Jzoltan: Új oldal, tartalma: „művészeti író == Élete == Szőllősiné dr. Kürti Katalin '''1940. február 8-án született Békésen'''. Általános és középi…”

2023-08-11T18:47:29Z

Új oldal, tartalma: „művészeti író == Élete == Szőllősiné dr. Kürti Katalin '''1940. február 8-án született Békésen'''. Általános és középi…”

Új lap

művészeti író

== Élete ==
Szőllősiné dr. Kürti Katalin '''[[1940]]. [[február 8.|február 8-án]] született [[Békés|Békésen]]'''.

Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában töltötte, a Szegedi Kis István Gimnáziumban tanult. [[1958|1958-ban]] tanárai, '''Jantyik János''' és '''Kováts József''' javaslatára '''magyar–latin szakon tanult''' tovább a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az egyetem második évében '''felvette a népművelés szakot''', többek között zeneesztétikát és művészettörténetet hallgatott.

Sz. Kürti Katalin '''[[2022]]. [[április 27.|április 27-én]], Budapesten hunyt el'''.

== Munkássága ==
Egyetemi tanulmányai alatt a nyári gyakorlatát a békéscsabai '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]]''' végezte. Ebben az időszakban jelentek meg első publikációi vagy, ahogy ő nevezte, „zsengéi” a [[Békés Megyei Népújság|''Békés Megyei Népújság''ban]], és ekkor lett tagja a képzőművészeti szakbizottságnak. Utóbbinak köszönhetően végiglátogatta Hajdú-Bihar megye különböző képzőművészeti szakköreit a Munkácsy-díjas '''Félegyházi László''', '''Bíró Lajos''' festőművészek és '''Módy György''' történész társaságában. Az utazásokon szerzett élményei inspirálták későbbi, komplex óráit is, melyeket a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában tartott.

Pályáját a pedagógusi helyett '''kulturális területen folytatta'''; [[1963|1963-ban]] a '''Hajdú-Bihar Megyei Népművelési Tanácsadó munkatársa''' lett. Zenei, képzőművészeti és népművészeti tanfolyamokat, továbbképzéseket és táborokat szervezett, kiállításokat és vándorkiállításokat hozott létre. Ismereteit a Népművelési Intézet kétéves esztétika képzésével egészítette ki.

[[1970|1970-től]] a '''Déri Múzeum képzőművészeti osztályán dolgozott''', [[1973|1973-tól]] kilenc éven át '''az intézmény igazgatóhelyettese''' volt. Az múzeumnál eltöltött 30 év alatt a '''kutatási területe a fotó-, képző-, szobrász- és színházművészeti emlékek, életművek, események feldolgozása és bemutatása''' maradt. Nevéhez fűződik többek között Mendnyánszky László, Kernstok Károly és Derkovits Gyula képeinek beszerzése, továbbá Vadász Endre felfedezése. Jelentős munkát végzett annak érdekében, hogy a két debreceni művész, Holló László festőművész és Medgyessy Ferenc szobrászművész életműve fennmaradjon az útkor számára; ennek eredménye Holló László Emlékmúzeum és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. Együttműködései nyomán valósult meg a Postahivatal Delizsánsz-terme és a Kortárs Galéria.

[[1972|1972-től]] a '''Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja''', a hazai és határon túli vándorgyűlések rendszeres résztvevője, előadója volt. Kiállítást rendezett többek között a Déri múzeum anyagából Potsdamban, Sumenben, Lublinban és Bagdadban is.
[[1990|1990-ben]] csatlakozott a Képzőművészek és Iparművészek Szövetségén belül működő '''Szimpozion Társasághoz'''. Művésztársaival [[1993|1993-ban]] '''létrehozták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságát''', melynek tevékenységét titkárként majd vezetőségi tagként támogatta.

Sz. Kürti Katalin életének egyik legfontosabb vállalása '''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] ''Krisztus-trilógiája'' című alkotásának együttes kiállítása''' volt. Kutatásaink köszönhetően fedezte fel, hogy a trilógia két darabja a tengerentúli Wanamaker képtár tulajdonában álltak. A képtár elárverezése során a két darab egy-egy magánygyűjtőhöz került, melyeket tulajdonosaik letétbe helyeztek. Az ''Ecce Homo'' [[1930]] óta állt a Déri Múzeum tulajdonában, a ''Golgota'' és a ''Krisztus Pilátus előtt'' [[1993|1993-ban]] és [[1995|1995-ben]] került a két oldalára. A teljes ''Krisztus-trilógiá''t [[1995]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] mutatták be.

Az 1990-es évek végén nyugdíjba vonult, családi okokra hivatkozva '''Budapestre költözött'''. Nyugdíjas éveink is része volt a művészet, a művészettörténet, az utazás. [[2002]] és [[2004]] között szoros együttműködésben állt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal, melynek köszönhetően a megyeszékhelyen számos, Munkácsyval kapcsolatos kiállítás és előadás létrejött. Ezt az időszakot '''Munkácsy-reneszánsznak''' nevezte.

Számos könyvet közölt, főként Medgyessy Ferencet és Munkácsy Mihályt választva témájául, illetve [[2016|2016-ban]] megjelent önéletírása, ''Békés és Debrecen vonzásában'' címmel.

== Díjak, elismerések ==
* Holló László-díj (1987)
* Medgyessy Ferenc-díj (1989)

== Kiállításrendezései, közreműködései ==
* 1972–82 • az Ady-társaság képzőművészeti osztály tagjainak kiállításai
* 1972 • Kelet-Magyarországi Képzőművészek – kiállítás • Holló László-kiállítás
* 1974 • Kortárs Galéria • Hrabéczy Ernő-kiállítás
* 1976 • Vadász Endre-kiállítás • Frank Frigyes-életműkiállítás
* 1978 • Holló László-emlékkiállítás
* 1980 • Medgyessy Ferenc hagyatéki centenáris kiállítása
* 1982 • Vadász Endre-emlékkiállítás
* 1985 • Hajdú-Bihar megyei gyűjtemények fejlődése
* 1986 • 18–19. századi festmények kiállítása
* 1987 • családi fényképek és 1860–1918 között működő fotográfusok kiállítása (Dienes, Komlóssy, Medgyessy, Szentgyörgyi, Vásáry) • Debreceni fényképek 1900–1944
* 1988 • Csokonai Színház jubielumi tárlat
* 1990–1992 • Délibábok hazája (Hortobágy ábrázolások)
* 1995 • Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
* 2002 • Munkácsy alkotások és relikviák • Munkácsy és a fotográfia • Győrfi Sándor kamarakiállítás

== Művei ==
* Holló László emlékház (1978)
* Medgyessy Ferenc és Debrecen (1981)
* Medgyessy Ferenc (1983)
* 19–20. századi festészet a Déri Múzeumban (1984)
* Debrecen – Déri Múzeum, Munkácsy-terem (1986)
* Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (1989)
* Munkácsy Mihály Krisztus-képei / Les tableaux du Christ de Mihály Munkácsy / Die Christusbilder von Mihály Munkácsy / Mihály Munkácsy's paintings portraying Christ (társszerző: Hapák József, 1993)
* Munkácsy (Bakó Zsuzsanna és Ónody Magdolna társszerzőkkel, 2004)
* Munkácsy Mihály élete és kultusza (2004)
* Munkácsy Mihály és a fotográfia (2004)
* Fejezetek a békési képzőművészet történetéből (2006)
* Békés és Debrecen vonzásában (2016)

== Lásd még ==
* [[Munkácsy Mihály (1844–1900)]]
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)]]

== Források ==
* Fábián István: Végre együtt a Munkácsy-trilógia! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_03/?pg=321&layout=s Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 71. szám (2004. március 25.) 4. p.] (Látogatva: 2023. 08. 11.)
* Isten éltesse! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_02/?pg=114&layout=s Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 32. szám (2005. február 8.) 11. p.] (Látogatva: 2023. 08. 11.)
* Kürti Katalin, Sz.: Békés és Debrecen vonzásában. Békés : Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sz. Kürti Katalin emlékére. In: [https://drive.google.com/file/d/1qSPrZ9K0ZuZY5Dim37oKa8GQ4ChvtdBp/view Békési Újság, 30. évf. 9. szám (2022. május 3.) 15. p.] (Látogatva: 2023. 08. 11.)
* Váradi Krisztina: A Munkácsy-kutató az összefogásra buzdít. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2002_08/?pg=235&layout=s Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 193. szám (2002. augusztus 19.) 8. p.] (Látogatva: 2023. 08. 11.)

== Külső hivatkozás ==
* Kürti Katalin. In: [https://artportal.hu/lexikon-m-tortenesz/kurti-katalin/ Artportal.hu]

[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békési személyek]]
[[Kategória:Művészeti írók]]

Sz. Kürti Katalin (1940–2022) - Laptörténet

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „művészeti író == Élete == Szőllősiné dr. Kürti Katalin '''1940. február 8-án született Békésen'''. Általános és középi…”