http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Berta&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei 2026-07-16T14:43:34Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-10T07:16:31Z

<p>Berta: /* A birtok története */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=QcIAU0u29TQ Kisfilm a geszti Tisza-kastélyról]<br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-10T07:14:18Z

<p>Berta: /* Kisfilm */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=QcIAU0u29TQ Kisfilm a geszti Tisza-kastélyról]<br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-10T07:13:49Z

<p>Berta: /* Kisfilm */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=QcIAU0u29TQ]<br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-10T07:04:58Z

<p>Berta: /* Kisfilm */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> [http://www.youtube.com/watch?v=QcIAU0u29TQ Tisza-kastély(Geszt)]<br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:40:44Z

<p>Berta: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> 1860-tól 1944-ig működött Békéscsabán. Fennhatósága alá Békés és Arad megye lótenyésztése tartozott. Feladata a jó minőségű katonai és mezőgazdasági ló tenyésztése volt. Békéscsabán a Kazinczy úton volt. A parancsnoki épület és a tiszti lakás még mindig áll, de az udvaron a Kazinczy lakótelep emeletes házai vannak. A méntelepet 1944-ben lebombázták, utána futballpályává alakult. A parancsnoki épülettel szemben voltak a ménistállók, ahol 360 lovat lehetett elhelyezni. Vele szemben volt a lovarda, de ott ma a tűzoltó laktanya áll. A fedeztetési szín a Tinódi utca felől volt. A méntelep parancsnokai önállóak voltak, viszont anyagiakban a Lótenyésztési Főosztály főnökének, katonai oldalról a táboroknak voltak alárendelve. Ezért az 1867. évi kiegyezés utáni rendszer 1938-ig ugyanolyan maradt. Erdély, Felvidék és Délvidék visszacsatolása után két ménest és hét méntelepet állítottak fel. A békéscsabai méntelep a nagykőrösi kerületi parancsnokság alá tartozott. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt. Legénységét a Honvéd Méneskar válogatta ki lóval bánni tudó fiatalemberekből. Az újoncokat méneken tanították, de kisebb-nagyobb problémák merültek fel a mének heves természete miatt. Az oktatásba beletartozott az elméleti, gyakorlati lovaglás, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos nyilvántartások kezelése is. Békéscsabára méneskari katonák a II. világháború után nem tértek vissza. Leszereltek és méntelepvezetők vagy fedeztetési állomásvezetők lettek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy utcai laktanya (Békéscsaba) istállójában, 1950-58-ig a Szerdahelyi utca Mesterséges Termékenyítő Állomáson volt, utána az Alvégi legelőn lévő városi istállóba telepítették át, ahol 1961-ben megszűnt.<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> <br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.<br /> <br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> *[http://bekes.archivportal.hu/index.php?action=gallery&amp;gallery_action=show_object&amp;type=cms_image&amp;object_id=6462 Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> *[http://ek.bmk.hu/jadox/ Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> *[http://www.europeana.eu/portal/record/09408/EDE58D9BC58C6374FCAE9A974E890F2C82997CCB.html Képeslap a méntelepről]<br /> <br /> *[http://www.lovasszovetseg.hu/index.php?page=315 Magyar Lovas Szövetség]<br /> <br /> *[http://epa.oszk.hu/01800/01814/00011/pdf/Statisztikai_Szemle_EPA01814_1928_11_1173-1174.pdf Cikk az állami méntelepekről]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:36:33Z

<p>Berta: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> 1860-tól 1944-ig működött Békéscsabán. Fennhatósága alá Békés és Arad megye lótenyésztése tartozott. Feladata a jó minőségű katonai és mezőgazdasági ló tenyésztése volt. Békéscsabán a Kazinczy úton volt. A parancsnoki épület és a tiszti lakás még mindig áll, de az udvaron a Kazinczy lakótelep emeletes házai vannak. A méntelepet 1944-ben lebombázták, utána futballpályává alakult. A parancsnoki épülettel szemben voltak a ménistállók, ahol 360 lovat lehetett elhelyezni. Vele szemben volt a lovarda, de ott ma a tűzoltó laktanya áll. A fedeztetési szín a Tinódi utca felől volt. A méntelep parancsnokai önállóak voltak, viszont anyagiakban a Lótenyésztési Főosztály főnökének, katonai oldalról a táboroknak voltak alárendelve. Ezért az 1867. évi kiegyezés utáni rendszer 1938-ig ugyanolyan maradt. Erdély, Felvidék és Délvidék visszacsatolása után két ménest és hét méntelepet állítottak fel. A békéscsabai méntelep a nagykőrösi kerületi parancsnokság alá tartozott. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt. Legénységét a Honvéd Méneskar válogatta ki lóval bánni tudó fiatalemberekből. Az újoncokat méneken tanították, de kisebb-nagyobb problémák merültek fel a mének heves természete miatt. Az oktatásba beletartozott az elméleti, gyakorlati lovaglás, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos nyilvántartások kezelése is. Békéscsabára méneskari katonák a II. világháború után nem tértek vissza. Leszereltek és méntelepvezetők vagy fedeztetési állomásvezetők lettek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy utcai laktanya (Békéscsaba) istállójában, 1950-58-ig a Szerdahelyi utca Mesterséges Termékenyítő Állomáson volt, utána az Alvégi legelőn lévő városi istállóba telepítették át, ahol 1961-ben megszűnt.<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> <br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.<br /> <br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> *[http://bekes.archivportal.hu/index.php?action=gallery&amp;gallery_action=show_object&amp;type=cms_image&amp;object_id=6462 Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> *[http://ek.bmk.hu/jadox/ Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:24:51Z

<p>Berta: /* Forrás */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> 1860-tól 1944-ig működött Békéscsabán. Fennhatósága alá Békés és Arad megye lótenyésztése tartozott. Feladata a jó minőségű katonai és mezőgazdasági ló tenyésztése volt. Békéscsabán a Kazinczy úton volt. A parancsnoki épület és a tiszti lakás még mindig áll, de az udvaron a Kazinczy lakótelep emeletes házai vannak. A méntelepet 1944-ben lebombázták, utána futballpályává alakult. A parancsnoki épülettel szemben voltak a ménistállók, ahol 360 lovat lehetett elhelyezni. Vele szemben volt a lovarda, de ott ma a tűzoltó laktanya áll. A fedeztetési szín a Tinódi utca felől volt. A méntelep parancsnokai önállóak voltak, viszont anyagiakban a Lótenyésztési Főosztály főnökének, katonai oldalról a táboroknak voltak alárendelve. Ezért az 1867. évi kiegyezés utáni rendszer 1938-ig ugyanolyan maradt. Erdély, Felvidék és Délvidék visszacsatolása után két ménest és hét méntelepet állítottak fel. A békéscsabai méntelep a nagykőrösi kerületi parancsnokság alá tartozott. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt. Legénységét a Honvéd Méneskar válogatta ki lóval bánni tudó fiatalemberekből. Az újoncokat méneken tanították, de kisebb-nagyobb problémák merültek fel a mének heves természete miatt. Az oktatásba beletartozott az elméleti, gyakorlati lovaglás, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos nyilvántartások kezelése is. Békéscsabára méneskari katonák a II. világháború után nem tértek vissza. Leszereltek és méntelepvezetők vagy fedeztetési állomásvezetők lettek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy utcai laktanya (Békéscsaba) istállójában, 1950-58-ig a Szerdahelyi utca Mesterséges Termékenyítő Állomáson volt, utána az Alvégi legelőn lévő városi istállóba telepítették át, ahol 1961-ben megszűnt.<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> <br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.<br /> <br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> *[http://bekes.archivportal.hu/index.php?action=gallery&amp;gallery_action=show_object&amp;type=cms_image&amp;object_id=6462 Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:23:15Z

<p>Berta: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:19:40Z

<p>Berta: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:18:00Z

<p>Berta: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:15:15Z

<p>Berta: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:13:26Z

<p>Berta: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303 Geszt – Tisza kastély és koszorúzás a családi mauzóleumban]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:12:54Z

<p>Berta: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://bagyinszki.eu/archives/1303]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:10:38Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Kisfilm =<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:10:16Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> == Kisfilm ==<br /> <br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:08:21Z

<p>Berta: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> *[http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> *[http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> *[http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> *[http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:08:06Z

<p>Berta: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> *[http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> [http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> [http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> [http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T12:07:55Z

<p>Berta: /* Forrás */</p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> *[http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> *[http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> [http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> [http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> [http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> [http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:06:49Z

<p>Berta: /* A méntelep története */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> 1860-tól 1944-ig működött Békéscsabán. Fennhatósága alá Békés és Arad megye lótenyésztése tartozott. Feladata a jó minőségű katonai és mezőgazdasági ló tenyésztése volt. Békéscsabán a Kazinczy úton volt. A parancsnoki épület és a tiszti lakás még mindig áll, de az udvaron a Kazinczy lakótelep emeletes házai vannak. A méntelepet 1944-ben lebombázták, utána futballpályává alakult. A parancsnoki épülettel szemben voltak a ménistállók, ahol 360 lovat lehetett elhelyezni. Vele szemben volt a lovarda, de ott ma a tűzoltó laktanya áll. A fedeztetési szín a Tinódi utca felől volt. A méntelep parancsnokai önállóak voltak, viszont anyagiakban a Lótenyésztési Főosztály főnökének, katonai oldalról a táboroknak voltak alárendelve. Ezért az 1867. évi kiegyezés utáni rendszer 1938-ig ugyanolyan maradt. Erdély, Felvidék és Délvidék visszacsatolása után két ménest és hét méntelepet állítottak fel. A békéscsabai méntelep a nagykőrösi kerületi parancsnokság alá tartozott. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt. Legénységét a Honvéd Méneskar válogatta ki lóval bánni tudó fiatalemberekből. Az újoncokat méneken tanították, de kisebb-nagyobb problémák merültek fel a mének heves természete miatt. Az oktatásba beletartozott az elméleti, gyakorlati lovaglás, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos nyilvántartások kezelése is. Békéscsabára méneskari katonák a II. világháború után nem tértek vissza. Leszereltek és méntelepvezetők vagy fedeztetési állomásvezetők lettek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy utcai laktanya (Békéscsaba) istállójában, 1950-58-ig a Szerdahelyi utca Mesterséges Termékenyítő Állomáson volt, utána az Alvégi legelőn lévő városi istállóba telepítették át, ahol 1961-ben megszűnt.<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> <br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.<br /> <br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> *[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:06:19Z

<p>Berta: /* Domokos Imre (1922-1997) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> <br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.<br /> <br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> *[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:05:54Z

<p>Berta: /* Dr. Korompai Viktor (1895-1982) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> <br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> *[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:05:43Z

<p>Berta: /* Dr. Korompai Viktor (1895-1982) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> *[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:04:46Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> *[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T12:03:15Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.<br /> *[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:57:49Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> *[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> *[[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> Hankó József: <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:55:48Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]<br /> <br /> [[Kiss Imre (fogathajtó)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Dubszky_Ferenc_(1914-2003).jpg 2012-04-09T11:51:22Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div></div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:50:28Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> [[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:46:34Z

<p>Berta: /* Forrás */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Domokos_Imre.jpg 2012-04-09T11:45:32Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div></div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:45:11Z

<p>Berta: /* Domokos Imre (1922-1997) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> [[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:44:46Z

<p>Berta: /* Bartha Lajos (1916-1992) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Bartha_Lajos.jpg 2012-04-09T11:43:36Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div></div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:43:12Z

<p>Berta: /* Bartha Lajos (1916-1992) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> [[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:42:45Z

<p>Berta: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Bekesi_Mihaly.jpg 2012-04-09T11:41:12Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div></div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:40:47Z

<p>Berta: /* Békési Mihály (1908-2000) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> [[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Dr_Korompai_Viktor.jpg 2012-04-09T11:38:57Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div></div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:38:01Z

<p>Berta: /* Dr. Korompai Viktor (1895-1982) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> [[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:35:11Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:33:31Z

<p>Berta: /* Békési Mihály (1908-2000) */</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> '''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:27:58Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> '''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:23:38Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> '''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2012-04-09T11:22:19Z

<p>Berta: Új oldal, tartalma: „1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott. == A méntelep …”</p> <hr /> <div>1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.<br /> <br /> == A méntelep története ==<br /> <br /> == Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==<br /> <br /> == Dubszky Ferenc (1914-2003) ==<br /> <br /> == A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==<br /> <br /> === Békési Mihály (1908-2000) ===<br /> <br /> === Bartha Lajos (1916-1992) ===<br /> <br /> === Domokos Imre (1922-1997) ===<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T11:13:44Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes '''barokk- és copfstílusú''' kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal '''megnyerte a pert'''. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> '''1769-ben, a család beköltözésekor''' még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> '''1851-52-ben lakott itt''' (Tisza Domokos nevelőjeként) '''Arany János költő.''' Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a '''kastély korszerűsítére:''' bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül '''a kastély teljes berendezése megsemmisült.''' Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon '''két taxás telek egyik felén alakították ki''', amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe '''napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki''' (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> [http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> [http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> [http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> [http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Arany_J%C3%A1nos_kerti_lakja.jpeg 2012-04-09T11:06:08Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div></div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T11:02:09Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes barokk- és copfstílusú kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal megnyerte a pert. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> [[Fájl:Arany János kerti lakja.jpeg]]<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> 1769-ben, a család beköltözésekor még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> 1851-52-ben lakott itt (Tisza Domokos nevelőjekén)Arany János költő. Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a kastély korszerűsítére: bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon két taxás telek egyik felén alakították ki, amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> [http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> [http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> [http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> [http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T10:56:54Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes barokk- és copfstílusú kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal megnyerte a pert. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> 1769-ben, a család beköltözésekor még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> 1851-52-ben lakott itt (Tisza Domokos nevelőjekén)Arany János költő. Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a kastély korszerűsítére: bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon két taxás telek egyik felén alakították ki, amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]<br /> <br /> [http://www.http://bagyinszki.eu/archives/801 Vendégváró Békés megye - Útiköny]<br /> <br /> = Külső hivatkozások =<br /> <br /> [http://http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=294&amp;kId=294 Tisza-kastély (iskola)]<br /> <br /> [http://http://www.vendegvaro.hu/tisza-kastely Tisza-kastély a vendegvaro.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.facebook.com/media/set/?set=a.217888814929366.65029.189582444426670&amp;type=3 Tisza-kastély a Facebookon]<br /> <br /> [http://http://erdospal.hupont.hu/3/a-geszti-tisza-kastely-tortenete Tisza-kastély az erdospal.hupont.hu-n]<br /> <br /> [http://http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2448 Tisza-kastély a muemlekem.hu-n]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T10:40:52Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes barokk- és copfstílusú kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal megnyerte a pert. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> 1769-ben, a család beköltözésekor még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> 1851-52-ben lakott itt (Tisza Domokos nevelőjekén)Arany János költő. Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a kastély korszerűsítére: bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon két taxás telek egyik felén alakították ki, amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> = Forrás =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu www.geszt.hu]<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/bekes_megye.html Virág Zsolt: Kastélyok és kúriák Békés megyében]<br /> <br /> = Kapcsolódó irodalom =<br /> <br /> [http://www.kastelylexikon.hu/index.html Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T10:27:34Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes barokk- és copfstílusú kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal megnyerte a pert. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> = Az épület =<br /> <br /> == 18. század ==<br /> <br /> 1769-ben, a család beköltözésekor még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> 1851-52-ben lakott itt (Tisza Domokos nevelőjekén)Arany János költő. Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a kastély korszerűsítére: bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> = A kert =<br /> <br /> Azon két taxás telek egyik felén alakították ki, amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> = Lásd még =<br /> <br /> [http://www.geszt.hu]</div>

Berta http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Tisza_kast%C3%A9ly_(Geszt) 2012-04-09T10:25:47Z

<p>Berta: </p> <hr /> <div>Kezdetben földszintes, később 2 emeletes barokk- és copfstílusú kastély. 1760 körül kezdték meg építését, majd minden tulajdonosa alakított rajta egy kicsit. Barokk átépítés 1800 körül volt.<br /> <br /> == A birtok története ==<br /> <br /> 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal megnyerte a pert. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet. 1761 elején megkezdték a birtokközpont kialakítását. Az épület megépítése után - több kisebb átalakítás kivételével - nyugalmas évek következtek. 1925-ben a Tisza örökösök 4000 katasztrális holdját a Geszti Bérgazdaság Rt. és Fried Ignác magánvállalkozó bérelte. 1935-ben a terület egy részét V. István özvegye és második férje bérelte. 1938-ban a kastélyt Tisza (V.) István fia, Kálmán-Lajos lakta, aki az Egyesült Államokba költözött, amkikor megnősült. 1945-ben az államosított kastély a Debreceni Egyetem fennhatósága alá került. 1949-ben a Zsadányi Állami Gazdaság kapta meg. <br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély elölről (Geszt).jpg]]<br /> <br /> == Az épület ==<br /> <br /> <br /> = 18. század =<br /> <br /> <br /> 1769-ben, a család beköltözésekor még nem volt földesúri lakház, és a mai kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. 1772-ben a kúria barokk stílusban épült fel, amit később többször is átalakítottak. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mert mindkét végén a korra jellemző boltozatos helyiségek találhatók. Mindkét szárny alatt pince van, ezekből megállapítható, hogy a nyugati szárny régebbi. Lehetséges, hogy a nyugati és a keleti szárny északi vége eredetileg önálló épület volt, amelyet utóbb kötöttek össze. 1772-ben II. László örökölte a birtokot. A 18. század vége felé a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilont építtetett. A pavilon tervezője Czigler Antal. 1831-ben I. Lajos örökölte az uradalmat. Földbirtokossága alatt lakott és működött tiszttartóként a kastélyban Dipold Antal honvédtiszt, akit báró Haynau 18 év várfogságra ítélt.<br /> <br /> == 19. század ==<br /> <br /> 1851-52-ben lakott itt (Tisza Domokos nevelőjekén)Arany János költő. Arany a kastély pavilonjának egyik szobácskájában lakott, de néha a kerti lakban aludt. 1856-ban Tisza (I.) Lajos elhunyt. 4 évvel később elkészült a kastély keletei szárnyának külső terasza, amelyet áttört, fonatos kőmellvéd szegélyez (felette egykor függesztett tető volt). A terasz állítólag egy Degenfeld-kastély teraszának mintájára készült. I. Kálmán, ekkor lett a birtok tulajdonosa. Az 1856-66-os második katonai felmérés térképén jól kivehető a kúria L alakú tömbje, mögötte a gazdasági épületek, mögöttük pedig a park. Kálmán birtokossága idején a keleti szárny és a konyhaépület között folyosó épült az ételek fedett helyen történő szállítása végett. A kastély eredetileg zsindelyes tetejét kicserélték, és a pavilon kivételével - aminek manzárdos tetőszerkezetét bádoggal fedték - palával burkolták. A kerítés építésére 1890 körül került sor.<br /> <br /> == 20. század ==<br /> <br /> 1902-ben gr. Tisza (IV.) Istváné lett a geszti kastély és azt csak kis mértékben alakíttatta át. Az épület belső udvarán a szárnyak találkozásánál álló teraszt minden bizonnyal a gróf emeltette. Ekkor került sor a kastély korszerűsítére: bevezették az áramot (az épület mellett egy aggregátorral működő villanytelepet létesítettek), elhelyeztek a padlástérben egy Knuth Károly által tervezett új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat (hívószám: Mezőgyán 3.). 1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán-Lajos lakta. Az ő ideje alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József készített. Kálmán-Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött. 1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. Az egykor Arany János által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban. Egy 1951-ben 24 helyiség volt az épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be. <br /> <br /> == A kert ==<br /> <br /> Azon két taxás telek egyik felén alakították ki, amit az első birtokos a beköltözése után vásárolt. Ő alakította ki az angolkertet. Itt volt Arany János kerti lakja, amit 1944 körül leromboltak, de néhány éve újraépítettek. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakította ki egy kisebb erdőrészből, aminek meghagyta eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és kőriseit. A II. világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki (a többi a Körös-Maros Nemzeti Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagyméretű platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.<br /> <br /> [[Fájl:Tisza-kastély (Geszt).jpg]]<br /> <br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> [http://www.geszt.hu]</div>

Berta