Táborszky László (1927–2004) - Laptörténet

Jzoltan: Táborszky László (1927‒2004) lapot átneveztem Táborszky László (1927–2004) névre: Hosszú kötőjel

2021-12-29T13:02:50Z

Táborszky László (1927‒2004) lapot átneveztem Táborszky László (1927–2004) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. december 29., 13:02-kori változata

Jzoltan: + Kép feltöltése

2020-08-28T10:12:49Z

+ Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 28., 10:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
	evangélikus lelkész		evangélikus lelkész

-	== Élete ==	+	== Élete ==
		+	[[Fájl:Taborszky Laszlo emlektabla.jpg\|bélyegkép\|300px\|Emléktáblája az Evangélikus Nagytemplomban]]
	Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született [[1927]]. [[szeptember 10.\|szeptember 10]]-én''', Táborszky András és Mlinárcsek Mária második gyermekeként. A hívő családban öt testvér nevelkedett.		Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született [[1927]]. [[szeptember 10.\|szeptember 10]]-én''', Táborszky András és Mlinárcsek Mária második gyermekeként. A hívő családban öt testvér nevelkedett.

Jzoltan: + Emlékezete fejezet

2020-08-28T10:09:11Z

+ Emlékezete fejezet

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 28., 10:09-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született~~'''~~ [[1927]]. [[szeptember 10.\|szeptember 10]]-én, '''Táborszky András~~'''~~ és [[Mlinárcsek Mária]] második gyermekeként. A hívő családban öt testvér nevelkedett. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskola négy osztályát pedig Budapesten végezte el. [[1941]]-től tanulmányi ösztöndíjjal a fővárosi '''Rákóczi Ferenc Kereskedelmi Középiskolában''' folytatta tanulmányait, és szerzett érettségi bizonyítványt. [[1945]] nyarán jelentkezett az '''Evangélikus Hittudományi Karra'''. Többen próbálták lebeszélni a lelkészi pályáról, az akkori idők nem kedveztek a papi hivatás választásának.	+	Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született [[1927]]. [[szeptember 10.\|szeptember 10]]-én''', Táborszky András és Mlinárcsek Mária második gyermekeként. A hívő családban öt testvér nevelkedett.
-	Nehéz időszak következett: [[1951]]-ben '''munkaszolgálatra vitték''', a hatalomnak valószínűleg nem tetszett, hogy gyülekezetéből sok gyerek járt hittanra. Kecskemétre került, ahol építőmunkásként kellett dolgoznia. A munkaszolgálat után visszakerült Tatabányára, majd a '''Komárom megyei Szákon lett lelkész'''. Időközben családot alapított, [[1952]]. [[május 10.\|május 10]]-én házasságot kötött '''Mór Margittal''', aki ötvenkét évig minden munkájában hűségesen segítette. Két gyermekük született: '''Katalin''' és '''László'''.	+
-	'''[[2000]]-ben ment nyugdíjba.''' A nyugdíjas éveket gyermekei, unokái, szerettei körében azonban kevés ideig élvezhette. Táborszky László rövid betegség után, [[2004]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28]]-án hunyt el. Hetvenhetedik születésnapján, 2004. szeptember 10-én, '''Budapesten búcsúztatták el.'''	+	Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskola négy osztályát pedig Budapesten végezte el. [[1941]]-től tanulmányi ösztöndíjjal a fővárosi '''Rákóczi Ferenc Kereskedelmi Középiskolában''' folytatta tanulmányait, és szerzett érettségi bizonyítványt. [[1945]] nyarán jelentkezett az '''Evangélikus Hittudományi Karra'''. Többen próbálták lebeszélni a lelkészi pályáról, az akkori idők nem kedveztek a papi hivatás választásának.
		+
		+	Nehéz időszak következett: [[1951]]-ben '''munkaszolgálatra vitték''', a hatalomnak valószínűleg nem tetszett, hogy gyülekezetéből sok gyerek járt hittanra. Kecskemétre került, ahol építőmunkásként kellett dolgoznia. A munkaszolgálat után visszakerült Tatabányára, majd a '''Komárom megyei Szákon lett lelkész'''.
		+
		+	Időközben családot alapított, [[1952]]. [[május 10.\|május 10]]-én házasságot kötött '''Mór Margittal''', aki ötvenkét évig minden munkájában hűségesen segítette. Két gyermekük született: '''Katalin''' és '''László'''.
		+
		+	'''[[2000]]-ben ment nyugdíjba.''' A nyugdíjas éveket gyermekei, unokái, szerettei körében azonban kevés ideig élvezhette. Táborszky László rövid betegség után, '''[[2004]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28-án]] hunyt el'''. Hetvenhetedik születésnapján, [[2004]]. [[szeptember 10.\|szeptember 10-én]], '''Budapesten búcsúztatták el.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''Fiatalon, [[1949]]. [[október 2.\|október 2]]-án szentelték pappá''', Tatabányán kapott lelkészi állást. '''Békés megyébe az egyházi felsőbbség kérésére jött el [[1959]]-ben.''' Először '''Kondoroson''', majd [[1972]]-től Békéscsabán szolgált az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetében. A csabaiak akkor ismerhették meg igazán,''' amikor lelkésztársaival, a gyülekezettel és a város lakóival összefogva többéves kitartó munkával elvégezték az [[1978]]-ban földrengéskárt szenvedett [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] külső-belső műemléki felújítását.''' Több ciklusban, először [[1980]]~~-ben~~ választották meg a '''Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperesévé''', hat évig '''püspökhelyettes is volt'''. Az ország életében óriási változásnak tekintette, hogy Magyarországon ismét megnyílhattak az egyházi iskolák, és nagy reménységgel töltötte el, hogy Békéscsabának újra lett evangélikus gimnáziuma. Papi szolgálatában '''[[1999]]-ben töltötte be az ötvenedik évet''', ezzel''' aranydiplomás lelkész''' lett. '''Szerette a nyelveket''', az egyetemen héberül, görögül, latinul és németül tanult, a szlovákot is elsajátította. A békéscsabai gyülekezetben magyarul és szlovákul tartotta az istentiszteleteket. Sokan ismerték és kedvelték a városban. Közösségi embernek vallotta magát. '''Egyházi, közéleti és társadalmi szolgálatát mind egyházi, mind állami részről elismerték.'''	+	'''Fiatalon, [[1949]]. [[október 2.\|október 2]]-án szentelték pappá''', Tatabányán kapott lelkészi állást. '''Békés megyébe az egyházi felsőbbség kérésére jött el [[1959]]-ben.''' Először '''Kondoroson''', majd [[1972]]-től Békéscsabán szolgált az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetében. A csabaiak akkor ismerhették meg igazán,''' amikor lelkésztársaival, a gyülekezettel és a város lakóival összefogva többéves kitartó munkával elvégezték az [[1978\|1978-ban]] földrengéskárt szenvedett [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] külső-belső műemléki felújítását.''' Több ciklusban, először [[1980\|1980-ban]] választották meg a '''Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperesévé''', hat évig '''püspökhelyettes is volt'''. Az ország életében óriási változásnak tekintette, hogy Magyarországon ismét megnyílhattak az egyházi iskolák, és nagy reménységgel töltötte el, hogy Békéscsabának újra lett evangélikus gimnáziuma. Papi szolgálatában '''[[1999\|1999-ben]] töltötte be az ötvenedik évet''', ezzel''' aranydiplomás lelkész''' lett. '''Szerette a nyelveket''', az egyetemen héberül, görögül, latinul és németül tanult, a szlovákot is elsajátította. A békéscsabai gyülekezetben magyarul és szlovákul tartotta az istentiszteleteket. Sokan ismerték és kedvelték a városban. Közösségi embernek vallotta magát. '''Egyházi, közéleti és társadalmi szolgálatát mind egyházi, mind állami részről elismerték.'''

-	== ~~Források~~ ==	+	== Emlékezete ==
		+	* Táborszky László tiszteletére [[2007\|2007-ben]] '''[[Táborszky László-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' az Evangélikus Nagytemplomban.

-	* Kara Gabriella: „A hit a remélt dolgokban való bizalom...”. Csabai Mérleg, ~~2000. február~~ 10~~., X~~. évf. 3. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	== Források ==
-	* Németh Mihály: In memoriam Táborszky László. Csabai Mérleg, ~~2004. szeptember 6., XIV~~. évf. 16. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Kara Gabriella: „A hit a remélt dolgokban való bizalom...”. Csabai Mérleg, 10. évf. 3. szám (2000. február 10.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Németh Mihály: In memoriam Táborszky László. Csabai Mérleg, 14. évf. 16. szám (2004. szeptember 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória: személyek]]		[[Kategória: személyek]]

Jzoltan: Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása

2020-02-25T15:31:27Z

Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. február 25., 15:31-kori változata
7. sor:		7. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''Fiatalon, [[1949]]. [[október 2.\|október 2]]-án szentelték pappá''', Tatabányán kapott lelkészi állást. '''Békés megyébe az egyházi felsőbbség kérésére jött el [[1959]]-ben.''' Először '''Kondoroson''', majd [[1972]]-től Békéscsabán szolgált az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetében. A csabaiak akkor ismerhették meg igazán,''' amikor lelkésztársaival, a gyülekezettel és a város lakóival összefogva többéves kitartó munkával elvégezték az [[1978]]-ban földrengéskárt szenvedett ~~evangélikus nagytemplom~~ külső-belső műemléki felújítását.''' Több ciklusban, először [[1980]]-ben választották meg a '''Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperesévé''', hat évig '''püspökhelyettes is volt'''. Az ország életében óriási változásnak tekintette, hogy Magyarországon ismét megnyílhattak az egyházi iskolák, és nagy reménységgel töltötte el, hogy Békéscsabának újra lett evangélikus gimnáziuma. Papi szolgálatában '''[[1999]]-ben töltötte be az ötvenedik évet''', ezzel''' aranydiplomás lelkész''' lett. '''Szerette a nyelveket''', az egyetemen héberül, görögül, latinul és németül tanult, a szlovákot is elsajátította. A békéscsabai gyülekezetben magyarul és szlovákul tartotta az istentiszteleteket. Sokan ismerték és kedvelték a városban. Közösségi embernek vallotta magát. '''Egyházi, közéleti és társadalmi szolgálatát mind egyházi, mind állami részről elismerték.'''	+	'''Fiatalon, [[1949]]. [[október 2.\|október 2]]-án szentelték pappá''', Tatabányán kapott lelkészi állást. '''Békés megyébe az egyházi felsőbbség kérésére jött el [[1959]]-ben.''' Először '''Kondoroson''', majd [[1972]]-től Békéscsabán szolgált az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetében. A csabaiak akkor ismerhették meg igazán,''' amikor lelkésztársaival, a gyülekezettel és a város lakóival összefogva többéves kitartó munkával elvégezték az [[1978]]-ban földrengéskárt szenvedett [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]] külső-belső műemléki felújítását.''' Több ciklusban, először [[1980]]-ben választották meg a '''Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperesévé''', hat évig '''püspökhelyettes is volt'''. Az ország életében óriási változásnak tekintette, hogy Magyarországon ismét megnyílhattak az egyházi iskolák, és nagy reménységgel töltötte el, hogy Békéscsabának újra lett evangélikus gimnáziuma. Papi szolgálatában '''[[1999]]-ben töltötte be az ötvenedik évet''', ezzel''' aranydiplomás lelkész''' lett. '''Szerette a nyelveket''', az egyetemen héberül, görögül, latinul és németül tanult, a szlovákot is elsajátította. A békéscsabai gyülekezetben magyarul és szlovákul tartotta az istentiszteleteket. Sokan ismerték és kedvelték a városban. Közösségi embernek vallotta magát. '''Egyházi, közéleti és társadalmi szolgálatát mind egyházi, mind állami részről elismerték.'''

	== Források ==		== Források ==

Ker0: Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született''' 1927. szeptember 10-én, '''Táborszky András…”

2018-02-27T22:27:44Z

Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született''' 1927. szeptember 10-én, '''Táborszky András…”

Új lap

evangélikus lelkész

== Élete ==
Táborszky László a '''Nógrád megyei Vanyarcon született''' [[1927]]. [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én, '''Táborszky András''' és [[Mlinárcsek Mária]] második gyermekeként. A hívő családban öt testvér nevelkedett. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskola négy osztályát pedig Budapesten végezte el. [[1941]]-től tanulmányi ösztöndíjjal a fővárosi '''Rákóczi Ferenc Kereskedelmi Középiskolában''' folytatta tanulmányait, és szerzett érettségi bizonyítványt. [[1945]] nyarán jelentkezett az '''Evangélikus Hittudományi Karra'''. Többen próbálták lebeszélni a lelkészi pályáról, az akkori idők nem kedveztek a papi hivatás választásának.
Nehéz időszak következett: [[1951]]-ben '''munkaszolgálatra vitték''', a hatalomnak valószínűleg nem tetszett, hogy gyülekezetéből sok gyerek járt hittanra. Kecskemétre került, ahol építőmunkásként kellett dolgoznia. A munkaszolgálat után visszakerült Tatabányára, majd a '''Komárom megyei Szákon lett lelkész'''. Időközben családot alapított, [[1952]]. [[május 10.|május 10]]-én házasságot kötött '''Mór Margittal''', aki ötvenkét évig minden munkájában hűségesen segítette. Két gyermekük született: '''Katalin''' és '''László'''.
'''[[2000]]-ben ment nyugdíjba.''' A nyugdíjas éveket gyermekei, unokái, szerettei körében azonban kevés ideig élvezhette. Táborszky László rövid betegség után, [[2004]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án hunyt el. Hetvenhetedik születésnapján, 2004. szeptember 10-én, '''Budapesten búcsúztatták el.'''

== Munkássága ==
'''Fiatalon, [[1949]]. [[október 2.|október 2]]-án szentelték pappá''', Tatabányán kapott lelkészi állást. '''Békés megyébe az egyházi felsőbbség kérésére jött el [[1959]]-ben.''' Először '''Kondoroson''', majd [[1972]]-től Békéscsabán szolgált az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetében. A csabaiak akkor ismerhették meg igazán,''' amikor lelkésztársaival, a gyülekezettel és a város lakóival összefogva többéves kitartó munkával elvégezték az [[1978]]-ban földrengéskárt szenvedett evangélikus nagytemplom külső-belső műemléki felújítását.''' Több ciklusban, először [[1980]]-ben választották meg a '''Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperesévé''', hat évig '''püspökhelyettes is volt'''. Az ország életében óriási változásnak tekintette, hogy Magyarországon ismét megnyílhattak az egyházi iskolák, és nagy reménységgel töltötte el, hogy Békéscsabának újra lett evangélikus gimnáziuma. Papi szolgálatában '''[[1999]]-ben töltötte be az ötvenedik évet''', ezzel''' aranydiplomás lelkész''' lett. '''Szerette a nyelveket''', az egyetemen héberül, görögül, latinul és németül tanult, a szlovákot is elsajátította. A békéscsabai gyülekezetben magyarul és szlovákul tartotta az istentiszteleteket. Sokan ismerték és kedvelték a városban. Közösségi embernek vallotta magát. '''Egyházi, közéleti és társadalmi szolgálatát mind egyházi, mind állami részről elismerték.'''

== Források ==

* Kara Gabriella: „A hit a remélt dolgokban való bizalom...”. Csabai Mérleg, 2000. február 10., X. évf. 3. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Németh Mihály: In memoriam Táborszky László. Csabai Mérleg, 2004. szeptember 6., XIV. évf. 16. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória: személyek]]
[[Kategória: békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Egyházi személyek]]