Szabad Olga (1924–2004) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T17:50:51Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Szabad Olga (1924‒2004) lapot átneveztem Szabad Olga (1924–2004) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-18T09:02:48Z

Szabad Olga (1924‒2004) lapot átneveztem Szabad Olga (1924–2004) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 18., 09:02-kori változata

Jzoltan: Képkorrekció

2020-07-24T13:45:22Z

Képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. július 24., 13:45-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:Szabad_Olga.jpg\|bélyegkép\|400px\|Szabad Olga olvasóval beszélget]] Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.\|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.	+	[[Fájl:Szabad_Olga.jpg\|bélyegkép\|400px\|Szabad Olga olvasóval beszélget]]
		+	[[Fájl:Szabad Olga sirja.jpg\|bélyegkép\|400px\|Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben]]
		+
		+	Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.\|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.

	Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.		Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.

-	~~[[Fájl:Szabad Olga sirja.jpg\|bélyegkép\|Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben.]]~~ Szabad Olga nyolcvanéves korában, '''[[2004]]. [[július 24.\|július 24-én]] hunyt el'''. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.	+	Szabad Olga nyolcvanéves korában, '''[[2004]]. [[július 24.\|július 24-én]] hunyt el'''. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. július 2., 16:36-n

2020-07-02T16:36:01Z

←Régebbi változat		A lap 2020. július 2., 16:36-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.		Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.

-	Szabad Olga nyolcvanéves korában, '''[[2004]]. [[július 24.\|július 24-én]] hunyt el'''. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.	+	[[Fájl:Szabad Olga sirja.jpg\|bélyegkép\|Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben.]] Szabad Olga nyolcvanéves korában, '''[[2004]]. [[július 24.\|július 24-én]] hunyt el'''. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan, 2020. február 19., 16:10-n

2020-02-19T16:10:34Z

←Régebbi változat		A lap 2020. február 19., 16:10-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~[[Belső hivatkozás]]~~könyvtáros	+	könyvtáros

	== Élete ==		== Élete ==

Ker0: kép méretének megnövelése

2019-03-07T20:40:49Z

kép méretének megnövelése

←Régebbi változat		A lap 2019. március 7., 20:40-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:Szabad_Olga.jpg\|bélyegkép\|Szabad Olga olvasóval beszélget]] Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.\|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.	+	[[Fájl:Szabad_Olga.jpg\|bélyegkép\|400px\|Szabad Olga olvasóval beszélget]] Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.\|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.

	Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.		Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.

Gmari, 2019. március 6., 17:22-n

2019-03-06T17:22:37Z

←Régebbi változat		A lap 2019. március 6., 17:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	könyvtáros	+	[[Belső hivatkozás]]könyvtáros

	== Élete ==		== Élete ==
-	Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.\|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.	+	[[Fájl:Szabad_Olga.jpg\|bélyegkép\|Szabad Olga olvasóval beszélget]] Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.\|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.

	Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.		Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „könyvtáros == Élete == Szabad (Koffler) Olga '''1924. május 30-án született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schw…”

2019-02-28T17:32:28Z

Új oldal, tartalma: „könyvtáros == Élete == Szabad (Koffler) Olga '''1924. május 30-án született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schw…”

Új lap

könyvtáros

== Élete ==
Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.

Az [[1948]]‒[[1949]]-es tanévben a '''Színművészeti Főiskola hallgatója''' volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett '''könyvtáros'''.

Szabad Olga nyolcvanéves korában, '''[[2004]]. [[július 24.|július 24-én]] hunyt el'''. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.

== Munkássága ==
'''[[1949|1949-ben]] kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban''' mint társadalmi munkás, [[1951|1951-ben]] nevezték ki könyvtárosnak. [[1952|1952-től]] a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, [[1953|1953-től]] pedig a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtárban]] folytatta munkáját. Közben [[1952]]‒[[1953]]-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán '''elvégezte a könyvtár szakot'''. '''[[1973|1973-ig]] volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában''', először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. [[1973]] és [[1979]] között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. [[1980|1980-tól]] '''iskolai könyvtárakban dolgozott''', először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, '''majd [[1987|1987-től]] a Belvárosi Általános Iskolában'''.

Éveken át '''több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett''', [[1961]]‒[[1962]]-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. '''[[1966|1966-ban]] alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének.''' Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.

Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár '''számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez''', a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. [[1961|1961-ben]] az ő összeállításában jelent meg a ''Békéscsaba ipari kistükre'' című irodalomjegyzék. [[1965|1965-tól]] folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a [[Békési Élet]] számára ''Békés megye az országos sajtó tükrében'' című repertóriumát. [[1983]]‒[[1987]] között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. '''Szakmai írásai''' a Békési Életben, a Körösmenti Honismereti Közleményekben és a Könyvtári jegyzések című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a [[Békés Megyei Népújság]] és a [[Békés Megyei Hírlap]]. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.

== Díjak, kitüntetések ==
* Szocialista Kultúrájáért kitüntetés ([[1955]])
* Kiváló Népművelő kitüntetés ([[1969]])

== Publikációi (válogatás) ==
* Szabad Olga: Békéscsaba ipari kistükre : irodalomjegyzék a műszaki irodalom népszerűsitésére. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. összegyűjt.: Szabad Olga és munkacsop. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jegyzet Diehl Gaston Picasso-könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 11. szám (1968. január 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gogol: Egy őrült naplója. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 152. szám (1973. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egy francia kislány Párizsban. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 247. szám (1973. október 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kertész Ákos: Névnap. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 264. szám (1973. november 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Híres írók, regényhősök nyomában. Roman Belouszov: Amiről a könyvek nem beszélnek. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 22. szám (1975. január 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Föl kéne szabadulni már!... Széljegyzetek egy dokumentumkötethez. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 124. szám (1975. május 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vallomás a korról, amelyben élünk. Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása című könyvét olvasva. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 162. szám (1975. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jegyzetek Boldizsár Iván új könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 204. szám (1975. augusztus 31.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Az amerikai Dél hű tükre. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 63. szám (1976. március 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egyetlenünk a maga nemében. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 109. szám (1976. május 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Moszkvától Szibériáig. In: Békés Megyei Népújság, 32. évf. 55. szám (1977. március 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egy regény, amelyről sokat beszélnek. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 49. szám (1978. február 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Crnjanski Milos: London regénye. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 232. szám (1978. október 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lengyel Péter: Cseréptörés. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 291. szám (1978. december 10.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Cseres Tibor: Elveszített és megőrzött képek. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 116. szám (1979. május 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ungvári Tamás: A torinói szemfedő. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 182. szám (1979. augusztus 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Két regény egy kötetben. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 235. szám (1979. október 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Az eltemetett katona. Antológia az Európa Kiadónál. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 241. szám (1979. október 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Alex Haley: Gyökerek. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 276. szám (1979. november 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Távinterjú Hegedűs Gézával a Vízözönről. In: Békés Megyei Népújság, 21. évf. 96. szám (1980. április 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egy írónő, aki régi ismerősünk. Ember Mária: Aktavers és egyéb történetek. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 210. szám (1980. szeptember 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Múlt és jelen egy kötet lapjain. Ördögh Szilveszter: Bizony nem haltok meg. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 299. szám (1980. december 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szabad asszociációk Jevtusenko versei olvastán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 86. szám (1981. április 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Visszapillantó tükör. Gáli István: Vaskor. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 144. szám (1981. június 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tallózás három verseskötetben. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 245. szám (1981. október 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sükösd Mihály: Babilon hercege. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 298. szám (1981. december 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mikszáth kései, de el nem késett unokája Békéscsabán. In: Békési Élet, 1982/2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mindent hét lapra. Irodalmi karikatúrák nem csak ínyenceknek. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 92. szám (1983. február 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szorongás és feloldása. Kőváry E. Péter: Nem jön többé a drótostót. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 223. szám (1984. szeptember 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Költő, feltűzött szuronyok között. Jegyzet Szép Ernő Emberszag című kötetéről. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 3. szám (1985. január 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Liv Ullmann önarcképe fölé. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 187. szám (1985. augusztus 10.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Benedek Marcell naplójának margójára. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 39. szám (1986. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egy színészasszony arcképe. Gondolatfoszlányok Csernus Mariann Eszterlánc c. önvallomásáról. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 139. szám (1986. június 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tükörcserepekből rakott mozaik. Kőváry E. Péter: A szik virága. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 299. szám (1986. december 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Az olvasás örömforrás. Amit még kiolvashatunk Ugo Pirro regényéből. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 36. szám (1987. április 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar író szép üzenete a messzi Ausztráliából. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 281. szám (1987. november 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Verssorok bölcsőjénél. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 183. szám (1989. augusztus 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A léleklátó kutya – novellák. Új Féja-kötet jelent meg a Tevan Kiadónál. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 50. szám (1994. március 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Vadkelet vicsorít ránk. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 107. szám (1994. május 7‒8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Arcképvázlat Sebők Éva költőnőről. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 297. szám (1994. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Találkozás egy ismeretlen ismerőssel. Gergely Ágnes: Királyok földje. In: Bárka 1994. 1‒2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szubjektív sorok Karinthy Ferenc Naplójáról. In: Bárka 1996. 1‒2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 161. szám (1993. július 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 195. szám (2004. augusztus 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csobai László: Könyvtárosok Békésben. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : MKE Békés Megyei Szerv., 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass Márta: Arcok közelről. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 39. szám (1981. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bencsik Máté: Kitüntetett népművelő. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 205. szám (1969. szeptember 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Könyvtárosok]]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 17:50-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1949\|1949-ben]] kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban''' mint társadalmi munkás, [[1951\|1951-ben]] nevezték ki könyvtárosnak. [[1952\|1952-től]] a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, [[1953\|1953-től]] pedig a [[Békés Megyei Könyvtár\|Békés Megyei Könyvtárban]] folytatta munkáját. Közben [[1952]]‒[[1953]]-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán '''elvégezte a könyvtár szakot'''. '''[[1973\|1973-ig]] volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában''', először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. [[1973]] és [[1979]] között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. [[1980\|1980-tól]] '''iskolai könyvtárakban dolgozott''', először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, '''majd [[1987\|1987-től]] a Belvárosi Általános Iskolában'''.	+	'''[[1949\|1949-ben]] kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban''' mint társadalmi munkás, [[1951\|1951-ben]] nevezték ki könyvtárosnak. [[1952\|1952-től]] a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, [[1953\|1953-től]] pedig a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtárban]] folytatta munkáját. Közben [[1952]]‒[[1953]]-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán '''elvégezte a könyvtár szakot'''. '''[[1973\|1973-ig]] volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában''', először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. [[1973]] és [[1979]] között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. [[1980\|1980-tól]] '''iskolai könyvtárakban dolgozott''', először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, '''majd [[1987\|1987-től]] a Belvárosi Általános Iskolában'''.

	Éveken át '''több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett''', [[1961]]‒[[1962]]-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. '''[[1966\|1966-ban]] alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének.''' Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.		Éveken át '''több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett''', [[1961]]‒[[1962]]-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. '''[[1966\|1966-ban]] alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének.''' Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.

-	Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár '''számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez''', a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. [[1961\|1961-ben]] az ő összeállításában jelent meg a ''Békéscsaba ipari kistükre'' című irodalomjegyzék. [[1965\|1965-tól]] folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a [[Békési Élet]] számára ''Békés megye az országos sajtó tükrében'' című repertóriumát. [[1983]]‒[[1987]] között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. '''Szakmai írásai''' a Békési ~~Életben~~, a Körösmenti Honismereti ~~Közleményekben~~ és a Könyvtári ~~jegyzések~~ című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a [[Békés Megyei Népújság]] és a [[Békés Megyei Hírlap]]. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.	+	Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár '''számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez''', a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. [[1961\|1961-ben]] az ő összeállításában jelent meg a ''Békéscsaba ipari kistükre'' című irodalomjegyzék. [[1965\|1965-tól]] folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a ''[[Békési Élet]]'' számára ''Békés megye az országos sajtó tükrében'' című repertóriumát. [[1983]]‒[[1987]] között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. '''Szakmai írásai''' a ''Békési Élet''ben, a ''Körösmenti Honismereti Közlemények''ben és a ''Könyvtári Jegyzések'' című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' és a ''[[Békés Megyei Hírlap]]''. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
23. sor:		23. sor:

	== Publikációi (válogatás) ==		== Publikációi (válogatás) ==
-	* Szabad Olga: Békéscsaba ipari kistükre : irodalomjegyzék a műszaki irodalom népszerűsitésére. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Szabad Olga: Békéscsaba ipari kistükre : irodalomjegyzék a műszaki irodalom népszerűsitésére. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. összegyűjt.: Szabad Olga és munkacsop. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. összegyűjt.: Szabad Olga és munkacsop. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Jegyzet Diehl Gaston Picasso-könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 11. szám (1968. január 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Jegyzet Diehl Gaston Picasso-könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 11. szám (1968. január 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Gogol: Egy őrült naplója. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 152. szám (1973. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gogol: Egy őrült naplója. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 152. szám (1973. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
71. sor:		71. sor:
	* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 161. szám (1993. július 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 161. szám (1993. július 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 195. szám (2004. augusztus 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 195. szám (2004. augusztus 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csobai László: Könyvtárosok Békésben. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : MKE Békés Megyei Szerv., 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Csobai László: Könyvtárosok Békésben. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : MKE Békés Megyei Szerv., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Vass Márta: Arcok közelről. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 39. szám (1981. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Vass Márta: Arcok közelről. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 39. szám (1981. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Bencsik Máté: Kitüntetett népművelő. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 205. szám (1969. szeptember 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Bencsik Máté: Kitüntetett népművelő. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 205. szám (1969. szeptember 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)