Szabadság Rádió (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Fekete Pál belső hivatkozás javítása

2022-08-13T14:52:49Z

Fekete Pál belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2022. augusztus 13., 14:52-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.		Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
	Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.		Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
-	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (~~tanár~~)\|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.	+	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (1928–2022)\|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

	== A rádió vége: ==		== A rádió vége: ==

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-24T08:17:00Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 24., 08:17-kori változata
9. sor:		9. sor:
	== Az első adás: ==		== Az első adás: ==

-	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (~~1900-1978~~)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.	+	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
	Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.		Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.		A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

Jzoltan: Fekete Pál belső hivatkozása

2020-10-16T17:52:03Z

Fekete Pál belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. október 16., 17:52-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.		Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
	Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.		Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
-	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.	+	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (tanár)\|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

	== A rádió vége: ==		== A rádió vége: ==

Ker0: Tungsram link beírása

2016-10-29T17:33:06Z

Tungsram link beírása

←Régebbi változat		A lap 2016. október 29., 17:33-kori változata
4. sor:		4. sor:

	[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.		[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.
-	Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.	+	Az adókészülék 2db [http://members.chello.hu/szarka.gyorgy/electron/os51se.html Tungsram OS51-es] rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.
	Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.		Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.

Ker0: javítások a formázásban, szövegbetoldás a bevezetőbe

2016-10-29T15:43:30Z

javítások a formázásban, szövegbetoldás a bevezetőbe

Ker0: kategóriák felvitele

2016-10-29T15:36:48Z

kategóriák felvitele

←Régebbi változat		A lap 2016. október 29., 15:36-kori változata
30. sor:		30. sor:

	[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_11/?query=fekete%20p%C3%A1l&pg=94&layout=s Békés Megyei Hírlap 1992.11.9.]		[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_11/?query=fekete%20p%C3%A1l&pg=94&layout=s Békés Megyei Hírlap 1992.11.9.]
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:1956]]

Ker0: fejezet címek, források

2016-10-29T15:34:54Z

fejezet címek, források

←Régebbi változat		A lap 2016. október 29., 15:34-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni.		A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni.

-	~~'''~~Technikai feltételek:~~'''~~	+
		+	== Technikai feltételek: ==
		+

	[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.		[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.
7. sor:		9. sor:
	Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.		Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.

-	~~'''~~Az első adás:~~'''~~	+
		+	== Az első adás: ==
		+

	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.		Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
13. sor:		17. sor:
	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.		A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

-	~~'''~~A rádió vége:~~'''~~	+
		+	== A rádió vége: ==
		+

	Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.		Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.
		+
		+
		+	== Forrás: ==
		+
		+
		+	[http://ek.bmk.hu:80/?docId=856 Szabó Ferentz: A békéscsabai Szabadság Rádió története]
		+
		+	[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_11/?query=fekete%20p%C3%A1l&pg=94&layout=s Békés Megyei Hírlap 1992.11.9.]

Ker0: Féja hivatkozás javítása

2016-10-29T15:30:05Z

Féja hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2016. október 29., 15:30-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Az első adás:'''		'''Az első adás:'''

-	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.	+	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
	Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.		Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.		A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

Ker0: lap létrehozása

2016-10-29T15:29:17Z

lap létrehozása

Új lap

A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni.

'''Technikai feltételek:'''

[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.
Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.
Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.

'''Az első adás:'''

Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

'''A rádió vége:'''

Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.

←Régebbi változat		A lap 2016. október 29., 15:43-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni.	+	A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni. '''Békéscsabán 1956. október 31-én szólalt meg először a Szabadság Rádió.'''
-		+

	== Technikai feltételek: ==		== Technikai feltételek: ==
-

	[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.		[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.
	Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.		Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.
	Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.		Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.
-

	== Az első adás: ==		== Az első adás: ==
-

	Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.		Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
	Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.		Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
	A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.		A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.
-

	== A rádió vége: ==		== A rádió vége: ==
-

	Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.		Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.
-

	== Forrás: ==		== Forrás: ==
-

	[http://ek.bmk.hu:80/?docId=856 Szabó Ferentz: A békéscsabai Szabadság Rádió története]		[http://ek.bmk.hu:80/?docId=856 Szabó Ferentz: A békéscsabai Szabadság Rádió története]