.t-online.de/pdf/UN_EU_ZE_gyula_duerer.pdf?fbclid=IwAR19geHKT4R86sN_auXOyy82UzJJ1ksJYRExkTLrJuh0VhHItQmFF48h4Q4 rijo.homepage.t-online.de](Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Matthias Mende: Egy magyarországi aranyműves. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 63–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A művészet története : az érett reneszánsz. Szerk.: Aradi Nóra. Budapest : Corvina, 1986. 281–302. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Nyomdák. In: [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=3228 typographia.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Eberhard Ruhmer: Albrecht Dürer. In: [https://www.britannica.com/biography/Albrecht-Durer-German-artist britannica.com] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Végh János: Dürer Apokalipszis-sorozatáról. Tempevölgy, 8. évf. 2. sz. (2016) 17–23. p. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03099/00030/pdf/EPA03099_tempevolgy_2016_2_017-023.pdf epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Dürer Nyomda története. In: [https://durer.hu/nyomda/ durer.hu]
*Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Heinz Lüdecke: Albrecht Dürer. Budapest : Corvina, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kuno Mittelstädt: Dürer. Budapest : Corvina ; Berlin : Henschelverl. ; Varsó : Arkady, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Tevelyné Kulcsár Andrea: Albrecht Dürer és a könyvművészet. Budapest : Remek-Mű Kiadó, 2008. In: [http://toldyferenc.elte.hu/Tevelyne_Kulcsar_Andrea.pdf toldyferenc.elte.hu]

== Külső hivatkozások ==
*Albrecht Dürer alkotásai a [https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/?per_page=20&offset=0&current_page=1&orderby=author&order=asc&artwork_author=durer-albrecht Szépművészeti Múzeum weboldalán]
*Dürerről a [https://www.metmuseum.org/toah/hd/durr/hd_durr.htm Metropolitan Művészeti Múzeum oldalán]
*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]
*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]

[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]

Albrecht Dürer (1471–1528)

2021-05-04T13:26:55Z

Pbrigi: Kategóriák hozzáadása

Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója.

== Élete és művészete ==
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.

Ifjabb Albrecht Dürer [[1471|1471.]] [[Május 21.|május 21-én]] Nürnbergben, harmadik gyermekként látta meg a napvilágot. Édesapja korán felismerte a fiúban rejlő lehetőségeket, így előbb iskolába járatta, majd műhelyében megkezdte kitanítását az ötvösmesterségre. Tizenhárom éves korában készült önarcképén már megmutatkozott kiemelkedő grafikai tehetsége és készsége. A festészet jobban vonzotta, mint az aranyművesség, így apja [[1486|1486-ban]] inasnak adta Michael Wolgemut helyi festő és fametszőmester műhelyébe. [[1490|1490-ben]] inaséveit maga mögött hagyva, elkészítette legkorábbi ismert festményét – édesapjának portréját –, melynek ''A művész apjának portréja'' címet adta. Majd még ez év tavaszán tanulmányútra indult.

Első vándorútja során feltehetőleg bejárta a Rajna középső vidékét, továbbá Németalföldön is megfordult. Colmarba (Franciaország elzászi régiója) azzal a céllal érkezett, hogy megismerje Martin Schongauer festő és grafikust, azonban Schongauer elhunyt, mielőtt ez megtörténhetett volna. Colmar után Bázelbe ment, ahol Martin Amerbach kiadónak készített metszeteket. Ebből az időből származik első hitelesített fametszete is, amely Szent Jeromost ábrázolja. [[1493|1493-ban]] a franciaországi Strassburgban tartózkodott, majd visszatért Bázelbe, ebből az évből két jelentős festménye maradt fenn az utókor számára: az ''Önarckép eryngiummal'' és a ''Fájdalmas Krisztus''. Előbbit egyesek a nyugati festészet első igazi önarcképeként tartják számon.

[[1494]] tavaszán visszatért Nürnbergbe, nyáron pedig édesapja megállapodása alapján feleségül vette Agnes Freyt. Dürer haláláig jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, gyermekük azonban nem született. Agnesről több rajzot is készített férje az évek során.

1494 őszén – csupán pár hónappal a házasságkötést követően – újabb vándorútra indult, most Velencébe. Itáliában behatóan megismerhette többek között Lorenzo de Credi, Antonio Pollaiuolo, Mantegna és da Vinci munkásságát. Az antik kultúra és a humanista alkotások nagy hatást gyakoroltak művészetére, alkotásai pedig a reneszánsz új korszaka felé mutattak.

[[1495]] tavaszán indult vissza Nürnbergbe. Számos gyönyörű vízfestékkel készült tájképe – melynek műfaját ő maga kezdeményezte – maradt fenn a hazaútról. Egyik kiemelkedő akvarellje a ''Malmok folyóparton''. Ekkor kezdte az állatokat is élethűen ábrázolni, mint azt 1495-ös ''Tengeri rák'' és [[1502|1502-es]] a ''Nyúl'' című akvarelljei is jól példázzák.

Hazatérése után nem sokkal kezdett el első fametszet-sorozatán, az ''Apokalipszisen'' dolgozni, melyben a ''Jelenések könyvének'' jeleneteit dolgozta fel. Ez a vállalkozás jelentős anyagi nyereség mellett nagy hírnevet és szakmai elismerést is hozott neki. Később készült sorozatai közül a legnagyobb sikert a ''Mária élete'' és a ''Nagy passió'' művekkel érte el.

1500 körül egyre többet kezdett foglalkozni az emberi anatómiával, arányokkal, a kiszámítható szépséggel. Kereste a tökéletes formaábrázolás törvényszerűségeit. Számos tanulmányt készített vizsgálatairól, melyeknek egyik eredménye 1504-ben készült ''Ádám és Éva'' című rézmetszete volt. Ezen a pontján művészetének már teljesen szakított a gótikus ábrázolásmód formai nyelvével.
Nehéz időszaka volt ez a művész életének, 1502-ben elhunyt édesapja, [[1505|1505-ben]] pedig pestis kezdte tizedelni Nürnberg lakosságát.

1505-ben főleg a járvány elől menekülve, második itáliai útjára indult, melyről Willibald Pirckheimer barátjával való levelezésének köszönhetően bőséges információ áll rendelkezésünkre. Már elismert művészként érkezett Velencébe, ahol többek között egy nagyszabású megrendelés is várta: a németek velencei temploma, a S. Bartolommeo számára kellett oltárképet készítenie. Az [[1506|1506-ban]] elkészült festmény a ''Rózsafüzérünnep'' címet viseli. Dürer leveleiben nagy tisztelettel beszélt Giovanni Bellini festőről, a legjobbnak tartotta kortársai között, és ezt az is alátámasztja, hogy munkáiban később fellelhető Bellini hatása.

[[1507|1507-ben]] hazatért. [[1508|1508-ban]] Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendelésére megfestette a ''Tízezer keresztény vértanúsága'' című oltárképet. Mindeközben már várt rá egy újabb munka, Jacob Heller gazdag kereskedő a frankfurti dominikánus templom oltárképének megfestésével bízta meg. [[1509|1509-ben]] impozáns házat vásárolt Nürnbergben, amely még ma is áll.

[[1512]] és [[1519]] között főleg I. Miksa német-római császár szolgálatában munkálkodott, réz- és fametszeteket készített a császár családtörténeti krónikájához, továbbá részt vett monumentális ''Diadalkapujának'' elkészítésében is. A festés ebben az időszakban háttérbe szorult. [[1518]] nyarán találkozott Luther Mártonnal, és az ezt követő években lelkes követője lett tanainak.

[[1520]] júniusában Németalföldön járt feleségével, hogy Antwerpenben V. Károllyal megerősíttesse a korábban I. Miksa által folyósított életjáradékát. Útjáról naplójában írt, továbbá számos tájkép és arckép is őrzi az élményeit. [[1521|1521-ben]] festett ''Szent Jeromos'' című képén felismerhető a németalföldi művészet hatása.

Hazatérésük után egészsége hanyatlani kezdett. Élete utolsó éveit főleg elméleti művek kiadásával töltötte. [[1525|1525-ben]] jelentette meg ''A mérés tankönyve'' című munkáját, ezt két évvel később az ''Erődítéstan'', majd [[1528|1528-ban]] az ''Arányelmélet'' négy kötete követte, habár utóbbinak megjelenését már nem élte meg.

[[1526|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.

1528. [[Április 6.|április 6-án]] halt meg, a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Származása ==
Dürer maga számolt be a ''Családi krónikában'' magyarországi származásáról, és ebben nagyrészt atyja jegyzeteire hagyatkozott.

„Az idősebb Albrecht Dürer a Magyar Királyságban született az ő nemzetségéből, a nyolc mérföldnyire Várad alatt lévő Jula nevű városka közelében, egy közvetlenül mellette fekvő Eytas nevű kis faluban, nemzetsége pedig ökrökből és lovakból élt.”

Jula [[Gyula]] városára, Eytas pedig a határában fekvő [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtós]] falura utal. Tudjuk még, hogy apai nagyapját Anthoni [Antal] Dürernek hívták, és Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget, de nem telepedett le a városban. Ajtóson valószínűleg egy paraszti telken élt, itt gazdálkodással is foglalkozhatott. Idősebb Albrecht Dürer [[1427|1427-ben]] született Ajtóson. Két testvére volt, Laßlen [László], aki szíjgyártó volt, és Johannes [János], aki plébános lett Váradon. Laßlen fia Niclas Dürer ötvös volt, aki Kölnben élt, és az Unger [Magyar] megkülönböztető nevet használta.

A Dürer (Türer) családnév az Ajtós német fordítása, idősebb Albrecht Dürer saját magának tervezett címerében pedig egy fakapu szerepel nyitott szárnyakkal egy hármas halmon. Olyan forrás azonban nem maradt fenn, amelyben a családtagok neve magyar formában szerepelne. A család nemzetiségét pedig nem említi a krónika. Tehát azt nem tudhatjuk biztosan, hogy Magyarországra betelepült német, vagy magyar nemzetiségű felmenőkkel rendelkezett-e a festő.

== Gyulai emlékezete ==
*[[1878|1878-ban]] jelent meg Haan Lajos ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kötete.
*[[1896|1896-ban]] Gyula egyik utcája az Ajtós, egy másik pedig a Dürer nevet kapta.
*[[1928|1928-ban]], Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek. Gyulára látogatott Herman Luppe, Nürnberg főpolgármestere is, akit a város díszpolgárává avattak. Két Dürer-emléktábla átadására is sor került, az egyikre a [http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaponthely.php?kerulet=01&cim=hodi-ut&cimtxt=Gyula,%20H%C3%B3di%20%C3%BAt&scrwidth=1920 Hódi utcában], a másikra pedig az Apor Vilmos téren. Továbbá az Ajtós utcát Ajtóssy Albert, a Dürer utcát pedig Dürer Albert utca névre keresztelték át.
*[[1929|1929-ben]] Nürnberg főpolgármestere egy Técsy László gyulai szobrász által készített Dürer-plakettet kapott ajándékba.
*[[1935|1935-ben]] Nagy P. István megalapította a Dürer Nyomdát, akkori nevén a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalatot.
*[[1963|1963-ban]] felavatták [https://www.kozterkep.hu/2782/albrecht-durer Kocsis András bronzból készült Dürer-mellszobrát] a szoborsétányon.
*[[1971|1971-ben]], születésének 500. évfordulója alkalmából Gyula delegációja Nürnbergbe látogatott. Ugyanebben az évben történt a Dürer Terem névadása is, továbbá [https://www.kozterkep.hu/42415/durer-dombormu Kis Nagy András Dürert ábrázoló domborművét] is ekkor avatták fel, amely a terem falán került elhelyezésre. A termet 2017-ben lebontották.
*[[1972|1972-ben]] helyezték el a terem délnyugati homlokzatán [https://www.kozterkep.hu/7032/tiszta-forrasbol Kiss Sándor Bartókot, Dürert és Munkácsyt ábrázoló ''Tiszta forrásból'' című domborművét].
*[[1990|1990-ben]] 53 alapító taggal megalakult Gyulán a Dürer Társaság. (1998-ig működött.)
*[[1992|1992-ben]] a Dürer Teremben a ''Dürer az ex librisen'' című kiállítás volt látható.
*[[1993|1993-ban]] a Dürer Társaság katalógust jelentetett meg az 1992-es kiállítás anyagából.
*[[1995|1995-ben]] egy helyi általános iskola vette fel a nevét. A névadó ünnepségen emléktáblát is avattak.
*[[2006|2006-ban]] elkészült a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja.
*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.

== Források ==
*Dusnoki-Draskovich József: Gyula város és a Dürer család. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 43–62. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Fenyő Iván: Dürer. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013. 34–39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gyulai séta Albrecht Dürer /1471–1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben… In: [http://www.rijo.homepage.t-online.de/pdf/UN_EU_ZE_gyula_duerer.pdf?fbclid=IwAR19geHKT4R86sN_auXOyy82UzJJ1ksJYRExkTLrJuh0VhHItQmFF48h4Q4 rijo.homepage.t-online.de](Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Matthias Mende: Egy magyarországi aranyműves. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 63–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A művészet története : az érett reneszánsz. Szerk.: Aradi Nóra. Budapest : Corvina, 1986. 281–302. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Nyomdák. In: [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=3228 typographia.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Eberhard Ruhmer: Albrecht Dürer. In: [https://www.britannica.com/biography/Albrecht-Durer-German-artist britannica.com] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Végh János: Dürer Apokalipszis-sorozatáról. Tempevölgy, 8. évf. 2. sz. (2016) 17–23. p. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03099/00030/pdf/EPA03099_tempevolgy_2016_2_017-023.pdf epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Dürer Nyomda története. In: [https://durer.hu/nyomda/ durer.hu]
*Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Heinz Lüdecke: Albrecht Dürer. Budapest : Corvina, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kuno Mittelstädt: Dürer. Budapest : Corvina ; Berlin : Henschelverl. ; Varsó : Arkady, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Tevelyné Kulcsár Andrea: Albrecht Dürer és a könyvművészet. Budapest : Remek-Mű Kiadó, 2008. In: [http://toldyferenc.elte.hu/Tevelyne_Kulcsar_Andrea.pdf toldyferenc.elte.hu]

== Külső hivatkozások ==
*Albrecht Dürer alkotásai a [https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/?per_page=20&offset=0&current_page=1&orderby=author&order=asc&artwork_author=durer-albrecht Szépművészeti Múzeum weboldalán]
*Dürerről a [https://www.metmuseum.org/toah/hd/durr/hd_durr.htm Metropolitan Művészeti Múzeum oldalán]
*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]
*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]

[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]

Albrecht Dürer (1471–1528)

2021-05-04T13:18:34Z

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója. == Élete és művészete == Idősebb Albrecht Dü…”

Magyar származású német festőművész, grafikus és szerző, a német reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója.

== Élete és művészete ==
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves a Gyula melletti [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtósról]] származott. Hosszabb európai, főleg németalföldi tartózkodás után 1455-ben Nürnbergben telepedett le. 1467-ben feleségül vette Barbara Holpert, munkaadójának, Hieronymus Holper ötvösnek lányát. Tizennyolc gyermekük született, de csupán három fiú élte meg a felnőttkort.

Ifjabb Albrecht Dürer [[1471|1471.]] [[Május 21.|május 21-én]] Nürnbergben, harmadik gyermekként látta meg a napvilágot. Édesapja korán felismerte a fiúban rejlő lehetőségeket, így előbb iskolába járatta, majd műhelyében megkezdte kitanítását az ötvösmesterségre. Tizenhárom éves korában készült önarcképén már megmutatkozott kiemelkedő grafikai tehetsége és készsége. A festészet jobban vonzotta, mint az aranyművesség, így apja [[1486|1486-ban]] inasnak adta Michael Wolgemut helyi festő és fametszőmester műhelyébe. [[1490|1490-ben]] inaséveit maga mögött hagyva, elkészítette legkorábbi ismert festményét – édesapjának portréját –, melynek ''A művész apjának portréja'' címet adta. Majd még ez év tavaszán tanulmányútra indult.

Első vándorútja során feltehetőleg bejárta a Rajna középső vidékét, továbbá Németalföldön is megfordult. Colmarba (Franciaország elzászi régiója) azzal a céllal érkezett, hogy megismerje Martin Schongauer festő és grafikust, azonban Schongauer elhunyt, mielőtt ez megtörténhetett volna. Colmar után Bázelbe ment, ahol Martin Amerbach kiadónak készített metszeteket. Ebből az időből származik első hitelesített fametszete is, amely Szent Jeromost ábrázolja. [[1493|1493-ban]] a franciaországi Strassburgban tartózkodott, majd visszatért Bázelbe, ebből az évből két jelentős festménye maradt fenn az utókor számára: az ''Önarckép eryngiummal'' és a ''Fájdalmas Krisztus''. Előbbit egyesek a nyugati festészet első igazi önarcképeként tartják számon.

[[1494]] tavaszán visszatért Nürnbergbe, nyáron pedig édesapja megállapodása alapján feleségül vette Agnes Freyt. Dürer haláláig jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, gyermekük azonban nem született. Agnesről több rajzot is készített férje az évek során.

1494 őszén – csupán pár hónappal a házasságkötést követően – újabb vándorútra indult, most Velencébe. Itáliában behatóan megismerhette többek között Lorenzo de Credi, Antonio Pollaiuolo, Mantegna és da Vinci munkásságát. Az antik kultúra és a humanista alkotások nagy hatást gyakoroltak művészetére, alkotásai pedig a reneszánsz új korszaka felé mutattak.

[[1495]] tavaszán indult vissza Nürnbergbe. Számos gyönyörű vízfestékkel készült tájképe – melynek műfaját ő maga kezdeményezte – maradt fenn a hazaútról. Egyik kiemelkedő akvarellje a ''Malmok folyóparton''. Ekkor kezdte az állatokat is élethűen ábrázolni, mint azt 1495-ös ''Tengeri rák'' és [[1502|1502-es]] a ''Nyúl'' című akvarelljei is jól példázzák.

Hazatérése után nem sokkal kezdett el első fametszet-sorozatán, az ''Apokalipszisen'' dolgozni, melyben a ''Jelenések könyvének'' jeleneteit dolgozta fel. Ez a vállalkozás jelentős anyagi nyereség mellett nagy hírnevet és szakmai elismerést is hozott neki. Később készült sorozatai közül a legnagyobb sikert a ''Mária élete'' és a ''Nagy passió'' művekkel érte el.

1500 körül egyre többet kezdett foglalkozni az emberi anatómiával, arányokkal, a kiszámítható szépséggel. Kereste a tökéletes formaábrázolás törvényszerűségeit. Számos tanulmányt készített vizsgálatairól, melyeknek egyik eredménye 1504-ben készült ''Ádám és Éva'' című rézmetszete volt. Ezen a pontján művészetének már teljesen szakított a gótikus ábrázolásmód formai nyelvével.
Nehéz időszaka volt ez a művész életének, 1502-ben elhunyt édesapja, [[1505|1505-ben]] pedig pestis kezdte tizedelni Nürnberg lakosságát.

1505-ben főleg a járvány elől menekülve, második itáliai útjára indult, melyről Willibald Pirckheimer barátjával való levelezésének köszönhetően bőséges információ áll rendelkezésünkre. Már elismert művészként érkezett Velencébe, ahol többek között egy nagyszabású megrendelés is várta: a németek velencei temploma, a S. Bartolommeo számára kellett oltárképet készítenie. Az [[1506|1506-ban]] elkészült festmény a ''Rózsafüzérünnep'' címet viseli. Dürer leveleiben nagy tisztelettel beszélt Giovanni Bellini festőről, a legjobbnak tartotta kortársai között, és ezt az is alátámasztja, hogy munkáiban később fellelhető Bellini hatása.

[[1507|1507-ben]] hazatért. [[1508|1508-ban]] Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendelésére megfestette a ''Tízezer keresztény vértanúsága'' című oltárképet. Mindeközben már várt rá egy újabb munka, Jacob Heller gazdag kereskedő a frankfurti dominikánus templom oltárképének megfestésével bízta meg. [[1509|1509-ben]] impozáns házat vásárolt Nürnbergben, amely még ma is áll.

[[1512]] és [[1519]] között főleg I. Miksa német-római császár szolgálatában munkálkodott, réz- és fametszeteket készített a császár családtörténeti krónikájához, továbbá részt vett monumentális ''Diadalkapujának'' elkészítésében is. A festés ebben az időszakban háttérbe szorult. [[1518]] nyarán találkozott Luther Mártonnal, és az ezt követő években lelkes követője lett tanainak.

[[1520]] júniusában Németalföldön járt feleségével, hogy Antwerpenben V. Károllyal megerősíttesse a korábban I. Miksa által folyósított életjáradékát. Útjáról naplójában írt, továbbá számos tájkép és arckép is őrzi az élményeit. [[1521|1521-ben]] festett ''Szent Jeromos'' című képén felismerhető a németalföldi művészet hatása.

Hazatérésük után egészsége hanyatlani kezdett. Élete utolsó éveit főleg elméleti művek kiadásával töltötte. [[1525|1525-ben]] jelentette meg ''A mérés tankönyve'' című munkáját, ezt két évvel később az ''Erődítéstan'', majd [[1528|1528-ban]] az ''Arányelmélet'' négy kötete követte, habár utóbbinak megjelenését már nem élte meg.

[[1526|1526-ban]] festette ''A négy apostol'' című képét, mely festői életművének mesterien kivitelezett lezárása volt.

1528. [[Április 6.|április 6-án]] halt meg, a nürnbergi Johannis temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Származása ==
Dürer maga számolt be a ''Családi krónikában'' magyarországi származásáról, és ebben nagyrészt atyja jegyzeteire hagyatkozott.

„Az idősebb Albrecht Dürer a Magyar Királyságban született az ő nemzetségéből, a nyolc mérföldnyire Várad alatt lévő Jula nevű városka közelében, egy közvetlenül mellette fekvő Eytas nevű kis faluban, nemzetsége pedig ökrökből és lovakból élt.”

Jula [[Gyula]] városára, Eytas pedig a határában fekvő [[Ajtós, Ajtósfalva (Gyula)|Ajtós]] falura utal. Tudjuk még, hogy apai nagyapját Anthoni [Antal] Dürernek hívták, és Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget, de nem telepedett le a városban. Ajtóson valószínűleg egy paraszti telken élt, itt gazdálkodással is foglalkozhatott. Idősebb Albrecht Dürer [[1427|1427-ben]] született Ajtóson. Két testvére volt, Laßlen [László], aki szíjgyártó volt, és Johannes [János], aki plébános lett Váradon. Laßlen fia Niclas Dürer ötvös volt, aki Kölnben élt, és az Unger [Magyar] megkülönböztető nevet használta.

A Dürer (Türer) családnév az Ajtós német fordítása, idősebb Albrecht Dürer saját magának tervezett címerében pedig egy fakapu szerepel nyitott szárnyakkal egy hármas halmon. Olyan forrás azonban nem maradt fenn, amelyben a családtagok neve magyar formában szerepelne. A család nemzetiségét pedig nem említi a krónika. Tehát azt nem tudhatjuk biztosan, hogy Magyarországra betelepült német, vagy magyar nemzetiségű felmenőkkel rendelkezett-e a festő.

== Gyulai emlékezete ==
*[[1878|1878-ban]] jelent meg Haan Lajos ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kötete.
*[[1896|1896-ban]] Gyula egyik utcája az Ajtós, egy másik pedig a Dürer nevet kapta.
*[[1928|1928-ban]], Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek. Gyulára látogatott Herman Luppe, Nürnberg főpolgármestere is, akit a város díszpolgárává avattak. Két Dürer-emléktábla átadására is sor került, az egyikre a [http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaponthely.php?kerulet=01&cim=hodi-ut&cimtxt=Gyula,%20H%C3%B3di%20%C3%BAt&scrwidth=1920 Hódi utcában], a másikra pedig az Apor Vilmos téren. Továbbá az Ajtós utcát Ajtóssy Albert, a Dürer utcát pedig Dürer Albert utca névre keresztelték át.
*[[1929|1929-ben]] Nürnberg főpolgármestere egy Técsy László gyulai szobrász által készített Dürer-plakettet kapott ajándékba.
*[[1935|1935-ben]] Nagy P. István megalapította a Dürer Nyomdát, akkori nevén a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalatot.
*[[1963|1963-ban]] felavatták [https://www.kozterkep.hu/2782/albrecht-durer Kocsis András bronzból készült Dürer-mellszobrát] a szoborsétányon.
*[[1971|1971-ben]], születésének 500. évfordulója alkalmából Gyula delegációja Nürnbergbe látogatott. Ugyanebben az évben történt a Dürer Terem névadása is, továbbá [https://www.kozterkep.hu/42415/durer-dombormu Kis Nagy András Dürert ábrázoló domborművét] is ekkor avatták fel, amely a terem falán került elhelyezésre. A termet 2017-ben lebontották.
*[[1972|1972-ben]] helyezték el a terem délnyugati homlokzatán [https://www.kozterkep.hu/7032/tiszta-forrasbol Kiss Sándor Bartókot, Dürert és Munkácsyt ábrázoló ''Tiszta forrásból'' című domborművét].
*[[1990|1990-ben]] 53 alapító taggal megalakult Gyulán a Dürer Társaság. (1998-ig működött.)
*[[1992|1992-ben]] a Dürer Teremben a ''Dürer az ex librisen'' című kiállítás volt látható.
*[[1993|1993-ban]] a Dürer Társaság katalógust jelentetett meg az 1992-es kiállítás anyagából.
*[[1995|1995-ben]] egy helyi általános iskola vette fel a nevét. A névadó ünnepségen emléktáblát is avattak.
*[[2006|2006-ban]] elkészült a Kossuth téren az [https://www.kozterkep.hu/7065/anamorfozis-oszlop Anamorfózis oszlop], amely Dürer ''Ádám és Éva'' című alkotásának mozaikból készült mását mutatja.
*Halálának 480. évfordulójára Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Dürer Társaság és a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület egy magyar–német nyelvű Dürer-könyv kiadását kezdeményezte, mely [[2008|2008-ban]] ''A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen'' címmel jelent meg.

== Források ==
*Dusnoki-Draskovich József: Gyula város és a Dürer család. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 43–62. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Fenyő Iván: Dürer. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013. 34–39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Gyulai séta Albrecht Dürer /1471–1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben… In: [http://www.rijo.homepage.t-online.de/pdf/UN_EU_ZE_gyula_duerer.pdf?fbclid=IwAR19geHKT4R86sN_auXOyy82UzJJ1ksJYRExkTLrJuh0VhHItQmFF48h4Q4 rijo.homepage.t-online.de](Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Matthias Mende: Egy magyarországi aranyműves. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 63–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A művészet története : az érett reneszánsz. Szerk.: Aradi Nóra. Budapest : Corvina, 1986. 281–302. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Nyomdák. In: [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=3228 typographia.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Eberhard Ruhmer: Albrecht Dürer. In: [https://www.britannica.com/biography/Albrecht-Durer-German-artist britannica.com] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Végh János: Dürer Apokalipszis-sorozatáról. Tempevölgy, 8. évf. 2. sz. (2016) 17–23. p. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03099/00030/pdf/EPA03099_tempevolgy_2016_2_017-023.pdf epa.oszk.hu] (Látogatva: 2021. 03. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Dürer Nyomda története. In: [https://durer.hu/nyomda/ durer.hu]
*Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Heinz Lüdecke: Albrecht Dürer. Budapest : Corvina, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Kuno Mittelstädt: Dürer. Budapest : Corvina ; Berlin : Henschelverl. ; Varsó : Arkady, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Tevelyné Kulcsár Andrea: Albrecht Dürer és a könyvművészet. Budapest : Remek-Mű Kiadó, 2008. In: [http://toldyferenc.elte.hu/Tevelyne_Kulcsar_Andrea.pdf toldyferenc.elte.hu]

== Külső hivatkozások ==
*Albrecht Dürer alkotásai a [https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/?per_page=20&offset=0&current_page=1&orderby=author&order=asc&artwork_author=durer-albrecht Szépművészeti Múzeum weboldalán]
*Dürerről a [https://www.metmuseum.org/toah/hd/durr/hd_durr.htm Metropolitan Művészeti Múzeum oldalán]
*Dürerről a [https://www.wikiart.org/en/albrecht-durer WikiArt enciklopédiában]
*A nürnbergi [https://museums.nuernberg.de/albrecht-duerer-house/ Albrecht Dürer Ház honlapja]

I. világháborúban elesettek emléktáblája (Gyula)

2021-01-14T13:11:59Z

Pbrigi: /* Az emléktábla */

Az I. világháború hősi halottainak emléktábláját [[1934|1934-ben]] helyezték ki [[Gyula|Gyulán]] az akkori városháza falára, majd [[2014|2014-ben]] felújíttatták és újraavatták.

== Az emléktábla ==
'''Helye:''' a gyulai [[Mogyoróssy János Városi Könyvtár]] (Városház u. 13.) falán

'''Anyaga:''' fehér, vésett márvány

'''Mérete:''' 57x77 cm

'''Átadás dátuma:''' 1934

'''Szövege:''' Az [[1914]]–[[1918|1918.]] évi világháborúban elesettek emlékére, kik a haza védelmében áldozták fel életüket. Gyulai elesett hősök száma 960. Áldás és tisztesség emlékükre! 
1934. január hava.

== Felavatása ==
Az emléktáblát gróf [[Almásy Alajos (1895-1945)|Almásy Alajos]] országgyűlési képviselő ajándékozta a városnak. 1934. [[március 6.|március 6-án]] előzetes híradás és ünnepség nélkül helyezték ki az akkor még városházaként működő épület falára. Később ünnepélyesen megkoszorúzták.

Az I. világháború 100 éves évfordulója kapcsán a Gyulai Civil Szervezetek Szövetsége és az Október 23. Alapítvány felújíttatták és 2014. júliusában újraavatták. 
Az emléktábla szövege 1934-es kikerülése idején a gyulai elesettek számát 286-ként adta meg, később ez az adat eltűnt és a felirat hosszú évekre hiányos maradt. A felújítást megelőzően fejeződött be egy a 20. századi hősök és áldozatok számát feltáró kutatás, ennek számadatai alapján 960 gyulai és gyulavári esett el az I. világháborúban. Az emléktábla hiányos mondatát végre hiteles adattal egészíthették ki. 
Csőke Péter kőfaragó tette újra olvashatóvá és teljessé a szöveget.

== Források ==
*Bensőségesen ünnepelte március Idusát a gyulai társadalom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1934/?pg=80&layout=s&query=eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t Békés, 66. évf. 21. szám, 1934. március 18. 1. p.] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
*Hősök emléktáblája a városháza falán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1934/?pg=70&layout=s&query=eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t Békés, 66. évf. 18. szám, 1934. március 8. 3. p.] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
*Oláh Szabolcs: Az első világháború gyulai hősei előtt tisztelgő, 80 éves emléktáblát avattak újra a gyulai civilek. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/104373-az-elso-vilaghaboru-gyulai-hosei-elott-tisztelgo-8 Gyulai Hírlap] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Emléktáblák]] [[Kategória:Gyulai emléktáblák]]

I. világháborúban elesettek emléktáblája (Gyula)

2021-01-14T12:59:04Z

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „Az I. világháború hősi halottainak emléktábláját 1934-ben helyezték ki Gyulán az akkori városháza falára, majd 2014-ben felújítt…”

Az I. világháború hősi halottainak emléktábláját [[1934|1934-ben]] helyezték ki [[Gyula|Gyulán]] az akkori városháza falára, majd [[2014|2014-ben]] felújíttatták és újraavatták.

== Az emléktábla ==
'''Helye:''' a gyulai [[Mogyoróssy János Városi Könyvtár]] (Városház u. 13.) falán

'''Anyaga:''' fehér, vésett márvány

'''Mérete:'''

'''Átadás dátuma:''' 1934

'''Szövege:''' Az [[1914]]–[[1918|1918.]] évi világháborúban elesettek emlékére, kik a haza védelmében áldozták fel életüket. Gyulai elesett hősök száma 960. Áldás és tisztesség emlékükre! 
1934. január hava.

== Felavatása ==
Az emléktáblát gróf [[Almásy Alajos (1895-1945)|Almásy Alajos]] országgyűlési képviselő ajándékozta a városnak. 1934. [[március 6.|március 6-án]] előzetes híradás és ünnepség nélkül helyezték ki az akkor még városházaként működő épület falára. Később ünnepélyesen megkoszorúzták.

Az I. világháború 100 éves évfordulója kapcsán a Gyulai Civil Szervezetek Szövetsége és az Október 23. Alapítvány felújíttatták és 2014. júliusában újraavatták. 
Az emléktábla szövege 1934-es kikerülése idején a gyulai elesettek számát 286-ként adta meg, később ez az adat eltűnt és a felirat hosszú évekre hiányos maradt. A felújítást megelőzően fejeződött be egy a 20. századi hősök és áldozatok számát feltáró kutatás, ennek számadatai alapján 960 gyulai és gyulavári esett el az I. világháborúban. Az emléktábla hiányos mondatát végre hiteles adattal egészíthették ki. 
Csőke Péter kőfaragó tette újra olvashatóvá és teljessé a szöveget.

== Források ==
*Bensőségesen ünnepelte március Idusát a gyulai társadalom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1934/?pg=80&layout=s&query=eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t Békés, 66. évf. 21. szám, 1934. március 18. 1. p.] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
*Hősök emléktáblája a városháza falán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1934/?pg=70&layout=s&query=eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t Békés, 66. évf. 18. szám, 1934. március 8. 3. p.] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
*Oláh Szabolcs: Az első világháború gyulai hősei előtt tisztelgő, 80 éves emléktáblát avattak újra a gyulai civilek. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/104373-az-elso-vilaghaboru-gyulai-hosei-elott-tisztelgo-8 Gyulai Hírlap] (Látogatva: 2020. 01. 14.)
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Emléktáblák]] [[Kategória:Gyulai emléktáblák]]

Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)

2021-01-13T14:19:21Z

Pbrigi: /* Az emléktábla */

Petőfi Sándor barátjánál tett [[1849|1849-es]] [[Gyula|gyulai]] látogatására emléktábla hívja fel a figyelmet.

== Az emléktábla ==
'''Helye:''' a gyulai Jókai Mór utca 4. szám alatt található [[Ladics-ház]] falán

'''Anyaga:''' fehér, vésett márvány

'''Mérete:''' 46x35 cm

'''Átadás dátuma:''' [[1959|1959.]] [[március 15.]]

'''Szövege:''' E házban látogatta meg Petőfi Sándor 1849 júliusában [[Szakál Lajos (1816-1875) | Szakál Lajos]] költőt. 
A II. Sz. Ált. Iskola úttörői 
1959. III. 15. 

== Forrás ==
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Emléktáblák]] [[Kategória:Gyulai emléktáblák]]

Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)

2021-01-13T14:15:30Z

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „Petőfi Sándor barátjánál tett 1849-es gyulai látogatására emléktábla hívja fel a figyelmet. == Az emléktábla == '''Helye:''' a gyulai Jók…”

Petőfi Sándor barátjánál tett [[1849|1849-es]] [[Gyula|gyulai]] látogatására emléktábla hívja fel a figyelmet.

== Az emléktábla ==
'''Helye:''' a gyulai Jókai Mór utca 4. szám alatt található [[Ladics-ház]] falán

'''Anyaga:''' fehér, vésett márvány

'''Mérete:''' 46x35 cm

'''Átadás dátuma:''' 1959. március 15.

'''Szövege:''' E házban látogatta meg Petőfi Sándor 1849 júliusában [[Szakál Lajos (1816-1875) | Szakál Lajos]] költőt. 
A II. Sz. Ált. Iskola úttörői 
1959. III. 15. 

== Forrás ==
*Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Emléktáblák]] [[Kategória:Gyulai emléktáblák]]

Geszt

2020-12-14T08:54:31Z

Pbrigi:

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.

== Története ==
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.

A '''vegyesházi királyok idején''' valószínűleg adománybirtokként szolgált, '''kézről-kézre járt''' az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően.
A '''16. század első felében''' a reformáció itt is kifejtette hatását, '''a település lakói protestáns hitre tértek''', majd használatba vették a régi katolikus templomot. [[1770|1770-ben]] ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. [[1759|1759-ben]] végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. [[1761|1761-től]], hivatalosan pedig '''[[1766|1766-tól]] a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten'''.
'''[[1772|1772-ben]] épült fel a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]].'''

'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

== Gazdaság ==
[[1850|1850-ben]] 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor '''a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett'''. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. '''Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.'''

'''A felszabadulást követően [[1945|1945-ben]] a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet.''' Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. [[1949|1949-ben]] földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak.
'''A gazdasági fejlődés''' viszont már '''a Rákosi-korszak idején megtorpant''', a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart.
Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

== Kultúra ==

A kultúra területén is fejlődést hozott az [[1944|1944-es]] felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest [[1955|1955-ben]] már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. [[1957|1957-ben]] 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastélyban]] [[1954|1954-től]] kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.
[[1946|1946-tól]] a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

[[2020|2020-ban]] Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]] felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

== Látnivalók, rendezvények ==

=== Látnivalók ===
*Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
*Tisza család sírboltja
*Tisza kastély és parkja

=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten

== Források ==
*Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Eltemetett történelem. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/eltemetett-tortenelem-500D/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Geszt Összefoglaló. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/geszt-osszefoglalo-5444/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: [http://www.vasarhely24.com/esemeny/lazar-janos-2020-ban-elkezdjuk-a-geszti-tisza-kastely-felujitasat-video vasarhely24.com] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180-182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: [https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17394 ksh.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)

== Kapcsolódó irodalom ==

*Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==

*[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala]
*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]

Geszt

2020-12-14T08:51:50Z

Pbrigi: Források, hivatkozások szerkesztése.

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.

== Története ==
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös-Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.

A '''vegyesházi királyok idején''' valószínűleg adománybirtokként szolgált, '''kézről-kézre járt''' az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően.
A '''16. század első felében''' a reformáció itt is kifejtette hatását, '''a település lakói protestáns hitre tértek''', majd használatba vették a régi katolikus templomot. [[1770|1770-ben]] ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. [[1759|1759-ben]] végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. [[1761|1761-től]], hivatalosan pedig '''[[1766|1766-tól]] a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten'''.
'''[[1772|1772-ben]] épült fel a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]].'''

'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

== Gazdaság ==
[[1850|1850-ben]] 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor '''a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett'''. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. '''Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.'''

'''A felszabadulást követően [[1945|1945-ben]] a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet.''' Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. [[1949|1949-ben]] földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak.
'''A gazdasági fejlődés''' viszont már '''a Rákosi-korszak idején megtorpant''', a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart.
Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

== Kultúra ==

A kultúra területén is fejlődést hozott az [[1944|1944-es]] felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest [[1955|1955-ben]] már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. [[1957|1957-ben]] 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastélyban]] [[1954|1954-től]] kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.
[[1946|1946-tól]] a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

[[2020|2020-ban]] Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]] felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

== Látnivalók, rendezvények ==

=== Látnivalók ===
*Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
*Tisza család sírboltja
*Tisza kastély és parkja

=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten

== Források ==
*Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Eltemetett történelem. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/eltemetett-tortenelem-500D/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Geszt Összefoglaló. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/geszt-osszefoglalo-5444/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: [http://www.vasarhely24.com/esemeny/lazar-janos-2020-ban-elkezdjuk-a-geszti-tisza-kastely-felujitasat-video vasarhely24.com] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180-182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: [https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17394 ksh.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)

== Kapcsolódó irodalom ==

*Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==

*[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala]
*[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala]

Geszt

2020-12-14T08:49:01Z

Pbrigi:

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.

== Története ==
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös-Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.

A '''vegyesházi királyok idején''' valószínűleg adománybirtokként szolgált, '''kézről-kézre járt''' az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően.
A '''16. század első felében''' a reformáció itt is kifejtette hatását, '''a település lakói protestáns hitre tértek''', majd használatba vették a régi katolikus templomot. [[1770|1770-ben]] ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. [[1759|1759-ben]] végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. [[1761|1761-től]], hivatalosan pedig '''[[1766|1766-tól]] a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten'''.
'''[[1772|1772-ben]] épült fel a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]].'''

'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

== Gazdaság ==
[[1850|1850-ben]] 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor '''a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett'''. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. '''Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.'''

'''A felszabadulást követően [[1945|1945-ben]] a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet.''' Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. [[1949|1949-ben]] földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak.
'''A gazdasági fejlődés''' viszont már '''a Rákosi-korszak idején megtorpant''', a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart.
Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

== Kultúra ==

A kultúra területén is fejlődést hozott az [[1944|1944-es]] felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest [[1955|1955-ben]] már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. [[1957|1957-ben]] 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastélyban]] [[1954|1954-től]] kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.
[[1946|1946-tól]] a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

[[2020|2020-ban]] Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]] felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

== Látnivalók, rendezvények ==

=== Látnivalók ===
*Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
*Tisza család sírboltja
*Tisza kastély és parkja

=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten

== Források ==
*Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Eltemetett történelem. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/eltemetett-tortenelem-500D/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Geszt Összefoglaló. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/geszt-osszefoglalo-5444/ arcanum.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: [http://www.vasarhely24.com/esemeny/lazar-janos-2020-ban-elkezdjuk-a-geszti-tisza-kastely-felujitasat-video vasarhely24.com] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180-182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: [https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=17394 ksh.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.)
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.)

Geszt

2020-12-14T08:33:56Z

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összek…”

Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5139 hektár.

== Története ==
Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös-Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth.

A '''vegyesházi királyok idején''' valószínűleg adománybirtokként szolgált, '''kézről-kézre járt''' az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően.
A '''16. század első felében''' a reformáció itt is kifejtette hatását, '''a település lakói protestáns hitre tértek''', majd használatba vették a régi katolikus templomot. [[1770|1770-ben]] ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. [[1759|1759-ben]] végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. [[1761|1761-től]], hivatalosan pedig '''[[1766|1766-tól]] a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten'''.
'''[[1772|1772-ben]] épült fel a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]].'''

'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19-20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]].

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

== Gazdaság ==
[[1850|1850-ben]] 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor '''a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett'''. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. '''Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.'''

'''A felszabadulást követően [[1945|1945-ben]] a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet.''' Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. [[1949|1949-ben]] földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak.
'''A gazdasági fejlődés''' viszont már '''a Rákosi-korszak idején megtorpant''', a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart.
Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

== Kultúra ==

A kultúra területén is fejlődést hozott az [[1944|1944-es]] felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest [[1955|1955-ben]] már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. [[1957|1957-ben]] 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastélyban]] [[1954|1954-től]] kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.
[[1946|1946-tól]] a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

[[2020|2020-ban]] Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a [[Tisza kastély (Geszt)|Tisza kastély]] felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását

== Látnivalók, rendezvények ==

=== Látnivalók ===
*Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
*Tisza család sírboltja
*Tisza kastély és parkja

=== Rendezvények ===
*Őszi vásár Geszten

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-09T17:14:29Z

Pbrigi:

A '''Békéscsabai Jókai Színház''' (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==
[[Fájl:Szinhaz bcsaba kepeslap 00121.jpg|bélyegkép|400px|Képeslap a városi színházról (1918)]]
[[Fájl:Bcs Jokai Szinhaz 2018.jpg|bélyegkép|400px|Békéscsabai Jókai Színház (2018)]]

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak '''az 1840-es évektől''' – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – '''kezdtek színi előadásokat játszani a városban''' olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai '''közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát'''.

=== A színházépület ===
'''Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház''', korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület '''dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg''' a közönség előtt, a '''színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották'''.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. '''[[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet.''' Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A '''Vigadó terem is új pompában ragyogott''', az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

'''A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített''' állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

'''A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek''', számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, '''[[1953|1953-ban]]''' viszont ideiglenesen '''ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált'''. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az '''utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be'''. Egyik legjelentősebb eredménye '''a Vigadó korábbi fényének helyreállítása''' volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A '''színházterem nézőtere''' is átalakításra került, így '''ma 420 férőhelyes'''.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, '''[[Ibsen Ház]]''' nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a '''Sík Ferenc Kamaraszínház''' (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

'''A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.'''

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] '''magántársulatok szerződtek a színházhoz''' általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. '''[[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság''', növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|'''Gyulai Várszínház'''at]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a '''''Magyar Teátrum''''' című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a '''Magyar Teátrum Díj'''at a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a '''[[Szarvasi Vízi Színház]]'''.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a '''Színitanház''', ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-09T17:08:13Z

Pbrigi: Kiemelések szerkesztése.

A '''Békéscsabai Jókai Színház''' (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==
[[Fájl:Szinhaz bcsaba kepeslap 00121.jpg|bélyegkép|400px|Képeslap a városi színházról (1918)]]
[[Fájl:Bcs Jokai Szinhaz 2018.jpg|bélyegkép|400px|Békéscsabai Jókai Színház (2018)]]

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak '''az 1840-es évektől''' – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – '''kezdtek színi előadásokat játszani a városban''' olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai '''közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát'''.

=== A színházépület ===
'''Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház''', korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület '''dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg''' a közönség előtt, a '''színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották'''.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. '''[[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet.''' Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A '''Vigadó terem is új pompában ragyogott''', az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

'''A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített''' állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

'''A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek''', számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, '''[[1953|1953-ban]]''' viszont ideiglenesen '''ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált'''. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az '''utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be'''. Egyik legjelentősebb eredménye '''a Vigadó korábbi fényének helyreállítása''' volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, '''[[Ibsen Ház]]''' nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a '''Sík Ferenc Kamaraszínház''' (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

'''A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.'''

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] '''magántársulatok szerződtek a színházhoz''' általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. '''[[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság''', növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|'''Gyulai Várszínház'''at]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a '''''Magyar Teátrum''''' című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a '''Magyar Teátrum Díj'''at a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a '''[[Szarvasi Vízi Színház]]'''.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a '''Színitanház''', ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-09T16:58:28Z

Pbrigi: Kiemelések szerkesztése.

A '''Békéscsabai Jókai Színház''' (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==
[[Fájl:Szinhaz bcsaba kepeslap 00121.jpg|bélyegkép|400px|Képeslap a városi színházról (1918)]]
[[Fájl:Bcs Jokai Szinhaz 2018.jpg|bélyegkép|400px|Békéscsabai Jókai Színház (2018)]]

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak '''az 1840-es évektől''' – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – '''kezdtek színi előadásokat játszani a városban''' olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai '''közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát'''.

=== A színházépület ===
'''Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház''', korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület '''dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg''' a közönség előtt, a '''színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották'''.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, [[Ibsen Ház]] nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai Várszínházat]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a [[Szarvasi Vízi Színház]].

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-09T10:57:49Z

Pbrigi:

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után [[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, [[Ibsen Ház]] nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai Várszínházat]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a [[Szarvasi Vízi Színház]].

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-09T10:50:49Z

Pbrigi: Tartalom kiegészítése, források hozzáadása.

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után [[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával 2008 és 2010 között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, Ibsen Ház nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai színház nevet viseli

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai Várszínházat]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a [[Szarvasi Vízi Színház]].

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T14:29:05Z

Pbrigi:

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után [[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai színház nevet viseli

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai Várszínházat]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a [[Szarvasi Vízi Színház]].

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T14:24:38Z

Pbrigi: Belső hivatkozások hozzáadása.

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után [[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A nézőtér is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai színház nevet viseli

=== Működése ===
Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai Várszínházat]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a [[Szarvasi Vízi Színház]].

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T14:13:05Z

Pbrigi: Belső hivatkozások hozzáadása.

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után [[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A nézőtér is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai színház nevet viseli

=== Működése ===
Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T13:45:29Z

Pbrigi:

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume]] vendéglő nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő mérnök vezetésével 1879-re épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét 1879. február 12-én nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

1890-ben a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként 1904-ben az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után 1912 szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján Wagner József építész vezetésével. 1913. november 8-án adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium 1954-ben Békés Megyei Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, 1953-ban viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely 1913-ban készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.
A felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely 1989-ben épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás 1994-re fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A nézőtér is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A színház 2012-ben újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai színház nevet viseli

=== Működése ===
Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T13:34:35Z

Pbrigi:

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az Andrássy út 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.

== Története ==

=== Előzmények ===
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a Fiume vendéglő nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

=== A színházépület ===
Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő mérnök vezetésével 1879-re épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel.
Az épület dísztermét 1879. február 12-én nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

1890-ben a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként 1904-ben az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után 1912 szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján Wagner József építész vezetésével. 1913. november 8-án adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium 1954-ben Békés Megyei Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, 1953-ban viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely 1913-ban készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.
A felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely 1989-ben épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás 1994-re fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A nézőtér is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A színház 2012-ben újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai színház nevet viseli

=== Működése ===
Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

== Források ==
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)
*A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.)

== Kapcsolódó irodalom ==
*A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
*Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház facebook oldala]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T13:31:13Z

Pbrigi:

Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

2020-12-08T13:20:38Z

Pbrigi: Új oldal, tartalma: „A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsabán, az Andrássy út 1-3. szám alatt található. Békéscsaba M…”

Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)

2020-12-03T09:48:12Z

Pbrigi: /* Az új épület */

[[Fájl:20130829_csabagyongye_kulturalis_kozpont_01.jpg|bélyegkép|550px|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
A '''Csabagyöngye Kulturális Központ''' komplex közművelődési és kulturális feladatokat lát el. Az intézmény a megyeszékhely belvárosában, a [[Békés Megyei Könyvtár]] közvetlen szomszédságában található. '''A kulturális központ a nevét [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] világszerte ismert szőlőfajtájáról, a Csabagyöngyéről kapta.''' Anno itt állt a híres szőlőnemesítő lakóháza, akinek emlékét az épület falára helyezett tábla is őrzi.

==Története==

A Csabagyöngye Kulturális Központ '''[[2013]]. [[Január 22.|január 22-én]]''', a magyar kultúra napján nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

==="Csabai Ifiház"===

A békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, közismert nevén „Csabai Ifiház” a Csabagyöngye Kulturális Központ jogelődje. 2010. január 1-jétől intézményi összevonások történtek a városban, így a központ működési körébe kerültek a településrészi művelődési házak is. A központi egység 2010 végétől a felújítási munkák befejezéséig az Andrássy úti Társaskörben végezte tevékenységeit.

===Agóra projekt===

A „kultúra várost épít" elv keretében kiírt Agóra programra tizenkét megyei jogú város adott be pályázatot, ebből nyolc település, köztük Békéscsaba nyert el 1 és 1,75 milliárd forint közötti összeget. A keretből a belvárosban lévő régi [[Ifjúsági Ház]] helyén, az ötszintes épület teljes átalakításával és kibővítésével, új kulturális központot alakítottak ki.

'''A város vezetése [[2011]]. [[Augusztus 26.|augusztus 26-án]] írta alá az Agóra projekt kivitelezési szerződését a Strabag-MML Kft-vel.''' Az 1,75 milliárd forintos központi költségvetési támogatást még további 250 millió forint önerővel egészítették ki, így a beruházás összköltsége meghaladta a 2 milliárd forintot. A beruházásnak köszönhetően az épület területe 2520-ról 6000 négyzetméterre bővült.

===Az új épület===

A beruházás eredményeképpen Békéscsaba egy olyan modern multifunkcionális létesítménnyel gazdagodott, amely alkalmas közösségi, közművelődési és képzési programok, illetve rendezvények befogadására és szervezésére is.

Az IFIHÁZ bontási munkáit [[2010]]. márciusában, az építkezést pedig májusban kezdték el. Az IFIHÁZ előadótermét, amely Békéscsaba legjellegzetesebb épületei közé tartozott, lebontották. A meglévő négyemeletes épületet a szerkezetéig visszabontották, s elé egy egyemeletes épületet emeltek. '''Az épületkomplexumban helyet kapott számos közösségi helyiség, kiállító helyiség, egy étterem, egy kávézó, az emeleten pedig egy 400 négyzetméteres kiállító terem.''' A főépület foglalkoztató és irodaépületi funkciókat lát el. A földszint és az előadóterem helyén kialakított tér, ahol a '''hangversenyterem''' és a '''multifunkcionális terem''' található, több, mint ezer fő befogadására alkalmas helyiséggé alakítható át.

Az épület '''teljes mértékben akadálymentesített''', hasznos alapterülete pedig meghaladja a hatezer négyzetmétert. Az épület termei korszerű technikával felszereltek, némelyikük igény szerint egybenyitható. '''A helyiségek hangszigeteltek, klimatizáltak, programtól függően átrendezhetőek.'''

'''Az épület jellegzetes díszítő motívuma a szőlőlevél.
'''

==Szolgáltatások==

A kulturális központ kínálatát nyári táborok, tematikus sorozatok, könnyűzenei koncertek, ismeretterjesztő előadások és időszaki művészeti kiállítások is színesítik.

'''Az épületben kaptak helyet:'''

* Munkácsy Mihály Múzeum irodái
* Patent Diákiroda
* Turinform Iroda

==Galéria==

<gallery>
Fájl:20190928_agora_epitkezes_02.jpg|Agóra építkezés
Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_205.jpg|
Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_092.jpg|Multifunckionális tér
Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_105.jpg|Hangversenyterem
Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_159.jpg|Terasz
Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_127.jpg|Táncterem
Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_128.jpg|Tárgyaló
</gallery>

==Források==

* Gajdács Emese: Csabagyöngye, az új kultúrközpont. In: Csabai Mérleg (2013.10.11.) 1-2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gajdács Emese: Januárban nyílik a Csabagyöngye. In: Csabai Mérleg (2012.12.06.) 8-9.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Megújul a csabai ifiház. In: Csabai Mérleg (2012.06.21.) 4.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mikóczy Erika: A kultúra ünnepe. In: Csabai Mérleg (2012.03.10.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

* Gajdács Emese: Feltárultak a Csabagyöngye csodái. In: Csabai Mérleg (2013.11.22.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Agóra. In: Békés Megyei Hírlap (2011.08.31.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kárász-Kiss: Alapkő a helyén - az Agóra megállíthatatlan. In: Csabai Mérleg (2011.10.06.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kárász-Kiss: Jövő nyár végére elkészül az agóra. In: Csabai Mérleg (2011.09.08.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kárász-Kiss Péter: Szeptemberben indul az Agóra-projekt. In: Csabai Mérleg (2011.09.08.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Megtörtént a Csabagyöngye Kulturális Központ műszaki átadása. In: Csabai Mérleg (2013.11.22.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mérleg(b)en a közelmúlt, a jelen és a jövő. In: Csabai Mérleg (2013.01.17.) 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mikóczy Erika: A kultúra ünnepe. In: Csabai Mérleg (2011.01.27.) 13.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mikóczy Erika: Bokrétaavató a kulturális központban. In: Csabai Mérleg (2012.03.10.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mikóczy Erika: "Dolgozunk az Agóráért". In: Csabai Mérleg (2011.02.10.) 2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mikóczy: Elindult a visszaszámlálás. In: Csabai Mérleg (2013.08.03.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Mikóczy Erika: Széljegyzet az Agóra margóján. In: Csabai Mérleg (2011.09.22.) 2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A nyitóhét programja. In: Csabai Mérleg (2013.01.17.) 5.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Új közbeszerzési eljárás dönthet az Agóra központ kivitelezőjéről. In: Békés Megyei Hírlap (2011.01.27.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.csabagyongye.com Csabagyöngye Kulturális Központ] (Az intézmény honlapja látogatva: 2013.08.30.)
* [http://www.agorabekescsaba.hu Agóra program - Békéscsaba] (Látogatva: 2013.08.30.)

[[Kategória:Békéscsaba]]