Gorliczki Simon (?–1753)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) a ((P.) Gorliczki Simon (?-1753) lapot átneveztem Gorliczki Simon (?-1753) névre: A P. a prater szót jelöli, a szócikkben van rá magyarázat, nem része a nevének.) |
(Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában | + | A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában – nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. '''Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte''', feltehetőleg [[1737]] és [[1739]] között. |
| - | Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos | + | Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére. |
| - | Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a | + | Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. [[1747|1747-ben]] már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá. |
| - | A tiszteletesek'''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet | + | A tiszteletesek '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került'''. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére. |
| - | '''Gorliczki Simon [[1753]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] halt meg.''' A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, [[Urbanovics András]] lelkipásztor | + | '''Gorliczki Simon [[1753]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] halt meg.''' A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, [[Urbanovics András]] lelkipásztor. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon | + | * Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon és Budinszky György tiszteletére [[1995]]. [[november 18.|november 18-án]] avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]]. |
== Források == | == Források == | ||
A lap 2018. október 16., 13:21-kori változata
káplán, Békéscsaba első római katolikus plébánosa
Tartalomjegyzék |
Élete
A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában – nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte, feltehetőleg 1737 és 1739 között.
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye 1745-ben történt: kápláni kinevezést kapott Gyulán. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: anyakönyvi bejegyzéseket készített a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán 3 évig maradt Gyulán, mivel az újonnan kinevezett plébános, Urbanovics András őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.
Római katolikus egyházközség Békéscsabán már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. 1747-ben már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. 1750 februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be. Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez 1769-ben fogtak hozzá.
A tiszteletesek szerepe ekkoriban rendkívül felértékelődött. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, Budinszky György fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.
Gorliczki Simon 1753. szeptember 7-én halt meg. A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, Urbanovics András lelkipásztor.
Emlékezete
- Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon és Budinszky György tiszteletére 1995. november 18-án avattak, illetve szenteltek fel emléktáblát.
Források
- A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 37-38. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20. p, 210-211. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 269. szám, 1995. 11. 16. 1. p
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 270. szám, 1995. 11. 17. 7. p
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 272. szám, 1995. 11. 20. 1.p, 3. p
- Békés Megyei Hírlap, 60. évf., 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p
- Bielek Gábor - Liszkai Tamás: Adatok és betegségek a csabai római katolikus halottak anyakönyve alapján (1750-1895). Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. 8-9. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1999. 7-8. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 4. p
- Heti Mérleg, 5. évf. 40. szám, 1995. 11. 23. 2. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38. p, 49. p, 77-78. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kovács József: Visitatio canonica a gyulai plébánián : (1715-1993). Szeged : Gerhardus Kiadó, 2011. 105-106. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Római Katolikus Plébánia, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dobay jános. Gyula város rövid leírása ; a város térképével és képekkel/több képpel és a város legújabb térképével. Gyula : Dobay János, 1897. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
