Szemián Sámuel (1827–1891) - Laptörténet

Jzoltan: Kiegészítés: sírhely

2022-10-18T15:15:48Z

Kiegészítés: sírhely

←Régebbi változat		A lap 2022. október 18., 15:15-kori változata
9. sor:		9. sor:
	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.		[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

-	'''[[1891]]. [[augusztus 21.\|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.\|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.	+	'''[[1891]]. [[augusztus 21.\|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.\|Augusztus 23-án]] Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Urszinyi-ház belső hivatkozása

2021-11-15T12:38:12Z

Urszinyi-ház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. november 15., 12:38-kori változata
32. sor:		32. sor:
	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863–1938)\|Korosy László]] vette át.		[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863–1938)\|Korosy László]] vette át.

-	'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.	+	'''[[Urszinyi-ház (Békéscsaba)\|Körös-parti lakását]] Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: Kép beillesztése

2021-07-17T14:03:22Z

Kép beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2021. július 17., 14:03-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Szemian Samuel emlektabla.jpg\|bélyegkép\|300px\|Emléktáblája a Városházán]]
	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.		Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

-	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' ~~Két–két~~ évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''	+	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''

	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.		[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T10:30:38Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 10:30-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.		Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.

-	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A ~~Békés–Csabai~~ Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834–1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800–1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.	+	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834–1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800–1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.

	'''Tisztségei:'''		'''Tisztségei:'''

Ker0: + kategória

2021-03-11T07:29:55Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 07:29-kori változata
87. sor:		87. sor:
	[[Kategória:Szarvas]]		[[Kategória:Szarvas]]
	[[Kategória:Jegyzők]]		[[Kategória:Jegyzők]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T19:26:50Z

Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T11:44:58Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 11:44-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.		Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.

-	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (~~1809-1896~~)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (~~1830-1906~~)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A ~~Békés-Csabai~~ Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (~~1834-1910~~)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (~~1800-1871~~)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.	+	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés–Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834–1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800–1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.

	'''Tisztségei:'''		'''Tisztségei:'''

Jzoltan: Jókai Színház belső hivatkozása

2020-12-11T19:23:34Z

Jókai Színház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:23-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.		Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.

-	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.	+	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.

	'''Tisztségei:'''		'''Tisztségei:'''

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-02-22T09:35:36Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. február 22., 09:35-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.		'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.

-	~~Tagja volt~~ a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi ~~Társulatnak és~~ a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának~~. A~~ szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi ~~tagjai között szerepelt. Volt~~ községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a ~~csabai népbank~~ igazgatósági tagja~~. Elnöki tisztséget töltött be~~ a ~~Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt~~ az ~~élővíz~~-csatorna ~~társulatnak.~~	+	'''Tisztségei:'''
		+	* a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat tagja
		+	* a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának tagja
		+	* a szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagja
		+	* községjegyzői szigorlati tag
		+	* községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag
		+	* a békési esperességi törvényszék világi közbírája
		+	* a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja
		+	* Békéscsaba megyebizottsági tagja
		+	* az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja
		+	* a Csabai Népbank igazgatósági tagja
		+	* a Kígyósi Vadvízcsatorna-társulat elnöke
		+	* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke

-	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt ~~jegyzősége~~ alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. ~~Főjegyzői feladatait~~ [[Korosy László (1863-1938)\|Korosy László]] vette át.	+	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863-1938)\|Korosy László]] vette át.

-	'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián ház állt, Szemián-sorra nevezték át.	+	'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	* A Körös-parti családi ház utcája [[1910]] és [[1949]] között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).		* A Körös-parti családi ház utcája [[1910]] és [[1949]] között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
	* [[1992]] és [[1993]] között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. '''[[2012\|2012-től]] Békéscsabán ismét utca viseli nevét''' (korábban: külterületi, névtelen utca).		* [[1992]] és [[1993]] között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. '''[[2012\|2012-től]] Békéscsabán ismét utca viseli nevét''' (korábban: külterületi, névtelen utca).
-	* '''Városházi avatóbeszédének szövegét ~~hasonmáskiadásban~~ [[1998]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] ~~kiadták~~''', napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.	+	* '''Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmás kiadásban [[1998]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] adták ki''', napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
-	* [[2011]] ~~óta~~ '''[[Szemián Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)\|~~emléktábla~~]]''' ~~őrzi emlékét~~ a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] árkádsorán.	+	* [[2011\|2011-ben]] '''[[Szemián Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]]''' avattak tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] árkádsorán.
	* Békéscsabán '''Szemián Sámuel Egylet''' néven civil szervezet működik.		* Békéscsabán '''Szemián Sámuel Egylet''' néven civil szervezet működik.

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-02-08T15:16:51Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. február 8., 15:16-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja, Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.	+	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''		'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''

-	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk, Kálmán, lányaik; Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.	+	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

	'''[[1891]]. [[augusztus 21.\|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.\|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.		'''[[1891]]. [[augusztus 21.\|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.\|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés ~~vármegyénél~~ dolgozott''', [[1848\|1848-ban]] ~~lett~~ a királyi tábla jegyzője~~. ’48-ban~~ tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.	+	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.

-	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője, majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A ~~békés~~-~~csabai magán galamb~~-~~lövésztársulat~~ [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és ~~–segéd~~ országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai ~~„Veres kereszt” nőegylet~~ tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig – Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.	+	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.

-	Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a ~~békéscsabai evangélikus egyház presbyteriumának~~. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.	+	Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.

	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Főjegyzői feladatait [[Korosy László (1863-1938)\|Korosy László]] vette át.		[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Főjegyzői feladatait [[Korosy László (1863-1938)\|Korosy László]] vette át.

←Régebbi változat		A lap 2021. július 17., 14:03-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Szemian Samuel emlektabla.jpg\|bélyegkép\|300px\|Emléktáblája a Városházán]]
	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.		Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

-	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' ~~Két–két~~ évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''	+	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''

	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.		[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

←Régebbi változat		A lap 2019. február 8., 15:16-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja, Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.	+	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''		'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''

-	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk, Kálmán, lányaik; Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.	+	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

	'''[[1891]]. [[augusztus 21.\|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.\|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.		'''[[1891]]. [[augusztus 21.\|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.\|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés ~~vármegyénél~~ dolgozott''', [[1848\|1848-ban]] ~~lett~~ a királyi tábla jegyzője~~. ’48-ban~~ tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.	+	Szemián Sámuel '''[[1847\|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848\|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.

-	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője, majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A ~~békés~~-~~csabai magán galamb~~-~~lövésztársulat~~ [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és ~~–segéd~~ országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai ~~„Veres kereszt” nőegylet~~ tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig – Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.	+	'''[[1850\|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)\|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút\|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház\|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)\|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)\|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880\|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887\|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888\|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891\|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.

-	Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a ~~békéscsabai evangélikus egyház presbyteriumának~~. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.	+	Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.

	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Főjegyzői feladatait [[Korosy László (1863-1938)\|Korosy László]] vette át.		[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Főjegyzői feladatait [[Korosy László (1863-1938)\|Korosy László]] vette át.

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 19:26-kori változata
4. sor:		4. sor:
	Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.		Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.\|július 17-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

-	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' ~~Két-két~~ évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''	+	'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason\|Szarvason]] végezte.''' Két–két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''

	[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.		[[1851]]. [[október 13.\|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.
29. sor:		29. sor:
	* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke		* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke

-	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (~~1863-1938~~)\|Korosy László]] vette át.	+	[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863–1938)\|Korosy László]] vette át.

	'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.		'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
51. sor:		51. sor:
	* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)		* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
	* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)		* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-	* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858 (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)		* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
	* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)		* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
74. sor:		74. sor:
	* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.]		* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.]
	* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.]		* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.]
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.]		* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.]
	* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.]		* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.]