Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas) - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások, +1 kapcsolódó irodalom

2023-02-15T12:47:35Z

Belső hivatkozások, +1 kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2023. február 15., 12:47-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791\|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)		Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791\|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)

-	[[1842]]–[[1843\|43-tól]] '''[[Vajda Péter (1808–1846)\|Vajda Péter]]''' volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után '''Greguss (Gerő) Ákos''' lett a bölcsészet oktatója. [[1849]] júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. [[1849]] októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt Ballagi Mórt eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte '''veszélybe került'''. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. [[1862\|1862-ben]] megtartották '''az első érettségi vizsgát''', zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az [[1883\|1883-as]] középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. [[1895\|1895-ben]] bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott.	+	[[1842]]–[[1843\|43-tól]] '''[[Vajda Péter (1808–1846)\|Vajda Péter]]''' volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után '''Greguss (Gerő) Ákos''' lett a bölcsészet oktatója. [[1849]] júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. [[1849]] októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt '''[[Ballagi Mór (1815–1891)\|Ballagi Mórt]]''' eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte '''veszélybe került'''. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. [[1862\|1862-ben]] megtartották '''az első érettségi vizsgát''', zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az [[1883\|1883-as]] középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. [[1895\|1895-ben]] bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott.

	'''[[Benka Gyula (1838–1923)\|Benka Gyula]]''' igazgatósága alatt, [[1905]]–[[1906\|1906-ban]] felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) '''kétemeletes modern palota''', melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét [[1906]]. [[október 31.\|október 31-án]] avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. [[1916\|1916-ban]] a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, [[1930\|1930-ban]] felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium '''felvette Vajda Péter nevét'''. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület [[1944]] márciusától német, [[1944]] októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére [[1945]] januárjában újraindult a tanítás.		'''[[Benka Gyula (1838–1923)\|Benka Gyula]]''' igazgatósága alatt, [[1905]]–[[1906\|1906-ban]] felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) '''kétemeletes modern palota''', melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét [[1906]]. [[október 31.\|október 31-án]] avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. [[1916\|1916-ban]] a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, [[1930\|1930-ban]] felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium '''felvette Vajda Péter nevét'''. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület [[1944]] márciusától német, [[1944]] októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére [[1945]] januárjában újraindult a tanítás.
22. sor:		22. sor:

	== Neves tanárok ==		== Neves tanárok ==
-	* Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891)	+	* [[Ballagi Mór (1815–1891)\|Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891)]]
	* [[Benka Gyula (1838–1923)]]		* [[Benka Gyula (1838–1923)]]
	* Dr. Hanzó Lajos (1915–1964)		* Dr. Hanzó Lajos (1915–1964)
30. sor:		30. sor:
	* Dr. Szabó Ferenc (1935–)		* Dr. Szabó Ferenc (1935–)
	* Greguss Ágost (1825–1883)		* Greguss Ágost (1825–1883)
-	* Koren István (1805–1893)	+	* [[Koren István (1805–1893)]]
	* Kutas Ferenc (1940)		* Kutas Ferenc (1940)
	* Raskó Kálmán (1878–1951)		* Raskó Kálmán (1878–1951)
69. sor:		69. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* 100 év : a szarvasi ev. főgymnasium jubileuma. In: [https://epa.oszk.hu/02400/02441/00012/pdf/EPA02441_szarvasi_hirlap_1902_12.pdf Szarvasi Hirlap, 1. évf. 12. szám (1902. október 19.) 1–4. p.]
	* A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi jelentése 1880/1., 1881/2. Közzéteszi: Tatay István. Szarvas : Főgymn., 1881–1882 (Gyula : Dobay ny.) 2 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi jelentése 1880/1., 1881/2. Közzéteszi: Tatay István. Szarvas : Főgymn., 1881–1882 (Gyula : Dobay ny.) 2 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi értesitője 1883/4., 1884/5., 1885/6., 1886/7., 1887/8., 1888/9., 1889/90., 1890/91., 1891/92., 1892/93., 1893/94. Közzéteszi: Benka Gyula. Szarvas : Főgymn., 1884–1894. 11 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi értesitője 1883/4., 1884/5., 1885/6., 1886/7., 1887/8., 1888/9., 1889/90., 1890/91., 1891/92., 1892/93., 1893/94. Közzéteszi: Benka Gyula. Szarvas : Főgymn., 1884–1894. 11 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Ker0: + kategória

2023-01-06T14:30:00Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 14:30-kori változata
102. sor:		102. sor:
	[[Kategória:Intézmények]]		[[Kategória:Intézmények]]
	[[Kategória:Épített értékek]]		[[Kategória:Épített értékek]]
		+	[[Kategória:Petőfi 200]]

Jzoltan: Képek feltöltése

2022-12-27T09:21:43Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. december 27., 09:21-kori változata
6. sor:		6. sor:

	=== Szarvas ===		=== Szarvas ===
		+	[[Fájl:Szarvas evtemplom tanitokepzo.jpg\|bélyegkép\|300px\|A szarvasi gimnázium első épülete]]
		+	[[Fájl:Szarvas fogimnazium 1906.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szarvas első kétemeletes épülete]]
		+	[[Fájl:Vajda Peter szobor Szarvas.JPG\|bélyegkép\|200px\|Vajda Péter-szobor a nevét viselő gimnázium előtt]]
	Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791\|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)		Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791\|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Az 1802-ben alapított evangélikus gimnázium Mezőberényben kezdte meg a működését, 1834-ben helyezték át [[Szarvas|Szarvasr…”

2022-12-26T12:13:24Z

Új oldal, tartalma: „'''Az 1802-ben alapított evangélikus gimnázium Mezőberényben kezdte meg a működését, 1834-ben helyezték át [[Szarvas|Szarvasr…”

Új lap

'''Az [[1802|1802-ben]] alapított evangélikus gimnázium [[Mezőberény|Mezőberényben]] kezdte meg a működését, [[1834|1834-ben]] helyezték át [[Szarvas|Szarvasra]]'''. [[2014|2014-ben]] az Evangélikus Újtemplom szomszédságában lévő épületbe, az ötödik szarvasi helyszínre került az iskola.

== Története ==
=== Mezőberény ===
A protestáns iskolák létesítését az 1790/91. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé. [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]] lelkész [[1779|1779-ben]] reál jellegű népiskolát szervezett Szarvason. [[1802]]. [[május 19.|május 19-én]] – '''[[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]]''' lelkész kezdeményezésére, '''Klaniczay János''' felügyelő jóváhagyásával – a szarvasi evangélikus templomban tartott evangélikus egyházmegyei közgyűlés kimondta egy latin iskola megalapítását. A főgimnázium '''[[1802]]. [[november 1.|november 1-én]]''' az alkalmasabb helyszínnek talált '''Mezőberényben kezdte meg működését''' 51 tanulóval és 3 tanárral. Az intézet igazgatójának '''Skolka András'''t nevezték ki, az első tanárok Dobrowodszky János és Procopius Pál voltak, Oertl Zachariás és Zacharidesz János lelkészek segítették a tanítást. Az oktatás a parókia tágasabb szobájában, a [[Wenckheim–Fejérváry-kastély (Mezőberény)|Wenckheim család kastélyában]], egy bérelt, majd egy megvásárolt lakásban zajlott. [[1826|1826-ban]] a Wenckheim család támogatásával '''földszintes iskolaépület létesült'''. A kezdeti időszakot a tanulók számának emelkedése, a tanári személyzet folyamatos változása jellemezte. Az intézet személyi és anyagi nehézségeit az iskola áthelyezésével kívánták megoldani. [[1834|1834-ben]] a szarvasi nagybirtokosok nevében gróf Bolza József, gróf Bolza Antónia és báró Schröffl Mansberg Josefa szántófölddel, botanikus kerttel, két szárazmalommal és nyolc házhellyel támogatta a mezőberényi főgimnázium Szarvasra helyezését.

=== Szarvas ===
Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)

[[1842]]–[[1843|43-tól]] '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után '''Greguss (Gerő) Ákos''' lett a bölcsészet oktatója. [[1849]] júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. [[1849]] októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt Ballagi Mórt eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte '''veszélybe került'''. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. [[1862|1862-ben]] megtartották '''az első érettségi vizsgát''', zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. [[1895|1895-ben]] bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott.

'''[[Benka Gyula (1838–1923)|Benka Gyula]]''' igazgatósága alatt, [[1905]]–[[1906|1906-ban]] felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) '''kétemeletes modern palota''', melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét [[1906]]. [[október 31.|október 31-án]] avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. [[1916|1916-ban]] a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, [[1930|1930-ban]] felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium '''felvette Vajda Péter nevét'''. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület [[1944]] márciusától német, [[1944]] októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére [[1945]] januárjában újraindult a tanítás.

[[1948]] júniusában az egyházi iskolákat '''államosították''', bevezették a négy évfolyamos középiskolai képzést. [[1949|1949-ben]] felszámolták az internátust, [[1962|1962-ben]] diákotthon épült. Megnőtt a reál tárgyak jelentősége, bevezették az 5+1-es rendszerű politechnikai képzést. [[1959|1959-ben]] Szarvasra került a Felsőfokú Óvónőképző Intézet, a gimnázium előbb a '''Kossuth téri egykori árvaházba''' (ma Fő tér 3.) került, majd [[1966]]–[[1967|67-ben]] a '''Vajda Péter utca 20. és a Kossuth u. 5–7. szám alatti ingatlanokba''' költözött. Az [[1963]]-[[1964|64-es]] tanévben megszűnt a tisztán gimnáziumi jelleg, bevezették a szakmunkásképzést, [[1971]]–[[1972|1972-ben]] pedig a közgazdasági szakközépiskolai oktatást. A fakultatív oktatás elindításához új tantermekre volt szükség, A Vajda Péter utcai épületet az 1970–80-as években több alkalommal kibővítették.

A rendszerváltás az oktatás szerkezetváltását is eredményezte. Sport irányultságú osztály, nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, fakultatív hitoktatás indult. A gimnázium [[1989|1989-ben]] a Kossuth utcai épület helyett megkapta az '''egykori Ifjúsági Ház helyiségeit'''. A Vajda Péter utcai épületrész új tantermekkel bővült. [[2002]]–[[2004]] között megvalósult a gimnáziumépület korszerűsítése, a Vajda Péter utcai szárnyat felújították, új termekkel bővítették; az udvaron két- illetve háromszintes épületet létesítettek. A [[2003]]–[[2004|2004-es]] tanév a korszerű, felújított iskolaépületben kezdődött.

[[2007|2007-ben]] a Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Szarvas Város Általános iskolája és Óvodája, valamint a Székely Mihály Szakképző Iskola összevonásával '''új közoktatási intézmény jött létre''', az [[1802|1802-ben]] alapított gimnázium '''önállósága megszűnt'''. A szarvasi gimnázium [[2012|2012-ben]], az [[1834]]–[[1948]] közötti időszakot követően ismételten '''az evangélikus egyház fenntartásába került'''. A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium [[2014]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] '''az Evangélikus Újtemplom mögötti felújított iskolaépületben''' (Kossuth Lajos u. 43.) kezdte meg a tanévet.

== Neves tanárok ==
* Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891)
* [[Benka Gyula (1838–1923)]]
* Dr. Hanzó Lajos (1915–1964)
* Dr. Lovász György (1930)
* Dr. Nádor (Neumann) Jenő (1889–1975)
* Dr. Palov József (1920–1998)
* Dr. Szabó Ferenc (1935–)
* Greguss Ágost (1825–1883)
* Koren István (1805–1893)
* Kutas Ferenc (1940)
* Raskó Kálmán (1878–1951)
* Tóthné Jansik Erzsébet (1961)
* [[Vajda Péter (1808–1846)]]
* [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)]]

== Neves diákok ==
* Almási Gábor (1960) fizikus
* Almási Tibor (1958) történész
* Blaskó Mihály (1941) tanár, költő
* Csasztvan András (1959) koreográfus, főrendező
* Darida Sámuel (1912) labdarúgó-játékvezető
* Dobrotka Pál (1958) vendéglátó, gyűjtő, kiadó
* Dr. Melich János (1872–1963) akadémikus
* Dr. Mendöl Tibor (1905–1966) tanár
* Godó György (1944) szülész-nőgyógyász szakfőorvos
* [[Gyóni Géza (1884–1917)]] költő, újságíró
* Hámori Gabriella (1979) színművész
* Hanzó Lajos (1952) adat- és távközlés-technikai szakmérnök
* [[Hartay Csaba (költő)|Hartay Csaba (1977) költő]]
* Kemény Gábor (1883–1948) tanár
* Lóránt János Demeter (1938–) festőművész
* Melis György (1923–2009) operaénekes
* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]] költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia
* Ruzicskay György (1896–1990) festőművész
* Szabolcska Mihály (1861–1930) lelkipásztor
* Szarvas Tibor (1967) matematikus
* Székely (Szrnka) Mihály (1885–1959) pilóta
* Szenes János (1957) újságíró
* Vető Ágota (1947) tanszékvezető

== Források ==
* A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium évkönyve : 2012–2013. Szarvas : Vajda Péter Evangélikus Gimn., 2013. 4–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Az utolsó fejezet. In: [http://www.szarvasnet.hu/konyvjelzo/kronika/23szam.pdf Szarvasi Krónika, 23. szám (2009) 54–89. p.] (Látogatva: 2022. 10. 14.)
* Szenes János: Szentelés és harangáldás a gimnázium tanévnyitóján. In: Szarvasi 7, 20. évf. 36. szám (2014. szeptember 5.) 1., 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi jelentése 1880/1., 1881/2. Közzéteszi: Tatay István. Szarvas : Főgymn., 1881–1882 (Gyula : Dobay ny.) 2 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi értesitője 1883/4., 1884/5., 1885/6., 1886/7., 1887/8., 1888/9., 1889/90., 1890/91., 1891/92., 1892/93., 1893/94. Közzéteszi: Benka Gyula. Szarvas : Főgymn., 1884–1894. 11 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A békési ágost. hitv. evang. esperességtől föntartott és igazgatott szarvasi Főgymnásium értesitője, 1863/4. Közzéteszi: Tatay István. Arad : s. n., 1864 (Szarvas : Réthy ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi ág. ev. Főgimnázium értesítője az 1895–96., 1896–97., 1897–98., 1898–99., 1899–900., 1900–901., 1901–902., 1902–903., 1903–904., 1904–905., 1905–906., 1906–907., 1907–908., 1908–909., 1909–10., 1910–11., 1911–12., 1912–13., 1913–14., 1914–15., 1915–16., 1916–17., 1917–18., 1918–19., 1919–20., 1920–21., 1921–22., 1922–23., 1923–24. iskolai évről. Szarvas : Főgimn., 1896–1924. 28 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi ág. h. ev. Gimnázium értesitője az 1924–25., 1925–26., 1926–27., 1927–28., 1928–29., 1929–30. iskolai évről. Szarvas : Gimn., 1925–1930. 6 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi ág. hitv. ev. Gimnázium könyvtárának cimjegyzéke. Összeáll.: Neumann Jenő. Szarvas : Vajda P. Gimn., 1926 (Szarvas : Müller ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi ág. hitv. evang. Vajda Péter Gimnázium értesítője az 1930/31., 1931/32., 1932/33., 1933/34., 1934/35., 1935/36., 1936/37., 1937/38. tanévről. Közzéteszi: Raskó Kálmán. Szarvas : Vajda P. Gimn., 1931–1938. 8 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi ág. hitv. evang. Vajda Péter Gimnázium évkönyve az 1938/39., 1939/40., 1940/41., 1941/42., 1942/43., 1943/44. 1944/45., 1945/46., 1946/47., 1947/48. tanévről. Szarvas : Vajda P. Gimn., 1939–1948. 10 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A' szarvasi ágostai hitvallású Nagy-gymnasium tudositványa az 1853/4-ki tanévről. Szarvas : Nagy-gymn., 1854 (Szarvas : Réthy ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi állami Vajda Péter Általános Gimnázium évkönyve 1960/61., 1961/62., 1962/63. tanév. Összeáll.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Ált. Gimn., 1961–1963. 3 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium évkönyve. Szarvas : Vajda Péter Evangélikus Gimn., 2013, 2016, 2017, 2018, 2020, 2021. 6 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola évkönyve 1963/64. tanév. Szerk.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Gimn. és Mezőgazd. Szakközépisk., 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola évkönyve és közleményei 1964/65., 1965/66., 1966/67., 1967/68. tanév. Szerk.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Gimn. és Mezőgazd. Szakközépisk., 1965–1968. 4 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jubileumi emlékkönyve, 1834–1984. Szerk.: Holp József et al. Szarvas : Vajda Péter Gimn., 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium évkönyve. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll., 2000–2009. 5 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ballagi Mór: A szarvasi ág. hitv. Evang. Főiskolának rövid története és jelen állapotjának vázlata : iskolai hirlemény. Hasonmás kiad. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Benka Gyula: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Books_24_IskolaTortenet_5049_Szarvasi_fogimnazium_tortenete_1405/?pg=0&layout=s A szarvasi főgymnasium története. Gyoma, 1895]
* Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról, 1869–1909. Békéscsaba : Corvina ny., 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Irányi István: A mezőberényi régi gimnázium története, 1802–1834. Mezőberény : Nagyközségi Tanács, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nádor Jenő: A szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története. Budapest : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1934 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ruttkay Sándor: Szarvasi deákévek, 1862–1868 : humorisztikus rajzokban. Balassagyarmat : Könyvnyomda Szövetkezet, 1906 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tímár Jánosné: A szarvasi Vajda Péter Gimnázium története az évkönyvek tükrében. In: [http://www.szarvasnet.hu/konyvjelzo/kronika/19_szam/19_05.htm Szarvasi Krónika, 19. szám (2005) 35–38. p.]
* Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1984–1996. Szerk.: Kutas Ferenc et al. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vajda Péter Intézmény Gimnáziuma évkönyve. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre Egyesület, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozás ==
* Vajda Péter Evangélikus Gimnázium [https://www.vajdaevang.hu/ honlapja]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Oktatási intézmények]]
[[Kategória:Intézmények]]
[[Kategória:Épített értékek]]