Terpitkó András (1913–1999) - Laptörténet

Jzoltan: + sportvezetők kategória

2021-04-13T13:57:26Z

+ sportvezetők kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. április 13., 13:57-kori változata
32. sor:		32. sor:
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Sportvezetők]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-03-05T12:24:55Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. március 5., 12:24-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
-	* Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ [[1983\|1983-ban]] az Elnöki Tanács a '''Szocialista Magyarországért Érdemrend''' kitüntetésben részesítette.	+	* Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ [[1983\|1983-ban]] az Elnöki Tanács '''Szocialista Magyarországért Érdemrend''' kitüntetésben részesítette.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-03-05T12:24:39Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. március 5., 12:24-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Terpitko Andras.jpg\|bélyegkép\|300px\|Terpitkó András]]		[[Fájl:Terpitko Andras.jpg\|bélyegkép\|300px\|Terpitkó András]]
-	'''[[1913]]. [[augusztus 13.\|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.	+	'''[[1913]]. [[augusztus 13.\|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.

-	A munka mellett [[1957\|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986\|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése ~~(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969)~~ című ~~kiadvány~~ társszerzője.	+	A munka mellett [[1957\|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986\|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. ''A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése'' című könyv társszerzője volt.

-	A ~~modem~~ Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője. ~~Neve inkább mint a~~ Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét. 86 éves korában, '''[[1999]]. [[május 7.\|május 7-én]] hunyt el''', sírja a Szarvasi úti temetőben található.	+	A modern Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét.
		+
		+	86 éves korában, '''[[1999]]. [[május 7.\|május 7-én]] hunyt el''', sírja a Szarvasi úti temetőben található.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A segédlevél megszerzése után '''három évig ~~itt~~ dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult''' be [[Gyula\|Gyulára]] az 5. határőrezredhez. ~~Katonai szolgálata~~ letöltése után Budapestre került, '''a Ganz gyárban kapott állást'''. [[1940\|1940-ben]], a világháborús felkészülés időszakában, szinte '''~~havonként kapta~~ a behívót'''. ~~Egész lénye tiltakozott a háború ellen. Egy ilyen soron kívüli behívás alkalmával egyik ismerősétől megtudta~~, hogy '''a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól'''. Ez a ~~szerencsés véletlen segítette későbbi életpályájára~~. ~~'''A pénzügyi szolgálatot így [[1940\|1940-ben]] választotta élethivatásul.'''~~ Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után '''Szolnokon beosztottként''' dolgozott, majd '''[[1944]] után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta.'''	+	A segédlevél megszerzése után '''három évig Békéscsabán dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult''' be [[Gyula\|Gyulára]] az 5. határőrezredhez. A szolgálat letöltése után Budapestre került, '''a Ganz gyárban kapott állást'''. [[1940\|1940-ben]], a világháborús felkészülés időszakában, szinte '''havonta kapott a behívót'''. Megtudta, hogy '''a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól'''. Így választotta ezt a szakmát hivatásául. Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után '''Szolnokon beosztottként''' dolgozott, majd '''[[1944]] után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta munkáját.'''

-	A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, [[1945\|1945-ben]] pedig '''belépett a Magyar Kommunista Pártba.''' Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. [[1946\|1946-ban]] B listára került, elbocsátották. [[1948\|1948-ban]] áthelyezték ~~Budapestre~~ a pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután '''a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került''', [[1949\|1949-ben]] ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. '''[[1950\|1950-ben]] a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett''', munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget [[1964\|1964-ben]] egyesítették. '''25 éven át volt a szervezet parancsnoka, [[1974\|1974-ben]] vonult nyugdíjba.'''	+	A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, [[1945\|1945-ben]] pedig '''belépett a Magyar Kommunista Pártba.''' Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. [[1946\|1946-ban]] B listára került, elbocsátották. [[1948\|1948-ban]] áthelyezték a budapesti pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután '''a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került''', [[1949\|1949-ben]] ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. '''[[1950\|1950-ben]] a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett''', munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget [[1964\|1964-ben]] egyesítették. '''25 éven át volt a szervezet parancsnoka, [[1974\|1974-ben]] vonult nyugdíjba.'''

-	Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. [[1945]] után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. [[1950\|1950-ben]] Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és '''az MLSZ''' elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az '''alelnöke lett''', abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján. '''[[1970\|1970-ben]] megválasztották az MLSZ elnökének''', ezt a tisztséget négy évig viselte. [[1974]] után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.	+	Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. [[1945]] után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. [[1950\|1950-ben]] Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és '''az MLSZ''' elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az '''alelnöke lett''' (abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján). '''[[1970\|1970-ben]] megválasztották az MLSZ elnökének''', ezt a tisztséget négy évig viselte. [[1974]] után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2019-02-23T15:31:15Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2019. február 23., 15:31-kori változata
20. sor:		20. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1983. augusztus 11.~~, 38. évf. 189. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 38. évf. 189. szám (1983. augusztus 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1987. október 8.~~, 42. évf. 237. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 42. évf. 237. szám (1987. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1988. június 18.~~, 43. évf. 145. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 43. évf. 145. szám (1988. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Hírlap~~, 1999. június 12‒13.~~, 45. évf. 135. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Hírlap, 45. évf. 135. szám (1999. június 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai Mérleg~~, 1999. július 1.~~, 9. évf. 20. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Csabai Mérleg, 9. évf. 20. szám (1999. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: /* Élete */ kép feltöltése

2018-01-12T22:07:17Z

Élete: kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2018. január 12., 22:07-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Terpitko Andras.jpg\|bélyegkép\|300px\|Terpitkó András]]
	'''[[1913]]. [[augusztus 13.\|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.		'''[[1913]]. [[augusztus 13.\|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.

Ker0: /* Élete */

2018-01-06T21:35:39Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2018. január 6., 21:35-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''[[1913]]. [[augusztus 13.\|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]'''], tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.	+	'''[[1913]]. [[augusztus 13.\|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''', tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.

	A munka mellett [[1957\|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986\|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969) című kiadvány társszerzője.		A munka mellett [[1957\|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986\|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969) című kiadvány társszerzője.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök == Élete == '''1913. augusztus 13-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]'''], tízgyerekes családb…”

2018-01-06T20:53:57Z

Új oldal, tartalma: „pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök == Élete == '''1913. augusztus 13-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]'''], tízgyerekes családb…”

Új lap

pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök

== Élete ==
'''[[1913]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]'''], tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja a dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András '''műbútorasztalos lett, [[1934]] után inas'''éveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.

A munka mellett [[1957|1957-ben]] '''elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet'''. [[1986|1986-ban]] '''a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották'''. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969) című kiadvány társszerzője.

A modem Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője. Neve inkább mint a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét. 86 éves korában, '''[[1999]]. [[május 7.|május 7-én]] hunyt el''', sírja a Szarvasi úti temetőben található.

== Munkássága ==
A segédlevél megszerzése után '''három évig itt dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult''' be [[Gyula|Gyulára]] az 5. határőrezredhez. Katonai szolgálata letöltése után Budapestre került, '''a Ganz gyárban kapott állást'''. [[1940|1940-ben]], a világháborús felkészülés időszakában, szinte '''havonként kapta a behívót'''. Egész lénye tiltakozott a háború ellen. Egy ilyen soron kívüli behívás alkalmával egyik ismerősétől megtudta, hogy '''a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól'''. Ez a szerencsés véletlen segítette későbbi életpályájára. '''A pénzügyi szolgálatot így [[1940|1940-ben]] választotta élethivatásul.''' Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után '''Szolnokon beosztottként''' dolgozott, majd '''[[1944]] után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta.'''

A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, [[1945|1945-ben]] pedig '''belépett a Magyar Kommunista Pártba.''' Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. [[1946|1946-ban]] B listára került, elbocsátották. [[1948|1948-ban]] áthelyezték Budapestre a pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután '''a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került''', [[1949|1949-ben]] ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. '''[[1950|1950-ben]] a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett''', munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget [[1964|1964-ben]] egyesítették. '''25 éven át volt a szervezet parancsnoka, [[1974|1974-ben]] vonult nyugdíjba.'''

Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. [[1945]] után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. [[1950|1950-ben]] Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és '''az MLSZ''' elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az '''alelnöke lett''', abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján. '''[[1970|1970-ben]] megválasztották az MLSZ elnökének''', ezt a tisztséget négy évig viselte. [[1974]] után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.

== Díjak, kitüntetések ==
* Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ [[1983|1983-ban]] az Elnöki Tanács a '''Szocialista Magyarországért Érdemrend''' kitüntetésben részesítette.

== Források ==
* Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus 11., 38. évf. 189. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1987. október 8., 42. évf. 237. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1988. június 18., 43. évf. 145. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Hírlap, 1999. június 12‒13., 45. évf. 135. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai Mérleg, 1999. július 1., 9. évf. 20. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]