http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Brigi&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FBrigi 2026-04-23T21:57:22Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9s_Banda 2013-09-06T16:52:32Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája</p> <hr /> <div>A '''Békés Banda''' országos szinten elismert hagyományőrző '''népzenei együttes'''. Repertoárjuk a '''magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek''' (pl. román, szlovák) '''népzenéjére épül. <br /> <br /> <br /> == A zenekar története ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bekes_banda_2008.jpg|bélyegkép|Békés Banda (2008)]] <br /> '''A Békés Banda az 1980-as évek elején Békéscsabán alakult meg három fővel'''.<br /> Az alapítók közül ketten, '''Barbócz Sándor''' és '''Csepregi András''' ma is az együttes tagjai.<br /> A Barbócz Sándor vezette csoport kezdettől fogva egyfajta '''népzenei műhelyként''' is működött. '''A műhely közel húsz kiváló zenészt adott a népzenei mozgalomnak''', akik ma már az ország élenjáró zenekaraiban működnek. <br /> Az együttes tagjai már több mint húsz éve szoros kapcsolatokat ápolnak a Békéscsabához közel eső román lakta települések ([[Méhkerék]], [[Elek]], [[Kétegyháza]]) zenészeivel és hagyományőrző táncosaival. Egy ilyen kapcsolatnak a „lenyomata” a '''2004. évben''' kiadott '''''Joc-zsok''''' ''című magyarországi román népzenét tartalmazó CD'', mely a Békés Banda második önálló hanghordozója. Első lemezük, a '''''Huszárverbunk''''' néhány évvel korábban jelent meg. A '''harmadik''', a méhkeréki román zenei anyagra épülő lemez megjelenését 2013-ra tervezik.<br /> A Békés Banda megalakulása óta a '''világ számos országában lépett fel''' különböző folkfesztiválokon magyar néptánccsoportok kísérőzenekaraként, de önállóan is magyar és a szomszédos kárpát-medencei népek zenéjét bemutató koncertprogrammal. A zenekar megfordult ''Írország'', ''Norvégia'' és ''Svédország'' kivételével valamennyi európai országban, fellépett ''Algériában'', ''Egyiptomban'', ''Dél-Afrikában'', továbbá eljutott ''Amerikába'', ''Japánba'', ''Thaiföldre'' és ''Szingapúrba'' is.<br /> <br /> Fellépéseiken arra törekszenek, hogy az előadott műsorszámok a népzenei hűség mellett tempóban, stílusban, hangszerelésben a lehető legváltozatosabbak legyenek, és '''a magyar nyelvterület népzenéjének a lehető legszélesebb keresztmetszetét adják'''.<br /> <br /> == Tagok ==<br /> <br /> * Barbócz Sándor (hegedű, dob)<br /> * Csepregi András (bőgő)<br /> * János Hajnalka (ének)<br /> * Lipták Dániel (hegedű, dob)<br /> * Nagy Gábor (hegedűkontra)<br /> <br /> == Korábbi tagok ==<br /> <br /> * Csík János<br /> * Falusi László<br /> * Gombai Tamás<br /> * Hegedűs Sándor<br /> * Kiss Ferenc<br /> * Szokoly Dongó Balázs<br /> * Téglás Ferenc<br /> <br /> == Fontosabb fellépések, díjak ==<br /> <br /> <br /> A Békés Banda 1982-ben elnyerte a '''Népművészet Ifjú Mestere címet'''. '''Néptáncfesztiválokon''' számos esetben kapta meg a '''legjobb zenei kíséretért járó nívódíjat'''. Többször szerepelt a '''Magyar Rádió nyilvános népzenei koncertjein'''. A zenekar itt rögzített és a stúdióban készített rádiófelvételei gyakran hallhatók különböző népzenei műsorokban. A Magyar Rádió által archivált zenei anyag közel négy órát tesz ki. <br /> 1993-ban a '''Magyar Televízió országos népzenei versenyének Siófokon megrendezett döntőjén első helyezést ért el''' zenekar kategóriában. <br /> A Békés Banda a Táncháztalálkozó, a Táncház-Népzene és az Új Élő Népzene című évenként megjelenő antológia lemezek majd mindegyikén szerepel.<br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Bekes_banda_barbocz_sandor_mester_laszlo_gronyar.jpg<br /> Fájl:Bekes_banda_90-es_evek_hegedus_sandor_falusi_laszlo_szokolay_dongo_balazs_csepregi_andras_barbocz_sandor.jpg|90-es években<br /> Fájl:Bekes_banda_1985_teglas_ferenc_barbocz_sandor_kiss_ferenc_csepregi_andras.jpg|1985<br /> Fájl:Bekes_banda_csik_janos_barbocz_sandor_falusi_laszlo_csepregi_andras.jpg<br /> Fájl:Bekes_banda_gombai_tamas_barbocz_sandor.jpg<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Videófelvételek ==<br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=BboBCyMr_1w Halmos Béla és a Békés Banda]''' <br /> {{#ev:youtube|BboBCyMr_1w}} <br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=h9XwzedrJIQ Dongó és a Békés Banda: Dudás (1995.)]'''<br /> {{#ev:youtube|h9XwzedrJIQ}}<br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=Hs3ymVl0Oj0 Békés Banda: Kőrispataki verbunk és &quot;Régi magyar&quot;]'''<br /> {{#ev:youtube|Hs3ymVl0Oj0}}<br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=GgzkdxsFi7A Békés Banda: &quot;Huszár gyerek, huszár gyerek...&quot;]'''<br /> {{#ev:youtube|GgzkdxsFi7A}}<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Barbócz Sándor<br /> * Csepregi András<br /> <br /> [[Kategória:Együttesek]][[Kategória:Népzene]][[Kategória:Zeneművészet]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9s_Banda 2013-09-06T16:49:36Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája</p> <hr /> <div>A '''Békés Banda''' országos szinten elismert hagyományőrző '''népzenei együttes'''. Repertoárjuk a '''magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek''' (pl. román, szlovák) '''népzenéjére épül. <br /> <br /> <br /> == A zenekar története ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bekes_banda_2008.jpg|bélyegkép|Békés Banda (2008)]] <br /> '''A Békés Banda az 1980-as évek elején Békéscsabán alakult meg három fővel'''.<br /> Az alapítók közül ketten, '''Barbócz Sándor''' és '''Csepregi András''' ma is az együttes tagjai.<br /> A Barbócz Sándor vezette csoport kezdettől fogva egyfajta '''népzenei műhelyként''' is működött. '''A műhely közel húsz kiváló zenészt adott a népzenei mozgalomnak''', akik ma már az ország élenjáró zenekaraiban működnek. <br /> Az együttes tagjai már több mint húsz éve szoros kapcsolatokat ápolnak a Békéscsabához közel eső román lakta települések ([[Méhkerék]], [[Elek]], [[Kétegyháza]]) zenészeivel és hagyományőrző táncosaival. Egy ilyen kapcsolatnak a „lenyomata” a '''2004. évben''' kiadott '''''Joc-zsok''''' ''című magyarországi román népzenét tartalmazó CD'', mely a Békés Banda második önálló hanghordozója. Első lemezük, a '''''Huszárverbunk''''' néhány évvel korábban jelent meg. A '''harmadik''', a méhkeréki román zenei anyagra épülő lemez megjelenését 2013-ra tervezik.<br /> A Békés Banda megalakulása óta a '''világ számos országában lépett fel''' különböző folkfesztiválokon magyar néptánccsoportok kísérőzenekaraként, de önállóan is magyar és a szomszédos kárpát-medencei népek zenéjét bemutató koncertprogrammal. A zenekar megfordult ''Írország'', ''Norvégia'' és ''Svédország'' kivételével valamennyi európai országban, fellépett ''Algériában'', ''Egyiptomban'', ''Dél-Afrikában'', továbbá eljutott ''Amerikába'', ''Japánba'', ''Thaiföldre'' és ''Szingapúrba'' is.<br /> <br /> Fellépéseiken arra törekszenek, hogy az előadott műsorszámok a népzenei hűség mellett tempóban, stílusban, hangszerelésben a lehető legváltozatosabbak legyenek, és '''a magyar nyelvterület népzenéjének a lehető legszélesebb keresztmetszetét adják'''.<br /> <br /> == Tagok ==<br /> <br /> * Barbócz Sándor (hegedű, dob)<br /> * Csepregi András (bőgő)<br /> * János Hajnalka (ének)<br /> * Lipták Dániel (hegedű, dob)<br /> * Nagy Gábor (hegedűkontra)<br /> <br /> == Korábbi tagok ==<br /> <br /> * Csík János<br /> * Falusi László<br /> * Gombai Tamás<br /> * Hegedűs Sándor<br /> * Kiss Ferenc<br /> * Szokoly Dongó Balázs<br /> * Téglás Ferenc<br /> <br /> == Fontosabb fellépések, díjak ==<br /> <br /> <br /> A Békés Banda 1982-ben elnyerte a '''Népművészet Ifjú Mestere címet'''. '''Néptáncfesztiválokon''' számos esetben kapta meg a '''legjobb zenei kíséretért járó nívódíjat'''. Többször szerepelt a '''Magyar Rádió nyilvános népzenei koncertjein'''. A zenekar itt rögzített és a stúdióban készített rádiófelvételei gyakran hallhatók különböző népzenei műsorokban. A Magyar Rádió által archivált zenei anyag közel négy órát tesz ki. <br /> 1993-ban a '''Magyar Televízió országos népzenei versenyének Siófokon megrendezett döntőjén első helyezést ért el''' zenekar kategóriában. <br /> A Békés Banda a Táncháztalálkozó, a Táncház-Népzene és az Új élő Népzene című évenként megjelenő antológia lemezek majd mindegyikén szerepel.<br /> <br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Bekes_banda_barbocz_sandor_mester_laszlo_gronyar.jpg<br /> Fájl:Bekes_banda_90-es_evek_hegedus_sandor_falusi_laszlo_szokolay_dongo_balazs_csepregi_andras_barbocz_sandor.jpg|90-es években<br /> Fájl:Bekes_banda_1985_teglas_ferenc_barbocz_sandor_kiss_ferenc_csepregi_andras.jpg|1985<br /> Fájl:Bekes_banda_csik_janos_barbocz_sandor_falusi_laszlo_csepregi_andras.jpg<br /> Fájl:Bekes_banda_gombai_tamas_barbocz_sandor.jpg<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Videófelvételek ==<br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=BboBCyMr_1w Halmos Béla és a Békés Banda]''' <br /> {{#ev:youtube|BboBCyMr_1w}} <br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=h9XwzedrJIQ Dongó és a Békés Banda: Dudás (1995.)]'''<br /> {{#ev:youtube|h9XwzedrJIQ}}<br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=Hs3ymVl0Oj0 Békés Banda: Kőrispataki verbunk és &quot;Régi magyar&quot;]'''<br /> {{#ev:youtube|Hs3ymVl0Oj0}}<br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=GgzkdxsFi7A Békés Banda: &quot;Huszár gyerek, huszár gyerek...&quot;]'''<br /> {{#ev:youtube|GgzkdxsFi7A}}<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Barbócz Sándor<br /> * Csepregi András<br /> <br /> [[Kategória:Együttesek]][[Kategória:Népzene]][[Kategória:Zeneművészet]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9s_Banda 2013-09-06T16:48:57Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája</p> <hr /> <div>A '''Békés Banda''' országos szinten elismert hagyományőrző '''népzenei együttes'''. Repertoárjuk a '''magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek''' (pl. román, szlovák) '''népzenéjére épül. <br /> <br /> <br /> == A zenekar története ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Bekes_banda_2008.jpg|bélyegkép|Békés Banda (2008)]] <br /> '''A Békés Banda az 1980-as évek elején Békéscsabán alakult meg három fővel'''.<br /> Az alapítók közül ketten, '''Barbócz Sándor''' és '''Csepregi András''' ma is az együttes tagjai.<br /> A Barbócz Sándor vezette csoport kezdettől fogva egyfajta '''népzenei műhelyként''' is működött. '''A műhely közel húsz kiváló zenészt adott a népzenei mozgalomnak''', akik ma már az ország élenjáró zenekaraiban működnek. <br /> Az együttes tagjai már több mint húsz éve szoros kapcsolatokat ápolnak a Békéscsabához közel eső román lakta települések ([[Méhkerék]], [[Elek]], [[Kétegyháza]]) zenészeivel és hagyományőrző táncosaival. Egy ilyen kapcsolatnak a „lenyomata” a '''2004. évben''' kiadott '''''Joc-zsok''''' ''című magyarországi román népzenét tartalmazó CD'', mely a Békés Banda második önálló hanghordozója. Első lemezük, a '''''Huszárverbunk''''' néhány évvel korábban jelent meg. A '''harmadik''', a méhkeréki román zenei anyagra épülő lemez megjelenését 2013-ra tervezik.<br /> A Békés Banda megalakulása óta a '''világ számos országában lépett fel''' különböző folkfesztiválokon magyar néptánccsoportok kísérőzenekaraként, de önállóan is magyar és a szomszédos kárpát-medencei népek zenéjét bemutató koncertprogrammal. A zenekar megfordult ''Írország'', ''Norvégia'' és ''Svédország'' kivételével valamennyi európai országban, fellépett ''Algériában'', ''Egyiptomban'', ''Dél-Afrikában'', továbbá eljutott ''Amerikába'', ''Japánba'', ''Thaiföldre'' és ''Szingapurba'' is.<br /> <br /> Fellépéseiken arra törekszenek, hogy az előadott műsorszámok a népzenei hűség mellett tempóban, stílusban, hangszerelésben a lehető legváltozatosabbak legyenek, és '''a magyar nyelvterület népzenéjének a lehető legszélesebb keresztmetszetét adják'''.<br /> <br /> == Tagok ==<br /> <br /> * Barbócz Sándor (hegedű, dob)<br /> * Csepregi András (bőgő)<br /> * János Hajnalka (ének)<br /> * Lipták Dániel (hegedű, dob)<br /> * Nagy Gábor (hegedűkontra)<br /> <br /> == Korábbi tagok ==<br /> <br /> * Csík János<br /> * Falusi László<br /> * Gombai Tamás<br /> * Hegedűs Sándor<br /> * Kiss Ferenc<br /> * Szokoly Dongó Balázs<br /> * Téglás Ferenc<br /> <br /> == Fontosabb fellépések, díjak ==<br /> <br /> <br /> A Békés Banda 1982-ben elnyerte a '''Népművészet Ifjú Mestere címet'''. '''Néptáncfesztiválokon''' számos esetben kapta meg a '''legjobb zenei kíséretért járó nívódíjat'''. Többször szerepelt a '''Magyar Rádió nyilvános népzenei koncertjein'''. A zenekar itt rögzített és a stúdióban készített rádiófelvételei gyakran hallhatók különböző népzenei műsorokban. A Magyar Rádió által archivált zenei anyag közel négy órát tesz ki. <br /> 1993-ban a '''Magyar Televízió országos népzenei versenyének Siófokon megrendezett döntőjén első helyezést ért el''' zenekar kategóriában. <br /> A Békés Banda a Táncháztalálkozó, a Táncház-Népzene és az Új élő Népzene című évenként megjelenő antológia lemezek majd mindegyikén szerepel.<br /> <br /> <br /> == Galéria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Bekes_banda_barbocz_sandor_mester_laszlo_gronyar.jpg<br /> Fájl:Bekes_banda_90-es_evek_hegedus_sandor_falusi_laszlo_szokolay_dongo_balazs_csepregi_andras_barbocz_sandor.jpg|90-es években<br /> Fájl:Bekes_banda_1985_teglas_ferenc_barbocz_sandor_kiss_ferenc_csepregi_andras.jpg|1985<br /> Fájl:Bekes_banda_csik_janos_barbocz_sandor_falusi_laszlo_csepregi_andras.jpg<br /> Fájl:Bekes_banda_gombai_tamas_barbocz_sandor.jpg<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Videófelvételek ==<br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=BboBCyMr_1w Halmos Béla és a Békés Banda]''' <br /> {{#ev:youtube|BboBCyMr_1w}} <br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=h9XwzedrJIQ Dongó és a Békés Banda: Dudás (1995.)]'''<br /> {{#ev:youtube|h9XwzedrJIQ}}<br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=Hs3ymVl0Oj0 Békés Banda: Kőrispataki verbunk és &quot;Régi magyar&quot;]'''<br /> {{#ev:youtube|Hs3ymVl0Oj0}}<br /> <br /> <br /> <br /> '''[https://www.youtube.com/watch?v=GgzkdxsFi7A Békés Banda: &quot;Huszár gyerek, huszár gyerek...&quot;]'''<br /> {{#ev:youtube|GgzkdxsFi7A}}<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Barbócz Sándor<br /> * Csepregi András<br /> <br /> [[Kategória:Együttesek]][[Kategória:Népzene]][[Kategória:Zeneművészet]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/T%C3%B3th_P%C3%A9ter_(zongoram%C5%B1v%C3%A9sz) 2013-09-04T16:59:56Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája</p> <hr /> <div>Tóth Péter Bíró Sári és Junior Príma-díjas, világhírű zongoraművész<br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> [[Fájl:Toth_peter_630x800.jpg|bélyegkép|Tóth Péter zongoraművész]]Tóth Péter zongoraművész 1983. augusztus 25-én Békéscsabán született. '''Tizenegy évesen ütötte le élete első zongorabillentyűjét egyik szomszédja házában.'''<br /> Zenei tanulmányait a békéscsabai zeneiskolában kezdte meg, ahol '''Csontos József zongoratanár''' szárnyai alatt hamar kibontakoztatta tehetségét. 1997-ben egy fiatalok számára rendezett nemzetközi zongoraversenyen a németországi Wittenbergben első helyezést ért el. Zenei tanulmányait a budapesti '''Liszt Ferenc Zeneakadémia''' kivételes tehetségek előkészítő tagozatán folytatta. A tehetséges fiatalember az ötéves képzés alatt az akadémián olyan neves tanároktól tanult, mint Nádor György, Réti Balázs és Bihary László. Ifjú zongoristaként sorra nyerte a versenyeket. '''1999-ben az olaszországi Bovinóban megrendezett Florestano Rossomandi Nemzetközi Zongoraversenyt, majd 2000-ben a weimari Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, 2001-ben a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt nyerte meg.''' A nagy sikerű amszterdami Concertgebouw-i debütálása további rendszeres fellépéseket eredményezett Hollandiában. Ugyanebben az évben meghívást kapott az évente megrendezett '''Tiszadobi Zongorafesztivál'''ra, amelyen '''Kocsis Zoltánnal és Ránki Dezsővel szerepelt együtt'''. 2002-ben országos koncertturnéra indult a GlaxoSmithKline szponzoráltjaként. <br /> <br /> Tóth Péter a következő négy évben Ausztriában, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Svájcban, Dél-Koreában, és Japánban is koncertezett. A generációjának egyik legjelentősebb Liszt Ferenc darabok előadójává vált. <br /> <br /> '''A zongoraművész 2005-ben készítette el élete első CD felvételét'''. A Liszt Ferenc zongoraműveiből készített összeállítást tartalmazó CD lemez a német Stockfisch Records <br /> kiadásában jelent meg '''&quot;Kései Zongoraművek&quot;''' címmel. 2006-ban a lemez elnyerte a Budapesti Liszt Társaság Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíját. 2007 márciusában az Amerikai Liszt Társaság meghívta egy szólóestre San Franciscóba. <br /> <br /> Tóth Péter már nemzetközileg elismert művésznek számított, amikor '''2008-ban megkapta a zongoraművész diplomáját'''. 2009-ben ösztöndíjasként Amerikában, a Fort Worth-i Texas Christian University-n, Dr. Ungár Tamás osztályában tanult tovább, majd 2012 augusztusában elkezdte doktori tanulmányait Anton Nel irányításával a University of Texas austini egyetemén, melynek testülete az egyetem legnagyobb ösztöndíját ajánlotta fel az ifjú művésznek. <br /> <br /> A diplomaszerzés évében Kaliforniában, és a perui fővárosban, Limában adott koncerteket. '''2010 novemberében a Los Angeles-i Liszt Ferenc Zongora-és Énekversenyen két kategóriában is első helyezést ért el.''' A következő évben hatodik helyezett lett az ausztrál Southern Highlands Nemzetközi Zongoraversenyen, illetve elnyerte a romantikus mű legjobb előadásáért járó díjat. 2011-ben Washington D.C.-ben, Costa Rica-ban és Londonban debütált és koncertezett a budapesti Régi Zeneakadémián, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. 2012-ben Skóciában, Magyarországon és az Egyesült Államokban is fellépett. <br /> <br /> '''A világszerte ismert művész 2013 májusában megnyerte a Los Angelesben megrendezett Paderewski Nemzetközi Zongoraversenyt, valamint elnyerte a legjobb európai versenyzőnek járó különdíjat.'''<br /> <br /> == Videofelvételek ==<br /> <br /> '''[http://www.youtube.com/watch?v=IFvuzXoRdaA Tóth Péter zongoraművész ráadása a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar Csaba Gyöngye kulturális központban rendezett koncertjén 2013. március 25-én.]'''<br /> <br /> {{#ev:youtube|IFvuzXoRdaA}} <br /> <br /> <br /> '''[http://www.youtube.com/watch?v=E7E0thiQMyo Bartok Suite Op. 14 - Texas, Fort Worth, Pepsico Recital Hall]'''<br /> <br /> {{#ev:youtube|E7E0thiQMyo}} <br /> <br /> <br /> '''[http://www.youtube.com/watch?v=imEyQhSVr3U Liszt Funérailles - Texas, Fort Worth, Pepsico Recital Hall]'''<br /> <br /> {{#ev:youtube|imEyQhSVr3U}}<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Tóth Péter<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Sztojcsev Szvetoszláv: 25 éves a József Attila-iskola. In: Csabai Mérleg. 2004.11.11. 2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tóth Péter zongoraestje. In: Csabai Mérleg. 2012.07.05. 7.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://youtu.be/_7hwj72H1O0 Rachmaninov 2nd Piano Concerto]. In: Youtube. (Látogatva: 2013.07.10.)<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_T%C3%B3th_%28pianist%29 Péter Tóth (pianist)]. In: Wikipedia. (Angol nyelvű szócikk, látogatva: 2013.07.10.)<br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/texas-peru-bekescsaba-toth-peter-ujra-itthon-416531 Texas, Peru, Békéscsaba - Tóth Péter újra itthon]. In: BEOL. (Látogatva: 2013.07.10.)<br /> * [http://youtu.be/SF3ie7-ajJY Totentanz, part 1.] In: Youtube. (Látogatva: 2013.07.10.)<br /> * [http://youtu.be/2RcUa_HuFwY Totentanz, part 2.] In: Youtube (Látogatva: 2013.07.10.)<br /> * [http://www.beol.hu/bekes/kultura/toth-peter-junior-prima-dijat-kapott-472438 Tóth Péter Junior Prima-díjat kapott] In: Youtube (Látogatva:2 013.07.10.)<br /> * [http://hir6.hu/cikk/11271/080619_vilagklasszis_de_legalabbis_zongoramuvesz_szuletett Világklasszis, de legalábbis zongoraművész született] In: Hír6 (Látogatva: 2013.07.10.)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Zongoraművészek]] [[Kategória:Zeneművészet]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia_(1827%E2%80%931890) 2013-09-04T14:48:50Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája</p> <hr /> <div>Operaénekes<br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> [[fájl: Hollosy 0081.jpg |bélyegkép| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra, sajnos már ekkor elveszítette édesanyját, aki a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.<br /> A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.<br /> Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.<br /> Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. <br /> Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.<br /> Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.<br /> Az énekesnőt harmincéves korára hol &quot;magyar csalogánynak&quot;, hol a &quot;nemzet csalogányának&quot; nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a &quot;'''magyar csalogány'''&quot; megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.<br /> Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.<br /> <br /> Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.<br /> Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.<br /> Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':<br /> '''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.<br /> 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.<br /> <br /> == Emléke Dombegyházon ==<br /> <br /> [[fájl: Hollosykuria.jpg‎ |bélyegkép| A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]] [[fájl: Hollosy_001.jpg‎ |bélyegkép| Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A &quot;magyar csalogány&quot; dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''[[Szent Kornélia kápolna]]''' nevet kapta.<br /> Építője '''Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. <br /> Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt. <br /> <br /> 2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Szent Kornélia kápolna]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [http://zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=103:hollosy-kornelia&amp;catid=36:klasszikuszene&amp;Itemid=55 Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2012.06.26.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)<br /> * Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.<br /> * Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz <br /> * Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 digitalizált változa]t látogatva: 2012. 05.25.)<br /> * Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei TKönyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 digitalizált változat] látogatva: 2012.05.25.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia Hollósy Kornélia. In: Wikipédia] (Látogatva: 2012.03.18.) <br /> *[http://bfl.archivportal.hu/id-876-kiss_csilla_hollosy_kornelia_szalonja.html Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: Budapest Főváros Levéltára] (Látogatva: 2012.03.18.)<br /> * [http://ellenszek.hu/index.php/kultura/291-hollosy-kornelia-a-magyar-csalogany-2 Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a &quot;magyar csalogány&quot; - részletek. In: Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin] (Látogatva: 2012.03.18.)<br /> * [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi &quot;Csalogány&quot;. In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)<br /> * [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csabagy%C3%B6ngye_Kultur%C3%A1lis_K%C3%B6zpont_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2013-09-04T14:34:58Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrája</p> <hr /> <div>[[Fájl:20130829_csabagyongye_kulturalis_kozpont_01.jpg|bélyegkép|Csabagyöngye Kulturális Központ]]<br /> A '''Csabagyöngye Kulturális Központ''' komplex közművelődési és kulturális feladatokat lát el. Az intézmény a megyeszékhely belvárosában, a [[Békés Megyei Könyvtár]] közvetlen szomszédságában található. A kulturális központ a nevét [[Stark Adolf]] világszerte ismert szőlőfajtájáról, a Csabagyöngyéről kapta. Anno itt állt a híres szőlőnemesítő lakóháza, akinek emlékét az épület falára helyezett tábla is őrzi.<br /> <br /> ==Története==<br /> <br /> A Csabagyöngye Kulturális Központ '''2013. január 22-én''', a magyar kultúra napján nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.<br /> <br /> ===&quot;Csabai Ifiház&quot;===<br /> <br /> A békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, közismert nevén „Csabai Ifiház” a Csabagyöngye Kulturális Központ jogelődje. 2010. január 1-jétől intézményi összevonások történtek a városban, így a központ működési körébe kerültek a településrészi művelődési házak is. A központi egység 2010 végétől a felújítási munkák befejezéséig az Andrássy úti Társaskörben végezte tevékenységeit.<br /> <br /> ===Agóra projekt===<br /> <br /> A „kultúra várost épít&quot; elv keretében kiírt Agóra programra tizenkét megyei jogú város adott be pályázatot, ebből nyolc település, köztük Békéscsaba nyert el 1 és 1,75 milliárd forint közötti összeget. A keretből a belvárosban lévő, régi [[Ifjúsági Ház]] helyén, új kulturális központot alakítottak ki úgy, hogy a jelenleg is meglévő, ötszintes épület teljes mértékben átalakításra és bővítésre került.<br /> <br /> '''A város vezetése 2011. augusztus 26-án írta alá az Agóra projekt kivitelezési szerződését a Strabag-MML Kft-vel.''' A beruházás összköltsége meghaladta a 2 milliárd forintot, amely 1,75 milliárd forintos központi költségvetési támogatásból és 250 millió forintos önerőből tevődött össze. A beruházásnak köszönhetően az épület területe 2520-ról 6000 négyzetméterre bővült.<br /> <br /> ===Az új épület===<br /> <br /> A beruházás eredményeképpen Békéscsaba egy olyan modern multifunkcionális létesítménnyel gazdagodott, amely alkalmas közösségi, közművelődési, és képzési programok, illetve rendezvények befogadására és szervezésére is.<br /> <br /> Az IFIHÁZ bontási munkáit 2010. márciusában, az építkezést pedig májusban kezdték el. Az IFIHÁZ előadótermét, amely Békéscsaba legjellegzetesebb épületei közé tartozott lebontották, a meglévő négyemeletes épületet a szerkezetéig visszabontották, s elé egy egyemeletes épületet emeltek. '''Az épületkomplexumban helyet kapott számos közösségi helyiség, kiállító helyiség, egy étterem, egy kávézó, az emeleten pedig egy 400 négyzetméteres kiállító terem.''' A főépület foglalkoztató és irodaépületi funkciókat lát el. A földszint és az előadóterem helyén kialakított tér, ahol a '''hangversenyterem''' és '''multifunkcionális terem''' található, több, mint ezer fő befogadására alkalmas helyiséggé alakítható át. Előbbi 400, utóbbi 700 fő befogadására alkalmas.<br /> <br /> Az épület '''teljes mértékben akadálymentesített''', hasznos alapterülete meghaladja a hatezer négyzetmétert. Az épület termei korszerű technikával felszereltek, némelyikük igény szerint egybenyitható. '''A helyiségek hangszigeteltek, klimatizáltak, programtól függően átrendezhetőek.'''<br /> <br /> '''Az épület jellegzetes díszítő motívuma a szőlőlevél.<br /> '''<br /> ==Szolgáltatások==<br /> <br /> A kulturális központ kínálatát nyári táborok, tematikus sorozatok, könnyűzenei koncertek, ismeretterjesztő előadások és időszaki művészeti kiállítások is színesítik. <br /> <br /> '''Az épületben kaptak helyet:'''<br /> <br /> * Munkácsy Mihály Múzeum irodái<br /> * Patent Diákiroda<br /> * Turinform Iroda<br /> <br /> <br /> ==Galéria==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:20190928_agora_epitkezes_02.jpg|Agóra építkezés<br /> Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_205.jpg|<br /> Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_092.jpg|Multifunckionális tér<br /> Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_105.jpg|Hangversenyterem<br /> Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_159.jpg|Terasz<br /> Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_127.jpg|Táncterem<br /> Fájl:20121217_egyesuleti_nap_csabagyongye_kulturalis_kozpont_128.jpg|Tárgyaló<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> * Gajdács Emese: Csabagyöngye, az új kultúrközpont. In: Csabai Mérleg (2013.10.11.) 1-2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Gajdács Emese: Januárban nyílik a Csabagyöngye. In: Csabai Mérleg (2012.12.06.) 8-9.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Megújul a csabai ifiház. In: Csabai Mérleg (2012.06.21.) 4.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Mikóczy Erika: A kultúra ünnepe. In: Csabai Mérleg (2012.03.10.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Gajdács Emese: Feltárultak a Csabagyöngye csodái. In: Csabai Mérleg (2013.11.22.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Agóra. In: Békés Megyei Hírlap (2011.08.31.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Kárász-Kiss: Alapkő a helyén - az Agóra megállíthatatlan. In: Csabai Mérleg (2011.10.06.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Kárász-Kiss: Jövő nyár végére elkészül az agóra. In: Csabai Mérleg (2011.09.08.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Kárász-Kiss Péter: Szeptemberben indul az Agóra-projekt. In: Csabai Mérleg (2011.09.08.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Megtörtént a Csabagyöngye Kulturális Központ műszaki átadása. In: Csabai Mérleg (2013.11.22.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Mérleg(b)en a közelmúlt, a jelen és a jövő. In: Csabai Mérleg (2013.01.17.) 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * Mikóczy Erika: A kultúra ünnepe. In: Csabai Mérleg (2011.01.27.) 13.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Mikóczy Erika: Bokrétaavató a kulturális központban. In: Csabai Mérleg (2012.03.10.) 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Mikóczy Erika: &quot;Dolgozunk az Agóráért&quot;. In: Csabai Mérleg (2011.02.10.) 2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Mikóczy: Elindult a visszaszámlálás. In: Csabai Mérleg (2013.08.03.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Mikóczy Erika: Széljegyzet az Agóra margóján. In: Csabai Mérleg (2011.09.22.) 2.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A nyitóhét programja. In: Csabai Mérleg (2013.01.17.) 5.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Új közbeszerzési eljárás dönthet az Agóra központ kivitelezőjéről. In: Békés Megyei Hírlap (2011.01.27.) 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.csabagyongye.com Csabagyöngye Kulturális Központ] (Az intézmény honlapja látogatva: 2013.08.30.)<br /> * [http://www.agorabekescsaba.hu Agóra program - Békéscsaba] (Látogatva: 2013.08.30.)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hotel_Fiume_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2013-06-06T12:18:13Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezetek.</p> <hr /> <div>A Hotel Fiume épülete 1868 óta Békéscsaba központjában a Szent István tér és az Andrássy út sarkán áll. A saját parkolóval rendelkező szálloda és étterem főbejárata a Szent István térre nyílik. <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> [[file:Bcsaba_kepeslap_00073.jpg‎|bélyegkép|Fiume szálloda (1915)]]Békéscsaba egyetlen -'''Ralkó Sándor''' vendéglős által vezetett - vendégfogadója az 1800-as években az Andrássy út és a Szent István tér sarkán állott. '''1868-ban Sztraka Ernő főmérnök terve szerint''' a régi községi vendéglő helyén a közbirtokosság 123 000 pengő költséggel '''felépíttette az egy emeletes, neoklasszicista stílusú vendégfogadót''', amely '''az akkortájt épülő '''Alföld-Fiumei vasútvonal'''ról kapta a nevét'''. A vendéglő Andrássy úti vonalán, a mai színház helyén volt a &quot;szálla&quot;, ahol táncmulatságokat és színielőadásokat tartottak a színház felépítéséig.'''A fogadó a Fiume Szálloda nevet 1933-ig viselte.'''<br /> <br /> '''1894-ben Ádám (Áchim) Gusztáv főmérnök áttervezte a földszintet és a homlokzatot.''' Az átépítést '''Wagner József építési vállalkozó''' végezte. '''1906-ban új jégveremmel és gazdasági épületekkel bővült a szálloda. Wagner József tervei alapján 1909-ben az udvar felé '''facement fedelű földszintes éttermet építettek 18 x 10 méteres területen, aszfaltba rakott parkettával'''. Később a kávéházat '''Tevan Rezső építész''' tervei alapján átalakíttatták.<br /> <br /> '''1896. október 6-án a 13 vértanú aradi emlékművének avatásáról visszatérve utolsó békéscsabai látogatása alkalmával ebben az épületben szállt meg [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] világhírű festőművész.''' Ennek emlékét a szálloda falán egy tábla őrzi.<br /> <br /> '''1933''' őszén a városi képviselő testület határozata értelmében az épületet a jelentkező bérlők között szétosztották. A Krayer E. és társa cég a saroképületben festéküzletet, az Andrássy út felőli részen Rosenbaum Soma műszaki üzletet és a Stühmer Rt. édességboltot üzemeltetett. A szálloda bejárata mellett söntést alakítottak ki. Az alaposan lepusztult, kormos Fiume Kávéházat kettéosztották és újjávarázsolták. Üvegfalat húztak a kávéházi rész és a vendéglő közé. Az átalakított helyiségek teljesen új berendezést kaptak. '''A város a munkálatok irányításával Bankó András főmérnököt és Áchim Mihály mérnököt bízta meg.''' A kávéházat és az éttermet '''Raisz Gyula''' bérelte ki. A szálló épületének átalakítását '''1934. tavaszán''' fejezték be, ekkor került fel az épületre a '''Csaba Szálloda''' felirat. A város leglátogatottabb szórakozóhelyeként ismert vendéglátóegység hat évtizeden át viselte ezt a nevet.<br /> <br /> [[File:20130417_bekescsaba_fiume_foto_va_58.jpg‎|bélyegkép|Hotel Fiume (2013)]]'''1988 őszén egy újabb felújítás és bővítés vette kezdetét.''' A felújított szállodába 39 kétágyas, fürdőszobás szobát, egy éttermet (a télikertben), egy gyorsétkeztető büfét, egy olasz fagylaltozót és egy serfőzdét terveztek. A vendéglátó ipari komplexum befejezésére létrehoztak egy korlátolt felelősségű társaságot. A társaság alapító tagjai: a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Sweding Hotel’s Ltd. és dr. Larsen Nagy Ottó svéd üzletember. '''A felújított épület visszakapta korábbi nevét. A Fiume Szállót 1990. december 31-én, szilveszterkor avatták fel.''' Az épület földszintjén kapott helyet a gyorsétkeztető, a sarki részen pedig az olasz fagylaltozó. A régi étterem helyére a szállodai recepció került. A csempeszalon, valamint a sport- és ruházati üzlet az eredeti helyén maradt. A szállót 1992-től 1994-ig '''Fásy Ádám''', 1994-től 2004-ig '''Andó Tamás''' vezette. 1996-ban megszüntették a cukrászda és a serfőzde részleget. 1997. novemberében a sarki épületrészbe a Mc’Donalds gyorsétkező költözött.<br /> <br /> 2004. májusától '''Vozár Márton''' vette át a vendéglátó komplexum vezetését.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> File:Bcsaba_kepeslap_00005.jpg‎|A &quot;szálla&quot; (1919)<br /> File:Bcsaba_kepeslap_00079.jpg|Fiume szálloda (1925 körül)<br /> File:20130417_bekescsaba_fiume_foto_va_60.jpg|A Fiume homlokzata (2013)<br /> File:20130417_bekescsaba_munkacsy_emlektabla_foto_va_65v.jpg|Munkácsy Mihály emléktábla (2013)<br /> File:20130417_bekescsaba_fiume_muemlek_tabla_foto_va_61v.jpg|Műemlék tábla (2013)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Antal Gyöngyi: Tiszta lappal kezdhetnek újra... In: Békés Megyei Hírlap. 51.évf. (1996.szept.4.) 206.szám. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai / Ádám (Áchim) Gusztáv. [Békéscsaba] : Ádám G., 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=613 A digitalizált változat] látogatva: 2013.04.20.)<br /> * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 31.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * A Békéscsabai Fiume szálló kalandos története. In: Magyar Hírlap. 27.évf. 35.szám. 6.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 11.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738-1803. 1923. 141.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:88/?docId=1996 digitalizált változat] látogatva: 2013.04.16 .)<br /> * Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Heti Mérleg (1995. május 25.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Gécs Béla: Csaba szálloda. In: Csabai Mérleg. 10.évf.,(2000.) 15.szám. 8.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Halad-e a Fiume? In: Békés Megyei Népújság. Békés Megyei Népújság. 45.évf., (1990. január 6.) 5.szám. 6.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Rákóczi Gabriella Szilveszterkor szállodaavatás. In: Békés Megyei Népújság. 45.évf., (1990.jún.2.) 128. szám. 1.,3.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Nyemcsok László: Új vezető a Fiumében. In: Békés Megyei Hírlap. 59.évf., (2004. május 25.) 121.szám. 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * http://hotelfiume.hu Hotel Fiume honlapja (Látogatva: 2013.04.20.)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/A_Magyar_Dal_F%C5%91v%C3%A1rosa_2013-ban 2013-05-24T12:45:14Z

<p>Brigi: Szóismétlés, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>2013-ban Békéscsaba nyerte el a “Magyar Dal Fővárosa” címet. A város szeptember 8-án, a Magyar Dal Napján a zenei rendezvénysorozat legfontosabb helyszíne lesz.<br /> <br /> == A &quot;Magyar Dal Fővárosa&quot; cím története ==<br /> <br /> '''Presser Gábor''' Kossuth-díjas zeneszerző '''Gerendai Károllyal 2008-ban a Sziget Fesztiválon indította el a Magyar Dal Napja mozgalmat''', melynek célja a magyar szerzemények, a magyar zenei kincs iránti érdeklődés felkeltése.<br /> <br /> Már az első alkalommal 30 helyszínen zajlottak az események. 2009-ben több vidéki város (Eger, Dunaújváros, Komárom stb.) és kulturális intézmény, köztük a békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott a mozgalomhoz.<br /> <br /> '''2010-től a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. minden évben pályázatot ír ki &quot;A Magyar Dal Fővárosa&quot; cím elnyeréséért.''' 2010-ben Eger, 2011-ben Nyíregyháza, 2012-ben Szombathely, '''2013-ban Békéscsaba nyerte meg''' a pályázatot. A cím elnyerésének évében a nyertes település a Magyar Dal Napjának legfontosabb helyszínévé válik.<br /> <br /> == A Magyar Dal Napjának legfontosabb helyszínei Békéscsabán ==<br /> <br /> * [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]<br /> * [[Csabagyöngye Kulturális Központ]]<br /> * [[Ibsen Ház|Ibsen Ház udvara]]<br /> * [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]<br /> * [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza udvara]]<br /> <br /> == Békéscsabai programok ==<br /> <br /> A tervek szerint a programban teret kapnak az amatőr produkciók, és fellépnek az egykor országos szinten meghatározó szerepet játszó zenekarok is. A műsorterv szerint a közönség több formáció és vegyeskar előadásában hallgathat népzenét, illetve komolyzenét is.<br /> <br /> A nap egyik érdekességeként a Békés megyei általános- és középiskolások, valamint zeneiskolások közösen éneklik el az LGT &quot;Neked írom a dalt&quot; című szerzeményét, amit a szervezők a világhálón élőben, broadcast minőségben kívánnak közvetíteni.<br /> <br /> '''A programot a hagyományokhoz híven Presser Gábor, a Magyar Dal Napja alapítója fogja megnyitni'''.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Hollósy Kornélia (1827-1890)|Hollósy Kornélia (1827-1890) operaénekes]]<br /> <br /> == Forrás == <br /> <br /> * [http://www.magyardalnapja.hu/hirek/2013/04/03/bekescsaba-lesz-2013-ban-a-magyar-dal-fovarosa Békéscsaba lesz 2013-ban a Magyar Dal Fővárosa]. In: Magyar Dal Napja honlapja (Látogatva: 2013. 05.17.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu Békéscsaba város honlapja] (Látogatva: 2013.05.17.)<br /> * [http://www.pressergabor.hu Presser Gábor honlapja] (Látogatva: 2013.05.17.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Presser_G%C3%A1bor Presser Gábor]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.05.17.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Doboz) 2013-05-22T09:44:11Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet, formázás</p> <hr /> <div>A dobozi Wenckheim kastély a település központjában található, a Kossuth tér 15 szám alatt. <br /> Az évek során bekövetkezett átalakítások miatt műemléki jellege megszűnt. 1948 óta a kastély épülete a Dobozi Általános Iskola diákjainak ad otthont. <br /> <br /> <br /> == A kastély története ==<br /> <br /> <br /> [[File:Doboz_iskola_foto_va.jpg‎|bélyegkép|Általános Iskola (2006)]]Az 1944-ben 52 szobával rendelkező kastély három részletben nyerte el jelenlegi formáját.<br /> Először a főútra néző vadászkastély készült el, jelenleg egy élelmiszerüzlet található itt. <br /> A gyulai Czigler Antal uradalmi építész tervei alapján Wenckheim Rudolf építtette a vadászkastély földszintes épületét, helyszínt biztosítva a vadászatok utáni pihenésnek, vendéglátásnak.<br /> 1850-ben elkészült a kastély emeleti része - jelenleg Kastély Kávézó - és annak folytatása a főúttal párhuzamosan, mely a mai iskola épületrészét képezi. Az épület ekkor kapta az „U„ alakot, ezzel közel egy időben, 1852-ben Ybl Miklós tervei alapján elkészült a romantikus stílusú versenyistálló és kocsiszín, majd a diadalíves zabsilós magtár is.<br /> Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokokat is.<br /> <br /> Wenckheim Dénes az 1900-as évek elején építtette meg az udvarban található manzárdtetős, palával fedett bástyaszerű emeletes részt, historizáló stílusban.<br /> Az emeletre márvány lépcső vezet. Erkélyes szobájából szép kilátás nyílt a kastélyparkra. A szobákban a falszínekhez alkalmazkodó gyönyörű csempekályhák kerültek. Az ebédlőbe Belgiumból hozatták a 4 méter magas hófehér csempekályhát. Az emelet volt a grófné és a gyerekek lakosztálya. A kastély főúri módon, igényesen volt berendezve. A földszinten található a nagy ebédlő, mely többek között a vadászvacsorák helyszínéül szolgált, sok híres ember megfordult a kastélyban egy-egy vadászat alkalmával, többek között Horthy Miklós kormányzó. Az 1940-es évekre Wenckheim Lajos gróf igazi vidéki rezidenciává alakíttatja a kastélyt. A folyosók falán több száz gyönyörű és értékes őz- és szarvasagancs-gyűjtemény volt. Főúri körökben számon tartották a dobozi vadászkastélyt. <br /> Jelenleg az impozáns épület 9 tanteremnek ad helyet. 1996-ban egy új szárnnyal bővült az épület, melyben újabb tantermek kerültek kialakításra. A régi és új épületegyüttes modern számítógépteremmel, fejlesztő teremmel, valamint interaktív táblákkal felszerelt szaktantermekkel várja a dobozi diákokat.<br /> <br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Dobozi tanulmányok szerk. Réthy Zsigmond. Békéscsaba: BMMI., 1989.<br /> * Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp. : Száz Magyar Falu Könyvesháza, 2003.<br /> * Doboz község 900 esztendeje. Összeáll. Marsi László. Szerzői kiadás, 1975.<br /> * A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX. században. D. Nagy András-Varga Árpád. Bp. : Nonpareille Pens Kft., 2006.<br /> * Két évszázad a Wenckheim családdal. Hankó József. Gyula : Lynotype Bt, 2000.*<br /> * Doboz nevezetességei In: Dobozi Hírmondó III. évf. 9. szám 6. p.<br /> * Zsigmond Károly: Felfedező. 2012. Lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-22T09:17:14Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg|bélyegkép|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvá'''r Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> <br /> A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.<br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> [[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg|bélyegkép|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.<br /> '''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.&quot;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> * Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)<br /> * Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989. <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat]<br /> * [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz Sámson várának kaputornya, Doboz] (fotók a Wikimapián)<br /> <br /> == Kategória ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-22T09:11:22Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg|bélyegkép|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvá'''r Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.<br /> <br /> A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A Sámson vár vagy &quot;Sámson vára&quot; név eredete bizonytalan. <br /> A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.<br /> <br /> == Monda ==<br /> <br /> [[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg|bélyegkép|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. <br /> A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos vol'''t, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.<br /> '''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: &quot;Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.&quot;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> *[[Doboz]] <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.<br /> * Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)<br /> * Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989. <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat]<br /> * [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz Sámson várának kaputornya, Doboz] (fotók a Wikimapián)<br /> <br /> == Kategória ==<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szanazug 2013-05-21T17:04:19Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>== '''Szanazug''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése ==<br /> <br /> [[Fájl:Szanazug.jpg|bélyegkép| Szanazug]] Szanazug '''Békés megyében''' '''Doboz''' községtől 4 km-re található üdülőfalu. Közúton jól megközelíthető, Békéscsaba-Szanazug között április 1-től szeptember 14-ig tartó időszak alatt távolsági autóbusz közlekedik.<br /> <br /> == Vízrajza ==<br /> <br /> <br /> „A régi időkben Szanazug igen fontos állomás volt a Fekete-Körös hajósainak. Innen indult az árokköze hajóút, mely a Sámson vára zugig haladt néhány kilométeren. Egyes szakaszai még ma is láttszanak.”-írja '''Vasváry Mihály''' Szanazug című írásában.<br /> <br /> <br /> == A Körösök szabályozása ==<br /> <br /> <br /> A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége is megtekintette az új mederbe terelt Köröst.<br /> <br /> == Szanazug környékéről ==<br /> <br /> <br /> Szanazug Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel, melyekről megállapították, hogy Árpád-kori építmények, amiket földbe süllyesztve készítettek. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy is, mint például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám.<br /> <br /> == A környék állatvilágáról és éghajlatáról ==<br /> <br /> <br /> Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: <br /> <br /> „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes.&quot;<br /> <br /> Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 Celsius-fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 Celsius-fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek jellemzően északiak.<br /> <br /> == Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek ==<br /> <br /> <br /> A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt szabadstrand.<br /> <br /> 2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. <br /> Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.'''<br /> Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest'''.<br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – mely természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Az Ybl Miklós által tervezett magtár]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Vasvári Mihály: Szanazug. Doboz: Doboz Képviselő-testülete., 1997.-28p. Lelőhely:Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.szanazug.hu/] Szanazug<br /> * [http://www.doboz.hu/] Doboz Község honlapja<br /> * [http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/] Széchy Tamás Emlékház honlapja<br /> <br /> [[Kategória:Szanazug]] [[Kategória:Üdülőfalu]] [[Kategória:Pihenés,kikapcsolódás]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szanazug 2013-05-21T17:02:33Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>== '''Szanazug''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése ==<br /> <br /> [[Fájl:Szanazug.jpg|bélyegkép| Szanazug]] Szanazug '''Békés megyében''' '''Doboz''' községtől 4 km-re található üdülőfalu. Közúton jól megközelíthető, Békéscsaba-Szanazug között április 1-től szeptember 14-ig tartó időszak alatt távolsági autóbusz közlekedik.<br /> <br /> == Vízrajza ==<br /> <br /> <br /> „A régi időkben Szanazug igen fontos állomás volt a Fekete-Körös hajósainak. Innen indult az árokköze hajóút, mely a Sámson vára zugig haladt néhány kilométeren. Egyes szakaszai még ma is láttszanak.”-írja '''Vasváry Mihály''' Szanazug című írásában.<br /> <br /> <br /> == A Körösök szabályozása ==<br /> <br /> <br /> A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége is megtekintette az új mederbe terelt Köröst.<br /> <br /> == Szanazug környékéről ==<br /> <br /> <br /> Szanazug Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel, melyekről megállapították, hogy Árpád-kori építmények, amiket földbe süllyesztve készítettek. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy is, mint például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám.<br /> <br /> == A környék állatvilágáról és éghajlatáról ==<br /> <br /> <br /> Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: <br /> <br /> „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes.&quot;<br /> <br /> Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 Celsius-fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 Celsius-fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek jellemzően északiak.<br /> <br /> == Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek ==<br /> <br /> <br /> A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt szabad strand.<br /> <br /> 2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. <br /> Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.'''<br /> Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest'''<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – mely természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Az Ybl Miklós által tervezett magtár]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Vasvári Mihály: Szanazug. Doboz: Doboz Képviselő-testülete., 1997.-28p. Lelőhely:Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.szanazug.hu/] Szanazug<br /> * [http://www.doboz.hu/] Doboz Község honlapja<br /> * [http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/] Széchy Tamás Emlékház honlapja<br /> <br /> [[Kategória:Szanazug]] [[Kategória:Üdülőfalu]] [[Kategória:Pihenés,kikapcsolódás]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szanazug 2013-05-21T17:00:14Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>== '''Szanazug''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése ==<br /> <br /> [[Fájl:Szanazug.jpg|bélyegkép| Szanazug]] Szanazug '''Békés megyében''' '''Doboz''' községtől 4 km-re található üdülőfalu. Közúton jól megközelíthető, Békéscsaba-Szanazug között április 1-től szeptember 14-ig tartó időszak alatt távolsági autóbusz közlekedik.<br /> <br /> == Vízrajza ==<br /> <br /> <br /> „A régi időkben Szanazug igen fontos állomás volt a Fekete-Körös hajósainak. Innen indult az árokköze hajóút, mely a Sámson vára zugig haladt néhány kilométeren. Egyes szakaszai még ma is láttszanak.”-írja '''Vasváry Mihály''' Szanazug című írásában.<br /> <br /> <br /> == A Körösök szabályozása ==<br /> <br /> <br /> A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége is megtekintette az új mederbe terelt Köröst.<br /> <br /> == Szanazug környékéről ==<br /> <br /> <br /> Szanazug Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel, melyekről megállapították, hogy Árpád-kori építmények, amiket földbe süllyesztve készítettek. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy is, mint például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám.<br /> <br /> == A környék állatvilágáról és éghajlatáról ==<br /> <br /> <br /> Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: <br /> <br /> „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes&quot;<br /> <br /> Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 celsius fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 celsius fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek északiak.<br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek ==<br /> <br /> <br /> A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt szabad strand.<br /> <br /> 2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. <br /> Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.'''<br /> Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest'''<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – mely természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Az Ybl Miklós által tervezett magtár]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Vasvári Mihály: Szanazug. Doboz: Doboz Képviselő-testülete., 1997.-28p. Lelőhely:Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.szanazug.hu/] Szanazug<br /> * [http://www.doboz.hu/] Doboz Község honlapja<br /> * [http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/] Széchy Tamás Emlékház honlapja<br /> <br /> [[Kategória:Szanazug]] [[Kategória:Üdülőfalu]] [[Kategória:Pihenés,kikapcsolódás]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szanazug 2013-05-21T16:56:30Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>== '''Szanazug''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése ==<br /> <br /> [[Fájl:Szanazug.jpg|bélyegkép| Szanazug]] Szanazug '''Békés megyében''' '''Doboz''' községtől 4 km-re található üdülőfalu. Közúton jól megközelíthető, Békéscsaba-Szanazug között április 1-től szeptember 14-ig tartó időszak alatt távolsági autóbusz közlekedik.<br /> <br /> == Vízrajza ==<br /> <br /> <br /> „A régi időkben Szanazug igen fontos állomás volt a Fekete-Körös hajósainak. Innen indult az árokköze hajóút, mely a Sámson vára zugig haladt néhány kilométeren. Egyes szakaszai még ma is láttszanak.”-írja '''Vasváry Mihály''' Szanazug című írásában.<br /> <br /> <br /> == A Körösök szabályozása ==<br /> <br /> <br /> A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége is megtekintette az új mederbe terelt Köröst.<br /> <br /> == Szanazug környékéről ==<br /> <br /> <br /> Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel. Ezek az Árpád-kori házak földbe süllyesztettek voltak. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám.<br /> <br /> <br /> == A környék állatvilágáról és éghajlatáról ==<br /> <br /> <br /> Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: <br /> <br /> „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes&quot;<br /> <br /> Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 celsius fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 celsius fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek északiak.<br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek ==<br /> <br /> <br /> A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt szabad strand.<br /> <br /> 2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. <br /> Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.'''<br /> Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest'''<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – mely természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Az Ybl Miklós által tervezett magtár]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Vasvári Mihály: Szanazug. Doboz: Doboz Képviselő-testülete., 1997.-28p. Lelőhely:Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.szanazug.hu/] Szanazug<br /> * [http://www.doboz.hu/] Doboz Község honlapja<br /> * [http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/] Széchy Tamás Emlékház honlapja<br /> <br /> [[Kategória:Szanazug]] [[Kategória:Üdülőfalu]] [[Kategória:Pihenés,kikapcsolódás]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szanazug 2013-05-21T16:55:29Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>== '''Szanazug''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése ==<br /> <br /> [[Fájl:Szanazug.jpg|bélyegkép| Szanazug]] Szanazug '''Békés megyében''' '''Doboz''' községtől 4 km-re található üdülőfalu. Közúton jól megközelíthető, Békéscsaba-Szanazug között április 1-től szeptember 14-ig tartó időszak alatt távolsági autóbusz közlekedik.<br /> <br /> == Vízrajza ==<br /> <br /> <br /> „A régi időkben Szanazug igen fontos állomás volt a Fekete-Körös hajósainak. Innen indult az árokköze hajóút, mely a Sámson vára zugig haladt néhány kilométeren. Egyes szakaszai még ma is láttszanak.”-írja '''Vasváry Mihály''' Szanazug című írásában.<br /> <br /> <br /> == A Körösök szabályozása ==<br /> <br /> <br /> A vizek szabályozását mióta ember él e helyen, mindig nagy gonddal végezték. 1855-57 között történt meg a Körösök szabályozása. Sok vadvíz volt ezen a vidéken, amiket csatornák építésével vezettek el. 1857 májusában Ferenc József és ifjú felesége nézte meg az új mederbe terelt Köröst.<br /> <br /> <br /> == Szanazug környékéről ==<br /> <br /> <br /> Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik. Már a honfoglalás idején lakott volt ez a terület. Az 1961-1983 között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel. Ezek az Árpád-kori házak földbe süllyesztettek voltak. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerült sok használati tárgy például fazék, fenőkő, csonteszköz és vasszerszám.<br /> <br /> <br /> == A környék állatvilágáról és éghajlatáról ==<br /> <br /> <br /> Az ősi természet sokszoros átalakuláson ment keresztül. A vidék élővilága sokkal szegényebb lett. Azt, hogy milyen volt, a régi írások elmondják nekünk. '''Markovitz Mátyás''' szarvasi pap 1748-ban így írja: <br /> <br /> „A Körös...halban a leggazdagabb, pontyjáról, csukájáról, keszegéről és a halak számtalan más neméről ismeretes&quot;<br /> <br /> Jelenleg a napsütéses órák száma 2000 óra. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 celsius fokot. A nyári hónapokban a hőmérséklet 20 celsius fok felett van. A csapadék átlagosan 500-600 mm/év. A szelek északiak.<br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek ==<br /> <br /> <br /> A '''Fekete-Körös''' és a '''Fehér-Körös''' összefolyásánál található a közkedvelt szabad strand.<br /> <br /> 2006 júliusában a '''Körösök Völgye Naturpark Egyesület''' uniós forrásból ökoturisztikai útvonalat alakított ki a '''„Sámson várához”'''. <br /> Szanazugtól 16 km-re található a Várfürdőjéről is ismert '''Gyula.'''<br /> Szanazugtól a töltés mentén haladva 15 km-re találhatjuk meg a '''Mályvádi Őstölgyest'''<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – mely természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Az Ybl Miklós által tervezett magtár]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Vasvári Mihály: Szanazug. Doboz: Doboz Képviselő-testülete., 1997.-28p. Lelőhely:Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> <br /> * [http://www.szanazug.hu/] Szanazug<br /> * [http://www.doboz.hu/] Doboz Község honlapja<br /> * [http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/] Széchy Tamás Emlékház honlapja<br /> <br /> [[Kategória:Szanazug]] [[Kategória:Üdülőfalu]] [[Kategória:Pihenés,kikapcsolódás]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia_(1827%E2%80%931890) 2013-05-21T16:19:42Z

<p>Brigi: H</p> <hr /> <div>Operaénekes<br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> [[fájl: Hollosy 0081.jpg |bélyegkép| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként született, melybe sajnos édesanyja belehalt. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.<br /> A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.<br /> Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.<br /> Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. <br /> Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.<br /> Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.<br /> Az énekesnőt harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a &quot;'''magyar csalogány'''&quot; megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.<br /> Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.<br /> <br /> Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.<br /> Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.<br /> Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':<br /> '''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.<br /> 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.<br /> <br /> == Emléke Dombegyházon ==<br /> <br /> [[fájl: Hollosykuria.jpg‎ |bélyegkép| A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]] [[fájl: Hollosy_001.jpg‎ |bélyegkép| Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A &quot;magyar csalogány&quot; dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''Szent Kornélia kápolna''' nevet kapta.<br /> Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. <br /> Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt. <br /> <br /> 2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [http://zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=103:hollosy-kornelia&amp;catid=36:klasszikuszene&amp;Itemid=55 Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2012.06.26.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)<br /> * Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.<br /> * Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz <br /> * Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)<br /> * Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.05.25.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia Hollósy Kornélia. In: Wikipédia] (Látogatva: 2012.03.18.) <br /> *[http://bfl.archivportal.hu/id-876-kiss_csilla_hollosy_kornelia_szalonja.html Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: Budapest Főváros Levéltára] (Látogatva: 2012.03.18.)<br /> * [http://ellenszek.hu/index.php/kultura/291-hollosy-kornelia-a-magyar-csalogany-2 Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a &quot;magyar csalogány&quot; - részletek. In: Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin] (Látogatva: 2012.03.18.)<br /> * [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi &quot;Csalogány&quot;. In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)<br /> * [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia_(1827%E2%80%931890) 2013-05-21T16:08:09Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>Operaénekes<br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> [[fájl: Hollosy 0081.jpg |bélyegkép| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik gyermekként érkezett a világra; édesanyja belehalt legkisebb gyermeke szülésébe. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.<br /> A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.<br /> Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.<br /> Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. <br /> Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - 1852-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.<br /> Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.<br /> Az énekesnőt harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a &quot;'''magyar csalogány'''&quot; megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.<br /> Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.<br /> <br /> Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.<br /> Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.<br /> Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':<br /> '''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.<br /> 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.<br /> <br /> == Emléke Dombegyházon ==<br /> <br /> [[fájl: Hollosykuria.jpg‎ |bélyegkép| A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]] [[fájl: Hollosy_001.jpg‎ |bélyegkép| Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A &quot;magyar csalogány&quot; dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''Szent Kornélia kápolna''' nevet kapta.<br /> Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú - Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. <br /> Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt. <br /> <br /> 2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [http://zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;id=103:hollosy-kornelia&amp;catid=36:klasszikuszene&amp;Itemid=55 Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2012.06.26.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> * Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)<br /> * Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.<br /> * Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz <br /> * Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)<br /> * Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (A digitalizált változat látogatva: 2012.05.25.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia Hollósy Kornélia. In: Wikipédia] (Látogatva: 2012.03.18.) <br /> *[http://bfl.archivportal.hu/id-876-kiss_csilla_hollosy_kornelia_szalonja.html Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: Budapest Főváros Levéltára] (Látogatva: 2012.03.18.)<br /> * [http://ellenszek.hu/index.php/kultura/291-hollosy-kornelia-a-magyar-csalogany-2 Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a &quot;magyar csalogány&quot; - részletek. In: Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin] (Látogatva: 2012.03.18.)<br /> * [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi &quot;Csalogány&quot;. In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)<br /> * [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/A_Magyar_Dal_F%C5%91v%C3%A1rosa_2013-ban 2013-05-21T15:39:56Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>2013-ban Békéscsaba nyerte el a “Magyar Dal Fővárosa” címet. A város szeptember 8-án, a Magyar Dal Napján a zenei rendezvénysorozat legfontosabb helyszíne lesz.<br /> <br /> == A &quot;Magyar Dal Fővárosa&quot; cím története ==<br /> <br /> '''Presser Gábor''' Kossuth-díjas zeneszerző '''Gerendai Károllyal 2008-ban a Sziget Fesztiválon indította el a Magyar Dal Napja mozgalmat''', melynek célja a magyar szerzemények, a magyar zenei kincs iránti érdeklődés felkeltése.<br /> <br /> Már az első alkalommal 30 helyszínen zajlottak az események. 2009-ben több vidéki város (Eger, Dunaújváros, Komárom stb.) és kulturális intézmény, köztük a békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott a mozgalomhoz.<br /> <br /> '''2010-től a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. minden évben pályázatot ír ki &quot;A Magyar Dal Fővárosa&quot; cím elnyeréséért.''' A címet 2010-ben Eger, 2011-ben Nyíregyháza, 2012-ben Szombathely, '''2013-ban Békéscsaba nyerte el'''. A cím elnyerésének évében a pályázat nyertese a Magyar Dal Napjának legfontosabb helyszínévé válik.<br /> <br /> == A Magyar Dal Napjának legfontosabb helyszínei Békéscsabán ==<br /> <br /> * [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]<br /> * [[Csabagyöngye Kulturális Központ]]<br /> * [[Ibsen Ház|Ibsen Ház udvara]]<br /> * [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]<br /> * [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza udvara]]<br /> <br /> == Békéscsabai programok ==<br /> <br /> A tervek szerint a programban teret kapnak az amatőr produkciók, és fellépnek az egykor országos szinten meghatározó szerepet játszó zenekarok is. A műsorterv szerint a közönség több formáció és vegyeskar előadásában hallgathat népzenét, illetve komolyzenét is.<br /> <br /> A nap egyik érdekességeként a Békés megyei általános- és középiskolások, valamint zeneiskolások közösen éneklik el az LGT &quot;Neked írom a dalt&quot; című szerzeményét, amit a szervezők a világhálón élőben, broadcast minőségben kívánnak közvetíteni.<br /> <br /> '''A programot a hagyományokhoz híven Presser Gábor, a Magyar Dal Napja alapítója fogja megnyitni'''.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Hollósy Kornélia (1827-1890)|Hollósy Kornélia (1827-1890) operaénekes]]<br /> <br /> == Forrás == <br /> <br /> * [http://www.magyardalnapja.hu/hirek/2013/04/03/bekescsaba-lesz-2013-ban-a-magyar-dal-fovarosa Békéscsaba lesz 2013-ban a Magyar Dal Fővárosa]. In: Magyar Dal Napja honlapja (Látogatva: 2013. 05.17.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu Békéscsaba város honlapja] (Látogatva: 2013.05.17.)<br /> * [http://www.pressergabor.hu Presser Gábor honlapja] (Látogatva: 2013.05.17.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Presser_G%C3%A1bor Presser Gábor]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.05.17.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/A_Magyar_Dal_F%C5%91v%C3%A1rosa_2013-ban 2013-05-21T15:37:35Z

<p>Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet</p> <hr /> <div>2013-ban Békéscsaba nyerte el a “Magyar Dal Fővárosa” címet. A város szeptember 8-án, a Magyar Dal Napján a zenei rendezvénysorozat legfontosabb helyszíne lesz.<br /> <br /> == A &quot;Magyar Dal Fővárosa&quot; cím története ==<br /> <br /> '''Presser Gábor''' Kossuth-díjas zeneszerző '''Gerendai Károllyal 2008-ban a Sziget Fesztiválon indította el a Magyar Dal Napja mozgalmat''', melynek célja a magyar szerzemények, a magyar zenei kincs iránti érdeklődés felkeltése.<br /> <br /> Már az első alkalommal 30 helyszínen zajlottak az események. 2009-ben több vidéki város (Eger, Dunaújváros, Komárom stb.) és kulturális intézmény, köztük a békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott a mozgalomhoz.<br /> <br /> '''2010-től a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. minden évben pályázatot ír ki &quot;A Magyar Dal Fővárosa&quot; cím elnyeréséért.''' A címet 2010-ben Eger, 2011-ben Nyíregyháza, 2012-ben Szombathely, '''2013-ban Békéscsaba nyerte el'''. A cím elnyerésének évében a pályázat nyertese a Magyar Dal Napjának legfontosabb helyszínévé válik.<br /> <br /> == A Magyar Dal Napjának legfontosabb helyszínei Békéscsabán ==<br /> <br /> * [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]<br /> * [[Csabagyöngye Kulturális Központ]]<br /> * [[Ibsen Ház|Ibsen Ház udvara]]<br /> * [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]<br /> * [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza udvara]]<br /> <br /> == Békéscsabai programok ==<br /> <br /> A tervek szerint a programban teret kapnak az amatőr produkciók, és fellépnek az egykor országos szinten meghatározó szerepet játszó zenekarok is. A műsorterv szerint a közönség több formáció és vegyeskar előadásában hallgathat népzenét, illetve komolyzenét is.<br /> <br /> A nap egyik érdekességeként a Békés megyei általános- és középiskolások, valamint zeneiskolások közösen éneklik el az LGT &quot;Neked írom a dalt&quot; című szerzeményét, .amit a szervezők a világhálón broadcast minőségben kívánnak élőben közvetíteni.<br /> <br /> '''A programot a hagyományokhoz híven Presser Gábor, a Magyar Dal Napja alapítója nyitja majd meg'''.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Hollósy Kornélia (1827-1890)|Hollósy Kornélia (1827-1890) operaénekes]]<br /> <br /> == Forrás == <br /> <br /> * [http://www.magyardalnapja.hu/hirek/2013/04/03/bekescsaba-lesz-2013-ban-a-magyar-dal-fovarosa Békéscsaba lesz 2013-ban a Magyar Dal Fővárosa]. In: Magyar Dal Napja honlapja (Látogatva: 2013. 05.17.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu Békéscsaba város honlapja] (Látogatva: 2013.05.17.)<br /> * [http://www.pressergabor.hu Presser Gábor honlapja] (Látogatva: 2013.05.17.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Presser_G%C3%A1bor Presser Gábor]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.05.17.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9sWiki 2013-05-16T10:10:27Z

<p>Brigi: Helyesírás</p> <hr /> <div>A '''BékésWiki online helyismereti enciklopédia''' első szócikkeit a '''TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0001 “Békés Tudásdepó-Expressz”''' pályázat keretében megrendezésre kerülő '''[[BékésWiki online helyismereti vetélkedő | vetélkedőhöz]]''' kapcsolódóan '''közösségi alkotás'''ként hozták létre a versenyre benevezett csapatok tagjai.<br /> <br /> A BékésWiki online helyismereti enciklopédia létrehozásának gondolata 2006-ban merült fel először és ekkor készült el egy kísérleti adatbázis is. A TÁMOP pályázat lehetőséget adott arra, hogy az elképzelést a megvalósulás követhesse, és egy olyan közösségi tudástár épüljön fel, amelyet Békés megye lakossága és a megyéhez kötődők, valamint a megye iránt érdeklődők közösen, együtt hoznak létre.<br /> <br /> <br /> '''A BékésWikit a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár a Megyei Könyvtár Intézményegysége a 2011. évi vetélkedőt követően pályázati források nélkül üzemelteti, fejleszti és szervezi a hozzá kapcsolódó szócikkíró versenyeket. A könyvtárosok munkáját a [http://groups.google.com/group/bekes-megyei-helyismereti-klub Békés Megyei Helyismereti Klub] és a [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület] tagjai is segítik.'''<br /> <br /> <br /> A [[Békés Megyei Könyvtár]] által üzemeltetett BékésWiki a [http://mediawiki.org Mediawiki] nevű ingyenes wiki tartalomkezelő rendszerre épül.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[BékésWiki online helyismereti vetélkedő]]<br /> *[[BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Kertész Zoltán: A BékésWiki részletes bemutatása. In: Kertész Zoltán: Helytörténeti tudástár kialakítása közösségi alapokon. Szeged : Kertész Zoltán, 2012. 23-27 p. (szakdolgozat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4550 digitális változat], látogatva: 2012.07.11.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=1599 Ambrus Zoltán: BékésWiki, Békés megyei online helyismereti enciklopédia] In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Előadás bemutatója, látogatva: 2012.04.25.)<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=1597 Benyó Barbara: BékésWiki. A Békés megyei online helyismereti enciklopédia.] In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Előadás bemutatója, látogatva 2012.04.25.)<br /> * [http://prezi.com/oqcfjx9cfxh8 Vincze Andrea: A BékésWiki szócikkíró verseny eredményei és tapasztalatai.] In: Prezi (Előadás bemutatója, látogatva: 2012.07.11.)<br /> * [http://siraly.posterous.com/helyismereti-wiki-letrehozasa-fejlesztese Vincze Andrea: Helyismereti wiki létrehozása, fejlesztése, működtetése] (Látogatva: 2012.07.11.)<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=870 Vincze Andrea: Közművelődési könyvtárak lehetőségei konnektivista szemmel]. In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Látogatva: 2012.04.25.)<br /> * [http://siraly.posterous.com/a-wiki-es-a-konyvtar Vincze Andrea: A wiki és a könyvtár] (Látogatva 2012.04.25.)<br /> * [http://egysiralynaploja.blogspot.hu/2011/02/az-online-viselkedeskultura-es.html Vincze Andrea: A Wikipédia hatása a viselkedéskultúrára] (Látogatva: 2012.04.25.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/R%C3%B3zsa_F%C3%BCrd%C5%91_(T%C3%B3tkoml%C3%B3s) 2013-05-09T12:46:45Z

<p>Brigi: Helyeírási és mondatszerkesztési hibák javításának elkezdése</p> <hr /> <div>Tótkomlós város szívében helyezkedik el „a Dél-Alföld legszebb rózsája”: a Rózsa Fürdő, amely már 1942 óta közkedvelt és közismert fürdőhely,[[ Fájl:Templomos_Fürdő.jpg|bélyegkép|Tótkomlósi Rózsafürdő]] így a város egyik legfontosabb vonzereje.<br /> <br /> <br /> == Fekvése ==<br /> <br /> Tótkomlós a dél-alföldi régió egyik kisvárosa, mely Orosházától kb. 18 km-re, Szegedtől 60 km-re található. A város szívében terül el a felújított Rózsa Fürdő (5940 Tótkomlós, Kossuth Lajos utca 2.)<br /> <br /> == Története ==<br /> Tótkomlós elöljárósága elhatározta, hogy a településen közkifolyót létesít, melynek célja a lakosság ivóvízzel történő ellátása volt. Erre 1939-ben került sor. A fürdő épülete és két medence, valamint egy 10 x 10 méteres gyermekmedence 1942-ben már állt. A Rózsa Fürdő a nevét a területén pompázó rózsakertekről kapta. A vize: „sem vegyileg, sem bakteriológiailag nem kifogásolható, jelenleg fürdővízül elfogadható, a víz magasabb alkalihidrokarbonát tartalma miatt gyógyvízjelleggel bír&quot; - szólt az Országos Közegészségtani Intézet vizsgálati eredménye.<br /> A reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés az 1960-as évek végén indult meg, majd az 1970-es évek végén megépült a gyógymedence is. Ezzel a három medencével funkcionálisan minden réteget ki tudtak szolgálni. <br /> A fizikoterápiás részleg újabb nagy fejlesztésére 1986-87-ben került sor. Új balneoterápiás részleg került kialakításra gyógyszolgáltatásokkal - gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő, rekeszes galván-fürdő, csoportos víz alatti gyógytorna, gyógyúszás, gyógy-ülőfürdő -, valamint létrehoztak egy modern elektroterápiás egységet is. 2002-2003-ban a Széchenyi Terv keretében a fürdő teljes rekonstrukciója megvalósult, bár még várat magára a terv részét képező játszótér és a különböző sportolásra alkalmas pályák kialakítása.<br /> <br /> == A mai fürdő ==<br /> <br /> [[Fájl:‎32996973.jpg|bélyegkép|Tótkomlósi Rózsafürdő]]<br /> Nyári stranddal is rendelkező, egész évben folyamatosan (a nyári és téli szezonban változó nyitva tartással) működő családias jellegű gyógyfürdő a &quot;rózsák attrakciójával&quot;, hagyományos építészeti megoldásokkal kialakított, igényes gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal, aromabarlanggal (ami a gyógyvíz és illóolajok együttes alkalmazását biztosítja) várja vendégeit. A fürdő vizét a 46 C-os nátrium-magnézium-kálcium hidrogénkarbonátos gyógyvíz adja, amely jelentős mennyiségben tartalmaz metakovasavat is. A gyógyvíz elsősorban a különböző elváltozások, reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. A fürdő fedett egységében egész évben működik a szauna, a gőzfürdő, a merülő- és termálmedence (36 C-os gyógyvízzel feltöltve), a 25 méteres feszített víztükrű, korszerű vízvisszaforgatós rendszerrel ellátott úszómedence. A wellness további elemeit biztosítják az álló szolárium, lábápolás, illetve a masszázs (frissítő, talp). Az ételről büfé gondoskodik. Nyáron a nyitott részen gyerekmedence és 33 méteres modern úszómedence várja a strandolni vágyókat. A nyári élményt az éjszakai fürdőzések egészítik ki. Minden év júliusában vagy augusztusában megrendezésre kerülnek a Rózsa Fürdő Napok. A gyógyfürdő képzett szakemberekkel,és magas színvonalú gyógyászati részleggel várja a gyógyulni vágyókat a fiziko -és balneoterápián. A szakorvosok a beteg állapotától és a betegség típusától függően komplex, egyénre szabott gyógykezeléseket rendelnek el.<br /> <br /> == Adatok ==<br /> <br /> A medencék száma: [[ Fájl:Úszómedence.jpg|bélyegkép|A fürdő medencéi]] <br /> *3 nyitott (gyermek-,gyógy-, úszómedence<br /> *3 fedett (gyógy-,szauna-,úszómedence)<br /> A fürdő medencéi:<br /> *Összes terület: 1,2 hektár<br /> *Hőfok: 42,8°C <br /> [[Fájl:Kinti_medencék.jpg|bélyegkép|Kinti medencék]]<br /> <br /> == Szolgáltatások ==<br /> <br /> *gyógyúszás<br /> *gyógy-ülőfürdő<br /> *víz alatti csoportos gyógytorna<br /> *reumatológiai szakrendelés<br /> *szauna<br /> *szolárium<br /> *kozmetika<br /> *pedikűr<br /> *strandfürdő<br /> *száraz- és balneoterápiás kezelés<br /> *víz alatti vízsugár masszázs,<br /> *súlyfürdő<br /> *négyrekeszes galvánfürdő<br /> *gyógymasszázs <br /> <br /> == Források == <br /> <br /> * Fél év múlva kezdődhet a komlósi fürdőfejlesztés. / Korbely György. In: Békés Megyei Napló, 9. évf. 24. sz. (2002. január 24.) p. 3. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Masszőr és fitneszterem a Rózsa Fürdőben.A májusi nyitásra új szolgáltatásokkal várják a vendégeket. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 18. sz. (2004. január 22.) p.12. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * A Rózsa csendes, családias fürdő. Aromaterápiás barlang félhomályában pihennek, szórakoznak a vendégek. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 6. sz. (2004. január 8.) p.7. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Gyógyvíz a Rózsa Fürdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 50. sz. (2003. február 28.) p.6. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Bohus Lívia: A Rózsa Fürdő szolgáltatásainak elemzése. Gyula : 2010. (szakdolgozat) Lelőhely: Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Könyvtára, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=4546 elektronikus változat])<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.magyarorszag_gyogyfurdoi.abbcenter.com/?id=77559&amp;cim=1# Tótkomlós Rózsa Fürdő. In: Magyarország gyógyfürdői] (Látogatva: 2012.03.30.)<br /> <br /> [http://www.termalfurdo.net/furdo/rozsa-furdo-totkomlos-totkomlos Rózsa Fürdő Tótkomlós. In: Termálfürdő] (Látogatva: 2012.03.30.)<br /> <br /> [http://www.totkomlos.hu/rozsa-furdo Rózsa fürdő. In: Tótkomlós város honlapja] (Látogatva: 2012.03.30.)<br /> <br /> [http://www.uzenetmail.extra.hu/rf/index.html Rózsa Fürdő és Gyógyászat. In: Rózsa Fürdő honlapja] (Látogatva: 2012.03.30.)<br /> <br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]<br /> [[Kategória: Fürdők és strandok]] [[Kategória: Tótkomlós]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sulyomt%C3%A9szta 2013-05-09T12:41:18Z

<p>Brigi: Helyeírási és mondatszerkesztési hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>A '''sulyomtésztát''' másnéven &quot;'''tyúklábat'''&quot; hajdanán fehér lisztből készítették tojás, tejföl és kevés só hozzáadásával. Az alaposan összegyúrt tésztát vékonyra nyújtották, ujjnyi hosszú darabokra vagdosták. A darabokat egyik végén bevágták, majd derékszögben elfordítva ismét bemetszették, hogy a '''végei tyúkláb szerűen álljanak szét'''. Forró zsírban sütötték ki.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Pusztainé Madar Ilona : Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba : Békés megyei Tanács V.B., 1982. 97 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár <br /> <br /> [[Kategória:Receptek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pog%C3%A1csa 2013-05-09T12:36:38Z

<p>Brigi: H</p> <hr /> <div>Az uradalmi cselédeknél télidőben a pogácsa volt a leggyakrabban sütött tészta. Készítését a kemence fűtésével egyidőben kezdték. A kisteknőben elmorzsolták a '''zsír'''t a '''liszt'''tel, majd '''töpörtő'''t vagy '''kolompír'''t (burgonyát) és '''tejföl'''t vagy zsírt adtak hozzá. Ezután megsózták és '''tej'''jel, '''író'''val vagy '''savó'''val, néha '''víz'''zel keményre gyúrták. Kevés pihentetés után kétujjnyi vastagra nyújtották a tésztát, ezután a '''tetejét mintásra vagdosták''', majd '''kiszaggatták'''. A pogácsával teli tepsit a kemence legtüzesebb helyére tették. A vízzel gyúrt pogácsatésztát kézzel szétnyomkodták a tepsiben és sütés után szintén kézzel széttördelték.<br /> <br /> <br /> == Pogácsa receptek ==<br /> <br /> * [[Erőstúrós pogácsa]]<br /> * [[Káposztás pogácsa]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Pusztainé Madar Ilona : Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba : Békés megyei Tanács V.B., 1982. 96-97 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Nadányi Zoltán : Az első pogácsa. Budapest : Móra, 1976. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Nagy Bandó András : Hamuba sült pogácsa. In : Nagy Bandó András: Szappanbuborékok. Orfű : Szamárfül Kiadó, 2007. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Recse, recse, pogácsa. In : Regélő : dalok, versek, mesék. Budapest : Hungaroton, 1977. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://public.neprajz.hu/neprajz.01.03.php?bm=1&amp;kr=A_23_%3D%22Kistekn%C5%91%22 Kisteknő. In : Néprajzi Múzeum] (Fotó; Látogatva: 2012.06.22)<br /> * [http://jazsoli5.freeblog.hu/archives/2008/12/12/Nadanyi_Zoltan_Az_elso_pogacsa/ Nadányi Zoltán : Az első pogácsa. In : Verscsokor a természetről] (Látogatva: 2012.06.22.)<br /> * [http://www.mindmegette.hu/kategoria/tipus/pogacsa Pogácsa receptek. In.: Mindmegette] (Látogatva: 2012.06.22)<br /> * [http://www.operencia.com/hagyomanyos-jatekok/1338-recse-recse-pogacsa Recse, recse, pogácsa. In : Óperencia] (Kotta; Látogatva: 2012.06.22.)<br /> <br /> [[Kategória:Receptek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pereckura 2013-05-09T12:34:01Z

<p>Brigi: Helyeírási és mondatszerkesztési hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>A '''pereckura''' a XIX. század végén XX. század elején a Békés megyei cselédek egyik népszerű, '''gyúrt tésztából készült étel'''e volt. A lisztet kevés zsírral, sóval és vízzel keményre gyúrták. Az ujjnyi vastagra nyújtott tésztát zsírral megkent tepsibe helyezték és a kés fokával nagyjából a szélességének megfelelő hosszúságban benyomkodták. A kemence reggeli fűtésekor kisütötték. A kisült tésztát délben összetördelték, majd leforrázták, leszűrték, s ezt követően sós zsírral megkenték, és egy kis borssal meghintve fogyasztották. <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Pusztainé Madar Ilona : Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba : Békés megyei Tanács V.B., 1982. 97 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> [[Kategória:Receptek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/K%C3%A1poszt%C3%A1s_pog%C3%A1csa 2013-05-07T16:54:32Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>== Hozzávalók ==<br /> <br /> * 1 kg liszt<br /> * 1 kg káposzta<br /> * 25 dkg margarin<br /> * 2 tojás (+ 1 a kenéshez)<br /> * 2 dl tejföl<br /> * 5 dkg élesztő<br /> * 2 dl langyos tej<br /> * 1 kávéskanál cukor<br /> * 1 csapott evőkanál só<br /> * bors (ízlés szerint<br /> <br /> == Elkészítés menete ==<br /> <br /> A lereszelt káposztát megsózzuk, egy kicsit állni hagyjuk. A kicsavart '''káposztát megpároljuk''', s ha kihűlt '''összekeverjük a liszttel, sóval, borssal, majd hozzádolgozzuk a margarint'''. Amíg a káposzta hűl az '''élesztőt enyhén cukros tejben felfuttatjuk'''.<br /> A káposztával, fűszerekkel és margarinnal összedolgozott lisztben mélyedést készítünk, s beletesszük a felfuttatott élesztőt, a '''két tojást''', s a '''két dl tejfölt''', valamint a tejet. Mindezt jól '''összedolgozzuk''', és a kétszeresére '''kelesztjük'''.<br /> <br /> Legalább '''kétszer kinyújtjuk, és összehajtjuk'''. Mindkét művelet után '''20-20 percet pihentetjük''', majd újra kinyújtjuk, ezután kiszaggatjuk, tepsibe rakjuk, és '''ismét 20 percet pihentetjük'''. Mielőtt berakjuk az előmelegített sütőbe a pogácsát, a tetejét megkenjük tojással, és készre sütjük.<br /> <br /> '''Jó étvágyat hozzá!'''<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Pogácsa]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Szász Antal Pálné (Békéscsaba)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.mindmegette.hu/kaposztas-pogacsa_1.recept Káposztás pogácsa. In : Mindmegette] (Látogatva: 2012.06.25.)<br /> * [http://www.nosalty.hu/recept/kaposztas-pogacsa-evi-nenitol Káposztás pogácsa Évi nénitől. In : NoSalty.hu] (Látogatva: 2012.06.25)<br /> <br /> [[Kategória:Receptek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gerla 2013-05-07T13:14:30Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>'''A [[Békéscsaba]] belvárosától 8 km-re fekvő városrész'''t a [[Békéscsaba|Békéscsabát]] és [[Doboz]]t összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető. <br /> <br /> Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]].<br /> <br /> A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.<br /> <br /> Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi-Weinckheim birtok''' - ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.<br /> <br /> '''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi-erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.<br /> <br /> == Adatok ==<br /> <br /> * '''GPS koordináták: '''[http://maps.google.com/maps?q=46.700907,21.184874&amp;hl=hu&amp;sll=37.0625,-95.677068&amp;sspn=23.265075,56.513672&amp;vpsrc=0&amp;t=m&amp;z=15 46.700907,21.184874]<br /> * '''Földrajzi koordinák:''' é. sz. 46° 42′ 1.10″, k. h. 21° 11′ 7.40″<br /> * '''Irányítószám:''' 5623<br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> === Ó-Gerla ===<br /> <br /> A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi-erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat [[Harruckern János György]] szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.<br /> <br /> === A mai Gerla ===<br /> <br /> [[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település a XVIII. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim kastély (Gerla)|gerlai kastély]]t és magtárat''' 1854-1862 között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811-1891)|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847-1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is. <br /> <br /> A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[:Kategória:Gerla|Gerlai vonatkozású szócikkek]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&amp;secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár<br /> * [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&amp;secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949.] Lelőhely: Békés Megyei Levéltár<br /> * Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&amp;secID=7506 elektronikus változat])<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&amp;secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923]<br /> * Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár<br /> * Karácsonyi János: Békésvármegye története : Az egyes városok és községek története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 elektronikus változat])<br /> * Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&amp;secID=6921 elektronikus változat])<br /> * A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&amp;secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]<br /> * A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&amp;secID=7170 elektronikus változat])<br /> * Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.<br /> * Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&amp;secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)<br /> * Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.<br /> * Kovács Aranka: &quot;Mienk most a legszebb ház&quot;. In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.<br /> * Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.<br /> * Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.<br /> * Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.<br /> * Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&amp;secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)<br /> * Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat) <br /> * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Elektronikus változat] <br /> * Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.<br /> * Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.<br /> * Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.<br /> *[http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=278&amp;secID=4293 Vincze Andrea: A szlovák nemzetiség hagyományos ételei a Körös-Maros régióban. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> == Térképek, birtokvázlatok ==<br /> <br /> * Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. Lelőhely: ?<br /> * [http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html Gerla. II. Katonai felmérés térképe.] In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.<br /> * Gerla. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal<br /> * Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) Lelőhely: ?<br /> * [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;ll=46.701496,21.186104&amp;spn=0.015834,0.027595&amp;sll=46.683558,21.099736&amp;sspn=0.00792,0.013797&amp;vpsrc=6&amp;hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;t=m&amp;z=15 Gerla. Térkép. In: Google.]<br /> * Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép. [online] In.: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A [http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a101205htm?v=pdf&amp;a=start MOL térkép adatbázisában] a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&amp;o=zpjjTSNlcX Gerla] (honlap)<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=364&amp;secID=4144 Békéscsaba, Gerla, Magtár] (fotó, 2003)<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=367&amp;secID=4147 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a bejáratról, 2003)<br /> * [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=368&amp;secID=4148 Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély] (fotó a belső udvarról, 2004)<br /> * [http://www.korosvolan.hu/files/mrend/bcs_helyi_20_menetrend.pdf Helyi menetrend] (20-as járat)<br /> * [http://www.korosvolan.hu/files/mrend/bcs_helykozi_menetrend.pdf Helyközi menetrend] (Békéscsaba-Doboz)<br /> <br /> [[Kategória:Települések]] [[Kategória:Gerla]] [[Kategória:Békéscsaba]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:39:45Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, hogy por vagy piszok ne rakódjon rájuk, felettük lépcsős párkánytag helyezkedik el. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található.<br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára, azonban se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medalionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal látható. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el.<br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A Magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:39:24Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, hogy por vagy piszok ne rakódjon rájuk, felettük lépcsős párkánytag helyezkedik el. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található.<br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára, azonban se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medalionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal látható. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el.<br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:22:30Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, hogy por vagy piszok ne rakódjon rájuk, felettük lépcsős párkánytag helyezkedik el. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található.<br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára, azonban se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medalionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal látható. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész, amely három szinten volt alkalmas gabonatárolásra az volt a magtár. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. Ennek a közepén van a félköríves boltozat. A jobb oldali részén a szárítósiló volt. <br /> <br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:14:20Z

<p>Brigi: /* Az épület */</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, hogy por vagy piszok ne rakódjon rájuk, felettük lépcsős párkánytag helyezkedik el. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található.<br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállító kocsik számára. Se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medallionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal borul. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> <br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész, amely három szinten volt alkalmas gabonatárolásra az volt a magtár. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. Ennek a közepén van a félköríves boltozat. A jobb oldali részén a szárítósiló volt. <br /> <br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:14:07Z

<p>Brigi: /* Az épület */</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a Magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, hogy por vagy piszok ne rakódjon rájuk, felettük lépcsős párkánytag helyezkedik el. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található.<br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállító kocsik számára. Se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medallionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal borul. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> <br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész, amely három szinten volt alkalmas gabonatárolásra az volt a magtár. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. Ennek a közepén van a félköríves boltozat. A jobb oldali részén a szárítósiló volt. <br /> <br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:13:45Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, hogy por vagy piszok ne rakódjon rájuk, felettük lépcsős párkánytag helyezkedik el. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található.<br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállító kocsik számára. Se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medallionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal borul. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> <br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész, amely három szinten volt alkalmas gabonatárolásra az volt a magtár. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. Ennek a közepén van a félköríves boltozat. A jobb oldali részén a szárítósiló volt. <br /> <br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Magt%C3%A1r_(Doboz) 2013-05-07T12:08:58Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása</p> <hr /> <div>== '''A dobozi Magtár''' ==<br /> <br /> <br /> == Elhelyezkedése és építtetése ==<br /> <br /> [[Fájl:Dobozi_magtar.jpg|bélyegkép||Az Ybl Miklós által tervezett dobozi Magtár]] A Magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. '''Ybl Miklós''' tervei alapján állították fel az egykori '''Wenckheim birtok''' számára. A Magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. A T-alaprajzú háromemeletes épület, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, nehogy por, piszok rakódjék rájuk, felettük lépcsős párkánytag. Az ablakok között alulról felfutó lizénák, a második emelet felett párkány, a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet. Rajta alacsony nyeregtető.<br /> <br /> <br /> == A szárító ==<br /> <br /> A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállító kocsik számára. Se párkánya, se zárköve nincs a hatalmas ívnek. A szárítótorony földszintjét félköríves ablakok, az emeleti falait pedig vak árkádos, négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Ezek csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medallionos (érem formájú faldíszítmény), sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfal borul. Az épület első tervén a szárító a magtár mögött állt, nem az oldalán, mint ahogy megvalósult.<br /> <br /> <br /> <br /> == Használata ==<br /> <br /> A nagyobbik téglalap alaprajzú rész, amely három szinten volt alkalmas gabonatárolásra az volt a magtár. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. Ennek a közepén van a félköríves boltozat. A jobb oldali részén a szárítósiló volt. <br /> <br /> <br /> == Napjainkban ==<br /> <br /> A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is '''agrártörténeti emléknek számít'''. Jelenleg magántulajdonban van.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók Doboz községben ==<br /> <br /> * [[Szent Kereszt kápolna]]<br /> * [[Wenckheim kripta]]<br /> * [[Kastélypark]] – természetvédelmi terület<br /> * [[Wenckheim kastély]] – jelenleg a Dobozi Általános Iskolának ad otthont az épület.<br /> * [[Református templom]]<br /> * [[Széchy Tamás Emlékház]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Doboz nevezetességei IV.: Magtár. In.: Dobozi Hírmondó III. évfolyam 10. szám p.1. ,15.<br /> * Sisa Béla: Békés megye műemlékei. Békéscsaba: Békés megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya, 1981.- p. 161 lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Békés Megye: Közép-Békés 3/1. In.: Doboz. Budapest: Ceba Kiadó, 2000.- p.131-138.-lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. p.124. lelőhely: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.doboz.hu/ Doboz Község honlapja]<br /> * [ http://szechytamasemlekhaz.webnode.hu/szechy-tamasrol/ <br /> Széchy Tamás Emlékház]<br /> <br /> [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Agrártörténet<br /> ]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Jankay_Gy%C5%B1jtem%C3%A9ny_%C3%A9s_Kort%C3%A1rs_Gal%C3%A9ria_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2013-04-29T11:28:48Z

<p>Brigi: Helyesírási és mondatszerkezeti hibák korrektúrázása.</p> <hr /> <div>A Jankay Galéria [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy úton]] lévő [[Csaba Center]] üzletközpont harmadik emeletén kapott helyet. A galériához az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 13 a város központjától, a Szent István tértől kb. 12 perces sétával lehet eljutni. A galéria hétfő kivételével minden nap 10.00 -18.00 óráig várja látogatóit. A kiállítások látogatása díjtalan.<br /> <br /> == A galéria története ==<br /> <br /> [[File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_05.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor Gyűjteménye (2013)]]'''[[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], a békéscsabai származású festőművész végrendeletében Békéscsabára hagyományozta''' pénzét, '''összes alkotását és egyéb gyűjteményét''' azzal a feltétellel, hogy a gyűjtemény számára a városnak megfelelő kiállítóhelyről, múzeumról kell gondoskodnia. A hagyaték kezelését a '''[http://jankay.hu/aktualis/34 Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány]''' végzi. A város méltó helyet próbált keresni a gyűjtemény számára. Többek között felmerült a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan e célra történő hasznosítása, ezért erre az épületre a város pályázatot írt ki '''&quot;Jankay Tibor Képzőművészeti Gyűjtemény és Kortárs Művészeti Galéria beruházási programterv pályázat&quot;''' címmel. A pályázatra 13 pályamű érkezett és 1998-ban 13 bíráló értékelte ezeket. Az első díjat Horváth Mónika és Pap Ádám terve kapta. A 250 milliósra tervezett beruházás megkezdését 2000 körülre tervezte a város. A művész jelentős kb. 800 kötetes könyvgyűjteményt is hagyott a városra, amely több éven át a [[Békés Megyei Könyvtár|Megyei Könyvtárban]] kapott helyet.<br /> <br /> A gyűjtemény, hazaszállítása előtt a vámkezelés miatt számszerűsítésre került, így közel '''3000 olajfestmény, 5000 grafika és vázlat, 278 szobor, valamint 143 darabból álló néprajzi gyűjtemény'''t köszönhetünk a művész úrnak. Az adomány megérkezését követően, még ugyanabban az esztendőben időszaki kiállítással emlékeztek meg Jankayról a [[Békés Megyei Könyvtár|Megyei Könyvtárban]].<br /> <br /> [[File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_bejarat_01.jpg|bélyegkép|A Jankay Galéria bejárata (2013)]]A hagyaték az eredeti tervektől eltérően ideiglenesen a '''Csaba Center harmadik emeletén kapott helyet'''. Az adományozóról elnevezett '''galériát 2003-ban nyitották meg'''. '''A kiállítóterem 2006-tól muzeális intézményként üzemelve viseli a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria nevet,''' ami egyben a hagyaték gondozásának kezdetét is jelentette. Az állandó kiállítást 2-3 évente lecserélik, hogy a nagy darabszámú életműből minél többet megismerhessen a nagyközönség. Az első három állandó tárlat a művész kvalitásos alkotásokból válogatott, a negyedik (Nap-ábrázolások) és ötödik (Madár-ábrázolások) pedig tematikus formában mutatta be Jankay Tibor művészetét.<br /> <br /> A hagyaték átadásában közreműködő békéscsabai származású '''Kolozsváry család''', 8 művészének munkáit adományozta a városnak azzal a kéréssel, hogy ezeket az alkotásokat külön kiállítótérben mutassák be. Így kerültek Kolozsváry Andrásnak, Kolozsváry Sándornak, Kolozsváry Zsigmondnak, Kolozsváry Pálnak, Kolozsváry Györgynek, Kolozsváry-Stupler Évának, Tevan Margitnak és Engel Tevan Istvánnak a munkái is a galéria '''Kolozsváry és Tevan termébe'''. <br /> <br /> A kortárs művészek időszaki kiállításait a '''Kortárs terem'''ben tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállító művészek névsorát főként helyi és a városhoz illetve a megyéhez kötődő művészek képezik.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> File:20130423_bekescsaba_csaba_center_17.jpg‎|Csaba Center (2013)<br /> File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_emeleten_13.jpg‎ |A galéria a Csaba Centerben (2013)<br /> File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_bejarat_10.jpg|A galéria bejárata (2013)<br /> File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_08.jpg|Jankay Galéria (2013)<br /> File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_kolozsvary_terem_06.jpg‎|Kolozsváry és Tevan terem (2013)<br /> File:20130423_bekescsaba_jankay_galeria_kortars_terem_09.jpg‎|Kortárs terem (2013)<br /> File:20080914_bekescsaba_jankay_galeria_lengyel_peter_kiallitasa_foto_kz.jpg|Lengyel Péter szobrászművész kiállítása (2008)<br /> File:20100619_bekescsaba_jankay_galeria_dobkor_foto_kz.jpg‎|Dobkör a Múzeumok Éjszakáján (2010)<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]<br /> * [[Jankay Tibor (1899-1994)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Fábián István: Háromezer festmény méltő helyre vár. In: Békés Megyei Hirlap 58. évf. 138. sz. (2003. jún. 16.) 6. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Gubucz Katalin: Helyet talált a Jankay-gyűjtemény. In: Békés Megyei Nap. 2. évf. 122. szám (1995.máj.26.) 9. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Kovács Attila: Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria. In: Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 85. szám (1998. ápr.10.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Kovács György: Milyen lesz a Jankay Tibor Múzeum és Művészetek Háza. In: Békés Megyei Nap. 5. évf. 287. szám (1998. dec. 9.) 6.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Jankay Tibor hagyatéka. In: Heti Mérleg. 4. évf., 36. szám. 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Jankay Tibor kiállítása a Békés Megyei Könyvtárban 1991. május 30 - június 25-ig. (plakát) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4501 digitalizálst változat] látogatva 2013.04.22.]<br /> * Niedzielsky Katalin: Hazajön a hagyaték : Békéscsaba adhat otthont Jankay Tibor festőművész alkotásainak. Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 49. szám (1995. febr. 27.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Niedzielsky Katalin: Hazajön a Jankay-hagyaték. Békés Megyei Hírlap 50. évf. 117. szám. (máj. 20-21.) 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Niedzielsky Katalin: Hiányosan érkezett az örökség. Hová lettek a festmények és a szobrok Jankay Tibor hagyatékából? In: Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 219. szám (1997. szept. 19.) 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Niedzielsky Katalin: Jankay és Kortás Galéria? : A múzeum sorsáról a városi közgyűlés dönt. In: Békés Megyei Hírlap 50. évf. 121. (1995. máj. 25.) 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Papp Gábor: Felpezsdült az élet a Jankay-hagyaték körül. In: Békés Megye Nap. 7. évf. 232. szám (2000.október 3.) 1., 5. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészeti hagyatéka. (Művészeti életművek, hagyatékok című konferencia előadásainak kivonata) Bárka, XVII. évf. 2009/5. 83-84. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Banner Zoltán: Levél Jankay Tibornak Los Angelesbe. In: Békés Megyei Hírlap 46. évf., 139. szám.(1991.június 15-16.) 8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Jankay Tibor bemutató kiállítása. In: Heti Mérleg. 7. évf. 30. szám 3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Szilágyi András: Az adakozás szorító ölelésében. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. Magyar Művészeti Fórum, III/2. 2000. 04. 61-65. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * [http://ek.bmk.hu:80/?docId=503 Szilágyi András: A szeretet hajlékában. A Jankay-hagyaték hazaérkezett.] Bárka 2000. 2. 47. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár <br /> * [http://barkaonline.hu/archivum/barka_200704.pdf Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete I. Kerámiái, szobrászata.] Bárka, XV. évf. 2007/4. 93-100. p.<br /> * [http://barkaonline.hu/archivum/barka_200805.pdf Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete II. Az életmű festészeti egysége.] Bárka, XVI. évf. 2008/5. 91-96. p.<br /> * [http://barkaonline.hu/archivum/barka_201004.pdf Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete III. Felfedezésre váró grafikák.] Bárka, XVIII. évf. 2010/4. 85-90. p.<br /> * Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és munkássága. In: Ars Perennis (Szerk.: Tüskés Anna), Budapest, 2010. 183-187. p.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.jankay.hu A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria honlapja] (Látogatva: 2013.04.22.)<br /> * [http://youtu.be/SC7lJ_RM2kk Kolozsváry-Tevan állandó kiállítás megnyitó (2012.03.03.)]. In: Youtube (Látogatva: 2013.04.26.)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Művészeti Galériák]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C3%B6rhe 2013-04-26T16:34:59Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>A '''görhe''' - másik nevén &quot;'''málé'''&quot; - télen a cselédek által gyakran '''sütött téli eledel'''e volt. Készítéséhez a sütés előtti estén fogtak hozzá. Az átszitált kukoricalisztet felforralt &quot;'''pokolvízzel'''&quot; (ásott kút vizével)''' vagy''' forró '''tejjel''' megöntötték, majd betakargatták hogy melegen legyen, s édesedjen. Másnap reggel a kemence melege mellett kevés búzaliszttel jól összegyúrták. A zsíros kézzel szép kerekre formázott tésztát kizsírozott tepsibe helyezték, majd a kemencében kisütötték.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Pusztainé Madar Ilona : Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba : Békés megyei Tanács V.B., 1982. 97 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.tutireceptek.hu/gorhe Görhe recept. In: TutiRECEPTEK] (Látogatva: 2012.08.16.)<br /> <br /> [[Kategória:Receptek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Er%C5%91st%C3%BAr%C3%B3s_pog%C3%A1csa 2013-04-26T16:32:25Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>== Hozzávalók ==<br /> <br /> * 25 dkg juhtúró, más néven erőstúró<br /> * 25 dkg vaj<br /> * 25 dkg liszt<br /> <br /> == Elkészítés menete ==<br /> <br /> A '''vaj'''at jól elmorzsoljuk a '''liszt'''tel, majd hozzáadjuk a '''juhtúró'''t. A juhtúróval alaposan összegyúrt tésztát hűvös helyen '''1 órán át pihentetjük''', s ezt követően 1,5 ujjnyi vastagra kinyújtjuk. A tészta tetejét beirdaljuk, majd '''a legkisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk'''. A kiszaggatott pogácsákat zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, a tetejét tojással megkenjük. Forró sütőben kisütjük.<br /> <br /> Jó étvágyat hozzá!<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Pogácsa]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Ambrus Zoltánné (Békéscsaba)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [[Kategória:Receptek]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/G%C5%91z%C3%B6n_f%C5%91tt_bukta 2013-04-26T16:29:30Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>A gőzön főtt bukta (parené buchty) a Tótkomlós és Szarvas környékén élő szlovákok egyik legízletesebb tésztaféléje. Töltelékes és töltelék nélküli változata is ismert.<br /> <br /> == Hozzávalók ==<br /> [[fájl: 20130415_gozon_fott_44.jpg |bélyegkép|Gőzön főtt bukta ]]<br /> * 40 dkg liszt<br /> * 5 dkg olvasztott vaj<br /> * 2 tojás<br /> * 1 dl tejföl<br /> * 1-1,5 dl langyos tej<br /> * 3 dkg élesztő<br /> * só, kristálycukor<br /> * szilvalekvár (a töltelékes változathoz)<br /> * 20 dkg darát mák, vagy dió 10 dkg cukorral összekeverve, vagy hasonló mennyiségű fahéjas cukor, esetleg kakaós cukor<br /> <br /> <br /> A szlovák asszonyok az átszitált liszthez először 2-3 evőkanál cukrot és két-három csipet sót adtak, majd hozzáöntötték a felolvasztott, langyos vajat. Ezeket alaposan összekeverték a liszttel, majd hozzáadták a két tojást, a felfuttatott élesztőt, a szobahőmérsékletű tejfölt és a végén a langyos tejet. (A tejföl és a tej mennyiségét a tészta lágysága szabta meg. A tészta lágyságát dagasztáskor érezték az asszonyok. Sütéshez, főzéshez nem használtak mérleget.) A fánkszerű lágy tésztát addig dagasztották, amíg fel nem hólyagosodott és le nem vált a kezükről.<br /> <br /> A kész tésztát liszttel meghintették, majd tiszta konyharuhával letakarták. Amikor kb. két-háromszorosára megdagadt a tészta, kinyújtották és bögrével kiszaggatták. '''A tésztát olykor lekváros töltelékkel még ízletesebbé tették'''. A töltelékes változatnál a kelleténél vékonyabbra kellett nyújtani a buktát. A bögrével kiszaggatott tészta közepébe házi szilvalekvárt tettek és ráhelyeztek egy másik kiszaggatott tésztadarabot. A széleit alaposan összenyomkodták, hogy jól összeálljon, majd óvatos mozdulatokkal zsemle alakúra formázták. A gőzöléshez egyforma átmérőjű edényt és tálat használtak. 20-30 percnyi pihentetés, kelés után egy nagyobbacska edény aljára két ujjnyi vizet öntöttek, majd madzaggal jó erősen egy konyharuhát kötöttek az edény tetejére, vagy egy speciális, gőzöléshez használatos cserépalátétet használtak. A vizet felforralták, majd az olvasztott vajjal, vagy zsírral vékonyan átkent buktákat az átnedvesedett konyharuhára helyezték, az edényt pedig egy tállal lefedték. <br /> '''A kifőtt buktákat meghempergették mákos, diós, kakaós, vagy fahéjas cukorban. A mákos gőzön főtt bukta élvezetét méz rácsurgatásával fokozták.''' <br /> <br /> A konyharuha az üzletekben kapható pároló betéttel helyettesíthető. A pároló betétet az edény aljára kell helyezni. A betétnek csak a lábait érheti víz. Egyszerre csak egy sornyi buktát helyeznek a pároló betétre. Egy sornyi bukta párolásának időtartama kb. 15 perc.<br /> <br /> == A tészta elkészítésének menete képekben ==<br /> <br /> &lt;gallery&gt;<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_01.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_05.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_08.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_11.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_12.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_25.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_15.jpg<br /> fájl: 20130415_gozon_fott_44.jpg<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Lehoczki Anna (Pitvaros)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-26T15:46:09Z

<p>Brigi: Visszavontam Brigi (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 2364)</p> <hr /> <div>[[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése mellett. 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnök és Tantó Józsefet elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabály elfogadó nyilatkozat célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és magyar zeneirodalmi művek támogatása és terjesztése. Mint kezdő egyesület 28 taggal kezdte meg a működését.. A háború alatt több tagját vesztette el, úgy hogy a legyengült testület csak 1920-ban kezdhette el a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vett át, majd 1924-ben a testület működésének a végéig Lestyán Mihály oktató karnagy vette át. Az Erzsébethelyi Daloskör 1944-ig folytatta tevékenységét és jogutód nélkül szünt meg.<br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Elnöki tisztségben nem sok változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utóda Peti Béla lett, majd 1930 Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget majd rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 év között évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA] Szócikk író versenyre elkészített videó</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Erzs%C3%A9bethelyi_Dalosk%C3%B6r 2013-04-26T15:39:02Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>[[Fájl:DSC01914.JPG|bélyegkép|Erzsébet helyi dalegylet zászlója]]<br /> <br /> <br /> A [[Békéscsaba]] Erzsébethelyi Daloskör 1913-ban alakult Droppa Gyula elnök és Povázsay Endre evangélikus tanító karnagy vezetése alatt. Az 1914-es alapszabály szerint kezdett működni, Sass István elnököt és Tantó József elemi iskolai tanítót bízták meg a tagok az egyesület vezetésével. Az alapszabályt elfogadó nyilatkozat és így a daloskör célja, a dal művelése, a több szólamú éneklés művészi kiképezése és a magyar zeneirodalmi művek támogatása, valamint terjesztése. Az egyesület 28 taggal kezdte meg a működését. A háború alatt több társát is elvesztette a kör, úgyhogy a megfogyatkozott testület csak 1920-ban tudta folytatni a működését. Tantó József karnagyi tisztségét Péterffi Sándor állami elemi iskolai tanító vette át, majd 1924-ben Lestyán Mihály oktató, aki a testület működésének a végéig töltötte be a karnagyi pozíciót. Az Erzsébethelyi Daloskör 1944-ig folytatta tevékenységét és jogutód nélkül szűnt meg.<br /> <br /> <br /> == '''Vezetőség''' ==<br /> <br /> <br /> Az elnöki tisztségben kevés változás volt az egyesületnél. Saas István városi jegyző utódja Peti Béla lett, majd 1930-ban Darida Mihály vette át az elnöki tisztséget. Ezután rövid időre 1931-ben Péter Ignác és még ebben az évben újra Peti Béla lett az elnök.<br /> <br /> <br /> == '''1920-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> Az 1920-1927 évek közötti időszakot az egyesület fejlődésre fordította. A létszám folyamatosan növekedett és Lestyán Mihály színre lépésével, minőségi fejlődésen esett át. A tagok egyénileg is képezték magukat és ezzel az énekkar is új szintet lépett. 1923-ban az egyesület belépett az Országos Magyar Dalszövetségbe és ez megfelelő háttér támogatáshoz segítette az egyesületet. Az országos szövetség lényegében egy közösségi háló volt, ahol a tagok egymás között tudtak kottákat csereberélni, egymás fellépéseit meg tudták szervezni. Trianon utáni sokk után a dalosszövetségnek nem csak az anyaországon belül, hanem az elcsatolt területeken magyar dalegyleteket is felkarolta. 1926-ban az egylet csatlakozott a Trianon elleni tiltakozáshullámhoz. Az egyesület tagjainak nagy része tót nemzetiségű volt, de mindegyik magyar hazafinak tartotta magát. Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség Békéscsabai Köre nagyszabású tiltakozó gyűlést szervezett 1927.december 31-én a Rudolf főgimnázium tornatermében, az Erzsébethelyi Daloskört kérték fel szereplésre, ahol nemzeti érzelmű dalokat adtak elő. Az egyesület nevezett be az 1927 évi Szegeden tartott Országos Dalosversenyre, ahol a kezdők csoportjában vett részt és a 3/b díjat nyerte el. 1928-ban augusztus havában részt vett a Debreceni Országos dalversenyen, a férfi karral és az 1927-ben alakult vegyeskarral. Mind a két karnak sikere volt és és mind két kar ajándékot érdemelt ki. <br /> <br /> <br /> <br /> == '''1930-as évek''' ==<br /> <br /> <br /> 1931-ben részt vett mindkét kar az 1931 évi Budapesti Országos dalversenyen. Ugyanebben az évben Bohn János úr által adományozott - aki a Bohn téglagyár tulajdonosa volt - 200 pengőből elkészítették az egylet másik zászlóját, amit a vegyeskar hivatalos zászlója volt, egyben az egyesület egészének a hivatalos zászlója is lett. A zászló egyik lapját és a zászlóanya szalagját Éberl Ilona hímezte, míg a zászló másik lapját Bartos Dóra hímezte. Az 1930-as évek egyértelműen a dalegylet fénykora volt. Az egylet nem csak énekléssel foglalkozott, hanem kisebb színdarabokat is előadtak, amatőr színjátszás keretében. Az Aurora Körrel teljes együtt működésben dolgozott és az Aurora körben tevékenykedő írók műveit adták elő. Az Aurora kör országos hírneve jótékony hatással volt az egylet felemelkedésében és egyre többet léptek fel vidéki városokban.<br /> <br /> A Wenkcheim család patronálta az egyesület működését és Gróf Wenkcheim Józsefné volt az egyesület zászlóanyája. Mivel a család volt a legbefolyásosabb családja a vármegyében így az egyesület a kezdeti anyagi nehézségek után egyre több támogatóra tett szerte a városban. Az egyesület tagjai nem éltek nagy jólétben, sőt az iratok szerint tisztes szegénységben éltek, de a donációk révén az egyesület költségeit tudták fedezni, így a 30-as években a tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni és ez egyre több embert vonzott az egyesületbe. Ebben az időszakban az egyesületnek 230 aktív tagja volt. Az egyesületbe csak úgy lehetett bekerülni, hogy ha volt ajánlása.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == '''Kodály Zoltán és a Dalegylet''' ==<br /> <br /> <br /> [[Fájl:DSC01941.JPG|bélyegkép|Kodály Zoltán az Erzsébethelyi Dalegylettel az előadás után]]<br /> <br /> <br /> Az 1935.április 7-ei koncert volt az Erzsébethelyi Daloskör működésének a csúcspontja. Gyakorlatilag az esemény Kodály Zoltán későbbi munkásságára is erőteljes hatást gyakorolt és később minden megemlékezésében megemlítette. Sok helyen megjelent az, hogy a dalegylet milyen sokat köszönhet Kodály Zoltán, Kodály Zoltán meg azt emlegeti, hogy milyen sokat köszönhet a Dalegyletnek. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Kodály Zoltán számára azért volt fontos ez az esemény, mivel visszaadta a hitét, a magyar karéneklésben és világossá vált számára, hogy a magyar karéneklés oktatásának jó példája, az Erzsébethelyi dalegylet, ahol önmagából megszületve új, későbbiekben meghatározó stílusteremtést hajtott végre. Gyakorlatilag innen kezdve, Kodály Zoltán szívügye lett a karéneklés és a tapasztaltak alapján, új pedagógiai módszert is teremtett.<br /> <br /> <br /> == '''Forrás:''' ==<br /> <br /> <br /> * Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára<br /> <br /> [http://youtu.be/1iyWdT4ThPA] Szócikk író versenyre elkészített videó</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sz%C3%A9k%C3%A1cs_J%C3%B3zsef_Evang%C3%A9likus_%C3%93voda,_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_%C3%A9s_Gimn%C3%A1zium_(Orosh%C3%A1za) 2013-04-26T14:34:11Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>'''''„…akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40,31)'''''<br /> <br /> <br /> == Az iskola története ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium.JPG |200px | style=&quot;center&quot;]]<br /> |- align=&quot;left&quot;<br /> |colspan=&quot;1&quot; |<br /> '''''Hivatalos rövid elnevezés:''''' Székács &lt;br&gt;<br /> Evangélikus Közoktatási Intézmény &lt;br&gt;<br /> '''''Alapítva:''''' 1996 &lt;br&gt;<br /> '''''Igazgató:''''' Fehér Borbála &lt;br&gt;<br /> <br /> '''Elérhetőség''' &lt;br&gt;<br /> '''''Cím:''''' 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. &lt;br&gt;<br /> '''''Telefon:''''' (68) 411-771 &lt;br&gt;<br /> '''''Email:''''' iskola@szekacs.lutheran.hu &lt;br&gt;<br /> '''''Web:''''' http://szekacs.lutheran.hu &lt;br&gt;<br /> |}<br /> <br /> Ugyan az intézményt 1996-ban alapították, története sokkal régebbre nyúlik vissza. Orosházán az evangélikus oktatás már a városalapítás évében, 1744-ben megkezdődött. A Zombáról a vallási türelmetlenség miatt az Alföldre települt családok vezetője, Dénes Sándor tanítóként hamar nekilátott a munkának. <br /> <br /> A gimnáziumi oktatás megalakulására azonban egészen 1933-ig várnia kellett az orosháziaknak. Ekkor kapta meg az engedélyt a település a gimnáziumi előkészítő osztály kialakítására, majd ezt követően, 1937-ben indult el hivatalosan az [[Orosházi Evangélikus Gimnázium]]. Az &lt;br&gt; egyházi iskolák államosítása következtében azonban 1948-ban Orosházán is megszűnt az egyházi képzés.<br /> <br /> A rendszerváltást követően újra megnyílt a lehetőség az egyházak előtt az iskolaalapításra. Orosházán 1991-ben indult el az evangélikus &lt;br&gt; iskola újjászervezése [[Pintér János]] esperes, [[Győri Gábor]] igazgató lelkész és [[Musztafáné Horváth Györgyi]] pedagógus segítségével. <br /> <br /> Az egyház visszakapta a helyi önkormányzattól az 1948-ban elvett ingatlanokat, illetve a volt iskolaépületek helyett csereingatlanként &lt;br&gt; megkapta a Hajnal utcai óvoda épületét és az egykori evangélikus gimnázium helyére épült 2. Számú Általános Iskolát. <br /> <br /> Az akkori gyakorlatok szerint az intézmények vagy azonnal, vagy felmenő rendszerben váltak egyházivá. Orosházán utóbbi történt, így 1992. szeptember 1-jén két első osztállyal, de még a régi néven és fenntartóval indult újra az egyházi képzés. <br /> <br /> A fenntartó- és a névváltásra 1996-ban került sor, így ettől kezdve az intézmény fenntartója az [[Orosházi Evangélikus Egyházközség]], új neve pedig Orosházi Evangélikus Általános Iskola lett. Két évvel később a kezdetektől dédelgetett álom, az egyházi középiskolai képzés is megvalósult. Elindult a hatosztályos gimnázium 23 diákkal. Ezzel egy időben az intézmény neve is módosult, s belekerült a &quot;gimnázium&quot; megjelölés. Az új képzéssel együtt a régi épület is megújult, s az addigi kétemeletes iskola egy tetőtéri szinttel bővült. <br /> <br /> Két évvel később újabb középiskolai képzés indult útjára az intézmény falain belül, ettől kezdve a hatosztályos mellett már négy évfolyamos gimnazistákat is fogad az iskola. <br /> <br /> A módosulások miatt az addigi általános iskolai hagyományokhoz szép lassan újak társultak és társulnak folyamatosan: mint a [[Móricka-bál]], mely a gólyák beavatását szolgálja; a [[Márton-bál]], mely a szülők jótékonysági rendezvénye a fiatalokért; a mindenkori 11. osztályok közös partiumi tanulmánykirándulása. Végül 2004-ben a gimnáziumi nevelésnek köszönhetően megtartották az első érettségi vizsgát is, melyen 30 diák tett sikeres érettségi vizsgát.<br /> <br /> Az óvodai, az általános iskolai és a gimnáziumi képzés összevonására 2008-ban került sor. Ekkor kapcsolódott a területileg is közel fekvő Hajnal utcai óvoda az intézményhez, melynek neve Orosházi Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumra változott.<br /> <br /> Öt évvel az első érettségit követően az akkori végzősök életre hívták a Kapocs Öregdiákok Körét, melyhez minden évben automatikusan csatlakoznak az újabb maturanduszok. Szintén 2009-hez kapcsolódik [[Székács József]] nevének felvétele. Az ünnepélyes névfelvételt a reformáció napján tartotta az intézmény egy ünnepi istentiszteleten. Emellett számos ehhez kapcsolódó eseményt tartottak, illetve elindították a mára hagyománnyá vált [[Székács-napok]]at, melynek keretein belül különféle versenyeket, eseményeket rendeznek.<br /> <br /> A jelenleg több mint ötszáz diákot befogadó iskola a 2010-11-es tanévre újabb épületszárnnyal gazdagodott, ahol többek között a korszerű oktatáshoz szükséges nyelvi labor, európai szintű rajzterem is található.<br /> <br /> === ''Iskolaigazgatók'' ===<br /> {| style=&quot;float:right&quot;<br /> |- <br /> | [[Fájl:Jantos Istvánné egykori igazgatónő, 2009.jpg ‎|none|bélyegkép|150px|Jantos Istvánné egykori igazgatónő]]<br /> | [[Fájl:Fehér Borbála, az intézmény jelenlegi igazgatónője.jpg|none|bélyegkép|150px|Fehér Borbála, az intézmény jelenlegi igazgatónője]] <br /> |}<br /> <br /> [[Jantos Istvánné]] (1992-2010)&lt;br&gt;<br /> [[Fehér Borbála]] (2010-)&lt;br&gt;<br /> <br /> === ''Sola Fide'' ===<br /> Az egykori Orosházi Evangélikus Gimnázium és a jelenlegi intézmény pecsétjén is ez a felirat áll. Az ''„Egyedül hit által”'' nem csupán tisztelgés a múlt emléke előtt, hanem a hitvallása is az evangélikus iskolának.<br /> {{#ev:youtube|feUURYiLaLY}}<br /> <br /> == Képzési forma ==<br /> <br /> Az általános iskolában évfolyamonként két osztályban működik az oktatás. A hatodik osztály elvégzése után lehetőségük van a diákoknak hat évfolyamos gimnáziumban folytatni tanulmányaikat, mellyel párhuzamosan megmarad egy általános iskolai osztály is. A hatosztályos gimnáziumi képzésben emelt óraszámban tanítják az angol nyelvet, illetve második nyelvként németet és két évig latint is oktatnak. A hat évfolyamos mellett működik általános tantervű négyosztályos gimnáziumi képzés is.<br /> A képzési formákról bővebben:[http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=5000]<br /> <br /> == Kapocs Öregdiákok Köre ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010079.JPG|bélyegkép|right|A kendő ]]<br /> Az egykori érettségizőkben az iskola vezetésével közösen 2008 őszén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a hagyományok és a kapcsolat ápolása érdekében valamilyen formában szerveződjenek egységbe az egykori végzősök. Így alakult meg 2009 elején a Kapocs Öregdiákok Köre, melynek tagjai minden évben az iskola szalagavatóján egy szimbolikusan a maturanduszok kezére kötött kendővel fogadja soraiba őket. Az idősebbek jelképként szánják a fiataloknak az elnevezést és a kendőt, hogy az alma materrel való kapcsolatuk soha ne szakadjon meg.<br /> <br /> == Alapítványok ==<br /> Evangélikus Általános Iskola Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=1&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Evangélikus Gimnázium Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=2&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Ravasz Antal Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=3&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Ravasz Erzsébet Helyesírási Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=4&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Sola Fide Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=5&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Új Reménység Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/ovoda/index.php?lang=hu&amp;cid=9000] &lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> == Testvériskolák ==<br /> Paul-Gerhardt-Schule, Kahl-am-Main [http://www.pgs-kahl.de/] &lt;br&gt;<br /> Nagykárolyi Elméleti Líceum &lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> == Galéria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Az egykori Evangélikus Gimnázium emlékére állított tábla.jpg|Az egykori Orosházi Evangélikus Gimnázium emlékére állított tábla<br /> Fájl:Az épület az utcafrontról.JPG|Az épület az utcafrontról<br /> Fájl:Az épület az udvar felöl.jpg|Az épület az udvar felől<br /> Fájl:Az egykor átvett 2. Sz Általános Iskola.jpg|Az egykor visszakapott 2. Sz. Általános Iskola<br /> Fájl:Székács József szobra az iskola folyosóján.JPG|Székács József szobra az iskola folyosóján<br /> Fájl:Az iskola harangja.jpg|Az iskola harangja<br /> Fájl:Névadó istenisztelet, 2009.JPG|Névadó istentisztelet, 2009<br /> Fájl:Tanévnyitó, 2011-12-es tanév.JPG|Tanévnyitó<br /> Fájl:Szalagavató a 2009-10-es tanévben.JPG|Szalagavató a 2009-10-es tanévben<br /> Fájl:Ovisok ballagása.jpg|Ovisok ballagása<br /> Fájl:Az első végzős osztály ballagása.jpg|Az első végzős osztály ballagása<br /> Fájl:Reggeli áhitat.jpg|Reggeli áhitat<br /> Fájl:Közös imádkozás.jpg|Közös imádkozás<br /> Fájl:Tízórai az elsősöknél.JPG|Tízórai az elsősöknél<br /> Fájl:Szünet.jpg|Szünet<br /> Fájl:Tanóra az általános iskolásoknál.JPG|Tanóra az általános iskolásoknál<br /> Fájl:Dolgozatírás a gimnazistáknál.JPG|Dolgozatírás a gimnazistáknál<br /> Fájl:Napközi.jpg‎|Napközi<br /> Fájl:Az intézmény épülete.JPG|Az intézmény épülete<br /> Fájl:Luther-rózsa élőképben.jpg|Luther-rózsa élőképben<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[:Kategória:Iskolák|Iskolák]]<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Nagy Sándorné, Fehér Borbála (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2002. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4533])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Nagy Sándorné, Fülöp Béla (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2002-2004. Orosháza : Orosházi [Evangélikus] Általános Iskola és Gimnázium igazgatósága, 2004. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4534])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Kilián Szilvia (szerk.): Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium Jubileumi Évkönyve 2004-2006. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2006. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4532])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Szőke-Kilián Szilvia (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2006-2008. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2008. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4531])<br /> <br /> * Oláh Rita, Nagyné Györgyi Szilvia (szerk.): Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Évkönyve [2008-2010]. Orosháza : Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 2010. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4530])<br /> <br /> * Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium honlapja. In: [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/] (Látogatva: 2012. 03. 20.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Keller József, Fülöp Béla, Blahó János: A gimnázium története Orosházán 1933-1998. Orosháza : Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, 1999. Lelőhely: Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza<br /> <br /> * Fehér Borbála, Fülöp Béla (szerk.): Emléknapló. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2003. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium <br /> <br /> * További képek a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium életéből: [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=9000] (iskola) ; [http://szekacs.lutheran.hu/ovoda/index.php?lang=hu&amp;cid=4000] (óvoda). (Látogatva: 2012. 04 01.)<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Bmoni|Bmoni]] 2012. április 1., 23:55 (CEST)<br /> <br /> [[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Oktatási intézmények]] [[Kategória: Orosháza]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sz%C3%A9k%C3%A1cs_J%C3%B3zsef_Evang%C3%A9likus_%C3%93voda,_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_%C3%A9s_Gimn%C3%A1zium_(Orosh%C3%A1za) 2013-04-26T14:30:25Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>'''''„…akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40,31)'''''<br /> <br /> <br /> == Az iskola története ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium.JPG |200px | style=&quot;center&quot;]]<br /> |- align=&quot;left&quot;<br /> |colspan=&quot;1&quot; |<br /> '''''Hivatalos rövid elnevezés:''''' Székács &lt;br&gt;<br /> Evangélikus Közoktatási Intézmény &lt;br&gt;<br /> '''''Alapítva:''''' 1996 &lt;br&gt;<br /> '''''Igazgató:''''' Fehér Borbála &lt;br&gt;<br /> <br /> '''Elérhetőség''' &lt;br&gt;<br /> '''''Cím:''''' 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. &lt;br&gt;<br /> '''''Telefon:''''' (68) 411-771 &lt;br&gt;<br /> '''''Email:''''' iskola@szekacs.lutheran.hu &lt;br&gt;<br /> '''''Web:''''' http://szekacs.lutheran.hu &lt;br&gt;<br /> |}<br /> <br /> Ugyan az intézményt 1996-ban alapították, története sokkal régebbre nyúlik vissza. Orosházán az evangélikus oktatás már a városalapítás évében, 1744-ben megkezdődött. A Zombáról a vallási türelmetlenség miatt az Alföldre települt családok vezetője, Dénes Sándor tanítóként hamar nekilátott a munkának. <br /> <br /> A gimnáziumi oktatás megalakulására azonban egészen 1933-ig várnia kellett az orosháziaknak. Ekkor kapta meg az engedélyt a település a gimnáziumi előkészítő osztály kialakítására, majd ezt követően, 1937-ben indult el hivatalosan az [[Orosházi Evangélikus Gimnázium]]. Az &lt;br&gt; egyházi iskolák államosítása következtében azonban 1948-ban Orosházán is megszűnt az egyházi képzés.<br /> <br /> A rendszerváltást követően újra megnyílt a lehetőség az egyházak előtt az iskolaalapításra. Orosházán 1991-ben indult el az evangélikus &lt;br&gt; iskola újjászervezése [[Pintér János]] esperes, [[Győri Gábor]] igazgató lelkész és [[Musztafáné Horváth Györgyi]] pedagógus segítségével. <br /> <br /> Az egyház visszakapta a helyi önkormányzattól az 1948-ban elvett ingatlanokat, illetve a volt iskolaépületek helyett csereingatlanként &lt;br&gt; megkapta a Hajnal utcai óvoda épületét és az egykori evangélikus gimnázium helyére épült 2. Számú Általános Iskolát. <br /> <br /> Az akkori gyakorlatok szerint az intézmények vagy azonnal, vagy felmenő rendszerben váltak egyházivá. Orosházán utóbbi történt, így 1992. szeptember 1-jén két első osztállyal, de még a régi néven és fenntartóval indult újra az egyházi képzés. <br /> <br /> A fenntartó- és a névváltásra 1996-ban került sor, így ettől kezdve az intézmény fenntartója az [[Orosházi Evangélikus Egyházközség]], új neve pedig Orosházi Evangélikus Általános Iskola lett. Két évvel később a kezdetektől dédelgetett álom, az egyházi középiskolai képzés is megvalósult. Elindult a hatosztályos gimnázium 23 diákkal. Ezzel egy időben az intézmény neve is módosult, s belekerült a &quot;gimnázium&quot; megjelölés. Az új képzéssel együtt a régi épület is megújult, s az addigi kétemeletes iskola egy tetőtéri szinttel bővült. <br /> <br /> Két évvel később újabb középiskolai képzés indult útjára az intézmény falain belül, ettől kezdve a hatosztályos mellett már négy évfolyamos gimnazistákat is fogad az iskola. <br /> <br /> A módosulások miatt az addigi általános iskolai hagyományokhoz szép lassan újak társultak és társulnak folyamatosan: mint a [[Móricka-bál]], mely a gólyák beavatását szolgálja; a [[Márton-bál]], mely a szülők jótékonysági rendezvénye a fiatalokért; a mindenkori 11. osztályok közös partiumi tanulmánykirándulása. Végül 2004-ben a gimnáziumi nevelésnek köszönhetően megtartották az első érettségi vizsgát is, melyen 30 diák tett sikeres érettségi vizsgát.<br /> <br /> Az óvodai, az általános iskolai és a gimnáziumi képzés összevonására 2008-ban került sor. Ekkor kapcsolódott a területileg is közel fekvő Hajnal utcai óvoda az intézményhez, melynek neve Orosházi Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumra változott.<br /> <br /> Öt évvel az első érettségit követően az akkori végzősök életre hívták a Kapocs Öregdiákok Körét, melyhez minden évben automatikusan csatlakoznak az újabb maturanduszok. Szintén 2009-hez kapcsolódik [[Székács József]] nevének felvétele. Az ünnepélyes névfelvételt a reformáció napján tartotta az intézmény egy ünnepi istentiszteleten. Emellett számos ehhez kapcsolódó eseményt tartottak, illetve elindították a mára hagyománnyá vált [[Székács-napok]]at, melynek keretein belül különféle versenyeket, eseményeket rendeznek.<br /> <br /> A jelenleg több mint ötszáz diákot befogadó iskola a 2010-11-es tanévre újabb épületszárnnyal gazdagodott, ahol többek között a korszerű oktatáshoz szükséges nyelvi labor, európai szintű rajzterem is található.<br /> <br /> === ''Iskolaigazgatók'' ===<br /> {| style=&quot;float:right&quot;<br /> |- <br /> | [[Fájl:Jantos Istvánné egykori igazgatónő, 2009.jpg ‎|none|bélyegkép|150px|Jantos Istvánné egykori igazgatónő]]<br /> | [[Fájl:Fehér Borbála, az intézmény jelenlegi igazgatónője.jpg|none|bélyegkép|150px|Fehér Borbála, az intézmény jelenlegi igazgatónője]] <br /> |}<br /> <br /> [[Jantos Istvánné]] (1992-2010)&lt;br&gt;<br /> [[Fehér Borbála]] (2010-)&lt;br&gt;<br /> <br /> === ''Sola Fide'' ===<br /> Az egykori Orosházi Evangélikus Gimnázium és a jelenlegi intézmény pecsétjén is ez a felirat áll. Az ''„Egyedül hit által”'' nem csupán tisztelgés a múlt emléke előtt, hanem a hitvallása is az evangélikus iskolának.<br /> {{#ev:youtube|feUURYiLaLY}}<br /> <br /> == Képzési forma ==<br /> <br /> Az általános iskolában évfolyamonként két osztályban működik az oktatás. A hatodik osztály elvégzése után lehetőségük van a diákoknak hat évfolyamos gimnáziumban folytatni tanulmányaikat, mellyel párhuzamosan megmarad egy általános iskolai osztály is. A hatosztályos gimnáziumi képzésben emelt óraszámban tanítják az angol nyelvet, illetve második nyelvként németet és két évig latint is oktatnak. A hat évfolyamos mellett működik általános tantervű négyosztályos gimnáziumi képzés is.<br /> A képzési formákról bővebben:[http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=5000]<br /> <br /> == Kapocs Öregdiákok Köre ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010079.JPG|bélyegkép|right|A kendő ]]<br /> Az egykori érettségizőkben az iskola vezetésével közösen 2008 őszén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a hagyományok és a kapcsolat ápolása érdekében valamilyen formában szerveződjenek egységbe az egykori végzősök. Így alakult meg 2009 elején a Kapocs Öregdiákok Köre, mely minden évben az iskola szalagavatóján egy szimbolikusan a maturanduszok kezére kötött kendővel fogadja soraiba őket. Az idősebbek jelképként szánják a fiataloknak az elnevezést és a kendőt, hogy az alma materrel való kapcsolatuk soha ne szakadjon meg.<br /> <br /> == Alapítványok ==<br /> Evangélikus Általános Iskola Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=1&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Evangélikus Gimnázium Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=2&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Ravasz Antal Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=3&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Ravasz Erzsébet Helyesírási Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=4&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Sola Fide Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=5&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Új Reménység Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/ovoda/index.php?lang=hu&amp;cid=9000] &lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> == Testvériskolák ==<br /> Paul-Gerhardt-Schule, Kahl-am-Main [http://www.pgs-kahl.de/] &lt;br&gt;<br /> Nagykárolyi Elméleti Líceum &lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> == Galéria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Az egykori Evangélikus Gimnázium emlékére állított tábla.jpg|Az egykori Orosházi Evangélikus Gimnázium emlékére állított tábla<br /> Fájl:Az épület az utcafrontról.JPG|Az épület az utcafrontról<br /> Fájl:Az épület az udvar felöl.jpg|Az épület az udvar felől<br /> Fájl:Az egykor átvett 2. Sz Általános Iskola.jpg|Az egykor visszakapott 2. Sz. Általános Iskola<br /> Fájl:Székács József szobra az iskola folyosóján.JPG|Székács József szobra az iskola folyosóján<br /> Fájl:Az iskola harangja.jpg|Az iskola harangja<br /> Fájl:Névadó istenisztelet, 2009.JPG|Névadó istentisztelet, 2009<br /> Fájl:Tanévnyitó, 2011-12-es tanév.JPG|Tanévnyitó<br /> Fájl:Szalagavató a 2009-10-es tanévben.JPG|Szalagavató a 2009-10-es tanévben<br /> Fájl:Ovisok ballagása.jpg|Ovisok ballagása<br /> Fájl:Az első végzős osztály ballagása.jpg|Az első végzős osztály ballagása<br /> Fájl:Reggeli áhitat.jpg|Reggeli áhitat<br /> Fájl:Közös imádkozás.jpg|Közös imádkozás<br /> Fájl:Tízórai az elsősöknél.JPG|Tízórai az elsősöknél<br /> Fájl:Szünet.jpg|Szünet<br /> Fájl:Tanóra az általános iskolásoknál.JPG|Tanóra az általános iskolásoknál<br /> Fájl:Dolgozatírás a gimnazistáknál.JPG|Dolgozatírás a gimnazistáknál<br /> Fájl:Napközi.jpg‎|Napközi<br /> Fájl:Az intézmény épülete.JPG|Az intézmény épülete<br /> Fájl:Luther-rózsa élőképben.jpg|Luther-rózsa élőképben<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[:Kategória:Iskolák|Iskolák]]<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Nagy Sándorné, Fehér Borbála (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2002. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4533])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Nagy Sándorné, Fülöp Béla (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2002-2004. Orosháza : Orosházi [Evangélikus] Általános Iskola és Gimnázium igazgatósága, 2004. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4534])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Kilián Szilvia (szerk.): Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium Jubileumi Évkönyve 2004-2006. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2006. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4532])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Szőke-Kilián Szilvia (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2006-2008. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2008. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4531])<br /> <br /> * Oláh Rita, Nagyné Györgyi Szilvia (szerk.): Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Évkönyve [2008-2010]. Orosháza : Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 2010. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4530])<br /> <br /> * Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium honlapja. In: [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/] (Látogatva: 2012. 03. 20.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Keller József, Fülöp Béla, Blahó János: A gimnázium története Orosházán 1933-1998. Orosháza : Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, 1999. Lelőhely: Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza<br /> <br /> * Fehér Borbála, Fülöp Béla (szerk.): Emléknapló. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2003. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium <br /> <br /> * További képek a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium életéből: [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=9000] (iskola) ; [http://szekacs.lutheran.hu/ovoda/index.php?lang=hu&amp;cid=4000] (óvoda). (Látogatva: 2012. 04 01.)<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Bmoni|Bmoni]] 2012. április 1., 23:55 (CEST)<br /> <br /> [[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Oktatási intézmények]] [[Kategória: Orosháza]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sz%C3%A9k%C3%A1cs_J%C3%B3zsef_Evang%C3%A9likus_%C3%93voda,_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_%C3%A9s_Gimn%C3%A1zium_(Orosh%C3%A1za) 2013-04-26T14:26:56Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák, mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>'''''„…akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40,31)'''''<br /> <br /> <br /> == Az iskola története ==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;float:right&quot;<br /> |-<br /> |[[Fájl:Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium.JPG |200px | style=&quot;center&quot;]]<br /> |- align=&quot;left&quot;<br /> |colspan=&quot;1&quot; |<br /> '''''Hivatalos rövid elnevezés:''''' Székács &lt;br&gt;<br /> Evangélikus Közoktatási Intézmény &lt;br&gt;<br /> '''''Alapítva:''''' 1996 &lt;br&gt;<br /> '''''Igazgató:''''' Fehér Borbála &lt;br&gt;<br /> <br /> '''Elérhetőség''' &lt;br&gt;<br /> '''''Cím:''''' 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. &lt;br&gt;<br /> '''''Telefon:''''' (68) 411-771 &lt;br&gt;<br /> '''''Email:''''' iskola@szekacs.lutheran.hu &lt;br&gt;<br /> '''''Web:''''' http://szekacs.lutheran.hu &lt;br&gt;<br /> |}<br /> <br /> Ugyan az intézményt 1996-ban alapították, története sokkal régebbre nyúlik vissza. Orosházán az evangélikus oktatás már a városalapítás évében, 1744-ben megkezdődött. A Zombáról a vallási türelmetlenség miatt az Alföldre települt családok vezetője, Dénes Sándor tanítóként hamar nekilátott a munkának. <br /> <br /> A gimnáziumi oktatás megalakulására azonban egészen 1933-ig várnia kellett az orosháziaknak. Ekkor kapta meg az engedélyt a település a gimnáziumi előkészítő osztály kialakítására, majd ezt követően, 1937-ben indult el hivatalosan az [[Orosházi Evangélikus Gimnázium]]. Az &lt;br&gt; egyházi iskolák államosítása következtében azonban 1948-ban Orosházán is megszűnt az egyházi képzés.<br /> <br /> A rendszerváltást követően újra megnyílt a lehetőség az egyházak előtt az iskolaalapításra. Orosházán 1991-ben indult el az evangélikus &lt;br&gt; iskola újjászervezése [[Pintér János]] esperes, [[Győri Gábor]] igazgató lelkész és [[Musztafáné Horváth Györgyi]] pedagógus segítségével. <br /> <br /> Az egyház visszakapta a helyi önkormányzattól az 1948-ban elvett ingatlanokat, illetve a volt iskolaépületek helyett csereingatlanként &lt;br&gt; megkapta a Hajnal utcai óvoda épületét és az egykori evangélikus gimnázium helyére épült 2. Számú Általános Iskolát. <br /> <br /> Az akkori gyakorlatok szerint az intézmények vagy azonnal, vagy felmenő rendszerben váltak egyházivá. Orosházán utóbbi történt, így 1992. szeptember 1-jén két első osztállyal, de még a régi néven és fenntartóval indult újra az egyházi képzés. <br /> <br /> A fenntartó- és a névváltásra 1996-ban került sor, így ettől kezdve az intézmény fenntartója az [[Orosházi Evangélikus Egyházközség]], új neve pedig Orosházi Evangélikus Általános Iskola lett. Két évvel később a kezdetektől dédelgetett álom, az egyházi középiskolai képzés is megvalósult. Elindult a hatosztályos gimnázium 23 diákkal. Ezzel egy időben az intézmény neve is módosult, s belekerült a &quot;gimnázium&quot; megjelölés. Az új képzéssel együtt a régi épület is megújult, s az addigi kétemeletes iskola egy tetőtéri szinttel bővült. <br /> <br /> Két évvel később újabb középiskolai képzés indult útjára az intézmény falain belül, ettől kezdve a hatosztályos mellett már négy évfolyamos gimnazistákat is fogad az iskola. <br /> <br /> A módosulások miatt az addigi általános iskolai hagyományokhoz szép lassan újak társultak és társulnak folyamatosan: mint a [[Móricka-bál]], mely a gólyák beavatását szolgálja; a [[Márton-bál]], mely a szülők jótékonysági rendezvénye a fiatalokért; a mindenkori 11. osztályok közös partiumi tanulmánykirándulása. Végül 2004-ben a gimnáziumi nevelésnek köszönhetően megtartották az első érettségi vizsgát is, melyen 30 diák tett sikeres érettségi vizsgát.<br /> <br /> Az óvodai, az általános iskolai és a gimnáziumi képzés összevonására 2008-ban került sor. Ekkor kapcsolódott a területileg is közel fekvő Hajnal utcai óvoda az intézményhez, melynek neve Orosházi Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumra változott.<br /> <br /> Öt évvel az első érettségit követően az akkori végzősök életre hívták a Kapocs Öregdiákok Körét, melyhez minden évben automatikusan csatlakoznak az újabb maturanduszok. Szintén 2009-hez kapcsolódik [[Székács József]] nevének felvétele. Az ünnepélyes névfelvételt a reformáció napján tartotta az intézmény egy ünnepi istentiszteleten. Emellett számos ehhez kapcsolódó eseményt tartottak, illetve elindították a mára hagyománnyá vált [[Székács-napok]]at, melynek keretein belül különféle versenyeket, eseményeket rendeznek.<br /> <br /> A jelenleg több mint ötszáz diákot befogadó iskola a 2010-11-es tanévre újabb épületszárnnyal gazdagodott, ahol többek között a korszerű oktatáshoz szükséges nyelvi labor, európai szintű rajzterem is található.<br /> <br /> === ''Iskolaigazgatók'' ===<br /> {| style=&quot;float:right&quot;<br /> |- <br /> | [[Fájl:Jantos Istvánné egykori igazgatónő, 2009.jpg ‎|none|bélyegkép|150px|Jantos Istvánné egykori igazgatónő]]<br /> | [[Fájl:Fehér Borbála, az intézmény jelenlegi igazgatónője.jpg|none|bélyegkép|150px|Fehér Borbála, az intézmény jelenlegi igazgatónője]] <br /> |}<br /> <br /> [[Jantos Istvánné]] (1992-2010)&lt;br&gt;<br /> [[Fehér Borbála]] (2010-)&lt;br&gt;<br /> <br /> === ''Sola Fide'' ===<br /> Az egykori Orosházi Evangélikus Gimnázium és a jelenlegi intézmény pecsétjén is ez a felirat áll. Az ''„Egyedül hit által”'' nem csupán tisztelgés a múlt emléke előtt, hanem a hitvallása is az evangélikus iskolának.<br /> {{#ev:youtube|feUURYiLaLY}}<br /> <br /> == Képzési forma ==<br /> <br /> Az általános iskolában évfolyamonként két osztályban működik az oktatás. Hatodik után lehetőségük van a diákoknak hat évfolyamos gimnáziumban folytatni tanulmányaikat, mellyel párhuzamosan megmarad egy általános iskolai osztály is. A hatosztályos gimnáziumi képzésben emelt óraszámban tanítják az angol nyelvet, illetve második nyelvként németet és két évig latint is oktatnak. A hat évfolyamos mellett működik általános tantervű négyosztályos gimnáziumi képzés is.<br /> A képzési formákról bővebben:[http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=5000]<br /> <br /> == Kapocs Öregdiákok Köre ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010079.JPG|bélyegkép|right|A kendő ]]<br /> Az egykori érettségizőkben az iskola vezetésével közösen 2008 őszén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a hagyományok és a kapcsolat ápolása érdekében valamilyen formában szerveződjenek egységbe az egykori végzősök. Így alakult meg 2009 elején a Kapocs Öregdiákok Köre, mely minden évben az iskola szalagavatóján egy szimbolikusan a maturanduszok kezére kötött kendővel fogadja soraiba őket. Az idősebbek jelképként szánják a fiataloknak az elnevezést és a kendőt, hogy az alma materrel való kapcsolatuk soha ne szakadjon meg.<br /> <br /> == Alapítványok ==<br /> Evangélikus Általános Iskola Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=1&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Evangélikus Gimnázium Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=2&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Ravasz Antal Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=3&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Ravasz Erzsébet Helyesírási Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=4&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Sola Fide Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=13100&amp;fid=5&amp;ln=hu] &lt;br&gt;<br /> Új Reménység Alapítvány [http://szekacs.lutheran.hu/ovoda/index.php?lang=hu&amp;cid=9000] &lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> == Testvériskolák ==<br /> Paul-Gerhardt-Schule, Kahl-am-Main [http://www.pgs-kahl.de/] &lt;br&gt;<br /> Nagykárolyi Elméleti Líceum &lt;br&gt;<br /> <br /> <br /> == Galéria ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:Az egykori Evangélikus Gimnázium emlékére állított tábla.jpg|Az egykori Orosházi Evangélikus Gimnázium emlékére állított tábla<br /> Fájl:Az épület az utcafrontról.JPG|Az épület az utcafrontról<br /> Fájl:Az épület az udvar felöl.jpg|Az épület az udvar felől<br /> Fájl:Az egykor átvett 2. Sz Általános Iskola.jpg|Az egykor visszakapott 2. Sz. Általános Iskola<br /> Fájl:Székács József szobra az iskola folyosóján.JPG|Székács József szobra az iskola folyosóján<br /> Fájl:Az iskola harangja.jpg|Az iskola harangja<br /> Fájl:Névadó istenisztelet, 2009.JPG|Névadó istentisztelet, 2009<br /> Fájl:Tanévnyitó, 2011-12-es tanév.JPG|Tanévnyitó<br /> Fájl:Szalagavató a 2009-10-es tanévben.JPG|Szalagavató a 2009-10-es tanévben<br /> Fájl:Ovisok ballagása.jpg|Ovisok ballagása<br /> Fájl:Az első végzős osztály ballagása.jpg|Az első végzős osztály ballagása<br /> Fájl:Reggeli áhitat.jpg|Reggeli áhitat<br /> Fájl:Közös imádkozás.jpg|Közös imádkozás<br /> Fájl:Tízórai az elsősöknél.JPG|Tízórai az elsősöknél<br /> Fájl:Szünet.jpg|Szünet<br /> Fájl:Tanóra az általános iskolásoknál.JPG|Tanóra az általános iskolásoknál<br /> Fájl:Dolgozatírás a gimnazistáknál.JPG|Dolgozatírás a gimnazistáknál<br /> Fájl:Napközi.jpg‎|Napközi<br /> Fájl:Az intézmény épülete.JPG|Az intézmény épülete<br /> Fájl:Luther-rózsa élőképben.jpg|Luther-rózsa élőképben<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[:Kategória:Iskolák|Iskolák]]<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Nagy Sándorné, Fehér Borbála (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2002. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4533])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Nagy Sándorné, Fülöp Béla (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2002-2004. Orosháza : Orosházi [Evangélikus] Általános Iskola és Gimnázium igazgatósága, 2004. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4534])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Kilián Szilvia (szerk.): Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium Jubileumi Évkönyve 2004-2006. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2006. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4532])<br /> <br /> * Fehér Borbála, Szőke-Kilián Szilvia (szerk.): Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium évkönyve 2006-2008. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2008. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4531])<br /> <br /> * Oláh Rita, Nagyné Györgyi Szilvia (szerk.): Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Évkönyve [2008-2010]. Orosháza : Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 2010. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (A dokumentum elektronikus változata:[http://ek.bmk.hu/?docId=4530])<br /> <br /> * Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium honlapja. In: [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/] (Látogatva: 2012. 03. 20.)<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Keller József, Fülöp Béla, Blahó János: A gimnázium története Orosházán 1933-1998. Orosháza : Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, 1999. Lelőhely: Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza<br /> <br /> * Fehér Borbála, Fülöp Béla (szerk.): Emléknapló. Orosháza : Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, 2003. Lelőhely: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium <br /> <br /> * További képek a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium életéből: [http://szekacs.lutheran.hu/iskola/index.php?cid=9000] (iskola) ; [http://szekacs.lutheran.hu/ovoda/index.php?lang=hu&amp;cid=4000] (óvoda). (Látogatva: 2012. 04 01.)<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Bmoni|Bmoni]] 2012. április 1., 23:55 (CEST)<br /> <br /> [[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Oktatási intézmények]] [[Kategória: Orosháza]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Doboz 2013-04-24T15:43:12Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása, formázás.</p> <hr /> <div>Doboz nagyközség a Békési Kistérségben, Békés megyében a Dél Alföldön található.<br /> A település központjától 4 km-re található Doboz - Szanazug üdülőterület.<br /> <br /> == Földrajza ==<br /> <br /> Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki.<br /> Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna és az Óvári-csatorna húzódik. <br /> <br /> A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján délnyugati irányban a Marói-erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki-erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt-erdő, Faluhelyi-, Madárfoki-erdő, Szanazugi-erdő.<br /> <br /> == Helynév eredete ==<br /> <br /> A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint:<br /> Doboz nevének eredete a szláv &quot;dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből&quot; vezethető le. (Haán Lajos)<br /> Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent a 'doboz' szó, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)<br /> Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett. <br /> <br /> == Közlekedés ==<br /> <br /> A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Doboz autóbusszal is jól megközelíthető. <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször. <br /> '''Doboz neve 1075-ben tűnik fel először'''. I. Géza a Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott földjükkel az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon. <br /> A lakosság ősfoglalkozása: halászat, pákászás, madárfogás, pásztorkodás. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek. <br /> A '''XIV. században''' Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része Doboz. '''1403'''-ban az uradalmat Zsigmond király '''Maróthi János macsói bán'''nak adományozta.<br /> Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az '''1506'''-ban keltezett adományozó levél '''Alsó- és Felső Doboz''' néven említik a települést.<br /> <br /> Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki itt a szandzsák székhelyét. A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban. A Körös nádasai, a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.<br /> <br /> '''1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól''', lassan újra kezdődött az élet, újraéledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó–Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak, fa haranglábbal.<br /> <br /> 1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró '''Harruckern János Györgyöt''' ( 1664-1742) '''1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe'''. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. <br /> <br /> '''Gróf Wenckheim Rudolf''' (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a '''magtár''' építése az '''európai hírű versenyistálló''' létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt '''Wenckheim Dénes''' (1861 – 1933) kapta.<br /> <br /> Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesült Doboz-Műréten. Csatornarendszert alakítottak ki, így 400 hold földet tudtak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emelték. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek. <br /> A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkrement.<br /> <br /> Az '''I. világháború''' a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyilván.<br /> <br /> A '''II. világháború''' 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait, összesen 16 főt vittek el. <br /> <br /> == Kulturális élete ==<br /> <br /> 1884-ben cselédek és napszámosok '''Olvasókör'''t alapítottak. A '''községi könyvtár''' 1951-ben jött létre. '''Bartók Béla''' 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége '''[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra]''' 1938-tól végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent '''Illyés Gyula Lélek és kenyér''' című művében.<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Dobozi tanulmányok. szerk. Réthy Zsigmond.Békéscsaba: BMMI., 1989. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp.: Száz magyar falu Könyvesháza, 2003. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár<br /> * Doboz község 900 esztendeje. összeáll. Marsi László. szerzői kiadás, 1975. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> *A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtar ([http://ek.bmk.hu/?docId=570 digitalizált változat])<br /> *Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.] Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&amp;secID=2083 digitalizált változat])<br /> *Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp.: Nyugat, [1939] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia ([http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02118/illyes02121/illyes02121.html digitalizált változat])<br /> *Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Szabó Tibor: A &quot;Doboz&quot; helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> *Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> *[http://www.doboz.hu/ Doboz] (honlap)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=478 Doboz, Általános Iskola épülete a park felől] (fotó, 2006)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=477 Doboz, Fahíd] (fotó, 2006)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=467 Doboz, Hősök szobra] (fotó, 2006)<br /> *[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=21945&amp;secID=43134 Jelentés a főispán részére a dobozi Kettős-Körös hídnál történt jégzajlásról] (irat)<br /> *[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=22014&amp;secID=43203 Kimutatás a Doboz községben működő egyletekről 1891-ből] (irat)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=463 Doboz, Községtábla] (fotó, 2006)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=468 Doboz, Magtár] (fotó, 2006)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=461 Doboz, Üdvözlőlap] (1943 körül)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=458 Doboz, Üdvözlőlap] (1950 körül)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=457 Doboz, Üdvözlőlap] (1965 körül)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=466 Doboz, Református templom] (fotó 2006)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=459 Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt] (képeslap)<br /> *[http://ek.bmk.hu/?docId=460 Doboz, Szent József-kultúrház] (képeslap)<br /> <br /> * [[Kategória:Települések]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2013-04-24T13:59:58Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.<br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy a kastély falai között legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után a Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay–család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az idelátogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2013-04-24T13:58:56Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.<br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy a kastély falai között legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után a Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay–család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2013-04-24T13:49:22Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.<br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy a kastély falai között legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után a Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2013-04-24T13:36:28Z

<p>Brigi: -kasznárlak</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.<br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2013-04-24T13:35:29Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> '''Szeghalom''' Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom '''Békés megye''' legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D'orsay_kastely.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay–kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a '''Wenckheim-család''' volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét '''D’Orsay Emil''' többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette.<br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Kistemplom.jpg‎‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. '''Báró Harruckern János György''' halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:Mostmar_konyvtar.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Kastélyok és kúriák]]</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csal%C3%A1dfakutat%C3%A1s 2013-04-24T13:31:33Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>A családfakutatás népszerűsége évről évre nő. Egyre többen kíváncsiak a származásuk eredetére, őseikre. Egy adott település életét meghatározó családok családfáját a helytörténettel, honismerettel foglalkozó emberek kutatásaik során akaratlanul is feltárják (teljesen, vagy részben), s előbb-utóbb valamilyen módon publikálják. <br /> <br /> == A családfakutatás első lépései, forrásai ==<br /> <br /> * A '''nagyszülők'''től, '''dédszülők'''től érdemes elindulni, mert az ő '''adatai'''kat a család még ismeri, jó esetben még az irataikkal is rendelkeznek. Megkönnyíti, meggyorsítja a keresést, ha sikerül tudomást szerezni az ősök vallási hovatartozásáról. A kutatást végző a nagyszülők, dédszülők házassági anyakönyvéből egyszerre két ágról szerezhet információt. Ezen információk birtokában el lehet kezdeni a levéltári kutatást.<br /> <br /> * Hasznos forrás lehet a '''családi biblia''' is. A vallásos családok a bibliájuk előzék lapjain dokumentálták a családtagok születésének, keresztelésének, házasságkötésének, halálozásának időpontjait.<br /> <br /> * Információforrás a sírokon lévő feliraton túl maga a temető is, mert a különböző vallású, felekezetű embereket külön helyre, temetőbe temették. Az elődök '''vallási hovatartozása, születési, házasságkötési és halálozási helye''' meghatározza, hogy hol, melyik egyház anyakönyveiben érdemes elkezdeni a kutatást.<br /> <br /> * '''Összeírások'''<br /> <br /> * '''Földbirtokosok szerződései a jobbágyokkal (urbáriumok).''' 1895-től a földbirtokosoknak hivatalos szerződéseket kellett kötniük a jobbágyokkal és ezek az urbáriumok is tartalmazhatnak olyan információkat, amelyekkel beazonosíthatóak az elődök.<br /> <br /> * '''Telekkönyvi szemlék, birtokvázlatok.''' (Levéltár, földhivatal) A 19. század elején a birtokvázlatokon feltüntették az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a nevét is.<br /> <br /> * '''Személyes gyűjtemények''' (A levéltárnak átadott tanárok, orvosok, nagy- és kisbirtokosok, közismert emberek hagyatékai.) <br /> <br /> == Kutatható iratok hozzáférhetősége ==<br /> <br /> Magyarországon az '''állami anyakönyvezés 1895. október 1-től kötelező'''. 1980-ig papír alapú nyilvántartást vezettek. Az állami anyakönyvekről mikrofilmek készültek. A mikrofilmekhez nem készült mutató. Az anyakönyvek településenként, évenként kerültek felvezetésre. '''1981-ben került bevezetésre a népességnyilvántartó rendszer.''' <br /> <br /> '''Állami anyakönyvek, levéltári dokumentumok kutathatósága''':<br /> * 30 év haláltól számítva<br /> * 60 év házasságkötéstől számítva<br /> * 90 év születéstől számítva<br /> <br /> '''Egyházi anyakönyveket''' egy rendeletnek köszönhetően '''1828-tól vezettek'''. Előtte az anyakönyvek vezetése a plébánoson múlt. '''Az egyházak a saját szabályaik szerint kezelik az anyakönyveiket.'''<br /> <br /> == Források Békés megyei családtörténeti kutatásokhoz ==<br /> <br /> * Anyakönyvek a Békés Megyei Levéltárban<br /> * Egyházi anyakönyvek<br /> ** Dobozi egyházkönyvek: 1825-től református egyházkönyv. Doboz református egyházkerület.<br /> ** Ortodox püspökség (Gyula) - Szerdai napokon lehet kutatni. (Az anyakönyveket Cirill betűkkel, románul írták.)<br /> * Az 1700-as években Békés megyében letelepülők névsora a Harruckern iratokban lelhető fel a Magyar Országos Levéltárban.<br /> * Arcanum kiadásában megjelent nemesi címereket tartalmazó [http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/csalad/?id=WNCK DVD], amely azt is tartalmazza, hogy melyik nemes mikor és milyen jogon kapta a címert.<br /> <br /> == Interneten elérhető adatbázisok ==<br /> <br /> * [http://www.ancestry.com/ Ancestry.com] (Amerikai adatbázisok egyike, amely a népszámlálásokon, bevándorlások során összeírt családok neveit, rabszolga adásvételi listákat és szerződéseket, korabeli újságokat, TB halálozási nyilvántartások digitalizált adatait tartalmazza.)<br /> * [https://familysearch.org/ Family Search]<br /> * [https://familysearch.org/search/collection/list#page=1&amp;countryId=1927145 Family Search magyarországi vonatkozású rekordjai]<br /> * [http://www.radixindex.com/databases/databases.shtml RadixIndex] (Lezárt részben fieztős adatbázis. Még elérhető. Jogutódlás kérdéses. További információval Bogárdi János szolgálhat.)<br /> <br /> == Családfakutatást elősegítő internetes szolgáltatások ==<br /> <br /> Ezek olyan szolgáltatások melyek segítségével a földrajzilag egymástól távol élő kutatók, családtagok saját családjuk, vagy egy másik család történetét kutatva egymásra találhatnak, információkat cserélhetnek, közös kutatásokat végezhetnek.<br /> <br /> * [http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet Családtörténet levelező lista] (NIIF szerverén üzemel. [http://levlista.theka.hu/pipermail/csaladtortenet/ Lista archívuma])<br /> * [http://www.myheritage.hu/family-pages Myheritage] - Közösségi alapokon működő családfakutató hálózat<br /> * [http://www.radixindex.com/csaladtortenet/csaladtortenet.shtml RadixIndex levelező listája] (ingyenes megszűnt lista, de tartalma még elérhető)<br /> * RadixIndex levelező lista helyett üzemelő [https://www.facebook.com/pages/Csaladtortenet-levlista-ideiglenes-oldal/247911055235271 ideiglenes lista a Facebook-on]<br /> <br /> == Családfakészítő programok, web 2.0-ás szolgáltatások ==<br /> <br /> A családfakészítő programok arra szolgálnak, hogy saját kutatásaink eredményeinek segítségével bárki elkészíthesse saját családfáját.<br /> <br /> * '''[http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/ahnenblatt-v2-58--magyar--DJ14.html Ahnenblatt 2.69 családfakészítő program]''' (A programnak létezik magyar nyelvű verziója. A személyi adatok mellé hosszabb szöveg és fotó is beilleszthető.)<br /> <br /> * '''[http://www.myheritage.hu/a-family-tree-builder-letoltese Family Tree Builder]'''<br /> <br /> * '''[http://oseim.hu Őseim családfa szerkesztő]'''<br /> <br /> == Fontos tudnivalók ==<br /> <br /> * A sikeres kutatás érdekében tudni kell, hogy annak a településnek, ahol a születés, keresztelés, halálozás, esketés történt mi a mai elnevezése (milyen névváltozásokon ment át), illetve milyen településhez csatolták.<br /> * Azonos nevűeknél, vagy névváltozás esetén '''nem mindig célravezető a csak névre történő keresés'''.<br /> * '''Figyelembe kell venni a történelmi hátteret, szokásokat.'''<br /> * A '''foglalkozás, tevékenység ismerete''' is jó kiinduló támpont lehet. <br /> * Az esetleges '''névváltozások lehetőségét''' (helyesírás változása, névelírás, új név felvétele stb.) '''is figyelembe kell venni'''.<br /> * A családi '''szóbeszéd nem mindig fedi a valóságot'''.<br /> * A '''környező országokban''' történő '''családfakutatás többnyire díjköteles'''. Romániában nehézkes, kivéve Aradon. Ismeretségek révén lehet csak információhoz jutni. <br /> * '''A Békés Megyei Levéltárban díjmentes a kutatás.'''<br /> * A '''Magyar Országos Levéltár''' (MOL) mikrofilm kutató terméből '''családfakutatás céljából le lehet kérni a megyei levéltárba egy-egy mikrofilmet'''. Ez a szolgáltatás díjköteles.<br /> <br /> == Békés megyei családfakutatók ==<br /> <br /> * Gurzó Klára (Békés Megyei Levéltár, Békés)<br /> * Daróczyné Leiszt Emma (Békés Megyei Levéltár, Gyula)<br /> <br /> == Családfakutatást segítő kiadványok ==<br /> <br /> * [http://www.mol.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfakutatas/csaladtorteneti_kutatasok.html#n%C3%A9vv%C3%A1lt Berkes Jószef: Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz]<br /> * Czibulka Imre: Szlovákiai települések magyar-szlovák-magyar nevei (1999)<br /> * Dvorzsák János: Magyarország helységnévtára (1877)<br /> * Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-II.(1851)<br /> * Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek : Békés (1882-1887) 1:2880. Budapest : Arcanum. (DVD, [http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/osszes/?id=GVKTB ismertető])<br /> * Gyalai Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon (1990-1999)<br /> * Hernádi László Mihály: A Magyar Családtörténeti Szemle repertóriuma 1935-1944 (2000) Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár ([http://mek.oszk.hu/03900/03972/html/ elektronikus változat])<br /> * Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 474. p. Lelőlehely: Békés Megyei Levéltár, Békés Megyei Tudásház és Könyvtár <br /> * Kempelen Béla: Családkönyv I. (1940)<br /> * Magyar helységnév-azonosító szótár ([http://konyvtar.ksh.hu/kiadvanyok/lelkes_ismerteto.pdf Ismertető])<br /> * A Magyar Népköztársaság helységnévtára (KSH,1973)<br /> * Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár ([http://mek.oszk.hu/09300/09379/ elektronikus változat])<br /> * Palatinus József : Békésvármegyei Nemes családok története. Bp. : 1909. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Sebők László: Határokon túli magyar helységnévszótár. Budapest : Arany Lapok Kiadó, 1990. Lelőhely: Transindex ([http://sebok2.adatbank.transindex.ro/ elektronikus változat], [http://epa.oszk.hu/00000/00036/00005/pdf/24.pdf ismertető])<br /> * Šármáňová: Prehľad matrík zo 16. -19. storočia (A 16.-19. század szlovákiai anyakönyveinek gyűjteménye.)<br /> * Siebmacher - Wappenbuch: Nagy címereskönyv. Budapest : Arcanum. (DVD, [http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/csalad/?id=WNCK ismertető])<br /> * Századunk névváltoztatásai : Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye / Szentiványi Zoltán. Budapest : Hornyánszky, 1895. Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár ([http://mek.oszk.hu/07400/07431/ elektronikus változat])<br /> * Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Lelőhely: Magyar Elektronikus Könyvtár ([http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ elektronikus változat])<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://csaladfakutatas.linkpark.hu/ Családfakutatás] (linkgyűjtemény, látogatva: 2012.10.2.)<br /> * [http://csaladfakutato.hu Családfakutató] (honlap, látogatva: 2012.10.2.)<br /> * [http://mek.oszk.hu/04900/04995/ A Hadtörténelmi Levéltár Képeskönyve] (látogatva: 2012.10.2)<br /> * [http://www.hungarianroots.com/index.html Hungarian Roots] (látogatva: 2012.10.26.)<br /> * [http://www.macse.org/society/kezdolap.php Magyar Családtörténet-kutató Egyesület] (honlap, látogatva: 2012.10.2.)</div>

Brigi http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Csabai_Kolb%C3%A1szklub_Egyes%C3%BClet 2013-04-24T12:46:51Z

<p>Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.</p> <hr /> <div>'''''„… akik tenni akarnak a csabaiságért…”''''' [[Fájl:logo.png|160px|bélyegkép|]]<br /> <br /> <br /> == Történet == <br /> [[Fájl:Kolbász7.jpg|bélyegkép|Közös éneklés]]<br /> <br /> 1997. októberében került megrendezésre az első Kolbászfesztivál Békéscsabán. A fesztivál szervezőinek – Dr. Ambrus Zoltán és neje, valamint István Anna, a Szlovák Kultúra Házának igazgatónője – felhívására jött létre a Csabai Kolbászklub, mely később a Csabai Kolbászklub Egyesület nevet felvéve közhasznú szervezetté alakult.<br /> <br /> == A klub céljai, feladatai ==<br /> <br /> *a kulturális örökség megóvása<br /> *a hagyományok őrzése, a csabai kolbászkultusz felelevenítése [[Fájl:Kolbász4.jpg|bélyegkép|Az 1997-es Kolbászfesztivál]]<br /> *a csabai disznótor turisztikai látvánnyá fejlesztése<br /> *a Csabai Kolbászfesztivál népszerűsítése, rendezésében való részvétel<br /> *közösségteremtés [[ Fájl:Kolbász3.jpg‎|bélyegkép| Klubos kirándulás Egerben]]<br /> *a helyi szlovák kisebbség gasztronómiai kultúrájának ápolása<br /> *kistérségi csoportok kialakítása, tevékenységük segítése<br /> *ifjúsági csoportok szervezése, tevékenységük koordinálása<br /> *környezetvédelmi, biogazdálkodási programok, előadások, táborok, kiállítások szervezése, lebonyolítása<br /> *családi, kis– és középvállalkozások megalakításának és működésének támogatása<br /> *kolbászkészítés és értékesítés <br /> <br /> Uhrin Zoltán, a klub vezetője szerint: „Feladatunk a szűkebb hazánk érdekében a csabai kolbász népszerűsítése. Nincsenek nagy hegyek, tavak, tájegységek, amik vonzóak lehetnek. Nekünk mást kell meglovagolni, ez a cél, ehhez értünk, apáink, nagyapáink megszerettették velünk az értéket. Az 1700-as években idetelepített őseink hozták magukkal. Gazdálkodtak, megtermelték a kukoricát, feletették a jószággal, a disznó volt az alapvető élelmiszer. Csak úgy tudtak fizikai munkát végezni, ha megvolt a megfelelő élelmiszer. Ezért volt a fontos a disznó, a szalonna, de fel kellett használni a húst is. Mivel nem tudták egyszerre megenni, tartósítani kellett, nem volt hűtőszekrény. A tartósítást úgy oldották meg, hogy megfűszerezték a húst, bélbe töltötték, felfüstölték. Rájöttek, hogy ez milyen finom. Régebben a vékonykolbászt megsülve, zsírba rakva tárolták. A csabaiak még sokan most is ezt csinálják. A csabai abban különbözik leginkább a többitől, hogy 4 alapfűszere van: paprika, só, köménymag, fokhagyma. Borsot egyáltalán nem tesznek bele, mert annak idején az nagyon drága fűszer volt. A paprika meg megtermett itt a tájékon. Nemes az édes paprika, a nemtelen az erős. … El kell fogadni a másféle kolbászt is, de a miénk a legjobb, erre büszkék vagyunk. Mások máshogy szeretik, de nagyon jó híre van a mi kolbászunknak mindenhol: Ausztriában, Erdélyben, Szlovákiában. A klub tervei között szerepel az ifjúsági csoport megalakítása. Sajnos, korosodik a társaság, az eltávozottak emlékeit nagy szeretettel őrizzük.”<br /> <br /> == Alapító tagok ==<br /> A klub 58 fővel alakult, jelenleg mintegy 330 tagja van. [[Fájl:Kolbász5.jpg‎|bélyegkép|Farsangolás]] Nemcsak Békés megyében és Magyarországon, hanem a határon kívüli is élnek klubtagok. A legaktívabbak: Uhrin Zoltán, Bondár Árpád, Laurinyecz András, Huszár Endre, Halász Sándor, Kovács István, Petényi György, Uhrin Sándor, Viczián János, Szabó Tamás. <br /> <br /> == Kapcsolódó rendezvények ==<br /> *Csabai Farsang (Békéscsaba)[[Fájl:Kolbász6.jpg|180px|bélyegkép|Perzselés régi módra]]<br /> *Utazás. Nemzetközi Kiállítás (Budapest)<br /> *Lecsófőző Verseny (Békéscsaba)<br /> *Munkácsy Emlékház Kolbász – és Borbemutató (Békéscsaba)<br /> *GasztroMánia Főzőverseny és Majális (Csongrád)<br /> *Szolnoki Gulyásfesztivál (Szolnok)<br /> *Gyulai Kolbász- és Sódarmustra (Gyula)<br /> *Békés megyei Pályaválasztási Vásár (Békéscsaba)<br /> *Békési Tökmag Mustra (Békés)<br /> *Ladányi Disznótoros (Körösladány)<br /> *Gyulai Várkerti Vigasságok (Gyula)<br /> *Kolbász- és Pálinkaverseny (Orosháza)[[Fájl:Kolbász1.jpg|180px|bélyegkép|A készülődő kostoló]]<br /> *Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé (Békéscsaba)<br /> *Csorvási Nemzetközi Lakodalmas és Gasztronómiai Napok (Csorvás)<br /> *Szarvasi Szilvanapok (Szarvas)<br /> *Békében Békésben Nemzetiségi Találkozó (Békéscsaba)<br /> <br /> == Nemzetközi kapcsolatok ==<br /> *Sevnica Szalámifesztivál (Szlovénia)<br /> *Érsekújvár Kolbászkészítő Verseny, Klobfest (Szlovákia)<br /> *Pozsony, Kolbászkészítő Verseny (Szlovákia)<br /> *Sepsiszentgyörgyi Kolbászparádé (Románia)<br /> *Székelyudvarhely (Románia)<br /> *Nova L’hota Disznóvágás bemutató (Csehország)<br /> *Sid Kobasiciada (Szerbia)<br /> *Turija Kobasiciada (Szerbia)<br /> *Samobor Salamijada (Horvátország)<br /> *Nagymuzsaly Aranygulyás Főzőverseny (Ukrajna)<br /> *Globasnitz Szalámifesztivál (Ausztria) <br /> <br /> == Hivatalos adatok ==<br /> Székhely: H-5600 Békéscsaba, Kossuth tér 10.<br /> <br /> Iroda: H-5600 Békéscsaba, Szent István tér 9.<br /> <br /> Levélcím: H-5600 Békéscsaba, Diófás utca 2.<br /> <br /> E-mail: csabaikolbaszklub@t-online.hu<br /> <br /> Tel.,fax: +36-66/456-641<br /> <br /> Üzenetrögzítő: +36-66/445-002<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Csabai kolbászklub alakul? / Vándor Andrea. In: Békés Megyei Nap, 5. évf. 18. sz. (1998. január 22.) p. 4. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Csabai Kolbász Klub Egyesület. In: Csabai Mérleg, 9. évf. 22. sz. (1999.) p.8. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Télbúcsúztató batyusbál. Új tagok a népszerű Kolbászklubban. / Nyemcsok László. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 49. sz. (2003. február 27.) p. 4. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> *A csabai kolbász = Cabianská klbása / Dedinszky Gyula ; [fel. szerk. Ambrus Zoltán] ; [kiad. a Csabai Rendezvényiroda Bt.], Békéscsaba : Csabai Rendezvényiroda, 2005. - 150 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=269 digitalizált változat])<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> [http://www.kolbaszklub.hu A Csabai Kolbászklub Egyesület hivatalos honlapja] (Látogatva: 2012.03.31.)<br /> <br /> [http://bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&amp;nyelv=hu&amp;type=5&amp;menuparam5=333 Csabai Kolbászklub Egyesület. In: Békéscsaba város honlapja] (Látogatva: 2012.03.31.)<br /> <br /> [[Kategória: Egyesületek]]<br /> [[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]<br /> [[Kategória: Békéscsaba]]</div>

Brigi