Szerkesztő:Soma - Laptörténet

Soma, 2014. május 14., 11:09-n

2014-05-14T11:09:38Z

←Régebbi változat		A lap 2014. május 14., 11:09-kori változata
7. sor:		7. sor:

	*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)		*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)
		+	*Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak

Soma, 2014. április 11., 15:06-n

2014-04-11T15:06:56Z

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 15:06-kori változata
2. sor:		2. sor:
	*[[Alföldi Kisvasút]]		*[[Alföldi Kisvasút]]
	*[[Vasútállomás (Békéscsaba)]]		*[[Vasútállomás (Békéscsaba)]]
-	*[[Bohn ~~Téglagyár~~ (Békéscsaba)]]	+	*[[Bohn téglagyár (Békéscsaba)]]

	Tervezett:		Tervezett:

	*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)		*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)

Soma: A lap tartalmának cseréje erre: Szócikkeim: Alföldi Kisvasút Vasútállomás (Békéscsaba) Bohn Téglagyár (Békéscsaba) Tervezett: Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Béké…

2014-04-11T14:59:48Z

A lap tartalmának cseréje erre: Szócikkeim: *Alföldi Kisvasút *Vasútállomás (Békéscsaba) *Bohn Téglagyár (Békéscsaba) Tervezett: *Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Béké…

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 14:59-kori változata
2. sor:		2. sor:
	*[[Alföldi Kisvasút]]		*[[Alföldi Kisvasút]]
	*[[Vasútállomás (Békéscsaba)]]		*[[Vasútállomás (Békéscsaba)]]
		+	*[[Bohn Téglagyár (Békéscsaba)]]

	Tervezett:		Tervezett:
-	*Bohn Téglagyár (Békéscsaba)	+
	*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)		*Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Békéscsaba)
-
-	A békéscsabai '''Bohn téglagyár''' a város déli részén, [[Jamina]] városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.
-
-
-	~~==A téglagyár építése==~~
-	A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.
-
-	A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.
-
-	~~==Építéstől az államosításig==~~
-	A gyárban 1909-ben új szárítók épültek, majd 1910-ben növelték a cserépprések számát. 1911-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.
-
-	1927-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.
-
-	A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.
-
-	~~A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált és a besorozások miatt ismét megjelent a munkaerőhiány.~~
-
-	A tulajdonos a háború utáni kezdeti időszakban a termelés felfuttatását és a gyár bővítését irányozta elő. Megvásárolta a közeli versenytársat, a Suk-Wagner téglagyárat, de ezek után rövidesen bekövetkezett az államosítás.
-
-	~~==Az államosítás után==~~
-	Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.
-	1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
-	A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.
-
-	~~==Szakirodalom==~~
-	* Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.
-	* Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.

Soma: /* Építéstől az államosításig */

2014-04-11T14:58:58Z

Építéstől az államosításig

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 14:58-kori változata
18. sor:		18. sor:
	A gyárban 1909-ben új szárítók épültek, majd 1910-ben növelték a cserépprések számát. 1911-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.		A gyárban 1909-ben új szárítók épültek, majd 1910-ben növelték a cserépprések számát. 1911-ben pedig forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Az [[első világháború]] alatt a termelés csökkent. Ennek okai elsősorban a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek voltak. 1919. július 29-én az I. sz kemence fölötti műszárító kigyulladt és csak 1920 elejére sikerült helyrehozni.

-	1927-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József ~~sokat változtatott a termelést illetően. Bevezette~~ a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.	+	1927-ben Bohn Mihály betegeskedni kezdett, ezért legkisebb fiát, Józsefet hívatta segítségül, aki addig a budapesti téglagyárukban tevékenykedett. József bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépítették az üzemen belüli távbeszélőt. 1928-29 években pedig újabb kotrógépet állítottak munkába és emellett egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. Ezek következtében a termelékenység további 10%-ot javult. A munkáslétszám az 1924-ben volt 500 főről 1000 főre emelkedett.

	A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.		A gyár 1930-ban részvénytársasággá alakult. A világgazdasági válság alatt a termelés 50%-al visszaesett. A válság után a mérnökként alkalmazott Kirchknopf István vezetésével modernizálták a gyárat. A vasúti anyagmozgatás terén ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra. 1935 és 1938 között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, az egész gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt évenként jelentkező vizet elvezették, amivel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg.

Soma, 2014. április 11., 12:40-n

2014-04-11T12:40:58Z

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 12:40-kori változata
30. sor:		30. sor:
	1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.		1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
	A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.		A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.
-
-	~~==A bezárás után==~~

	==Szakirodalom==		==Szakirodalom==
	* Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.		* Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.
	* Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.		* Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.

Soma, 2014. április 11., 12:40-n

2014-04-11T12:40:36Z

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 12:40-kori változata
34. sor:		34. sor:

	==Szakirodalom==		==Szakirodalom==
		+	* Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968.
		+	* Zelenyánszki András: Erzsébethely Jamina regénye. Békéscsaba, 2005.

Soma: /* A téglagyár építése */

2014-04-11T12:34:41Z

A téglagyár építése

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 12:34-kori változata
13. sor:		13. sor:
	A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.		A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.

-	A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A ~~frissen vásárolt területen a~~ munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, ~~kimérték a területet~~ a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.	+	A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.

	==Építéstől az államosításig==		==Építéstől az államosításig==

Soma: /* Az államosítás után */

2014-04-11T12:33:08Z

Az államosítás után

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 12:33-kori változata
27. sor:		27. sor:

	==Az államosítás után==		==Az államosítás után==
-	Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. ~~A turbina egy nagy teljesítményű generátort hajtott, ami~~ lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.	+	Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően határozat született a megye téglagyárainak üzembe helyezésére, amivel a békéscsabai téglagyárat bízták meg. Az ’50-es években elsősorban szociális beruházások történtek, majd 1958-ban erőművet, benne új kazánt és turbinaházat építettek. Az erőmű termelte áram lehetővé tette a présgépek egyedi hajtásúra való átállítását, a gőzgépet és a transzmissziós hajtást leszerelték. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezik. Az újítások lehetővé tették, hogy 1967-ben már 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott az egykori Bohn és Suk-Wagner gyár.
	1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.		1969-től hosszú tervezés után megkezdték az olcsóbb, gázégős égetésre való átállást. Emiatt az üzem gőzigénye is csökkent, ezért az ekkor már gázüzemű erőművet 1981-ben leállították.
	A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.		A ’70-es évek elején az egykori Suk-Wagner féle téglagyárból egy modern gyárat alakítottak ki, a Bohn téglagyár azonban egyelőre változatlan formában üzemelt. 1982-ben azonban statikai okok miatt le kellett bontani a Bohn II. sz. kemencéjét, majd 1986-ban a teljes üzem leállt. A gyár megszűnésének oka elsősorban a gyártási technológia természetes elöregedése, a megújulási készség hiánya volt.

Soma, 2014. április 11., 12:31-n

2014-04-11T12:31:18Z

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 12:31-kori változata
8. sor:		8. sor:

	A békéscsabai '''Bohn téglagyár''' a város déli részén, [[Jamina]] városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.		A békéscsabai '''Bohn téglagyár''' a város déli részén, [[Jamina]] városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.
-
-	~~==Ipartelepítő tényezők==~~
-	A Békéscsaba területén fekvő agyaglelőhelyeket már az ősidőktől fogva használták. A Körös-kultúra agyagedényei is a környéken található jó minőségű alapanyagból készültek. Mivel a téglagyártáshoz nagy mennyiségű alapanyagra van szükség, a gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyik alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra. További fontos tényezők: a terület éghajlata, közlekedési és demográfiai adottságai mind lehetővé tették a kerámiaipar megtelepedését.

Soma: /* A téglagyár építése */

2014-04-11T12:31:00Z

A téglagyár építése

←Régebbi változat		A lap 2014. április 11., 12:31-kori változata
14. sor:		14. sor:

	==A téglagyár építése==		==A téglagyár építése==
		+	A gyár telepítésének elsődleges tényezője a mennyiségében és minőségében is megfelelő alapanyag. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg amelyiket az ősidőktől fogva használtak és alkalmas az nagyipari szintű tégla- és cserépgyártásra.
		+
	A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A frissen vásárolt területen a munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, kimérték a területet a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.		A téglagyár alapításához 1907. évben Bohn Mihály, nagykikindai és zsombolyai téglagyáros 68 kat. h. földterületet vásárolt. A frissen vásárolt területen a munkálatok 1908. kora tavaszán kezdődtek. Kijelölték az első körkemence helyét, kimérték a területet a téglaveréshez és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát is építettek. Még ebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. 1908 őszére az első kemence építése elkészült. A kemence égetőtere fölött két szintes műszárítót alakítottak ki a kemencéből eltávozó hő hasznosítására. 1909-ben elkészült a másik, ugyancsak 120 méter hosszú körkemence is, ami az elsőként építettel azonos tervek szerint annak szinte tükörképeként épült meg.

Szerkesztő:Soma - Laptörténet

Soma, 2014. május 14., 11:09-n

Soma, 2014. április 11., 15:06-n

Soma: A lap tartalmának cseréje erre: Szócikkeim: *Alföldi Kisvasút *Vasútállomás (Békéscsaba) *Bohn Téglagyár (Békéscsaba) Tervezett: *Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Béké…

Soma: /* Építéstől az államosításig */

Soma, 2014. április 11., 12:40-n

Soma, 2014. április 11., 12:40-n

Soma: /* A téglagyár építése */

Soma: /* Az államosítás után */

Soma, 2014. április 11., 12:31-n

Soma: /* A téglagyár építése */

Soma: A lap tartalmának cseréje erre: Szócikkeim: Alföldi Kisvasút Vasútállomás (Békéscsaba) Bohn Téglagyár (Békéscsaba) Tervezett: Suk, Wagner és Fiai Téglagyár (Béké…