Zsilinszky Endre (1852–1919) - Laptörténet

Jzoltan: Zsilinszky Endre (1852-1919) lapot átneveztem Zsilinszky Endre (1852–1919) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-26T11:12:06Z

Zsilinszky Endre (1852-1919) lapot átneveztem Zsilinszky Endre (1852–1919) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 26., 11:12-kori változata

Jzoltan: Korrekció

2021-03-26T11:11:21Z

Korrekció

←Régebbi változat		A lap 2021. március 26., 11:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
	tanár, gazdálkodó		tanár, gazdálkodó

-	'''Békéscsabán született [[1852]]. [[június 12.\|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. ~~Apja~~ Zsilinszky Mihály - [[1869]] előtt községi bíró Csabán -, ~~anyja~~ Patai Ilona~~. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter~~. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály ~~volt~~.	+	== Élete ==
		+	[[Fájl:Zsilinszky Endre.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Vasúti temetőben]]
		+	Zsilinszky Endre '''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1852]]. [[június 12.\|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. Édesapja Zsilinszky Mihály – [[1869]] előtt községi bíró Csabán –, édesanyja Patai Ilona. Testvére a történetíró [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]].

-	'''Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette [[~~1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]~~-~~tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887~~]]~~-ben lemondott tanári állásáról~~, ~~visszatért Csabára~~, ~~ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]-[[1889]], [[1891]]-[[1893]])~~.	+	Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Endre]], Gábor, Margit és Eszter.

-	~~Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor~~ '''[[~~1889~~]]~~-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - '''Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban'''~~. A '''parcellázás révén''' a Sarkad melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' -jobbára szikes - '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) '''[[~~1908~~]]-~~ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott~~'''.	+	'''[[1919]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28]]-án hunyt el Békéscsabán.''' A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

-	'''~~Békéscsabán bekapcsolódott~~ a ~~helyi közéletbe~~. ~~Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be~~, s a ~~gimnázium kormánybizottsági tagja volt~~.''' ~~Beliczey István lemondása után a~~ '''~~Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg~~'''. ~~Kiemelkedő tevékenységet folytatott~~ a ~~növénytermelési~~ és ~~műtrágyázási szakosztály élén~~. '''~~A városi képviselő~~-~~testületnek~~ is ~~tagja volt~~'''.	+	== Munkássága ==
		+	'''Alsóbb iskoláit szülővárosában, a középiskolát [[Szarvas\|Szarvason]] végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a ''[[Békésmegyei Lapok (1)\|Békésmegyei Lapok]]'' című hetilapot szerkesztette [[1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887]]-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]–[[1889]], [[1891]]–[[1893]]).

-	[[~~Fájl:Zsilinszky Endre~~.~~jpg\|bélyegkép\| Sírja~~ a ~~Vasúti temetőben~~]]~~.E változatos~~ '''~~életpályának Békéscsabán~~, [[~~1919~~]]. [[~~augusztus 28.\|augusztus 28~~]]-~~án bekövetkezett váratlan halála vetett véget~~'''. A ~~Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra~~.	+	Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor '''[[1889]]-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon – '''Medgyesen és környékén – folyó parcellázásban'''. A '''parcellázás révén''' a [[Sarkad]] melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' – jobbára szikes – '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt fia, Gábor [[1924\|1924-ben]] jelentette meg.) '''[[1908]]-ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott'''.
		+
		+	'''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''.

	== Művei ==		== Művei ==

-	* Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest: Bartalits ny., 1882. p~~.39~~.	+	* Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest : Bartalits ny., 1882. 39 p.
-	* Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest: Stádium, 1924. p~~. 311~~. (A 2. rész nem jelent meg.)	+	* Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest : Stádium, 1924. 311 p. (A 2. rész nem jelent meg.)

-	== ~~Kapcsolódó irodalom~~ ==	+	== Források ==

-	* Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny. 32. évf. (1905. január 19.) ~~12. sz~~. p. 1.	+	* Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. sz. (1905. január 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. ~~(1993.)~~ 11. sz~~. p. 5-6.~~	+	* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. sz. (1993.) 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) ~~11. sz~~. p~~. 5~~. (~~Kép~~)	+	* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1938. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914~~. p~~. 1938.	+	* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 14–15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. ~~évfordulójára. Szarvas~~: ~~Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14-15.~~	+	* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1886–1944 : a küldetéses ember. Budapest : Szépirodalmi K., 1992. 12–14., 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p~~. 14~~. (~~Kép~~)	+
-	* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre~~. 1886-1944~~. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. ~~p. 12-14~~., 56.	+

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
32. sor:		35. sor:
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]

Gmari, 2020. június 9., 16:00-n

2020-06-09T16:00:39Z

←Régebbi változat		A lap 2020. június 9., 16:00-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''.		'''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''.

-	E változatos '''életpályának Békéscsabán, [[1919]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28]]-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget'''. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.	+	[[Fájl:Zsilinszky Endre.jpg\|bélyegkép\| Sírja a Vasúti temetőben]].E változatos '''életpályának Békéscsabán, [[1919]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28]]-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget'''. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

	== Művei ==		== Művei ==

Vandi: Kategória beillesztése

2017-07-28T14:19:56Z

Kategória beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2017. július 28., 14:19-kori változata
28. sor:		28. sor:
	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Földbirtokosok]]		[[Kategória:Földbirtokosok]]
		+	[[Kategória:Agrárszakemberek]]
	[[Kategória:Pedagógusok]]		[[Kategória:Pedagógusok]]
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

Vandi: Kategória módosítása

2017-07-26T15:51:31Z

Kategória módosítása

←Régebbi változat		A lap 2017. július 26., 15:51-kori változata
27. sor:		27. sor:

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
-	[[Kategória:~~Földbirtokos~~]]	+	[[Kategória:Földbirtokosok]]
-	[[Kategória:~~Pedagógus~~]]	+	[[Kategória:Pedagógusok]]
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

Lodiszilvi: kategóriák szerkesztése

2015-02-27T15:42:12Z

kategóriák szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 15:42-kori változata
25. sor:		25. sor:
	* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14. (Kép)		* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14. (Kép)
	* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 12-14., 56.		* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 12-14., 56.
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Földbirtokos]]
		+	[[Kategória:Pedagógus]]
		+	[[Kategória:Szarvas]]
		+	[[Kategória:Személyek]]

Lodiszilvi: belső hivatkozás szerkesztése

2015-02-27T15:40:01Z

belső hivatkozás szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 15:40-kori változata
1. sor:		1. sor:
	tanár, gazdálkodó		tanár, gazdálkodó

-	~~Békéscsaba,~~ 1852. június 12. - ~~Békéscsaba~~, ~~1919~~. ~~augusztus 28~~.	+	'''Békéscsabán született [[1852]]. [[június 12.\|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. Apja Zsilinszky Mihály - [[1869]] előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt.

-	~~Szlovák eredetű~~, ~~evangélikus vallású paraszt szülők gyermeke~~. ~~Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -~~, ~~anyja Patai Ilona~~. ~~Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre~~, ~~Gábor, Margit~~ és ~~Eszter~~. ~~Testvére~~ a ~~történetíró Zsilinszky Mihály volt~~.	+	'''Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette [[1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887]]-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]-[[1889]], [[1891]]-[[1893]]).

-	~~Alsóbb iskoláit szülő városában~~, ~~a középiskolát Szarvason végezte~~. A ~~budapesti egyetem elvégzése után~~ a ~~kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult~~, ~~s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott~~, ~~s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között~~. ~~1883-tól~~ a ~~szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett~~. ~~1887~~-ben ~~lemondott tanári állásáról~~, ~~visszatért Csabára~~, ~~ahol ismét gazdálkodással foglalkozott~~, ~~valamint~~ a ~~Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893)~~.	+	Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor '''[[1889]]-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - '''Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban'''. A '''parcellázás révén''' a Sarkad melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' -jobbára szikes - '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) '''[[1908]]-ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott'''.

-	~~Apai örökségét kívánta gazdagítani~~, ~~amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén~~ a ~~Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott~~. ~~Éveken keresztül gyűjtötte~~ a ~~szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924~~-~~ben jelentette~~ meg.~~) 1908-ban eladósodott, így~~ a ~~pándi földet eladta,~~ és ~~Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott~~.	+	'''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''.

-	Békéscsabán ~~bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be~~, ~~s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt~~. ~~Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg~~. ~~Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.~~	+	E változatos '''életpályának Békéscsabán, [[1919]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28]]-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget'''. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
-		+
-	~~E változatos életpályának 1919~~-~~ben~~ bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.	+

	== Művei ==		== Művei ==

Lodiszilvi: kapcsolódó irodalom szerkesztése

2015-02-27T15:33:54Z

kapcsolódó irodalom szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 15:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	tanár, gazdálkodó. Békéscsaba, 1852. június 12. - Békéscsaba, 1919. augusztus 28.	+	tanár, gazdálkodó
-	Szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermeke. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt. Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny	+
-	szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893). Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott. Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt. E változatos életpályának 1919-ben bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.	+	Békéscsaba, 1852. június 12. - Békéscsaba, 1919. augusztus 28.
-	~~MŰVEI:~~	+
-	Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Bp. 1882. ~~Bartalits ny~~. 39 p.	+	Szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermeke. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt.
-	Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. ~~Bp.~~ 1924. ~~Stádium~~.	+
-	311 p. (A 2. rész nem jelent meg.)	+	Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893).
-	~~IRODALOM:~~	+
-	Arcképek. Zsilinszky Endre dr. = Békésmegyei Közlöny. 32. évf. 1905. január 19. 12. sz~~. 1~~. p.	+	Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott.
-	~~Bajcsy-~~Zsilinszky Endre ~~emlékfüzet születésének 100~~. ~~évfordulójára~~. ~~Szerk~~. ~~Tóth Lajos~~. ~~Szarvas~~. ~~1986~~. ~~Hazafias Népfront és Városi Tanács. 14-15~~. p.	+
-	~~SZABÓ~~ Ferenc Dr. Zsilinszky Endre = Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. 1993. 11. sz~~. 5-6~~. p.	+	Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.
-	~~SZINNYEI~~ József Magyar írók élete és munkái. 14. köt. ~~Bp.~~ 1914. ~~Hornyánszky~~. 1938~~. p~~.	+
-	~~VIGH Károly~~ Bajcsy-Zsilinszky Endre. ~~1886-1944. Bp. 1992. Szépirodalmi K. 12-14~~., 56. p.	+	E változatos életpályának 1919-ben bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
-	~~KÉP~~:	+
-	Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára~~. Szerk. Tóth Lajos~~. Szarvas~~. 1986.~~ Hazafias Népfront és Városi Tanács~~. 14~~. p.	+	== Művei ==
-	~~SZABÓ Ferenc Dr~~. Zsilinszky Endre ~~= Medgyesegyházi Hírlap~~. 1. ~~évf~~. ~~1993~~. 11. sz. ~~5. p~~.	+
		+	* Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest: Bartalits ny., 1882. p.39.
		+	* Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest: Stádium, 1924. p. 311. (A 2. rész nem jelent meg.)
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny. 32. évf. (1905. január 19.) 12. sz. p. 1.
		+	* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5-6.
		+	* Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5. (Kép)
		+	* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. p. 1938.
		+	* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14-15.
		+	* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14. (Kép)
		+	* Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 12-14., 56.

Lodiszilvi: szócikk létrehozása

2015-02-27T15:24:40Z

szócikk létrehozása

Új lap

tanár, gazdálkodó. Békéscsaba, 1852. június 12. - Békéscsaba, 1919. augusztus 28.
Szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermeke. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt. Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny
szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893). Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott. Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt. E változatos életpályának 1919-ben bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
MŰVEI:
Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Bp. 1882. Bartalits ny. 39 p.
Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Bp. 1924. Stádium.
311 p. (A 2. rész nem jelent meg.)
IRODALOM:
Arcképek. Zsilinszky Endre dr. = Békésmegyei Közlöny. 32. évf. 1905. január 19. 12. sz. 1. p.
Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1986. Hazafias Népfront és Városi Tanács. 14-15. p.
SZABÓ Ferenc Dr. Zsilinszky Endre = Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. 1993. 11. sz. 5-6. p.
SZINNYEI József Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp. 1914. Hornyánszky. 1938. p.
VIGH Károly Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Bp. 1992. Szépirodalmi K. 12-14., 56. p.
KÉP:
Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1986. Hazafias Népfront és Városi Tanács. 14. p.
SZABÓ Ferenc Dr. Zsilinszky Endre = Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. 1993. 11. sz. 5. p.