Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása, formázás

2021-08-24T10:42:08Z

Belső hivatkozások javítása, formázás

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-08T13:53:44Z

Belső hivatkozások javítása

Ker0: Tevan-nyomda (Békéscsaba) lapot átneveztem Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba) névre: Ezen a néven üzemelt valójában, a rövidített neve volt a Tevan Nyomda.

2020-06-19T08:54:25Z

Tevan-nyomda (Békéscsaba) lapot átneveztem Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba) névre: Ezen a néven üzemelt valójában, a rövidített neve volt a Tevan Nyomda.

←Régebbi változat

A lap 2020. június 19., 08:54-kori változata

Jzoltan: + emléktábla fotója

2020-06-10T08:23:26Z

+ emléktábla fotója

←Régebbi változat		A lap 2020. június 10., 08:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Tevan emlektabla Ibsenhaz.jpg\|bélyegkép\|200px\|Emléktábla a nyomda helyén]]
		+
	== Kezdeti évek ==		== Kezdeti évek ==
	[[Fájl:Sorsjegyek TevanAdolf 1904.jpg\|bélyegkép\|200px\|Sorsjegyek kaphatók Tevan Adolfnál]]		[[Fájl:Sorsjegyek TevanAdolf 1904.jpg\|bélyegkép\|200px\|Sorsjegyek kaphatók Tevan Adolfnál]]

Jzoltan: Képek feltöltése

2020-05-08T12:03:32Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 8., 12:03-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Kezdeti évek ==		== Kezdeti évek ==
		+	[[Fájl:Sorsjegyek TevanAdolf 1904.jpg\|bélyegkép\|200px\|Sorsjegyek kaphatók Tevan Adolfnál]]
	[[Lepage Lajos (1859‒1919)\|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903\|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.\|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.		[[Lepage Lajos (1859‒1919)\|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903\|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.\|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.

7. sor:		8. sor:
	== A kiadóvállalat megalapítása ==		== A kiadóvállalat megalapítása ==
	[[Fájl:Tevan konyvtar Corvina1918.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Tevan-könyvtár hirdetése a Corvina folyóiratban]]		[[Fájl:Tevan konyvtar Corvina1918.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Tevan-könyvtár hirdetése a Corvina folyóiratban]]
		+	[[Fájl:ForelAgoston Korunkkulturtorekvesei Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Forel Ágoston: Korunk kulturtörekvései (Tevan, 1912)]]
		+	[[Fájl:AnatoleFrance NyarsforgatoJakabmesei Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi (Tevan, 1918)]]
		+	[[Fájl:PetofiSAzapostol Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Petőfi Sándor: Az apostol (Tevan, 1920)]]
	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''.		A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''.
	'''[[1910\|1910-ben]] elkészült az első könyv''', amely a „Nil” néven író szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella ''El nem küldött levelek'' c. verseit tartalmazta. Az írónő férje, Rozsnyai Kálmán és barátja, Franyó Zoltán '''bevezették Tevant a budapesti írói körökbe''', ahol a képzőművészet és más művészeti ág képviselőivel is találkozhatott, s '''az üzleti kapcsolat sok esetben barátivá alakult'''.		'''[[1910\|1910-ben]] elkészült az első könyv''', amely a „Nil” néven író szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella ''El nem küldött levelek'' c. verseit tartalmazta. Az írónő férje, Rozsnyai Kálmán és barátja, Franyó Zoltán '''bevezették Tevant a budapesti írói körökbe''', ahol a képzőművészet és más művészeti ág képviselőivel is találkozhatott, s '''az üzleti kapcsolat sok esetben barátivá alakult'''.

Jzoltan: Kiegészítések

2020-05-08T11:32:06Z

Kiegészítések

←Régebbi változat		A lap 2020. május 8., 11:32-kori változata
2. sor:		2. sor:
	[[Lepage Lajos (1859‒1919)\|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903\|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.\|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.		[[Lepage Lajos (1859‒1919)\|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903\|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.\|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.

-	'''A Tevan-nyomda és kiadóvállalat [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult útjára'''~~, ezzel egy időben ugyanitt Tevan a szatócsüzletét is megnyitotta~~. A bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.	+	'''A Tevan-nyomda és kiadóvállalat [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult útjára'''. A bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.
	A Tevan-nyomdában nyomtatták a [[Békésmegyei Híradó (2)\|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), az [[Igaz Eszme]] (1904), a [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), a [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), a [[Radikális Újság]] (1907), a [[Békésvármegye (2)\|Békésvármegye]] (1908‒1909), a [[Békési Újság (1)\|Békési Újság]] (1909), a Békésmegyei Napló (1910‒1911) és a [[Magyar Gépész]] (1910) című folyóiratokat. Tevan másfél évig volt a tulajdonosa a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen.		A Tevan-nyomdában nyomtatták a [[Békésmegyei Híradó (2)\|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), az [[Igaz Eszme]] (1904), a [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), a [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), a [[Radikális Újság]] (1907), a [[Békésvármegye (2)\|Békésvármegye]] (1908‒1909), a [[Békési Újság (1)\|Békési Újság]] (1909), a Békésmegyei Napló (1910‒1911) és a [[Magyar Gépész]] (1910) című folyóiratokat. Tevan másfél évig volt a tulajdonosa a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen.

	== A kiadóvállalat megalapítása ==		== A kiadóvállalat megalapítása ==
	[[Fájl:Tevan konyvtar Corvina1918.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Tevan-könyvtár hirdetése a Corvina folyóiratban]]		[[Fájl:Tevan konyvtar Corvina1918.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Tevan-könyvtár hirdetése a Corvina folyóiratban]]
-	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.	+	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''.
		+	'''[[1910\|1910-ben]] elkészült az első könyv''', amely a „Nil” néven író szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella ''El nem küldött levelek'' c. verseit tartalmazta. Az írónő férje, Rozsnyai Kálmán és barátja, Franyó Zoltán '''bevezették Tevant a budapesti írói körökbe''', ahol a képzőművészet és más művészeti ág képviselőivel is találkozhatott, s '''az üzleti kapcsolat sok esetben barátivá alakult'''.
		+	Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.

-	'''[[1912\|1912-ben]] megalapították a kiadóvállalatot.''' A beruházások ellenére is kicsi volt a nyomdai kapacitás: három szerény nyomógép, három fő szedő, egy fő gépmester, két fő berakónő és Tevan Andor, mint mindenes volt a műhely személyzete.	+	'''[[1912\|1912-ben]] megalapították a kiadóvállalatot.''' A beruházások ellenére is kicsi volt a nyomdai kapacitás: három szerény nyomógép, három fő szedő, egy fő gépmester, két fő berakónő és Tevan Andor, mint mindenes volt a műhely személyzete. Tevan Andor '''célkitűzése''' az volt, hogy '''tartalmilag értékes modern irodalmat, szép külsőben, gondos kivitelezésben, széles rétegek számára elérhetően állítson elő'''.

	A egyedi kiadások mellett '''a Tevan-könyvtár füzetjellegű kiadványait publikálták'''. Tevan Andor rajzolta a borítót, továbbá szerkesztette és lektorálta is a sorozatot. A hazai írókat Ady Endre, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Kaffka Margit, Somlyó Zoltán, a külföldiek közül pedig Balzac, Flaubert, Hauptman, Thomas Mann, Maupassant, Anatole France képviselték. Tíz év alatt 83 cím jelent meg, az ismételt kiadásokkal együtt több mint száz kiadványt publikáltak. A kiadványok – hogy zsebben is elférjenek – 180x210 mm méretűek voltak.		A egyedi kiadások mellett '''a Tevan-könyvtár füzetjellegű kiadványait publikálták'''. Tevan Andor rajzolta a borítót, továbbá szerkesztette és lektorálta is a sorozatot. A hazai írókat Ady Endre, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Kaffka Margit, Somlyó Zoltán, a külföldiek közül pedig Balzac, Flaubert, Hauptman, Thomas Mann, Maupassant, Anatole France képviselték. Tíz év alatt 83 cím jelent meg, az ismételt kiadásokkal együtt több mint száz kiadványt publikáltak. A kiadványok – hogy zsebben is elférjenek – 180x210 mm méretűek voltak.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-03-11T16:57:27Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. március 11., 16:57-kori változata
6. sor:		6. sor:

	== A kiadóvállalat megalapítása ==		== A kiadóvállalat megalapítása ==
		+	[[Fájl:Tevan konyvtar Corvina1918.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Tevan-könyvtár hirdetése a Corvina folyóiratban]]
	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.		A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.

Jzoltan: + Kapcsolódó irodalom

2020-03-11T16:09:49Z

+ Kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2020. március 11., 16:09-kori változata
39. sor:		39. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Füzesné Hudák Julianna: Kiállítás és ajánló bibliográfia a Tevan Nyomda alapításának centenáriuma alkalmából : Kner Nyomdaipari Múzeum, 2003 május 14.~~-augusztus~~ 31., Gyomaendrőd. Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda Rt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Füzesné Hudák Julianna: Kiállítás és ajánló bibliográfia a Tevan Nyomda alapításának centenáriuma alkalmából : Kner Nyomdaipari Múzeum, 2003 május 14.–augusztus 31., Gyomaendrőd. Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda Rt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
49. sor:		49. sor:
	* Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon : fejezetek a magyarországi nyomdászat 500 éves történetéből. Budapest : Táncsics, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon : fejezetek a magyarországi nyomdászat 500 éves történetéből. Budapest : Táncsics, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.) 5‒6. p.		* Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.) 5‒6. p.
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* A Tevan nyomda- és kiadóvállalat történetéből, 1903–1949. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. ; Gyoma : Kner Nyomda, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Csapó Mária: Iratok a Tevan Nyomda államosításának történetéhez. In: Békési Élet, 24. évf. 3. szám (1989) 319‒330. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Ecsedy Judit, V.: Könyvnyomtatás Békés Megyében. In: [https://epa.oszk.hu/00800/00892/00091/pdf/EPA00892_magyar_grafika_2018_06_050-062.pdf Magyar Grafika, 62. évf. 6. szám (2018) 50‒62. p.]
		+	* Gaál Endre: A Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat történetéből (1903–1949). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1979/?pg=386&layout=s Békési Élet, 14. évf. 3. szám (1979) 387‒388. p.]
		+	* Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintái : a mintakönyv hasonmásával. Gyoma : Kner Nyomda, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintakönyve. In: Békési Élet, 17. évf. 1. szám (1982) 95‒106. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintakönyve. (Második rész) In: Békési Élet, 17. évf. 2. szám (1982) 240‒252. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintakönyve. (Harmadik rész) In: Békési Élet, 17. évf. 3. szám (1982) 355‒367. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Haiman György: A Tevan Nyomda 1944. évi leltára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1976/?pg=130&layout=s Békési Élet, 11. évf. 1. szám (1976) 129‒131. p.]
		+	* Horváth Géza: A Kner nyomda II-es üzeme felvette Tevan Andor nevét. In: Magyar Grafika, 34. évf. 1. szám (1990) 27‒28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Malatyinszki József: A békéscsabai lapnyomda története. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Tevan Andor Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada. In: [http://barkaonline.hu/archivum/barka_200306.pdf Bárka, 11. évf. 6. szám (2003) 142‒144. p.]
		+	* Malatyinszki József: Nyomdász arcképcsarnok. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Szent-Györgyi Albert Gimn., Szakközépisk. és Koll., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Mit gyárt a 100 éve alapított Kner Nyomda? In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MuszakiElet_1982_2/?pg=244&layout=s Műszaki Élet, 37. évf. 21. szám (1982. október 14.) 17. p.]
		+	* Papp János: A szép könyv dicsérete : a Tevan könyvek kritikái. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Papp János: Centenáriumi gondolatok Tevan Andorról, a kiadóról és könyvművészről. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarGrafika_1990/?pg=40&layout=s Magyar Grafika, 34. évf. 1. szám (1990) 39‒45. p.]
		+	* Papp János: Rédei Ildikó: A Tevan nyomda- és kiadóvállalat kiadványainak bibliográfiája. In: Békési Élet, 18. évf. 1. szám (1983) 138. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Pataki Márta, N.: Dr. Gaál Endre: A Tevan Nyomda betűmintái. In: Magyar Grafika, 30. évf. 2. szám (1986) 62‒64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Petőcz Károly - Szabó Ferenc: A Tevan-nyomda és a magyar nyomdakultúra. In: Magyar Grafika, 22. évf. 6. szám (1978) 47‒53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Pogány György: A magyar könyvgyűjtő kalauza. Budapest : Kiss József könyvkiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Pogány György: Rédei Ildikó: A Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat kiadványainak bibliográfiája. In: Könyvtáros, 32. évf. 1. szám (1982) 46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Rédei Ildikó: A Tevan nyomda és kiadóvállalat kiadványainak bibliográfiája. Budapest : MNKV, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Tevan amatőr könyvek, 1913–1943. Budapest : Magvető ; Gyoma ; Békéscsaba : Kner Ny., 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Tevan Andor: A könyv évezredes útja. Budapest : Művelt Nép, 1956 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Tevan Andor: Tevan Andor levelesládájából. Budapest : Gondolat, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Ván Hajnalka: A Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „== Kezdeti évek == Lepage Lajos nyomdász és könyvkereskedő 1903-ban felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (185…”

2020-03-11T15:04:40Z

Új oldal, tartalma: „== Kezdeti évek == Lepage Lajos nyomdász és könyvkereskedő 1903-ban felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (185…”

Új lap

== Kezdeti évek ==
[[Lepage Lajos (1859‒1919)|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.

'''A Tevan-nyomda és kiadóvállalat [[1903]]. [[április 1.|április 1-jén]] indult útjára''', ezzel egy időben ugyanitt Tevan a szatócsüzletét is megnyitotta. A bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.
A Tevan-nyomdában nyomtatták a [[Békésmegyei Híradó (2)|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), az [[Igaz Eszme]] (1904), a [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), a [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), a [[Radikális Újság]] (1907), a [[Békésvármegye (2)|Békésvármegye]] (1908‒1909), a [[Békési Újság (1)|Békési Újság]] (1909), a Békésmegyei Napló (1910‒1911) és a [[Magyar Gépész]] (1910) című folyóiratokat. Tevan másfél évig volt a tulajdonosa a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen.

== A kiadóvállalat megalapítása ==
A nyomdaalapító Tevan [[1907|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889-1955)|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.

'''[[1912|1912-ben]] megalapították a kiadóvállalatot.''' A beruházások ellenére is kicsi volt a nyomdai kapacitás: három szerény nyomógép, három fő szedő, egy fő gépmester, két fő berakónő és Tevan Andor, mint mindenes volt a műhely személyzete.

A egyedi kiadások mellett '''a Tevan-könyvtár füzetjellegű kiadványait publikálták'''. Tevan Andor rajzolta a borítót, továbbá szerkesztette és lektorálta is a sorozatot. A hazai írókat Ady Endre, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Kaffka Margit, Somlyó Zoltán, a külföldiek közül pedig Balzac, Flaubert, Hauptman, Thomas Mann, Maupassant, Anatole France képviselték. Tíz év alatt 83 cím jelent meg, az ismételt kiadásokkal együtt több mint száz kiadványt publikáltak. A kiadványok – hogy zsebben is elférjenek – 180x210 mm méretűek voltak.

[[1913|1913-ban]] '''elindították a bibliofil jellegű Tevan amatőr könyveket'''. Az illusztrációkat a kor neves művészei, Major Henrik, Divéky József (linó és fametszet), Korda Géza fametsző, Kolozsvári Sándor, Hincz Gyula készítették. Összesen tizennégy kötet jelent meg a sorozatban. Szíj Rezső így jellemezte a Tevan amatőr sorozatot: ''„csak a betű és a papír fehér felülete az, amiből a könyv felépül. Kevés beszédű címlapok, mérsékelten és elegánsan díszített borítékok, fedelek táblák jelentik, hogy mostantól kezdve eddig vajmi ritkán látott, vagy legalábbis majdnem száz évvel azelőtt látott nemes tipográfiai felfogás indul el korszerű formában egy vidéki kisváros officinájából.”''

== A Tanácsköztársaság és a román megszállás időszaka ==
'''Tevan Andor [[1916]]. [[január 1.|január 1-jén]]''' a törvény előtti felelősség tekintetében is '''átvette a nyomda vezetését''' 62 éves apjától. A Tevan-nyomda [[1917]]. [[június 30.|június 30-ig]], tizennégy éven át működött első helyén. Tevan Adolf Goldberger Sámuelnek adta el könyv-, papír- és zenemű-kereskedését (amely végül [[1920|1920-ban]] szüntette meg működését), '''a nyomda pedig a Baross utcába költözött'''. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a cég köztulajdonba került, Tevan Andort azonban ‒ szaktudását megbecsülve ‒ vezető pozícióban hagyták meg a helyi tanácshatalom vezetői. [[1919]]. [[április 29.|április 29-én]] Békéscsabát elfoglalták a román királyi csapatok, a megszállt terülek nagyobb nyomdáinak gépállományát pedig leszerelték és elvitték. Tevan Adolf és Tevan Andor [[1919]] júniusában a nyomdát színleg egy liptószentmiklósi cégnek, a Bradska Jednotának adta el, s így, mint külföldi üzemet, sikerült megmenteni a román hatóságoktól, sőt még román megrendeléseket is kaptak. [[1920]] januárjában a Tevan-nyomda két nagy és egy kézisajtóval működött, és harminc munkást alkalmazott. A magas létszám oka elsődlegesen az volt, hogy a román megszállás alatt álló erdélyi és bánáti települések nehezen találtak kapcsolatot a budapesti nyomdákkal, ezért itt rendelték meg szükséges nyomtatványaikat.

Tevan felelősséget érzett az üzemben dolgozók és családjaik boldogulásáért. Felismerte, hogy elképzeléseit csak a munkatársak aktív részvételével valósíthatja meg. Tisztelte munkatársait, a ''Narancsliget az Északi-sarkon : a nyomda könyvkiadásának történetéből'' c. munkájában név szerint fel is sorolta néhány munkatársát, valamint nyomdai munkásságukról is írt. Szerinte minden dolgozó ''„egytől egyig hivatása magaslatán állt”''. Megemlékezett fiáról Tevan Pálról is, aki szintén Bécsben tanulta a nyomdász mesterséget. Művelt, éles észjárású, különleges tehetségű emberként jellemezte, [[1936]] és [[1943]] között vett részt a nyomda munkájában. Tevan Pál a háború áldozata lett.

'''Tevan Andor új termelésszervezési módszereket vezetett be.''' A megrendelések adatait a nyomdakönyvbe és a munkatáskára rögzítette, a többi feladatot a művezetőre bízta. A gépmesterek feladatait a nyomtatási folyamatokra fókuszálta, az általuk korábban végzett forma-előkészítés, revízió és festékkeverés feladatait más kollégákra bízta, így a nyomógépek kihasználtsága nőtt. A vezetőktől és az alkalmazottaktól önállóságot követelt. A közvetlen párbeszédek, a munkavégzés során szerzett gyakorlatok segítették a dolgozók szakmai fejlődését, és a nyomda egyedi szellemiségének kialakulását.

== Változások az 1920-as évektől ==
Az apróbb nyomtatványok, újságok, könyvek gyártása mellett '''kifizetődőbb nyomdatermékek előállítása vált szükségessé'''. A bécsi iskola hatására Tevan elsősorban az igényes grafikai és nyomdai kivitelben készült '''csomagolóeszközök''' előállításában látta a lehetőséget, melyekhez célgépeket és újabb nyomógépeket kellett vásárolnia. Megnőtt a korábban gyártott kereskedelmi nyomtatványok száma is. Az új termékek gyártását a dolgozókkal is el kellett fogadtatnia. A tervezéshez erre képzett grafikusokat alkalmazott, bevezette a színnyomást, együttműködött testvérével, Tevan Lászlóval, akinek a nyomda közelében dobozgyára volt. A színes nyomtatás, a minőség, a határidő következetes betartása és Tevan árpolitikája néhány év alatt eredményes lett.

Az 1920-as évektől a megrendelőik lettek olyan cégek, akiknek '''hajlított dobozokat, címkéket, tasakokat''' (pl.: [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Béla]] gyógyszertár – Békéscsaba, Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. – Budapest, Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt. – Budapest, Guttmann és Fekete harisnyagyára, Selyem és Gyapjúgyár Rt.) vagy '''kereskedelmi nyomtatványokat''' (pl,: Sarkadi Cukorgyár Rt.) szállított. A politikai szervezeteknek nyomtatványokat is készített. Szokatlan megoldás volt, hogy egy vidéki nyomda Budapesten keressen és találjon megrendelőket. Akik a nyomdatermékek alapján alkottak véleményt úgy gondolták, hogy a város szellemisége Oxfordhoz hasonló. A fellelhető nyomdakönyvek [[1938]]–[[1949]] időszakára tudnak tájékoztatást nyújtani, amelyből kiderül, hogy évente 1000–1200 megrendelést teljesített a nyomda.

A dobozok, címkék grafikái eltérő betűtípusokat igényeltek, így Tevan további betűcsaládokat vásárolt, mely kellően reprezentálta a kor művészeti irányzatait. Az 1930-as évek betűmintakönyve 18 típust sorol fel. A nyomógépek száma [[1929|1929-ben]] és [[1937|1937-ben]] egyaránt hét volt, [[1940|1940-ben]] kilenc, [[1941|1941-ben]] pedig tíz, ebből egy stancagéppel, és ezen felül egy kis vágógéppel rendelkeztek. Az egész géppark eléggé elavult volt, de a városban csak itt volt vonalazógép, sarokvágó, valamint három kötészeti prés. A létszám [[1929|1929-ben]] tizenhárom fő, [[1939|1939-ben]] pedig harminckettő fő volt. Az 1940-es évekre a nyomda elérte a középüzemi szintet. [[1944]] februárjában a létszám hetvenegy fő volt. Ekkor Tevan átalakításhoz, bővítéshez kezdett.

== A második világháború utáni évek ==
'''[[1944]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] az üzemet bezárták''', Tevan Andort munkaszolgálatra vitték, a megkezdett épületfelújítás és bővítés pedig félbemaradt. '''[[1945]]. [[március 15.|március 15-én]] újraindult az üzem''' Tevan Gábor és Kiss Gábor műszaki vezető irányításával. [[1945]] májusában hazatért Tevan Andor is, a dolgozók munkára jelentkeztek és a korábbi rendszer szerint folyt a csomagolóeszközök és a kereskedelmi nyomtatványok gyártása. Pénzszűke és anyagellátási nehézségek miatt '''a könyvkészítés háttérbe szorult''', de nem szűnt meg. A nyomdaalapítás 40. évfordulójára kiadott Heltai Gáspár ''Esopus''-át [[1947]] karácsonyára újra kiadták (Keleti Arthúr átdolgozásában), majd pedig Jankai Tibor szénrajzait is ''Mártírok'' címmel. [[1948]] karácsonyára elkészült Anatole France ''Nyársforgató Jakab meséi'' c. könyve. A linóleum dúcokat és a tipográfiát Tevan készítette. A kiadvány szakmai körökben is általános sikert aratott, továbbá az év könyvének is megválasztották, '''a nyomda pedig Pro Arte díjat kapott'''.

'''Tevan Andor''' látva az aktuális politikai folyamatokat, '''[[1949|1949-ben]] felajánlotta nyomdáját az államnak'''. Úgy gondolta, a minőség fenntartása érdekében műszaki igazgatóként maradhat. [[1949]]. [[május 13.|május 13-tól]] munkásigazgatót neveztek ki az üzem vezetésére, Tevan Andor alkalmazottként tovább dolgozhatott saját üzemében. '''[[1950|1950-től]] a nyomda a Békési Nyomda Nemzeti Vállalat nevet viselte''', Tevant pedig elküldték a gyártól.

== Az átalakulások ==
A Békési Nyomda minisztériumi felügyelet alá került és előbb a Körösvidéki ([[1947]]), majd a Gyomai nyomdával ([[1952]]) vonták össze. A berendezéseket és a betűkészleteket is felül kellett vizsgálni. Békéscsabán ekkor huszonkét kisebb nyomdát szüntettek meg. A létszám ötven főről száznegyvennégy főre duzzadt, ami minőségromlást eredményezett. [[1955]]. [[január 1.|január 1-jén]] a laprészleget és a gyomai nyomdát leválasztották, a profil pedig a csomagolóanyag-gyártás lett. [[1957]] nyarán jóváhagyták a Békési Nyomda első rekonstrukcióját (építkezés, gépek, vásárlása, szakmunkás- és vezetőképzés). [[1958|1958-ban]] egy 15 éves tervjavaslat készült. [[1961|1961-ben]] megkezdődött a második fejlesztés előkészítése, az üzem létszáma 329 fő volt.

'''[[1964]]. [[április 30.|április 30-án]] a Békési Nyomda egyesült a gyomai üzemmel, és a Kner nyomda nevet kapta.''' Még szinte be sem fejeződött a második beruházás, mikor már el is kezdték a III. rekonstrukció előkészítését, amely [[1971|1971-ben]] került átadásra. '''Tevan Andor''' neve sokáig nem kerülhetett számításba. '''Születésének 100. évfordulóján, [[1987|1987-ben]] programsorozatot szerveztek és [[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Kner Nyomda)|emléktáblát]] avattak''' a Kner nyomda aulájában. A Kner nyomda II-es üzeme felvette a Tevan üzem nevet, Tevan könyvesbolt nyílt, Tevan Andor könyvkiadó alakult, az újonnan épült nyomdaipari szakközépiskola pedig Tevan Andorról lett elnevezve. A gazdasági változások miatt a felsorolt intézmények megszűntek vagy átalakultak, nevük megváltozott, de az emléktáblát még őrzik. Tevan Andor munkásságáról így írt Petőcz Károly: ''"... „az Alföld legmélyén” dolgozott egy irodalmár, művészetpártoló, ipari szervező, termelést rendszerező megszállott, akinek az volt a szerepe mindössze, hogy ”az Északi-sarkon narancsligetet” próbált telepíteni."''

== Források ==
* Füzesné Hudák Julianna: Kiállítás és ajánló bibliográfia a Tevan Nyomda alapításának centenáriuma alkalmából : Kner Nyomdaipari Múzeum, 2003 május 14.-augusztus 31., Gyomaendrőd. Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda Rt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén : a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Soltész Zoltánné: A magyar könyvnyomtatás képeskönyve 1473‒1973. Budapest : Magyar Iparművészeti Főiskola, 1973
* Száz éve született Tevan Andor : megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szíj Rezső: Tevan Andor kiadói munkássága. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia, 4. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon : a nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon : fejezetek a magyarországi nyomdászat 500 éves történetéből. Budapest : Táncsics, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.) 5‒6. p.

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Könyvkiadók]]
[[Kategória:Békéscsabai vállalkozások]]
[[Kategória:Vállalkozások]]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 8., 13:53-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Kezdeti évek ==		== Kezdeti évek ==
	[[Fájl:Sorsjegyek TevanAdolf 1904.jpg\|bélyegkép\|200px\|Sorsjegyek kaphatók Tevan Adolfnál]]		[[Fájl:Sorsjegyek TevanAdolf 1904.jpg\|bélyegkép\|200px\|Sorsjegyek kaphatók Tevan Adolfnál]]
-	[[Lepage Lajos (~~1859‒1919~~)\|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903\|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.\|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.	+	[[Lepage Lajos (1859–1919)\|Lepage Lajos]] nyomdász és könyvkereskedő [[1903\|1903-ban]] felajánlotta megvételre barátjának, [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület [[Békéscsaba]] tulajdonában volt). Tevan [[1903]]. [[március 16.\|március 16-án]] nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.

	'''A Tevan-nyomda és kiadóvállalat [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult útjára'''. A bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.		'''A Tevan-nyomda és kiadóvállalat [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult útjára'''. A bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.
13. sor:		13. sor:
	[[Fájl:AnatoleFrance NyarsforgatoJakabmesei Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi (Tevan, 1918)]]		[[Fájl:AnatoleFrance NyarsforgatoJakabmesei Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi (Tevan, 1918)]]
	[[Fájl:PetofiSAzapostol Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Petőfi Sándor: Az apostol (Tevan, 1920)]]		[[Fájl:PetofiSAzapostol Tevan.jpg\|bélyegkép\|200px\|Petőfi Sándor: Az apostol (Tevan, 1920)]]
-	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (~~1889-1955~~)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''.	+	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, [[Tevan Andor (1889–1955)\|Andort]], aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – '''fiának adta át a nyomda vezetését'''.
	'''[[1910\|1910-ben]] elkészült az első könyv''', amely a „Nil” néven író szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella ''El nem küldött levelek'' c. verseit tartalmazta. Az írónő férje, Rozsnyai Kálmán és barátja, Franyó Zoltán '''bevezették Tevant a budapesti írói körökbe''', ahol a képzőművészet és más művészeti ág képviselőivel is találkozhatott, s '''az üzleti kapcsolat sok esetben barátivá alakult'''.		'''[[1910\|1910-ben]] elkészült az első könyv''', amely a „Nil” néven író szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella ''El nem küldött levelek'' c. verseit tartalmazta. Az írónő férje, Rozsnyai Kálmán és barátja, Franyó Zoltán '''bevezették Tevant a budapesti írói körökbe''', ahol a képzőművészet és más művészeti ág képviselőivel is találkozhatott, s '''az üzleti kapcsolat sok esetben barátivá alakult'''.
	Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.		Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt '''a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat''' ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ '''az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált'''.
33. sor:		33. sor:
	Az apróbb nyomtatványok, újságok, könyvek gyártása mellett '''kifizetődőbb nyomdatermékek előállítása vált szükségessé'''. A bécsi iskola hatására Tevan elsősorban az igényes grafikai és nyomdai kivitelben készült '''csomagolóeszközök''' előállításában látta a lehetőséget, melyekhez célgépeket és újabb nyomógépeket kellett vásárolnia. Megnőtt a korábban gyártott kereskedelmi nyomtatványok száma is. Az új termékek gyártását a dolgozókkal is el kellett fogadtatnia. A tervezéshez erre képzett grafikusokat alkalmazott, bevezette a színnyomást, együttműködött testvérével, Tevan Lászlóval, akinek a nyomda közelében dobozgyára volt. A színes nyomtatás, a minőség, a határidő következetes betartása és Tevan árpolitikája néhány év alatt eredményes lett.		Az apróbb nyomtatványok, újságok, könyvek gyártása mellett '''kifizetődőbb nyomdatermékek előállítása vált szükségessé'''. A bécsi iskola hatására Tevan elsősorban az igényes grafikai és nyomdai kivitelben készült '''csomagolóeszközök''' előállításában látta a lehetőséget, melyekhez célgépeket és újabb nyomógépeket kellett vásárolnia. Megnőtt a korábban gyártott kereskedelmi nyomtatványok száma is. Az új termékek gyártását a dolgozókkal is el kellett fogadtatnia. A tervezéshez erre képzett grafikusokat alkalmazott, bevezette a színnyomást, együttműködött testvérével, Tevan Lászlóval, akinek a nyomda közelében dobozgyára volt. A színes nyomtatás, a minőség, a határidő következetes betartása és Tevan árpolitikája néhány év alatt eredményes lett.

-	Az 1920-as évektől a megrendelőik lettek olyan cégek, akiknek '''hajlított dobozokat, címkéket, tasakokat''' (pl.: [[Réthy Béla (~~1862-1935~~)\|Réthy Béla]] gyógyszertár – Békéscsaba, Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. – Budapest, Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt. – Budapest, Guttmann és Fekete harisnyagyára, Selyem és Gyapjúgyár Rt.) vagy '''kereskedelmi nyomtatványokat''' (pl,: Sarkadi Cukorgyár Rt.) szállított. A politikai szervezeteknek nyomtatványokat is készített. Szokatlan megoldás volt, hogy egy vidéki nyomda Budapesten keressen és találjon megrendelőket. Akik a nyomdatermékek alapján alkottak véleményt úgy gondolták, hogy a város szellemisége Oxfordhoz hasonló. A fellelhető nyomdakönyvek [[1938]]–[[1949]] időszakára tudnak tájékoztatást nyújtani, amelyből kiderül, hogy évente 1000–1200 megrendelést teljesített a nyomda.	+	Az 1920-as évektől a megrendelőik lettek olyan cégek, akiknek '''hajlított dobozokat, címkéket, tasakokat''' (pl.: [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Béla]] gyógyszertár – Békéscsaba, Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. – Budapest, Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt. – Budapest, Guttmann és Fekete harisnyagyára, Selyem és Gyapjúgyár Rt.) vagy '''kereskedelmi nyomtatványokat''' (pl,: Sarkadi Cukorgyár Rt.) szállított. A politikai szervezeteknek nyomtatványokat is készített. Szokatlan megoldás volt, hogy egy vidéki nyomda Budapesten keressen és találjon megrendelőket. Akik a nyomdatermékek alapján alkottak véleményt úgy gondolták, hogy a város szellemisége Oxfordhoz hasonló. A fellelhető nyomdakönyvek [[1938]]–[[1949]] időszakára tudnak tájékoztatást nyújtani, amelyből kiderül, hogy évente 1000–1200 megrendelést teljesített a nyomda.

	A dobozok, címkék grafikái eltérő betűtípusokat igényeltek, így Tevan további betűcsaládokat vásárolt, mely kellően reprezentálta a kor művészeti irányzatait. Az 1930-as évek betűmintakönyve 18 típust sorol fel. A nyomógépek száma [[1929\|1929-ben]] és [[1937\|1937-ben]] egyaránt hét volt, [[1940\|1940-ben]] kilenc, [[1941\|1941-ben]] pedig tíz, ebből egy stancagéppel, és ezen felül egy kis vágógéppel rendelkeztek. Az egész géppark eléggé elavult volt, de a városban csak itt volt vonalazógép, sarokvágó, valamint három kötészeti prés. A létszám [[1929\|1929-ben]] tizenhárom fő, [[1939\|1939-ben]] pedig harminckettő fő volt. Az 1940-es évekre a nyomda elérte a középüzemi szintet. [[1944]] februárjában a létszám hetvenegy fő volt. Ekkor Tevan átalakításhoz, bővítéshez kezdett.		A dobozok, címkék grafikái eltérő betűtípusokat igényeltek, így Tevan további betűcsaládokat vásárolt, mely kellően reprezentálta a kor művészeti irányzatait. Az 1930-as évek betűmintakönyve 18 típust sorol fel. A nyomógépek száma [[1929\|1929-ben]] és [[1937\|1937-ben]] egyaránt hét volt, [[1940\|1940-ben]] kilenc, [[1941\|1941-ben]] pedig tíz, ebből egy stancagéppel, és ezen felül egy kis vágógéppel rendelkeztek. Az egész géppark eléggé elavult volt, de a városban csak itt volt vonalazógép, sarokvágó, valamint három kötészeti prés. A létszám [[1929\|1929-ben]] tizenhárom fő, [[1939\|1939-ben]] pedig harminckettő fő volt. Az 1940-es évekre a nyomda elérte a középüzemi szintet. [[1944]] februárjában a létszám hetvenegy fő volt. Ekkor Tevan átalakításhoz, bővítéshez kezdett.