http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Kneszvera&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei 2026-07-19T08:33:53Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-06T14:49:48Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div>== '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található,mely ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvénye, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű- minden oldalán felirattal, megemlékezve a járványra.<br /> <br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg|emlékmű környezete<br /> Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|emlékmű távolról<br /> Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496] Leírás a járványról- M.E.K.<br /> <br /> [http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] Klauzár Társaság cikke a koleráról <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-06T14:49:21Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div>== '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található,mely ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvénye, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. A park közepén helyezkedik el az emlékmű- minden oldalán felirattal, megemlékezve a járványra.<br /> <br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg|emlékmű környezete<br /> Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|emlékmű távolról<br /> Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496] Leírás a járványról- M.E.K.<br /> <br /> [http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] Klauzár Társaság cikke a koleráról <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-06T14:45:30Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div><br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg|emlékmű környezete<br /> Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|emlékmű távolról<br /> Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496] Leírás a járványról- M.E.K.<br /> [http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] Klauzár Társaság cikke a koleráról <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-06T14:39:15Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div><br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg|emlékmű környezete<br /> Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|emlékmű távolról<br /> Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-06T14:37:32Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div>''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép|<br /> emlékmű környezete<br /> Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép|<br /> emlékmű távolról<br /> Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-06T14:32:07Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra|100px]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Saját kisfilmünk:<br /> {{#ev:youtube|rZSc1pZpxXM}}<br /> <br /> <br /> A városi könyvtárunk bemutatkozó videója <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthatóak rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> {{#ev:youtube|ngbHqRFqMzs}}<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> [http://www.battonya.hu/index.php?cat=Nyit%C3%B3lap&amp;page=N%C3%A9pek%20Bar%C3%A1ts%C3%A1ga%20K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si%20%C3%A9s%20Iskolai%20K%C3%B6nyvt%C3%A1r] Városunk honlapján...<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T19:30:50Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra|100px]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|ngbHqRFqMzs}}<br /> A városi könyvtárunk bemutatkozó videója <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé)<br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> [http://www.battonya.hu/index.php?cat=Nyit%C3%B3lap&amp;page=N%C3%A9pek%20Bar%C3%A1ts%C3%A1ga%20K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si%20%C3%A9s%20Iskolai%20K%C3%B6nyvt%C3%A1r] Városunk honlapján...<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T19:25:50Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra|100px]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|ngbHqRFqMzs}}<br /> A városi könyvtárunk bemutatkozó videója <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé)<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> [http://www.battonya.hu/index.php?cat=Nyit%C3%B3lap&amp;page=N%C3%A9pek%20Bar%C3%A1ts%C3%A1ga%20K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si%20%C3%A9s%20Iskolai%20K%C3%B6nyvt%C3%A1r] Városunk honlapján...<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T19:21:53Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra|100px]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|ngbHqRFqMzs}}<br /> A városi könyvtárunk bemutatkozó videója <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé)<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T19:16:42Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra|100px]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related]Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé)<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:15:29Z

<p>Kneszvera: /* Kisfilm */</p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> [http://www.youtube.com/watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related]Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé)<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:14:48Z

<p>Kneszvera: /* Külső hivatkozás */</p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related]<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> [[http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB]] A könytárunk honlapja<br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:13:46Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related]<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:12:57Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related]<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:11:35Z

<p>Kneszvera: /* Képgaléria */</p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> <br /> |[[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|200px]]<br /> |[[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|200px]]<br /> |[[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|200px]]<br /> |}<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|200px]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:03:40Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> &lt;gallery widths=&quot;180px&quot;&gt;<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon]]<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:01:49Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> &lt;gallery perrow=&quot;5&quot;&gt;<br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon]]<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T15:00:33Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra|100px]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon]]<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T14:56:52Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra|100px]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|balra]][[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|köpére]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|balra]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|középre]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|balra]]<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T14:54:45Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> <br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. <br /> Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. <br /> A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. <br /> Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|balra]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|balra]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|középre]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|balra]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|középre]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|balra]]<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T14:52:44Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat|balra]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|jobbra]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás|balra]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|balra]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|középre]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|balra]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|középre]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon|balra]]<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T14:51:44Z

<p>Kneszvera: /* Képgaléria */</p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtári polcrendszer|balra]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat|középre]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével|balra]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak|jobbra]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára|középre]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon]]<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T14:15:33Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtártári polcrendszer]]<br /> [[Fájl:Bent11.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]<br /> [[Fájl:Bejárat 4.jpg|bélyegkép|téli könyvtárbejárat]]<br /> [[Fájl:Bejárat 3.jpg|bélyegkép| bejárat- háttérben a Mikes Kelemen Gimnázium épületével]]<br /> [[Fájl:Bent10.jpg|bélyegkép| a könyvtárban, mint a kultúra fellegvárában szép műalkotások is láthatóak]]<br /> [[Fájl:Bent9.jpg|bélyegkép| a könyvtár belseje könnyen átalakítható megemlékezések, tanítási órák számára]]<br /> [[Fájl:Bent8.jpg|bélyegkép|kivetítővászon]]<br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> Ezt a kisfilmet nem mi készítettük- de iskolánk jelenlegi és már elballagott diákjai láthetóek rajta (a könyvtár engedélyével tettük közzé):<br /> <br /> {{#ev:youtube|watch?v=ngbHqRFqMzs&amp;feature=related}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T14:01:49Z

<p>Kneszvera: /* Nyitva tartás */</p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> [[Fájl:Bejárat6.jpg||bélyegkép|nyitvatartás]]<br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-04-05T13:58:01Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bejárat 2.jpg|bélyegkép|Bejárat]] A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent15.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> [[Fájl:Bent13.jpg|bélyegkép|könyvtárbelső]]<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> http://battonyanbk.5mp.eu/web.php?a=battonyanbk&amp;o=Thl3qlOzSB<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Battonya]]<br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:19:57Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> [[Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép| emlékmű távolról]]<br /> [[Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:18:46Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> [[Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> [[Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép| emlékmű távolról]]<br /> [[Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:16:26Z

<p>Kneszvera: /* Képgaléria */</p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> [[Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> [[Fájl:Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép| emlékmű távolról]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:250579_204141192961479_100000967997681_501867_1874347_n.jpg 2012-04-05T10:15:28Z

<p>Kneszvera: Az emlékmű közelről</p> <hr /> <div>Az emlékmű közelről</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:249833_204141086294823_100000967997681_501866_3838303_n.jpg 2012-04-05T10:14:49Z

<p>Kneszvera: 2011. május</p> <hr /> <div>2011. május</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:13:08Z

<p>Kneszvera: /* Képgaléria */</p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> [[Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:10:04Z

<p>Kneszvera: /* Képgaléria */</p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> [[Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg | bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:09:41Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> [[Fájl:Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg | bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:09:19Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> [[Fájl:Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| emlékmű környezete]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T10:06:38Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> [[Fájl:Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg]]<br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:249643_204141339628131_100000967997681_501869_5879010_n.jpg 2012-04-05T10:04:07Z

<p>Kneszvera: 2011. május Emlékmű</p> <hr /> <div>2011. május Emlékmű</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T09:57:48Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T09:56:43Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/<br /> ] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> <br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm<br /> ] <br /> <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1831._%C3%A9vi_koleraj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben 2012-04-05T09:55:47Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' <br /> <br /> <br /> == '''Története''' ==<br /> A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.<br /> Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk.<br /> Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet.<br /> A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. <br /> Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el.<br /> A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.<br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> {{#ev:youtube|}}<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.<br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/<br /> ] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról<br /> [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm<br /> ] <br /> [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html] Szórólap a kolerajárvány emlékére<br /> <br /> [[http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf]] Orvostörténeti könyvek<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' == ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:29:46Z

<p>Kneszvera: /* Történet */</p> <hr /> <div> <br /> <br /> == ''' Történet''' ==<br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. <br /> Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. <br /> Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.<br /> 1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. <br /> A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:26:44Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> <br /> <br /> ==''' Történet''' ==<br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:25:42Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:24:58Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[== '''Történet''' ==]]<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:23:39Z

<p>Kneszvera: /* Történet */</p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat.<br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:23:05Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:22:44Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == <br /> '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:22:19Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:21:54Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == <br /> '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:21:33Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Tartalomjegyzék''' <br /> <br /> Történet<br /> A könyvtár feladata<br /> Nyitvatartás<br /> Képgaléria <br /> Kisfilm <br /> Lásd még <br /> Kapcsolódó irodalom <br /> <br /> <br /> == <br /> '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:20:14Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> == '''<br /> Tartalomjegyzék''' ==<br /> <br /> Történet<br /> A könyvtár feladata<br /> Nyitvatartás<br /> Képgaléria <br /> Kisfilm <br /> Lásd még <br /> Kapcsolódó irodalom <br /> <br /> <br /> == <br /> '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Battonya) 2012-03-30T15:18:31Z

<p>Kneszvera: </p> <hr /> <div> ''' Battonya Művelődési könyvtár ''' <br /> <br /> == '''<br /> Tartalomjegyzék''' ==<br /> <br /> [[Történet]]<br /> [[A könyvtár feladata]]<br /> [[Nyitvatartás]]<br /> [[Képgaléria ]]<br /> [[Kisfilm ]]<br /> [[Lásd még ]]<br /> [[Kapcsolódó irodalom ]]<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Történet''' ==<br /> <br /> <br /> A művelődési igény már a múlt században is megmutatkozott. Az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. Az első világháború alatt az olvasókörök nagy része megszűnt. 1922-ben alakult a Battonyai Olvasó Egylet. 1945 után különböző szervek, így a Battonyai Földmunkások Szakszervezet és a MADISZ működtettek könyvtárat. 1953-ban a József Attila Művelődési Központban biztosított hellyel megalakult a Községi Népkönyvtár. Ide került a volt Casinó Egyesület könyvtárának 256 kötete, jórészt nagy értékű történettudományi munka. A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett. Battonyán 1963-ig a tsz-ek, szervezetek tulajdonában 10-15 könyvtár működött. 1963-ban ezeket összevonták s így valósult meg településükön is egy falu-egy könyvtár állapot.1978-ban 540m alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtár Tudományi és módszertani központ instrukciói alapján. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. A könyvtár a gyermekek és a felnőttek számára szolgáltat. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''A könyvtár feladata''' ==<br /> <br /> Feladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában. Jelentős szerepet vállal a helyismereti dokumentumok gyűjtésében és feltárásban. A könyvtár román és szerb nyelvű irodalmát a román illetve szerb kölcsönzőben biztosítják az olvasók számára. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Nyitva tartás''' ==<br /> <br /> Ezek heti egy órában tartanak nyitva, itt anyanyelvet beszélő könyvtárosok segítik a tájékozódást. Az olvasók létszáma 1400-1500 fő közé tehető az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Állományuk 43 88 5 egység, amely 41976könyvből,709időszaki kiadványból, 709 hanglemezből, cd lemezből és 232múltimédiás cd lemezből áll,(1998-as év alapján)<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Képgaléria''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kisfilm''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Lásd még''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kapcsolódó irodalom''' ==<br /> <br /> Szakáts István-Vid Katalin: BATTONYA KÖNYVTÁRÜGYE KEZDETEKTŐL 1989-IG;Battonya,Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (2003.)<br /> <br /> <br /> == <br /> '''Külső hivatkozás''' ==<br /> <br /> <br /> <br /> A fenti anyagok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak.</div>

Kneszvera