Túzokrezervátum (Dévaványa)

2012-04-06T14:27:24Z

Fbarbara:

== A település ==

A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.

== A túzok ==

=== Jellemzői ===

A [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.

=== Élőhelye ===

A túzok élőhelye a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.

=== Védettsége Magyarországon ===

Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.

=== Az egyedek száma ===

A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.

== A Dévaványai Túzokrezervátum ==

=== Elhelyezkedése, területe ===

A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.

=== Feladata ===

A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.

=== Túzok-mentőállomás ===

1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.

== Más élőlények a területen ==

A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj.
Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.

== Lásd még ==
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)

== Források ==
* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)
* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)
* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:
-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására
-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Látogatva: 2012.03.17.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. (Látogatva: 2012.03.28.)
* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Látogatva: 2012.03.28.)
* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Látogatva: 2012.03.28.)
* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Látogatva: 2012.03.28.)
* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Látogatva: 2012.03.29.)

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.vendegvaro.hu/tuzokrezervatum-devavanya Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-novenyvilaga/Sziki-kocsord Természetbolond, Sziki kocsord] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-noevenyek/Reti-Pettyegetett-oszirozsa Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.mimi.hu/noveny/kolokan.html Növények, Kolokán] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)

BékésWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]

Túzokrezervátum (Dévaványa)