Varságh Béla (1840–1925) - Laptörténet

Jzoltan: + emléktábla

2021-08-28T11:45:06Z

+ emléktábla

←Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 28., 11:45-kori változata
19. sor:		19. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

-	'''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)	+	* '''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)
		+	* [[2019\|2019-ben]] [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)\|Varságh Béla és a Réthy-dinasztia tiszteletére '''emléktáblát''']] '''helyeztek el a Sas Gyógyszertár falán'''.

	== Források ==		== Források ==
	* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja] (Látogatva: 2021. 08. 28.)
	* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
44. sor:		46. sor:
	[[Kategória:Gyógyszerészek]]		[[Kategória:Gyógyszerészek]]
	[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]		[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
		+	[[Kategória:Mezőberény]]
		+	[[Kategória:Szarvas]]

Jzoltan: Varságh Béla (1840-1925) lapot átneveztem Varságh Béla (1840–1925) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-23T13:55:41Z

Varságh Béla (1840-1925) lapot átneveztem Varságh Béla (1840–1925) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 23., 13:55-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-17T09:14:22Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 17., 09:14-kori változata
9. sor:		9. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (~~1862-1935~~)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''	+	A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén ([[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]] 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''
-	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei ~~képviselőtestületnek~~, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnázium]] kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget [[1914\|1914-ig]] töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.	+
		+	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselő-testületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnázium]] kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget [[1914\|1914-ig]] töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.

	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.		[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T11:34:00Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:34-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Varságh Béla]]
	gyógyszerész		gyógyszerész
-		+	[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|200px\|Varságh Béla gyászjelentése]]
	== Élete ==		== Élete ==
-	~~[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla]]~~
	'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''		'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''
-
	'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]–[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''		'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]–[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''

11. sor:		10. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''		A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''
-	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf Reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget [[1914\|1914-ig]] töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.	+	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnázium]] kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget [[1914\|1914-ig]] töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.

-	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.~~[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]~~	+	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.
	Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.		Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
	A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.		A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-03-19T09:31:42Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. március 19., 09:31-kori változata
4. sor:		4. sor:
	[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla]]		[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla]]
	'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''		'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''
-	'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''	+
		+	'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]–[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''
		+
		+	'''[[1925]]. [[október 29.\|október 29]]-én Békéscsabán halt meg.''' [[1925]]. [[október 31.\|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a Vasúti temetőben.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	~~Ezután~~ a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és ~~néhány hónap múlva~~ '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''	+	A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''
-	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf ~~reálgimnázium~~ kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai ~~szabadelvű párt~~ elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke~~. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak~~. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis ~~az egyesület~~ közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.	+	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf Reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget [[1914\|1914-ig]] töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
		+
	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]		[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]
	Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.		Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
-	A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement~~. '''[[1925]]. [[október 29.\|október 29]]-én Békéscsabán halt meg.''' 1925. [[október 31.\|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben~~.	+	A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

-	'''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél ~~keletkezett utca~~, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)	+	'''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2019-03-17T09:55:59Z

Leírások egységesítése

Wikibogi: kiemelések

2018-01-29T20:46:10Z

kiemelések

Wikibogi: kategóriák, kiemelések

2017-08-24T14:20:12Z

kategóriák, kiemelések

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 24., 14:20-kori változata
7. sor:		7. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.	+	Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.
-	Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja. Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]], melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.	+	Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
-	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]	+	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]
	Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.		Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
-	A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. [[1925]]. [[október 29.\|október 29]]-én Békéscsabán halt meg. 1925. [[október 31.\|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.	+	A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. '''[[1925]]. [[október 29.\|október 29]]-én Békéscsabán halt meg.''' 1925. [[október 31.\|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
33. sor:		33. sor:
	* Varságh Béla meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=vars%C3%A1gh%20b%C3%A9la%20meghalt&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 247. sz. (1925. október 31.), 2. p.]		* Varságh Béla meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=vars%C3%A1gh%20b%C3%A9la%20meghalt&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 247. sz. (1925. október 31.), 2. p.]
	* Varságh Béla temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?pg=131&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 248. sz. (1925. november 1.), 3. p.]		* Varságh Béla temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?pg=131&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 248. sz. (1925. november 1.), 3. p.]
		+
		+	[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
		+	[[Kategória:Gyógyszerészek]]
		+	[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]

Wikibogi: képek feltöltése

2017-08-24T14:06:47Z

képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 24., 14:06-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla]]
	Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.		Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.
	Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte. [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.		Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte. [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.
8. sor:		9. sor:
	Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.		Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.
	Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja. Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]], melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.		Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja. Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]], melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
-	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott.	+	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]
	Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.		Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
	A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. [[1925]]. [[október 29.\|október 29]]-én Békéscsabán halt meg. 1925. [[október 31.\|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.		A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. [[1925]]. [[október 29.\|október 29]]-én Békéscsabán halt meg. 1925. [[október 31.\|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
		+
	Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)		Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)

Wikibogi: Új oldal, tartalma: „gyógyszerész == Élete == Varságh Béla 1840. augusztus 30-án, Mezőberényben született. Édesapja Varságh János, berényi …”

2017-08-24T13:46:36Z

Új oldal, tartalma: „gyógyszerész == Élete == Varságh Béla 1840. augusztus 30-án, Mezőberényben született. Édesapja Varságh János, berényi …”

Új lap

gyógyszerész

== Élete ==
Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.
Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas|Szarvason]] végezte. [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.

== Munkássága ==
Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.
Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja. Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]], melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott.
Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. [[1925]]. [[október 29.|október 29]]-én Békéscsabán halt meg. 1925. [[október 31.|október 31]]-én helyezték örök nyugalomra a vasúti temetőben.

== Emlékezete ==
Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)

== Források ==
* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január), p. 4-7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850-1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Külső hivatkozások ==
* Buzás László: Varságh Béla, mint egyházunk egyik támogatója. In: [http://bekescsabaireformatusok.hu/wp-content/uploads/2016/09/eloviz_2013_01.pdf Élővíz, 7. évf. 1. sz. (2013. január), p. 2-4.]
* Sztraka-Varságh ünnep. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1904_1/?query=sztraka-vars%C3%A1gh%20%C3%BCnnep&pg=162&layout=s Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 43. sz. (1904. május 26.), 3. p.]
* Varságh Béla, 1840-1925. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_09-10/?query=varságh%20béla%20meghalt&pg=267&layout=s Körösvidék, 6. évf. 247. sz. (1925. október 31.), 2. p.]
* Varságh Béla meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=vars%C3%A1gh%20b%C3%A9la%20meghalt&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 247. sz. (1925. október 31.), 2. p.]
* Varságh Béla temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?pg=131&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 248. sz. (1925. november 1.), 3. p.]

←Régebbi változat		A lap 2019. március 17., 09:55-kori változata
18. sor:		18. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január)~~, p~~. ~~4-7~~. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. ~~Szerk~~. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. ~~Szerk~~. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, ~~1850-1875~~ : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850–1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, ~~1770-1950~~. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, ~~1914-2014~~ : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914–2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-	* Buzás László: Varságh Béla, mint egyházunk egyik támogatója. In: [http://bekescsabaireformatusok.hu/wp-content/uploads/2016/09/eloviz_2013_01.pdf Élővíz, 7. évf. 1. ~~sz.~~ (2013. január), p~~. 2-4~~.]	+	* Buzás László: Varságh Béla, mint egyházunk egyik támogatója. In: [http://bekescsabaireformatusok.hu/wp-content/uploads/2016/09/eloviz_2013_01.pdf Élővíz, 7. évf. 1. szám (2013. január) 2–4. p.]
-	* Sztraka-Varságh ünnep. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1904_1/?query=sztraka-vars%C3%A1gh%20%C3%BCnnep&pg=162&layout=s Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 43. ~~sz.~~ (1904. május 26.), 3. p.]	+	* Sztraka-Varságh ünnep. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1904_1/?query=sztraka-vars%C3%A1gh%20%C3%BCnnep&pg=162&layout=s Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 43. szám (1904. május 26.) 3. p.]
-	* Varságh Béla, ~~1840-1925~~. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_09-10/?query=varságh%20béla%20meghalt&pg=267&layout=s Körösvidék, 6. évf. 247. ~~sz.~~ (1925. október 31.), 2. p.]	+	* Varságh Béla, 1840–1925. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_09-10/?query=varságh%20béla%20meghalt&pg=267&layout=s Körösvidék, 6. évf. 247. szám (1925. október 31.) 2. p.]
-	* Varságh Béla meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=vars%C3%A1gh%20b%C3%A9la%20meghalt&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 247. ~~sz.~~ (1925. október 31.), 2. p.]	+	* Varságh Béla meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=vars%C3%A1gh%20b%C3%A9la%20meghalt&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 247. szám (1925. október 31.) 2. p.]
-	* Varságh Béla temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?pg=131&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 248. ~~sz.~~ (1925. november 1.), 3. p.]	+	* Varságh Béla temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?pg=131&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 248. szám (1925. november 1.) 3. p.]

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

←Régebbi változat		A lap 2018. január 29., 20:46-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla]]		[[Fájl:Varsagh Bela foto.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla]]
-	Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.	+	'''Varságh Béla [[1840]]. [[augusztus 30.\|augusztus 30]]-án, [[Mezőberény\|Mezőberényben]] született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt.'''
-	Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte. [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.	+	'''Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot [[Szarvas\|Szarvason]] végezte.''' [[1856]] és [[1859]] között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig [[Orosháza\|Orosházán]] Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként ([[1864]]-[[1867]]). '''1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva [[1868]]-ban (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát [[1892]]-ben (egyes források szerint [[1894]]-ben) adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.	+	Ezután a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és néhány hónap múlva '''[[1868]]-ban''' (egyes források szerint [[1869]]-ben) '''vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat''' Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet, amelyben ma is működik, csak [[1891]]-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). '''A patikát [[1892]]-ben''' (egyes források szerint [[1894]]-ben) '''adta bérbe munkatársának, [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélának]], aki [[1911]]-ben meg is vásárolta azt.'''
-	Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.	+	'''Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott.''' '''Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt.''' Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselőtestületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai szabadelvű párt elnöke. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. Elnöke a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaságnak. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja.''' Kezdeményezésére [[1899]]. [[november 25.\|november 25]]-én megalakult a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]]''', melynek első közgyűlésén, [[1900]]. [[január 7.\|január 7]]-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának [[1914]]. [[március 29.\|március 29]]-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis az egyesület közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.
	[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]		[[1904]]-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként '''megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét'''. A háború alatt kifejtett munkásságáért '''II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet''' kapott.[[Fájl:Varsagh Bela gyaszhir.jpg‎\|bélyegkép\|Varságh Béla gyászjelentése]]
	Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.		Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet.
15. sor:		15. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

-	Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla. (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)	+	'''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél keletkezett utca, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)

	== Források ==		== Források ==
-	* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január), p. 4-7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január), p. 4-7. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850-1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gecsei Lajos : Gyógyszertárak, gyógyszerészek, 1850-1875 : gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : Tevan Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770-1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Rell Lajos: A békéscsabai múzeum: története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve, 1914-2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==