Jzoltan: Kép feltöltése

2020-12-09T14:48:05Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. december 9., 14:48-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-		+	[[Fájl:Szilagyi Istvan (Stekovics Gaspar).jpg\|bélyegkép\|300px\|Szilágyi István]]
	Szilágyi István '''[[1937]]. [[december 7.\|december 7-én]] született [[Gyoma\|Gyomán]]'''. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemeltetett, később tanyára költözött és paraszti munkát végzett. Szilágyi István apai nagyszülőknél nevelkedett, akiknek vegyesboltjuk és kocsmájuk volt.		Szilágyi István '''[[1937]]. [[december 7.\|december 7-én]] született [[Gyoma\|Gyomán]]'''. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemeltetett, később tanyára költözött és paraszti munkát végzett. Szilágyi István apai nagyszülőknél nevelkedett, akiknek vegyesboltjuk és kocsmájuk volt.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „színész == Élete == Szilágyi István '''1937. december 7-én született Gyomán'''. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemelte…”

2020-05-15T12:07:05Z

Új oldal, tartalma: „színész == Élete == Szilágyi István '''1937. december 7-én született Gyomán'''. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemelte…”

Új lap

színész

== Élete ==

Szilágyi István '''[[1937]]. [[december 7.|december 7-én]] született [[Gyoma|Gyomán]]'''. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemeltetett, később tanyára költözött és paraszti munkát végzett. Szilágyi István apai nagyszülőknél nevelkedett, akiknek vegyesboltjuk és kocsmájuk volt.

'''Tizenkét évesen határozta el, hogy színész lesz''', miután az iskolában látta a ''Ludas Matyit'' az idősebb gyerekek előadásában. [[Békéscsaba|Békéscsabára]] jelentkezett középiskolába, de nem vették fel, valószínűleg azért, mert a nagyapját kuláknak minősítették annak idején. Budapesten '''kitanulta a géplakatos-mesterséget''', az iskola elvégzése után másfél hónapig karosszérialakatos volt egy fővárosi autójavítóban, majd hazament Gyomára. Négy hónapig egy versenyistállóban, később egy asztalosműhelyben, majd másfél évig traktorosként dolgozott.

A forradalom után néhány évfolyamnál eltekintettek az érettségitől '''a Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételijénél'''. Első évben a fiatalsága miatt utasították vissza, másodjára későn jelentkezett, harmadjára későn kapta az értesítést. Negyedszerre, '''[[1957|1957-ben]] tudott felvételi vizsgát tenni'''. A felvételiztető csak humoros szerepek eljátszására tartotta alkalmasnak, ám Szilágyi István később ennek ellenkezőjét is bizonyította. Még főiskolásként, '''[[1959|1959-ben]] kapott először filmszerepet''' az ''Égre nyíló ablak'', valamint a Latinovits Zoltán és Törőcsik Mari főszereplésével készült ''Gyalog a mennyországba'' című filmben.

Kétszer kötött házasságot Humenyánszky Jolán ([[1942]]) szobrászművésszel, fiuk, Szilágyi Péter ([[1971]]) operatőr.

Szilágyi István '''[[2020]]. [[május 3.|május 3-án]] Budapesten hunyt el'''. A Győri Nemzeti Színház épülete előtt [[május 6.|május 6-án]] gyertyagyújtással emlékeztek a kiváló színészre színésztársai. Forgács Péter színházigazgató szavai szerint Szilágyi István ''„az egyetlen olyan művész volt hazánkban, akit mindenki szeretett, egy olyan emblematikus művész, akit nem lehetett nem szeretni.”''

== Munkássága ==
A főiskola elvégzése után '''[[1961|1961-ben]] az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött'''. [[1966]]‒[[1967|1967-ben]] '''másfél évig Párizsban élt''', meg akarta tanulni a nyelvet, és kíváncsi volt az ottani színházi életre. Egy francia tévéfilmben is kapott egy kis szerepet. [[1970|1970-től]] [[1973|1973-ig]] az Irodalmi Színpad, [[1973|1973-tól]] [[1977|1977-ig]] a Vidám Színpad, [[1977|1977-től]] [[1979|1979-ig]] a Vígszínház, ezt követően egy évtizedig a Mafilm, [[1998|1998-től]] pedig közel húsz évig, a [[2016|2016-ban]] bekövetkezett nyugdíjazásáig a Győri Nemzeti Színház társulatának volt a tagja.

Szilágy István valószínűleg az a magyar színész, aki a legtöbb filmszerepet mondhatja magáénak. '''Mintegy 150 filmben szerepelt''', ezekben legtöbbször rövid karakterszerepeket játszott. Kiváló rendezőkkel dolgozott, mint Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Gábor Pál, Bujtor István. '''Az igazi népszerűséget számára a tévésorozatok hozták.''' Színészlegendává az [[1974|1974-ben]] készült ''Keménykalap és krumpliorr'' című filmsorozat, valamint annak [[1978|1978-ban]] bemutatott játékfilmváltozata tette, amelyben a plakátragasztó '''Lópici Gáspár figuráját formálta meg'''. A könnyed szerepek mellett filmdrámákban is megmutatta színészi tehetségét. Túl a hetvenen is szívesen hívták a magyar rendezők. Igazi életének mégis a színházat tekintette. Pályafutása alatt '''rengeteg színdarabban láthatta a közönség''', többek közt Csehov, Dosztojevszkij, Steinbeck, Shakespeare darabjaiban kapott kisebb-nagyobb szerepeket. Szerepálma a ''Rómeó és Júlia'' Lőrinc barátja, másik kedvence a ''Száll a kakukkfészkére'' című darab volt, amelynek négy különböző rendezésében szerepelt. A filmes és színházi szerepeken kívül néhány magyar (és egy spanyol) reklámban is feltűnt, az ország a lottó arcaként is ismerte.

== Díjak, kitüntetések ==
* Aase-díj (2002)
* Gobbi Hilda-díj (2003)
* A 40. Magyar Filmszemle Életműdíja (2009)
* Kisfaludy-díj (2010)
* Kisfaludy-életműdíj (2015)
* Pro Urbe Győr (2016)

== Fontosabb szerepei ==

=== Filmek ===
Égre nyíló ablak (1959); Gyalog a mennyországba (1959); Fapados szerelem (1960); Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964); Tízezer nap (1967); Az örökös (1969); Az alvilág professzora (1969); Szép magyar komédia (1970); Gyula vitéz télen-nyáron (1970); A vőlegény nyolckor érkezik (1972); Nincs idő (1972); Hasonmás (1973); Külföldiek (1974); Azonosítás (1975); Autó (1975); Beszterce ostroma (1976); Talpuk alatt fütyül a szél (1976); Magyarok (1978); Keménykalap és krumpliorr (1978); Angi Vera (1979); Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1979); Anyám könnyű álmot ígért (1979); Rabember fiai (1979); Indul a bakterház (1979); Három dobás hat forint (1980); A mérkőzés (1981); Három szabólegények (1982); Klapka légió (1983); Kismaszat és gézengúzok (1984); Szerelmek (1984); Különös házasság (1984); Budapesti mesék (1986); Isten teremtményei (1986); Sztálin menyasszonya (1991); Hamis a baba (1991); Csinibaba (1996); A három testőr Afrikában (1996); A napfény íze (1999); Trapiti (2006); Kaméleon (2008); Zimmer Feri 2. (2010); Brazilok (2016); A Sátán fattya (2017)

=== Sorozatok ===
A Tenkes kapitánya (1963); Bors (1968); Egy óra múlva itt vagyok (1971‒1974); György barát (1972); Keménykalap és krumpliorr (1974); Szervusz, Szergej (1979); A templomos lovagok kincse (1992); Kisváros (1993‒2001); Komédiások (2000); Lili (2003); Régimódi történet (2006)

=== Színházi szerepek ===
Molnár: Olympia (Krechl csendőralezredes); Vargas Llosa: Pantaléon és a hölgyvendégek (Szemölcs bárpincér); Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem (házmester); Csehov: Platonov (Vaszilij); Csehov: Cseresznyéskert (Firsz); Kesey: Kakukkfészek (Ruckly, Cheswick); Bulgakov: Őfelsége komédiása (Bartholone); Móricz: Úri muri (pincér); Steinbeck: Egerek és emberek (Candy); Williams: A vágy villamosa (Mitch); Rigby‒Kapás: A domb (Tom); Mikszáth‒Karinthy Ferenc‒Benedek András: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Velkovics); Sartre‒Dumas: London királya ‒ vagy Kean, a színész (Solomon öltöztető); Krúdy‒Kapás: Vörös postakocsi (Sylvester); Füst Milán: Negyedik Henrik király (Dávid); Shakespeare: Hamlet (a sírásó), Dobozy: A tizedes meg a többiek (az erdész); Szomory: Györgyike, drága gyermek (az inas); Shakespeare: Rómeó és Júlia (Lőrinc barát); Hugo: A nevető ember (a doktor); Miller: Salemi boszorkányok (börtönőr), Aranycsapat (Kalap)

== Források ==
* Dévényi István: Van. Magyar Nemzet, 67. évf. 156. szám (2004. június 19.) 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* László Ágnes: Pityi. In: Képes Európa, 5. évf. 39. szám (1996. október 2.) 38‒39. p.
* Mohay Gábor: A frutti, a szotyi... In: Nemzeti Sport Hosszabbítás, 112. évf. 24. szám (2014. január 25.) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szilágyi István In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1gyi_Istv%C3%A1n_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz) Wikipedia]
* Szilágyi István. In: [https://www.filmkatalogus.hu/Szilagyi-Istvan--filmek-sz13433 Filmkatalogus.hu]
* Színész a gödörben? In: Film Színház Muzsika, 32. évf. 12. szám (1988. március 19.) 12. p.
* Új Kortárs Magyar Színész Lexikon. Szerk.: B. Fábri Magda. Budapest : Magazin Holding, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Varga Attila: Na, mit tudsz, Pityikém?! Magyar Nemzet, 75. évf. 294. szám (2012. október 27.) 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zoljanszky Alexandra: Pityi bácsi jelenlétét soha nem felejtjük el. In: [https://www.gyorplusz.hu/gyor/pityi-bacsi-jelenletet-soha-nem-felejtjuk-el/ Gyorplusz.hu] (Látogatva: 2020. 05. 15.)

[[Kategória:Gyoma]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Színészek]]

Szilágyi István (1937‒2020) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „színész == Élete == Szilágyi István '''1937. december 7-én született Gyomán'''. Édesapja géplakatos volt, majd kocsmát üzemelte…”