http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Barigeri&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei%2FBarigeri 2026-07-19T00:11:15Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%27Orsay-kast%C3%A9ly_(Szeghalom) 2012-04-06T20:16:09Z

<p>Barigeri: </p> <hr /> <div>== Földrajzi elhelyezés ==<br /> <br /> [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom]] Békés megye északi részén, a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Berettyó Berettyó]] és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy hétezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű százdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes (barát) az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.<br /> <br /> == Az épület története ==<br /> <br /> === Építés ===<br /> <br /> [[Fájl:D2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély Szeghalmon]]A D’Orsay –kastély Szeghalom központjában található, 1800 körül épült, többször átalakították. Az építő a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család Wenckheim-család]] volt, a tervező pedig a gyulai Czigler Antal. Az épület klasszicista stílusban készült. A kastély két részből alakult ki; előbb a boltíves, szerényebb kivitelű intézői kúria (kasznár)lak épült meg, utána a mostani, Petőfi utcai oszlopos kúria. A kastély épületét D’Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővíttette. <br /> <br /> === Átalakítások ===<br /> <br /> Első lépésként a Festetics-szárnyat 1860-ban összekötötte a kúriával. Ezután a víztorony felőli részen bővítette tovább az épületet, ugyanis a víztorony felől cselédszárnyat építtetett hozzá. A főbejárathoz négy toszkán oszlop épült, illetve a keleti homlokzat szimmetrikus kiképzésű. A kastély északi és nyugati oldala tagolt, de jellegtelen és díszítés nélküli, a többszöri átalakítás sem használt neki. Alaprajzilag ezzel kialakult a mai épület fő szerkezete. Ezt követően Girmaud D’Orsay Emil egy 13 kateszteri holdas parkkal vette körül az épületet, melynek tervezője Biszterszky József volt. <br /> <br /> === A templom ===<br /> <br /> [[Fájl:Dt2.jpg‎|bélyegkép|A D'Orsay-kastély melletti templom]]Az épület szomszédságában található templom különlegessége, hogy ott található Magyarország egyetlen olyan főúri dézsmapincéje, ahol egy alapozással építették fel a pincét és a felette lévő magtárat. Girmaud d’Orsay Emil azonban 1869-ben templommá alakíttatta. Legfőbb célja ezzel az volt, hogy a szeghalmi embereknek ne kelljen Körösladányba menniük templomba, ahogyan addig tették. A kápolnát 1892-ben szentelték fel Kárász Miklós közbenjárásával. Ezek a beruházások hatalmas összegeket emésztettek fel, így a család rákényszerült, hogy 1879-ben eladják a kastélyt, ők pedig a pozsonyi ingatlanukba költözzenek. <br /> <br /> === Hasznosítás ===<br /> <br /> A szeghalmi uradalmat Péter András bíró vette meg, hogy ott legyen a közösségháza. Ekkor több belső átalakításra került sor a közigazgatás igényeinek megfelelően. A közügyek intézése sokáig itt zajlott, a háború után Közösségi Tanács és a Központi Orvosi Rendelő is működött itt. 1970-től a Fővárosi Ruhaipari Vállalat vette tulajdonába az ingatlant. 1985-1990-ig a Sárréti Múzeum működött a falai között.<br /> <br /> == A család története ==<br /> <br /> A Wenckheim-család meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági és politikai életben egyaránt. Megteremtették Békés megyében a fejlett mezőgazdaságot és a vadgazdálkodást. Magyarország dél-keleti részén is számos birtokkal rendelkeztek. Báró Harruckern János György halála után birtokai megoszlottak lányai, pontosabban azok férjei között. A két legnagyobb uradalmi rész a Wenckheim-család két ágára szállt: a gyulai uradalom a grófi ágra, míg a körösladányi a bárói ágra. <br /> <br /> === Érdekesség ===<br /> <br /> Gróf Festetics Vince és báró Wenckheim Franciska házasságkötését követően megszületett három lányuk: Felicíána, Celesztina, Kornélia. Érdekesség, hogy Festetich Vincéné Wenckheim Franciska Mezőberényi Leánynevelő Intézetében töltötte Szendrey Júlia (később Petőfi Sándor felesége) gyermekkorának három évét. A bárónő élete tragikus véget ért, a kegyetlen tífusz áldozata lett. <br /> <br /> === A kripta ===<br /> <br /> Jelenleg a körösladányi családi kriptában nyugszik. Ez a síremlék klasszicista stílusú, kör alakú építmény (rotunda) négyoszlopos portikusszal. A portikusz felett jobbról a báró Wenckheim-, balról a báró Rosenfeld-család címerei láthatók. A kriptát idősebb Czigler Antal építette. Alapítványt hoztak létre, melynek teljes jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. E földet 1945 után házhelynek osztották ki és beépítették a területet, a kriptával pedig nem törődött senki.<br /> A bárónő lánya, gróf Festetich Felicíána pedig a jó hírű francia származású osztrák gróf, Girmaud D’Orsay Emil (1824-1901, császári és királyi kamarás) felesége lett. A D’Orsay –család német állampolgárságú volt, ősi kastélyuk a Párizs melletti Orsay-ban volt, amely még a 20. században állt. Öt gyermekük született: Franciska, Terézia, Felícia, Emília és Miksa.<br /> <br /> == A kastély felújítása és jelenlegi funkciója ==<br /> <br /> [[Fájl:P1010139.JPG‎|bélyegkép|Könyvtár működik a kastélyban]]1990-től egyre rosszabb állapotba került a kastély, a város központjában található, műemléki védelem alatt álló épület, amelynek alapterülete 941 négyzetméter. A hozzá tartozó telek a Szeghalmi Önkormányzat tulajdona, 2193 négyzetméter. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. Az ide látogatók megtekinthetik a város szülötte, Boromisza Zsolt festőművész és grafikus állandó kiállítását, aki halála után a városnak ajándékozta számos alkotását.<br /> <br /> == A D'Orsay-kastély történetét bemutató kisfilm ==<br /> * {{#ev:youtube|OjeFx4jWeRY}}<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Szeghalom] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * A Szent István Egyetem intézményi kommunikátor szakos hallgatói által készített interjú Kele József muzeológussal, 2012. március 23.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * D. Nagy András: A Wenckheim-család és leszármazottaik (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * D. Nagy András és Varga Árpád: A Wenckheim-család Békés megyében a XIX.-XX. században (Lelőhely: Szeghalom városának könyvtára)<br /> * Hankó József : Két évszázad a Wenckheim-családdal (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://szeghalom.hu/?p=tartalom&amp;id=3 Szeghalom városának honlapja] (Látogatva: 2012.03.14.)<br /> * [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Egyeb/Bekes-Megyei-Kastelyok-Kuriak.pdf Békés megyei kastélyok-kúriák] (Látogatva: 2012.03.14.)</div>

Barigeri