Túzokrezervátum (Dévaványa) - Laptörténet

Vandi: Videó beillesztése + bevezető rész módosítása + alfejezetek sorrendjének megváltoztatása

2012-05-23T13:42:16Z

Videó beillesztése + bevezető rész módosítása + alfejezetek sorrendjének megváltoztatása

←Régebbi változat		A lap 2012. május 23., 13:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083 ]]		[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083 ]]

-	~~A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan~~ Dévaványa ~~név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület~~ kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. A	+	'''[[Dévaványa]]''' és környékének kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Dévaványa műúton és vasúton is megközelíthető (Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon). Az országos kék-túra útvonala is érinti Dévaványát. '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504.

-
-	~~== Megközelítése ==~~
-
-
-	A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, onnan a Körösladány felé vezető úton. Vasúton a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon található. '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504.
-
-	~~== A túzok ==~~
-
-	A '''túzok''' a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a '''Körös-Maros Nemzeti Park''' része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.
-
-	~~=== Védettsége Magyarországon ===~~
-
-	Hazánkban 1970-től számít '''védett állatnak''' a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.
-
-	~~=== Az egyedek száma ===~~
-
-	A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.

	== A Dévaványai Túzokrezervátum ==		== A Dévaványai Túzokrezervátum ==
35. sor:		18. sor:

	1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.		1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
		+
		+	== A túzok ==
		+
		+	A '''túzok''' a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a '''Körös-Maros Nemzeti Park''' része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.
		+
		+	Hazánkban 1970-től számít '''védett állatnak''' a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.
		+
		+	A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.

	== Más élőlények a területen ==		== Más élőlények a területen ==
40. sor:		31. sor:
	A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj.		A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj.
	Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.		Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.
		+
		+	== Bemutató film ==
		+
		+	* {{#ev:youtube\|Io4d1VEAMzE}}
		+
		+	Film forrása: http://www.youtube.com/watch?v=Io4d1VEAMzE

	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Torokp, 2012. április 9., 17:11-n

2012-04-09T17:11:59Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 17:11-kori változata
52. sor:		52. sor:
	* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:		* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:
	-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására		-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására
-	-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas )	+	-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület(Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas )

Torokp, 2012. április 9., 17:05-n

2012-04-09T17:05:33Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 17:05-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083~~, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504~~ ]]	+	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083 ]]

-	A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot.	+	A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. A
		+
		+
		+	== Megközelítése ==
		+
		+
		+	A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, onnan a Körösladány felé vezető úton. Vasúton a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon található. '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504.

	== A túzok ==		== A túzok ==

-	A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.	+	A '''túzok''' a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a '''Körös-Maros Nemzeti Park''' része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.

	=== Védettsége Magyarországon ===		=== Védettsége Magyarországon ===

-	Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.	+	Hazánkban 1970-től számít '''védett állatnak''' a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.

	=== Az egyedek száma ===		=== Az egyedek száma ===
20. sor:		26. sor:

	A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.		A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
-	A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.	+	A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A '''Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja''' április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.

	=== Feladata ===		=== Feladata ===

Torokp, 2012. április 9., 16:18-n

2012-04-09T16:18:01Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 16:18-kori változata
21. sor:		21. sor:
	A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.		A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
	A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.		A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.
-

	=== Feladata ===		=== Feladata ===
30. sor:		29. sor:

	1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.		1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
-

	== Más élőlények a területen ==		== Más élőlények a területen ==
38. sor:		36. sor:

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
		+
	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)		* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)
	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)		* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)

	== Források ==		== Források ==
		+
	* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)		* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
	* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)		* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
50. sor:		50. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+
	* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)		* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)
	* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )		* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
58. sor:		59. sor:

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
		+
	* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)		* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)
	* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)		* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)

Torokp, 2012. április 9., 16:16-n

2012-04-09T16:16:50Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 16:16-kori változata
42. sor:		42. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)	+	* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
-	* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)	+	* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
	* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:		* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:
	-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására		-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására
-	-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága )	+	-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas )


	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely: ~~Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-~~és ~~Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba~~)	+	* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)
-	* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely: ~~Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-~~és ~~Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba~~ )	+	* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
-	* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely: ~~Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-~~és ~~Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba~~ )	+	* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
-	* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: ~~Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-~~és ~~Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba~~ )	+	* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
-	* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye: ~~Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-~~és ~~Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba~~)	+	* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )

Torokp, 2012. április 9., 16:11-n

2012-04-09T16:11:28Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 16:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]]		[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]]

-	A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot.	+	A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot.

	== A túzok ==		== A túzok ==

Torokp, 2012. április 9., 16:10-n

2012-04-09T16:10:27Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 16:10-kori változata
21. sor:		21. sor:
	A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.		A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
	A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.		A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.
		+

	=== Feladata ===		=== Feladata ===
28. sor:		29. sor:
	=== Túzok-mentőállomás ===		=== Túzok-mentőállomás ===

-	1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a ~~[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykunság~~ Nagykunság]] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.	+	1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
		+

	== Más élőlények a területen ==		== Más élőlények a területen ==

Torokp, 2012. április 9., 15:58-n

2012-04-09T15:58:18Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 9., 15:58-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	== A ~~település ==~~	+	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|'''A rezervátum nyitva tartása''':''Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig'', '''Kapcsolat''': Cím: ''5510 Dévaványa, Réhely major'', '''Telefon''': +36 (66) 483083, '''Koordináták:''' 47.081476, 20.933504 ]]

-	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.	+	A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot.

	== A túzok ==		== A túzok ==

-	~~=== Jellemzői ===~~	+	A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.
-		+
-	A ~~[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok~~ túzok]] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy ~~[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka~~ pulyka]] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.	+
-		+
-	~~=== Élőhelye ===~~	+
-		+
-	A túzok élőhelye a ~~[[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_puszta~~ füves puszta]], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a ~~[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Körös–Maros_Nemzeti_Park~~ Körös-Maros Nemzeti Park]] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.	+

	=== Védettsége Magyarországon ===		=== Védettsége Magyarországon ===
26. sor:		20. sor:

	A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.		A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
-	A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.	+	A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.

	=== Feladata ===		=== Feladata ===
46. sor:		40. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság	+	* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)
-	* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság	+	* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága)
	* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:		* Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:
	-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására		-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására
-	-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület	+	-Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága )


	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.	+	* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)
-	* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd	+	* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )
-	* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4.	+	* Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )
-	* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001	+	* Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Lelőhely: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba )
-	* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003	+	* Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Lelőhelye: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar könyvtára-Békéscsaba)


70. sor:		64. sor:
	* [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)		* [http://tiszato.hu/madarak/bakcso Bakcsó] (Látogatva: 2012.03.05.)
	* [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)		* [http://europeanalocal.bmk.hu/jadox/ A túzokról kép] (Látogatva: 2012.04.06.)
		+	* [http://www.gyomaendrod.com/turautvonalak/kerekparturak/1-devavanyai-tuzokrezervatum Túraútvonalak] (Látogatva: 2012.04.06.)
		+	* [http://kirandulastervezo.hu/celpont/devavanya/tuzokrezervatum Túzokrezervátum] (Látogatva:2012.04.06.)
	[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]		[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Madarak]]

Torokp: Kép beillesztése

2012-04-07T13:22:26Z

Kép beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2012. április 7., 13:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== A település ==		== A település ==

-	[[Fájl:~~Jadoxdocument_19136_37135~~.jpg\|bélyegkép\|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.	+	[[Fájl:Tuzok_madar_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.

	== A túzok ==		== A túzok ==

Torokp, 2012. április 7., 13:09-n

2012-04-07T13:09:44Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 7., 13:09-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== A település ==		== A település ==

-	[[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.	+	[[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg\|bélyegkép\|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király] azonban [http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.

	== A túzok ==		== A túzok ==