http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Ker0&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei 2026-07-16T07:26:15Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%81prilis_25. 2025-04-11T09:08:35Z

<p>Ker0: /* Halálozások */</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> == Születések ==<br /> * [[1884]] – [[Banner Benedek (1884–1968)|Banner Benedek]] (†[[1968]]) régész, néprajzkutató, tanár<br /> <br /> * [[1888]] – [[Vidovszky Kálmán (1888–1932)|Vidovszky Kálmán]] (†[[1932]]) evangélikus lelkész, tanár, író <br /> <br /> == Halálozások ==<br /> * [[1995]] – [[Lenkefi Konrád (1936–1995)|Lenkefi Konrád]] (*[[1936]]) bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Április napjai]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%81prilis_5. 2025-04-11T09:08:20Z

<p>Ker0: </p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> == Születések ==<br /> * [[1850]] – [[Halmi Ferenc (1850–1883)|Halmi Ferenc]] (†[[1883]]) színész, a Nemzeti Színház társulatának tagja <br /> * [[1879]] – [[Ős (Novák) Lajos (1879–1938)|Ős Lajos]] (†[[1938]]) aviatikus, takarékpénztári tisztviselő <br /> * [[1893]] – [[Szabó Pál (1893–1970)|Szabó Pál]] (†[[1970]]) író, politikus, a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] kiemelkedő tagja<br /> * [[1931]] – [[Born Miklós (1931–2023)|Born Miklós]] (†[[2023]]) táncrendező, koreográfus, a Balassi Táncegyüttes alapító tagja<br /> * [[1933]] – [[Szegedi Ernő (1933–1988)|Szegedi Ernő]] (†[[1988]]) szobrászművész<br /> * [[1936]] – [[Gaburek Károly (1936–1986)|Gaburek Károly (†1986)]] festőművész<br /> <br /> == Halálozások ==<br /> * [[1927]] – [[Áchim László (1869–1927)|Áchim László]] (*[[1869]]) malomtulajdonos, bíró<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Április napjai]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lenkefi_Konr%C3%A1d_(1936%E2%80%931995) 2025-04-11T09:07:45Z

<p>Ker0: halálozási dátum javítása</p> <hr /> <div>bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Lenkefi Konrad foto.jpg|bélyegkép|300px|Lenkefi Konrád]]<br /> [[Fájl:Lenkefi-penza.jpg|bélyegkép|200px|Lenkefi Konrád-emléktábla]]<br /> [[Fájl:20140816 083431.jpg|bélyegkép|200px|Nyughelye a Ligeti temetőben]]<br /> <br /> '''[[1936]]. [[november 18.|november 18]]-án született''', [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nőtt fel. <br /> <br /> Ötéves korától rajzolt; iskolásként '''[[Lipták Pál (1922–2007)|Lipták Pál]]''' és '''[[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]]''' volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, [[1952|1952-ben]] a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. '''Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné''', az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.<br /> <br /> Az 1960-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A '''bábegyüttes''' a művelődési ház keretein belül működött, melynek [[1961]]-től volt a '''művészeti vezetője'''. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.<br /> <br /> Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét [[1964]]-ben '''Karlovy Varyban''' érte el Weöres Sándor verseiből összeállított ''Vásár'' című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be '''Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában'''.<br /> <br /> Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett.<br /> Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: [[1982]]-ben '''Blattner Géza-emlékérmet''', valamint posztumusz a '''Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetés'''ében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.<br /> <br /> Lenkefi Konrád '''[[1995]]. [[április 25.|április 25]]-én hunyt el.'''<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> [[Fájl:20140816 083357.jpg|bélyegkép|200px|Az 1974-es fesztivál plakátja]]<br /> Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította [[1968]]-ban a '''Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált'''. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. '''Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel''', melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a [[Békés Megyei Népújság|''Békés Megyei Népújság''ban]] több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. <br /> <br /> '''Koós Iván''' Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: ''„'''Igazi bábos képzőművész''' módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”'' <br /> <br /> == Legkiemelkedőbb művészi alkotásai ==<br /> (egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)<br /> *Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961<br /> *Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965<br /> *Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966<br /> *Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967<br /> *Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970<br /> *Garay József – Tóthmátyás Lajos – Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972<br /> *Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974<br /> *Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977<br /> *Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982<br /> *Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984<br /> *Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987<br /> *Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990<br /> *Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993<br /> <br /> == Írásai ==<br /> * A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961<br /> * Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. /házi soksz. 84 p. 20 cm/<br /> * Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1963_10/?query=cicav%C3%ADzi%C3%B3&amp;pg=188&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.] <br /> * Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiSEVMWUlMQVBPSyJdLCAiU0VSSUUiOiBbIkJla2VzTWVneWVpTmVwdWpzYWciXSwgIlNPVVJDRSI6IFsiS1RfQkVLRVNNRUdZRSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkNTQUJBSSBOQVBTVUdcdTAwYzFSIExBVElOLUFNRVJJS1x1MDBjMUJBTiAifQ Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)] <br /> * A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p.<br /> * Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p.<br /> * A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p.<br /> * Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&amp;pg=26&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.] <br /> * Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983) <br /> * Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985<br /> * Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos)<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> *A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.<br /> *Emléktáblát avattak [[1996|1996-ban]] a volt megyei [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Irányi utca)|művelődési ház Irányi utcai falán]].<br /> *[[1996|1996-ban]] a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.<br /> *Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.<br /> *Életművének átfogó bemutatása [[2009]]-ben a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] ''Angyalkáim'' címmel volt látható.<br /> *Szülővárosában [[2013]] óta egy [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Lenkefi+Konr%C3%A1d+u.,+5600/@46.6782065,21.0633622,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442bef8ff5e58f:0xbfc3c2f1839e7c6b!8m2!3d46.6782065!4d21.0655509| utca is viseli a nevét].<br /> *[[2015]]-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott [[Lenkefi Konrád-emléktábla (Békéscsaba, Penza ltp. 1.)|emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán]], ahol sokáig lakott és dolgozott.<br /> <br /> == Családja ==<br /> '''Felesége:''' Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)<br /> <br /> '''Gyermekei:''' <br /> *Lenkefi Péter (1968)<br /> *Lenkefi Zoltán (1977)<br /> '''Unokák:''' <br /> *Lenkefi Sára Boglárka (2002)<br /> *Lenkefi Soma Boldizsár (2004)<br /> *Lenkefi Luca Laura (2005)<br /> *Lenkefi Lola Luna (2007)<br /> <br /> == Források == <br /> *Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> *Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> *Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> *Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_07/?query=Lenkefi%20Konr%C3%A1d&amp;pg=37&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963<br /> *Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982 ([http://diafilm.osaarchivum.org/public/?fs=2350 Diafilm]) <br /> *Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972<br /> *Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971<br /> *Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6.<br /> *Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965<br /> *Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. Rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969<br /> *Lenthár Márta: FaggatÓra In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_05/?query=napsug%C3%A1r%20d%C3%A9l-amerika&amp;pg=87&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.]<br /> *Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. Ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. Átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. Zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * A Napsugár bábszínház [http://napsugarbab.hu/ weboldala]<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Jan%C3%A1ky_Viktor_(1933%E2%80%931999) 2024-06-11T07:03:24Z

<p>Ker0: születési dátum + kiállítások javítása</p> <hr /> <div>keramikusművész<br /> <br /> == Élete ==<br /> Janáky Viktor '''[[1933]]. [[június 10.|július 10-én]] született [[Békés|Békésen]]'''. Édesapja Janáky Viktor László (1903‒1977), háromszoros aranyérmes címfestőmester volt, akinek műhelyében korán megismerkedett a színek és formák világával. Édesanyja, Kovács Gizella családjában kovács- és lakatosmesterek voltak. <br /> <br /> Már kisgyermek korában rajzolt, [[1948|1948-ban]] negyedmagával képviselte Magyarországot a lyoni gyermekrajz-kiállításon. Csók István festőművész a rajzolás tanulmányozására buzdította. Megtanulta apja mesterségét, és [[1950|1950-ben]] címfestő oklevelet szerzett. Békésen kezdett iskolába járni, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumban]]''' érettségizett [[1951|1951-ben]], ahol '''[[Mazán László (1899–1949)|Mazán Lászlónál]] tanult''' rajzolni. [[1951]] és [[1956]] között '''a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult''', Borsos Miklós és Gádor István Kossuth-díjas művész professzorok voltak a tanítómesterei.<br /> <br /> '''[[1957]] és [[1960]] között Békésen élt és alkotott''', elsősorban edényeket készített, amelyekből Budapestre, az iparművészeti boltba szállított rendszeresen. [[1957|1957-ben]] a kulturális minisztérium ösztöndíjasa lett. [[1958|1958-ban]] az első űrutazó ‒ Lajka kutya ‒ emlékére a magyar kormány Janáky Viktor által készített vázákat küldött ajándék gyanánt a Szovjetuniónak. [[1960|1960-ban]] feleségével, Marik Eszter ([[1935]]) textiltervező művésszel Budapestre, Budafokra költözött. Házasságukból egy lányuk született, Janáky Réka orvos-humánbiológus, aki a Tamperei Egyetem Orvostudományi Kara élettani tanszékének docenseként dolgozott, emellett napjainkban is rajzol, fest, verseket ír és publikál.<br /> <br /> Janáky Viktor '''[[1999]]. [[december 30.|december 30-án]] Budapesten hunyt el'''.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Janáky Viktor a mindig új iránt fogékony, kísérletező művészek közé tartozott, minden alkotásával újat és felejthetetlent tudott adni. '''Korai művei mázas kerámiavázák, állatalakos kerámiák voltak.''' Síkfelületű munkáira égetéssel gyöngyöket, fémet, üveget olvasztott, melyek színezik a felületet. '''Később''' lemondott a színek használatáról és elsősorban '''matt, égetett kerámiából készítette munkáit'''. Fémberakásos plasztikákat, organikus formájú kavics- és farönk kerámiákat, valamint hatalmas méretű, optikus hatású fali kerámiákat készített. Érdeklődésének középpontjába mind inkább az épületplasztika került. A különböző anyagok egybeolvasztásával egyéni, ötletgazdag, világos kompozíciójú, modern hangvételű műveket hozott létre.<br /> <br /> '''Munkássága az egyedi autonóm reliefek és plasztikák mellett az építészethez is kapcsolódott.''' Ipari módszerekkel készített elemrendszereket, lakásokba szánt tömegburkolatokat tervezett. Kerámia domborműveket is készített. Olyan monumentális munkái voltak, amelyek az ország jelentős középületeit igyekeztek emberközelbe hozni. '''Számos kiállításokon mutatkozott be''' Magyarországon és külföldön egyaránt, gyakran feleségével, Marik Eszter textilművésszel együtt. '''Kerámiái bejárták Európát, Ázsiát és Amerikát.''' Több műve hazai és külföldi múzeumok gyűjteményét gazdagítja, monumentális alkotásai magyar és külföldi városokban láthatók. Munkái a kerámiaművészet világközpontjának tartott franciaországi Vallaurisban rendezett biennálékon három alkalommal is díjban részesültek. Művészi pályája legnagyobb hazai elismeréseként '''[[1986|1986-ban]] megkapta a Munkácsy Mihály-díjat'''.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * Janáky Viktor a '''szülővárosára hagyományozta gyűjteményét''' azzal a kikötéssel, hogy kerámiáit egyben tartsák és kiállítsák. A több mint 200 tárgyból álló hagyaték vázákat, szobrokat, térplasztikákat, reliefeket tartalmazott, amelyek zömükben az 1960‒1970-es években készültek. A művész hagyatékának egy részét a békési polgármesteri hivatalban őrzik, másik részét ‒ 86 munkát ‒ állandó kiállítás keretében tekintheti meg a nagyközönség a [[2000]] végén kialakított '''Janáky-emlékszobában'''.<br /> <br /> == Díjak, elismerések ==<br /> * A Békési Kulturális Hetek érme (1969)<br /> * Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris, elismerő oklevél (1972)<br /> * Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris, nagydíj (1974)<br /> * Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris, különdíj (1976)<br /> * Pro Urbe díj, Békés (1978)<br /> * Munkácsy Mihály-díj (1986)<br /> <br /> == Szervezeti tagságai ==<br /> * Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége<br /> * Nemzetközi Kerámia Akadémia (AIC)<br /> * Magyar Építészek Szövetsége<br /> * Magyar Keramikusok Társasága<br /> * Kristály csoport<br /> <br /> == Válogatott kiállításai ==<br /> === Egyéni ===<br /> * 1965, 1975 • Csók Galéria, Budapest<br /> * 1966 • Budafoki Hazafias Népfront-székház, Budapest<br /> * 1969 • Jantyik Mátyás Múzeum, Békés<br /> * 1973 • Balatonfüred<br /> * 1976 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Halle Moritzburg, Karl Marx Stadt Museum<br /> * 1978 • Jantyik Mátyás Múzeum, Békés<br /> * 1979 • Dési Huber Terem, Veszprém<br /> * 1989 • Ferenczy Terem, Pécs<br /> * 2007 • Munkácsy Emlékház, Békéscsaba<br /> * 2019 • Jantyik Mátyás Múzeum, Békés<br /> * 2022 • Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba<br /> <br /> === Csoportos ===<br /> * 1959, 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest<br /> * 1961 • Magyar Iparművészeti Kiállítás, Prága<br /> * 1962 • Magyar Kerámiakiállítás, Lipcse<br /> * 1963 • Magyar Kerámiakiállítás, Helsinki<br /> * 1964 • Magyar Iparművészeti Kiállítás, Szófia<br /> * 1967, 1968, 1982 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Faenza<br /> * 1970 • Nemzetközi Kerámia Triennále, Sopot<br /> * 1972, 1974, 1976 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris<br /> * 1972, 1980 • Országos Kerámia Biennálé, Pécs<br /> * 1973 • Mai Magyar Kerámia, Ankara, Isztambul<br /> * 1975 • Jubileumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest<br /> * 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest<br /> * 1993 • Tavaszi Tárlat, Gödöllő<br /> <br /> == Köztéri művei ==<br /> * Kerámiapillér (1958, Fót, a gyermekváros kórháza)<br /> * Kerámiák (1958, Brüsszel, a világkiállítás magyar étterme)<br /> * Homlokzati relief (1959, Budapest, pedagógusszálló)<br /> * Kerámiafigurák (1961, Mátraháza, nővérszálló)<br /> * Kerámiafal (1962, Somogyvár, gyermekintézet)<br /> * Kerámiapillér (1963, Szombathely, gimnázium)<br /> * Falikép (1963, Almásfüzitő, óvoda)<br /> * Kerámia falikép (1969, Eger, gyermekváros)<br /> * Falikép (1970, Budapest, Pénzügyminisztérium, óvoda)<br /> * Kerámiafal (1976, Miskolc, gyermekváros)<br /> * Plasztika (1978, Szófia, külkereskedelmi székház)<br /> * Előkerti plasztika (1979, Djakarta, magyar nagykövetség)<br /> * Kerámiaplasztikák (1982, Moszkva, külkereskedelmi székház)<br /> * Kerámia faldombormű (1982, Sopron, Lövér Szálló)<br /> * Kerti plasztikák (1984, Kistelek, Árpád Fejedelem Kollégium)<br /> * Szökőkútplasztika (1988, Nagyatád, Fő téri park)<br /> <br /> == Művei közgyűjteményekben ==<br /> * Iparművészeti Múzeum, Budapest<br /> * Janus Pannonius Múzeum, Pécs<br /> * Kortárs Kerámia Múzeum (Bechyne, Faenza, Porvoo, Vallauris)<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 299. szám (2000. december 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 67. szám (2000. március 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 234. szám (2007. október 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Janáky Viktor, magyar kerámista. In: Békés Megyei Népújság, 26. évf. 132. szám (1971. július 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I‒III. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szegfű Katalin: Méltatlanul elfeledve. Tíz esztendeje hunyt el Janáky Viktor keramikusművész. In: Békési Újság Kalendárium 2009. Békés : Családért Alapítvány, 2009. [http://www.bekesiujsag.hu/prog/Kalendarium2009.pdf 46–48. p.] (Látogatva: 2019. 02. 25.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * Janáky Viktor In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jan%C3%A1ky_Viktor Wikipedia]<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Békési személyek]]<br /> [[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-23T13:22:23Z

<p>Ker0: Királyvári hivatkozás javítása</p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|A Mikkeli tér Békéscsabán]]<br /> == Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly (labdarúgóedző, sportvezető)|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> [[Fájl:Mikkeli teri haz.jpg|bélyegkép|400px|Mikkeli téri ház]]<br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve.<br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke<br /> * Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T08:16:47Z

<p>Ker0: bővítés, javítás</p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|A Mikkeli tér Békéscsabán]]<br /> == Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> [[Fájl:Mikkeli teri haz.jpg|bélyegkép|400px|Mikkeli téri ház]]<br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve.<br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke<br /> * Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Mikkeli_teri_haz.jpg 2023-10-20T08:13:54Z

<p>Ker0: Békéscsaba, Mikkeli téri ház. Fotó: Kertész Zoltán, 2023.</p> <hr /> <div>Békéscsaba, Mikkeli téri ház. Fotó: Kertész Zoltán, 2023.</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T07:09:50Z

<p>Ker0: helyesírás, fogalmazás pontosítás</p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]]<br /> == Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabávnyoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke<br /> * Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T06:47:41Z

<p>Ker0: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]]<br /> == Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T06:42:43Z

<p>Ker0: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]]<br /> == Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. A teret [[1993]]. [[október 23]]-án avatták fel. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T06:42:20Z

<p>Ker0: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]]<br /> == Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. A teret [[1993]]. [[október 23]]-án avatták fel. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T06:42:05Z

<p>Ker0: térkép beszúrása</p> <hr /> <div>[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]]== Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. A teret [[1993]]. [[október 23]]-án avatták fel. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Mikkeli_ter_OpenStreetMap.png 2023-10-20T06:40:56Z

<p>Ker0: Mikkeli tér az OpenStreetMap térképén</p> <hr /> <div>Mikkeli tér az OpenStreetMap térképén</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mikkeli_t%C3%A9r_%C3%A9s_finn_h%C3%A1zak 2023-10-20T06:36:14Z

<p>Ker0: Új oldal, tartalma: „== Előzmények és alapítás == Békéscsaba városa 1993. október 26-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''',…”</p> <hr /> <div>== Előzmények és alapítás ==<br /> <br /> Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.<br /> <br /> Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett. <br /> <br /> Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt. <br /> <br /> A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. A teret [[1993]]. [[október 23]]-án avatták fel. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.<br /> <br /> A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be. <br /> <br /> == Az épületek ==<br /> <br /> A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre. <br /> <br /> Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.<br /> <br /> <br /> == Az épületek utóélete ==<br /> <br /> [[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Borbola István György <br /> * Királyváriné Dr. Szabó Ilona <br /> * Lukácsi László főépítész<br /> * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&amp;layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&amp;layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&amp;layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]<br /> * Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.<br /> * [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&amp;pg=338&amp;layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]<br /> * [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/R%C3%A9thy_B%C3%A9la_(1862%E2%80%931935) 2023-04-29T14:23:04Z

<p>Ker0: apróbb javítások</p> <hr /> <div>gyógyszerész, gyógycukorkagyáros<br /> [[Fájl:Rethy Bela BCS.jpg‎|bélyegkép|300px|Réthy Béla]]<br /> <br /> == Élete ==<br /> '''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil. <br /> <br /> Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipótból]] nyomdász, [[Réthy Pál (1809–1896)|Pálból]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. [[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket. <br /> <br /> Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg''' [[1882|1882-ben]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].<br /> <br /> '''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''<br /> <br /> '''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hosszan tartó betegségben hunyt el.''' Haláláról megemlékezett a [https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=292&amp;layout=s Magyarország], a [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1935/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=851&amp;layout=s Gyógyszerészeti Közlöny].<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> [[Fájl:Rethy cukorka1.jpg‎|bélyegkép|300px|]]<br /> [[Fájl:Rethy cukorka2.jpg‎|bélyegkép|300px|]]<br /> <br /> [[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla &quot;Sas&quot;-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesített a &quot;Vöröskereszt&quot; gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.<br /> <br /> '''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke &quot;Sas&quot;-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a [[Pemetefű-cukorka|pemetefű-cukorkát]]''', illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált'''.<br /> <br /> [[1896]]-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért '''oklevelet kapott''' a kiállítás zsűriétől.<br /> Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.''' <br /> [[1898]]-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a '''gyakornoki szakiskola támogatására''', melyet a tehetséges tanulóknak szánt.<br /> <br /> Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.'''<br /> <br /> Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnázium]] felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet. <br /> <br /> Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''. <br /> <br /> == Főbb publikációi ==<br /> * Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.<br /> * A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.<br /> * Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.<br /> * A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.<br /> * Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391.<br /> * A Karston át. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&amp;pg=162&amp;layout=s Békésmegyei közlöny, 1897.05.06.]<br /> * Fiume. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&amp;pg=178&amp;layout=s Békésmegyei közlöny, 1897.05.16.]<br /> <br /> == Emlékezete == <br /> [[Fájl:Rethy csalad sirja.jpg‎|bélyegkép|300px|A Réthy család sírja]]<br /> * [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]].<br /> * Szegeden '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Pemetefű-cukorka]]<br /> * [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)]]<br /> * [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * A Réthy-pályadíj. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_01/?pg=106&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) <br /> * Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Vass Márta: A múlt vallatása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?pg=101&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) <br /> * Réthy Béla senior. In: [https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A9thy-B%C3%A9la-senior.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> * Közérdekű levelek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1898/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=382&amp;layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1898.06.12. (24).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_3/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=313&amp;layout=s Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet (Budapest, 1897).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> * Országos kiállítási kitüntetések. In: [[https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1896/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=779&amp;layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.11.22 (48).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&amp;pg=292&amp;layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.] <br /> * Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&amp;catid=3&amp;Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]<br /> * Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&amp;type=6&amp;persinst=15018&amp;oges=34701 MúzeumDigitár]<br /> * Réthy Béla [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0588 gyászjelentése]<br /> * Réthy Laczika [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0642 gyászjelentése]<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]] <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]] <br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]] <br /> [[Kategória:Réthy család]]<br /> [[Kategória:Gyógyszerészek]]<br /> [[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/R%C3%A9thy_B%C3%A9la_(1862%E2%80%931935) 2023-04-29T13:20:24Z

<p>Ker0: tartalmi bővítás</p> <hr /> <div>gyógyszerész, gyógycukorkagyáros<br /> [[Fájl:Rethy Bela BCS.jpg‎|bélyegkép|300px|Réthy Béla]]<br /> <br /> == Élete ==<br /> '''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil. <br /> <br /> Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipótból]] nyomdász, [[Réthy Pál (1809–1896)|Pálból]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. [[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket. <br /> <br /> Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg''' [[1882|1882-ben]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].<br /> <br /> '''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''<br /> <br /> '''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hunyt el.'''<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> [[Fájl:Rethy cukorka1.jpg‎|bélyegkép|300px|]]<br /> [[Fájl:Rethy cukorka2.jpg‎|bélyegkép|300px|]]<br /> <br /> [[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla &quot;Sas&quot;-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesített a &quot;Vöröskereszt&quot; gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.<br /> <br /> '''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke &quot;Sas&quot;-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a [[Pemetefű-cukorka|pemetefű-cukorkát]]''', illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált'''.<br /> <br /> 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért oklevelet kapott a kiállítás zsűriétől.<br /> Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.''' <br /> 1898-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a gyakornoki szakiskola támogatására, melyet a tehetséges tanulóknak szánt.<br /> <br /> Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.'''<br /> <br /> Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnázium]] felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet. <br /> <br /> Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''. <br /> <br /> == Főbb publikációi ==<br /> * Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.<br /> * A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.<br /> * Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.<br /> * A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.<br /> * Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391. <br /> <br /> == Emlékezete == <br /> [[Fájl:Rethy csalad sirja.jpg‎|bélyegkép|300px|A Réthy család sírja]]<br /> * [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]].<br /> * Szegeden '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Pemetefű-cukorka]]<br /> * [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)]]<br /> * [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * A Réthy-pályadíj. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_01/?pg=106&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) <br /> * Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Vass Márta: A múlt vallatása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?pg=101&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) <br /> * Réthy Béla senior. In: [https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A9thy-B%C3%A9la-senior.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> * Közérdekű levelek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1898/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=382&amp;layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1898.06.12. (24).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> * [[https://adt.arcanum.com/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_3/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=313&amp;layout=s Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet (Budapest, 1897).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> * Országos kiállítási kitüntetések. In:[[ https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1896/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&amp;pg=779&amp;layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.11.22 (48).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&amp;pg=292&amp;layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.] <br /> * Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&amp;catid=3&amp;Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]<br /> * Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&amp;type=6&amp;persinst=15018&amp;oges=34701 MúzeumDigitár]<br /> * Réthy Béla [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0588 gyászjelentése]<br /> * Réthy Laczika [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0642 gyászjelentése]<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]] <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]] <br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]] <br /> [[Kategória:Réthy család]]<br /> [[Kategória:Gyógyszerészek]]<br /> [[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/R%C3%A9thy_B%C3%A9la_(1862%E2%80%931935) 2023-04-29T12:06:40Z

<p>Ker0: publikációk + emléktáblák</p> <hr /> <div>gyógyszerész, gyógycukorkagyáros<br /> [[Fájl:Rethy Bela BCS.jpg‎|bélyegkép|300px|Réthy Béla]]<br /> <br /> == Élete ==<br /> '''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil. <br /> <br /> Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipótból]] nyomdász, [[Réthy Pál (1809–1896)|Pálból]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. [[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket. <br /> <br /> Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg''' [[1882|1882-ben]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].<br /> <br /> '''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''<br /> <br /> '''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hunyt el.'''<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> [[Fájl:Rethy cukorka1.jpg‎|bélyegkép|300px|]]<br /> [[Fájl:Rethy cukorka2.jpg‎|bélyegkép|300px|]]<br /> <br /> [[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla &quot;Sas&quot;-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesített a &quot;Vöröskereszt&quot; gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.<br /> <br /> '''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke &quot;Sas&quot;-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a [[Pemetefű-cukorka|pemetefű-cukorkát]]''', illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált'''.<br /> <br /> Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.''' <br /> <br /> Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.'''<br /> <br /> Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnázium]] felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet. <br /> <br /> Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''. <br /> <br /> == Főbb publikációi ==<br /> * Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.<br /> * A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.<br /> * Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.<br /> * A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.<br /> * Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391. <br /> <br /> == Emlékezete == <br /> [[Fájl:Rethy csalad sirja.jpg‎|bélyegkép|300px|A Réthy család sírja]]<br /> * [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]].<br /> * Szegeden '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Pemetefű-cukorka]]<br /> * [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)]]<br /> * [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * A Réthy-pályadíj. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_01/?pg=106&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) <br /> * Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)<br /> * Vass Márta: A múlt vallatása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?pg=101&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) <br /> * Réthy Béla senior. In: https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A9thy-B%C3%A9la-senior.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2023. 04. 29.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&amp;pg=292&amp;layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.] <br /> * Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&amp;catid=3&amp;Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]<br /> * Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.] <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&amp;type=6&amp;persinst=15018&amp;oges=34701 MúzeumDigitár]<br /> * Réthy Béla [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0588 gyászjelentése]<br /> * Réthy Laczika [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0642 gyászjelentése]<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]] <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]] <br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]] <br /> [[Kategória:Réthy család]]<br /> [[Kategória:Gyógyszerészek]]<br /> [[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2023-04-28T13:51:33Z

<p>Ker0: képek beszúrása</p> <hr /> <div>[[Fájl:Rakoczi dombormu bcsaba.jpg|bélyegkép|200px|a dombormű]]<br /> [[Fájl:Rakoczi emlektabla bcsaba.jpg|bélyegkép|450px|az emléktábla]]<br /> II. Rákóczi Ferenc tiszteletére [[2023|2023-ban]] emléktáblát avattak [[Békéscsaba|Békéscsabán]].<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> '''Helye:''' a Phaedra Rendezvényközpont Nagy Imre tér felőli falán (Békéscsaba, Irányi u. 10.)<br /> <br /> '''Anyaga:'''<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2023]]. [[április 21.]]<br /> <br /> '''Szövege:'''<br /> &lt;br&gt;II. Rákóczi Ferenc<br /> &lt;br&gt;Borsi, 1676. március 27.<br /> &lt;br&gt;Rodostó, 1735. április 8.<br /> <br /> &lt;br&gt;Istennel a Hazáért és szabadságért&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Úgy áhítá a méltő szabadságot,&lt;br&gt;<br /> mint futó szarvas a vizek forrását,&lt;br&gt;<br /> égre tartá az olthatatlan lángot&lt;br&gt;<br /> és meglátá népének romlását.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Mert tőlük kapta, szívében dobban&lt;br&gt;<br /> a hit, ami arcra készteti őt,&lt;br&gt;<br /> zászlaját lengeti, emeli jobban&lt;br&gt;<br /> a rojtos, a szent-szavú égre-törőt.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Ó Isten, simogasd, mint föld a magot,&lt;br&gt;<br /> hogy szökkenjen szárba ’mit nékünk hagyott,&lt;br&gt;<br /> s emléke lelkünket mélyen áthassa.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Az öröklét ösvényét fonja fénye,&lt;br&gt;<br /> éltesse tovább a hegyalja népe,&lt;br&gt;<br /> s ölelje magához nyughelye, Kassa.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> (Szőke István Attila)&lt;br&gt;<br /> <br /> A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Nagyságos vezérlő Fejedelmének emlékére emlete a hálás utókor, 2012. március 24-én.<br /> == Felavatása ==<br /> A táblát és a domborművet Rákóczi Szövetség békéscsabai szervezete állíttatta. Az ünnepségen beszédet mondott a szövetség tagjakén Herceg Tamás országgyűlési képviselő, Csáky Csongor a szövetség elnöke és Kovács Nóra, a szövetség helyi vezetője. A műalkotás Bálint Miklós és Bálint Zoltán valamint sokan mások ajándékaként került falra. A bronz domborművet ifj. Mladonyiczki Béla készítette. Az emléktáblán Szőke István Attila II. Rákóczi Ferencről írt verse olvasható. Az emlékművet Szarvas Péter polgármester is megkoszorúzta.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Licska Balázs: Domborművet, táblát avattak II. Rákóczi Ferenc tiszteletére Békéscsabán. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/04/dombormuvet-tablat-avattak-ii-rakoczi-ferenc-tiszteletere-bekescsaban Beol.hu] (Látogatva: 2023.04.28.)<br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * „Istennel a hazáért és a szabadságért!” – Domborművet és emléktáblát avattunk II. Rákóczi Ferenc tiszteletére. In: [https://herczegtamas.hu/archivum/11784 herczegtamas.hu] (Látogatva: 2023.04.28.)<br /> * Vári Bianka: Emléktáblát és domborművet avattak II. Rákóczi Ferenc tiszteletére. In: [https://behir.hu/emlektablat-es-dombormuvet-avattak-ii-rakoczi-ferenc-tiszteletere Behir.hu] (Látogatva: 2023.04.28.)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai emléktáblák]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rakoczi_emlektabla_bcsaba.jpg 2023-04-28T13:48:34Z

<p>Ker0: II. Rákóczi Ferenc emléktáblája. Fotó: Kertész Zoltán, 2023.04.26.</p> <hr /> <div>II. Rákóczi Ferenc emléktáblája. Fotó: Kertész Zoltán, 2023.04.26.</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rakoczi_dombormu_bcsaba.jpg 2023-04-28T13:47:15Z

<p>Ker0: II. Rákóczi Ferenc domborműve. Fotó: Kertész Zoltán, 2023.04.26.</p> <hr /> <div>II. Rákóczi Ferenc domborműve. Fotó: Kertész Zoltán, 2023.04.26.</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2023-04-28T13:40:10Z

<p>Ker0: Új oldal, tartalma: „II. Rákóczi Ferenc tiszteletére 2023-ban emléktáblát avattak Békéscsabán. == Az emléktábla == '''Helye:''' a Phaedra Rendezvényközp…”</p> <hr /> <div>II. Rákóczi Ferenc tiszteletére [[2023|2023-ban]] emléktáblát avattak [[Békéscsaba|Békéscsabán]].<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> '''Helye:''' a Phaedra Rendezvényközpont Nagy Imre tér felőli falán (Békéscsaba, <br /> <br /> '''Anyaga:'''<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2023]]. [[április 21.]]<br /> <br /> '''Szövege:'''<br /> &lt;br&gt;II. Rákóczi Ferenc<br /> &lt;br&gt;Borsi, 1676. március 27.<br /> &lt;br&gt;Rodostó, 1735. április 8.<br /> <br /> &lt;br&gt;Istennel a Hazáért és szabadságért&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Úgy áhítá a méltő szabadságot,&lt;br&gt;<br /> mint futó szarvas a vizek forrását,&lt;br&gt;<br /> égre tartá az olthatatlan lángot&lt;br&gt;<br /> és meglátá népének romlását.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Mert tőlük kapta, szívében dobban&lt;br&gt;<br /> a hit, ami arcra készteti őt,&lt;br&gt;<br /> zászlaját lengeti, emeli jobban&lt;br&gt;<br /> a rojtos, a szent-szavú égre-törőt.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Ó Isten, simogasd, mint föld a magot,&lt;br&gt;<br /> hogy szökkenjen szárba ’mit nékünk hagyott,&lt;br&gt;<br /> s emléke lelkünket mélyen áthassa.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> Az öröklét ösvényét fonja fénye,&lt;br&gt;<br /> éltesse tovább a hegyalja népe,&lt;br&gt;<br /> s ölelje magához nyughelye, Kassa.&lt;br&gt;<br /> &lt;br&gt;<br /> (Szőke István Attila)&lt;br&gt;<br /> <br /> A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Nagyságos vezérlő Fejedelmének emlékére emlete a hálás utókor, 2012. március 24-én.<br /> == Felavatása ==<br /> A táblát és a domborművet Rákóczi Szövetség békéscsabai szervezete állíttatta. Az ünnepségen beszédet mondott a szövetség tagjakén Herceg Tamás országgyűlési képviselő, Csáky Csongor a szövetség elnöke és Kovács Nóra, a szövetség helyi vezetője. A műalkotás Bálint Miklós és Bálint Zoltán valamint sokan mások ajándékaként került falra. A bronz domborművet ifj. Mladonyiczki Béla készítette. Az emléktáblán Szőke István Attila II. Rákóczi Ferencről írt verse olvasható. Az emlékművet Szarvas Péter polgármester is megkoszorúzta.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Licska Balázs: Domborművet, táblát avattak II. Rákóczi Ferenc tiszteletére Békéscsabán. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/04/dombormuvet-tablat-avattak-ii-rakoczi-ferenc-tiszteletere-bekescsaban Beol.hu] (Látogatva: 2023.04.28.)<br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * „Istennel a hazáért és a szabadságért!” – Domborművet és emléktáblát avattunk II. Rákóczi Ferenc tiszteletére. In: [https://herczegtamas.hu/archivum/11784 herczegtamas.hu] (Látogatva: 2023.04.28.)<br /> * Vári Bianka: Emléktáblát és domborművet avattak II. Rákóczi Ferenc tiszteletére. In: [https://behir.hu/emlektablat-es-dombormuvet-avattak-ii-rakoczi-ferenc-tiszteletere Behir.hu] (Látogatva: 2023.04.28.)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai emléktáblák]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szeber%C3%A9nyi_Lajos_(1820%E2%80%931875) 2023-04-19T07:11:41Z

<p>Ker0: lásd még rovat beszúrása</p> <hr /> <div>egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár<br /> <br /> [[Fájl:Szeberenyi Lajos.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos]]<br /> <br /> == Élete ==<br /> Szeberényi Lajos '''Maglódon (Pest megye) született [[1820]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]]''' Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824–1895), békéscsabai káplán.<br /> <br /> Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7–8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. '''A gimnáziumot Selmecbányán végezte''' ([[1830]]‒[[1839]]), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola '''önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral'''. Barátságuknak [[1845|1845-ben]] egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. '''A teológiát [[1841|1841-ben]] Pozsonyban végezte el''', ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően '''[[1844|1844-től]] jogi tanulmányokat folytatott Pápán. [[1847|1847-ben]] sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.'''<br /> <br /> [[1852]]. [[május 4.|május 4-én]] megházasodott, '''Fekete Ninát vette feleségül'''. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.<br /> <br /> Hosszú betegség után '''Pozsonyban halt meg [[1875]]. [[június 4.|június 4-én]]'''. A kecskeutcai temetőben helyezték örök nyugalomra.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> [[Fájl:Neptanitok konyve 1855 1 jan.jpg|bélyegkép|300px|Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)]]<br /> <br /> '''A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt''' a Trencsén megyei Vieszkán.<br /> <br /> '''[[1846|1846-ban]] Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott.''' [[1848|1848-ban]] a ''Pesti Hírlap'' munkatársa lett, majd a ''Prjat el ludu'' (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette. <br /> <br /> A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen álnéven (Szelepcsényi Gábor) bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. '''[[1851]] őszén a [[Békéscsaba|békéscsabai]] magyar tannyelvű reáliskola tanára lett.''' Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára. <br /> <br /> '''A tanítók részére indította [[1855|1855-ben]] megyénk első szaklapját, a ''[[Néptanítók Könyve|Néptanítók Könyvét]]'', melyet [[1861|1861-ben]] ''Iskolai Lap'' címmel folytatott.''' Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a ''Néptanítók Könyve'', mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz [[1856|1856-ban]] ''[[Kis Kert]]'' címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4-én]] a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az [[1855|1855-ös]] évfolyamot elkobozták, [[1856|1856-tól]] pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt '''Szeberényi elköltözött Békés megyéből'''. <br /> <br /> '''[[1857]] őszén Makón lelkésznek választották.''' A ''Néptanítók Könyvét'' innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap [[1861|1861-es]] megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a '''''Protestáns Népkönyvtár'' című folyóirat szerkesztése'''. [[1860]] és [[1864]] között '''a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora'''. [[1864|1864-ben]] '''Pozsonyba került, ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított'''. [[1865|1865-ben]] a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.<br /> <br /> == Kapcsolata Petőfivel ==<br /> <br /> [[1938]]-ban, amikor a '''Magyar Társaság diákelnökeként''' dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az [[1845]]-ben megjelent '''Tavasz zsebkönyv''' pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. '''Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.'''<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.<br /> * [https://www.facebook.com/profile.php?id=100069334932852 Szeberényi Lajos Facebook oldal]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9ptan%C3%ADt%C3%B3k_K%C3%B6nyve Néptanítók Könyve]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kis_Kert Kis kert]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csal%C3%A1d_%C3%A9s_Iskola Család és iskola]<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Búzavirágok. Pest : Heckenast, 1848 <br /> * Forradalmi szikrák. Pest: 1848<br /> * Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest : Heckenast, 1848. 121 p.<br /> * Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest : Heckenast, 1849<br /> * Tanítók és anyák könyve, 1854<br /> * Légköri változásokról, 1855<br /> * „Kis olvasó”. „Az első iskolai könyvecske az evangélikus gyerekek részére”, 1858<br /> * Néhány év Petőfi életéből. Szeged : Burger Zs., 1861. 35 p.<br /> * Népszerű imakönyv, 1861<br /> * „Kis Magyar”. Arad, 1862<br /> * Tót népdalok. ford.: Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest: Kisfaludy-Társaság, 1866. 263 p.<br /> * „Kiniginhofi kézirat”. Budapest, 1874<br /> * Protestáns egyházi írók életrajza<br /> <br /> == Források ==<br /> * A Móra Ferenc Múzeum évkönyve : történelmi tanulmányok 4. Szerk.: Zombori István. Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 2001. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_SHST_04/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=50&amp;layout=s 49–50. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1965. 160–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 97–98. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 717. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kovács Endréné: Néptanítók könyve : repertórium. Békéscsaba : Kovács E.-né, 1988. 7–12. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Lenthár Márta: Az evangélikus iskolaügyért. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=185&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 61. szám (1993. március 13–15.) 18. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Markusowszky Sámuel: A Pozsonyi Ág. Hitv. Evang. Lyceum története. Pozsony : Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1896. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_067/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=676&amp;layout=s 662–663. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Németh Mihály, Varga Zoltán: „Isten én bizodalmam” – Felavatták Szeberényi Lajos emléktábláját Maglódon. In: [https://www.evangelikus.hu/isten-en-bizodalmam-felavattak-szeberenyi-lajos-emlektablajat-maglodon/ Evangelikus.hu] (Látogatva: 2020. 09. 12.)<br /> * Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gyusztáv – Freuszmuth Frigyes: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. II. rész. Pozsony : Ág. Hitv. Evang. Egyházközség, 1906. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_009/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=114&amp;layout=s 105–106. p.] (Látogatva: 2018. 06. 21.)<br /> * Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=211&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147–205., Bibliogr. 359–360. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. 487–490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szeberényi Lajos In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/adatlap/103750?search=Szeber%C3%A9nyi%20Lajos&amp;term=eyJxIjoiU3plYmVyXHUwMGU5bnlpIExham9zIiwiZnEiOnsiZGJfaWQiOnsiYWQ5NzJmMTBlMDgwMGI0OWQ3NmZlZDMzYTIxZjY2OTgiOiIzNzQifX0sInNvcnQiOiJzY29yZSIsImFxIjoiIiwiYXFUeXBlIjoiIn0=&amp;curr=1 Petőfi közössége] Nemzeti Levéltár (Látogatva: 2023. 02. 06.)<br /> * Elek László: Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_147-205.pdf Békés megyei múzeumok közleményei.] Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 1988.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Asztalos István: Petőfi és Selmecbánya. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Sk_Kenyes_urfi_rongyos_baka/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22&amp;pg=64&amp;layout=s A kényes úrfi s a rongyos baka. szerk.: Mezei Zsolt. Pápa : Köntös László, 2001. 63–81. p.] <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória:Egyházi személyek]]<br /> [[Kategória:Pedagógusok]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória:Szeberényi család]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szeber%C3%A9nyi_Lajos_(1820%E2%80%931875) 2023-04-19T07:08:02Z

<p>Ker0: + emlékezete</p> <hr /> <div>egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár<br /> <br /> [[Fájl:Szeberenyi Lajos.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Lajos]]<br /> <br /> == Élete ==<br /> Szeberényi Lajos '''Maglódon (Pest megye) született [[1820]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]]''' Szeberényi Lajos maglódi evangélikus lelkész és Krizsek Katalin gyermekeként. Testvére: András (1824–1895), békéscsabai káplán.<br /> <br /> Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7–8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. '''A gimnáziumot Selmecbányán végezte''' ([[1830]]‒[[1839]]), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Az iskola '''önképzőkörében kötött ismeretséget Petőfi Sándorral'''. Barátságuknak [[1845|1845-ben]] egy irodalmi vita vetett véget. Szeberényi Lajos édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került. '''A teológiát [[1841|1841-ben]] Pozsonyban végezte el''', ahol 1839‒40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Nagy hatással voltak rá Deák Ferenc, Széchenyi István és Klauzál Gábor szónoklatai. Ezt követően '''[[1844|1844-től]] jogi tanulmányokat folytatott Pápán. [[1847|1847-ben]] sikeresen levizsgázott és ügyvéd lett.'''<br /> <br /> [[1852]]. [[május 4.|május 4-én]] megházasodott, '''Fekete Ninát vette feleségül'''. A házasságból két fiú és négy lány született. Fiuk, Lajos békéscsabai lelkész-tanító lett.<br /> <br /> Hosszú betegség után '''Pozsonyban halt meg [[1875]]. [[június 4.|június 4-én]]'''. A kecskeutcai temetőben helyezték örök nyugalomra.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> [[Fájl:Neptanitok konyve 1855 1 jan.jpg|bélyegkép|300px|Néptanítók Könyve (1855. 1. füzet)]]<br /> <br /> '''A teológiai diploma megszerzése után nevelőnek állt''' a Trencsén megyei Vieszkán.<br /> <br /> '''[[1846|1846-ban]] Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott.''' [[1848|1848-ban]] a ''Pesti Hírlap'' munkatársa lett, majd a ''Prjat el ludu'' (Népbarát) című forradalmi újságot szerkesztette. Jenőfi álnéven verses füzetei jelentek meg. Később az országos rendőrségnél alkalmazták, mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette. <br /> <br /> A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen álnéven (Szelepcsényi Gábor) bujkált, ahol a helyi gyülekezet papját helyettesítette. '''[[1851]] őszén a [[Békéscsaba|békéscsabai]] magyar tannyelvű reáliskola tanára lett.''' Hamarosan elfogták, de fél év nagyváradi fogság után amnesztiát kapott, Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott, több tankönyvet is kiadott elemi és reáliskolák számára. <br /> <br /> '''A tanítók részére indította [[1855|1855-ben]] megyénk első szaklapját, a ''[[Néptanítók Könyve|Néptanítók Könyvét]]'', melyet [[1861|1861-ben]] ''Iskolai Lap'' címmel folytatott.''' Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai írása a ''Néptanítók Könyve'', mely mértékadó és korszerű szakmai irányítást adott a népiskolai tanítóknak. A folyóirathoz [[1856|1856-ban]] ''[[Kis Kert]]'' címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. A kiadvány ellen [[1856]]. [[január 4.|január 4-én]] a hatóságok vizsgálatot rendeltek el. Az [[1855|1855-ös]] évfolyamot elkobozták, [[1856|1856-tól]] pedig szigorú ellenőrzés alá vették kiadójával, a Réthy nyomdával együtt. A sorozatos zaklatások miatt '''Szeberényi elköltözött Békés megyéből'''. <br /> <br /> '''[[1857]] őszén Makón lelkésznek választották.''' A ''Néptanítók Könyvét'' innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt, a lap [[1861|1861-es]] megszűnéséig. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a '''''Protestáns Népkönyvtár'' című folyóirat szerkesztése'''. [[1860]] és [[1864]] között '''a szegedi evangélikus egyháznak volt a lelkipásztora'''. [[1864|1864-ben]] '''Pozsonyba került, ahol papként szolgált és gyakorlati teológiát tanított'''. [[1865|1865-ben]] a Kisfaludy Társaság ‒ mely két évvel később tagjai közé választotta ‒ felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A Dunáninneni evangélikus egyházkerület jegyzője, valamint a Dunáninneni kerületi gyámintézet elnöke volt. Mindkét tisztséget haláláig viselte.<br /> <br /> == Kapcsolata Petőfivel ==<br /> <br /> [[1938]]-ban, amikor a '''Magyar Társaság diákelnökeként''' dolgozott, ahol összebarátkoztak. Később sokat leveleztek. Barátságuk sokat változott az évek alatt, Petőfi és Szeberényi egész máshogy emlékeznek vissza ezekre az időkre, de a körülöttük lévők Petőfi változatát igazolják. Viszonyukat az [[1845]]-ben megjelent '''Tavasz zsebkönyv''' pecsételte meg. A problémát az okozta, hogy a költő diák korában írt verseit nem Petrovics néven publikálta, ahogyan az iskolai emlékkönyvben szerepeltek. A kiadvány hatására a költő a Pesti Divatlapba írt nyílt levelet egykori barátjának. Innen elindult egy oda-vissza üzengetés a két volt barát között. Petőfi költeményei közlésért egy életre megharagudott Szeberényire. Vitájuk kis híján párbajig fajult. Ellentétük egyik fél számára sem volt jó. '''Ennek ellenére a Petőfi irodalom sok fiatalkori kéziratot, másolatokat és megemlékezést köszönhet Szeberényinek.'''<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * [[2020]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Maglódon avattak emléktáblát tiszteletére.<br /> * [https://www.facebook.com/profile.php?id=100069334932852 Szeberényi Lajos Facebook oldal]<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Búzavirágok. Pest : Heckenast, 1848 <br /> * Forradalmi szikrák. Pest: 1848<br /> * Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest : Heckenast, 1848. 121 p.<br /> * Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest : Heckenast, 1849<br /> * Tanítók és anyák könyve, 1854<br /> * Légköri változásokról, 1855<br /> * „Kis olvasó”. „Az első iskolai könyvecske az evangélikus gyerekek részére”, 1858<br /> * Néhány év Petőfi életéből. Szeged : Burger Zs., 1861. 35 p.<br /> * Népszerű imakönyv, 1861<br /> * „Kis Magyar”. Arad, 1862<br /> * Tót népdalok. ford.: Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest: Kisfaludy-Társaság, 1866. 263 p.<br /> * „Kiniginhofi kézirat”. Budapest, 1874<br /> * Protestáns egyházi írók életrajza<br /> <br /> == Források ==<br /> * A Móra Ferenc Múzeum évkönyve : történelmi tanulmányok 4. Szerk.: Zombori István. Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 2001. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_SHST_04/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=50&amp;layout=s 49–50. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1965. 160–161. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 97–98. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 717. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kovács Endréné: Néptanítók könyve : repertórium. Békéscsaba : Kovács E.-né, 1988. 7–12. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Lenthár Márta: Az evangélikus iskolaügyért. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_03/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=185&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 61. szám (1993. március 13–15.) 18. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Markusowszky Sámuel: A Pozsonyi Ág. Hitv. Evang. Lyceum története. Pozsony : Wigand F. K. Könyvnyomdája, 1896. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_067/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=676&amp;layout=s 662–663. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Németh Mihály, Varga Zoltán: „Isten én bizodalmam” – Felavatták Szeberényi Lajos emléktábláját Maglódon. In: [https://www.evangelikus.hu/isten-en-bizodalmam-felavattak-szeberenyi-lajos-emlektablajat-maglodon/ Evangelikus.hu] (Látogatva: 2020. 09. 12.)<br /> * Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gyusztáv – Freuszmuth Frigyes: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. II. rész. Pozsony : Ág. Hitv. Evang. Egyházközség, 1906. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_009/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=114&amp;layout=s 105–106. p.] (Látogatva: 2018. 06. 21.)<br /> * Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_08/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22%2B1820&amp;pg=211&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 04. 21.)<br /> * Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője. In: Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. p. 147–205., Bibliogr. 359–360. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest: Hornyánszky, 1909. 487–490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szeberényi Lajos In: [https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/petofi-kozossege/adatlap/103750?search=Szeber%C3%A9nyi%20Lajos&amp;term=eyJxIjoiU3plYmVyXHUwMGU5bnlpIExham9zIiwiZnEiOnsiZGJfaWQiOnsiYWQ5NzJmMTBlMDgwMGI0OWQ3NmZlZDMzYTIxZjY2OTgiOiIzNzQifX0sInNvcnQiOiJzY29yZSIsImFxIjoiIiwiYXFUeXBlIjoiIn0=&amp;curr=1 Petőfi közössége] Nemzeti Levéltár (Látogatva: 2023. 02. 06.)<br /> * Elek László: Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_147-205.pdf Békés megyei múzeumok közleményei.] Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 1988.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Asztalos István: Petőfi és Selmecbánya. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Sk_Kenyes_urfi_rongyos_baka/?query=%22Szeber%C3%A9nyi%20Lajos%22&amp;pg=64&amp;layout=s A kényes úrfi s a rongyos baka. szerk.: Mezei Zsolt. Pápa : Köntös László, 2001. 63–81. p.] <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória:Egyházi személyek]]<br /> [[Kategória:Pedagógusok]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória:Szeberényi család]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csal%C3%A1d_%C3%A9s_Iskola 2023-04-19T06:34:22Z

<p>Ker0: hivatkozás beillesztése</p> <hr /> <div>Protestáns nevelészeti folyóirat.<br /> <br /> <br /> '''Megjelent''' Békéscsabán [[1858]]. [[február|febr.]] – [[december|dec.]] között, kéthavonként.<br /> <br /> '''Szerkesztő és kiadó''': [[Szeberényi Lajos (1820–1875)|Szeberényi Lajos]].<br /> <br /> '''Nyomda:''' Réthy Lipót, Gyula.]<br /> <br /> '''Előbb:''' [[Néptanítók Könyve]].<br /> <br /> Szalády (A magyar hírlapirodalom statisztikája, [[1780]]-[[1880]]-ig, 25. p.) és Baranyai (A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája, 48. p.) egyesített címfelvétele. Alcím és Nyomda csak Baranyainál. Baranyai szerint újraindult [[1860]]-ban Makón.<br /> <br /> Közgyűjteményben nem található.<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Folyóiratok]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kis_Kert 2023-04-19T06:34:08Z

<p>Ker0: hivatkozás beillesztése</p> <hr /> <div>Tanulságos és mulattató gyermek olvasmányok, a „Néptanítók Könyv”-ének melléklapja.<br /> <br /> '''Megjelent''' Békéscsabán [[1856]]. [[február|febr.]] – [[december|dec.]] között, kéthavonként.<br /> <br /> '''Szerkesztő és kiadó:''' [[Szeberényi Lajos (1820–1875)|Szeberényi Lajos]].<br /> <br /> '''Nyomda:''' Réthy Lipót, Szarvas, 3. számtól: Réthy Lipót, Gyula. – 8 r.]<br /> <br /> '''Főlap:''' [[Néptanítók Könyve]].<br /> <br /> Szalády (A magyar hírlapirodalom statisztikája, [[1780]] – [[1880]]-ig, 112. p.) címfelvétele.<br /> <br /> Baranyainál (A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája) nem szerepel.<br /> <br /> Közgyűjteményben nem található.<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Folyóiratok]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/N%C3%A9ptan%C3%ADt%C3%B3k_K%C3%B6nyve 2023-04-19T06:30:04Z

<p>Ker0: kép beszúrása, hivatkozás beillesztése</p> <hr /> <div>[[Fájl:Neptanitok konyve 1855 1 jan.jpg|bélyegkép|300 px]]<br /> Protestáns nevelészeti folyóirat.<br /> <br /> '''Megjelent''' Békéscsabán [[1855]]. [[január|jan.]] – [[1857]]. [[december|dec.]] között, kéthavonként.<br /> <br /> '''Szerkesztő és kiadó:''' [[Szeberényi Lajos (1820–1875)|Szeberényi Lajos]].<br /> <br /> '''Nyomda:''' Réthy Lipót, Szarvas, [[1856]]. [[január|jan.]]: Réthy Lipót, Gyula. – 8 r.<br /> <br /> '''Utóbb:''' [[Család és Iskola]].<br /> <br /> '''Társlap:''' [[Kis Kert]].<br /> <br /> Szalády (A magyar hírlapirodalom statisztikája, [[1780]] – [[1880]]-ig, 172. p.) szerint a kiadás helye: Szarvas—Békéscsaba, Baranyai (A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája, 108. p.) a kiadás helyéül Gyulát hozza tévesen. Az indulás hónapjelzése ugyancsak téves.<br /> <br /> == Lelőhelyek ==<br /> <br /> * Békés Megyei Könyvtár: [[1855]] – [[1857]].<br /> * Szarvasi Óvónőképző Intézet: [[1855]].<br /> * Munkácsy Mihály Múzeum: [[1857]](1 – 2, 5)*.<br /> <br /> [[Kategória:Folyóiratok]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kiss_Gy%C3%B6rgy-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(Nagysz%C3%A9n%C3%A1s) 2023-04-01T12:50:30Z

<p>Ker0: pozíció korrekció</p> <hr /> <div>[[Fájl:IMG 20230205 130442.jpg|bélyegkép|300px|Az emléktábla]]<br /> '''Kiss György''' amatőr csillagász születésének 100. évfordulójának alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson.<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> <br /> '''Helye:'''Nagyszénási Kulturális Központ aulája<br /> <br /> '''Anyaga:''' fehér márvány<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2023]]. [[február 5.]]<br /> <br /> '''Szövege:''' Kiss György (1923-2000) amatőrcsillagász emlékére. Születésének 100. évfordulója alkalmából állíttatta a Mira Csillagászati Egyesület. 2023.<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> Kiss György 100 éves születésének alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson. Ravasz Tamás a Mira Csillagászati Egyesület alelnöke tartott emlékbeszédet a szakemberről. Az avatón beszédet mondott Fődi Andrásné, valamint a település polgármestere, Nyemcsok János.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> *[https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/02/emlekevet-hirdettek-polihisztoruk-tiszteletere-a-szenasiak Cs. I.: Kiss György Emlékévet hirdettek polihisztoruk tiszteletére a szénásiak. In: www.beol.hu] (látogatva: 2023.03.31.)<br /> <br /> * [https://oroscafe.hu/2023/02/06/oroshaza-hirek-nagyszenas-csillagaszat-kiss-gyorgy-csillagda-mira-egyesulet-evfordulo-emlektabla/ Huszárik Dóra: Névadójuk előtt tisztelegnek a nagyszénási csillagászok. In: www.oroscafe.hu] (látogatva: 2023.03.31.)<br /> <br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Nagyszénás]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kiss_Gy%C3%B6rgy-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(Nagysz%C3%A9n%C3%A1s) 2023-04-01T12:49:54Z

<p>Ker0: képfeltöltés</p> <hr /> <div>'''Kiss György''' amatőr csillagász születésének 100. évfordulójának alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson.<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> <br /> '''Helye:'''Nagyszénási Kulturális Központ aulája<br /> <br /> '''Anyaga:''' fehér márvány<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2023]]. [[február 5.]]<br /> <br /> '''Szövege:''' Kiss György (1923-2000) amatőrcsillagász emlékére. Születésének 100. évfordulója alkalmából állíttatta a Mira Csillagászati Egyesület. 2023.<br /> [[Fájl:IMG 20230205 130442.jpg|bélyegkép|300px|Az emléktábla]]<br /> == Felavatása ==<br /> Kiss György 100 éves születésének alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson. Ravasz Tamás a Mira Csillagászati Egyesület alelnöke tartott emlékbeszédet a szakemberről. Az avatón beszédet mondott Fődi Andrásné, valamint a település polgármestere, Nyemcsok János.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> *[https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/02/emlekevet-hirdettek-polihisztoruk-tiszteletere-a-szenasiak Cs. I.: Kiss György Emlékévet hirdettek polihisztoruk tiszteletére a szénásiak. In: www.beol.hu] (látogatva: 2023.03.31.)<br /> <br /> * [https://oroscafe.hu/2023/02/06/oroshaza-hirek-nagyszenas-csillagaszat-kiss-gyorgy-csillagda-mira-egyesulet-evfordulo-emlektabla/ Huszárik Dóra: Névadójuk előtt tisztelegnek a nagyszénási csillagászok. In: www.oroscafe.hu] (látogatva: 2023.03.31.)<br /> <br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Nagyszénás]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:IMG_20230205_130442.jpg 2023-04-01T12:48:21Z

<p>Ker0: Kiss György emléktáblája. A Nagyszénási Kulturális Központ aulájában (5931 Nagyszénás, Március 15. tér 1.). Fotó: Ravasz Tamás alelnök Mira Csillagászati Egyesület</p> <hr /> <div>Kiss György emléktáblája. A Nagyszénási Kulturális Központ aulájában (5931 Nagyszénás, Március 15. tér 1.).<br /> Fotó: Ravasz Tamás alelnök Mira Csillagászati Egyesület</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kiss_Gy%C3%B6rgy-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(Nagysz%C3%A9n%C3%A1s) 2023-03-31T12:58:11Z

<p>Ker0: Új oldal, tartalma: „'''Kiss György''' amatőr csillagász születésének 100. évfordulójának alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson. == Az emléktábla == '''Helye:''' '''…”</p> <hr /> <div>'''Kiss György''' amatőr csillagász születésének 100. évfordulójának alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson.<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> <br /> '''Helye:'''<br /> <br /> '''Anyaga:''' fehér márvány<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2023]]. [[február 5.]]<br /> <br /> '''Szövege:''' Kiss György (1923-2000) amatőrcsillagász emlékére. Születésének 100. évfordulója alkalmából állíttatta a Mira Csillagászati Egyesület. 2023.<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> Kiss György 100 éves születésének alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson. Ravasz Tamás a Mira Csillagászati Egyesület alelnöke tartott emlékbeszédet a szakemberről. Az avatón beszédet mondott Fődi Andrásné, valamint a település polgármestere, Nyemcsok János.<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> *[https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/02/emlekevet-hirdettek-polihisztoruk-tiszteletere-a-szenasiak Cs. I.: Kiss György Emlékévet hirdettek polihisztoruk tiszteletére a szénásiak. In: www.beol.hu] (látogatva: 2023.03.31.)<br /> <br /> * [https://oroscafe.hu/2023/02/06/oroshaza-hirek-nagyszenas-csillagaszat-kiss-gyorgy-csillagda-mira-egyesulet-evfordulo-emlektabla/ Huszárik Dóra: Névadójuk előtt tisztelegnek a nagyszénási csillagászok. In: www.oroscafe.hu] (látogatva: 2023.03.31.)<br /> <br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Nagyszénás]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pataj_P%C3%A1l_(1933%E2%80%932023) 2023-03-28T10:11:13Z

<p>Ker0: </p> <hr /> <div>festőművész, tanár, nyugalmazott iskolaigazgató<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Pataj pal 20151116 800p.jpg|jobbra|bélyegkép|A festőművész arcképe a művész tulajdona]]<br /> <br /> '''Pataj Pál [[1933]]. [[április 14.|április 14-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született.''' Tanulmányait a békéscsabai Polgári iskolában kezdte meg [[1946]]-ban. [[1946]]–[[1949|49]] között a város szabad iskolájában Kánya István művésztanár keltette fel az érdeklődését a festészet iránt. '''Sass Árpád festőművész''' vezető, Miklós István, [[Jankay Tibor (1899–1994)|Jankay Tibor]] festőművészek korrektori munkájuk alatt tanulta meg a rajzolás, festés alapjait. Az akvarellezést ekkor szerette meg. Az itt tanultaknak köszönhetően a városi rajzversenyeken négy éven keresztül első helyezést ért el. A szabad iskolai tanulmányait Gyulán folytatta József Dezső festőművész vezetése alatt. Itt találkozott '''Koszta Rozáliával''' és '''Kohán György''' festőművésszel, „Gyuri bácsival” is. Tanulmányait 1950–53 között a gyulai gimnáziumban folytatta. [[1956]]-ban földrajz-rajz szakos tanárként végzett a szegedi Tanárképző Főiskolán, majd a JATE földrajz szakán folytatta felsőfokú tanulmányait.<br /> 2023. márciusában hunyt el.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> Szegeden '''Kopasz Márta grafikus művész''' volt a csoportvezető tanára, de tanította még '''Winkler László, Hemmert János''' festőművészek és '''Kovács Margit''' is. Amit lehetett, magas szinten tanulta meg tőle. A technikai dolgokon kívül a művészi látásmódot, a gondolkodást, a munka pontosságát, az emberségét is. A tanári tevékenysége során részt vett művész táborok szervezésében, vezetésében. [[1992]] és [[2002]] között nyolc évig vezetője volt a gyomaendrődi tábornak. '''Megalakította az INTER ART CAMP – hálózaton belül a Csabai nemzetközi tábort.''' Neves művészeket látott vendégül. '''Cshiru Csahravarti''' indiai, '''Franc Hals''' bécsi kiváló akvarellista is rendszeresen részt vettek a táborokban.<br /> <br /> A festőművészt több téma foglalkoztatta: Körösök völgye, pillangók és mi, a Kozmosz és virágai, a vizek és fények…<br /> <br /> == Tudományos munkái ==<br /> <br /> * Békéscsaba szabadpiacának vizsgálata.Egyetemi Doktori Értekezés. JATE Gazdaságföldrajzi Tanszék, 1975.<br /> * Szabadpiaci árúáramlás a közép-békési város régióban. MTA, 1977.<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Pataj Pál<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Csaba hangulata. Kurír, 1995. január 8.<br /> * Csabai rajzalbum. Népszava, 123. évf. 7. sz. 1995. január 9. 12. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Csath Róza: Balról beelőzik a jobbkezest. Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, XII. évf. 14. sz. 2008. április 6. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Csath Róza: Fény ragyogja be a képeit. Békés Megyei Hírlap, LXV. évf. 216. sz. 2010. szeptember 16. 11. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ha nyár, akkor művésztábor! Békés Megyei Hírlap, LV. évf. 181. sz. 2000. augusztus 4. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * G. K.: Pataj Pál, a hűséges festő. Békés Megyei Nap, II. évf. 111. (312 lapszám)1995. május 13. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Katalógus. 1992.(aprónyomtatvány)<br /> * Kiállítás. Kisalföld, 1999. november 13. 2. p.<br /> * Megnyugtatni szeretném az embereket. Békés Megyei Hírlap, XLVII. évf. 247. sz. 1992. október 19. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Művészet határtalanul. Kulturális Kapcsolatok Egyesülete : Orosháza, 2004. 32.p.<br /> * NAP-zárta KIÁLLÍTÁS. Békés Megyei Nap, I. évf. 184. sz. 1994. december 10. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Niedzielsky Katalin: Amikor elindul az ecset. Békés Megyei Hírlap, LXII. évf. 21. sz. 2007. január 25. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pataj Pál kiállítása. Békés Megyei Hírlap, XLIX. 258. sz. 1994. november 1. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pataj Pál valósága felfénylik a selymen. Békés Megyei Hírlap, LXII. évf. 126. sz. 2007. június 1. 11. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pillangók és... Békéscsaba (aprónyomtatvány)<br /> * Réthy: Kamaratárlat Békéscsabán. Békés Megyei Népújság, XXIX. évf. 32. sz. 1974. február 8. 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: 60 éve érettségiztek az Erkelben. Gyulai Hírlap, XXVI. évf. 38. sz. 2013. szeptember 20. 10. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Békéscsabai festő Nyitrán. Magyar Hírlap melléklete: Alföld, 1996. szeptember (6. p.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Kastélytárlaton Kígyóson. Heti Délkelet, XI. évf. 28. szám 2004. július 22. 13. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Nem vendég ezen a tájon. Heti Délkelet, X. évf. 2003. május 18–19 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Obrazy Pavla Pataja z Turecka. Pramen, 2004. december (34. p.)<br /> * Sass Ervin: Pavol Pataj sa chystá do Walesu a Senváclavu. L'udové noviny, XXXVIII. évf. 1996. április 18. 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Születésnapi kiállítás. Békés Megyei Hírlap, 2004. április 15. 5. p.<br /> * Törköly József: Hűséges a gyökereihez. Orosházi Élet, XVII. évf. 21. szám 2012. június 1. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Pataj Pál kiállítása Békéscsabán. Békés Megyei Nap<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/a-vizben-oldodo-festek-titkat-kutatja-pataj-pal-612842 Cs. Tóth János: A vízben oldódó festék kutatja Pataj Pál. In: BEOL 2015. május 26.]<br /> * Lázár Dezső: Fél évszázad munkássága a falakon – Pataj Pál festménykiállítása OROSCAFE 2015. október 26. http://oroscafe.hu/2015/10/26/fel-evszazad-munkassaga-a-falakon-pataj-pal-festmenykiallitasa/cikk/lazardezso<br /> * Pintér Anikó: A Kozmosz és mi. Pataj Pál akvarelljei c. kiállítás Munkácsy Mihály Múzeum 2015. március 27. http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&amp;item=&amp;nyelv=hu&amp;menuparam3=165&amp;menuparam_6=685&amp;type=6<br /> * Vándor Andrea: Pataj Pál tiszta világa Csabai Mérleg 2015. 05. 14.http://csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&amp;hir_id=11016<br /> <br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]] [[Kategória: Békéscsaba]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pataj_P%C3%A1l_(fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz) 2023-03-28T10:05:18Z

<p>Ker0: Pataj Pál (festőművész) lapot átneveztem Pataj Pál (1933–2023) névre: A művész elhunyta miatt átnevezve</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Pataj Pál (1933–2023)]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pataj_P%C3%A1l_(1933%E2%80%932023) 2023-03-28T10:05:18Z

<p>Ker0: Pataj Pál (festőművész) lapot átneveztem Pataj Pál (1933–2023) névre: A művész elhunyta miatt átnevezve</p> <hr /> <div>festőművész, tanár, nyugalmazott iskolaigazgató<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Pataj pal 20151116 800p.jpg|jobbra|bélyegkép|A festőművész arcképe a művész tulajdona]]<br /> <br /> '''Pataj Pál [[1933]]. [[április 14.|április 14-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született.''' Tanulmányait a békéscsabai Polgári iskolában kezdte meg [[1946]]-ban. [[1946]]–[[1949|49]] között a város szabad iskolájában Kánya István művésztanár keltette fel az érdeklődését a festészet iránt. '''Sass Árpád festőművész''' vezető, Miklós István, [[Jankay Tibor (1899–1994)|Jankay Tibor]] festőművészek korrektori munkájuk alatt tanulta meg a rajzolás, festés alapjait. Az akvarellezést ekkor szerette meg. Az itt tanultaknak köszönhetően a városi rajzversenyeken négy éven keresztül első helyezést ért el. A szabad iskolai tanulmányait Gyulán folytatta József Dezső festőművész vezetése alatt. Itt találkozott '''Koszta Rozáliával''' és '''Kohán György''' festőművésszel, „Gyuri bácsival” is. Tanulmányait 1950–53 között a gyulai gimnáziumban folytatta. [[1956]]-ban földrajz-rajz szakos tanárként végzett a szegedi Tanárképző Főiskolán, majd a JATE földrajz szakán folytatta felsőfokú tanulmányait.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> Szegeden '''Kopasz Márta grafikus művész''' volt a csoportvezető tanára, de tanította még '''Winkler László, Hemmert János''' festőművészek és '''Kovács Margit''' is. Amit lehetett, magas szinten tanulta meg tőle. A technikai dolgokon kívül a művészi látásmódot, a gondolkodást, a munka pontosságát, az emberségét is. A tanári tevékenysége során részt vett művész táborok szervezésében, vezetésében. [[1992]] és [[2002]] között nyolc évig vezetője volt a gyomaendrődi tábornak. '''Megalakította az INTER ART CAMP – hálózaton belül a Csabai nemzetközi tábort.''' Neves művészeket látott vendégül. '''Cshiru Csahravarti''' indiai, '''Franc Hals''' bécsi kiváló akvarellista is rendszeresen részt vettek a táborokban.<br /> <br /> A festőművészt több téma foglalkoztatta: Körösök völgye, pillangók és mi, a Kozmosz és virágai, a vizek és fények…<br /> <br /> == Tudományos munkái ==<br /> <br /> * Békéscsaba szabadpiacának vizsgálata.Egyetemi Doktori Értekezés. JATE Gazdaságföldrajzi Tanszék, 1975.<br /> * Szabadpiaci árúáramlás a közép-békési város régióban. MTA, 1977.<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Pataj Pál<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Csaba hangulata. Kurír, 1995. január 8.<br /> * Csabai rajzalbum. Népszava, 123. évf. 7. sz. 1995. január 9. 12. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Csath Róza: Balról beelőzik a jobbkezest. Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, XII. évf. 14. sz. 2008. április 6. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Csath Róza: Fény ragyogja be a képeit. Békés Megyei Hírlap, LXV. évf. 216. sz. 2010. szeptember 16. 11. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ha nyár, akkor művésztábor! Békés Megyei Hírlap, LV. évf. 181. sz. 2000. augusztus 4. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * G. K.: Pataj Pál, a hűséges festő. Békés Megyei Nap, II. évf. 111. (312 lapszám)1995. május 13. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Katalógus. 1992.(aprónyomtatvány)<br /> * Kiállítás. Kisalföld, 1999. november 13. 2. p.<br /> * Megnyugtatni szeretném az embereket. Békés Megyei Hírlap, XLVII. évf. 247. sz. 1992. október 19. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Művészet határtalanul. Kulturális Kapcsolatok Egyesülete : Orosháza, 2004. 32.p.<br /> * NAP-zárta KIÁLLÍTÁS. Békés Megyei Nap, I. évf. 184. sz. 1994. december 10. 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Niedzielsky Katalin: Amikor elindul az ecset. Békés Megyei Hírlap, LXII. évf. 21. sz. 2007. január 25. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pataj Pál kiállítása. Békés Megyei Hírlap, XLIX. 258. sz. 1994. november 1. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pataj Pál valósága felfénylik a selymen. Békés Megyei Hírlap, LXII. évf. 126. sz. 2007. június 1. 11. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Pillangók és... Békéscsaba (aprónyomtatvány)<br /> * Réthy: Kamaratárlat Békéscsabán. Békés Megyei Népújság, XXIX. évf. 32. sz. 1974. február 8. 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: 60 éve érettségiztek az Erkelben. Gyulai Hírlap, XXVI. évf. 38. sz. 2013. szeptember 20. 10. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Békéscsabai festő Nyitrán. Magyar Hírlap melléklete: Alföld, 1996. szeptember (6. p.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Kastélytárlaton Kígyóson. Heti Délkelet, XI. évf. 28. szám 2004. július 22. 13. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Nem vendég ezen a tájon. Heti Délkelet, X. évf. 2003. május 18–19 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Sass Ervin: Obrazy Pavla Pataja z Turecka. Pramen, 2004. december (34. p.)<br /> * Sass Ervin: Pavol Pataj sa chystá do Walesu a Senváclavu. L'udové noviny, XXXVIII. évf. 1996. április 18. 2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Születésnapi kiállítás. Békés Megyei Hírlap, 2004. április 15. 5. p.<br /> * Törköly József: Hűséges a gyökereihez. Orosházi Élet, XVII. évf. 21. szám 2012. június 1. 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Vándor Andrea: Pataj Pál kiállítása Békéscsabán. Békés Megyei Nap<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/a-vizben-oldodo-festek-titkat-kutatja-pataj-pal-612842 Cs. Tóth János: A vízben oldódó festék kutatja Pataj Pál. In: BEOL 2015. május 26.]<br /> * Lázár Dezső: Fél évszázad munkássága a falakon – Pataj Pál festménykiállítása OROSCAFE 2015. október 26. http://oroscafe.hu/2015/10/26/fel-evszazad-munkassaga-a-falakon-pataj-pal-festmenykiallitasa/cikk/lazardezso<br /> * Pintér Anikó: A Kozmosz és mi. Pataj Pál akvarelljei c. kiállítás Munkácsy Mihály Múzeum 2015. március 27. http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&amp;item=&amp;nyelv=hu&amp;menuparam3=165&amp;menuparam_6=685&amp;type=6<br /> * Vándor Andrea: Pataj Pál tiszta világa Csabai Mérleg 2015. 05. 14.http://csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&amp;hir_id=11016<br /> <br /> [[Kategória: Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]] [[Kategória: Békéscsaba]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1846 2023-03-08T11:23:57Z

<p>Ker0: Gávai hivatkozás</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> == Születések ==<br /> * [[január 2.]] – [[Erkel Sándor (1846–1900)|Erkel Sándor]] (†[[1900]]) karmester, zeneszerző<br /> * [[szeptember 14.]] – [[Gávai Gaal Jenő (1846–1934)|Gávai Gaal Jenő]] (†[[1934]]) közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus <br /> <br /> == Halálozások ==<br /> * [[február 10.]] – [[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]] (*[[1808]]) költő, újságíró, pedagógus<br /> <br /> [[Kategória:1840-es évek]]<br /> [[Kategória:19. század]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1934 2023-03-08T11:22:54Z

<p>Ker0: /* Halálozások */ további korrekció</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> == Születések ==<br /> * [[február 12.]] – [[Ladányi Mihály (1934–1986)|Ladányi Mihály]] (†[[1986]]) költő<br /> * [[október 1.]] – [[Krupa András (1934–2015)|Krupa András]] (†[[2015]]) tanár, néprajzkutató<br /> <br /> == Halálozások ==<br /> * [[május 19.]] – [[Gávai Gaal Jenő (1846–1934)|Gávai Gaal Jenő]] (*[[1846]]) közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus <br /> <br /> [[Kategória:1930-as évek]]<br /> [[Kategória:20.század]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1934 2023-03-08T11:21:43Z

<p>Ker0: /* Halálozások */ javítás</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> == Születések ==<br /> * [[február 12.]] – [[Ladányi Mihály (1934–1986)|Ladányi Mihály]] (†[[1986]]) költő<br /> * [[október 1.]] – [[Krupa András (1934–2015)|Krupa András]] (†[[2015]]) tanár, néprajzkutató<br /> <br /> == Halálozások ==<br /> * [[május 19.]] - [[Gávai Gaal Jenő (1846–1934)|Gávai Gaal Jenő]] (*[[1846]])<br /> <br /> [[Kategória:1930-as évek]]<br /> [[Kategória:20.század]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1934 2023-03-08T11:21:07Z

<p>Ker0: Gávai hivatkozás</p> <hr /> <div>== Események ==<br /> <br /> == Születések ==<br /> * [[február 12.]] – [[Ladányi Mihály (1934–1986)|Ladányi Mihály]] (†[[1986]]) költő<br /> * [[október 1.]] – [[Krupa András (1934–2015)|Krupa András]] (†[[2015]]) tanár, néprajzkutató<br /> <br /> == Halálozások ==<br /> * [[május 19.]] - Gávai Gaal Jenő (1846–1934)|Gávai Gaal Jenő (*[[1846]])<br /> <br /> [[Kategória:1930-as évek]]<br /> [[Kategória:20.század]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%A1vai_Gaal_Jen%C5%91-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(Elek) 2023-03-08T11:19:29Z

<p>Ker0: hivatkozás</p> <hr /> <div>[[Gávai Gaal Jenő (1846–1943)|Gávai Gaal Jenő]] közgazdász, műegyetemi tanár, akadémikus, politikus tiszteletére [[2020|2020-ban]] emléktáblát avattak [[Elek|Eleken]].<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> [[Fájl:Gavai Gaal emlektabla Elek.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla]]<br /> '''Helye:''' a Polgármesteri Hivatal előtti téren (Elek, Gyulai út 2.)<br /> <br /> '''Anyaga:'''<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2020]]. [[június 4.]]<br /> <br /> '''Szövege:''' „Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk, és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad...”&lt;br&gt;<br /> Wass Albert: üzenet haza<br /> <br /> Gávai Gaal Jenő&lt;br&gt;<br /> 1846–1934&lt;br&gt;<br /> Jogász, Közgazdász, Akadémikus<br /> <br /> Elek Város örökké hálás.&lt;br&gt;<br /> Az Ő érdeme, hogy Elek Magyarország területéhez tartozik a Trianoni csonkítások után is.&lt;br&gt; <br /> Jelmondata: „A szenvedő Magyar Népet ne szűnjük meg szeretni egy pillanatra sem.”<br /> <br /> Az emléktáblát állította a hálás utókor.&lt;br&gt;<br /> Elek Város Önkormányzata&lt;br&gt;<br /> 2020.06.04.<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> A nemzeti összetartozás napja alkalmából szentmisét tartottak a Sarlós Boldogasszony-templomban, majd felszentelték Gávai Gaal Jenő emléktábláját. Ezt követően az ünnepség résztvevői koszorúkat és mécseseket helyeztek el az emléktáblánál. Este a település határában őrtüzet gyújtottak, mellyel a határon túliakkal való összetartozást szimbolizálták.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Gávai Gaal Jenő (1846–1934)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * Eleken is megemlékeztek a száz évvel ezelőtti eseményekről. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/06/eleken-is-megemlekeztek-a-szaz-evvel-ezelotti-esemenyekrol Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 31.)<br /> * Emlékezzünk együtt! In: [http://elek.hu/qb/qb_letoltes/ELEK_AZ_EN/ELEKAZ_20_06_002.pdf Elek az Én Városom, 1. évf. 2. szám (2020. június) 7. p.] (Látogatva: 2022. 02. 01.)<br /> <br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Elek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%A1vai_Gaal_Jen%C5%91_(1846%E2%80%931934) 2023-03-08T11:18:31Z

<p>Ker0: /* Emlékezete */ emléktábla hivatkozás</p> <hr /> <div>közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Gavai Gaal MagyarSzalon.jpg|bélyegkép|300px|Gávai Gaal Jenő]]<br /> [[Fájl:Gavai Gaal UjIdok1896.jpg|bélyegkép|300px|]]<br /> Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson ([[Gerendás]]) született [[1846]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]]'''. Édesapja Gávai Gaal Sándor, édesanyja László Franciska. Testvérei: Ferenc, Matild, Sándor és Gizella. <br /> <br /> Régi '''nemesi család''' leszármazottja, a Gaal családnak a Szabolcs megyei Gáván és a Bihar megyei Földesen voltak birtokai. A család [[1811]] és [[1816]] között vagyona nagy részét elvesztette. Gaal Jenő felmenői a 18. század elején telepedtek le Békés megyében, gazdálkodók voltak.<br /> <br /> Gaal Jenő az elemi iskoláit [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte, gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán kezdte, Pozsonyban érettségizett. Jogi tanulmányait [[1865|1865-ben]] kezdte a pesti egyetemen, ahol [[1871|1871-ben]] '''jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett'''. A jogi diploma megszerzését követően a bécsi műegyetemen és a kereskedelmi akadémián tanult.<br /> <br /> [[1883|1883-ban]] báró Tomassics Miklós és Györöki Edelspacher Antónia dédunokáját, '''Varjassy Lenkét vette feleségül'''. Gyermekük nem született, Varjassy Lenke egy árván maradt unokatestvérét, Varjassy Lajost fogadták örökbe [[1888|1888-ban]]. A családnak Varjassy Lenke révén földbirtokai vannak [[Lőkösháza|Lőkösházán]].<br /> <br /> Egyetemi éveit követően rendszeresen utazott, bejárta Európa több országát, eljutott Oroszországba is. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul.<br /> <br /> Gaal Jenő '''Budapesten hunyt el [[1934]]. [[május 19.|május 19-én]]''', a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság [[2004|2004-ben]] védetté nyilvánította.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Pályafutását Aradon kezdte, mint megyei hivatalnok. Egyik kezdeményezője és szervezője volt [[1872|1872-ben]] az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának, melynek főtitkára, az aradi gazdasági egyesület alelnöke volt.<br /> <br /> Már egyetemi évei alatt rendszeresen látogatta a Magyar Tudományos Akadémia előadásait, ahol Deák Ferenc tett rá mély benyomást. Ennek hatására kezdte el látogatni a képviselőház üléseit is. Az [[1865|1865-ben]] összehívott országgyűlés alatt végighallgatta Deák Ferenc akkori fontosabb beszédeit. [[1878|1878-tól]] [[1893|1893-ig]] '''a Nemzeti Párt országgyűlési képviselője''' ([[1878]]–[[1881]]: Pécskai választókerület, [[1881]]–[[1884]]: Világosi vk., [[1884]]–[[1893]]: Pécskai választókerület), a párt egyik vezérszónoka volt. [[1893|1893-ban]] a Kereskedelemügyi Minisztériumban kinevezték az Iparfejlesztési és Külkereskedelmi Főosztály vezetőjévé, [[1894|1894-től]] [[1916|1916-ig]] '''a Királyi József Műegyetemen a nemzetgazdaságtan''' magán-, helyettes- majd nyilvános rendes '''tanáraként foglalkoztatták'''. <br /> <br /> [[1896|1896-ban]] a '''Magyar Tudományos Akadémia tagja''' lett ([[1896|1896-tól]] levelező, [[1908|1908-tól]] rendes tag). [[1926]] és [[1934]] között az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága elnöki teendőit látta el. Akadémiai rendes tagsági székfoglalójában Széchenyi István a Pesti Hengermalom Társaság megalapítása és felvirágoztatása körüli működését ismertette, megvilágítva a magyar ipar fejlesztéséért tett érdemeit.<br /> <br /> [[1907|1907-től]] [[1913|1913-ig]] a Magyar Társadalomtudományi Egyesület egyik igazgatójaként, a kivándorlási tanács elnökeként tevékenykedett. [[1908|1908-ban]] a főrendiház tagja lett. [[1916|1916-ban]] nyugállományba vonult.<br /> <br /> Gazdaságtörténettel, elsősorban a '''18–19. századi magyar nemzetgazdaság''' kialakulásának történetével, [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]], Berzeviczy Gergely és gróf Széchenyi István munkásságával foglalkozott. Magyarországon '''az elsők között vizsgálta a kivándorlás gazdasági és társadalmi hatásait'''. Különösen értékesek '''város- és vármegyetörténeti monográfiái''', valamint szociálpolitikai elemzései. Nevéhez fűződik a kétkötetes, [[1907|1907-ben]] megjelent ''Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén'' című gazdaságtörténeti tanulmány.<br /> <br /> Az első világháborút követően, [[1919]] januárjában Lóczy Lajosnak, a Területvédő Liga első elnökének felhívására részt vett a külföldi tanulmányozó missziók felvilágosításában. Angol nyelven emlékiratot szerkesztett, melyben Arad megye példáján mutatta be, hogy a románság betelepítése mikor és milyen körülmények között történt.<br /> <br /> === A magyar–román határmegállapítás ===<br /> [[1922|1922-ben]] a magyar–román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és '''felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa'''. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok [[Geszt|Gesztet]], Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében [[Elek|Eleket]] és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, '''akciót indított''', hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. [[1922]]. [[február 21.|február 21-én]] Biharkeresztesre, és onnan '''Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság'''. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül [[február 27.|februári 27-én]] indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság [[február 28.|február 28-án]] megtartott ülésén.<br /> <br /> ''„A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni”'' – írta emlékirataiban Gaal Jenő.<br /> <br /> A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő '''emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket''' bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül [[1922]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. '''Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól'''.<br /> <br /> == Díjak, elismerések ==<br /> * Közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora – József Műegyetem (1922)<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * '''Eleken''' [[2019|2019-től]] '''utca''' viseli a nevét. <br /> * '''Lőkösházán és [[Gávai Gaal Jenő-emléktábla (Elek)|Eleken]] emléktábla''' őrzi emlékét.<br /> <br /> == Főbb művei ==<br /> * Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere (1897)<br /> * Arad megye és váras közgazdasági monográfiája (Bp., 1898)<br /> * A nemzetgazdaságtan rendszere (I–II. Bp., 1899–1900); Berzeviczy Gergely élete és művei (Bp., 1901) <br /> * Gróf Széchenyi István nemzeti politikája (I–II. 1903)<br /> * Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (Bp., 1907) <br /> * Birtokpolitika (Bp., 1912) <br /> * Thessedik Sámuel élete, alkotásai és művei (Bp., 1918)<br /> * Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1920)<br /> * Élmények és tanulságok (Önéletrajz, Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Bp., 1940)<br /> <br /> Gávai Gaal Jenő a ''Magyar Társadalomtudományi Szemle'' (1908–1911) és az ''Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyve''inek szerkesztője (1876–1883) volt. Írásai az előbbieken kívül – többek között – a ''Győri Közlöny''ben (1892), a ''Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjé''ben (1898–1909), a ''Magyar Ipar''ban (1899–1901), az ''Alkotmány''ban (1901), a ''Magyar Állam''ban (1901), a ''Magyar Tisztviselők Lapjá''ban (1901), az ''Akadémiai Értesítő''ben (1901–1918), a ''Közgazdasági Szemlé''ben (1902, 1925), a ''Budapesti Hírlap''ban (1903), a ''Politikai Hetiszemlé''ben (1903), a ''Vasúti és Hajózási Hetilap''ban (1907), a ''Népmívelés''ben (1907), a ''Magyar Paedagogiá''ban (1909), a ''Pester Lloyd''ban (1909) és az ''Aradi Közlöny''ben (1911) jelentek meg.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;Gallery widths=&quot;300px&quot; heights=&quot;300px&quot;&gt;<br /> Fájl:Gavai Gaal TolnaiVilaglapja 1908.jpg<br /> Fájl:Gavai Gaal emlektabla Elek.jpg|Emléktábla Eleken<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Források ==<br /> * Emlékezzünk együtt! In: [http://elek.hu/qb/qb_letoltes/ELEK_AZ_EN/ELEKAZ_20_06_002.pdf Elek az Én Városom, 1. évf. 2. szám (2020. június) 7. p.] (Látogatva: 2022. 01. 31.)<br /> * Földink volt. In.: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_05/?pg=254&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 116. szám (1995. május 19.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 01. 07.) <br /> * Gaál Jenő. In: [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/04849.htm Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (niif.hu)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)<br /> * Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok Írta: Gávai Gaal Jenő. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1940<br /> * Heller Farkas: Gávai Gaal Jenő ig. és r. tag emlékezete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1943. 1–23. p. In: [http://real-j.mtak.hu/655/1/EMLEKBESZ_024_1943_1947.pdf A Magyar Tudományos Akadémia * elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 24. kötet (1943–1947)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)<br /> * Kovách Géza: Kovách Géza : Válogatott tanulmányok. Arad : Szabadság-Szobor Egyesület, 2015. 291–301. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Nyemcsok László: Trianoni békediktátum Gerendás szülötte hajthatatlanul kiállt Gesztért, Elekért és Lőkösházáért is In.: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/05/gerendas-szulotte-hajthatatlanul-kiallt-gesztert-elekert-es-lokoshazaert-is Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 10.)<br /> * Rapajkó Tibor: Ki volt gávai Gaal Jenő? In.: [https://elekfoto.com/2012/04/26/ki-volt-gavai-gaal-jeno/ Elekfoto.com] (Látogatva: 2022. 01. 10.)<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Elek]]<br /> [[Kategória:Lőkösháza]]<br /> [[Kategória:Gerendás]]<br /> [[Kategória:Geszt]]<br /> [[Kategória:Pedagógusok]]<br /> [[Kategória:Közgazdászok]]<br /> [[Kategória:Politikusok]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%A1vai_Gaal_Jen%C5%91-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(Elek) 2023-03-08T11:16:54Z

<p>Ker0: halálozási időpont javítása</p> <hr /> <div>[[Gávai Gaal Jenő (1846–1943)|Gávai Gaal Jenő]] közgazdász, műegyetemi tanár, akadémikus, politikus tiszteletére [[2020|2020-ban]] emléktáblát avattak [[Elek|Eleken]].<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> [[Fájl:Gavai Gaal emlektabla Elek.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla]]<br /> '''Helye:''' a Polgármesteri Hivatal előtti téren (Elek, Gyulai út 2.)<br /> <br /> '''Anyaga:'''<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2020]]. [[június 4.]]<br /> <br /> '''Szövege:''' „Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk, és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad...”&lt;br&gt;<br /> Wass Albert: üzenet haza<br /> <br /> Gávai Gaal Jenő&lt;br&gt;<br /> 1846–1934&lt;br&gt;<br /> Jogász, Közgazdász, Akadémikus<br /> <br /> Elek Város örökké hálás.&lt;br&gt;<br /> Az Ő érdeme, hogy Elek Magyarország területéhez tartozik a Trianoni csonkítások után is.&lt;br&gt; <br /> Jelmondata: „A szenvedő Magyar Népet ne szűnjük meg szeretni egy pillanatra sem.”<br /> <br /> Az emléktáblát állította a hálás utókor.&lt;br&gt;<br /> Elek Város Önkormányzata&lt;br&gt;<br /> 2020.06.04.<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> A nemzeti összetartozás napja alkalmából szentmisét tartottak a Sarlós Boldogasszony-templomban, majd felszentelték Gávai Gaal Jenő emléktábláját. Ezt követően az ünnepség résztvevői koszorúkat és mécseseket helyeztek el az emléktáblánál. Este a település határában őrtüzet gyújtottak, mellyel a határon túliakkal való összetartozást szimbolizálták.<br /> <br /> == Források ==<br /> * Eleken is megemlékeztek a száz évvel ezelőtti eseményekről. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/06/eleken-is-megemlekeztek-a-szaz-evvel-ezelotti-esemenyekrol Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 31.)<br /> * Emlékezzünk együtt! In: [http://elek.hu/qb/qb_letoltes/ELEK_AZ_EN/ELEKAZ_20_06_002.pdf Elek az Én Városom, 1. évf. 2. szám (2020. június) 7. p.] (Látogatva: 2022. 02. 01.)<br /> <br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Elek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%A1vai_Gaal_Jen%C5%91_(1846%E2%80%931943) 2023-03-08T11:15:46Z

<p>Ker0: Gávai Gaal Jenő (1846–1943) lapot átneveztem Gávai Gaal Jenő (1846–1934) névre: hibás halálozási dátum</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Gávai Gaal Jenő (1846–1934)]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%A1vai_Gaal_Jen%C5%91_(1846%E2%80%931934) 2023-03-08T11:15:46Z

<p>Ker0: Gávai Gaal Jenő (1846–1943) lapot átneveztem Gávai Gaal Jenő (1846–1934) névre: hibás halálozási dátum</p> <hr /> <div>közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Gavai Gaal MagyarSzalon.jpg|bélyegkép|300px|Gávai Gaal Jenő]]<br /> [[Fájl:Gavai Gaal UjIdok1896.jpg|bélyegkép|300px|]]<br /> Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson ([[Gerendás]]) született [[1846]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]]'''. Édesapja Gávai Gaal Sándor, édesanyja László Franciska. Testvérei: Ferenc, Matild, Sándor és Gizella. <br /> <br /> Régi '''nemesi család''' leszármazottja, a Gaal családnak a Szabolcs megyei Gáván és a Bihar megyei Földesen voltak birtokai. A család [[1811]] és [[1816]] között vagyona nagy részét elvesztette. Gaal Jenő felmenői a 18. század elején telepedtek le Békés megyében, gazdálkodók voltak.<br /> <br /> Gaal Jenő az elemi iskoláit [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte, gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán kezdte, Pozsonyban érettségizett. Jogi tanulmányait [[1865|1865-ben]] kezdte a pesti egyetemen, ahol [[1871|1871-ben]] '''jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett'''. A jogi diploma megszerzését követően a bécsi műegyetemen és a kereskedelmi akadémián tanult.<br /> <br /> [[1883|1883-ban]] báró Tomassics Miklós és Györöki Edelspacher Antónia dédunokáját, '''Varjassy Lenkét vette feleségül'''. Gyermekük nem született, Varjassy Lenke egy árván maradt unokatestvérét, Varjassy Lajost fogadták örökbe [[1888|1888-ban]]. A családnak Varjassy Lenke révén földbirtokai vannak [[Lőkösháza|Lőkösházán]].<br /> <br /> Egyetemi éveit követően rendszeresen utazott, bejárta Európa több országát, eljutott Oroszországba is. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul.<br /> <br /> Gaal Jenő '''Budapesten hunyt el [[1934]]. [[május 19.|május 19-én]]''', a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság [[2004|2004-ben]] védetté nyilvánította.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Pályafutását Aradon kezdte, mint megyei hivatalnok. Egyik kezdeményezője és szervezője volt [[1872|1872-ben]] az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának, melynek főtitkára, az aradi gazdasági egyesület alelnöke volt.<br /> <br /> Már egyetemi évei alatt rendszeresen látogatta a Magyar Tudományos Akadémia előadásait, ahol Deák Ferenc tett rá mély benyomást. Ennek hatására kezdte el látogatni a képviselőház üléseit is. Az [[1865|1865-ben]] összehívott országgyűlés alatt végighallgatta Deák Ferenc akkori fontosabb beszédeit. [[1878|1878-tól]] [[1893|1893-ig]] '''a Nemzeti Párt országgyűlési képviselője''' ([[1878]]–[[1881]]: Pécskai választókerület, [[1881]]–[[1884]]: Világosi vk., [[1884]]–[[1893]]: Pécskai választókerület), a párt egyik vezérszónoka volt. [[1893|1893-ban]] a Kereskedelemügyi Minisztériumban kinevezték az Iparfejlesztési és Külkereskedelmi Főosztály vezetőjévé, [[1894|1894-től]] [[1916|1916-ig]] '''a Királyi József Műegyetemen a nemzetgazdaságtan''' magán-, helyettes- majd nyilvános rendes '''tanáraként foglalkoztatták'''. <br /> <br /> [[1896|1896-ban]] a '''Magyar Tudományos Akadémia tagja''' lett ([[1896|1896-tól]] levelező, [[1908|1908-tól]] rendes tag). [[1926]] és [[1934]] között az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága elnöki teendőit látta el. Akadémiai rendes tagsági székfoglalójában Széchenyi István a Pesti Hengermalom Társaság megalapítása és felvirágoztatása körüli működését ismertette, megvilágítva a magyar ipar fejlesztéséért tett érdemeit.<br /> <br /> [[1907|1907-től]] [[1913|1913-ig]] a Magyar Társadalomtudományi Egyesület egyik igazgatójaként, a kivándorlási tanács elnökeként tevékenykedett. [[1908|1908-ban]] a főrendiház tagja lett. [[1916|1916-ban]] nyugállományba vonult.<br /> <br /> Gazdaságtörténettel, elsősorban a '''18–19. századi magyar nemzetgazdaság''' kialakulásának történetével, [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]], Berzeviczy Gergely és gróf Széchenyi István munkásságával foglalkozott. Magyarországon '''az elsők között vizsgálta a kivándorlás gazdasági és társadalmi hatásait'''. Különösen értékesek '''város- és vármegyetörténeti monográfiái''', valamint szociálpolitikai elemzései. Nevéhez fűződik a kétkötetes, [[1907|1907-ben]] megjelent ''Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén'' című gazdaságtörténeti tanulmány.<br /> <br /> Az első világháborút követően, [[1919]] januárjában Lóczy Lajosnak, a Területvédő Liga első elnökének felhívására részt vett a külföldi tanulmányozó missziók felvilágosításában. Angol nyelven emlékiratot szerkesztett, melyben Arad megye példáján mutatta be, hogy a románság betelepítése mikor és milyen körülmények között történt.<br /> <br /> === A magyar–román határmegállapítás ===<br /> [[1922|1922-ben]] a magyar–román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és '''felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa'''. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok [[Geszt|Gesztet]], Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében [[Elek|Eleket]] és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, '''akciót indított''', hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. [[1922]]. [[február 21.|február 21-én]] Biharkeresztesre, és onnan '''Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság'''. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül [[február 27.|februári 27-én]] indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság [[február 28.|február 28-án]] megtartott ülésén.<br /> <br /> ''„A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni”'' – írta emlékirataiban Gaal Jenő.<br /> <br /> A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő '''emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket''' bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül [[1922]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. '''Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól'''.<br /> <br /> == Díjak, elismerések ==<br /> * Közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora – József Műegyetem (1922)<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * '''Eleken''' [[2019|2019-től]] '''utca''' viseli a nevét. <br /> * '''Lőkösházán és Eleken emléktábla''' őrzi emlékét.<br /> <br /> == Főbb művei ==<br /> * Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere (1897)<br /> * Arad megye és váras közgazdasági monográfiája (Bp., 1898)<br /> * A nemzetgazdaságtan rendszere (I–II. Bp., 1899–1900); Berzeviczy Gergely élete és művei (Bp., 1901) <br /> * Gróf Széchenyi István nemzeti politikája (I–II. 1903)<br /> * Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (Bp., 1907) <br /> * Birtokpolitika (Bp., 1912) <br /> * Thessedik Sámuel élete, alkotásai és művei (Bp., 1918)<br /> * Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1920)<br /> * Élmények és tanulságok (Önéletrajz, Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Bp., 1940)<br /> <br /> Gávai Gaal Jenő a ''Magyar Társadalomtudományi Szemle'' (1908–1911) és az ''Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyve''inek szerkesztője (1876–1883) volt. Írásai az előbbieken kívül – többek között – a ''Győri Közlöny''ben (1892), a ''Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjé''ben (1898–1909), a ''Magyar Ipar''ban (1899–1901), az ''Alkotmány''ban (1901), a ''Magyar Állam''ban (1901), a ''Magyar Tisztviselők Lapjá''ban (1901), az ''Akadémiai Értesítő''ben (1901–1918), a ''Közgazdasági Szemlé''ben (1902, 1925), a ''Budapesti Hírlap''ban (1903), a ''Politikai Hetiszemlé''ben (1903), a ''Vasúti és Hajózási Hetilap''ban (1907), a ''Népmívelés''ben (1907), a ''Magyar Paedagogiá''ban (1909), a ''Pester Lloyd''ban (1909) és az ''Aradi Közlöny''ben (1911) jelentek meg.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;Gallery widths=&quot;300px&quot; heights=&quot;300px&quot;&gt;<br /> Fájl:Gavai Gaal TolnaiVilaglapja 1908.jpg<br /> Fájl:Gavai Gaal emlektabla Elek.jpg|Emléktábla Eleken<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Források ==<br /> * Emlékezzünk együtt! In: [http://elek.hu/qb/qb_letoltes/ELEK_AZ_EN/ELEKAZ_20_06_002.pdf Elek az Én Városom, 1. évf. 2. szám (2020. június) 7. p.] (Látogatva: 2022. 01. 31.)<br /> * Földink volt. In.: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_05/?pg=254&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 116. szám (1995. május 19.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 01. 07.) <br /> * Gaál Jenő. In: [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/04849.htm Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (niif.hu)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)<br /> * Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok Írta: Gávai Gaal Jenő. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1940<br /> * Heller Farkas: Gávai Gaal Jenő ig. és r. tag emlékezete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1943. 1–23. p. In: [http://real-j.mtak.hu/655/1/EMLEKBESZ_024_1943_1947.pdf A Magyar Tudományos Akadémia * elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 24. kötet (1943–1947)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)<br /> * Kovách Géza: Kovách Géza : Válogatott tanulmányok. Arad : Szabadság-Szobor Egyesület, 2015. 291–301. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Nyemcsok László: Trianoni békediktátum Gerendás szülötte hajthatatlanul kiállt Gesztért, Elekért és Lőkösházáért is In.: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/05/gerendas-szulotte-hajthatatlanul-kiallt-gesztert-elekert-es-lokoshazaert-is Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 10.)<br /> * Rapajkó Tibor: Ki volt gávai Gaal Jenő? In.: [https://elekfoto.com/2012/04/26/ki-volt-gavai-gaal-jeno/ Elekfoto.com] (Látogatva: 2022. 01. 10.)<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Elek]]<br /> [[Kategória:Lőkösháza]]<br /> [[Kategória:Gerendás]]<br /> [[Kategória:Geszt]]<br /> [[Kategória:Pedagógusok]]<br /> [[Kategória:Közgazdászok]]<br /> [[Kategória:Politikusok]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%A1vai_Gaal_Jen%C5%91_(1846%E2%80%931934) 2023-03-08T11:15:20Z

<p>Ker0: halálozási időpont javítása</p> <hr /> <div>közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Gavai Gaal MagyarSzalon.jpg|bélyegkép|300px|Gávai Gaal Jenő]]<br /> [[Fájl:Gavai Gaal UjIdok1896.jpg|bélyegkép|300px|]]<br /> Gávai Gaal Jenő '''Pusztagerendáson ([[Gerendás]]) született [[1846]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]]'''. Édesapja Gávai Gaal Sándor, édesanyja László Franciska. Testvérei: Ferenc, Matild, Sándor és Gizella. <br /> <br /> Régi '''nemesi család''' leszármazottja, a Gaal családnak a Szabolcs megyei Gáván és a Bihar megyei Földesen voltak birtokai. A család [[1811]] és [[1816]] között vagyona nagy részét elvesztette. Gaal Jenő felmenői a 18. század elején telepedtek le Békés megyében, gazdálkodók voltak.<br /> <br /> Gaal Jenő az elemi iskoláit [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte, gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán kezdte, Pozsonyban érettségizett. Jogi tanulmányait [[1865|1865-ben]] kezdte a pesti egyetemen, ahol [[1871|1871-ben]] '''jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett'''. A jogi diploma megszerzését követően a bécsi műegyetemen és a kereskedelmi akadémián tanult.<br /> <br /> [[1883|1883-ban]] báró Tomassics Miklós és Györöki Edelspacher Antónia dédunokáját, '''Varjassy Lenkét vette feleségül'''. Gyermekük nem született, Varjassy Lenke egy árván maradt unokatestvérét, Varjassy Lajost fogadták örökbe [[1888|1888-ban]]. A családnak Varjassy Lenke révén földbirtokai vannak [[Lőkösháza|Lőkösházán]].<br /> <br /> Egyetemi éveit követően rendszeresen utazott, bejárta Európa több országát, eljutott Oroszországba is. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul.<br /> <br /> Gaal Jenő '''Budapesten hunyt el [[1934]]. [[május 19.|május 19-én]]''', a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság [[2004|2004-ben]] védetté nyilvánította.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Pályafutását Aradon kezdte, mint megyei hivatalnok. Egyik kezdeményezője és szervezője volt [[1872|1872-ben]] az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának, melynek főtitkára, az aradi gazdasági egyesület alelnöke volt.<br /> <br /> Már egyetemi évei alatt rendszeresen látogatta a Magyar Tudományos Akadémia előadásait, ahol Deák Ferenc tett rá mély benyomást. Ennek hatására kezdte el látogatni a képviselőház üléseit is. Az [[1865|1865-ben]] összehívott országgyűlés alatt végighallgatta Deák Ferenc akkori fontosabb beszédeit. [[1878|1878-tól]] [[1893|1893-ig]] '''a Nemzeti Párt országgyűlési képviselője''' ([[1878]]–[[1881]]: Pécskai választókerület, [[1881]]–[[1884]]: Világosi vk., [[1884]]–[[1893]]: Pécskai választókerület), a párt egyik vezérszónoka volt. [[1893|1893-ban]] a Kereskedelemügyi Minisztériumban kinevezték az Iparfejlesztési és Külkereskedelmi Főosztály vezetőjévé, [[1894|1894-től]] [[1916|1916-ig]] '''a Királyi József Műegyetemen a nemzetgazdaságtan''' magán-, helyettes- majd nyilvános rendes '''tanáraként foglalkoztatták'''. <br /> <br /> [[1896|1896-ban]] a '''Magyar Tudományos Akadémia tagja''' lett ([[1896|1896-tól]] levelező, [[1908|1908-tól]] rendes tag). [[1926]] és [[1934]] között az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága elnöki teendőit látta el. Akadémiai rendes tagsági székfoglalójában Széchenyi István a Pesti Hengermalom Társaság megalapítása és felvirágoztatása körüli működését ismertette, megvilágítva a magyar ipar fejlesztéséért tett érdemeit.<br /> <br /> [[1907|1907-től]] [[1913|1913-ig]] a Magyar Társadalomtudományi Egyesület egyik igazgatójaként, a kivándorlási tanács elnökeként tevékenykedett. [[1908|1908-ban]] a főrendiház tagja lett. [[1916|1916-ban]] nyugállományba vonult.<br /> <br /> Gazdaságtörténettel, elsősorban a '''18–19. századi magyar nemzetgazdaság''' kialakulásának történetével, [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]], Berzeviczy Gergely és gróf Széchenyi István munkásságával foglalkozott. Magyarországon '''az elsők között vizsgálta a kivándorlás gazdasági és társadalmi hatásait'''. Különösen értékesek '''város- és vármegyetörténeti monográfiái''', valamint szociálpolitikai elemzései. Nevéhez fűződik a kétkötetes, [[1907|1907-ben]] megjelent ''Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén'' című gazdaságtörténeti tanulmány.<br /> <br /> Az első világháborút követően, [[1919]] januárjában Lóczy Lajosnak, a Területvédő Liga első elnökének felhívására részt vett a külföldi tanulmányozó missziók felvilágosításában. Angol nyelven emlékiratot szerkesztett, melyben Arad megye példáján mutatta be, hogy a románság betelepítése mikor és milyen körülmények között történt.<br /> <br /> === A magyar–román határmegállapítás ===<br /> [[1922|1922-ben]] a magyar–román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és '''felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa'''. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok [[Geszt|Gesztet]], Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében [[Elek|Eleket]] és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, '''akciót indított''', hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. [[1922]]. [[február 21.|február 21-én]] Biharkeresztesre, és onnan '''Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság'''. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül [[február 27.|februári 27-én]] indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság [[február 28.|február 28-án]] megtartott ülésén.<br /> <br /> ''„A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni”'' – írta emlékirataiban Gaal Jenő.<br /> <br /> A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő '''emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket''' bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül [[1922]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. '''Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól'''.<br /> <br /> == Díjak, elismerések ==<br /> * Közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora – József Műegyetem (1922)<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * '''Eleken''' [[2019|2019-től]] '''utca''' viseli a nevét. <br /> * '''Lőkösházán és Eleken emléktábla''' őrzi emlékét.<br /> <br /> == Főbb művei ==<br /> * Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere (1897)<br /> * Arad megye és váras közgazdasági monográfiája (Bp., 1898)<br /> * A nemzetgazdaságtan rendszere (I–II. Bp., 1899–1900); Berzeviczy Gergely élete és művei (Bp., 1901) <br /> * Gróf Széchenyi István nemzeti politikája (I–II. 1903)<br /> * Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (Bp., 1907) <br /> * Birtokpolitika (Bp., 1912) <br /> * Thessedik Sámuel élete, alkotásai és művei (Bp., 1918)<br /> * Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1920)<br /> * Élmények és tanulságok (Önéletrajz, Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Bp., 1940)<br /> <br /> Gávai Gaal Jenő a ''Magyar Társadalomtudományi Szemle'' (1908–1911) és az ''Aradi Gazdasági Egyesület Évkönyve''inek szerkesztője (1876–1883) volt. Írásai az előbbieken kívül – többek között – a ''Győri Közlöny''ben (1892), a ''Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítőjé''ben (1898–1909), a ''Magyar Ipar''ban (1899–1901), az ''Alkotmány''ban (1901), a ''Magyar Állam''ban (1901), a ''Magyar Tisztviselők Lapjá''ban (1901), az ''Akadémiai Értesítő''ben (1901–1918), a ''Közgazdasági Szemlé''ben (1902, 1925), a ''Budapesti Hírlap''ban (1903), a ''Politikai Hetiszemlé''ben (1903), a ''Vasúti és Hajózási Hetilap''ban (1907), a ''Népmívelés''ben (1907), a ''Magyar Paedagogiá''ban (1909), a ''Pester Lloyd''ban (1909) és az ''Aradi Közlöny''ben (1911) jelentek meg.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;Gallery widths=&quot;300px&quot; heights=&quot;300px&quot;&gt;<br /> Fájl:Gavai Gaal TolnaiVilaglapja 1908.jpg<br /> Fájl:Gavai Gaal emlektabla Elek.jpg|Emléktábla Eleken<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Források ==<br /> * Emlékezzünk együtt! In: [http://elek.hu/qb/qb_letoltes/ELEK_AZ_EN/ELEKAZ_20_06_002.pdf Elek az Én Városom, 1. évf. 2. szám (2020. június) 7. p.] (Látogatva: 2022. 01. 31.)<br /> * Földink volt. In.: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_05/?pg=254&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 116. szám (1995. május 19.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 01. 07.) <br /> * Gaál Jenő. In: [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/04849.htm Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (niif.hu)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)<br /> * Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok Írta: Gávai Gaal Jenő. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1940<br /> * Heller Farkas: Gávai Gaal Jenő ig. és r. tag emlékezete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1943. 1–23. p. In: [http://real-j.mtak.hu/655/1/EMLEKBESZ_024_1943_1947.pdf A Magyar Tudományos Akadémia * elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 24. kötet (1943–1947)] (Látogatva: 2022. 01. 07.)<br /> * Kovách Géza: Kovách Géza : Válogatott tanulmányok. Arad : Szabadság-Szobor Egyesület, 2015. 291–301. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Nyemcsok László: Trianoni békediktátum Gerendás szülötte hajthatatlanul kiállt Gesztért, Elekért és Lőkösházáért is In.: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/05/gerendas-szulotte-hajthatatlanul-kiallt-gesztert-elekert-es-lokoshazaert-is Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 10.)<br /> * Rapajkó Tibor: Ki volt gávai Gaal Jenő? In.: [https://elekfoto.com/2012/04/26/ki-volt-gavai-gaal-jeno/ Elekfoto.com] (Látogatva: 2022. 01. 10.)<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Elek]]<br /> [[Kategória:Lőkösháza]]<br /> [[Kategória:Gerendás]]<br /> [[Kategória:Geszt]]<br /> [[Kategória:Pedagógusok]]<br /> [[Kategória:Közgazdászok]]<br /> [[Kategória:Politikusok]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kem%C3%A9ny_Mih%C3%A1ly_(1825%E2%80%931903) 2023-02-10T14:46:44Z

<p>Ker0: + hivatkozás + kategória</p> <hr /> <div>mérnök, közgyám, országgyűlési követ<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Kemény Mihály]]<br /> '''Makón született [[1824|1824-ben]].''' Az 1830-as évek második felében az '''aszódi evangélikus gimnáziumába járt; [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi]] iskolatársa volt.''' <br /> <br /> Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''. <br /> <br /> '''Testvére, Kemény József''' Makón volt lelkész, [[1880|1880-ban]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.<br /> <br /> Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> [[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1849|1849-ben]] került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, ''' Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni.<br /> <br /> [[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]] halála után [[1870|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.<br /> <br /> Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.<br /> <br /> Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.<br /> <br /> Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * '''[[2013|2013-ban]] [[Kemény Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére''' a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] földszinti árkádsorán.<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés, 31. évf. 179. szám (1899. augusztus 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés, 35. évf. 29. szám (1903. július 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés, 38. évf. 50. szám (1906. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 62. szám (1899. augusztus 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 56. szám (1903. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 59. szám (1903. július 23.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 66. szám (1877. augusztus 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 53. szám (1878. július 4.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 104. szám (1879. október 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Százak]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai személyek]]<br /> [[Kategória:Építészek]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szak%C3%A1l_Lajos_(1816%E2%80%931875) 2023-02-10T14:32:47Z

<p>Ker0: + hivatkozások</p> <hr /> <div>főjegyző, országgyűlési képviselő, költő<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Szakal Lajos 1875.jpg|bélyegkép|300px|Szakál Lajos]]<br /> [[Fájl:Petofi Sandor Szakal Lajos emlektabla Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla]]<br /> Szakál Lajos '''[[1816]]. [[február 12.|február 12-én]] született [[Köröstarcsa|Köröstarcsán]]'''. Kisnemesi családból származott, családja szerényen élt. Apja Szakál Ferenc a község jegyzője, anyja dabasi Halász lány volt. Testvérei: [[Szakál Albert (1829‒1909)|Albert]] (festőművész), Antónia, Antal, Ludovika (Lujza), Róza és Viktor. <br /> <br /> Iskoláit szülőfalujában kezdte, a gimnáziumot [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte, később jogot tanult Debrecenben, majd Eperjesen. A jogi tanulmányok elvégzése után [[Gyula|Gyulán]] és Pesten volt joggyakornok. A népies költészettel foglalkozott, főként unokatestvére, [[Sárosi Gyula (1816–1861)|'''Sárosi Gyula''']], valamint '''Pulszky Ferenc''' és '''Erdélyi János''' voltak rá hatással.<br /> <br /> Tomássy Máriát vette feleségül, egy fiúgyermekük született, aki négyéves korában elhunyt. [[1863|1863-ban]] a feleségét is elveszítette. A tragédiák után visszavonultan élt, édesanyjával szülőfalujában gabonakereskedésbe fogott. <br /> <br /> Szakál Lajos '''[[1875]]. [[február 16.|február 16-án]] hunyt el Köröstarcsán'''.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Az eperjesi kollégiumban – Pulszky Ferenc, Vachot Sándor és és Sárosi Gyula mellett – tagja volt a főiskola Önképző-Társaságának. Műkedvelő előadásokat rendeztek, darabokat írtak, szépirodalmi folyóiratot és zsebkönyvet szerkesztettek és adtak ki. Az eperjesi kör vezéregyénisége Sárosi Gyula és Szakál Lajos volt. Bekapcsolódott a Magyar Társaság munkájába is. [[1839|1839-ben]] '''Wenckheim Béla''' titkáraként részt vett az országgyűlésen. Szintén Wenckheim támogatásával '''ügyvédi pályára lépett.''' [[1843|1843-ban]] aljegyzővé, [[1848|1848-ban]] Wenckheim Béla főispánsága idején pedig '''főjegyzővé választották''', ezt a tisztséget [[1849|1849-ig]] töltött be (a pártfogói viszony lassan barátsággá alakult közöttük). A szabadságharc alatt a hadseregbe nem állt be, de a hadseregszervezésben segédkezett. Toborzót írt a Békés megyei nemzetőrség számára. A szabadságharc bukása után visszavonult, hivatala megszűnt. Földjén gazdálkodni kezdett, emellett kereskedett. <br /> <br /> A kiegyezés után érdeklődni kezdett a közgazdaság iránt, mely a nemességtől akkoriban szokatlan volt. '''Részt vett az úrbéri szerződés előkészítésében, a vasútépítés és a vízszabályozás ügyeiben'''. A Wenckheim család és az egykori gyulai jobbágyok közötti úrbéri „örökegyesség” Szakál nevéhez fűződik. '''Wenckheim Lászlóval és Bodoky Károllyal megalapította a megye első bankját''', a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületet (1861–1863).<br /> <br /> A meginduló vasútépítkezésbe szerette volna bevonni Békés vármegyét és Gyulát is. Fáradozásai eredményre vezettek: [[1862|1862-ben]] a város vasúttársaságot alapított, [[1870|1870-ben]] pedig a pályaépítési munkálatok elértek Gyula határáig (Biceréhez). Eközben egyéb ügyekkel is foglalkozott, Magyar- és Német-Gyula egyesítéséért munkálkodott. Az [[1860|1860-as]] gyűlésen ismét jegyzőnek választották, de ekkor már nem fogadta el. Ismét visszavonult, a városi ügyekkel foglakozott. Gyula rendezett tanácsú várossá alakításán fáradozott, [[1860|1860-ban]] pedig a képviselő-testület elnökévé választották. [[1865|1865-ben]] '''[[Békés]] város országgyűlési képviselője''' lett. Az [[1869|1869-es]] képviselő-választáson már nem indult, [[1870|1870-ben]] lemondott minden tisztségéről, s szülőfalujába költözött. Az utolsó szerepvállalása [[1873|1873-ban]] volt, a bécsi világkiállításon a Békés vármegyei bizottság elnöki tisztjét látta el.<br /> <br /> Szakál Lajos '''népszerű költő''' volt, bár műveinek nagy részét népdalok alkották. Nem tisztázott, mennyire használta fel a népdalokat a verseihez. Költészete inkább népies verselés, egyetlen verseskötete a ''Cimbalom'' címet viseli. A korabeli folyóiratok, zsebkönyvek szívesen közölték a verseit. Szakál Lajos költői jelentősége abban áll, hogy '''előkészítője volt Petőfi és Arany költészetének'''.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Szakál [[1840|1840-től]] nagyjából [[1850]] végéig Gyulán, a mai Jókai u. 4 számú (Ladics-féle) házban lakott. A ház – ahol '''Petőfi is vendégeskedett''' – falán '''[[Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)|emléktábla]]''' áll.<br /> <br /> == Források ==<br /> * Dankó Imre: Szakál Lajos. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961. 6–16., 20–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szakál Lajos. In: [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Szak%C3%A1l%20Lajos%20(1816-1875) Mjvk.hu] (Látogatva: 2022. 10. 13.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Kohn Dávid: Szakál Lajos : visszaemlékezés Békés vármegye aranytollú főjegyzőjére. In: Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937. 84–99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Körösök vidéke : honismereti füzet. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1988–1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Nagy András, D.: Százhuszonöt éve hunyt el Szakál Lajos jogász, vármegyei főjegyző, népköltő. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_02/?pg=275&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 48. szám (2000. február 26–27.) 6. p.]<br /> * Szakál Lajos. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarorszagEsANagyvilag_1875_1/?pg=96&amp;layout=s Magyarország és a Nagyvilág, 11. évf. 9. szám (1875. február 28.) 1–2. p.]<br /> * Szakál Lajos. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1868/?pg=555&amp;layout=s Vasárnapi Ujság, 15. évf. 46. szám (1868. november 15.)]<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * Időutazás Gyulán – 205 évvel ezelőtt született Szakál Lajos. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/136111-idoutazas-gyulan--205-evvel-ezelott-szuletett-szak Gyulaihirlap.hu]<br /> <br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Köröstarcsa]]<br /> [[Kategória:Gyula]]<br /> [[Kategória:Ügyvédek]]<br /> [[Kategória:Jegyzők]]<br /> [[Kategória:Irodalmárok]]<br /> [[Kategória:Politikusok]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szak%C3%A1l_Albert_(1829%E2%80%921909) 2023-02-10T14:30:23Z

<p>Ker0: + 1 hivatkozás</p> <hr /> <div>[[Fájl:Szakal_Albert.jpg|bélyegkép|300px|Szakál Albert (1829‒1909)]]<br /> festőművész<br /> <br /> ==Élete==<br /> Váradi Szakál Albert '''[[1829]]. [[május 6.|május 6-án]] született Köröstarcsán''' nemesi származású református családba. Édesapja Szakál Ferenc köröstarcsai jegyző, édesanyja dabasi Halász Zsuzsanna. Testvérei: [[Szakál Lajos (1816–1875)|Lajos]] (népdalköltő, Békés megye főjegyzője, Békés országgyűlési képviselője), Antónia, Antal, Ludovika (Lujza), Róza és Viktor.<br /> '''Szakál Albert és Szabó Magda írónő rokonságban álltak.''' A festő apai nagyapja, váradi Szakál Mihály (zsarolyáni református lelkész és esperes) az írónő szépapja is egyben, valamint Szabó Magda apai nagyapja, ágyai Szabó János (1835-1902, tarcsai református lelkész és esperes) Szakál Albert unokatestvére anyai ágról.<br /> <br /> '''Elemi iskoláit Köröstarcsán, középiskoláit Kisújszálláson és Kecskeméten végezte.'''<br /> <br /> '''[[1877|1877-ben]] kötött házasságot''' ószőnyi Lenszky József csendőrszázados leányával '''Lenszky Jozefával''' (Jozefin). '''A házasságból egy leánygyermek született: Berta.'''<br /> <br /> 81 éves korában '''[[1909]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] hunyt el Köröstarcsán.''' Temetése [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] volt a református egyház szertartásai szerint a köröstarcsai temetőben.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> Szakál Albert '''részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban'''. 19 évesen – bár nem volt hadköteles – önként jelentkezett a nemzetőrségbe, és Békés megye mozgósított lovas nemzetőrségével [[1848]] nyarán részt vett a délvidéki harcokban, majd szeptember végén honvéd önkéntes lett. [[1849|1849-ben]] a Vécsey Károly vezette V. hadtestnél főhadnagyként szolgált: részt vett Arad és Temesvár ostromában, majd Borosjenőn tette le a fegyvert.<br /> <br /> '''A szabadságharc bukása után két évig otthon volt szüleinél, majd [[1852|1852-től]] Pesten élt, ahol portrémegrendelésekből tartotta el magát,''' emellett tájképeket is festett. '''Három évig Münchenben képzőművészeti tanulmányokat folytatott''' a Podmaniczky család anyagi támogatásával. '''Hazatérése után''' a kor szokása szerint '''– az arcképmegbízatások mellett – családi ősgalériák restaurálását is vállalta''': például '''a Wenckheim család békés megyei birtokain is festett.''' '''Az 1850–60-as években rendszeresen ment Debrecenbe portrémegrendeléseket teljesíteni''' (pl. Csanak család, Várady-Szabó család). Fiatalon '''többször szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain''' (''Dunamelléki táj'', ''Tájkép szélmalommal'' című képeivel).<br /> <br /> '''Az 1860-as évek végén visszavonult szülőföldjére, Köröstarcsán gazdálkodott, családot alapított''', de a festést itt sem hagyta abba.<br /> '''Az [[1881|1881-es]] árvízben birtoka elpusztult, elszegényedett.''' Földjeit eladta és 150 képből álló festménygyűjteményétől is kénytelen volt megválni. Honvédfőhadnagyi nyugdíjából és felesége postamesteri fizetéséből éltek.<br /> <br /> '''A békéscsabai múzeum [[1902|1902-ben]] 17 festményt vásárolt meg az idős mestertől,''' melyek ma is a gyűjtemény részét képezik.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;Gallery widths=&quot;300px&quot; heights=&quot;300px&quot;&gt;<br /> Fájl:Bekescsabai_muzeum_1902_evi_lajstroma.jpg|Szakál Albert festményeinek listája a békéscsabai múzeum 1902. évi lajstromában<br /> Fájl:Szakal_Albert_gyaszjelentese.jpg|Szakál Albert gyászjelentése a Békés című hetilapban<br /> Fájl:tarcsai_arviz.jpg|Az 1881. évi árvíz Tarcsán<br /> Fájl:Szakal_Albert_csaladfaja.jpg|Szakál Albert családfája<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Források==<br /> *Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest : Heraldika, 1999. 3. kötet (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> *A csabai muzeum-egyesűlet… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?pg=9&amp;layout=s Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 2. szám (1902. január 5.) p. 4.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *Ezüstmenyegző és eljegyzés In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1902/?pg=292&amp;layout=s&amp;query=szak%C3%A1ll Békés, 34. évfolyam 47. szám (1902. november 23.) p. 3.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=11&amp;layout=s Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve ; 2.), („Ami csabai…”)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_41/?pg=13&amp;layout=s&amp;query=szak%C3%A1ll%20albert Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016 (Munkácsy Mihály Múzeum évkönyve ; 4.), (&quot;Ami csabai ...&quot;)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *Lyka Károly: Elfelejtett magyar festők : [Szakál Albert, Szontagh Géza Diego] In: Magyar Művészet, 11. évfolyam 4. szám (1935) p. 116. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> *[https://mek.oszk.hu/09300/09379/pdf/mo_csaladai_10.pdf Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest : Ráth Móra, 1863] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *Oláh György: Békésvármegye, 1848-1849. Gyula : Dobay Ny., 1889-1892. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> *Sz. Kürti Katalin: Egy elfelejtett köröstarcsai művész, Szakál Albert (1829-1909) In: Békési Élet, 22. évfolyam 2. szám (1987) p. 237-242. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> *[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_48/?pg=42&amp;layout=s&amp;query=szak%C3%A1i Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987 (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei ; 48.)] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *Valentyik Ferenc: Szabó Magda írónő nyomdokában In: [https://www.dabas.hu/index.php/mediaf/osszesitett-dokumentumtar/dabasi-ujsag/1111-dabasi-ujsag-2019-majusi-szama/file Dabasi Újság, 19. évfolyam 5. szám (2019. május) p. 22.] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> *[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/584230# váradi Szakál Albert gyászjelentése] (Látogatva: 2021. 03. 19.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> *Szakál Albert festményei In: [https://www.europeana.eu/en/search?page=1&amp;view=grid&amp;query=Szak%C3%A1l%20Albert Europeana]<br /> *[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=11&amp;layout=s Szakál Albert: Önarckép]<br /> <br /> [[Kategória:Köröstarcsa]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:1848/49]]<br /> [[Kategória:Festőművészek]]<br /> [[Kategória:Képzőművészek]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(Gyula) 2023-02-08T12:03:06Z

<p>Ker0: + hivatkozás</p> <hr /> <div>[[Fájl:Petofi emlektabla Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla]]<br /> [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] utolsó politikai beszéde emlékére [[1959|1959-ben]] műkőtáblát avattak [[Gyula|Gyulán]], a Városháza falán.<br /> <br /> Egyes források szerint nem volt helyénvaló az emléktábla állítása, hiszen ha Petőfi valóban járt [[1849]] júliusában Gyulán, azt nem ezzel a céllal tette. Petőfi második gyulai látogatása során [[Szakál Lajos (1816–1875)|Szakál Lajosnál]], a vármegye főjegyzőjénél lakott, ahol [[Sárosi Gyula (1816–1861)|Sárosi Gyulával]] kiegészülve tartottak baráti összejöveteleket. <br /> <br /> Más források szerint részt vett ekkor egy közgyűlésen, ahonnan egy hangos közbekiáltás után távozott.<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> '''Helye:''' Gyula, Petőfi tér 3.<br /> <br /> '''Anyaga:''' szürke, vésett műkő<br /> <br /> '''Mérete:''' 30x40 cm<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[1959]]. [[március 15.]]?<br /> <br /> '''Szövege: '''A kortárs hagyomány szerint ebben az épületben mondta el utolsó politikai beszédét Petőfi Sándor 1849. júliusában.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]<br /> * [[Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)]]<br /> * [[Szakál Lajos (1816–1875)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * Czeglédi Imre: Petőfi Gyulán. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 1961. 6–10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Könyvtár, 1998. 88. tétel (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Dienes András: A Petőfi-hagyomány. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MagyarHirek_USAHUN_1962/?pg=56&amp;layout=s Magyar Hírek, 15. évf. 6. szám (1962. március 15.) 9. p.]<br /> * Gyulai napok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_03/?pg=123&amp;layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 62. sz. (1985. március 15.) 4. p.]<br /> * Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Petőfi Mező-Berényben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1881/?pg=141&amp;layout=s Vasárnapi Újság, 28. évf. 9. sz. (1881. február 27.) 138. p.]<br /> <br /> [[Kategória:Gyula]]<br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Gyulai emléktáblák]]<br /> [[Kategória:1848/49]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Orlai_Petrics_Soma-szobor_(Mez%C5%91ber%C3%A9ny) 2023-02-08T11:54:20Z

<p>Ker0: /* Felavatása */ elnevezés pontosítás</p> <hr /> <div>[[Fájl:Orlai szobor Mezobereny.jpg|bélyegkép|300px|Orlai Petrics Soma-szobor]]<br /> [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]] festőművész születésének 175. évfordulója alkalmából szobrot avattak [[Mezőberény|Mezőberényben]].<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> A [[1997]]. [[október 18.|október 18-i]] ünnepségen beszédet mondott '''dr. Bereczki Lóránd''', a Nemzeti Galéria főigazgatója. A szobrot '''Cservenák Pál Miklós''' polgármester leplezte le a Petőfi u. 17–19. szám alatti '''általános iskola előkertjében'''.<br /> <br /> Az Orlai-mellszobor '''Széri Varga Géza''' békéscsabai szobrászművész alkotása.<br /> <br /> Az ünnepségen névadás is történt, a Petőfi utcai 2. számú általános iskola felvette a mezőberényi születésű Orlai Petrics Soma nevét.<br /> Jelenleg az intézmény Mezőberényi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium néven ismert.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * Orlai-szobor Mezőberényben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/UjMagyarorszag_1997_10/?pg=273&amp;layout=s Új Magyarország, 7. évf. 245. szám (1997. október 21.) 10. p.] (Látogatva: 2023. 01. 06.)<br /> * Szobor Orlai Petrics Somának. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_10/?pg=184&amp;layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 240. szám (1997. október 14.) 1. p.] (Látogatva: 2023. 01. 06.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Szűcsné Sziklai Éva: Gazdagodtunk! In: Mezőberényi Hírmondó, 7. évf. 11. szám (1997. november) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> [[Kategória:Mezőberény]]<br /> [[Kategória:Szobrok és emlékművek]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vajda_P%C3%A9ter_(1808%E2%80%931846) 2023-02-08T10:50:34Z

<p>Ker0: + kategória</p> <hr /> <div>költő, újságíró, pedagógus<br /> <br /> == Élete ==<br /> [[Fájl:Vajda Peter VasarnapiUjsag 1858.jpg|bélyegkép|300px|Vajda Péter]]<br /> [[Fájl:Vajda Peter VPGimn 1930-31.jpg|bélyegkép|300px]]<br /> [[Fájl:Vajda Peter mellszobor VasarnapiUjsag 1908.jpg|bélyegkép|300px|Vajda Péter-mellszobor]]<br /> <br /> Vajda Péter '''[[1808]]. [[január 20.|január 20-án]] született''' a Veszprém megyei '''Vanyolán'''. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.<br /> <br /> [[1819|1819-től]] a '''soproni evangélikus gimnáziumban''' tanult, figyelme az angol és német nyelvű irodalom és tudomány felé fordult. [[1826|1826-ban]] távoznia kellett, miután a diákok szabadságáról elmélkedett, és felszólalt a büntetések ellen. Tanulmányait a '''győri akadémián''' folytatta. Győrben házitanítóként alkalmazták, sokat kirándult. [[1828|1828-tól]] '''orvosi tanulmányokat végzett''' Pesten, a természettudományok mellett az irodalom érdekelte. Társai körében népszerűvé tette a piros nyakkendő viselését. Orvosi diplomát nem szerzett, [[1831|1831-ben]] távozott – feltételezhetően egy tiltakozó diákmozgalomban való szerepvállalása miatt.<br /> <br /> [[1836|1836-ban]] megházasodott, Papp Katalint vette feleségül.<br /> <br /> Vajda Péter '''[[1846]]. [[február 10.|február 10-én]] hunyt el [[Szarvas|Szarvason]]'''. A szarvasi evangélikus Ótemetőben helyezték örök nyugalomra. '''Petőfi Sándor''' búcsúverset írt Vajda Péter halálára, ''„a természet leghívebb fiának”'', a ''„függetlenség hősének”'' nevezte a költőt. Síremlékét [[1861|1861-ben]] állították.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Első versei [[1831|1831-ben]] a ''Koszorú'', cikkei a ''Hasznos Mulatságok'' (a ''Hazai és Külföldi Tudósítások'' kulturális melléklete) című lapokban jelentek meg. [[1833|1833-tól]] utóbbi társszerkesztőjeként dolgozott. Kezdetben '''Uzdi Gyula''', majd Bogárdy és Darázsy álnéven is írt. Költeményeiben a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a testvériséghez, az igazsághoz és a joghoz kapcsolódó, '''radikális eszmék''' jelennek meg. A költemények mellett regények, elbeszélések, útleírások köthetők a nevéhez. <br /> <br /> Első tanulmányát [[1832|1832-ben]] ''Nemzetiség'' címmel a ''Tudományos Gyűjtemény''ben közölte. [[1834|1834-től]] szépprózai műveket is írt, első regénye ''A legszebb lány'' címmel jelent meg. A ''Vajkoontala'' című elbeszélés közönségsikert hozott a számára.<br /> <br /> [[1834|1834-ben]] külföldi ismeretterjesztő lapok mintájára Lipcsében elindította a ''Garasos Tár'' című lapot, melynek szerkesztője, a cikkek szerzője és fordítója volt. Az ismeretterjesztő folyóiratnak három hónap alatt 12 lapszáma jelent meg. Lipcse után tanulmányúton járt Angliában, Hollandiában és Itáliában. Hazatérte után a ''Rajzolatok'' c. laphoz, majd az ''Athenaeum''hoz került. [[1838|1838-ban]] ismét a ''Hasznos Mulatságok'' folyóiratnál dolgozott, majd Kunoss Endre és Sztancsics (Táncsics) Mihállyal elindították a ''Természet'' c. folyóiratot, valamint a ''Lombok'' nevet viselő irodalmi mellékletet. [[1835]]–[[1840]] között az ''Auróra'', a ''Kritikai Lapok'', a ''Társalkodó'' munkatársa volt. [[1840|1840-ben]] Vahot Imre és Erdélyi János társaságában szerepet vállalt a '''Nemzeti Almanach Társaság''' megalapításában, [[1846|1846-ig]] szerkesztette az ''Almanach''-sorozatot. [[1841|1841-ben]] kinevezték a ''Világ'' című lap felelős szerkesztőjének. [[1841|1841-től]] a ''Pesti Hírlap'' is közölte írásait. Cikkeiben a haza, a szabadság, az egyenlőség, az egyenjogúság, a jövő megalapozásának eszméi jelentek meg. '''Gondolatai Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra is hatottak.'''<br /> <br /> Vajda Péter a '''pesti közélet''' aktív szereplője volt. [[1837|1837-ben]] a '''Magyar Tudományos Akadémia''' levelező tagja, [[1841|1841-ben]] a '''Kisfaludy Társaság''' tagja, [[1841|1841-ben]] a '''Királyi Magyar Természettudományi Társulat''' titkára, [[1842|1842-ben]] az '''Iparegyesület''' jegyzője lett. A '''Magyar Drámaíró Egyesület''' szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.<br /> <br /> '''Tanári pályáját''' az 1840-es évek elején a '''budapesti evangélikus gimnázium''' segédtanáraként kezdte. [[1842|1842-ben]] ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. ''Képes Ábéczé''). [[1843|1843-ban]] kinevezték a '''szarvasi főgimnázium''' igazgatójának. '''Szarvason több reformot bevezetett''' (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Figyelmet fordított a testi nevelésre: bevezette a gimnasztikát és az úszást, ''Aradi úszómester'' címmel megírta az első magyar nyelvű úszótankönyvet. Hívására '''Ballagi (Bloch) Mór''' teológus, nyelvész és '''Greguss Ágost''' irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium '''országos hírnévre tett szert'''. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. [[1844]]–[[1845|1845-ben]] az ''Életképek'' irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.<br /> <br /> == Válogatott írásai ==<br /> * A legszebb leány (tréfás elbeszélések, 1834)<br /> * A nap szakaszai (költeményes festések, 1834)<br /> * A szépítés mestersége (útmutatás, 1835)<br /> * A tapasztalt méhészgazda (oktatás, 1835)<br /> * Magyar nyelvtudomány (1835)<br /> * Pesti levelek 1–2. kötet (1835–1837)<br /> * Joguz, vagy a honkeresők (tragédia, 1836)<br /> * Növénytudomány (magyar-latin füvésznyelv, 1836)<br /> * Tárcsai Bende (regény, 1837)<br /> * Vajkoontala (novella)<br /> * Az aratás (novella)<br /> * Dalhon I–IV. füzet (prózaversek, 1839–1844)<br /> * Vajda Péter magyar nyelvtana (magyar–német, 1840)<br /> * Az éj fija (novella, 1841)<br /> * A Pesti Protestans Fő-iskola terve (1843)<br /> * Utazás a hazában (útleírás, 1843)<br /> * Nemzeti ábéczé (olvasókönyv, é.n.)<br /> * Buda halála (szomorújáték, 1867)<br /> * Dalhon (válogatás, 1906)<br /> * Erkölcsi beszédek (1931)<br /> * Költemények prózában és más írások (1958)<br /> * Vajda Péter válogatott művei (1972)<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> * [[1846|1846-ban]] a Bakony egyik kilátóját és a Budai-hegyek egyik bércét nevezték el róla.<br /> * Dunaiszky Lőrinc [[1856|1856-ban]] készített Vajda Péter-szobraiból egy a szarvasi gimnáziumba, egy másik az Akadémiára került.<br /> * Nevét [[1898|1898-ban]] a szülőháza falán, [[1971|1971-ben]] a vanyolai iskola falán elhelyezett emléktáblákon örökítették meg.<br /> * A szarvasi gimnázium [[1930|1930-ban]], a vanyolai iskola [[1961|1961-ben]], a szarvasi Művelődési Központ [[1963|1963-ban]], a budapesti Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola [[1996|1996-ban]] felvette Vajda Péter nevét.<br /> * Vajda Péter erkölcsi beszédeinek kéziratát a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége jelentette meg [[1931|1931-ben]].<br /> * A Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre [[1963|1963-ban]] megalapította a Vajda-emlékdíjat. A kitüntetett tanulók nevét a Vajda-emlékserlegen örökítik meg.<br /> * Szarvason (Csepregi Zoltán, 1976) és Vanyolán (Tarr István, 1961) egy-egy mellszobor őrzi az emlékét.<br /> * [[1988|1988-ban]] Vanyolán felavatták a Vajda Péter emlékházat.<br /> * [[1995|1995-ben]] létrehozták a Szarvasi Vajda Péter Alapítványt.<br /> * [[2002|2002-ben]], a szarvasi gimnázium alapításának 200. évfordulója alkalmából emlékérem (Lebó Ferenc győri mester alkotása) és [[Vajda Péter-dombormű (Szarvas)|emléktábla]] (Lestyán-Goda János szarvasi szobrászművész) készült a tiszteletére.<br /> * [[2022|2022-ben]] a szarvasi gimnázium falán felavatták a Vajda Péter portréjával ellátott [[Vajda Péter és István főherceg emléktáblája (Szarvas)|emléktáblát]].<br /> * Szarvason, a nevét viselő gimnáziumban Vajda-napot rendeznek.<br /> * Utcát neveztek el róla Budapesten, Szarvason és Vanyolán.<br /> <br /> == Források ==<br /> * A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988. 36–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: [https://www.newjsag.hu/2022/05/07/unnep-a-vajdaban/ Newjsag.hu] (Látogatva: 2022. 10. 14.)<br /> * Szinnyei József: [https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/v/v28991.htm Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1914] (Látogatva: 2022. 10. 14.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Elek László: Vajda Péter élete, irodalmi-közéleti tevékenysége, pedagógiai munkássága. Szarvas : Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * [https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2947#book/ Evangélikus arcképcsarnok. Szerk.: Tóth-Szöllős Mihály. Budapest : Ev. Sajtóosztály, 2002]<br /> * Hanzó Lajos: Vajda Péter, 1808–1846. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Hegedűs András: Vajda Péter emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1958/?pg=42&amp;layout=s Köznevelés, 14. évf. 2. szám (1958. január 22.) (1958) 25–28. p.]<br /> * Hegedűs András: Vajda Péter pedagógiai nézetei. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PedagogiaiSzemle_1958/?pg=377&amp;layout=s Pedagógiai Szemle, 8. évf. 4. szám (1958) 360–375. p.]<br /> * Kádár Zoltán: Vajda Péter. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/TermtudKozl_1983/?pg=195&amp;layout=s Természet Világa, 114. évf. 4. szám (1983. április 1.) 182. p.]<br /> * Kemény Gábor: Vajda Péter emléke… (1808–1846). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1946/?pg=174&amp;layout=s Köznevelés, 2. évf. 8. szám (1946. április 15.) 11–12. p.]<br /> * Kerecsényi Zoltán: 205 esztendeje született Vajda Péter. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2013-2/?pg=101&amp;layout=s Evangélikus Élet, 78. évf. 33–34. szám (2013. augusztus 18.) 6. p.]<br /> * Kováss Jánosné: Vajda Péter. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1976/?pg=73&amp;layout=s Evangélikus Élet, 41. évf. 18. szám (1976. május 2.) 4. p.]<br /> * Költők a hírnév árnyékából : válogatás. Szerk. és az utószót írta Mezei Márta. Budapest : Unikornis, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Lovász György: Vajda Péter (1808–1846). In: A Szarvasi Állami Vajda Péter Általános Gimnázium évkönyve 1962–63. tanév. Összeáll.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Ált. Gimn., 1963. 3–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Markó László et al.: [http://real-eod.mtak.hu/7573/1/AMTATagjai1825-2002.pdf A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825–2002. Budapest : MTA Társadalomkut. Közp., 2003]<br /> * Nádor Jenő: Egy demokratikus nevelő centenáriuma. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Emberneveles_1946/?pg=209&amp;layout=s Embernevelés, 2. évf. 3–4. szám (1946. március 1.) 210–212.]<br /> * Nádor Jenő: Vajda Péter tanítványai között. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PedagogiaiSzemle_1960_2/?pg=72&amp;layout=s Pedagógiai Szemle, 7-8. szám (1960. július–december) 649–652. p.]<br /> * Széchy Károly: Vajda Péter élete és művei. Budapest : Eggenberger, 1892<br /> * Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Tölgyesi József: Vajda Péter, a reformkor progresszív író-pedagógusa, tudósa emlékezete (1808–1846). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LapokPapaTortenetebol_2006/?pg=50&amp;layout=s Lapok Pápa Történetéből, különszám (2006) 1–7. p.]<br /> * Vajda Péter Tudományos Ülésszak. Budapest : TIT, 1971<br /> * Vajda Péter. (1808–1846.) In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1858/?pg=594&amp;layout=s Vasárnapi Ujság, 5. évf. 50. szám (1858. december 12.) 589–590. p.]<br /> * Vajda Péter: Vajda Péter művei. A vál., szöveggond. és a jegyzetek Mudra Viktória és Zákány Tóth Péter munkája. Budapest : Kortárs, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Vajda Péter: Vajda Péter válogatott művei : halálának 125. évfordulója emlékére. Vál. és sajtó alá rend. Lukácsy Sándor. Veszprém : Veszprém M. Tcs., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Városunk, Szarvas : olvasókönyv kicsiknek és nagyoknak. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Önkormányzat, 2014. 108–109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Vikol Katalin: Vajda Péter emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1983_01/?pg=195&amp;layout=s Magyar Nemzet, 39. évf. 16. szám (1983. január 20.) 4. p.]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * Vajda Péter. In: [http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Vajda_P%C3%A9ter Helyismeret.hu]<br /> * Vajda Péter. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/v-78466/vajda-peter-784A9/ Magyar életrajzi lexikon]<br /> * Vajda Péter. In: [https://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=VAJDA%20P%C3%A9ter Veszprém megyei kortárs lexikon]<br /> <br /> [[Kategória:Szarvas]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Irodalmárok]]<br /> [[Kategória:Újságírók]]<br /> [[Kategória:Pedagógusok]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vajda_P%C3%A9ter-domborm%C5%B1_(Szarvas) 2023-02-08T10:50:21Z

<p>Ker0: + kategória</p> <hr /> <div>[[Fájl:Vajda Peter dombormu.jpg|bélyegkép|200px|Vajda Péter-dombormű]]<br /> Vajda Péter tiszteletére [[2002|2002-ben]] domborművet avattak [[Szarvas|Szarvason]].<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapításának 200. évfordulója alkalmából [[2002]]. [[november 8.|november 8-án]] ünnepséget szerveztek. <br /> <br /> Megkoszorúztak a gimnázium jeles tanárainak nyughelyét, a művelődési központban gálaestet tartottak. Másnap az istentiszteletet követően átadták a Vajda Péter emlékére alapított plaketteket és érmeket. A Tessedik Sámuel Múzeumban iskolatörténeti kiállítást nyitottak, majd '''a gimnázium A épületében''' dr. Kepenyes János igazgató és Sári Lajos helyettes államtitkár leleplezte a Vajda Péter-domborművet. Az alkotást '''Lestyán-Goda János''' szobrászművész, a dombormű készítője ismertette. A jubileumi ünnepség az Öregdiákok Baráti Köre ünnepi közgyűlésével ért véget.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Szenes János: Méltóságteljes megemlékezések a Vajda Péter Gimnáziumban. In: Szarvasi 7, 8. évf. 46. szám (2002. november 15.) 4., 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> [[Kategória:Szarvas]]<br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Vajda_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Istv%C3%A1n_f%C5%91herceg_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja_(Szarvas) 2023-02-08T10:50:10Z

<p>Ker0: + kategória</p> <hr /> <div>[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]] és István főherceg tiszteletére [[2022|2022-ben]] emléktáblát avattak [[Szarvas|Szarvason]].<br /> <br /> == Az emléktábla ==<br /> [[Fájl:VajdaP Istvan foherceg emlektabla.JPG|bélyegkép|300px|Emléktábla]]<br /> '''Helye:''' a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium falán<br /> <br /> '''Anyaga:'''<br /> <br /> '''Mérete:'''<br /> <br /> '''Átadás dátuma:''' [[2022]]. [[május 5.]]<br /> <br /> '''Szövege:''' 180 éves a Királyi Magyar Természettudományi Társulat &lt;br&gt;<br /> Vajda Péter első titkár – István főherceg pártfogó &lt;br&gt;<br /> Ezt az emléktáblát Szarvas város újratelepítésének 300. évfordulóján helyezték el. &lt;br&gt;<br /> A portrék Túri Török Tibor szobrászművész ajándékai &lt;br&gt;<br /> A tábla Csőke Péter kőfaragó mester munkája &lt;br&gt;<br /> 2022 &lt;br&gt;<br /> Ötlet: Dr. Demeter László<br /> <br /> == Felavatása ==<br /> 2022. május 5-én a város újratelepítésének 300., a Királyi Magyar Természettudományi Társulat létrehozásának 180. évfordulója alkalmából, valamint Mendöl Tibor földrajztudós tiszteletére emlékülést tartottak Szarvason.<br /> <br /> Az eseményen felavatták Vajda Péter és István nádor emléktábláját, melyet dr. Demeter László főiskolai adjunktus, Kitajkáné Szántai Mária és dr. Tirják László, a Nemzeti Park igazgatója leplezett le. Beszédet mondott Pécsváradi Antal, a gimnázium tanára. Koszorút helyezett el Kitajkáné Szántai Mária igazgató. Az emléktáblát Zahorecz Pál evangélikus lelkész áldotta meg.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: [https://www.newjsag.hu/2022/05/07/unnep-a-vajdaban/ Newjsag.hu] (Látogatva: 2022. 10. 14.)<br /> <br /> [[Kategória:Emléktáblák]]<br /> [[Kategória:Szarvas]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Ker0