Urszinyi Andor (1814–1887) - Laptörténet

Jzoltan: Urszinyi Andor (1814-1887) lapot átneveztem Urszinyi Andor (1814–1887) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-23T13:49:29Z

Urszinyi Andor (1814-1887) lapot átneveztem Urszinyi Andor (1814–1887) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 23., 13:49-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-03-23T13:49:08Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 23., 13:49-kori változata
25. sor:		25. sor:
	'''Az 1860-as években''' – az osztrák nyomás enyhülését követően – '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskolán '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.		'''Az 1860-as években''' – az osztrák nyomás enyhülését követően – '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskolán '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.

-	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg. Ezt a tisztséget [[1870\|1870-ig]] látta el. Szintén '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''~~alföld–fiumei vasút~~ kialakításában'''.	+	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg. Ezt a tisztséget [[1870\|1870-ig]] látta el. Szintén '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''[[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei Vasút]] kialakításában'''.

	Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.		Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.

Ker0: + kategória

2021-03-11T07:27:01Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 07:27-kori változata
67. sor:		67. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Ügyvédek]]		[[Kategória:Ügyvédek]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Jzoltan: Gerendás belső hivatkozása

2020-11-27T17:37:06Z

Gerendás belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 17:37-kori változata
29. sor:		29. sor:
	Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.		Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.

-	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] – mivel már gerendási birtokán élt – a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.	+	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] – mivel már [[Gerendás\|gerendási]] birtokán élt – a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2019-03-16T15:52:40Z

Leírások egységesítése

Jzoltan: Belső hivatkozások

2019-03-07T12:59:32Z

Belső hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2019. március 7., 12:59-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. Itt '''ügyvédként dolgozott [[1840\|1840-ig]].'''	+	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dánielhez]] és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. Itt '''ügyvédként dolgozott [[1840\|1840-ig]].'''

	'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben, a reformmozgalmak pártolója volt.		'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben, a reformmozgalmak pártolója volt.
32. sor:		32. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* [[1910\|1910-től]] emlékét utca őrzi Békéscsabán. ([[1910\|1910-től]] Urszinyi utca, [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)	+	* [[1910\|1910-től]] emlékét '''utca''' őrzi Békéscsabán. ([[1910\|1910-től]] Urszinyi utca, [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)
-	* [[2014\|2014-ben]] Békéscsabán [[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.	+	* [[2014\|2014-ben]] Békéscsabán '''[[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-03-06T09:28:05Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. március 6., 09:28-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]. [[november 29.\|november 29-én]], Urszinyi Pál és Márton Johanna gyermekeként.''' Testvérei: Johanna, Anna, Pál, Zsuzsanna (3 évesen elhunyt), János, Zsuzsanna, Karolina és Mátyás.	+	A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]. [[november 29.\|november 29-én]] Urszinyi Pál és Márton Johanna gyermekeként.''' Testvérei: Johanna, Anna, Pál, Zsuzsanna (3 évesen elhunyt), János, Zsuzsanna, Karolina és Mátyás.

-	~~Birtokos szülei mindent elkövettek a tehetséges Andor iskoláztatásáért.~~ '''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat pedig Budapesten végezte el.'''	+	'''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat pedig Budapesten végezte.'''

	'''[[1839\|1839-ben]] megházasodott, Korpos-Gyalay Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla, Dezső, Kálmán, Irma és Kázmér.		'''[[1839\|1839-ben]] megházasodott, Korpos-Gyalay Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla, Dezső, Kálmán, Irma és Kázmér.

-	'''[[1887]]. [[március 28.\|március 28-án]] hunyt el [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A békéscsabai ~~felsővégi~~ temetőben helyezték végső nyugalomra [[március 30.\|március 30-án]].	+	'''[[1887]]. [[március 28.\|március 28-án]] hunyt el [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra [[március 30.\|március 30-án]].

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. ~~Szarvason~~ '''~~ügyvédeskedett egészen~~ [[1840\|1840-ig]].'''	+	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. Itt '''ügyvédként dolgozott [[1840\|1840-ig]].'''

-	'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben; a reformmozgalmak pártolója volt.	+	'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben, a reformmozgalmak pártolója volt.

-	Csabán az [[1836]]. évi úrbéri törvények alapján '''megindult a legelőelkülönítés''' a város és földesurai között. Urszinyi [[1844\|1844-ben]] valamennyi földesúr nevében - amikor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet '''kielégítő egyezséget köttetett'''. [[1845\|1845-ben]] ~~a már megnyert bizalom alapján, tevékeny~~ '''szerepet játszott az örökváltsági és ~~–vételi~~ szerződés elkészítésében'''. ~~(Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, hogyha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.)~~	+	Csabán az [[1836]]. évi úrbéri törvények alapján '''megindult a legelőelkülönítés'''. [[1845\|1845-ben]] '''szerepet játszott az örökváltsági és -vételi szerződés elkészítésében'''.

-	[[1845]] ~~októberében '''Békés vármegye táblabírója''' (~~[[december 16.\|december 16-ig]]), [[1846\|1846-ban]] a vármegye '''országgyűlési követe''' lett. ~~Létrehozásakor a~~ csabai Casino jegyzője, [[1842\|~~’42~~-től]] választmányi elnöke, [[1847\|~~’47~~-től]] pedig alelnöke volt.	+	[[1845]] októberétől [[december 16.\|december 16-ig]] '''Békés vármegye táblabírója''' volt, majd [[1846\|1846-ban]] a vármegye '''országgyűlési követe''' lett. A csabai Casino első jegyzője, [[1842\|1842-től]] választmányi elnöke, [[1847\|1847-től]] pedig alelnöke volt.

-	~~A szabadságharc idején, amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az~~ [[~~1849~~]]. [[június 13.\|június 13-ai]] ~~tisztújításon~~ '''főbírói kinevezést kapott''' az alig 34 éves ügyvéd. Jelölt volt még a pozícióra Koricsánszky István és id. Omazta Zsigmond is. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett a közügyek intézésében.	+	[[1848]]. [[június 13.\|június 13-án ]] Csaba rendezett tanácsú várossá alakult és Urszinyi '''főbírói kinevezést kapott'''.

-	'''A világosi fegyverletétel után ~~ő is~~ visszavonult''' a közélettől, ~~még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza, ahol~~ '''gazdasága vezetésével foglalkozott'''. Csaba egyik legnagyobb területtel rendelkező birtokosa volt ~~(403 katasztrális holddal)~~. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: '''a csabai evangélikus egyház, majd esperesi felügyelő lett''' ~~([[1859\|1859-es]] lemondásáig). Fellépett az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen~~. A magyar nyelvű evangélikus istentisztelet csabai felterjesztésének Urszinyi Andor ~~békéscsabai~~ lakása adott otthont.	+	'''A világosi fegyverletétel után visszavonult''' a közélettől, és '''gazdasága vezetésével foglalkozott'''. Csaba egyik legnagyobb területtel rendelkező birtokosa volt. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: '''a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd esperesi felügyelő lett'''. A magyar nyelvű evangélikus istentisztelet csabai felterjesztésének Urszinyi Andor lakása adott otthont.

-	'''Az 1860-as években''' az osztrák nyomás enyhülését követően '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi ~~főiskola számára~~ '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''', hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ~~azonban~~ ismét visszavonult birtokára.	+	'''Az 1860-as években''' – az osztrák nyomás enyhülését követően – '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskolán '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.

-	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''~~. Ők dolgozták ki az alapszabályt, majd buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében~~. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A ~~gazdasági~~ gyűléseken indult ~~meg~~ újra ~~és bontakozott ki - Bécs tudta nélkül -~~ a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg ~~Urszinyit~~. Ezt a tisztséget ~~egészen~~ [[1870\|1870-ig]] látta el. ~~Ugyancsak~~ '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''~~alföld-fiumei~~ vasút kialakításában'''.	+	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg. Ezt a tisztséget [[1870\|1870-ig]] látta el. Szintén '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''alföld–fiumei vasút kialakításában'''.

-	~~Urszinyi a bíráskodást a sporttól sem különítette el; az~~ [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen ~~bírói tevékenységet látott el~~. Igazgatósági tagja volt a ~~Békés-Csabai~~ Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|~~városháza~~]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. ~~Emellett szerepelt~~ a község virilis képviselői között is.	+	Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.

-	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] mivel már gerendási birtokán élt, a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.	+	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] – mivel már gerendási birtokán élt – a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* ~~Emlékét~~ [[1910\|1910-től]] utca őrzi Békéscsabán. (~~Majd~~ [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)	+	* [[1910\|1910-től]] emlékét utca őrzi Békéscsabán. ([[1910\|1910-től]] Urszinyi utca, [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)
-	* [[2014]] ~~óta munkássága előtt~~ Békéscsabán [[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|~~emléktábla~~]] ~~tiszteleg~~.	+	* [[2014\|2014-ben]] Békéscsabán [[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Ell.+javítás

2018-04-24T16:37:37Z

Ell.+javítás

←Régebbi változat		A lap 2018. április 24., 16:37-kori változata
1. sor:		1. sor:
	ügyvéd, földbirtokos		ügyvéd, földbirtokos

-	A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]-~~ben~~'''.	+	== Élete ==
		+	A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]. [[november 29.\|november 29-én]], Urszinyi Pál és Márton Johanna gyermekeként.''' Testvérei: Johanna, Anna, Pál, Zsuzsanna (3 évesen elhunyt), János, Zsuzsanna, Karolina és Mátyás.

-	~~A birtokos szülők korán észrevették gyermekük tehetségét, s~~ mindent elkövettek iskoláztatásáért. '''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat Budapesten végezte.'''	+	Birtokos szülei mindent elkövettek a tehetséges Andor iskoláztatásáért. '''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat pedig Budapesten végezte el.'''

-	'''[[~~1836~~]]~~-ban Szarvasra került rokonaihoz~~, ~~Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz''', kiknek édesanyja Urszinyi leány volt. '''Itt ügyvédeskedett [[1840]]~~-ig.''' ~~Ekkor~~, ~~'''26 évesen került [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]~~, ~~ahol mint ügyvéd nyitott irodát'''~~, ~~s egyes nagyobb grófi uradalmak ügyészükké választották. Jelentős szerepet játszott a közéletben- a reformmozgalmak híve volt~~.	+	'''[[1839\|1839-ben]] megházasodott, Korpos-Gyalay Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla, Dezső, Kálmán, Irma és Kázmér.

-	'''~~Csabán az~~ [[~~1836~~]]. ~~évi úrbéri törvények alapján megindult a legelő-elkülönítés a város és földesurai között.''' '''Urszinyi~~ [[~~1844~~]]~~-ben''' az összes földesúr nevében - ekkor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - '''mindkét felet kielégítő egyezséget létesített'''. '''~~[[~~1845~~]]~~-ben''' a már megnyert bizalom alapján '''tevékeny szerepet játszott az örökváltsági szerződés elkészítésében'''~~. ~~(Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, ha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.)~~ '''A ~~szabadságharc idején''',amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az alig 34 éves ügyvédet '''a város bírájává választották'''~~. ~~Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett az ügyek vezetésében~~.	+	'''[[1887]]. [[március 28.\|március 28-án]] hunyt el [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A békéscsabai felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra [[március 30.\|március 30-án]].

-	'''Világos után''' ő is visszavonult a közügyektől, még '''az ügyvédi gyakorlattal''' is '''felhagyott'''. Birtokára vonult vissza, s gazdasága vezetésével foglalkozott. '''Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el''': mint a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő, az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen foglalt állást, s tekintélyét latba vetve küzdött annak visszavonásáért. Az [[~~1860~~]]~~-as években,~~ '''~~amint enyhült~~ az ~~osztrák nyomás, újból közszereplést vállalt'''~~. '''[[~~1861~~]]~~-ben Békés vármegye másod-alispánjává választották~~'''~~. Az alkotmány felfüggesztésekor azonban ismét birtokára vonult vissza.~~	+	== Munkássága ==
		+	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. Szarvason '''ügyvédeskedett egészen [[1840\|1840-ig]].'''

-	'''~~Ebben az időben kötött barátságot Trefort Ágostonnal~~, ~~s együtt munkálkodtak az egész megyére szóló gazdasági egylet létrehozásán~~.''' Ők dolgozták ki az alapszabályt, agitáltak, buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A ~~gazdasági gyűléseken indult meg újra s bontakozott ki - Bécs háta mögött - a helyi politikai élet~~. ~~'''[[1861]]-ben e Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnökének választották Urszinyit.''' Ezt~~ a ~~megbízatást [[1870]]-ig látta el. Ugyancsak '''Treforttal együtt fáradozott'''~~ a község fejlődésének lökést adó '''alföld-fiumei vasút megteremtésén'''. Az '''[[1870]]-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota s felesége, Korposgyalaki Erzsébet elvesztése miatt '''végleg visszavonult a közélettől'''.	+	'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben; a reformmozgalmak pártolója volt.

-	'''[[~~1887~~]]. [[~~március 28~~.\|~~március 28~~]]-~~án hunyt~~ el ~~Békéscsabán~~''', ~~emlékét~~ [[~~1910~~]]-től utca őrzi.	+	Csabán az [[1836]]. évi úrbéri törvények alapján '''megindult a legelőelkülönítés''' a város és földesurai között. Urszinyi [[1844\|1844-ben]] valamennyi földesúr nevében - amikor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet '''kielégítő egyezséget köttetett'''. [[1845\|1845-ben]] a már megnyert bizalom alapján, tevékeny '''szerepet játszott az örökváltsági és –vételi szerződés elkészítésében'''. (Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, hogyha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.)
		+
		+	[[1845]] októberében '''Békés vármegye táblabírója''' ([[december 16.\|december 16-ig]]), [[1846\|1846-ban]] a vármegye '''országgyűlési követe''' lett. Létrehozásakor a csabai Casino jegyzője, [[1842\|’42-től]] választmányi elnöke, [[1847\|’47-től]] pedig alelnöke volt.
		+
		+	A szabadságharc idején, amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az [[1849]]. [[június 13.\|június 13-ai]] tisztújításon '''főbírói kinevezést kapott''' az alig 34 éves ügyvéd. Jelölt volt még a pozícióra Koricsánszky István és id. Omazta Zsigmond is. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett a közügyek intézésében.
		+
		+	'''A világosi fegyverletétel után ő is visszavonult''' a közélettől, még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza, ahol '''gazdasága vezetésével foglalkozott'''. Csaba egyik legnagyobb területtel rendelkező birtokosa volt (403 katasztrális holddal). Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: '''a csabai evangélikus egyház, majd esperesi felügyelő lett''' ([[1859\|1859-es]] lemondásáig). Fellépett az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen. A magyar nyelvű evangélikus istentisztelet csabai felterjesztésének Urszinyi Andor békéscsabai lakása adott otthont.
		+
		+	'''Az 1860-as években''' az osztrák nyomás enyhülését követően '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskola számára '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''', hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor azonban ismét visszavonult birtokára.
		+
		+	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Ők dolgozták ki az alapszabályt, majd buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gazdasági gyűléseken indult meg újra és bontakozott ki - Bécs tudta nélkül - a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg Urszinyit. Ezt a tisztséget egészen [[1870\|1870-ig]] látta el. Ugyancsak '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''alföld-fiumei vasút kialakításában'''.
		+
		+	Urszinyi a bíráskodást a sporttól sem különítette el; az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bírói tevékenységet látott el. Igazgatósági tagja volt a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Emellett szerepelt a község virilis képviselői között is.
		+
		+	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] mivel már gerendási birtokán élt, a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.
		+
		+	== Emlékezete ==
		+	* Emlékét [[1910\|1910-től]] utca őrzi Békéscsabán. (Majd [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)
		+	* [[2014]] óta munkássága előtt Békéscsabán [[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktábla]] tiszteleg.
		+
		+	== Források ==
		+	* A világkiállitásról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=34&layout=s Békés, 1. évf. 8. szám, 1872. május 26. 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Békés, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=10&layout=s 1. évf. 3. szám, 1872. április 21. 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Békésmegyei Közlöny, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=88&layout=s 4. évf. 24. szám, 1877. március 25. 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1981. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 60-111. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm.Hiv., 1991. 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=62&layout=s Békés, 6. évf. 14. szám, 1887. április 3. 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontógiája (1699) 1715-1950 : főispánok és alispánok. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 214-215. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Községi élet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=21&layout=s Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 6. szám, 1877. január 21. 2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Nagy Károly: Urszinyi Andor. In: Békés. 6. évf. 14. sz. (1887. április 3.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1859/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=470&layout=s 2. évf. 1859. 929. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Tudósítvány a Békési Ág. Hitv. Ev. Esperesség Szarvasi Főtanodájáról az 1859/60-diki tanévben. Arad, 1860. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33232_1859/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=33&layout=s 34. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny. 14. évf. 26. sz. (1887. március 31.) 2-3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Vadász és Versenylap, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1868/?query=urszinyi%20&pg=243&layout=s 12. évf. 1868. 240. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
		+	* Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896. Békéscsaba : Corvina ny., 1896. 45-47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Csabai élet a közelmultból. III. rész. (2). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=275&layout=s Körösvidék, 2. évf. 206. szám, 1921. szeptember 17. 2. p.]
		+	* Evang. esperességi közgyülés B.-Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=157&layout=s Békés, 6. évf. 36. szám, 1887. szeptember 4. 2. p.]

-	* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1981. p. 136.	+	== Külső hivatkozások ==
-	* ~~Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés M. Önkorm.Hiv., 1991. p. 56.~~	+	* Urszinyi Andor [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_U04@0520 gyászjelentése]
-	* Nagy Károly: Urszinyi Andor~~. In~~: ~~Békés~~. 6. ~~évf. (1887. április 3.) 14. sz. p. 1~~.	+	* Urszinyi Andor. In: [http://www.bekes-archiv.hu/id-466-urszinyi_andor.html Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára honlapja]
-	* Urszinyi Andor. In: ~~Békésmegyei Közlöny. 14. évf. (1887. március 31.) 26. sz. p. 2-3.~~	+
-	* Zlinszky István: ~~A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története~~. ~~1860~~-~~1896~~. ~~Békéscsaba: Corvina ny., 1896. p. 45~~-47.	+

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Vandi: Kategória beillesztése

2017-07-28T13:35:43Z

Kategória beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2017. július 28., 13:35-kori változata
24. sor:		24. sor:

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Ügyvédek]]		[[Kategória:Ügyvédek]]

Lodiszilvi: kategóriák szerkesztése

2015-02-19T19:10:21Z

kategóriák szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 19., 19:10-kori változata
26. sor:		26. sor:
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Ügyvédek]]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 23., 13:49-kori változata
25. sor:		25. sor:
	'''Az 1860-as években''' – az osztrák nyomás enyhülését követően – '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskolán '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.		'''Az 1860-as években''' – az osztrák nyomás enyhülését követően – '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskolán '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.

-	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg. Ezt a tisztséget [[1870\|1870-ig]] látta el. Szintén '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''~~alföld–fiumei vasút~~ kialakításában'''.	+	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg. Ezt a tisztséget [[1870\|1870-ig]] látta el. Szintén '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''[[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei Vasút]] kialakításában'''.

	Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.		Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.

←Régebbi változat		A lap 2019. március 6., 09:28-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]. [[november 29.\|november 29-én]], Urszinyi Pál és Márton Johanna gyermekeként.''' Testvérei: Johanna, Anna, Pál, Zsuzsanna (3 évesen elhunyt), János, Zsuzsanna, Karolina és Mátyás.	+	A Gömör megyei '''Csetneken született [[1814]]. [[november 29.\|november 29-én]] Urszinyi Pál és Márton Johanna gyermekeként.''' Testvérei: Johanna, Anna, Pál, Zsuzsanna (3 évesen elhunyt), János, Zsuzsanna, Karolina és Mátyás.

-	~~Birtokos szülei mindent elkövettek a tehetséges Andor iskoláztatásáért.~~ '''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat pedig Budapesten végezte el.'''	+	'''A gimnáziumot Késmárkon, a jogi tanulmányokat pedig Budapesten végezte.'''

	'''[[1839\|1839-ben]] megházasodott, Korpos-Gyalay Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla, Dezső, Kálmán, Irma és Kázmér.		'''[[1839\|1839-ben]] megházasodott, Korpos-Gyalay Erzsébetet vette feleségül.''' Gyermekeik: Béla, Dezső, Kálmán, Irma és Kázmér.

-	'''[[1887]]. [[március 28.\|március 28-án]] hunyt el [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A békéscsabai ~~felsővégi~~ temetőben helyezték végső nyugalomra [[március 30.\|március 30-án]].	+	'''[[1887]]. [[március 28.\|március 28-án]] hunyt el [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra [[március 30.\|március 30-án]].

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. ~~Szarvason~~ '''~~ügyvédeskedett egészen~~ [[1840\|1840-ig]].'''	+	'''[[1836\|1836-ban]] [[Szarvas\|Szarvasra]] került rokonaihoz''', Boczkó Dánielhez és Boczkó Károlyhoz, akiknek az édesanyja Urszinyi lány volt. Itt '''ügyvédként dolgozott [[1840\|1840-ig]].'''

-	'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben; a reformmozgalmak pártolója volt.	+	'''26 évesen került Békéscsabára, ahol ügyvédi kinevezését követően irodát nyitott.''' A nagyobb grófi uradalmak ügyészükké is megválasztották. Jelentős szerepet játszott a közéletben, a reformmozgalmak pártolója volt.

-	Csabán az [[1836]]. évi úrbéri törvények alapján '''megindult a legelőelkülönítés''' a város és földesurai között. Urszinyi [[1844\|1844-ben]] valamennyi földesúr nevében - amikor már ő is úrbéres földek tulajdonosa volt - mindkét felet '''kielégítő egyezséget köttetett'''. [[1845\|1845-ben]] ~~a már megnyert bizalom alapján, tevékeny~~ '''szerepet játszott az örökváltsági és ~~–vételi~~ szerződés elkészítésében'''. ~~(Igaz, több mint negyedszázadon át nyögte a község a megváltás terheit, amit elkerülhetett volna, hogyha három évig vár az örökváltsági akció megindításával.)~~	+	Csabán az [[1836]]. évi úrbéri törvények alapján '''megindult a legelőelkülönítés'''. [[1845\|1845-ben]] '''szerepet játszott az örökváltsági és -vételi szerződés elkészítésében'''.

-	[[1845]] ~~októberében '''Békés vármegye táblabírója''' (~~[[december 16.\|december 16-ig]]), [[1846\|1846-ban]] a vármegye '''országgyűlési követe''' lett. ~~Létrehozásakor a~~ csabai Casino jegyzője, [[1842\|~~’42~~-től]] választmányi elnöke, [[1847\|~~’47~~-től]] pedig alelnöke volt.	+	[[1845]] októberétől [[december 16.\|december 16-ig]] '''Békés vármegye táblabírója''' volt, majd [[1846\|1846-ban]] a vármegye '''országgyűlési követe''' lett. A csabai Casino első jegyzője, [[1842\|1842-től]] választmányi elnöke, [[1847\|1847-től]] pedig alelnöke volt.

-	~~A szabadságharc idején, amikor Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, az~~ [[~~1849~~]]. [[június 13.\|június 13-ai]] ~~tisztújításon~~ '''főbírói kinevezést kapott''' az alig 34 éves ügyvéd. Jelölt volt még a pozícióra Koricsánszky István és id. Omazta Zsigmond is. Ebben a felelősségteljes pozícióban nagy érdemeket szerzett a közügyek intézésében.	+	[[1848]]. [[június 13.\|június 13-án ]] Csaba rendezett tanácsú várossá alakult és Urszinyi '''főbírói kinevezést kapott'''.

-	'''A világosi fegyverletétel után ~~ő is~~ visszavonult''' a közélettől, ~~még az ügyvédi gyakorlattal is felhagyott. Birtokára vonult vissza, ahol~~ '''gazdasága vezetésével foglalkozott'''. Csaba egyik legnagyobb területtel rendelkező birtokosa volt ~~(403 katasztrális holddal)~~. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: '''a csabai evangélikus egyház, majd esperesi felügyelő lett''' ~~([[1859\|1859-es]] lemondásáig). Fellépett az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen~~. A magyar nyelvű evangélikus istentisztelet csabai felterjesztésének Urszinyi Andor ~~békéscsabai~~ lakása adott otthont.	+	'''A világosi fegyverletétel után visszavonult''' a közélettől, és '''gazdasága vezetésével foglalkozott'''. Csaba egyik legnagyobb területtel rendelkező birtokosa volt. Az egyházi ügyektől azonban nem szakadt el: '''a csabai evangélikus egyház felügyelője, majd esperesi felügyelő lett'''. A magyar nyelvű evangélikus istentisztelet csabai felterjesztésének Urszinyi Andor lakása adott otthont.

-	'''Az 1860-as években''' az osztrák nyomás enyhülését követően '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi ~~főiskola számára~~ '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''', hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ~~azonban~~ ismét visszavonult birtokára.	+	'''Az 1860-as években''' – az osztrák nyomás enyhülését követően – '''újból közszereplést vállalt'''. A szarvasi főiskolán '''[[1860\|1860-ban]] ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' hetedik és nyolcadik osztályos protestáns tanulók számára. '''[[1861\|1861-ben]] Békés vármegye másodalispánjává választották.''' Az alkotmány felfüggesztésekor ismét visszavonult birtokára.

-	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''~~. Ők dolgozták ki az alapszabályt, majd buzdították a kétkedőket az egylet megvalósítása érdekében~~. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A ~~gazdasági~~ gyűléseken indult ~~meg~~ újra ~~és bontakozott ki - Bécs tudta nélkül -~~ a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg ~~Urszinyit~~. Ezt a tisztséget ~~egészen~~ [[1870\|1870-ig]] látta el. ~~Ugyancsak~~ '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''~~alföld-fiumei~~ vasút kialakításában'''.	+	Ebben az időben '''barátságot kötött Trefort Ágostonnal''', akivel az egész megyére kiható '''gazdasági egylet létrehozásán fáradozott'''. Az egylet sokat tett a vármegye elmaradott mezőgazdaságának átalakításáért, évtizedeken át irányította a vármegye gazdasági életét. A gyűléseken indult újra a helyi politikai élet. '''[[1861\|1861-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották''' meg. Ezt a tisztséget [[1870\|1870-ig]] látta el. Szintén '''Treforttal együtt munkálkodott''' a község fejlődésében meghatározó szerepet játszó '''alföld–fiumei vasút kialakításában'''.

-	~~Urszinyi a bíráskodást a sporttól sem különítette el; az~~ [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen ~~bírói tevékenységet látott el~~. Igazgatósági tagja volt a ~~Békés-Csabai~~ Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|~~városháza~~]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. ~~Emellett szerepelt~~ a község virilis képviselői között is.	+	Az [[1868\|1868-as]] békéscsabai lóversenyen bíróként vett részt. Igazgatósági tagja volt a Békés–Csabai Takarékpénztár Egyesületnek, ami [[1872\|1872-ben]] kezdte meg működését. A [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] [[1872\|1872-es]] avatóünnepségén ő is köszöntőbeszédet mondott. Az [[1873\|1873-as]] bécsi világkiállítás országos fiókbizottságának tagja volt. Szerepelt a község virilis képviselői között is.

-	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] mivel már gerendási birtokán élt, a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.	+	'''Az 1870-es évektől''' kezdve romló egészségi állapota és felesége elvesztése miatt végleg '''visszavonult a közélettől'''. [[1877\|1877-ben]] – mivel már gerendási birtokán élt – a csabai házát Beliczey Rezsőnek adta el.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* ~~Emlékét~~ [[1910\|1910-től]] utca őrzi Békéscsabán. (~~Majd~~ [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)	+	* [[1910\|1910-től]] emlékét utca őrzi Békéscsabán. ([[1910\|1910-től]] Urszinyi utca, [[1938\|1938-tól]] Urszinyi Andor utca.)
-	* [[2014]] ~~óta munkássága előtt~~ Békéscsabán [[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|~~emléktábla~~]] ~~tiszteleg~~.	+	* [[2014\|2014-ben]] Békéscsabán [[Urszinyi Andor-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.

	== Források ==		== Források ==

←Régebbi változat		A lap 2019. március 16., 15:52-kori változata
36. sor:		36. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A világkiállitásról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=34&layout=s Békés, 1. évf. 8. szám, 1872. május 26. 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* A világkiállitásról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=34&layout=s Békés, 1. évf. 8. szám (1872. május 26.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Békés, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=10&layout=s ~~1. évf. 3. szám, 1872. április 21.~~ 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Békés, 1. évf. 3. szám (1872. április 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=10&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Békésmegyei Közlöny, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=88&layout=s ~~4. évf. 24. szám, 1877. március 25.~~ 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 24. szám (1877. március 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=88&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
	* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1981. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1981. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. ~~60-111~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 60–111. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm.Hiv., 1991. 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=62&layout=s Békés, 6. évf. 14. szám, 1887. április 3. 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Halálozás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=62&layout=s Békés, 6. évf. 14. szám (1887. április 3.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontógiája (1699) ~~1715-1950~~ : főispánok és alispánok. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. ~~214-215~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontógiája (1699) 1715–1950 : főispánok és alispánok. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 214–215. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Községi élet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=21&layout=s Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 6. szám, 1877. január 21. 2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Községi élet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=21&layout=s Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 6. szám (1877. január 21.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Nagy Károly: Urszinyi Andor. In: Békés. 6. évf. 14. ~~sz.~~ (1887. április 3.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Nagy Károly: Urszinyi Andor. In: Békés, 6. évf. 14. szám (1887. április 3.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1859/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=470&layout=s ~~2. évf. 1859.~~ 929. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 2. évf., 1859. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1859/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=470&layout=s 929. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Tudósítvány a Békési Ág. Hitv. Ev. Esperesség Szarvasi Főtanodájáról az 1859/60-diki tanévben. Arad, 1860. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33232_1859/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=33&layout=s 34. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Tudósítvány a Békési Ág. Hitv. Ev. Esperesség Szarvasi Főtanodájáról az 1859/60-diki tanévben. Arad, 1860. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33232_1859/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=33&layout=s 34. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny. 14. évf. 26. ~~sz.~~ (1887. március 31.) ~~2-3~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Urszinyi Andor. In: Békésmegyei Közlöny, 14. évf. 26. szám (1887. március 31.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Vadász és Versenylap, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1868/?query=urszinyi%20&pg=243&layout=s ~~12. évf. 1868.~~ 240. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)	+	* Vadász és Versenylap, 12. évf., 1868. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1868/?query=urszinyi%20&pg=243&layout=s 240. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
-	* Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. ~~1860-1896~~. Békéscsaba : Corvina ny., 1896. ~~45-47~~. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története. 1860–1896. Békéscsaba : Corvina ny., 1896. 45–47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Csabai élet a közelmultból. III. rész. (2). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=275&layout=s Körösvidék, 2. évf. 206. szám, 1921. szeptember 17. 2. p.]	+	* Csabai élet a közelmultból. III. rész. (2). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=275&layout=s Körösvidék, 2. évf. 206. szám (1921. szeptember 17.) 2. p.]
-	* Evang. esperességi közgyülés B.-Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=157&layout=s Békés, 6. évf. 36. szám, 1887. szeptember 4. 2. p.]	+	* Evang. esperességi közgyülés B.-Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22urszinyi%20andor%22&pg=157&layout=s Békés, 6. évf. 36. szám (1887. szeptember 4.) 2. p.]

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
	* Urszinyi Andor [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_U04@0520 gyászjelentése]		* Urszinyi Andor [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_U04@0520 gyászjelentése]
-	* Urszinyi Andor. In: [http://www.bekes-archiv.hu/id-466-urszinyi_andor.html Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára honlapja]	+	* Urszinyi Andor In: [http://www.bekes-archiv.hu/id-466-urszinyi_andor.html Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára honlapja]

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]