http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?feed=atom&target=Annacska&title=Speci%C3%A1lis%3ASzerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei 2026-07-16T09:39:59Z A BékésWiki wikiből MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szlov%C3%A1k_T%C3%A1jh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-24T17:16:15Z

<p>Annacska: Külső hivatkozások megadása</p> <hr /> <div>A Szlovák Tájház egy '''19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat'''. [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az evangélikus nagytemplomtól nem messze, a Garai utca 21. szám alatt található, a Szent István tértől gyalog alig több mint öt percre. Célja a Csabára települt '''szlovákok s leszármazottaik mindennapjainak, szokásainak bemutatása'''. <br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház maga '''már az 1810-es években is állt''', csak más formában: '''jelenlegi alakját 1865-ben''' kapta, tulajdonosa akkor Csankó András, lakói jómódú parasztcsalád tagjai voltak. Az '''előtornácos, dór oszlopokkal díszített''' épület az alföldi háztípus egy fajtája. Valamennyi szobájának nagyon határozott funkciója van, s ugyanez igaz a berendezési és a használati tárgyakra is.<br /> Az előtornácról az oldaltornácra, s onnan az ún. '''ötös osztatú házba''' jutunk. Öt helyisége közül kettő a tisztaszoba és a hátsó szoba, egy a konyha – melyet a cigányfal két részre oszt -, további kettő pedig a kis és a – nagykamra, mely utóbbi a gangról nyílik. A ház rendelkezik pincével is; itt tárolták egykor a házilag készített asztali bort. <br /> == Felépítése ==<br /> <br /> === Tisztaszoba ===<br /> A '''ház legszebb helyisége''', inkább volt '''reprezentatív''' mint gyakorlati haszna. Itt fogadták a jelentős, mélyen tisztelt vendégeket, s ünnepnapokon, fontos eseményeken is itt gyűltek össze a ház lakói. Berendezésére és tisztaságára kínosan ügyeltek, s minden tárgynak megvolt a pontos rendeltetése. A tájház tisztaszobájában található az egykor Pálinkás Ilka számára készített '''tulipános ládikó''', melyet a hagyomány szerint '''maga [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy]] festett 1857-ben'''. A szoba díszei közt látható egy-egy arckép is: Luther Márton, vallásalapító, és Áchim L. András, parasztvezér képe, illetve egy-egy fénykép a Csankó házaspár tagjairól. A kemencék lábazatát Gaburek Károly, csabai festőművész festette, a restaurálást pedig Streit Miklós végezte.<br /> <br /> === Hátsó szoba ===<br /> <br /> A '''mindennapok színtere''' a hátsó szoba volt. Lényegében az összes, hétköznapjaikat érintő esemény itt zajlott, így '''berendezése egyszerűbb, mint a tisztaszobáé''', s ide kerültek a kevésbé díszes, vagy színes tárgyak. Itt végezték az asszonyok a szövés-fonást, de a szomszédokat, ismerősöket is a hátsó szobában fogadták.<br /> <br /> === Konyha ===<br /> <br /> Az épület '''központi helyisége a konyha''', más néven pitvor volt. Innen nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba, illetve a konyhában található a kéményalja is, mely a főzésnek adott helyet. A kéményalja boltives falán – a már említett cigányfalon - díszes cseréptányérok, padkáján agyagkorsók és a főzéshez használt edények sorakoznak.<br /> <br /> === Kis – és nagykamra ===<br /> <br /> A kiskamra a hátsó szobából nyílik. A háziak itt tárolták azokat a '''háztartási eszközöket''', melyekre nem volt szükségük minden nap. A szakajtók, a különböző méretű teknők, edények és kobaktökök, az élelmiszerek előállításában nélkülözhetetlen tárgyak mind itt kaptak helyet.<br /> A nagykamra – ahogyan neve is mutatja - egy, a kiskamránál jóval nagyobb helyiség s a ház végében, az oldaltornácról nyílik. Nemcsak a használati tárgyakat, de a különböző '''élelmiszereket s a mezőgazdasági, illetve állattenyésztéssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket''' is itt tartották a ház lakói.<br /> <br /> A kiállított használati tárgyak megtekintésével a látogató hiteles képet kap '''Békéscsaba egykori lakóinak hétköznapjairól s hagyományairól''', melyek bizonyítékai a magyar és szlovák kultúra századokon átívelő kölcsönhatásának.<br /> <br /> === Hátsó szín ===<br /> Az egykori hátsó színt 2006-ban közösségi teremmé alakították, mely az Áchim-terem nevet kapta. A helyiség azóta rendezvényeknek, konferenciáknak és kiállításoknak ad otthont.<br /> <br /> <br /> == Forrás == <br /> * Békéscsabai Szlovák Tájház. Békés Megyei Múzeumok Ig.. Békéscsaba, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&amp;nyelv=hu&amp;menuparam5=300 Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzata]<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Akácz László - Szlovák tájház Békéscsabán. Csongrád Megyei Hírlap, 33.évf. (1976. március 9.) 58. sz. p.4.<br /> * Bajor Nagy Ernő - Falunk múzeuma : Szlovák Tájház. Szabad Föld. 32.évf. (1976) 11.sz. p.11.<br /> * Csiszér Áron - Mindenki otthonra talál. Elkészült a békéscsabai Szlovák Tájház közösségi terme. Békés Megyei Hirlap 61. évf. 132. sz. (2006. jún. 8.) p. 16.<br /> * Gajdács Pál - Támogatják a Szlovák Tájház tervét. Csorvás. Békés Megyei Nap 8. (márc. 7.) 56. 5. p.<br /> * Vándor Andrea - Megújult a Szlovák Tájház. Békés Megyei Napló, 9.évf. (2002.jún.27.) 148.sz. 3. P.<br /> * Vándor Andrea - Mi lesz veled Szlovák Tájház? Békés Megyei Nap, 7. (2000.09.15.) 217. 3P.<br /> * Szlovák tájház Békéscsaba : Ezt látni kell! Népszabadság. 35.évf. (1977. november 6.) 262.sz. p.13.<br /> * Szlovák tájház Békéscsabán. Magyar Hírlap. 4.évf. (1971. november 10.) 313.sz. p.9.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1k_T%C3%A1jh%C3%A1z_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Szlovák Tájház, Békéscsaba] In:Wikipédia. Látogatva: 2014.01.24.<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&amp;nyelv=hu&amp;menuparam5=341&amp;menuparam_44=407&amp;mtitle=Szlov%E1k%20T%E1jh%E1z Szlovák Tájház] In:Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. Látogatva: 2014.01.24.<br /> * Dr. Csicsely Ilona és Vándor Andrea - A 30 éves Békéscsabai Szlovák Tájház. [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2002/06/bar06.pdf Elektronikus változat] Látogatva: 2014.01.24.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Eml%C3%A9kh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-24T17:04:17Z

<p>Annacska: Külső hivatkozások megadása</p> <hr /> <div>A Munkácsy Mihály Emlékház [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a '''Gyulai út 5. szám alatt''' található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.<br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a 19. század közepén, '''1843 és 1850 között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.<br /> <br /> '''1853-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''20. század közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. <br /> <br /> A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot '''Pásztor János Munkácsy-mellszobra''' díszíti. Munkácsy képei a '''négy Munkácsy-teremben''' láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.<br /> <br /> A '''Zöldszalonban''' [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], a '''Vörös Szalonban''' Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.<br /> <br /> Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó '''eredeti, korabeli bútorok''', melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.<br /> <br /> A múzeumi fogadóban az '''Omaszták tükrös szekrénye''', a Zöldszalonban késő '''biedermeier bútoroaik''', a 4. Munkácsy teremben pedig '''szecessziós ülőgarnitúrájuk''' tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy '''1850-es gyártású utazóláda''', az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.23.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház Honlapja Látogatva: 2014.01.23.<br /> * Lenthár Márta - Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu302_csabai_merleg_1994_20.pdf Elektronikus változat]<br /> * Bakó Zsuzsanna - A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.<br /> * Fábián István - Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.<br /> * Kürti Katalin - Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.<br /> * Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.<br /> * Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In:Wikipédia. Látogatva: 2014.01.24.<br /> * [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/ Munkácsy Mihály] In: Képzőművészet Magyarországon. Látogatva: 2014.01.24.<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&amp;nyelv=hu&amp;menuparam5=341&amp;menuparam_44=375&amp;mtitle=Munk%E1csy%20Eml%E9kh%E1z Munkácsy Emlékház] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. Látogatva: 2014.01.24.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Eml%C3%A9kh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-24T11:11:47Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>A Munkácsy Mihály Emlékház [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a '''Gyulai út 5. szám alatt''' található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.<br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a 19. század közepén, '''1843 és 1850 között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.<br /> <br /> '''1853-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''20. század közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. <br /> <br /> A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot '''Pásztor János Munkácsy-mellszobra''' díszíti. Munkácsy képei a '''négy Munkácsy-teremben''' láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.<br /> <br /> A '''Zöldszalonban''' [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], a '''Vörös Szalonban''' Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.<br /> <br /> Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó '''eredeti, korabeli bútorok''', melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.<br /> <br /> A múzeumi fogadóban az '''Omaszták tükrös szekrénye''', a Zöldszalonban késő '''biedermeier bútoroaik''', a 4. Munkácsy teremben pedig '''szecessziós ülőgarnitúrájuk''' tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy '''1850-es gyártású utazóláda''', az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.23.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház Honlapja Látogatva: 2014.01.23.<br /> * Lenthár Márta - Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu302_csabai_merleg_1994_20.pdf Elektronikus változat]<br /> * Bakó Zsuzsanna - A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.<br /> * Fábián István - Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.<br /> * Kürti Katalin - Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.<br /> * Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.<br /> * Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szlov%C3%A1k_T%C3%A1jh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T17:53:23Z

<p>Annacska: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A Szlovák Tájház egy '''19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat'''. [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az evangélikus nagytemplomtól nem messze, a Garai utca 21. szám alatt található, a Szent István tértől gyalog alig több mint öt percre. Célja a Csabára települt '''szlovákok s leszármazottaik mindennapjainak, szokásainak bemutatása'''. <br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház maga '''már az 1810-es években is állt''', csak más formában: '''jelenlegi alakját 1865-ben''' kapta, tulajdonosa akkor Csankó András, lakói jómódú parasztcsalád tagjai voltak. Az '''előtornácos, dór oszlopokkal díszített''' épület az alföldi háztípus egy fajtája. Valamennyi szobájának nagyon határozott funkciója van, s ugyanez igaz a berendezési és a használati tárgyakra is.<br /> Az előtornácról az oldaltornácra, s onnan az ún. '''ötös osztatú házba''' jutunk. Öt helyisége közül kettő a tisztaszoba és a hátsó szoba, egy a konyha – melyet a cigányfal két részre oszt -, további kettő pedig a kis és a – nagykamra, mely utóbbi a gangról nyílik. A ház rendelkezik pincével is; itt tárolták egykor a házilag készített asztali bort. 2002-ben az épületet felújították, 2006-ban pedig létrehozták az '''Áchim-termet''' a lakóház melléképületéből. Utóbbiban található a békéscsabai Városháza régi kapuja.<br /> <br /> == Felépítése ==<br /> <br /> === Tisztaszoba ===<br /> A '''ház legszebb helyisége''', inkább volt '''reprezentatív''' mint gyakorlati haszna. Itt fogadták a jelentős, mélyen tisztelt vendégeket, s ünnepnapokon, fontos eseményeken is itt gyűltek össze a ház lakói. Berendezésére és tisztaságára kínosan ügyeltek, s minden tárgynak megvolt a pontos rendeltetése. A tájház tisztaszobájában található az egykor Pálinkás Ilka számára készített '''tulipános ládikó''', melyet a hagyomány szerint '''maga [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy]] festett 1857-ben'''. A szoba díszei közt látható egy-egy arckép is: Luther Márton, vallásalapító, és Áchim L. András, parasztvezér képe, illetve egy-egy fénykép a Csankó házaspár tagjairól. A kemencék lábazatát Gaburek Károly, csabai festőművész festette, a restaurálást pedig Streit Miklós végezte.<br /> <br /> === Hátsó szoba ===<br /> <br /> A '''mindennapok színtere''' a hátsó szoba volt. Lényegében az összes, hétköznapjaikat érintő esemény itt zajlott, így '''berendezése egyszerűbb, mint a tisztaszobáé''', s ide kerültek a kevésbé díszes, vagy színes tárgyak. Itt végezték az asszonyok a szövés-fonást, de a szomszédokat, ismerősöket is a hátsó szobában fogadták.<br /> <br /> === Konyha ===<br /> <br /> Az épület '''központi helyisége a konyha''', más néven pitvor volt. Innen nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba, illetve a konyhában található a kéményalja is, mely a főzésnek adott helyet. A kéményalja boltives falán – a már említett cigányfalon - díszes cseréptányérok, padkáján agyagkorsók és a főzéshez használt edények sorakoznak.<br /> <br /> === Kis – és nagykamra ===<br /> <br /> A kiskamra a hátsó szobából nyílik. A háziak itt tárolták azokat a '''háztartási eszközöket''', melyekre nem volt szükségük minden nap. A szakajtók, a különböző méretű teknők, edények és kobaktökök, az élelmiszerek előállításában nélkülözhetetlen tárgyak mind itt kaptak helyet.<br /> A nagykamra – ahogyan neve is mutatja - egy, a kiskamránál jóval nagyobb helyiség s a ház végében, az oldaltornácról nyílik. Nemcsak a használati tárgyakat, de a különböző '''élelmiszereket s a mezőgazdasági, illetve állattenyésztéssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket''' is itt tartották a ház lakói.<br /> <br /> A kiállított használati tárgyak megtekintésével a látogató hiteles képet kap '''Békéscsaba egykori lakóinak hétköznapjairól s hagyományairól''', melyek bizonyítékai a magyar és szlovák kultúra századokon átívelő kölcsönhatásának.<br /> <br /> <br /> == Forrás == <br /> * Békéscsabai Szlovák Tájház. Békés Megyei Múzeumok Ig.. Békéscsaba, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Akácz László - Szlovák tájház Békéscsabán. Csongrád Megyei Hírlap, 33.évf. (1976. március 9.) 58. sz. p.4.<br /> * Bajor Nagy Ernő - Falunk múzeuma : Szlovák Tájház. Szabad Föld. 32.évf. (1976) 11.sz. p.11.<br /> * Csiszér Áron - Mindenki otthonra talál. Elkészült a békéscsabai Szlovák Tájház közösségi terme. Békés Megyei Hirlap 61. évf. 132. sz. (2006. jún. 8.) p. 16.<br /> * Gajdács Pál - Támogatják a Szlovák Tájház tervét. Csorvás. Békés Megyei Nap 8. (márc. 7.) 56. 5. p.<br /> * Vándor Andrea - Megújult a Szlovák Tájház. Békés Megyei Napló, 9.évf. (2002.jún.27.) 148.sz. 3. P.<br /> * Vándor Andrea - Mi lesz veled Szlovák Tájház? Békés Megyei Nap, 7. (2000.09.15.) 217. 3P.<br /> * Szlovák tájház Békéscsaba : Ezt látni kell! Népszabadság. 35.évf. (1977. november 6.) 262.sz. p.13.<br /> * Szlovák tájház Békéscsabán. Magyar Hírlap. 4.évf. (1971. november 10.) 313.sz. p.9.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szlov%C3%A1k_T%C3%A1jh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T17:50:39Z

<p>Annacska: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A Szlovák Tájház egy '''19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat'''. [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az evangélikus nagytemplomtól nem messze, a Garai utca 21. szám alatt található, a Szent István tértől gyalog alig több mint öt percre. Célja a Csabára települt '''szlovákok s leszármazottaik mindennapjainak, szokásainak bemutatása'''. <br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház maga '''már az 1810-es években is állt''', csak más formában: '''jelenlegi alakját 1865-ben''' kapta, tulajdonosa akkor Csankó András, lakói jómódú parasztcsalád tagjai voltak. Az '''előtornácos, dór oszlopokkal díszített''' épület az alföldi háztípus egy fajtája. Valamennyi szobájának nagyon határozott funkciója van, s ugyanez igaz a berendezési és a használati tárgyakra is.<br /> Az előtornácról az oldaltornácra, s onnan az ún. '''ötös osztatú házba''' jutunk. Öt helyisége közül kettő a tisztaszoba és a hátsó szoba, egy a konyha – melyet a cigányfal két részre oszt -, további kettő pedig a kis és a – nagykamra, mely utóbbi a gangról nyílik. A ház rendelkezik pincével is; itt tárolták egykor a házilag készített asztali bort. 2002-ben az épületet felújították, 2006-ban pedig létrehozták az '''Áchim-termet''' a lakóház melléképületéből. Utóbbiban található a békéscsabai Városháza régi kapuja.<br /> <br /> == Felépítése ==<br /> <br /> === Tisztaszoba ===<br /> A '''ház legszebb helyisége''', inkább volt '''reprezentatív''' mint gyakorlati haszna. Itt fogadták a jelentős, mélyen tisztelt vendégeket, s ünnepnapokon, fontos eseményeken is itt gyűltek össze a ház lakói. Berendezésére és tisztaságára kínosan ügyeltek, s minden tárgynak megvolt a pontos rendeltetése. A tájház tisztaszobájában található az egykor Pálinkás Ilka számára készített '''tulipános ládikó''', melyet a hagyomány szerint '''maga [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy]] festett 1857-ben'''. A szoba díszei közt látható egy-egy arckép is: Luther Márton, vallásalapító, és Áchim L. András, parasztvezér képe, illetve egy-egy fénykép a Csankó házaspár tagjairól. A kemencék lábazatát Gaburek Károly, csabai festőművész festette, a restaurálást pedig Streit Miklós végezte.<br /> <br /> === Hátsó szoba ===<br /> <br /> A '''mindennapok színtere''' a hátsó szoba volt. Lényegében az összes, hétköznapjaikat érintő esemény itt zajlott, így '''berendezése egyszerűbb, mint a tisztaszobáé''', s ide kerültek a kevésbé díszes, vagy színes tárgyak. Itt végezték az asszonyok a szövés-fonást, de a szomszédokat, ismerősöket is a hátsó szobában fogadták.<br /> <br /> === Konyha ===<br /> <br /> Az épület '''központi helyisége a konyha''', más néven pitvor volt. Innen nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba, illetve a konyhában található a kéményalja is, mely a főzésnek adott helyet. A kéményalja boltives falán – a már említett cigányfalon - díszes cseréptányérok, padkáján agyagkorsók és a főzéshez használt edények sorakoznak.<br /> <br /> === Kis – és nagykamra ===<br /> <br /> A kiskamra a hátsó szobából nyílik. A háziak itt tárolták azokat a '''háztartási eszközöket''', melyekre nem volt szükségük minden nap. A szakajtók, a különböző méretű teknők, edények és kobaktökök, az élelmiszerek előállításában nélkülözhetetlen tárgyak mind itt kaptak helyet.<br /> A nagykamra – ahogyan neve is mutatja - egy, a kiskamránál jóval nagyobb helyiség s a ház végében, az oldaltornácról nyílik. Nemcsak a használati tárgyakat, de a különböző '''élelmiszereket s a mezőgazdasági, illetve állattenyésztéssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket''' is itt tartották a ház lakói.<br /> <br /> A kiállított használati tárgyak megtekintésével a látogató hiteles képet kap '''Békéscsaba egykori lakóinak hétköznapjairól s hagyományairól''', melyek bizonyítékai a magyar és szlovák kultúra századokon átívelő kölcsönhatásának.<br /> <br /> <br /> == Forrás == <br /> * Békéscsabai Szlovák Tájház. Békés Megyei Múzeumok Ig.. Békéscsaba, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Akácz László - Szlovák tájház Békéscsabán. Csongrád Megyei Hírlap, 33.évf. (1976. március 9.) 58. sz. p.4.<br /> * Bajor Nagy Ernő - Falunk múzeuma : Szlovák Tájház. Szabad Föld. 32.évf. (1976) 11.sz. p.11.<br /> * Csiszér Áron - Mindenki otthonra talál. Elkészült a békéscsabai Szlovák Tájház közösségi terme. Békés Megyei Hirlap 61. évf. 132. sz. (2006. jún. 8.) p. 16.<br /> * Gajdács Pál - Támogatják a Szlovák Tájház tervét. Csorvás. Békés Megyei Nap 8. (márc. 7.) 56. 5. p.<br /> * Vándor Andrea - Megújult a Szlovák Tájház. Békés Megyei Napló, 9.évf. (2002.jún.27.) 148.sz. 3. P.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szlov%C3%A1k_T%C3%A1jh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T16:41:31Z

<p>Annacska: /* Az épület */</p> <hr /> <div>A Szlovák Tájház egy '''19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat'''. [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az evangélikus nagytemplomtól nem messze, a Garai utca 21. szám alatt található, a Szent István tértől gyalog alig több mint öt percre. Célja a Csabára települt '''szlovákok s leszármazottaik mindennapjainak, szokásainak bemutatása'''. <br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház maga '''már az 1810-es években is állt''', csak más formában: '''jelenlegi alakját 1865-ben''' kapta, tulajdonosa akkor Csankó András, lakói jómódú parasztcsalád tagjai voltak. Az '''előtornácos, dór oszlopokkal díszített''' épület az alföldi háztípus egy fajtája. Valamennyi szobájának nagyon határozott funkciója van, s ugyanez igaz a berendezési és a használati tárgyakra is.<br /> Az előtornácról az oldaltornácra, s onnan az ún. '''ötös osztatú házba''' jutunk. Öt helyisége közül kettő a tisztaszoba és a hátsó szoba, egy a konyha – melyet a cigányfal két részre oszt -, további kettő pedig a kis és a – nagykamra, mely utóbbi a gangról nyílik. A ház rendelkezik pincével is; itt tárolták egykor a házilag készített asztali bort. 2002-ben az épületet felújították, 2006-ban pedig létrehozták az '''Áchim-termet''' a lakóház melléképületéből. Utóbbiban található a békéscsabai Városháza régi kapuja.<br /> <br /> == Felépítése ==<br /> <br /> === Tisztaszoba ===<br /> A '''ház legszebb helyisége''', inkább volt '''reprezentatív''' mint gyakorlati haszna. Itt fogadták a jelentős, mélyen tisztelt vendégeket, s ünnepnapokon, fontos eseményeken is itt gyűltek össze a ház lakói. Berendezésére és tisztaságára kínosan ügyeltek, s minden tárgynak megvolt a pontos rendeltetése. A tájház tisztaszobájában található az egykor Pálinkás Ilka számára készített '''tulipános ládikó''', melyet a hagyomány szerint '''maga [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy]] festett 1857-ben'''. A szoba díszei közt látható egy-egy arckép is: Luther Márton, vallásalapító, és Áchim L. András, parasztvezér képe, illetve egy-egy fénykép a Csankó házaspár tagjairól. A kemencék lábazatát Gaburek Károly, csabai festőművész festette, a restaurálást pedig Streit Miklós végezte.<br /> <br /> === Hátsó szoba ===<br /> <br /> A '''mindennapok színtere''' a hátsó szoba volt. Lényegében az összes, hétköznapjaikat érintő esemény itt zajlott, így '''berendezése egyszerűbb, mint a tisztaszobáé''', s ide kerültek a kevésbé díszes, vagy színes tárgyak. Itt végezték az asszonyok a szövés-fonást, de a szomszédokat, ismerősöket is a hátsó szobában fogadták.<br /> <br /> === Konyha ===<br /> <br /> Az épület '''központi helyisége a konyha''', más néven pitvor volt. Innen nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba, illetve a konyhában található a kéményalja is, mely a főzésnek adott helyet. A kéményalja boltives falán – a már említett cigányfalon - díszes cseréptányérok, padkáján agyagkorsók és a főzéshez használt edények sorakoznak.<br /> <br /> === Kis – és nagykamra ===<br /> <br /> A kiskamra a hátsó szobából nyílik. A háziak itt tárolták azokat a '''háztartási eszközöket''', melyekre nem volt szükségük minden nap. A szakajtók, a különböző méretű teknők, edények és kobaktökök, az élelmiszerek előállításában nélkülözhetetlen tárgyak mind itt kaptak helyet.<br /> A nagykamra – ahogyan neve is mutatja - egy, a kiskamránál jóval nagyobb helyiség s a ház végében, az oldaltornácról nyílik. Nemcsak a használati tárgyakat, de a különböző '''élelmiszereket s a mezőgazdasági, illetve állattenyésztéssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket''' is itt tartották a ház lakói.<br /> <br /> A kiállított használati tárgyak megtekintésével a látogató hiteles képet kap '''Békéscsaba egykori lakóinak hétköznapjairól s hagyományairól''', melyek bizonyítékai a magyar és szlovák kultúra századokon átívelő kölcsönhatásának.<br /> <br /> <br /> == Forrás == <br /> * Békéscsabai Szlovák Tájház. Békés Megyei Múzeumok Ig.. Békéscsaba, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szlov%C3%A1k_T%C3%A1jh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T16:40:09Z

<p>Annacska: Új oldal, tartalma: „A Szlovák Tájház egy '''19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat'''. Békéscsabán, az evangélikus nagytemplomtól nem messze, …”</p> <hr /> <div>A Szlovák Tájház egy '''19. század eleji lakóházból, 1972-ben kialakított tárlat'''. [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az evangélikus nagytemplomtól nem messze, a Garai utca 21. szám alatt található, a Szent István tértől gyalog alig több mint öt percre. Célja a Csabára települt '''szlovákok s leszármazottaik mindennapjainak, szokásainak bemutatása'''. <br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház maga '''már az 1810-es években is állt''', csak más formában: '''jelenlegi alakját 1865-ben''' kapta, tulajdonosa akkor Csankó András, lakói jómódú parasztcsalád tagjai voltak. Az '''előtornácos, dór oszlopokkal díszített''' épület az alföldi háztípus egy fajtája. Valamennyi szobájának nagyon határozott funkciója van, s ugyanez igaz a berendezési és a használati tárgyakra is.<br /> Az előtornácról az oldaltornácra, s onnan az ún. '''ötös osztatú házba''' jutunk. Öt helyisége közül kettő a tisztaszoba és a hátsó szoba, egy a konyha – melyet a cigányfal két részre oszt -, további kettő pedig a kis és a – nagykamra, mely utóbbi a gangról nyílik. A ház rendelkezik pincével is; itt tárolták egykor a házilag készített asztali bort. 2002-ben az épületet felújították, 2006-ban pedig létrehozták az '''Áchim-termet''' a lakóház melléképületéből.<br /> <br /> <br /> == Felépítése ==<br /> <br /> === Tisztaszoba ===<br /> A '''ház legszebb helyisége''', inkább volt '''reprezentatív''' mint gyakorlati haszna. Itt fogadták a jelentős, mélyen tisztelt vendégeket, s ünnepnapokon, fontos eseményeken is itt gyűltek össze a ház lakói. Berendezésére és tisztaságára kínosan ügyeltek, s minden tárgynak megvolt a pontos rendeltetése. A tájház tisztaszobájában található az egykor Pálinkás Ilka számára készített '''tulipános ládikó''', melyet a hagyomány szerint '''maga [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy]] festett 1857-ben'''. A szoba díszei közt látható egy-egy arckép is: Luther Márton, vallásalapító, és Áchim L. András, parasztvezér képe, illetve egy-egy fénykép a Csankó házaspár tagjairól. A kemencék lábazatát Gaburek Károly, csabai festőművész festette, a restaurálást pedig Streit Miklós végezte.<br /> <br /> === Hátsó szoba ===<br /> <br /> A '''mindennapok színtere''' a hátsó szoba volt. Lényegében az összes, hétköznapjaikat érintő esemény itt zajlott, így '''berendezése egyszerűbb, mint a tisztaszobáé''', s ide kerültek a kevésbé díszes, vagy színes tárgyak. Itt végezték az asszonyok a szövés-fonást, de a szomszédokat, ismerősöket is a hátsó szobában fogadták.<br /> <br /> === Konyha ===<br /> <br /> Az épület '''központi helyisége a konyha''', más néven pitvor volt. Innen nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba, illetve a konyhában található a kéményalja is, mely a főzésnek adott helyet. A kéményalja boltives falán – a már említett cigányfalon - díszes cseréptányérok, padkáján agyagkorsók és a főzéshez használt edények sorakoznak.<br /> <br /> === Kis – és nagykamra ===<br /> <br /> A kiskamra a hátsó szobából nyílik. A háziak itt tárolták azokat a '''háztartási eszközöket''', melyekre nem volt szükségük minden nap. A szakajtók, a különböző méretű teknők, edények és kobaktökök, az élelmiszerek előállításában nélkülözhetetlen tárgyak mind itt kaptak helyet.<br /> A nagykamra – ahogyan neve is mutatja - egy, a kiskamránál jóval nagyobb helyiség s a ház végében, az oldaltornácról nyílik. Nemcsak a használati tárgyakat, de a különböző '''élelmiszereket s a mezőgazdasági, illetve állattenyésztéssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket''' is itt tartották a ház lakói.<br /> <br /> A kiállított használati tárgyak megtekintésével a látogató hiteles képet kap '''Békéscsaba egykori lakóinak hétköznapjairól s hagyományairól''', melyek bizonyítékai a magyar és szlovák kultúra századokon átívelő kölcsönhatásának.<br /> <br /> <br /> == Forrás == <br /> * Békéscsabai Szlovák Tájház. Békés Megyei Múzeumok Ig.. Békéscsaba, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Eml%C3%A9kh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T16:22:57Z

<p>Annacska: forma</p> <hr /> <div>A Munkácsy Mihály Emlékház [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a '''Gyulai úton 5. szám alatt''' található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.<br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a 19. század közepén, '''1843 és 1850 között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz.<br /> <br /> '''1853-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''20. század közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. <br /> <br /> A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot '''Pásztor János Munkácsy-mellszobra''' díszíti. Munkácsy képei a '''négy Munkácsy-teremben''' láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.<br /> <br /> A '''Zöldszalonban''' [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], a '''Vörös Szalonban''' Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.<br /> <br /> Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó '''eredeti, korabeli bútorok''', melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.<br /> <br /> A múzeumi fogadóban az '''Omaszták tükrös szekrénye''', a Zöldszalonban késő '''biedermeier bútoroaik''', a 4. Munkácsy teremben pedig '''szecessziós ülőgarnitúrájuk''' tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy '''1850-es gyártású utazóláda''', az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.23.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház Honlapja Látogatva: 2014.01.23.<br /> * Lenthár Márta - Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu302_csabai_merleg_1994_20.pdf Elektronikus változat]<br /> * Bakó Zsuzsanna - A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.<br /> * Fábián István - Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.<br /> * Kürti Katalin - Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.<br /> * Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.<br /> * Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Eml%C3%A9kh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T16:15:39Z

<p>Annacska: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai úton 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.<br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott klasszicista udvarház a 19. század közepén, 1843 és 1850 között épült, építtetője Steiner Jakab, uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után befogadták Munkácsy Mihály húgát, Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. Életének talán legszebb emlékei kötötték ehhez a házhoz.<br /> <br /> 1853-ban – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt Steiner eladta a házat, ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a 20. század közepéig az Omaszták (Omaszta József és neje, majd gyermekei) lakták, majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még 1989-ben döntést hoztak az épület teljes rekonstruálására, melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. <br /> <br /> A kiállítóhely 21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától hosszú lejáratú letéttel. Az Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.<br /> <br /> A Zöldszalonban Haan Antal, a Vörös Szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.<br /> <br /> Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.<br /> <br /> A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a Zöldszalonban késő biedermeier bútoroaik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.23.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház Honlapja Látogatva: 2014.01.23.<br /> * Lenthár Márta - Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu302_csabai_merleg_1994_20.pdf Elektronikus változat]<br /> * Bakó Zsuzsanna - A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.<br /> * Fábián István - Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.<br /> * Kürti Katalin - Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.<br /> * Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.<br /> * Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_Eml%C3%A9kh%C3%A1z_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba) 2014-01-23T16:12:28Z

<p>Annacska: Új oldal, tartalma: „A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai úton 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a…”</p> <hr /> <div>A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai úton 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.<br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott klasszicista udvarház a 19. század közepén, 1843 és 1850 között épült, építtetője Steiner Jakab, uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után befogadták Munkácsy Mihály húgát, Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. Életének talán legszebb emlékei kötötték ehhez a házhoz.<br /> <br /> 1853-ban – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt Steiner eladta a házat, ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a 20. század közepéig az Omaszták (Omaszta József és neje, majd gyermekei) lakták, majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még 1989-ben döntést hoztak az épület teljes rekonstruálására, melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. <br /> <br /> A kiállítóhely 21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától hosszú lejáratú letéttel. Az Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.<br /> <br /> == Az épület ==<br /> A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.<br /> <br /> A Zöldszalonban Haan Antal, a Vörös Szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.<br /> <br /> Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.<br /> <br /> A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a Zöldszalonban késő biedermeier bútoroaik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=55 Az emlékház története.] In: Munkácsy Mihály Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.23.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=56 A műemlék épület leírása.] In: Munkácsy Mihály Emlékház Honlapja Látogatva: 2014.01.23.<br /> * Lenthár Márta - Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: HETI MÉRLEG 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P.<br /> * Bakó Zsuzsanna - A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.<br /> * Fábián István - Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.<br /> * Kürti Katalin - Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.<br /> * Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2014-01-22T18:09:32Z

<p>Annacska: /* Történetírás */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], festő és Haan Vilmos, ügyvéd.<br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, [[Békéscsaba|Békéscsabán]] következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> A '''&quot;felsőbb magyar iskola&quot;''' 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.<br /> <br /> Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészült ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízták Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> [[Békéscsaba|Békéscsabán]] utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Dobay Ny. : Bcs., 1878. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 digitalizált változat], látogatva: 2013.11.18.)<br /> * Haan Lajos naplója, részletek. 1971. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> * Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Márki S., 1893. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=854 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In: Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-22T17:33:35Z

<p>Annacska: /* Gazdaság */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan_Lajos_(1818-1891)|Haan Lajos]] is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''[http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os események]''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> <br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-as megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''[[Békéscsabai István Malom|István malom]]''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak ([[Békéscsabai Barnevál]]), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak ([[Békéscsabai Hűtőház]], [[Békéscsabai Konzervgyár]]) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> * [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * [[Katolikus nagytemplom]]<br /> * [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [[Munkácsy Mihály Múzeum]]<br /> * [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]<br /> * [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)|Széchenyi-Wenckheim kastély]]<br /> * Szoborsétány<br /> * [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006. Lelőhely: Békés Megyei és Könyvtár<br /> * Békéscsaba : Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösök Nyomdája, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Haan Lajos: Békés Csaba. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham: A népirtás politikája. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Tibori János: Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról. Békéscsaba : Typografika Kft, 2005. Lelőhely: Békés Megyei és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja (Látogatva: 2014.01.10.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Araczki Magdolna: Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Békéscsaba, 1967. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Munkácsy Mihály Múzeum : Békéscsaba, 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja] (Látogatva: 2014.01.10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.02.)<br /> * [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html Békés megye az 1956-os forradalomban.] (Online kiállítás) (Látogatva: 2014.01.02.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014. 01. 10.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Jókai Színház] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.10.)<br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-01-20T12:47:07Z

<p>Annacska: /* Kapcsolódó irodalom */</p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' (1844-1900) Munkácson '''született 1844. február 20-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]][[Békéscsaba|Békéscsabai]] és megyei kötődését első sorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alakalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve<br /> keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső – Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Munkácsy Mihály - Emlékeim. Hungária Kiadó. Budapest, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - A nap szerelmese. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - Aranyecset. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy. Képzőművészeti Alap. Budapest, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] - a múzeum honlapja. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Emlékház] - az Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.16.<br /> <br /> [[Kategória:Munkácsy Mihály]]</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-01-17T16:10:11Z

<p>Annacska: Belső hivatkozások beillesztése + javítás=asztalosinas</p> <hr /> <div>'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' (1844-1900) Munkácson '''született 1844. február 20-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> [[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]][[Békéscsaba|Békéscsabai]] és megyei kötődését első sorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alakalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve<br /> keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]<br /> * [[Békéscsaba]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső – Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Munkácsy Mihály - Emlékeim. Hungária Kiadó. Budapest, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - A nap szerelmese. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - Aranyecset. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy. Képzőművészeti Alap. Budapest, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] - a múzeum honlapja. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Emlékház] - az Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.16.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-01-16T13:18:58Z

<p>Annacska: /* Munkácsy Békés megyében */</p> <hr /> <div>'''[http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály]''' (1844-1900) Munkácson '''született 1844. február 20-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> Békéscsabai és megyei kötődését első sorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került Békéscsabára, a Kistemplomtól nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alakalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hotel_Fiume Fiume Szálló]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalos inasi évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai Fiume Szálló falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. Békéscsabán, a '''Munkácsy Mihály Múzeumban emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''Munkácsy Emlékház''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve<br /> keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső – Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Munkácsy Mihály - Emlékeim. Hungária Kiadó. Budapest, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - A nap szerelmese. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - Aranyecset. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy. Képzőművészeti Alap. Budapest, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] - a múzeum honlapja. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Emlékház] - az Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.16.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-01-16T13:13:26Z

<p>Annacska: formai, tartalmi javítgatás</p> <hr /> <div>'''[http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály]''' (1844-1900) Munkácson '''született 1844. február 20-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> Békéscsabai és megyei kötődését első sorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került Békéscsabára, a Kistemplomtól nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a gerendási bérletet'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alakalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hotel_Fiume Fiume Szálló]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalos inasi évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai Fiume Szálló falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. Békéscsabán, a '''Munkácsy Mihály Múzeumban emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''Munkácsy Emlékház''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve<br /> keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső – Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Munkácsy Mihály - Emlékeim. Hungária Kiadó. Budapest, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - A nap szerelmese. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - Aranyecset. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy. Képzőművészeti Alap. Budapest, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozás ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] - a múzeum honlapja. Látogatva: 2014.01.16.<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Emlékház] - az Emlékház honlapja. Látogatva: 2014.01.16.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-01-16T13:06:06Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>'''Munkácsy Mihály''' (1844-1900) Munkácson '''született 1844. február 20-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra.<br /> <br /> == Munkácsy Békés megyében ==<br /> Békéscsabai és megyei kötődését első sorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került Békéscsabára, a Kistemplomtól nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, nagybátyja ugyanis, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''' az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.<br /> <br /> 1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.<br /> Nagybátyjával, nem sokkal ezután egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.<br /> Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.<br /> <br /> Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.<br /> <br /> Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.<br /> Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.<br /> Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédjukat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.<br /> Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.<br /> <br /> '''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találja Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondja a gerendási bérletet'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd, ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.<br /> <br /> Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az ekkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.<br /> Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, Poros út c. kép egy változata'').<br /> 1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait s Pestre költözött.<br /> A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alakalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a Fiume Szállóban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.<br /> <br /> <br /> == Emléke ==<br /> Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalos inasi évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai Fiume Szálló falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetőek meg. Békéscsabán, a '''Munkácsy Mihály Múzeumban emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''Munkácsy Emlékház''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.<br /> Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve<br /> keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Malonyay Dezső – Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Végvári Lajos. Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Munkácsy Mihály - Emlékeim. Hungária Kiadó. Budapest, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - A nap szerelmese. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dallos Sándor - Aranyecset. Könyvmolyképző Kiadó. Szeged, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Végvári Lajos - Munkácsy. Képzőművészeti Alap. Budapest, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900) 2014-01-16T12:19:47Z

<p>Annacska: Új oldal, tartalma: „Munkácsy, eredetileg Lieb Mihály (nevét 1868-ban változtatta meg hivatalosan is Munkácsy-ra) Munkácson született 1844. február 20-án, a család öt gyermeke köz…”</p> <hr /> <div>Munkácsy, eredetileg Lieb Mihály (nevét 1868-ban változtatta meg hivatalosan is Munkácsy-ra) Munkácson született 1844. február 20-án, a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T18:24:15Z

<p>Annacska: /* Történet */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_%281818-1891%29 Haan Lajos] is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Dedénszky Gyula - Vidám Csaba = Veselá Caba. Békéscsaba, 1967.<br /> * Araczki Magdolna - Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békés Megyei Kvt.. Békéscsaba, 1993. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Békéscsaba utcanevei. kiad. a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja] Látogatva: 2014.01.10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014. 01. 10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Jókai Színház] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.10.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T18:23:27Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos]] is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Dedénszky Gyula - Vidám Csaba = Veselá Caba. Békéscsaba, 1967.<br /> * Araczki Magdolna - Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békés Megyei Kvt.. Békéscsaba, 1993. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Békéscsaba utcanevei. kiad. a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja] Látogatva: 2014.01.10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014. 01. 10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Jókai Színház] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.10.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T17:46:19Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * Dedénszky Gyula - Vidám Csaba = Veselá Caba. Békéscsaba, 1967.<br /> * Araczki Magdolna - Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békés Megyei Kvt.. Békéscsaba, 1993. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Czeglédi Imre - Békéscsaba utcanevei. kiad. a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja] Látogatva: 2014.01.10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014. 01. 10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Jókai Színház] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.10.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T17:31:09Z

<p>Annacska: /* Külső hivatkozások */ külső hiv. hozzáadása</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja] Látogatva: 2014.01.10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014. 01. 10.<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Jókai Színház] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.10.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T17:20:47Z

<p>Annacska: /* Kultúra */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T17:19:53Z

<p>Annacska: /* Kultúra */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T17:13:28Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Kistemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus Kistemplom]<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [[Hotel Fiume]]<br /> * [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kossuth_t%C3%A9r_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Kossuth tér]<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Ortodox zsinagóga]<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Neológ zsinagóga]<br /> * [[Póstelek]]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * [http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Városháza]<br /> * [[Wenckheim kastély (Gerla)]]<br /> * [[Wenckheim kastély (Doboz)]]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-10T17:01:15Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''A település 1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltást követően''' sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte.<br /> Békéscsaba '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> A városban nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [http://hotelfiume.hu/ Fiume Hotel]<br /> * [http://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * [http://www.postelek.com/ Póstelek]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * [http://www.wenckheim.hu/gerla.htm Wenckheim- kastély, Gerla]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T13:27:46Z

<p>Annacska: /* Forrás */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [http://hotelfiume.hu/ Fiume Hotel]<br /> * [http://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * [http://www.postelek.com/ Póstelek]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * [http://www.wenckheim.hu/gerla.htm Wenckheim- kastély, Gerla]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Randolph L. Braham - A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T13:11:05Z

<p>Annacska: /* Forrás */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [http://hotelfiume.hu/ Fiume Hotel]<br /> * [http://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * [http://www.postelek.com/ Póstelek]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * [http://www.wenckheim.hu/gerla.htm Wenckheim- kastély, Gerla]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.htm Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T13:08:20Z

<p>Annacska: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [http://hotelfiume.hu/ Fiume Hotel]<br /> * [http://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * [http://www.postelek.com/ Póstelek]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * [http://www.wenckheim.hu/gerla.htm Wenckheim- kastély, Gerla]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.html Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Békéscsaba] In: Wikipédia. Látogatva: 2014.01.02.</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T13:03:32Z

<p>Annacska: /* Forrás */</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [http://hotelfiume.hu/ Fiume Hotel]<br /> * [http://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * [http://www.postelek.com/ Póstelek]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * [http://www.wenckheim.hu/gerla.htm Wenckheim- kastély, Gerla]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Haan Lajos – Békés Csaba. szerk.: Gecsei Lajos és Dr. Köteles Lajos. Békéscsaba, 1991. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Üdvözlet Békés-Csabáról szerk: Barabás Ferenc. Typografika Kft.. Békéscsaba, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye kézikönyve. Oktinfó-Szeged Bt.-Ceba Kiadó.1999. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békés megye 1956-ban I. . szerk.: Erdész Ádám Békés Megyei Levéltár. Gyula, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Dr. Tibori János – Békéscsaba története. Békéscsaba, 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Körösök Nyomdája, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Kugler József – Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944-1948. Osiris, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig. Kiadta: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár<br /> * [http://www.bekescsaba.hu/varostortenet.html Várostörténeti írások] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T11:50:12Z

<p>Annacska: hivatkozások, formázás, tartalom</p> <hr /> <div>Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.<br /> <br /> == Történet ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * [http://arpadfurdo.hu/ Árpád Fürdő]<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * [http://hotelfiume.hu/ Fiume Hotel]<br /> * [http://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria]<br /> * [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]<br /> * [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&amp;op=index&amp;id=88 Munkácsy Mihály Emlékház]<br /> * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum]<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * [http://www.postelek.com/ Póstelek]<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * [http://www.wenckheim.hu/gerla.htm Wenckheim- kastély, Gerla]<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]<br /> * [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&amp;op=list&amp;indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T11:39:57Z

<p>Annacska: /* Látnivalók, rendezvények */ formázás</p> <hr /> <div>== Története ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> === Látnivalók ===<br /> * Árpád Fürdő<br /> * Evangélikus Kistemplom<br /> * Evangélikus Nagytemplom<br /> * Fiume Hotel<br /> * Jankay Kortárs Galéria<br /> * Jókai Színház<br /> * Katolikus nagytemplom<br /> * Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> * Meseház<br /> * Munkácsy Mihály Emlékház<br /> * Munkácsy Mihály Múzeum<br /> * Ortodox és neológ zsinagógák<br /> * Póstelek<br /> * Széchenyi Liget<br /> * Szoborsétány<br /> * Városháza<br /> * Wenckheim- kastély, Gerla<br /> <br /> === Rendezvények ===<br /> * Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé<br /> * Csabai Kolbászfesztivál<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T11:35:45Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>== Története ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle '''gőzmalom''' 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''István malom''' ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a '''Kner nyomda''' napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak, könyvtárak és tudásházak''' (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> Árpád Fürdő<br /> Evangélikus Kistemplom<br /> Evangélikus Nagytemplom<br /> Fiume Hotel<br /> Jankay Kortárs Galéria<br /> Jókai Színház<br /> Katolikus nagytemplom<br /> Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> Meseház<br /> Munkácsy Mihály Emlékház<br /> Munkácsy Mihály Múzeum<br /> Ortodox és neológ zsinagógák<br /> Póstelek<br /> Széchenyi Liget<br /> Szoborsétány<br /> Városháza<br /> Wenckheim- kastély, Gerla<br /> <br /> Rendezvények:<br /> Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé<br /> Csabai Kolbászfesztivál <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba 2014-01-02T11:32:06Z

<p>Annacska: </p> <hr /> <div>== Története ==<br /> <br /> A település '''nevének eredetéről''' többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a '''13. században Csaba már lakott település''' volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az '''Ábrahámffy család''' birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.<br /> <br /> A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében '''megindult a terület elnéptelenedése'''. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, '''Haruckern János György''' szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.<br /> <br /> A '''nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba''' 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált.<br /> 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. '''A 18. század végére csaknem 10000 lakos'''a volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a szaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, '''1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott'''.<br /> <br /> Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. Magát a szabadságharcot Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.<br /> <br /> A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. <br /> Az '''I. világháborúban''' Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A háború után egy évig román megszállás alatt állt a város. Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar).<br /> '''1919-ben városi rang'''ot kapott.<br /> <br /> A '''II. világháború''' során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó '''zsidók deportálása.''' A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. <br /> 1944. '''szeptember 21-én délben angol bombázások''' érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei.<br /> A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.<br /> <br /> '''1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé''' vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe. <br /> <br /> <br /> Az '''1956-os események''' Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html <br /> Az '''1960-70-es évek új beruházásaival''' egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A '''rendszerváltás után''' sok üzem bezárt, s megnőtt a munkanélküliek száma, így jelenleg kiemelkedő cél a munkahelyteremtés.<br /> '''1991-től megyei jogú város.'''<br /> <br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. <br /> 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az Élővíz-csatorna kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.<br /> A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat először 1858-ban kezdték használni. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle gőzmalom 1853-mas megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett István malom ma már üresen áll, azonban 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.<br /> <br /> A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s az igazi sikert a Tevan nyomda létrejötte hozta 1903-ban. A folyamatos változtatásokat és fejlesztéseket követően a Kner nyomda napjainkban Marzek- Kner Packaging Kft.-ként működik.<br /> <br /> Nagy hagyománya van a csabai baromfi- és sertésfeldolgozásnak, illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> <br /> Békéscsaba kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, különböző egyházi énekkarok). Mindezek tám pilléreként szolgálják a közművelődést a csabai művelődési házak, könyvtárak és tudásházak (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetének pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Galéria). <br /> <br /> A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni a 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is, mely érdekes és változatos programokat kínál az oda látogatóknak.<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bekescsaba.hu Hivatalos weboldal]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Wikipedia]<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> <br /> Árpád Fürdő<br /> Evangélikus Kistemplom<br /> Evangélikus Nagytemplom<br /> Fiume Hotel<br /> Jankay Kortárs Galéria<br /> Jókai Színház<br /> Katolikus nagytemplom<br /> Kossuth tér, Kossuth-szobor<br /> Meseház<br /> Munkácsy Mihály Emlékház<br /> Munkácsy Mihály Múzeum<br /> Ortodox és neológ zsinagógák<br /> Póstelek<br /> Széchenyi Liget<br /> Szoborsétány<br /> Városháza<br /> Wenckheim- kastély, Gerla<br /> <br /> Rendezvények:<br /> Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé<br /> Csabai Kolbászfesztivál <br /> <br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-18T15:52:39Z

<p>Annacska: /* Forrás */ forrás kiegészítés</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], festő és Haan Vilmos, ügyvéd.<br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> A '''&quot;felsőbb magyar iskola&quot;''' 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.<br /> <br /> Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 Digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.<br /> * Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> * Márki Sándor - Haan Lajos emlékezete. Márki S., 1893. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=854 Digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-15T10:46:10Z

<p>Annacska: /* Életrajza */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], festő és Haan Vilmos, ügyvéd.<br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> A '''&quot;felsőbb magyar iskola&quot;''' 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.<br /> <br /> Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Antal_(1827%E2%80%931888) 2013-11-15T10:44:12Z

<p>Annacska: /* Munkássága */ megfogalmazás</p> <hr /> <div>festőművész<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> '''Békéscsabán született 1827. január 5-én.''' Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két testvére Haan Vilmos, ügyvéd illetve [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]], lelkész és történetíró. '''Az általános iskolát Békéscsabán''', a '''gimnáziumot Szarvason''' végezte el. '''Művészeti tanulmányait''' is itt kezdte el, majd '''1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián'''. Az 1848-49-es szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé s évekig az osztrák seregben tartották. Az '''1840-es évek végétől az 1860-as évek elejéig főleg Olaszországban''' munkálkodott. Ez alatt Csabán is tölt némi időt, azonban '''édesapja 1855-ben bekövetkező halála után''', a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve '''ismét kiköltözött Itáliába''', s várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. '''1862-től egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott''', majd visszatért Olaszországba. '''Utolsó éveit Capri szigetén töltötte''', s ott is halt meg 1888. május 9-én.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> A '''szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában''' szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a '''bécsi művészeti akadémián''' folytatta, ahol tanítói voltak '''Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller'''. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását.<br /> A '''szabadságharc utáni''' Magyarország szomorú helyzete, a '''művészeti élet sivársága''', Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, '''Olaszországban próbált szerencsét''', ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit.<br /> A '''Békéscsabán töltött 10 év''' alatt főleg '''oltárképeket''' és '''portrékat''' készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]] oltárképét''' továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként '''megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól''' a Vatikánban található '''Rafaello-freskók reprodukálására''', e munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak.<br /> A '''Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában''' már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott. <br /> Oltárképeit és portréit a '''klasszicizmusra jellemző pontossággal''' és '''aprólékossággal''' készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig '''nagy hatással volt''' az általa jól ismert és szeretett '''reneszánsz'''. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. <br /> Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az evangélikus egyház tulajdonában áll.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> * IX. Pius pápa portréja, 1857<br /> * Léda a hattyúval, 1861<br /> * Ujságot olvasó férfi<br /> * Judit és Holofernész, 1853<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Forján János - Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> * Dr. Haan Albert - A képzőművészet Békéscsabán. In: Korniss Géza. Történelmi és kulturális monográfia. 1930, Békéscsaba. . [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4545 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> * Zsilinszky Mihály - Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89.. Szerk.: Karácsonyi János. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890. . [http://ek.bmk.hu:80/?docId=564 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> * B. Turok Margit - Capry szigetén temették el. Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. sz. ill.: Forján János, Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Antal Haan Antal]. In: Wikipédia (látogatva: 2013.11.14.)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Antal_(1827%E2%80%931888) 2013-11-14T15:38:35Z

<p>Annacska: Új oldal, tartalma: „festőművész == Élete == '''Békéscsabán született 1827. január 5-én.''' Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két tes…”</p> <hr /> <div>festőművész<br /> <br /> == Élete ==<br /> <br /> '''Békéscsabán született 1827. január 5-én.''' Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két testvére Haan Vilmos, ügyvéd illetve [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]], lelkész és történetíró. '''Az általános iskolát Békéscsabán''', a '''gimnáziumot Szarvason''' végezte el. '''Művészeti tanulmányait''' is itt kezdte el, majd '''1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián'''. Az 1848-49-es szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé s évekig az osztrák seregben tartották. Az '''1840-es évek végétől az 1860-as évek elejéig főleg Olaszországban''' munkálkodott. Ez alatt Csabán is tölt némi időt, azonban '''édesapja 1855-ben bekövetkező halála után''', a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve '''ismét kiköltözött Itáliába''', s várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. '''1862-től egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott''', majd visszatért Olaszországba. '''Utolsó éveit Capri szigetén töltötte''', s ott is halt meg 1888. május 9-én.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> A '''szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában''' szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a '''bécsi művészeti akadémián''' folytatta, ahol tanítói voltak '''Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller'''. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását.<br /> A '''szabadságharc utáni''' Magyarország szomorú helyzete, a '''művészeti élet sivársága''', Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, '''Olaszországban próbált szerencsét''', ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit.<br /> A '''Békéscsabán töltött 10 év''' alatt főleg '''oltárképeket''' és '''portrékat''' készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]] oltárképét''' s olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként '''megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól''' a Vatikánban található '''Rafaello-freskók reprodukálására''', e munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak.<br /> A '''Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában''' már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott. <br /> Oltárképeit és portréit a '''klasszicizmusra jellemző pontossággal''' és '''aprólékossággal''' készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig '''nagy hatással volt''' az általa jól ismert és szeretett '''reneszánsz'''. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. <br /> Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az evangélikus egyház tulajdonában áll.<br /> <br /> == Fontosabb művei ==<br /> * IX. Pius pápa portréja, 1857<br /> * Léda a hattyúval, 1861<br /> * Ujságot olvasó férfi<br /> * Judit és Holofernész, 1853<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Forján János - Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> * Dr. Haan Albert - A képzőművészet Békéscsabán. In: Korniss Géza. Történelmi és kulturális monográfia. 1930, Békéscsaba. . [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4545 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> * Zsilinszky Mihály - Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89.. Szerk.: Karácsonyi János. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890. . [http://ek.bmk.hu:80/?docId=564 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> * B. Turok Margit - Capry szigetén temették el. Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. sz. ill.: Forján János, Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 Digitalizált változat] (látogatva: 2013.11.14.)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Antal Haan Antal]. In: Wikipédia (látogatva: 2013.11.14.)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-13T16:51:59Z

<p>Annacska: /* Életrajza */ kiegészítés</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei [[Haan Antal]], festő és Haan Vilmos, ügyvéd.<br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> A '''&quot;felsőbb magyar iskola&quot;''' 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.<br /> <br /> Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-11T16:50:03Z

<p>Annacska: /* Tanítói pálya */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> A '''&quot;felsőbb magyar iskola&quot;''' 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.<br /> <br /> Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-11T13:03:17Z

<p>Annacska: /* Tanítói pálya */ tartalmi módosítás</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> A '''&quot;felsőbb magyar iskola&quot;''' létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.<br /> <br /> Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T15:04:51Z

<p>Annacska: /* Művei */ elírás</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T14:02:21Z

<p>Annacska: /* Művei */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 Digitalizált változat]<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T13:58:56Z

<p>Annacska: tartalmi kiegészítés</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Művei ==<br /> * Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Tichy ny. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853| Digitalizált változat]<br /> * Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851| Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112| Digitalizált változat]<br /> * Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123| Digitalizált változat]<br /> * Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Bcs.,1878. Dobay János. [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295| Digitalizált változat]<br /> <br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T12:46:54Z

<p>Annacska: /* Külső hivatkozások */ hivatkozások pontosítása</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)<br /> * [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In:Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07..)</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T12:24:05Z

<p>Annacska: /* Életrajz */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajza ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos| Haan Lajos]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos| Haan János]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29| Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]<br /> * http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T12:03:21Z

<p>Annacska: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos| Haan Lajos]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos| Haan János]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29| Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]<br /> * http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T12:00:26Z

<p>Annacska: /* Lelkészi hivatás */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29| Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos| Haan Lajos]<br /> * http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T11:57:49Z

<p>Annacska: /* Lelkészi hivatás */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29| Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos| Haan Lajos]<br /> * http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T11:55:24Z

<p>Annacska: /* Forrás */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár - [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287| Digitalizált változat]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29| Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos| Haan Lajos]<br /> * http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm</div>

Annacska http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_Lajos_(1818%E2%80%931891) 2013-11-07T11:53:32Z

<p>Annacska: /* Külső hivatkozások */</p> <hr /> <div>evangélikus lelkész, tanító, történetíró <br /> <br /> <br /> == Életrajz ==<br /> <br /> <br /> Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvére [[Haan Antal]], festő. <br /> Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.<br /> <br /> 1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.<br /> Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait. <br /> '''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.<br /> Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken.<br /> <br /> 1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.<br /> <br /> Halála 1891-ben, Békéscsabán következett be.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> <br /> <br /> === Tanítói pálya ===<br /> '''Békéscsabai tanítói tevékenysége''' már csak azért is volt jelentős, mert addig a magyarul tanulni vágyóknak nem volt lehetősége a helybeni oktatásra. Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.<br /> <br /> === Lelkészi hivatás ===<br /> Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött. <br /> 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott.<br /> '''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''Békéscsabára 1855-ben tért vissza''': apja halála után őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.<br /> <br /> Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.<br /> <br /> === Történetírás ===<br /> Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.<br /> 1870-ben elkészül ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.<br /> 1885-ben '''megbízzák Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.<br /> Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Békéscsabán utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> *Forján János – Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyedi Tudásház és Könyvtár<br /> *Haan Lajos naplója, részletek – szerk.: Dr. Papp János, 1971., 450. példány. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, ill.:http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29| Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]<br /> * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos| Haan Lajos]<br /> * http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm</div>

Annacska