Zsilinszky Mihály (1838–1925) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T13:31:06Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Zsilinszky Mihály (1838-1925) lapot átneveztem Zsilinszky Mihály (1838–1925) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-26T11:24:42Z

Zsilinszky Mihály (1838-1925) lapot átneveztem Zsilinszky Mihály (1838–1925) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 26., 11:24-kori változata

Jzoltan: Korrekció

2021-03-25T17:05:26Z

Korrekció

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Képméret

2020-06-02T06:50:20Z

Képméret

←Régebbi változat		A lap 2020. június 2., 06:50-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883\|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.		'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883\|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

-	[[Fájl:Zsilinszky Mihaly nyughelye.JPG\|bélyegkép\|A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben.]]'''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''	+	[[Fájl:Zsilinszky Mihaly nyughelye.JPG\|bélyegkép\|300px\|A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben]]'''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 29., 16:05-n

2020-05-29T16:05:08Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 29., 16:05-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883\|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.		'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883\|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

-	'''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''	+	[[Fájl:Zsilinszky Mihaly nyughelye.JPG\|bélyegkép\|A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben.]]'''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: + települési értéktár kategória

2019-05-10T15:01:36Z

+ települési értéktár kategória

←Régebbi változat		A lap 2019. május 10., 15:01-kori változata
107. sor:		107. sor:
	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]		[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-04-02T13:54:56Z

Nyelvi ellenőrzés

Jzoltan: /* Élete */ Gyermekeinek javítása

2018-09-07T06:40:20Z

Élete: Gyermekeinek javítása

←Régebbi változat		A lap 2018. szeptember 7., 06:40-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] figyelt fel. '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza\|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas\|Szarvason]] érettségizett [[1856\|1856-ban]].''' Két év múlva felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.		Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] figyelt fel. '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza\|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas\|Szarvason]] érettségizett [[1856\|1856-ban]].''' Két év múlva felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.

-	Zsilinszky Mihály '''két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége ~~Haán~~ Karolina''' (1867-1874 között), '''második felesége Reök Ilona''' (1883-tól Zsilinszky haláláig) volt. Első házasságából született ~~István,~~ Mihály ~~és Antal~~, második feleségétől pedig ~~Ilona~~, ~~Lajos~~ és ~~Tibor~~ nevű gyermeke.	+	Zsilinszky Mihály '''két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' (1867-1874 között), '''második felesége Reök Ilona''' (1883-tól Zsilinszky haláláig) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, valamint – a gyermekkorukban elhunyt – Amália Carolina és Mihály Jenő; második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal nevű gyermeke.

	Az 1920-as években már betegeskedett. '''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''		Az 1920-as években már betegeskedett. '''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''

Jzoltan: +külső hivatkozások

2018-04-27T19:33:35Z

+külső hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2018. április 27., 19:33-kori változata
96. sor:		96. sor:

	* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+	* Labádi Lajos: Vármegyénk egykori főispánja. Százhetven éve született dr. Zsilinszky Mihály történetíró (I.) In: [http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2008/18_0509/09.htm Szentesinfo.hu] (Látogatva: 2017.08.25.)
		+	* Megemlékezés dr. Zsilinszky Mihály államtitkárról. In: [http://behir.hu/megemlekezes-dr-zsilinszky-mihaly-allamtitkarrol Behir.hu] / (Látogatva: 2017.08.25.)
		+	* Zsilinszky Mihály [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/zsilinszky-mihaly/9575 a Nemzeti Örökség Intézetének honlapján] (Látogatva: 2017.08.25.)
		+	* Zsilinszky Mihály [http://www.nevpont.hu/view/7567 a Nevpont.hu-n] (Látogatva: 2017.08.25.)
		+	* Zsilinszky Mihály [https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsilinszky_Mih%C3%A1ly a Wikipedia-n] (Látogatva: 2017.08.25.)
		+	* Zsilinszky Mihály In: [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/z-B6369/zsilinszky-mihaly-B74CE Szinyei József: Magyar írók élete és munkái (Arcanum Adatbázis)] (Látogatva: 2017.08.25.)
		+	* Zsilinszky Mihály [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_Z09@0561 gyászjelentése] (Látogatva: 2018.04.27.)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: /* Élete */ testvér hivatkozása

2018-04-27T19:26:11Z

Élete: testvér hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2018. április 27., 19:26-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zsilinszky Mihály]]		[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zsilinszky Mihály]]
-	'''[[1838]]. [[május 1.\|május 1-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja Zsilinszky Mihály jómódú gazdálkodó, aki községi bírói tisztséget is betöltött Békéscsabán, édesanyja Patai Ilona volt. Szülei szlovák eredetű evangélikusok voltak. Három lány- és egy fiútestvéréről tudunk.	+	'''[[1838]]. [[május 1.\|május 1-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja Zsilinszky Mihály jómódú gazdálkodó, aki községi bírói tisztséget is betöltött Békéscsabán, édesanyja Patai Ilona volt. Szülei szlovák eredetű evangélikusok voltak. Három lány- és egy fiútestvéréről, [[Zsilinszky Endre (1852-1919)\|Endréről]] tudunk.

	Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] figyelt fel. '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza\|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas\|Szarvason]] érettségizett [[1856\|1856-ban]].''' Két év múlva felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.		Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] figyelt fel. '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza\|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas\|Szarvason]] érettségizett [[1856\|1856-ban]].''' Két év múlva felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 13:31-kori változata
21. sor:		21. sor:
	[[1875\|1875-ben]] '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. [[1875]]‒[[1881]] között a gyomai, [[1881]]‒[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]‒[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]‒[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. [[1895]]. [[február 20.\|február 20-án]] Ferenc József '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki'''. [[1896\|1896-ban]] bekapcsolódott az országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. '''[[1905\|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''		[[1875\|1875-ben]] '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. [[1875]]‒[[1881]] között a gyomai, [[1881]]‒[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]‒[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]‒[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. [[1895]]. [[február 20.\|február 20-án]] Ferenc József '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki'''. [[1896\|1896-ban]] bekapcsolódott az országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. '''[[1905\|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''

-	Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. [[1910\|1910-től]] [[1918\|1918-ig]] a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként '''a szarvasi választókerületben''' tevékenykedett. '''Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését''': '''közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi '''iskolák fejlesztését is támogatta'''.	+	Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. [[1910\|1910-től]] [[1918\|1918-ig]] a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként '''a szarvasi választókerületben''' tevékenykedett. '''Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését''': '''közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi '''iskolák fejlesztését is támogatta'''.

	Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület '''világi felügyelőjévé választották'''.		Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület '''világi felügyelőjévé választották'''.
71. sor:		71. sor:
	* Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Sk_2008_histokon/?pg=4&layout=s 35–76. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)		* Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Sk_2008_histokon/?pg=4&layout=s 35–76. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
	* Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_12_nyitott_mult/?pg=343&layout=s 342–348. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)		* Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_12_nyitott_mult/?pg=343&layout=s 342–348. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-	* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, 2009, 3. szám, [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2009/03/belivek_37-39.pdf, ~~6099-6101~~. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)	+	* Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, (2009) 3. szám, [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2009/03/belivek_37-39.pdf, 6099–6101. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
	* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_10-12/?query=%22horv%C3%A1t%20regnikol%C3%A1ris%20deput%C3%A1ci%C3%B3%22&pg=418&layout=s Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5–6. p.] (Látogatva: 2018. 04. 27.)		* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_10-12/?query=%22horv%C3%A1t%20regnikol%C3%A1ris%20deput%C3%A1ci%C3%B3%22&pg=418&layout=s Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5–6. p.] (Látogatva: 2018. 04. 27.)
-	* Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 39. sz. (1990.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1939–1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1939–1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51–54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51–54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

←Régebbi változat		A lap 2019. április 2., 13:54-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zsilinszky Mihály]]		[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zsilinszky Mihály]]
-	'''[[1838]]. [[május 1.\|május 1-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' ~~Édesapja~~ Zsilinszky Mihály ~~jómódú gazdálkodó, aki községi bírói tisztséget is betöltött Békéscsabán~~, édesanyja Patai Ilona ~~volt. Szülei szlovák eredetű evangélikusok voltak~~. Három lány- és egy ~~fiútestvéréről,~~ [[Zsilinszky Endre (1852-1919)\|~~Endréről~~]] ~~tudunk~~.	+	'''[[1838]]. [[május 1.\|május 1-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született ([[Zsilinszky Endre (1852-1919)\|Endre]]).

-	~~Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] figyelt fel.~~ '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza\|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas\|Szarvason]] érettségizett [[1856\|1856-ban]].''' ~~Két év múlva felsőfokú~~ tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. ~~A kor szokásainak megfelelően~~ [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert külföldön, a ~~helle~~-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt ~~Németországban,~~ Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.	+	'''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza\|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte.''' Tanárai közt volt [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] is. '''[[Szarvas\|Szarvason]] érettségizett [[1856\|1856-ban]].''' Felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. [[1860]]‒[[1861]]-ben egy-egy szemesztert külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.

-	~~Zsilinszky Mihály~~ '''~~két~~ alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' (1867-1874 között), '''második felesége Reök Ilona''' (1883-tól ~~Zsilinszky haláláig~~) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, ~~valamint – a gyermekkorukban elhunyt –~~ Amália Carolina és Mihály Jenő~~; második~~ feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal ~~nevű gyermeke~~.	+	'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883\|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

-	~~Az 1920-as években már betegeskedett.~~ '''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''	+	'''[[1925]]. [[október 4.\|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Zsilinszky Mihaly muzeum.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zsilinszky Mihály]]		[[Fájl:Zsilinszky Mihaly muzeum.jpg\|bélyegkép\|300px\|Zsilinszky Mihály]]
-	~~Karrierje szempontjából az első lépés a '''tanári pálya''' volt.~~ '''[[1861\|1861-ben]] vállalt ~~állást~~''' egykori középiskolájában, '''a szarvasi főgimnáziumban'''. ~~Szakjai elsősorban a~~ magyar ~~irodalom~~ és ~~a történelem voltak, de emellett időnként egyéb tantárgyakat is oktatott~~. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi ~~istentiszteletek során, a főgimnázium oktatói által tartott egyházi szónoklatok megtartásában, tevékeny~~ szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában~~, ismeretterjesztő~~ előadásokat tartott, tankönyveket írt ~~az általa tartott tantárgyakhoz~~ és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. '''A tanári pályától [[1874\|1874-ben]]''' többszörös családi tragédia okán '''vált meg''' (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).	+	'''[[1861\|1861-ben]] tanári állást vállalt''' egykori középiskolájában, '''a szarvasi főgimnáziumban'''. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. '''A tanári pályától [[1874\|1874-ben]]''' többszörös családi tragédia okán '''vált meg''' (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).

-	~~Zsilinszky oktatási~~ tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, '''később az országos közéletben vállalt szerepet'''~~. Karrierjét a tudomány, a politika és az egyház világában is elkezdte építeni~~.	+	Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, '''később az országos közéletben vállalt szerepet'''.

-	~~'''Tudományos munkássága'''~~ [[1874\|1874-~~ben~~]] '''a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi ~~Társulatban~~''' ~~kezdődött el, ahol [[1886\|1886-ig]]~~ '''titkári teendők'''et látott el, valamint a társulat '''évkönyveit szerkesztette'''. ~~Részt vett a társulat történelmi~~ és művelődéstörténeti ~~kutatásaiban is~~, ~~összesen~~ '''23 publikáció''' fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a ~~16-17~~. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, ~~de műveiben foglalkozott~~ a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is. [[1875\|1875-ben]] több mint fél évig '''bekapcsolódott a [[Békés (2)\|Békés]]''' című társadalmi és ismeretterjesztő '''hetilap szerkesztésébe'''. ~~Kutatásai olyan szinten felkeltették a történészszakma figyelmét, hogy '''a Magyar Tudományos Akadémia~~''' [[1878\|1878-ban]] levelező, '''[[1899\|1899-ben]] rendes ~~taggá~~ választotta'''. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.	+	[[1874\|1874-től]] [[1886\|1886-ig]] '''a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál''' '''titkári teendők'''et látott el, valamint a társulat '''évkönyveit szerkesztette'''. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, '''23 publikáció''' fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. [[1875\|1875-ben]] több mint fél évig '''bekapcsolódott a [[Békés (2)\|Békés]]''' című társadalmi és ismeretterjesztő '''hetilap szerkesztésébe'''. ''' [[1878\|1878-ban]] a Magyar Tudományos Akadémia''' levelező, '''[[1899\|1899-ben]] pedig rendes tagjává választotta'''. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.

-	~~Zsilinszky '''politikai tevékenysége'''~~ [[1875\|1875-ben]] ~~kezdődött, amikor~~ '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. ~~Négy cikluson keresztül~~ [[1875]]-[[1881]] között a gyomai, [[1881]]-[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]-[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]-[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. ~~Szerepe volt a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja~~ volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. ~~Jegyzőként~~ is tevékenykedett ~~a képviselőházban~~. [[1895]]. [[február 20.\|február 20-án]] ~~a király~~ '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki'''~~, valamint~~ [[1896\|1896-~~tól~~]] ~~újabb két cikluson keresztül~~ bekapcsolódott az ~~Országgyűlés~~ munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. ~~Tízévi államtitkári munkássága után,~~ '''[[1905\|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''	+	[[1875\|1875-ben]] '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. [[1875]]‒[[1881]] között a gyomai, [[1881]]‒[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]‒[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]‒[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. [[1895]]. [[február 20.\|február 20-án]] Ferenc József '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki'''. [[1896\|1896-ban]] bekapcsolódott az országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. '''[[1905\|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''

-	Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. Az [[1910]]~~. évi országgyűlési választások előtt a Szabadelvű Párt romjain megalakult~~ a Nemzeti Munkapárt~~, így~~ '''a szarvasi ~~választókerület képviselője~~'''~~ként~~ tevékenykedett ~~[[1918\|1918-ig]]~~. ~~Képviselői és államtitkári tisztségéből adódó kapcsolatait felhasználva~~ '''~~támogatta~~ Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését'''. '''~~Közbenjárására~~ épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum ~~elődjének tekinthető~~. ~~Az épület nemcsak múzeumként, hanem könyvtárként is funkcionált. Mind~~ '''~~békéscsabai~~ iskolák~~''', mind '''a szarvasi főgimnázium~~ fejlesztését támogatta'''.	+	Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. [[1910\|1910-től]] [[1918\|1918-ig]] a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként '''a szarvasi választókerületben''' tevékenykedett. '''Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését''': '''közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi '''iskolák fejlesztését is támogatta'''.

-	~~'''Világi felügyelőként''' - előbb~~ a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották ~~- bekapcsolódott a békéscsabai evangélikus egyházközség életébe~~.	+	Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület '''világi felügyelőjévé választották'''.

-	~~Több alkalommal is segített a rászorulókon.~~ Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket – melyeken később megépült [[Medgyesbodzás]] és [[Medgyesegyháza]] ~~-, a Körösvölgyi árvízkárosultakon egy kötet kiadásával igyekezett segédkezni~~.	+	Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült [[Medgyesbodzás]] és [[Medgyesegyháza]].

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
32. sor:		32. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* '''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között ~~utcanév~~ őrizte emlékét.'''	+	* '''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utca őrizte emlékét.'''
-	* Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére~~, '''születésének a 170. évfordulója''' alkalmából [[2008]]-ban~~.	+	* [[2008]]-ban Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére.

	== Főbb művei ==		== Főbb művei ==
84. sor:		84. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
	* Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
	* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
	* Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_2/?pg=306&layout=s 301-302. p.]		* Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_2/?pg=306&layout=s 301-302. p.]
-
	* Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.-1925 október 4.). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_03/?pg=322&layout=s Levéltári Közlemények, 1925, 3. szám, 317-319. p.]		* Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.-1925 október 4.). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_03/?pg=322&layout=s Levéltári Közlemények, 1925, 3. szám, 317-319. p.]
-
	* Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/02669/pdf/VU_EPA00030_1905_10.pdf, Vasárnapi Ujság, 1905, 10. szám, 145-147. p.]		* Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/02669/pdf/VU_EPA00030_1905_10.pdf, Vasárnapi Ujság, 1905, 10. szám, 145-147. p.]
-
	* Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. [http://epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_141-143.pdf 141-143. p.]		* Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. [http://epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_141-143.pdf 141-143. p.]
-
	* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)