Tarján Tibor (1879–1945) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T12:37:02Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 12:37-kori változata
15. sor:		15. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]		[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]
-	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az ''Aquila'' című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.	+	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az ''Aquila'' című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

	Részt vett az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|evangélikus gimnázium]] gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.		Részt vett az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|evangélikus gimnázium]] gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.
60. sor:		60. sor:

	== Műve ==		== Műve ==
-	* Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. ~~szerk~~.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103–129. p.	+	* Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103–129. p.

	== Források ==		== Források ==
68. sor:		68. sor:
	* A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890–91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2147_1890/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s 5., 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)		* A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890–91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2147_1890/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s 5., 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
	* Békés, 52. évf. 19. szám (1920. március 3.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1920/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=65&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)		* Békés, 52. évf. 19. szám (1920. március 3.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1920/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=65&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. ~~szerk~~.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám (1899. április 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=143&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)		* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám (1899. április 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=143&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)
	* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám (1901. szeptember 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=151&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)		* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám (1901. szeptember 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=151&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 09. 01.)

Jzoltan: Tarján Tibor (1879-1945) lapot átneveztem Tarján Tibor (1879–1945) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-22T18:19:02Z

Tarján Tibor (1879-1945) lapot átneveztem Tarján Tibor (1879–1945) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 22., 18:19-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-17T10:11:02Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 17., 10:11-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]		[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (~~1809-1896~~)\|dr. Réthy Pál]].'''	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809–1896)\|dr. Réthy Pál]].'''

	Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.		Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.
15. sor:		15. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]		[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]
-	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.	+	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az ''Aquila'' című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

-	Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.	+	Részt vett az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|evangélikus gimnázium]] gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

	A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.		A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

Jzoltan: + Kapcsolódó irodalom

2019-06-18T13:25:04Z

+ Kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2019. június 18., 13:25-kori változata
103. sor:		103. sor:
	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899–1944) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 1–5. p.		* Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899–1944) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 1–5. p.
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 262. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-03-05T12:13:00Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. március 5., 12:13-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]		[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' ~~Eredeti neve~~ Sztraka Tibor. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]].''' Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett''', miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]].'''

-	~~Még Kolozsvárott ismerkedett meg '''Vönöczky~~-~~Schenk Jakab~~'''bal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, aki '''hatására lett a madárvilág szerelmese'''. Ez a rajongás azonban családi örökség is, hiszen nagyapja Petényi Salamon János ornitológus munkatársa volt, aki a ~~magyar tudományos madártan megalapítója~~. ~~Még állami mérnökként~~ '''~~az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta~~''' [[~~1899~~\|~~1899~~-ben]] ~~Tarján madártani publikációs tevékenységét. [[1901]] októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult~~ az ~~1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba~~. A ~~pisztolyhasználat sem állt távol tőle,~~ [[~~1907~~\|~~1907~~-ben]] ~~pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. Nem csak~~ a ~~madarakat kedvelte,~~ a ~~Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület~~ [[~~1936~~\|~~1936~~-os]] ~~kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája~~.	+	Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.

-	'''~~Folyóirat~~-~~szerkesztéssel is foglalkozott~~''', ~~miután~~ [[1920\|1920-ban]] átvette a Békésmegye című ~~lap szerkesztési feladatait~~.	+	Kolozsvárott ismerkedett meg '''Vönöczky-Schenk Jakab'''bal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, akinek '''hatására kezdett el a madarakkal foglalkozni'''. [[1899\|1899-ben]] '''az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta''' Tarján madártani publikációs tevékenységét. [[1901]] októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. [[1907\|1907-ben]] pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. A Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület [[1936\|1936-os]] kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.
		+
		+	[[1920\|1920-ban]] átvette a Békésmegye című folyóirat szerkesztését.

	'''Budapesten hunyt el [[1945]]. [[február 8.\|február 8-án]].'''		'''Budapesten hunyt el [[1945]]. [[február 8.\|február 8-án]].'''
13. sor:		15. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]		[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]
-	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész ~~életén~~ át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''~~, így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába~~. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik~~. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek~~. Emellett '''madárpreparátumokat is ~~a múzeumnak~~ adományozott'''. Évente nagyjából ~~25-50~~ preparátummal gyarapította a ~~Tárat~~. [[1925\|1925-től]] ~~egészen~~ a 2. ~~világháborúig~~ az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát ~~vezette~~'''. Maga is vadászott ([[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte), '''~~megfigyeléseit~~ írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület ~~szabad-lyceumi~~ előadássorozata keretében, ~~vagy~~ felolvasott “A madarak hasznáról és ~~védelméről”~~ című írásából. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. ~~Kétségtelen, hogy a~~ békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. ~~Kezdeményezője volt~~ az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának ~~létrehozásának~~. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.	+	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

-	~~'''Lelkiismeretesen adományozott''' különböző célok érdekében. [[1890\|1890-ben]] adakozott a békéscsabai Evangélikus Gimnázium~~ gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára ~~gyűjtöttek~~. A Széchenyi-szobor felállítását is támogatta ~~a gimnázium diákjaként. Adakozott a nagykanizsai evangélikus templom, a kolozsvári siketnémák, valamint a dr. Frické-szobor számára~~. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház ~~felállítását~~. ~~Adakozott~~ a Kossuth-szobor felállítására. Már ügyvédként volt a támogatók között volt a Rokkant Egylet húsvéthétfői rendezvényén. Tiszteletjegyet vásárolt és felülfizetéssel támogatta a Csaba Vívó Egyesület jelmezbálját.	+	Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

	A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.		A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

-	'''Számos testületnél végzett ~~ügyészei~~ feladatokat:''' a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél ~~(az [[1910\|1910-es]] tisztújítása után)~~, a békéscsabai Függetlenségi Körnél ~~(az alakuló ülést követően [[1910\|1910-ben]])~~, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. [[1938\|1938-ban]] a főispán '''vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki'''.	+	'''Számos testületnél végzett ügyészi feladatokat:''' a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél, a békéscsabai Függetlenségi Körnél, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. [[1938\|1938-ban]] a főispán '''vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki'''.

	== Cikkei ==		== Cikkei ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2019-02-23T15:27:56Z

Leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: kép feltöltése

2018-04-17T16:48:56Z

kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2018. április 17., 16:48-kori változata
1. sor:		1. sor:
	mérnök, ügyvéd, ornitológus		mérnök, ügyvéd, ornitológus

		+	== Élete ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]		[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]
-
-	~~== Élete ==~~
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Eredeti neve Sztraka Tibor. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]].''' Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett''', miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Eredeti neve Sztraka Tibor. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]].''' Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett''', miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.

13. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
		+	[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]
	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt''', így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett '''madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott'''. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. [[1925\|1925-től]] egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát vezette'''. Maga is vadászott ([[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte), '''megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.		Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt''', így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett '''madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott'''. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. [[1925\|1925-től]] egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát vezette'''. Maga is vadászott ([[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte), '''megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

Jzoltan: kép feltöltése, hivatkozások javítása

2018-03-14T21:56:45Z

kép feltöltése, hivatkozások javítása

Változtatások megtekintése

Jzoltan: /* Források */

2018-03-14T21:50:34Z

Források

←Régebbi változat		A lap 2018. március 14., 21:50-kori változata
62. sor:		62. sor:
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2149_1892/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892-93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5.p] (Látogatva: 2017.08.31.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2149_1892/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892-93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5.p] (Látogatva: 2017.08.31.)
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2148_1891/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=8&layout=s A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891-92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7.p] (Látogatva: 2017.08.31.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2148_1891/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=8&layout=s A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891-92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7.p] (Látogatva: 2017.08.31.)
-	* [A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 10. p] (Látogatva: 2017.08.31.)	+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2147_1890/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5., 10.p] (Látogatva: 2017.08.31.)
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2147_1890/?query=%22sztraka%20tibor%22&pg=6&layout=s A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5.p] (Látogatva: 2017.08.31.)	+
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1920/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=65&layout=s Békés, 52. évf. 19. szám, 1920. március 3. 2.p] (Látogatva: 2017.08.31.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1920/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=65&layout=s Békés, 52. évf. 19. szám, 1920. március 3. 2.p] (Látogatva: 2017.08.31.)
-	* Békéscsaba~~. Történelmi~~ és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930~~. p~~. 448.	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p.
-	* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. ~~473. (Kép)~~	+
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=143&layout=s Békésmegyei közlöny, 26. évf. 27. szám, 1899. április 2. 6.p] (Látogatva: 2017.09.01.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=143&layout=s Békésmegyei közlöny, 26. évf. 27. szám, 1899. április 2. 6.p] (Látogatva: 2017.09.01.)
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=151&layout=s Békésmegyei közlöny, 28. évf. 78. szám, 1901. szeptember 29. 4.p] (Látogatva: 2017.09.01.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22tarj%C3%A1n%20tibor%22&pg=151&layout=s Békésmegyei közlöny, 28. évf. 78. szám, 1901. szeptember 29. 4.p] (Látogatva: 2017.09.01.)

Jzoltan: /* Cikkei */ linkek

2017-09-04T19:48:45Z

Cikkei: linkek

←Régebbi változat		A lap 2017. szeptember 4., 19:48-kori változata
23. sor:		23. sor:

	== Cikkei ==		== Cikkei ==
-	* A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 456, 487. p.	+	* A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00084/pdf/Aquila_EPA01603_1393-1942_449-508.pdf Aquila, 1942. 46/49. évf., 456, 487. p.]
-	* A béka mint madárfióka pusztitó. In: Aquila, 1920. 27. évf., 263. p.	+	* A béka mint madárfióka pusztitó. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00030/pdf/Aquila_EPA-01603_1920_27_260-282.pdf Aquila, 1920. 27. évf., 263. p.]
-	* A fürj pitypalattyolása röpülés közben. In: Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 317. p.	+	* A fürj pitypalattyolása röpülés közben. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00017/pdf/Aquila_EPA-01603_1908_1-4_306-326.pdf Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 317. p.]
-	* A fürj pusztulása a fogoly terjeszkedése következtében. In: Aquila, 1906. (13. évf.), 1-4 sz., 220-221. p.	+	* A fürj pusztulása a fogoly terjeszkedése következtében. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00015/pdf/Aquila_EPA-01603_1906_1-4_215-230.pdf Aquila, 1906. (13. évf.), 1-4 sz., 220-221. p.]
	* A füstifecske fészkében költő szürke légykapó. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.		* A füstifecske fészkében költő szürke légykapó. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.
-	* A kucsmás billegető (Motacilla melanocephala Licht.) ujabb előfordulása. In: Aquila, 1917. 24. évf., 277-293. p.	+	* A kucsmás billegető (Motacilla melanocephala Licht.) ujabb előfordulása. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00024/pdf/Aquila_EPA-01603_1917_24_262-299.pdf Aquila, 1917. 24. évf., 277-293. p.]
-	* A meggyvágó viselkedése a párzás alatt. In: Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.	+	* A meggyvágó viselkedése a párzás alatt. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00030/pdf/Aquila_EPA-01603_1920_27_244-260.pdf Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.]
-	* A nagy lilik fészkelése Ókigyóson. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 449-450, 479-481. p.	+	* A nagy lilik fészkelése Ókigyóson. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00084/pdf/Aquila_EPA01603_1393-1942_449-508.pdf Aquila, 1942. 46/49. évf., 449-450, 479-481. p.]
-	* A sztarcsovai sziget madárvilága 1915-ben. In: Aquila, 1917. 24. évf., 276-292. p.	+	* A sztarcsovai sziget madárvilága 1915-ben. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00024/pdf/Aquila_EPA-01603_1917_24_262-299.pdf Aquila, 1917. 24. évf., 276-292. p.]
-	* A tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.). In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 463, 494-495. p.	+	* A tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.). In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00084/pdf/Aquila_EPA01603_1393-1942_449-508.pdf Aquila, 1942. 46/49. évf., 463, 494-495. p.]
-	* Adatok a Hortobágy madárvilágához. In: Aquila, 1921. 28. évf., 180-182. p.	+	* Adatok a Hortobágy madárvilágához. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00031/pdf/Aquila_EPA-01603_1921_28_163-180.pdf Aquila, 1921. 28. évf., 180-182. p.]
-	* Anser albifrons finnmarchicus Gunn. bizalmassága. In: Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 314. p.	+	* Anser albifrons finnmarchicus Gunn. bizalmassága. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00017/pdf/Aquila_EPA-01603_1908_1-4_306-326.pdf Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 314. p.]
-	* Az ókigyósi szikes puszta vizimadarai 1939- és 1940-ben. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 458-459, 489-490. p.	+	* Az ókigyósi szikes puszta vizimadarai 1939- és 1940-ben. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00084/pdf/Aquila_EPA01603_1393-1942_449-508.pdf Aquila, 1942. 46/49. évf., 458-459, 489-490. p.]
-	* Bütykös ásólúd Békés megyében. In: Aquila, 1930. 36/37. évf., 300. p.	+	* Bütykös ásólúd Békés megyében. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00046/pdf/Aquila_EPA-01603_1929-1930_293-357.pdf Aquila, 1930. 36/37. évf., 300. p.]
-	* Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. In: Aquila, 1938. 42/45. évf., 686. p.	+	* Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00048/pdf/Aquila_EPA-01603_1935-1938_660-709.pdf Aquila, 1938. 42/45. évf., 686. p.]
-	* Egyes madárfajok terjedése a városokban. In: Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.	+	* Egyes madárfajok terjedése a városokban. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00030/pdf/Aquila_EPA-01603_1920_27_244-260.pdf Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.]
-	* Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt [Lanius collurio]. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 326. p.	+	* Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt [Lanius collurio]. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00016/pdf/Aquila_EPA-01603_1907_1-4_317-330.pdf Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 326. p.]
-	* Északi vadlúdfajok a hortobágyi pusztán. In: Aquila, 1926. 32/33. évf., 152-156. p.	+	* Északi vadlúdfajok a hortobágyi pusztán. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00044/pdf/Aquila_EPA-01603_1925-26_152-156.pdf Aquila, 1926. 32/33. évf., 152-156. p.]
-	* Fehérfarku ölyv előfordulása. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 464, 496. p.	+	* Fehérfarku ölyv előfordulása. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00084/pdf/Aquila_EPA01603_1393-1942_449-508.pdf Aquila, 1942. 46/49. évf., 464, 496. p.]
-	* Gyurgyalag a Balaton vidékén. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 375. p.	+	* Gyurgyalag a Balaton vidékén. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00045/pdf/Aquila_EPA-01603_1927-1928_374-397.pdf Aquila, 1928. 34/35. évf., 375. p.]
-	* Gyürüs apácalud. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 467, 499. p.	+	* Gyürüs apácalud. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00084/pdf/Aquila_EPA01603_1393-1942_449-508.pdf Aquila, 1942. 46/49. évf., 467, 499. p.]
-	* Hortobágyi levél. In: Aquila, 1922. 29. évf., 166-167. p.	+	* Hortobágyi levél. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00032/pdf/Aquila_EPA-01603_1922_29_163-203.pdf Aquila, 1922. 29. évf., 166-167. p.]
-	* Hortobágyi levél. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 381-382. p.	+	* Hortobágyi levél. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00045/pdf/Aquila_EPA-01603_1927-1928_374-397.pdf Aquila, 1928. 34/35. évf., 381-382. p.]
-	* Kakukfióka és a nádirigó. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 399. p.	+	* Kakukfióka és a nádirigó. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00045/pdf/Aquila_EPA-01603_1927-1928_397-458.pdf Aquila, 1928. 34/35. évf., 399. p.]
-	* Kígyászölyv. In: Aquila, 1934. 38/41. évf., 366. p.	+	* Kígyászölyv. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00047/pdf/Aquila_EPA-01603_1931-1934_339-381.pdf Aquila, 1934. 38/41. évf., 366. p.]
-	* Lanius collurio L. fészeképítéséről. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 325-326. p.	+	* Lanius collurio L. fészeképítéséről. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00016/pdf/Aquila_EPA-01603_1907_1-4_317-330.pdf Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 325-326. p.]
	* Madármegfigyelések a Mátra vidékén. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.		* Madármegfigyelések a Mátra vidékén. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.
-	* Madártani hírek a Hortobágyról. In: Aquila, 1930. 36/37. évf., 302-303. p.	+	* Madártani hírek a Hortobágyról. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00046/pdf/Aquila_EPA-01603_1929-1930_293-357.pdf Aquila, 1930. 36/37. évf., 302-303. p.]
	* Összetartó kontyosréce-család. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 7-8. sz., 89. p.		* Összetartó kontyosréce-család. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 7-8. sz., 89. p.
-	* Parus major L. mint cserebogárpusztító. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 322-323. p.	+	* Parus major L. mint cserebogárpusztító. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00016/pdf/Aquila_EPA-01603_1907_1-4_317-330.pdf Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 322-323. p.]
-	* Székicsér. In: Aquila, 1934. 38/41. évf., 358. p.	+	* Székicsér. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00047/pdf/Aquila_EPA-01603_1931-1934_339-381.pdf Aquila, 1934. 38/41. évf., 358. p.]
-	* Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: Aquila, 1938. 42/45. évf., 667-669. p.	+	* Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00048/pdf/Aquila_EPA-01603_1935-1938_660-709.pdf Aquila, 1938. 42/45. évf., 667-669. p.]
	* Vakmerő törpesólyom és tolakodó szürkevarjú. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 9-10. sz., 112-113. p.		* Vakmerő törpesólyom és tolakodó szürkevarjú. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 9-10. sz., 112-113. p.
-	* Vetési lúd életkora. In: Aquila, 1926. 32/33. évf., 271. p.	+	* Vetési lúd életkora. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00044/pdf/Aquila_EPA-01603_1925-26_267-302.pdf Aquila, 1926. 32/33. évf., 271. p.]

	== Források ==		== Források ==

←Régebbi változat		A lap 2021. március 17., 10:11-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]		[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (~~1809-1896~~)\|dr. Réthy Pál]].'''	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809–1896)\|dr. Réthy Pál]].'''

	Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.		Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.
15. sor:		15. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]		[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]
-	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.	+	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az ''Aquila'' című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

-	Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.	+	Részt vett az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|evangélikus gimnázium]] gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

	A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.		A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

←Régebbi változat		A lap 2019. március 5., 12:13-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]		[[Fájl:Tarjan Tibor.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor]]
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' ~~Eredeti neve~~ Sztraka Tibor. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]].''' Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett''', miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1879]]. [[november 10.\|november 10-én]]''' Sztraka Tibor néven. '''Édesapja [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]], anyai nagyapja [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]].'''

-	~~Még Kolozsvárott ismerkedett meg '''Vönöczky~~-~~Schenk Jakab~~'''bal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, aki '''hatására lett a madárvilág szerelmese'''. Ez a rajongás azonban családi örökség is, hiszen nagyapja Petényi Salamon János ornitológus munkatársa volt, aki a ~~magyar tudományos madártan megalapítója~~. ~~Még állami mérnökként~~ '''~~az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta~~''' [[~~1899~~\|~~1899~~-ben]] ~~Tarján madártani publikációs tevékenységét. [[1901]] októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult~~ az ~~1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba~~. A ~~pisztolyhasználat sem állt távol tőle,~~ [[~~1907~~\|~~1907~~-ben]] ~~pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. Nem csak~~ a ~~madarakat kedvelte,~~ a ~~Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület~~ [[~~1936~~\|~~1936~~-os]] ~~kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája~~.	+	Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. '''A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott.''' Joghallgatóként '''[[1902\|1902-ben]] bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé'''. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. [[1905\|1905-ben]] a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. '''[[1908\|1908-ban]] ügyvédi végzettséget szerzett'''.

-	'''~~Folyóirat~~-~~szerkesztéssel is foglalkozott~~''', ~~miután~~ [[1920\|1920-ban]] átvette a Békésmegye című ~~lap szerkesztési feladatait~~.	+	Kolozsvárott ismerkedett meg '''Vönöczky-Schenk Jakab'''bal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, akinek '''hatására kezdett el a madarakkal foglalkozni'''. [[1899\|1899-ben]] '''az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta''' Tarján madártani publikációs tevékenységét. [[1901]] októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. [[1907\|1907-ben]] pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. A Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület [[1936\|1936-os]] kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.
		+
		+	[[1920\|1920-ban]] átvette a Békésmegye című folyóirat szerkesztését.

	'''Budapesten hunyt el [[1945]]. [[február 8.\|február 8-án]].'''		'''Budapesten hunyt el [[1945]]. [[február 8.\|február 8-án]].'''
13. sor:		15. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]		[[Fájl:Tarjan Tibor 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tarján Tibor fotója]]
-	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész ~~életén~~ át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''~~, így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába~~. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik~~. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek~~. Emellett '''madárpreparátumokat is ~~a múzeumnak~~ adományozott'''. Évente nagyjából ~~25-50~~ preparátummal gyarapította a ~~Tárat~~. [[1925\|1925-től]] ~~egészen~~ a 2. ~~világháborúig~~ az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát ~~vezette~~'''. Maga is vadászott ([[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte), '''~~megfigyeléseit~~ írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület ~~szabad-lyceumi~~ előadássorozata keretében, ~~vagy~~ felolvasott “A madarak hasznáról és ~~védelméről”~~ című írásából. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. ~~Kétségtelen, hogy a~~ békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. ~~Kezdeményezője volt~~ az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának ~~létrehozásának~~. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.	+	Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. [[1899]]. [[november 25.\|november 25-én]] '''a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület]] alapítói között szerepelt'''. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos '''tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak''', amely ma már nem létezik. Emellett '''madárpreparátumokat is adományozott''' a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. [[1925\|1925-től]] a II. világháború kitöréséig '''vezette''' az újjászervezett múzeum '''Természettudományi Tárát'''. Maga is vadászott, [[Doboz\|Dobozon]] az 1. számú vadászterületet bérelte. '''Megfigyeléseit írásban rögzítette''', amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című '''folyóiratban jelentek meg'''. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott ''A madarak hasznáról és védelméről'' című írásából is. '''Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe''' elsősorban '''a békéscsabai alvégi legelő''' és annak folytatása, '''az ókígyósi puszta''' és '''a Nagygyöp''' volt. A békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum]] természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre [[1910]]. [[február 3.\|február 3-án]] került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

-	~~'''Lelkiismeretesen adományozott''' különböző célok érdekében. [[1890\|1890-ben]] adakozott a békéscsabai Evangélikus Gimnázium~~ gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára ~~gyűjtöttek~~. A Széchenyi-szobor felállítását is támogatta ~~a gimnázium diákjaként. Adakozott a nagykanizsai evangélikus templom, a kolozsvári siketnémák, valamint a dr. Frické-szobor számára~~. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház ~~felállítását~~. ~~Adakozott~~ a Kossuth-szobor felállítására. Már ügyvédként volt a támogatók között volt a Rokkant Egylet húsvéthétfői rendezvényén. Tiszteletjegyet vásárolt és felülfizetéssel támogatta a Csaba Vívó Egyesület jelmezbálját.	+	Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

	A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.		A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. [[1924\|1924-ben]] megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett [[1926\|1926-ban]]. [[1929\|1929-ben]] megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. [[1934\|1934-ben]] bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

-	'''Számos testületnél végzett ~~ügyészei~~ feladatokat:''' a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél ~~(az [[1910\|1910-es]] tisztújítása után)~~, a békéscsabai Függetlenségi Körnél ~~(az alakuló ülést követően [[1910\|1910-ben]])~~, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. [[1938\|1938-ban]] a főispán '''vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki'''.	+	'''Számos testületnél végzett ügyészi feladatokat:''' a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél, a békéscsabai Függetlenségi Körnél, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. [[1938\|1938-ban]] a főispán '''vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki'''.

	== Cikkei ==		== Cikkei ==