Tevan Adolf (1854–1921) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése, galéria létrehozása

2022-01-11T16:49:03Z

Kép feltöltése, galéria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2022. január 11., 16:49-kori változata
1. sor:		1. sor:
	nyomdaalapító		nyomdaalapító
-	~~[[Fájl:Tevan Adolf Bcs es videke 1909.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében]]~~
-	~~[[Fájl:Tevan hirdetes BIL1907.JPG\|bélyegkép\|300px\|Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában]]~~
-	~~[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja]]~~

	== A Tevan család Békéscsabán ==		== A Tevan család Békéscsabán ==
		+	[[Fájl:Tevan Adolf.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf]]
		+	[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|200px\|Tevan Adolf sírja]]
	A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.		A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.

29. sor:		28. sor:
	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.\|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3.)\|Tevan-emléktáblát]] avatott''' a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)\|Ibsen Ház]]) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.		* A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.\|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3.)\|Tevan-emléktáblát]] avatott''' a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)\|Ibsen Ház]]) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Tevan Adolf Bcs es videke 1909.jpg\|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében
		+	Fájl:Tevan hirdetes BIL1907.JPG\|Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Tevan Adolf (1854‒1921) lapot átneveztem Tevan Adolf (1854–1921) névre: Hosszú kötőjel cseréje

2021-08-24T10:42:38Z

Tevan Adolf (1854‒1921) lapot átneveztem Tevan Adolf (1854–1921) névre: Hosszú kötőjel cseréje

←Régebbi változat

A lap 2021. augusztus 24., 10:42-kori változata

Jzoltan: Korrekció

2021-04-01T11:50:09Z

Korrekció

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-08T13:51:53Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 8., 13:51-kori változata
10. sor:		10. sor:
	Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.\|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.		Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.\|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.

-	Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903\|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (~~1859‒1919~~)\|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893\|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904\|1904-ben]].	+	Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903\|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (1859–1919)\|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893\|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904\|1904-ben]].

	'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902\|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910\|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910\|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912\|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913\|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében.		'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902\|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910\|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910\|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912\|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913\|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében.

-	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (~~1889-1955~~)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (~~1901-1978~~)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.	+	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.
	Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.		Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-09-21T12:51:30Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 21., 12:51-kori változata
1. sor:		1. sor:
	nyomdaalapító		nyomdaalapító
		+	[[Fájl:Tevan Adolf Bcs es videke 1909.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében]]
		+	[[Fájl:Tevan hirdetes BIL1907.JPG\|bélyegkép\|300px\|Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában]]
		+	[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja]]

	== A Tevan család Békéscsabán ==		== A Tevan család Békéscsabán ==
-	~~[[Fájl:Tevan Adolf Bcs es videke 1909.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében]]~~
-	~~[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja.]]~~
	A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.		A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-08-10T10:50:02Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 10., 10:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
	nyomdaalapító		nyomdaalapító
-	~~[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja.]]~~
-	~~== A Tevan család Békéscsabán ==~~

		+	== A Tevan család Békéscsabán ==
		+	[[Fájl:Tevan Adolf Bcs es videke 1909.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében]]
		+	[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja.]]
	A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.		A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.

Ker0: képkorrekció

2020-07-01T18:15:32Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. július 1., 18:15-kori változata
1. sor:		1. sor:
	nyomdaalapító		nyomdaalapító
-		+	[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja.]]
	== A Tevan család Békéscsabán ==		== A Tevan család Békéscsabán ==

13. sor:		13. sor:

	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901-1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.		'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901-1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.
-	~~[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\| Tevan Adolf sírja.]]~~Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.	+	Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.

	== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==		== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==

Gmari, 2020. július 1., 15:48-n

2020-07-01T15:48:56Z

←Régebbi változat		A lap 2020. július 1., 15:48-kori változata
13. sor:		13. sor:

	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901-1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.		'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901-1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.
-		+	[[Fájl:Tevan Adolf sírja.jpg\|bélyegkép\| Tevan Adolf sírja.]]Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.
-	Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.	+

	== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==		== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==

Jzoltan: /* A Tevan-nyomda kezdeti évei */ Tevan nyomda belső hivatkozása

2020-06-29T15:48:02Z

A Tevan-nyomda kezdeti évei: Tevan nyomda belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. június 29., 15:48-kori változata
17. sor:		17. sor:

	== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==		== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==
-	'''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903\|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A Tevan-nyomda és kiadóvállalat [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult''' útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.	+	'''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903\|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)\|Tevan-nyomda és kiadóvállalat]] [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult''' útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.

	A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)\|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), [[Igaz Eszme]] (1904), [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), [[Radikális Újság]] (1907), [[Békésvármegye (2)\|Békésvármegye]] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)\|Békési Újság]] (1909), Békésmegyei Napló (1910‒1911), [[Magyar Gépész]] (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen.		A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)\|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), [[Igaz Eszme]] (1904), [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), [[Radikális Újság]] (1907), [[Békésvármegye (2)\|Békésvármegye]] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)\|Békési Újság]] (1909), Békésmegyei Napló (1910‒1911), [[Magyar Gépész]] (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen.

Jzoltan: /* Források */ Világ külső hivatkozása

2020-06-25T06:14:38Z

Források: Világ külső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. június 25., 06:14-kori változata
34. sor:		34. sor:
	* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)	+	* Világ, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_08/?pg=156&layout=s 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)] (Látogatva: 2020. 02. 05.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

←Régebbi változat		A lap 2021. március 8., 13:51-kori változata
10. sor:		10. sor:
	Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.\|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.		Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.\|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.

-	Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903\|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (~~1859‒1919~~)\|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893\|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904\|1904-ben]].	+	Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903\|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (1859–1919)\|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893\|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904\|1904-ben]].

	'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902\|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910\|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910\|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912\|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913\|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében.		'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902\|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910\|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910\|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912\|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913\|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében.

-	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (~~1889-1955~~)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (~~1901-1978~~)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.	+	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.
	Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.		Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.

←Régebbi változat		A lap 2021. április 1., 11:50-kori változata
15. sor:		15. sor:

	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.		'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.
		+
	Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.		Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.\|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.

	== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==		== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==
-	'''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903\|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)\|Tevan~~-nyomda~~ és ~~kiadóvállalat~~]] [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult''' útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.	+	'''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903\|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)\|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)\|Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat]] [[1903]]. [[április 1.\|április 1-jén]] indult''' útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.

-	A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)\|Békésmegyei Híradó]] (1903‒1904), [[Igaz Eszme]] (1904), [[Békésmegyei Függetlenség]] (1905‒1907), [[Szocializmus]] (1905), az Áchim-féle [[Paraszt Újság]] (1906‒1909), [[Radikális Újság]] (1907), [[Békésvármegye (2)\|Békésvármegye]] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)\|Békési Újság]] (1909), Békésmegyei Napló (1910‒1911), [[Magyar Gépész]] (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított [[Békéscsaba és Vidéke]] (később: Csabai Napló) címen.	+	A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)\|''Békésmegyei Híradó'']] (1903‒1904), ''[[Igaz Eszme]]'' (1904), ''[[Békésmegyei Függetlenség]]'' (1905‒1907), ''[[Szocializmus]]'' (1905), az Áchim-féle ''[[Paraszt Újság]]'' (1906‒1909), ''[[Radikális Újság]]'' (1907), [[Békésvármegye (2)\|''Békésvármegye'']] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)\|''Békési Újság'']] (1909), ''Békésmegyei Napló'' (1910‒1911), ''[[Magyar Gépész]]'' (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a ''Békésmegyei Függetlenség'' című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított ''[[Békéscsaba és Vidéke]]'' (később: ''Csabai Napló'') címen.

	A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált.		A nyomdaalapító Tevan [[1907\|1907-ben]] küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909\|1909-ben]]''' Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált.
27. sor:		28. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.\|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3)\|~~Kner‒Tevan Alapítvány~~ Tevan-emléktáblát]] ~~avattak~~''' a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az [[Ibsen Ház]]) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.	+	* A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.\|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3.)\|Tevan-emléktáblát]] avatott''' a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)\|Ibsen Ház]]) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.

	== Források ==		== Források ==
33. sor:		34. sor:
	* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Világ, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_08/?pg=156&layout=s 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)] (Látogatva: 2020. 02. 05.)		* Világ, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_08/?pg=156&layout=s 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)] (Látogatva: 2020. 02. 05.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==