http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Etqw&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FEtqw 2026-07-18T18:39:26Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mez%C5%91hegyesi_M%C3%A9nesbirtok 2011-06-22T21:33:25Z

<p>Etqw: </p> <hr /> <div>A mezőhegyesi állami mén- és méncsikó telep 1950-ben kezdte el működését. Mezőhegyes lótenyésztése mindig meghatározta a népi lótenyésztést.<br /> <br /> ==Története==<br /> <br /> Csekonics József, egy fiatal lovastiszt figyelt fel a magyar lótenyésztés siralmas helyzetére. A kőszegi születésű férfi a jezsuitáknál, majd Bécsben tanult, ahol egyre kevesebb érdeklődést mutatott a humán tantárgyak irányába, majd később hátat fordított tanulmányainak. Csekonics 17 évesen a vértes huszárokhoz állt be, 1777-ben hadnagy, és 1783-ban, 26 évesen már századosi rendfokozatban szolgált. A lovak iránti vonzalomra az elöljárói is felfigyeltek. Csekonics a környező méneseket több ízben felkereste, információkat gyűjtött, majd az újdonsült századost Hoditz tábornok 1783-ban a hadsereg pótlovazásával bízta meg. Csekonics járta az országot, felmérte a lóállomány helyzetét és az volt a megállapítása, hogy Magyarországon a lóállomány minősége és mennyisége már teljesen kimerült. Válaszul a hiányosságokra tervezetet készít, melyet II. József uralkodónak előterjeszt. E tervezet 1784 December 20-án jóváhagyja az uralkodó, melyben szerepel a jó kancák igazolvánnyal való ellátása, és új ménesbirtokok – köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok - alapítása.<br /> 2004-ben a Ménesbirtok privatizációja kapcsán a kormány úgy döntött, hogy a ménes állami tulajban marad. Szeptember 1-én megalakult a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. <br /> <br /> ==Nóniusz, a „tökéletes ló”== <br /> [[Fájl:Noniusz_mezohegyes.jpg‎|bélyegkép|Nóniusz]]A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta &quot;ősapja&quot;, aki nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett [[Mezőhegyes]]en. <br /> Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal.<br /> <br /> ==Edward Király Elismerése==<br /> <br /> 1880-81-ben 10 db nóniusz kancát Ferenc József klabrudi magánménesébe vitték, hogy eredeti normann ménekkel fedeztessék. Az erőteljes méneket pedig az Alföld egy-egy tájára helyezték az ottani állomány feljavítására.<br /> A könnyebb nóniusz törzsbe kisebb, zömökebb lovak kerültek, a felfrissítésre ugyancsak telivér méneket soroltak be. Ez a típus a legmegfelelőbb volt a kisgazdaságok számára, de alkalmasak <br /> <br /> voltak katonai, tüzérségi és szekerész lovaknak is. A szakemberek körében nagy elismerésre tett szert a nóniusz az 1885-ös országos mezőgazdasági kiállításon. <br /> Kozma Ferenc ló kiállításán II. Edward angol király és II. Vilmos német trónörökös megjelent, gyarapítva a neves gratulálók körét. A nóniusz híre világszerte egyre csak nőtt.<br /> <br /> {{#ev:youtube|GojQGBXweQU}}<br /> <br /> ==Külső hivatkozások==<br /> <br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=1381&amp;secID=5159 Központi fedett lovarda] (fotó)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes Mezőhegyes] (Wikipédia szócikk)<br /> * [http://www.mamkft.hu Mezőhegyesi Állami Ménes Kft] (honlap)<br /> * [http://www.menesbirtok.hu/ Mezőhegyesi Ménesbirtok] (honlap)<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=1382&amp;secID=5160 Ménesparancsnoki épület] (fotó)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3niusz_%28l%C3%B3fajta%29 Nóniusz (lófajta)] (Wikipédia szócikk)<br /> <br /> <br /> ==Kapcsolódó irodalom==<br /> <br /> <br /> * A mezőhegyesi lófajták szerepe a lótenyésztésben : nemzetközi szimpózium Mezőhegyes alapitásának 200 éves jubileuma alkalmából : Mezőhegyes, 1985. június 27-28. Mezőhegyes : [Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát], 1985. 88 p.<br /> * Borbás Lajos : A mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973.<br /> * Dvorschák János : Adatok Mezőhegyes történetéhez : A Nonius származása és fejlődése. Budapest : s. n., 1931.<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=296&amp;secID=4171 Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménes birtok. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2003.]<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24403&amp;secID=45592 Erdész Ádám: A Mezőhegyesi Ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között]. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1987.<br /> * Fáy Andor : A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955.<br /> * Hankó József : Lovak és Lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> * Horváth Mária : Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: Képes Újság 26. évf. (1985) 5.sz. p.16-17.<br /> * Ménesi György : A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: Békés Megyei Hírlap 47. (1992.április 29.) 101. p.5.<br /> * Mezőhegyes lótenyésztésének története : 1785-től 1985-ig. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p.<br /> * Ócsag Imre : A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p.<br /> * Tóth István : Mezőhegyes 2000 éve. Mezőhegyes : [Mezőgazdasági Kombinát], [19[86]</div>

Etqw http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Menek%C3%BCltt%C3%A1bor_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2011-06-07T12:02:32Z

<p>Etqw: </p> <hr /> <div>A menekülők nem önszántukból hagyják el otthonukat, hanem félelmükben attól, hogy a fajuk, vallási, politikai meggyőződésük, nemzeti, illetve társadalmi hovatartozásuk miatt hazájukban üldözni fogják őket. Itt próbál segíteni a Békéscsabai Menekülttábor.<br /> <br /> [[Fájl:Menekült.jpg|400px|jobbra|Menekült kislány]]<br /> <br /> == '''Menekülők''' == <br /> <br /> Magyarország 1988-at megelőzően tipikusan menekülteket kibocsátó ország volt. <br /> Az első menedékkérők Romániából jöttek, körülbelül 48000 fő.<br /> Az 1991-ben kitört jugoszláv polgárháború következtében 70000 jugoszláv állampolgár fordult hozzánk védelemért.<br /> 1995-ben a boszniai konfliktusok 5000 főt késztettek menekülésre.<br /> Az 1991-es koszovói összecsapások miatt 8500 fő keresett nálunk védelmet.<br /> 2002-ben az afganisztáni események elől több mint 4000 afgán menekül Magyarországra.<br /> <br /> <br /> == '''A kezdetek''' ==<br /> <br /> 1988-ban az akkori Tanácsháza hátsó udvarán létrehoztak egy segélyosztó helyet, ezen kívül pedig több ideiglenes szállás is működött a városban, a környéken és a volt KISZ táborban is. Ezen helyek megszervezésében a Megyei, a Városi Tanács és a Rendőrség állt segítségre.<br /> <br /> <br /> == '''A tábor létrehozása''' ==<br /> [[Fájl:Menekülttábor.jpg|bélyegkép|jobbra|A Menekülttábor épülete]]<br /> A menekültek első tömeges megjelenése után világossá vált, hogy a probléma megoldása csak intézményes keretek között képzelhető el, így befogadó állomások létesítése mellett 1989. július 4.-én a Belügyminisztérium megvásárolta a volt DÉLÉP Vállalat Kétegyházi úti telephelyét, azért, hogy majdan menekülttábort alakíthassanak ki ott. Az év október 23-ától gyors átalakítási munkák után már készen is állt a tábor a menekültek befogadására.<br /> <br /> <br /> == '''Oktatás''' ==<br /> <br /> Habár nem volt rá törvényes előírás, a kilencvenes évek végén a város önkormányzata által működtetett oktatási intézmények aktívan részt vállaltak a menekült gyermekek oktatásában. Példának okáért a József Attila Általános Iskolában egy saját osztály indult, ahol menedékkérő tanárok tanították a gyermekeket, később pedig a 3. számú Általános Iskolában hozták létre a „tábori osztály”-t ahova olyan gyerekek jártak, akik még csak tanulták a magyar nyelvet. Miután pedig el tudták sajátítani anyanyelvünket, felvették őket a város más általános iskoláiba, később pedig állami bizonyítványt is kaphattak. Ez olyan példaértékű hozzáállást bizonyított, amit az UNHCR is elismert, és oklevelet nyújtott át például a Hajnal utcai Óvodának.<br /> <br /> <br /> == '''DEMNET alapítvány''' ==<br /> <br /> A DEMNET a közösségfejlesztésre fókuszált, próbálták megismertetni a táborlakók kultúráját a várossal és fordítva. Gasztronómiai esteket szerveztek a táborban ahová meghívták a szlovák klub tagjait, majd ők mentek el meglátogatni a szlovák tájházat, ezen felül étkezéseken keresztül és zene segítségével ismerkedtek egymással. Menekültek látogattak ki a Belvárosi Iskolába, ahol osztályfőnöki óra keretén belül a másságról és a toleranciáról beszélgettek. Békéscsaba város a programon keresztül teremt lehetőséget arra, hogy a menekültek megismerkedjenek a város történetével, kulturális hagyományival, építészeti örökségeivel. Emellett a program másik célja, hogy a menekülők megismerkedhessenek a város polgáraival, és hogy az emberekben lévő esetleges fenntartások eloszoljanak.<br /> <br /> <br /> == '''Adományok''' ==<br /> <br /> Az 1999-es koszovói válság idején jött létre a kapcsolat Békéscsaba testvérvárosával, Lutherstadt-Wittenberg-el, amikor a város hozzájárult, hogy a napközis tábor területén ideiglenes szállás működjön, amihez takarókat és egyéb berendezési tárgyakat is biztosított az induláshoz. A testvérváros adományokat gyűjtött, többet között pénzt, élelmiszert, ruhákat, takarókat, háztartási gépeket, játékokat adományoztak több alkalommal is. Rajtuk kívül a menekülttábor segítségére a Vöröskereszt sietett; nővért, orvosságokat biztosítottak. <br /> <br /> <br /> == '''Gondoskodás a gyermekekről''' ==<br /> <br /> A békéscsabaiak a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek a gyerekek odafigyelésére. 2002.-ben eldöntötték, hogy tartósan bérbe adják a Tábor utcai volt Bölcsőde épületét menekült gyermekek otthona létesítése céljából. Külföldről is több segítséget kaptak (az Egyesült Államok Hadseregétől, az ENSZ menekültügyi Főbizottságától, Svájc Magyarországi Nagykövetségétől, az Európai Bizottság magyarországi delegációjától), ezután 2003. június 27-én megnyílt a Békéscsabai Menekültotthon, amely 28 gyermek befogadására képes. Létrehozásáig egész Kelet-Európában nem létezett olyan intézmény, amely kimondottan csak kiskorú menedékkérők elhelyezésével és ellátásával foglalkozik, emellett Békéscsaba az egyetlen hely az országban, ahol két tábor is működik. Itt jelenleg 15 gyermek él, ahol lehetőséget kapnak a tanulásra, képességeik kibontakoztatására, és arra, hogy felkészüljenek önálló, felnőtt életükre.<br /> <br /> <br /> == '''MATRA project''' ==<br /> <br /> A Holland kormány által finanszírozott MATRA project célja, hogy meghatározza egy olyan integrációs politika jogi és közigazgatási kereteit, amely hatékonyan segíti elő a menekültek számára a magyar társadalomba való beilleszkedést (magyar nyelvismeret, társadalmi, életvezetési ismeretek, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést könnyítő ismeretek elsajátítása), leginkább közhasznú foglalkoztatás keretében - legális munkavégzéssel, munkabér biztosításával. A végkimenetel egy olyan jogszabály módosító tervezet, ami már a menekültek integrációját a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe helyezi.<br /> <br /> <br /> == '''Hivatkozások''' ==<br /> <br /> [http://www.bevandorlas.hu<br /> <br /> http://www.menedek.hu<br /> <br /> http://www.unhcr.hu]</div>

Etqw http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mez%C5%91hegyesi_M%C3%A9nesbirtok 2011-05-27T20:14:39Z

<p>Etqw: Új oldal, tartalma: „Mezőhegyes lótenyésztése mindig meghatározta a népi lótenyésztést. Csekonincs József egy fiatal lovastiszt figyelt fel a siralmas helyzetre. Csekonics József 18…”</p> <hr /> <div>Mezőhegyes lótenyésztése mindig meghatározta a népi lótenyésztést.<br /> Csekonincs József egy fiatal lovastiszt figyelt fel a siralmas helyzetre. Csekonics József 1857-ben született Kőszegen, jezsuitáknál, majd Bécsben tanult. A humán tantárgyak lassan nem érdekelték és a tanulmányoknak hátat is fordított. Csekonics 17 évesen a vértes huszárokhoz állt be és 1777-ben már hadnagy és 1783-ban, 26 évesen századosi rendfokozatban szolgált. A lovak iránti vonzalomra az elöljárói felfigyeltek. Csekonics a környező méneseket több ízben felkereste, információkat gyűjtött. Hoditz tábornok 1783-ban a hadsereg pótlovazásával bízta meg Csekonics József századost. Csekonics járta az országot, felmérte a lóállomány helyzetét és az volt a megállapítása hogy Magyarországon a lóállomány minősége és mennyisége már teljesen kimerült.<br /> <br /> Nóniusz, a „tökéletes ló”<br /> <br /> Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal.<br /> <br /> Edward Király Elismerése<br /> <br /> <br /> A nehéz – és könnyű nóniusz törzs Kozma Ferenc nevéhez fűződött. Az erős fizikumú igáslovak a nehéz törzsben kaptak helyet. Ezeket a lovakat angol telivérekkel finomították, sőt 1880-81-ben 10db nóniusz kancát Ferenc József klabrudi magánménesébe vitték, hogy eredeti normann ménekkel fedeztessék. Az erőteljes méneket pedig az Alföld egy-egy tájára helyezték az ottani állomány feljavítására.<br /> A könnyebb nóniusz törzsbe kisebb, zömökebb lovak kerültek, a felfrissítésre ugyancsak telivér méneket soroltak be. Ez a típus a legmegfelelőbb volt a kisgazdaságok számára, de alkalmasak voltak katonai, tüzérségi és szekerész lovaknak is. A szakemberek körében nagy elismerésre tett szert a nóniusz az 1885ös országos mezőgazdasági kiállításon. <br /> Kozma Ferenc ló kiállításán II. Edward angol király és II. Vilmos német trónörökös megjelent, gyarapítva a neves gratulálók körét. A nóniusz híre világszerte egyre csak nőtt.<br /> <br /> A mezőhegyesi állami mén- és méncsikó telep 1950-ben kezdte el működését.</div>

Etqw