Szegedi Kis István (1505–1572) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-05-05T09:41:58Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. május 5., 09:41-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:szegedi_kis_istvan.jpg‎\|bélyegkép\|Szegedi Kis István]]	+	[[Fájl:szegedi_kis_istvan.jpg‎\|bélyegkép\|300px\|Szegedi Kis István]]
		+	[[Fájl:SzegediKisIstvan szobor Mezobereny.jpg\|bélyegkép\|300px\|Szegedi Kis István-mellszobor Mezőberényben]]
	Születésének helyét '''Szegedre''' (erről kapta a „Szegedi” előnevet), születési idejét [[1505]]-re teszik. Polgári származású családból származott.		Születésének helyét '''Szegedre''' (erről kapta a „Szegedi” előnevet), születési idejét [[1505]]-re teszik. Polgári származású családból származott.
	Tanulmányait Lippán és [[Gyula \| Gyulán]] kezdte, a szabad művészeteknek nevezett tudományok területén szerzett ismereteket. [[1535]]-től '''Bécsben''', [[1537]]-től pedig '''Krakkóban''' folytatta tanulmányait. A latin mellett kitűnően elsajátította a görög és a héber nyelveket, valamint tapasztalatokat szerzett segédoktatóként is. Még hazai tanulmányai alatt találkozott a reformáció tanaival, de külföldön töltött évei alatt gyökeresedett meg benne az elhatározás, hogy életét az új hit szellemiségében éli. [[1540]]-ben tért haza, Lippán telepedett le, de három év múlva Wittenbergben kezdett el tanulni, ahol személyesen '''Luther Mártontól''' ismerte meg az új hit nézeteit. A legmagasabb akadémiai fokot elérve fejezte be tanulmányait 1545-ben. Megismerkedett '''Heltai Gáspárral''' is, akivel Szegedi élete végéig baráti kapcsolatot ápolt.		Tanulmányait Lippán és [[Gyula \| Gyulán]] kezdte, a szabad művészeteknek nevezett tudományok területén szerzett ismereteket. [[1535]]-től '''Bécsben''', [[1537]]-től pedig '''Krakkóban''' folytatta tanulmányait. A latin mellett kitűnően elsajátította a görög és a héber nyelveket, valamint tapasztalatokat szerzett segédoktatóként is. Még hazai tanulmányai alatt találkozott a reformáció tanaival, de külföldön töltött évei alatt gyökeresedett meg benne az elhatározás, hogy életét az új hit szellemiségében éli. [[1540]]-ben tért haza, Lippán telepedett le, de három év múlva Wittenbergben kezdett el tanulni, ahol személyesen '''Luther Mártontól''' ismerte meg az új hit nézeteit. A legmagasabb akadémiai fokot elérve fejezte be tanulmányait 1545-ben. Megismerkedett '''Heltai Gáspárral''' is, akivel Szegedi élete végéig baráti kapcsolatot ápolt.

Jzoltan: Szegedi Kis István (1505-1572) lapot átneveztem Szegedi Kis István (1505–1572) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-19T12:06:10Z

Szegedi Kis István (1505-1572) lapot átneveztem Szegedi Kis István (1505–1572) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 19., 12:06-kori változata

Jzoltan: Korrekciók, +kategóriák

2021-03-12T09:57:04Z

Korrekciók, +kategóriák

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-22T11:10:37Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 22., 11:10-kori változata
34. sor:		34. sor:

	'''Szobrok, domborművek'''		'''Szobrok, domborművek'''
-	* Szegedi Kis István-dombormű - [[Mladonyiczky Béla (~~szobrász~~)]] alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/20803/Szegedi_Kis_Istvan_Bekes_1965.html Békés]	+	* Szegedi Kis István-dombormű - [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)]] alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/20803/Szegedi_Kis_Istvan_Bekes_1965.html Békés]
	* Szegedi Kis István-mellszobor - Mészáros Attila alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/29474/Szegedi_Kis_Istvan_Mezobereny_2014.html Mezőberény]		* Szegedi Kis István-mellszobor - Mészáros Attila alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/29474/Szegedi_Kis_Istvan_Mezobereny_2014.html Mezőberény]
	* Szegedi Kis István-mellszobor - Lapis András alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/443/szegedi_kis_istvan_mellszobor_szeged_lapis_andras_2002.html Szeged]		* Szegedi Kis István-mellszobor - Lapis András alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/443/szegedi_kis_istvan_mellszobor_szeged_lapis_andras_2002.html Szeged]

Ker0: irodalom javítás

2017-08-17T19:53:48Z

irodalom javítás

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 17., 19:53-kori változata
19. sor:		19. sor:
	== Főbb művei ==		== Főbb művei ==

-	1. Assertio vera de trinitate contra gorumdam deliramenta, quae ex Serveti aliorumque phantasticorium hominum nunc primum in quibusdam Hungariae partibus exorta ac publicata sunt, Genf, 1573.	+	* Assertio vera de trinitate contra gorumdam deliramenta, quae ex Serveti aliorumque phantasticorium hominum nunc primum in quibusdam Hungariae partibus exorta ac publicata sunt, Genf, 1573.
-		+	* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/speculum.html Speculum pontficum romanorum], Genf 1584.
-	2. [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/speculum.html Speculum pontficum romanorum], Genf 1584.	+	* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/theologia.html Theologiae Sinceraie Loci Communes de Deo et homine], Bázel, 1585.
-		+	* Confessio verae fidei de uno vero Deo, Bázel, 1588.
-	3. [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/theologia.html Theologiae Sinceraie Loci Communes de Deo et homine], Bázel, 1585.	+	* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/tabulae.html Tabulae Analyticae in Profetas, Psalmum et novum Testamentum], Schaffhausen 1592.
-		+	* Versei a [http://mek.oszk.hu/04700/04758/html/rmkt6/rmkt06_005.html Régi magyar költők tára 6.] kötetében olvashatók.
-	4. Confessio verae fidei de uno vero Deo, Bázel, 1588.	+
-		+
-	5. [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/tabulae.html Tabulae Analyticae in Profetas, Psalmum et novum Testamentum], Schaffhausen 1592.	+
-		+
-	6. Versei a [http://mek.oszk.hu/04700/04758/html/rmkt6/rmkt06_005.html Régi magyar költők tára 6.] kötetében olvashatók.	+

	Több műve felkerült a „tiltott könyvek indexére”, ami azoknak a könyveknek a listája volt, amelyek olvasását a római katolikus egyház hívei számára kifejezetten tiltotta.		Több műve felkerült a „tiltott könyvek indexére”, ami azoknak a könyveknek a listája volt, amelyek olvasását a római katolikus egyház hívei számára kifejezetten tiltotta.
54. sor:		49. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	1. [http://epa.oszk.hu/00900/00935/00038/pdf/00038.pdf Dr. Bessenyei Lajos: Szegedi Kis István. Jöjjetek a „Harangszó”-val. A Szétszórtságban Élő Magyar Református Egyház Lapja. 6. évfolyam, 8. szám, 1953. augusztus, 1 -2. o. (letöltve: 2017.05.31.).]	+	* [http://epa.oszk.hu/00900/00935/00038/pdf/00038.pdf Dr. Bessenyei Lajos: Szegedi Kis István. Jöjjetek a „Harangszó”-val. A Szétszórtságban Élő Magyar Református Egyház Lapja. 6. évfolyam, 8. szám, 1953. augusztus, 1 -2. o. (letöltve: 2017.05.31.).]
-		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliProtestansLap_1894/?pg=127&layout=s Földváry László: Szegedi Kis István Kálmáncsehiben s a Somogyság reformációja. Dunántúli Protestáns Lap. A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. 5. évfolyam, 1894, 248 – 251. p, 283 – 286. p., 299 – 303. p. (letöltve: 2017.05.31.).]
-	2. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliProtestansLap_1894/?pg=127&layout=s Földváry László: Szegedi Kis István Kálmáncsehiben s a Somogyság reformációja. Dunántúli Protestáns Lap. A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. 5. évfolyam, 1894, 248 – 251. o, 283 – 286. o., 299 – 303. o. (letöltve: 2017.05.31.).]	+	* A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium története. Szerk. Katona Gyula. Békési Református Egyházközség, Békés, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
-		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FoliaHistorica_17/?pg=4&layout=s Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció elterjedése idején, egy történet tükrében). In: Kovács Tibor (főszerk.): Folia Historica 17, 1992, Budapest, 19 – 42. p. (letöltve: 2017.05.31.).]
-	~~3. Katona Gyula (szerk.):~~ A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium története. Békési Református Egyházközség, Békés, 1996. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.	+	* XVI. századbeli magyar költők művei. Szerk. Szilády Áron. 1. kötet, 1527 – 1546. MTA Könyvkiadó Hivatala, 1880, Budapest, 466 – 467. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
-		+	* XVI. századbeli magyar költők művei. Szerk. Szilády Áron. 3. kötet, 1540 – 1575. MTA Könyvkiadó Hivatala, 1883, Budapest, 308 – 390. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
-	4. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FoliaHistorica_17/?pg=4&layout=s Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció elterjedése idején, egy történet tükrében). In: Kovács Tibor (főszerk.): Folia Historica 17, 1992, Budapest, 19 – 42. o. (letöltve: 2017.05.31.).]	+	* XVI. századbeli magyar költők művei. Szerk. Szilády Áron. 4. kötet, 154? – 1560. MTA Könyvkiadó Hivatala, 1880, Budapest, 293 – 369. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
-		+	* [http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_tortenelmi_mult_erot_kell_adjon_a_jovohoz.php Pataki Zoltán: Bölcső és biblia - „A történelmi múlt erőt kell adjon a jövőhöz!” In: NyugatiJelen (letöltve: 2017.07.25.) ]
-	~~5. Szilády Áron (szerk.):~~ XVI. századbeli magyar költők művei. ~~Első~~ kötet, 1527 – 1546. MTA Könyvkiadó Hivatala, 1880, Budapest, 466 – 467. o. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.	+
-		+
-	~~6. Szilády Áron (szerk.):~~ XVI. századbeli magyar költők művei. ~~Harmadik~~ kötet, 1540 – 1575. MTA Könyvkiadó Hivatala, 1883, Budapest, 308 – 390. o. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.	+
-		+
-	~~7. Szilády Áron (szerk.):~~ XVI. századbeli magyar költők művei. ~~Negyedik~~ kötet, 154? – 1560. MTA Könyvkiadó Hivatala, 1880, Budapest, 293 – 369. o. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.	+
-		+
-	8. [http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_tortenelmi_mult_erot_kell_adjon_a_jovohoz.php Pataki Zoltán: Bölcső és biblia - „A történelmi múlt erőt kell adjon a jövőhöz!” In: NyugatiJelen (letöltve: 2017.07.25.) ]	+

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-	1. [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/eletrajz.html Somogyi Károly Városi és Megyei könyvtár honlapja (letöltve: 2017.05.31.)]	+	* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szegedikis/eletrajz.html Somogyi Károly Városi és Megyei könyvtár honlapja (letöltve: 2017.05.31.)]
-		+	* [http://refibekes.hu/ki-volt-szegedi-kis-istvan/ Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános iskola, Óvoda és Kollégium honlapja (letöltve: 2017.05.31.)]
-	2. [http://refibekes.hu/ki-volt-szegedi-kis-istvan/ Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános iskola, Óvoda és Kollégium honlapja (letöltve: 2017.05.31.)]	+	* [http://szolnok.parokia.hu/ptszeg.php Szolnoki Református Egyházközség honlapja (letöltve: 2017.05.31.)]
-		+	* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szegedi_Kis_Istv%C3%A1n Szegedi Kis István a Wikipedia-n (letöltve: 2017.07.25.)]
-	3. [http://szolnok.parokia.hu/ptszeg.php Szolnoki Református Egyházközség honlapja (letöltve: 2017.05.31.)]	+
-		+
-	4. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szegedi_Kis_Istv%C3%A1n Szegedi Kis István a Wikipedia-n (letöltve: 2017.07.25.)]	+


	[[Kategória: Személyek]]		[[Kategória: Személyek]]

Ker0: /* Forrás */ javítás

2017-08-05T21:10:13Z

Forrás: javítás

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 5., 21:10-kori változata
49. sor:		49. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

-	1. Földváry László: Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékeinek reformácziója. Hornyányszky Viktor Könyvnyomdája, Budapest, 1894. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.	+	* Földváry László: Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékeinek reformácziója. Hornyányszky Viktor Könyvnyomdája, Budapest, 1894. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
-		+	* Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest, 1974, 117 – 144. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
-	2. Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest, 1974, 117 – 144. o. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.	+	* Békési Életrajzi Kislexikon: a reformáció korától a XX. század végéig. Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, Békés, 2001., 118. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Ker0: /* Élete */ szöveg bővítése Békésnél

2017-08-05T21:08:15Z

Élete: szöveg bővítése Békésnél

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 5., 21:08-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Szegedi Kis István reformátori pályafutását '''Csanádon''' kezdte. Az új tanokat széleskörűen terjesztette, ami szemet szúrt a korabeli váradi püspöknek, '''Fráter Györgynek'''. Emiatt Szegedit bántalmazták, vagyonát elkobozták és könyvtárnyi mennyiségű könyvgyűjteményét elégették. Innen menekülnie kellett, vándorlásának következő állomáshelyén, '''Gyulán''' sikerült egy időre nyugalmat találnia. Egy évig volt a helyi iskola igazgatója, vállalt oktatói tevékenységét is. Harmadik állomása '''Cegléd''' volt, ahol [[1546]]-tól kezdve két és fél évet töltött. Eredetileg a helyi protestáns gyülekezet vezetése volt a feladata, de a helyi iskolában itt is folytathatta oktatói pályafutását. Ezután rövid ideig '''Makón''' tartózkodott, itteni tevékenységéről nem maradtak fenn feljegyzések.		Szegedi Kis István reformátori pályafutását '''Csanádon''' kezdte. Az új tanokat széleskörűen terjesztette, ami szemet szúrt a korabeli váradi püspöknek, '''Fráter Györgynek'''. Emiatt Szegedit bántalmazták, vagyonát elkobozták és könyvtárnyi mennyiségű könyvgyűjteményét elégették. Innen menekülnie kellett, vándorlásának következő állomáshelyén, '''Gyulán''' sikerült egy időre nyugalmat találnia. Egy évig volt a helyi iskola igazgatója, vállalt oktatói tevékenységét is. Harmadik állomása '''Cegléd''' volt, ahol [[1546]]-tól kezdve két és fél évet töltött. Eredetileg a helyi protestáns gyülekezet vezetése volt a feladata, de a helyi iskolában itt is folytathatta oktatói pályafutását. Ezután rövid ideig '''Makón''' tartózkodott, itteni tevékenységéről nem maradtak fenn feljegyzések.

-	[[1549]]-ben '''Petrovics Péter''', a temesvári vár kapitánya hívta meg Szegedit a helyi iskola igazgatói posztjára. Itt [[1551]]-ig folytatta tevékenységét, mely során az iskolában folytatott munkája mellett a helyi protestáns gyülekezet egyik prédikátora is volt. Minden bizonnyal részt vett az [[1549]]-ben és [[1550]]-ben megtartott toronyi zsinatokon is. [[1551]]-ben a temesvári várkapitány '''Losonczi István''' lett, aki a reformáció terjedését nem nézte jó szemmel, így egyik első intézkedéseként a helyi protestáns gyülekezetet feloszlatta, Szegedi Kis Istvánnak újra menekülnie kellett. '''Mezőtúron''' talált menedékre, ahol a helyi protestáns iskola vezetése mellett a reformáció tanainak terjesztésével foglalkozott. [[1552]]-ben [[Békés \| Békésre]] került, ahol hat hónapot tartózkodott, szintén tanári hivatalt vállalt és aktíván bekapcsolódott a békési protestáns gyülekezet munkájába is. 1552 végén azonban hitéért fogságba került, és bár sikerült megszöknie, elhatározta, hogy munkáját ezen túl az akkori török hódoltság területén, a Duna-mellékén folytatja tovább.	+	[[1549]]-ben '''Petrovics Péter''', a temesvári vár kapitánya hívta meg Szegedit a helyi iskola igazgatói posztjára. Itt [[1551]]-ig folytatta tevékenységét, mely során az iskolában folytatott munkája mellett a helyi protestáns gyülekezet egyik prédikátora is volt. Minden bizonnyal részt vett az [[1549]]-ben és [[1550]]-ben megtartott toronyi zsinatokon is. [[1551]]-ben a temesvári várkapitány '''Losonczi István''' lett, aki a reformáció terjedését nem nézte jó szemmel, így egyik első intézkedéseként a helyi protestáns gyülekezetet feloszlatta, Szegedi Kis Istvánnak újra menekülnie kellett. '''Mezőtúron''' talált menedékre, ahol a helyi protestáns iskola vezetése mellett a reformáció tanainak terjesztésével foglalkozott. [[1552]]-ben [[Békés \| Békésre]] került, ahol hat hónapot tartózkodott, szintén tanári hivatalt vállalt és aktíván bekapcsolódott a békési protestáns gyülekezet munkájába is. 1552 végén azonban hitéért fogságba került, és bár szerencsésen sikerült megszöknie, egy volt diákjára bízták őrzését, aki elengedte. A menekülés után elhatározta, hogy munkáját ezen túl az akkori török hódoltság területén, a Duna-mellékén folytatja tovább.

	Szegedi Kis Istvánra '''Tolnán''' kezdetben a helyi iskola igazgatói posztját bízták rá és kezdetben nem állt szándékában egyházi szolgálatot végezni, de később változtatott ez irányú álláspontján. [[1554]]-ben a Baranya megyében lévő '''Laskó''' protestáns gyülekezetnek lett a lelkésze. Erre az időszakra a Duna-mellékén a protestáns felekezetnek sikerült állandó egyházszervezetet kialakítani, így elvárás volt a gyülekezet lelkészének pappá szentelése is. Még ugyanebben az évben kinevezték a Baranyai Egyházkerület püspökévé. Oktatói munkásságát folytatva, egyházi szolgálata mellett elvállalta a helyi iskola vezetését is. [[1558]]-ban az akkori szigetvári várkapitány '''Horváth Márk''' rábeszélésére, '''Kálmáncsán''' folytatta lelkipásztori és oktatói tevékenységét. Mivel a török hódoltság egyre inkább akadályozta a két terület közötti átjárást, praktikus okokból a Baranyai Egyházkerületet kettéválasztották, a Királyi Magyarországon lévő terület püspöke Szegedi Kis István maradt, míg a török hódoltság területén lévő egyházkerületet '''Sztárai Mihály''' igazgatta. Szegedi itteni munkáját [[1561]]-ig zavartalanul végezhette, ehhez '''Horváth Márk''' biztosította a védelmet. Bár valószínűleg már korábban is rokonszenvezett a reformáció kálvini irányzatával, de erre az időszakra tehető, hogy ténylegesen felvállalta ezen irányultságát.		Szegedi Kis Istvánra '''Tolnán''' kezdetben a helyi iskola igazgatói posztját bízták rá és kezdetben nem állt szándékában egyházi szolgálatot végezni, de később változtatott ez irányú álláspontján. [[1554]]-ben a Baranya megyében lévő '''Laskó''' protestáns gyülekezetnek lett a lelkésze. Erre az időszakra a Duna-mellékén a protestáns felekezetnek sikerült állandó egyházszervezetet kialakítani, így elvárás volt a gyülekezet lelkészének pappá szentelése is. Még ugyanebben az évben kinevezték a Baranyai Egyházkerület püspökévé. Oktatói munkásságát folytatva, egyházi szolgálata mellett elvállalta a helyi iskola vezetését is. [[1558]]-ban az akkori szigetvári várkapitány '''Horváth Márk''' rábeszélésére, '''Kálmáncsán''' folytatta lelkipásztori és oktatói tevékenységét. Mivel a török hódoltság egyre inkább akadályozta a két terület közötti átjárást, praktikus okokból a Baranyai Egyházkerületet kettéválasztották, a Királyi Magyarországon lévő terület püspöke Szegedi Kis István maradt, míg a török hódoltság területén lévő egyházkerületet '''Sztárai Mihály''' igazgatta. Szegedi itteni munkáját [[1561]]-ig zavartalanul végezhette, ehhez '''Horváth Márk''' biztosította a védelmet. Bár valószínűleg már korábban is rokonszenvezett a reformáció kálvini irányzatával, de erre az időszakra tehető, hogy ténylegesen felvállalta ezen irányultságát.

Ker0: emlékezete javítás

2017-08-04T18:06:38Z

emlékezete javítás

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 4., 18:06-kori változata
37. sor:		37. sor:
	'''Iskolák'''		'''Iskolák'''
	* Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános iskola, Óvoda és Kollégium, Békés		* Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános iskola, Óvoda és Kollégium, Békés
-	* Szegedi Kis István Református Gimnázium, Mezőtúr	+
	'''Szobrok, domborművek'''		'''Szobrok, domborművek'''
	* Szegedi Kis István-dombormű - [[Mladonyiczky Béla (szobrász)]] alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/20803/Szegedi_Kis_Istvan_Bekes_1965.html Békés]		* Szegedi Kis István-dombormű - [[Mladonyiczky Béla (szobrász)]] alkotása, [https://www.kozterkep.hu/~/20803/Szegedi_Kis_Istvan_Bekes_1965.html Békés]

Ker0: /* Élete */ hónap javítás, belső hivatkozás

2017-07-26T14:26:34Z

Élete: hónap javítás, belső hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2017. július 26., 14:26-kori változata
12. sor:		12. sor:
	Szegedi Kis Istvánra '''Tolnán''' kezdetben a helyi iskola igazgatói posztját bízták rá és kezdetben nem állt szándékában egyházi szolgálatot végezni, de később változtatott ez irányú álláspontján. [[1554]]-ben a Baranya megyében lévő '''Laskó''' protestáns gyülekezetnek lett a lelkésze. Erre az időszakra a Duna-mellékén a protestáns felekezetnek sikerült állandó egyházszervezetet kialakítani, így elvárás volt a gyülekezet lelkészének pappá szentelése is. Még ugyanebben az évben kinevezték a Baranyai Egyházkerület püspökévé. Oktatói munkásságát folytatva, egyházi szolgálata mellett elvállalta a helyi iskola vezetését is. [[1558]]-ban az akkori szigetvári várkapitány '''Horváth Márk''' rábeszélésére, '''Kálmáncsán''' folytatta lelkipásztori és oktatói tevékenységét. Mivel a török hódoltság egyre inkább akadályozta a két terület közötti átjárást, praktikus okokból a Baranyai Egyházkerületet kettéválasztották, a Királyi Magyarországon lévő terület püspöke Szegedi Kis István maradt, míg a török hódoltság területén lévő egyházkerületet '''Sztárai Mihály''' igazgatta. Szegedi itteni munkáját [[1561]]-ig zavartalanul végezhette, ehhez '''Horváth Márk''' biztosította a védelmet. Bár valószínűleg már korábban is rokonszenvezett a reformáció kálvini irányzatával, de erre az időszakra tehető, hogy ténylegesen felvállalta ezen irányultságát.		Szegedi Kis Istvánra '''Tolnán''' kezdetben a helyi iskola igazgatói posztját bízták rá és kezdetben nem állt szándékában egyházi szolgálatot végezni, de később változtatott ez irányú álláspontján. [[1554]]-ben a Baranya megyében lévő '''Laskó''' protestáns gyülekezetnek lett a lelkésze. Erre az időszakra a Duna-mellékén a protestáns felekezetnek sikerült állandó egyházszervezetet kialakítani, így elvárás volt a gyülekezet lelkészének pappá szentelése is. Még ugyanebben az évben kinevezték a Baranyai Egyházkerület püspökévé. Oktatói munkásságát folytatva, egyházi szolgálata mellett elvállalta a helyi iskola vezetését is. [[1558]]-ban az akkori szigetvári várkapitány '''Horváth Márk''' rábeszélésére, '''Kálmáncsán''' folytatta lelkipásztori és oktatói tevékenységét. Mivel a török hódoltság egyre inkább akadályozta a két terület közötti átjárást, praktikus okokból a Baranyai Egyházkerületet kettéválasztották, a Királyi Magyarországon lévő terület püspöke Szegedi Kis István maradt, míg a török hódoltság területén lévő egyházkerületet '''Sztárai Mihály''' igazgatta. Szegedi itteni munkáját [[1561]]-ig zavartalanul végezhette, ehhez '''Horváth Márk''' biztosította a védelmet. Bár valószínűleg már korábban is rokonszenvezett a reformáció kálvini irányzatával, de erre az időszakra tehető, hogy ténylegesen felvállalta ezen irányultságát.

-	1561-ben '''Horváth Márk''' meghalt, '''Szigetvár''' új kapitánya pedig már nem tekintette fontosnak Szegedi védelmét, akit egy félreértett prédikáció miatt a kaposvári vár török parancsnoka elfogatott, majd '''Pécsre''' küldetett. Fél évig volt rabságban, majd áthelyezték '''Szolnokra''', ahol idővel szabadabb körülményeket engedélyeztek számára és szolnoki polgárok kérésére „házi igehirdetés” céljából eltávozást kaphatott. Bár sokszor megkísérelték elérni szabadon bocsátását, végül ezt [[1563]]-ban '''Mező Ferenc''' érte el összesen 1200 Ft-ért.	+	[[1561]]-ben '''Horváth Márk''' meghalt, '''Szigetvár''' új kapitánya pedig már nem tekintette fontosnak Szegedi védelmét, akit egy félreértett prédikáció miatt a kaposvári vár török parancsnoka elfogatott, majd '''Pécsre''' küldetett. Fél évig volt rabságban, majd áthelyezték '''Szolnokra''', ahol idővel szabadabb körülményeket engedélyeztek számára és szolnoki polgárok kérésére „házi igehirdetés” céljából eltávozást kaphatott. Bár sokszor megkísérelték elérni szabadon bocsátását, végül ezt [[1563]]-ban '''Mező Ferenc''' érte el összesen 1200 Ft-ért.

	Végül '''Ráckevére''' költözött és ott folytatta tovább munkáját az egyház és a reformáció szolgálatában. Rövid idő múlva az Alsó-Dunamelléki Egyházkerület püspöke lett. Életének ezen utolsó éveiben jelentős teológiai témájú kutatásokat végzett, műveinek jelentős részét az itt töltött kilenc év alatt írta meg. [[1564]]-ben nyilvános hitvitát folytatott egy '''Panthanus Szeraphinus''' nevű katolikus baráttal, amiből Szegedi került ki győztesen. Temetésén '''Skaricza Máté''' mondott beszédet, aki a sírfeliratát is megírta.		Végül '''Ráckevére''' költözött és ott folytatta tovább munkáját az egyház és a reformáció szolgálatában. Rövid idő múlva az Alsó-Dunamelléki Egyházkerület püspöke lett. Életének ezen utolsó éveiben jelentős teológiai témájú kutatásokat végzett, műveinek jelentős részét az itt töltött kilenc év alatt írta meg. [[1564]]-ben nyilvános hitvitát folytatott egy '''Panthanus Szeraphinus''' nevű katolikus baráttal, amiből Szegedi került ki győztesen. Temetésén '''Skaricza Máté''' mondott beszédet, aki a sírfeliratát is megírta.
-	Szegedi Kis István három alkalommal nősült meg, valamint összesen 12 saját és két nevelt gyermeke ismert. [[1572]]. [[május 2]]-án, '''Ráckevén''' hunyt el.	+	Szegedi Kis István három alkalommal nősült meg, valamint összesen 12 saját és két nevelt gyermeke ismert. [[1572]]. [[május 2.\|május 2]]-án, '''Ráckevén''' hunyt el.

	== Főbb művei ==		== Főbb művei ==

Ker0: /* Élete */ Kép feltöltése

2017-07-25T19:47:26Z

Élete: Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. július 25., 19:47-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-		+	[[Fájl:szegedi_kis_istvan.jpg‎\|bélyegkép\|Szegedi Kis István]]
	Születésének helyét '''Szegedre''' (erről kapta a „Szegedi” előnevet), születési idejét [[1505]]-re teszik. Polgári származású családból származott.		Születésének helyét '''Szegedre''' (erről kapta a „Szegedi” előnevet), születési idejét [[1505]]-re teszik. Polgári származású családból származott.
	Tanulmányait Lippán és [[Gyula \| Gyulán]] kezdte, a szabad művészeteknek nevezett tudományok területén szerzett ismereteket. [[1535]]-től '''Bécsben''', [[1537]]-től pedig '''Krakkóban''' folytatta tanulmányait. A latin mellett kitűnően elsajátította a görög és a héber nyelveket, valamint tapasztalatokat szerzett segédoktatóként is. Még hazai tanulmányai alatt találkozott a reformáció tanaival, de külföldön töltött évei alatt gyökeresedett meg benne az elhatározás, hogy életét az új hit szellemiségében éli. [[1540]]-ben tért haza, Lippán telepedett le, de három év múlva Wittenbergben kezdett el tanulni, ahol személyesen '''Luther Mártontól''' ismerte meg az új hit nézeteit. A legmagasabb akadémiai fokot elérve fejezte be tanulmányait 1545-ben. Megismerkedett '''Heltai Gáspárral''' is, akivel Szegedi élete végéig baráti kapcsolatot ápolt.		Tanulmányait Lippán és [[Gyula \| Gyulán]] kezdte, a szabad művészeteknek nevezett tudományok területén szerzett ismereteket. [[1535]]-től '''Bécsben''', [[1537]]-től pedig '''Krakkóban''' folytatta tanulmányait. A latin mellett kitűnően elsajátította a görög és a héber nyelveket, valamint tapasztalatokat szerzett segédoktatóként is. Még hazai tanulmányai alatt találkozott a reformáció tanaival, de külföldön töltött évei alatt gyökeresedett meg benne az elhatározás, hogy életét az új hit szellemiségében éli. [[1540]]-ben tért haza, Lippán telepedett le, de három év múlva Wittenbergben kezdett el tanulni, ahol személyesen '''Luther Mártontól''' ismerte meg az új hit nézeteit. A legmagasabb akadémiai fokot elérve fejezte be tanulmányait 1545-ben. Megismerkedett '''Heltai Gáspárral''' is, akivel Szegedi élete végéig baráti kapcsolatot ápolt.