Vajda Péter (1808–1846) - Laptörténet

Ker0: + kategória

2023-02-08T10:50:34Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2023. február 8., 10:50-kori változata
106. sor:		106. sor:
	[[Kategória:Újságírók]]		[[Kategória:Újságírók]]
	[[Kategória:Pedagógusok]]		[[Kategória:Pedagógusok]]
		+	[[Kategória:Petőfi 200]]

Jzoltan: Kiegészítés: szarvasi évek

2022-10-22T12:03:50Z

Kiegészítés: szarvasi évek

←Régebbi változat		A lap 2022. október 22., 12:03-kori változata
23. sor:		23. sor:
	Vajda Péter a '''pesti közélet''' aktív szereplője volt. [[1837\|1837-ben]] a '''Magyar Tudományos Akadémia''' levelező tagja, [[1841\|1841-ben]] a '''Kisfaludy Társaság''' tagja, [[1841\|1841-ben]] a '''Királyi Magyar Természettudományi Társulat''' titkára, [[1842\|1842-ben]] az '''Iparegyesület''' jegyzője lett. A '''Magyar Drámaíró Egyesület''' szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.		Vajda Péter a '''pesti közélet''' aktív szereplője volt. [[1837\|1837-ben]] a '''Magyar Tudományos Akadémia''' levelező tagja, [[1841\|1841-ben]] a '''Kisfaludy Társaság''' tagja, [[1841\|1841-ben]] a '''Királyi Magyar Természettudományi Társulat''' titkára, [[1842\|1842-ben]] az '''Iparegyesület''' jegyzője lett. A '''Magyar Drámaíró Egyesület''' szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.

-	'''Tanári pályáját''' az 1840-es évek elején a '''budapesti evangélikus gimnázium''' segédtanáraként kezdte. [[1842\|1842-ben]] ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. ''Képes Ábéczé''). [[1843\|1843-ban]] kinevezték a '''szarvasi főgimnázium''' igazgatójának. '''Szarvason több reformot bevezetett''' (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Hívására '''Ballagi (Bloch) Mór''' teológus, nyelvész és '''Greguss Ágost''' irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium '''országos hírnévre tett szert'''. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. [[1844]]–[[1845\|1845-ben]] az ''Életképek'' irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.	+	'''Tanári pályáját''' az 1840-es évek elején a '''budapesti evangélikus gimnázium''' segédtanáraként kezdte. [[1842\|1842-ben]] ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. ''Képes Ábéczé''). [[1843\|1843-ban]] kinevezték a '''szarvasi főgimnázium''' igazgatójának. '''Szarvason több reformot bevezetett''' (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Figyelmet fordított a testi nevelésre: bevezette a gimnasztikát és az úszást, ''Aradi úszómester'' címmel megírta az első magyar nyelvű úszótankönyvet. Hívására '''Ballagi (Bloch) Mór''' teológus, nyelvész és '''Greguss Ágost''' irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium '''országos hírnévre tett szert'''. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. [[1844]]–[[1845\|1845-ben]] az ''Életképek'' irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.

	== Válogatott írásai ==		== Válogatott írásai ==
66. sor:		66. sor:
	== Források ==		== Források ==
	* A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988. 36–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: [https://www.newjsag.hu/2022/05/07/unnep-a-vajdaban/ Newjsag.hu] (Látogatva: 2022. 10. 14.)		* Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: [https://www.newjsag.hu/2022/05/07/unnep-a-vajdaban/ Newjsag.hu] (Látogatva: 2022. 10. 14.)

Jzoltan: Képek feltöltése

2022-10-18T13:20:22Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. október 18., 13:20-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Vajda Peter VasarnapiUjsag 1858.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vajda Péter]]
		+	[[Fájl:Vajda Peter VPGimn 1930-31.jpg\|bélyegkép\|300px]]
		+	[[Fájl:Vajda Peter mellszobor VasarnapiUjsag 1908.jpg\|bélyegkép\|300px\|Vajda Péter-mellszobor]]
		+
	Vajda Péter '''[[1808]]. [[január 20.\|január 20-án]] született''' a Veszprém megyei '''Vanyolán'''. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.		Vajda Péter '''[[1808]]. [[január 20.\|január 20-án]] született''' a Veszprém megyei '''Vanyolán'''. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „költő, újságíró, pedagógus == Élete == Vajda Péter '''1808. január 20-án született''' a Veszprém megyei '''Vanyolán'''. Édesapja Vajda …”

2022-10-14T17:27:59Z

Új oldal, tartalma: „költő, újságíró, pedagógus == Élete == Vajda Péter '''1808. január 20-án született''' a Veszprém megyei '''Vanyolán'''. Édesapja Vajda …”

Új lap

költő, újságíró, pedagógus

== Élete ==
Vajda Péter '''[[1808]]. [[január 20.|január 20-án]] született''' a Veszprém megyei '''Vanyolán'''. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.

[[1819|1819-től]] a '''soproni evangélikus gimnáziumban''' tanult, figyelme az angol és német nyelvű irodalom és tudomány felé fordult. [[1826|1826-ban]] távoznia kellett, miután a diákok szabadságáról elmélkedett, és felszólalt a büntetések ellen. Tanulmányait a '''győri akadémián''' folytatta. Győrben házitanítóként alkalmazták, sokat kirándult. [[1828|1828-tól]] '''orvosi tanulmányokat végzett''' Pesten, a természettudományok mellett az irodalom érdekelte. Társai körében népszerűvé tette a piros nyakkendő viselését. Orvosi diplomát nem szerzett, [[1831|1831-ben]] távozott – feltételezhetően egy tiltakozó diákmozgalomban való szerepvállalása miatt.

[[1836|1836-ban]] megházasodott, Papp Katalint vette feleségül.

Vajda Péter '''[[1846]]. [[február 10.|február 10-én]] hunyt el [[Szarvas|Szarvason]]'''. A szarvasi evangélikus Ótemetőben helyezték örök nyugalomra. '''Petőfi Sándor''' búcsúverset írt Vajda Péter halálára, ''„a természet leghívebb fiának”'', a ''„függetlenség hősének”'' nevezte a költőt. Síremlékét [[1861|1861-ben]] állították.

== Munkássága ==
Első versei [[1831|1831-ben]] a ''Koszorú'', cikkei a ''Hasznos Mulatságok'' (a ''Hazai és Külföldi Tudósítások'' kulturális melléklete) című lapokban jelentek meg. [[1833|1833-tól]] utóbbi társszerkesztőjeként dolgozott. Kezdetben '''Uzdi Gyula''', majd Bogárdy és Darázsy álnéven is írt. Költeményeiben a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a testvériséghez, az igazsághoz és a joghoz kapcsolódó, '''radikális eszmék''' jelennek meg. A költemények mellett regények, elbeszélések, útleírások köthetők a nevéhez.

Első tanulmányát [[1832|1832-ben]] ''Nemzetiség'' címmel a ''Tudományos Gyűjtemény''ben közölte. [[1834|1834-től]] szépprózai műveket is írt, első regénye ''A legszebb lány'' címmel jelent meg. A ''Vajkoontala'' című elbeszélés közönségsikert hozott a számára.

[[1834|1834-ben]] külföldi ismeretterjesztő lapok mintájára Lipcsében elindította a ''Garasos Tár'' című lapot, melynek szerkesztője, a cikkek szerzője és fordítója volt. Az ismeretterjesztő folyóiratnak három hónap alatt 12 lapszáma jelent meg. Lipcse után tanulmányúton járt Angliában, Hollandiában és Itáliában. Hazatérte után a ''Rajzolatok'' c. laphoz, majd az ''Athenaeum''hoz került. [[1838|1838-ban]] ismét a ''Hasznos Mulatságok'' folyóiratnál dolgozott, majd Kunoss Endre és Sztancsics (Táncsics) Mihállyal elindították a ''Természet'' c. folyóiratot, valamint a ''Lombok'' nevet viselő irodalmi mellékletet. [[1835]]–[[1840]] között az ''Auróra'', a ''Kritikai Lapok'', a ''Társalkodó'' munkatársa volt. [[1840|1840-ben]] Vahot Imre és Erdélyi János társaságában szerepet vállalt a '''Nemzeti Almanach Társaság''' megalapításában, [[1846|1846-ig]] szerkesztette az ''Almanach''-sorozatot. [[1841|1841-ben]] kinevezték a ''Világ'' című lap felelős szerkesztőjének. [[1841|1841-től]] a ''Pesti Hírlap'' is közölte írásait. Cikkeiben a haza, a szabadság, az egyenlőség, az egyenjogúság, a jövő megalapozásának eszméi jelentek meg. '''Gondolatai Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra is hatottak.'''

Vajda Péter a '''pesti közélet''' aktív szereplője volt. [[1837|1837-ben]] a '''Magyar Tudományos Akadémia''' levelező tagja, [[1841|1841-ben]] a '''Kisfaludy Társaság''' tagja, [[1841|1841-ben]] a '''Királyi Magyar Természettudományi Társulat''' titkára, [[1842|1842-ben]] az '''Iparegyesület''' jegyzője lett. A '''Magyar Drámaíró Egyesület''' szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.

'''Tanári pályáját''' az 1840-es évek elején a '''budapesti evangélikus gimnázium''' segédtanáraként kezdte. [[1842|1842-ben]] ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. ''Képes Ábéczé''). [[1843|1843-ban]] kinevezték a '''szarvasi főgimnázium''' igazgatójának. '''Szarvason több reformot bevezetett''' (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Hívására '''Ballagi (Bloch) Mór''' teológus, nyelvész és '''Greguss Ágost''' irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium '''országos hírnévre tett szert'''. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. [[1844]]–[[1845|1845-ben]] az ''Életképek'' irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.

== Válogatott írásai ==
* A legszebb leány (tréfás elbeszélések, 1834)
* A nap szakaszai (költeményes festések, 1834)
* A szépítés mestersége (útmutatás, 1835)
* A tapasztalt méhészgazda (oktatás, 1835)
* Magyar nyelvtudomány (1835)
* Pesti levelek 1–2. kötet (1835–1837)
* Joguz, vagy a honkeresők (tragédia, 1836)
* Növénytudomány (magyar-latin füvésznyelv, 1836)
* Tárcsai Bende (regény, 1837)
* Vajkoontala (novella)
* Az aratás (novella)
* Dalhon I–IV. füzet (prózaversek, 1839–1844)
* Vajda Péter magyar nyelvtana (magyar–német, 1840)
* Az éj fija (novella, 1841)
* A Pesti Protestans Fő-iskola terve (1843)
* Utazás a hazában (útleírás, 1843)
* Nemzeti ábéczé (olvasókönyv, é.n.)
* Buda halála (szomorújáték, 1867)
* Dalhon (válogatás, 1906)
* Erkölcsi beszédek (1931)
* Költemények prózában és más írások (1958)
* Vajda Péter válogatott művei (1972)

== Emlékezete ==
* [[1846|1846-ban]] a Bakony egyik kilátóját és a Budai-hegyek egyik bércét nevezték el róla.
* Dunaiszky Lőrinc [[1856|1856-ban]] készített Vajda Péter-szobraiból egy a szarvasi gimnáziumba, egy másik az Akadémiára került.
* Nevét [[1898|1898-ban]] a szülőháza falán, [[1971|1971-ben]] a vanyolai iskola falán elhelyezett emléktáblákon örökítették meg.
* A szarvasi gimnázium [[1930|1930-ban]], a vanyolai iskola [[1961|1961-ben]], a szarvasi Művelődési Központ [[1963|1963-ban]], a budapesti Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola [[1996|1996-ban]] felvette Vajda Péter nevét.
* Vajda Péter erkölcsi beszédeinek kéziratát a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége jelentette meg [[1931|1931-ben]].
* A Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre [[1963|1963-ban]] megalapította a Vajda-emlékdíjat. A kitüntetett tanulók nevét a Vajda-emlékserlegen örökítik meg.
* Szarvason (Csepregi Zoltán, 1976) és Vanyolán (Tarr István, 1961) egy-egy mellszobor őrzi az emlékét.
* [[1988|1988-ban]] Vanyolán felavatták a Vajda Péter emlékházat.
* [[1995|1995-ben]] létrehozták a Szarvasi Vajda Péter Alapítványt.
* [[2002|2002-ben]], a szarvasi gimnázium alapításának 200. évfordulója alkalmából emlékérem (Lebó Ferenc győri mester alkotása) és [[Vajda Péter-dombormű (Szarvas)|emléktábla]] (Lestyán-Goda János szarvasi szobrászművész) készült a tiszteletére.
* [[2022|2022-ben]] a szarvasi gimnázium falán felavatták a Vajda Péter portréjával ellátott [[Vajda Péter és István főherceg emléktáblája (Szarvas)|emléktáblát]].
* Szarvason, a nevét viselő gimnáziumban Vajda-napot rendeznek.
* Utcát neveztek el róla Budapesten, Szarvason és Vanyolán.

== Források ==
* A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: [https://www.newjsag.hu/2022/05/07/unnep-a-vajdaban/ Newjsag.hu] (Látogatva: 2022. 10. 14.)
* Szinnyei József: [https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/v/v28991.htm Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1914] (Látogatva: 2022. 10. 14.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Elek László: Vajda Péter élete, irodalmi-közéleti tevékenysége, pedagógiai munkássága. Szarvas : Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2947#book/ Evangélikus arcképcsarnok. Szerk.: Tóth-Szöllős Mihály. Budapest : Ev. Sajtóosztály, 2002]
* Hanzó Lajos: Vajda Péter, 1808–1846. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hegedűs András: Vajda Péter emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1958/?pg=42&layout=s Köznevelés, 14. évf. 2. szám (1958. január 22.) (1958) 25–28. p.]
* Hegedűs András: Vajda Péter pedagógiai nézetei. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PedagogiaiSzemle_1958/?pg=377&layout=s Pedagógiai Szemle, 8. évf. 4. szám (1958) 360–375. p.]
* Kádár Zoltán: Vajda Péter. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/TermtudKozl_1983/?pg=195&layout=s Természet Világa, 114. évf. 4. szám (1983. április 1.) 182. p.]
* Kemény Gábor: Vajda Péter emléke… (1808–1846). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1946/?pg=174&layout=s Köznevelés, 2. évf. 8. szám (1946. április 15.) 11–12. p.]
* Kerecsényi Zoltán: 205 esztendeje született Vajda Péter. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2013-2/?pg=101&layout=s Evangélikus Élet, 78. évf. 33–34. szám (2013. augusztus 18.) 6. p.]
* Kováss Jánosné: Vajda Péter. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1976/?pg=73&layout=s Evangélikus Élet, 41. évf. 18. szám (1976. május 2.) 4. p.]
* Költők a hírnév árnyékából : válogatás. Szerk. és az utószót írta Mezei Márta. Budapest : Unikornis, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lovász György: Vajda Péter (1808–1846). In: A Szarvasi Állami Vajda Péter Általános Gimnázium évkönyve 1962–63. tanév. Összeáll.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Ált. Gimn., 1963. 3–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Markó László et al.: [http://real-eod.mtak.hu/7573/1/AMTATagjai1825-2002.pdf A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825–2002. Budapest : MTA Társadalomkut. Közp., 2003]
* Nádor Jenő: Egy demokratikus nevelő centenáriuma. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Emberneveles_1946/?pg=209&layout=s Embernevelés, 2. évf. 3–4. szám (1946. március 1.) 210–212.]
* Nádor Jenő: Vajda Péter tanítványai között. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PedagogiaiSzemle_1960_2/?pg=72&layout=s Pedagógiai Szemle, 7-8. szám (1960. július–december) 649–652. p.]
* Széchy Károly: Vajda Péter élete és művei. Budapest : Eggenberger, 1892
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tölgyesi József: Vajda Péter, a reformkor progresszív író-pedagógusa, tudósa emlékezete (1808–1846). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LapokPapaTortenetebol_2006/?pg=50&layout=s Lapok Pápa Történetéből, különszám (2006) 1–7. p.]
* Vajda Péter Tudományos Ülésszak. Budapest : TIT, 1971
* Vajda Péter. (1808–1846.) In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1858/?pg=594&layout=s Vasárnapi Ujság, 5. évf. 50. szám (1858. december 12.) 589–590. p.]
* Vajda Péter: Vajda Péter művei. A vál., szöveggond. és a jegyzetek Mudra Viktória és Zákány Tóth Péter munkája. Budapest : Kortárs, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vajda Péter: Vajda Péter válogatott művei : halálának 125. évfordulója emlékére. Vál. és sajtó alá rend. Lukácsy Sándor. Veszprém : Veszprém M. Tcs., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Városunk, Szarvas : olvasókönyv kicsiknek és nagyoknak. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Önkormányzat, 2014. 108–109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vikol Katalin: Vajda Péter emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1983_01/?pg=195&layout=s Magyar Nemzet, 39. évf. 16. szám (1983. január 20.) 4. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Vajda Péter. In: [http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Vajda_P%C3%A9ter Helyismeret.hu]
* Vajda Péter. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/v-78466/vajda-peter-784A9/ Magyar életrajzi lexikon]
* Vajda Péter. In: [https://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=VAJDA%20P%C3%A9ter Veszprém megyei kortárs lexikon]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Pedagógusok]]